2012. december 21., péntek

Sárközi Erika - Három akkord az élet

Sárközi Erika: Három akkord az élet

Kiadó: united p.c.
ISBN: 9786155232312
Oldalszám: 276 oldal


Fülszöveg:
Ha egy húr megpendül, szól vele a lelkem, s ilyenkor hallod, mi lakozik bennem.”
Mesélek neked egy lányról, lerajzolod? A haját fesd vörösre, a szemét szürkére, olyan kavicsszínűre, a pólóját zöldre, a nadrágját feketére. A lelkébe színezz sok-sok érzelmet, keserűt és édest, elhaltat és elevent.
Ha ezzel megvagy, ülj nyugodtan, és szemléld néhány percig: figyeld, hogy elevenedik meg előtted az élete, ahogy izzik a sok érzelem…
Aztán cseréld fel a színeket, a külsőt és belsőt: már nem számít sem a szem- és hajszíne, csak a lelkét lesd, a kavicsszürkét, amelyből lassan lángoló vörös lesz…
Ez a lány Violet.
Zenész New Yorkban.
És szerelmes.

Saját véleményem:
Violet Brightmore
Ez az egész regény az életről szól, a maga szépségeivel és buktatóival.
  A történet főszereplője Violet, egy zenész lány, aki New Yorkban él. A Flyz zenekar egyik tagja, gitározik és énekel is egyaránt. Mellette még ott van Nate, a dobos és Derek, a másik gitáros, aki nem mellesleg Violet legjobb barátja.
  Violet élete többnyire a zenéből és a barátaiból áll. A szerelem számára egyet jelent a csalódással, hisz előző barátja csúnyán átverte, viszont barátai mindvégig kitartottak mellette, és kirángatták őt a kátyúból ahová jutott. Mígnem egy nap Drake, a banda menedzsere közli vele, hogy jelenése van egy kávézóban, ahol egy Colin nevű fickóval kell találkoznia, mert a srác könyvet szeretne írni, és jobban átszeretné látni a zenészek világát.
  Az első pillanattól kezdve elindul köztük valami, és ez teszi ki a főcselekményt is. Szinte minden egyes nap találkoznak, beszélgetnek, hogy Colin beláthasson a kulisszák mögé. Egészen addig, míg ez a munkakapcsolat át nem csap egy teljesen új érzésbe.
  A történet két olyan ember megismerkedéséről, kapcsolatáról szól, akik nagyon sokban hasonlítanak egymáshoz. Mondhatnám stílusosan azt is, hogy egyikük a dallam, míg másikuk a szöveg. Kettejükből pedig megszületik egy csodálatos szám.
Colin Cooper Eastman
  Viszont ott van Derek, aki nem nézi jó szemmel Violet új románcát. Számtalan alkalommal igen feszült helyzetek alakulnak ki a két srác között. Ennek ellenére mindvégig Violet mellett marad, ha kell összekaparja a darabjaira hullott lányt, elviszi kikapcsolódni, vagy egyszerűen csak őszinte barátként viselkedik vele.
De vajon létezik férfi és nő között igaz barátság, ahol az egyik fél ne akarna többet? Nos, a válaszról mindenki másként vélekedik, de olvassátok el a történetet, akkor megtudjátok, hogy Nilla miként alakította ezt a barátságot.
  Azok a női olvasók, akik kezükbe veszik majd a Három akkor az életet, egészen biztos, hogy vagy két táborrá szakadnak, vagy ugyanolyan döntésképtelenek lesznek, mint én.
  Amikor megjelent Colin, megremegett a lábam. Nem tökéletes, vannak hibái, de pont ez benne a jó. Örülök, hogy Nilla nem csinált belőle plakátfiút, mert sokkal szerethetőbb így, és jobban megdobogtatja a hölgyek szívét is. Na és a mosolya, a nézései, a tettei és a gondolatai. Hűűűha... Annyi aranyos részt tudnék kiemelni vele kapcsolatban, hogy órákig sorolhatnám, de nem teszem, majd rájöttök Ti is.
  És akkor itt van nekünk Derek. Tőle elolvad az ember lánya. Igazán laza srác, hatalmas humorral és még nagyobb emberséggel. Egy igaz cukimókus :) Van egy nagyon aranyos szokásuk/mondásuk Violettel, ami nekem rettentően tetszett. TeésÉn. És, ha már itt tartunk, akkor a kedvenc fejezetem is ez.
Derek Goldhawk
  Külön ki kell emelnem azt a hangulatot, légkört, amit azok a részek teremtenek, mikor a bandáról van szó. Lenyűgöző, valóságos, érezhető. Az olvasó valósággal szeretne köztük lenni.
  A röplabdás és kosaras rész mutatja leginkább, hogy mennyire fantasztikus kis csapat is ők... na meg a végén egy jelenet, amit szándékosan nem árulok el.
  A vége olyannyira ütősre sikeredett, hogy az olvasó még órákkal, sőt napokkal később is töri rajta a fejét.
  És még valami, ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Tele van szebbnél szebb gondolatokkal, amiket érdemes átgondolni, elraktározni, mert hatalmas igazságtartamuk van.
  Örülök, hogy ennyire életszagú, és nem egy elképzelhetetlen, rózsaszín mese, ahol mindenki egyformán jó és tökéletes.

  Bátran merem ajánlani azoknak, akik nem vágynak világot romba dönteni készülő főgonoszokra, viszont annál inkább kíváncsiak az emberi érzésekre, szerelemre, barátságra, csalódásokra, felépülésre. ha szeretitek a Sarah Dessen típusú könyveket, akkor ez a Ti történetetek!

Ez a könyv színtiszta érzelem, szívvel kell olvasni, mert csak úgy érti igazán az ember.

Szereplők:
Violet: okos, aranyos, olykor vicces, érző szívű lány, akivel könnyen lehet azonosulni
Nate: igazi barát típus, jó szöveggel, nem lehet nem szeretni
Derek: laza, vicces, imádnivaló pasi
Ricky: a kétajtós szekrény, aki a testvére sminkjét keresi :D (hogy miért? olvassátok el :) ) 
Colin: hűűűha... :)


Szereplők - Nilla készítette

Pontszám: 5/5 pont
Kedvenc szereplő: Derek
Kedvenc jelenet: Szabadság szobor
Negatívum: HOGY LEHET ÍGY BEFEJEZNI??? :D kevés Derek :( (mert belőle sosem elég)
Borító: 5/5


2012. december 15., szombat

Könyvfieszta - VP szerzők


  Amikor megláttam, hogy lesz könyvfieszta, tudtam, hogy nekem ott a helyem. Azonban sokáig bizonytalan volt, hogy tudok-e menni, vagy sem. Végül úgy alakult, hogy részt tudok venni a szombati napon, mert eredetileg is akkor akartam menni, a Vörös Pöttyös szerzők dedikálásaira, beszélgetésre.

  Tegnap este beállítottam a telefonom ébresztőjét, reggel 7-re. Csörgött is szegénykém, de nekem sikerült úgy lenyomnom, hogy következőnek 8kor keltem fel...
  Ezután következett egy kisebb túlélőtúra a buszmegállóig, ami során balett-táncosokat megszégyenítő spárgákat produkáltam szinte, ugyanis a járda is, és az út is le volt fagyva, nekem meg dombról lefele kellett mennem... :D
  Végül fél 11-re megérkeztem a Deákra, ott egyből észrevettem a fakutyákat, amikről Greylupus mesélt (ott találkoztunk volna, ha nem aludtam volna el :D ), ezért gondoltam, hogy jó helyen vagyok, elindultam egyenesen... aztán a Bazilikához érve úgy gondoltam, hogy talán kicsit túljöttem rajta. Felhívtam Greylupus-t, hogy tudna-e kicsit segíteni, ő meg kijött értem. Itt is köszi :)
  Bementünk az Akváriumba, de elég kihalt volt a hely, viszont Helena Silence és Kemese Fanni már ott ültek a kiadó standjánál, hátuk mögött sok-sok gyönyörű könyvvel. Egyből letáboroztunk Fummie mellé, szembe a kiadóval. Gyorsan dedikáltattam a saját Pippámat, aztán beszélgettünk egy kicsit az ott lévőkkel. Egészen addig, amíg el nem kezdődött a beszélgetés a szerzőkkel. :)
A napszemű Pippa Kenn
  Ekkor egy másik terembe vonultunk, és mivel elég kevesen gyűltünk össze, így nagyon hangulatos, családias légkörű, kanapés buli alakult ki az egészből.
  Szerzők közül, Beninát leszámítva mindenki jelen volt. Spirit Bliss, B.M. Grapes, Helena Silence, Kemese Fanni, Zakály Viktória és Szurovecz Kitti képviseltették magukat.
  Varga Bea  bemutatta mindegyikőjüket, majd jöttek a különböző kérdések, amire hol sorban, hol össze-vissza válaszoltak az írónők. Megtudhattuk, hogy van olyan szerző, aki a főhős fiúkat a saját ízlésének megfelelően írja le, életre keltve az álompasijukat (Helena Silence és Grapes) - bár végül megegyeztünk abban, hogy tökéletes férfi nem létezik, mint ahoyan tökéletes nő sem -, míg akadt olyan is, aki a saját életéből merítette az urat, sőt Kitti megpróbál a főhősnő fejével gondolkodni, és az ő ízlése szerint hozza létre az adott férfi karaktert.

  Szó esett a könyvek címeiről is. Míg Grapes elmondása szerint nem kedveli a rövid címeket, mint pl.: Szikla; de a nagyon hosszúakat sem, ezért igyekszik betartani az arany középutat.
  Vikitől megtudtuk, hogy a szívritmuszavar nem csak ezt a betegséget jelképezi, hanem magát a szerelmet is, mert olyankor az ember úgy érzi, mintha ki-ki maradna egy-egy ütemet a szíve, vagy éppen hogy felgyorsul.
  Kittinél a Gyémántfiú címe onnan jött, hogy amikor hazánkban forgatott Robert Pattison, néha azt mondogatták rá, hogy úgy hordozzák szegényt, mintha valami gyémánt volna. 
  Helena Silence Enigma elnevezéséről nem árulok el semmit, mert a megfejtését megtaláljátok a könyvben. Azáltal teljes mértékben megértitek majd.

  Felmerültek az esetleges folytatások, újabb történetek is:
  Fanni először befejezné Pippa sorozatát, azonban már vannak azutáni tervei is, amiket szeretne majd megvalósítani.
Enigma
  Helena Silence-nek ott van az Enigma folytatása, a Misztérium, illetve további két történet is motoszkál benne. Az egyik a Másvilág, egy poszt-apokaliptikus regény, illetve egy másik, amiben Lucifer és a lánya a főbb szereplők (személy szerint, én ennek nagyon örülnék, mert anno, amikor felkerült belőle egy kis részlet Helena blogjára, nagyon beleszerettem a történetbe). Ide kattintva bele is tudtok olvasni.
  Adri szeretné befejezni a Démoni érintés sorozatát, és az Árnyékvilág 3-at is, utána pedig tervben van az Egy bohóc könnyei, ami egy magyar lány és egy olasz fiú szerelmét mutatja be, a helyszín pedig egy cirkusz! Sőt, nála is van még egy második lehetőség, méghozzá a Lelkek börtöne.
  Viki úgyszintén a Szívritmuszavar 2. részével jönne ki, amiben végre kiderül, hogy mi a neve a két főszereplőnek az első részből. De, mint a többieknek, neki is vannak már újabb tervei.
  Grapes következő könyve a Halhatatlan álom lesz, amit reméljünk, hogy hamarosan már a kezünkben tarthatunk.
  Kitti pedig befejezi mind a két sorozatát, majd az Álmodó holdra szeretne koncentrálni, mert nagyon motoszkál benne. Ami egy mindent megélt 40-es, orosz balett-táncos férfi, és egy pályakezdő, fiatal balett-táncos lány szerelméről szól majd.

Szívritmuszavar
  Szó volt még arról is, hogy mennyire mintázzák a karaktereiket valós személyekről. Vikinél szinte mindenki az, hiszen az ő története a saját életéből született. Viszont a legnagyobb érdekesség a szereplőit illetően az, hogy mindegyikük neve a mintázott személy vezetéknevének az első betűjével kezdődik.

  És, ha már a neveknél tartunk, akkor ezekről is beszéltek nekünk, megtudhattuk, hogyan is választanak nevet a karaktereiknek. Kitti fejében már eleve mindenki névvel jelenik meg. Spirit, egy több ezer nevet tartalmazó könyvből lesi ki őket, figyelembe véve a jelentésüket is ( nála ajánlott utána nézni, hogy melyik név mit jelent, mert nem véletlenek!), Grapes facebook-ról lesi a neveket, míg Fanni internetről.

Felmerült egy olyan kérdés, ami engem is nagyon foglalkoztatott. Mégpedig az, hogy miért lett más minőségű Fanni, Viki és Helena könyve. Sajnos nem direkt csinálták így, hisz szerették volna ugyanolyan jó minőségűre, mint akár a Muskétásokét, de ez így alakult most.
  Ezeken kívül még rengeteg minden elhangzott, de igyekeztem összeszedni a legfontosabb dolgokat, azokat, amik titeket is érdekelhetnek.
  Sajnos a Calderon bemutatójára nem tudtam maradni, de majd legközelebb. Annak viszont örülök, hogy ezen részt tudtam venni, és annyi mindenkivel tudtam beszélgetni, nevetgélni. Nagyon jó társaság volt.
  Az új szerzők közül én eddig még egyedül Viktóriával nem találkoztam egyszer sem, de azt kell mondanom, hogy a válaszai és a kisugárzása alapján egy nagyon aranyos, kedves íróval állunk szemben.
  Kívánom, hogy minél több könyvet olvashassunk még mindegyiküktől!

Démoni érintés 2.
Fényemberek 2.
Jóslatok hálójában


2012. december 14., péntek

Szurovecz Kitti - Fényemberek 2.

Szurovecz Kitti: Fényemberek 2. - A fény árnyéka

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789632457024
Oldalszám: 444

Fülszöveg:
Egy lány, akiben tudatosul, hogy ő nem csak egy new yorki, szürke egérke, hanem egy természetfeletti lény. Egy lány, aki egyetlen döntésével képes megváltoztatni a világban a jó és rossz egyensúlyát. Egy lány, akinek kegyeiért az Égi Fény és az Örök Sötétség világa egyaránt küzd. Egy lány, akit egyik napról a másikra elhagy a szerelme… Jane Andrews összeomlik. Miközben próbálja megragasztani darabokra tört élete üvegcserepeit, egyik jel a másik után utal arra, hogy ami történt, nyomokban sem véletlen. Feltűnik valaki, akivel senki sem számolt…
„Az élőhalott magához láncolja azt, aki egykor szerette. Megbűvöli, így az áldozat nem vesz észre maga körül senki mást. A zombi pedig szépen, lassan, gyöngéden kiszívja a szerencsétlenből az éltető erőt. Az energiavámpír a világ legborzalmasabb teremtménye.”
Jane misztikus léte, a szerelmi élete, sorsának egésze összefonódik azzal, hogy a jó és rossz világában bekövetkező változás szükségszerű. Eljön, utolér, hiába menekül előle Fényember, Őrangyal, Pokolszolga vagy épp Halandó. Létezik-e olyan ügy, amiért Égiek és Sötétek képesek összefogni? Mindez kiderül a Fényemberek misztikus trilógia sodró, eseménydús, romantikus második részéből.

Saját véleményem
Sokáig filóztam azon, hogy megírjam-e erről a könyvről az őszinte véleményemet, mert tudom, hogy ezért még kaphatok hideget-meleget, de úgy gondolom, hogy azért is kezdtem el blogolni, hogy leírjam a saját véleményemet azokról a történetekről, amiket olvastam.

Chris
  Nekem sokakkal ellentétben tetszett a Fényemberek 1. része. Volt benne valami egyediség, új lények, új elképzelések. Meg persze nem kevés romantika. Ezzel szemben erre a második részre nem tudok jobb szót használni, mint azt, hogy MONTÁZS.
  Nagyon sok olyan szereplő van, akik más történetekből lehetnek ismerősek. Itt konkrétan a Twilight sagára célzok, na meg egy másik magyar szerző egyik szereplőjére. Ezenfelül rengeteg olyan cselekmény, tárgy, stb. is belekerült, amik szintén ismerősek lehetnek más történetekből. Számomra ez nagyon illúzióromboló volt.
  A történet elején még Chris és Jane a legnagyobb boldogságban élnek, körbelengi őket a szerelem rózsaszín fátyla. Jane suliba jár, Electránál dolgozik és készül a vizsgáira, emellett küzd az új képességeivel, amik Amphibia léte miatt kerülnek felszínre. Gyorsaság, fáradhatatlanság... stb. Chris úgyszintén dolgozik, egy színházban díszleteket készít. De folyamatosan azon kattognak, hogy nemsokára lejár az az 1 év, amit Astrid-tól kaptak, hogy nyugodtan éljenek. Chris és Jane egyszerre kezdik el hallani a Sors hangját, így a fiú számára egyre sürgetőbbé válik, hogy minél előbb találkozhasson rég nem látott családjával, és, hogy bemutathassa nekik Jane-t, aki eleinte ugyan vonakodik elmenni, de végül mégis rábólint a dologra. És itt kezdődnek a bonyodalmak, mert váratlanul megjelenik Chris egykori felesége, Keira (akit Jane és Chris nem mellesleg egész nyáron keresett, de végül nem találták meg sem őt, sem Adamet). A dolog pikantériája, hogy nem más viszi fel a hölgyeményt a Hopevalley házba, mint Chris nővére...
   Abban a percben, ahogy Chris megpillantja Keirát, elfelejti a Jane iránt érzett szerelmet, majd pár órával később ki is dobja a lányt.
Jane
  Onnantól kezdve Jane szenved, meginog a Sötétek felé, majd a Fényesek irányába is. Döntésképtelenné válik. Közben persze mind a két oldal megakarja nyerni magának az Amphibiát.
  Damian megbízza Matt-et, akiből már az első részben Pokolszolgát csinált, hogy állítsa maguk mellé Jane-t. Emiatt meghagyja Matt-ben a lány iránti érzéseit, akárcsak Jane apjában. Végül a két Pokolszolga együtt indul útra, hogy megnyerjék Jane-t, bár nem mindegyikük szeretné, ha valóban Sötétté válna a lány.
  Őszintén bevallom, hogy az első 8 fejezettől rosszul voltam. Chris totálisan papuccsá változott, Jane pedig úgy elszállt magától, mint egy lufi. Arról nem beszélve, hogy az egész annyira ragacsos lett, mint egy rózsaszín rágógumi. Egyedül Matt szemszöge tetszett, de sajnos ő is hitelét vesztette az állandó sírásával, hisz ki látott már főgonoszt állandóan sírni? Persze, tudom, miért volt szomorú, de bőven elég lett volna egyszer.
  Aztán a 9. fejezettől olvashatóvá vált, gördülékenyebb volt a történet és maga az írásmód is, egészen addig míg megtalálták az átjárót.
  A beharangozó alapján arra számítottam, hogy valóban több betekintést nyerünk a Szárnyasok világába, de ez kifulladt egy fejezetben, pedig én kíváncsi lettem volna rájuk. Számomra kicsit sokk volt a vízipipázó angyalok világa, bármennyire is megpróbálta Kitti szépen lefesteni a környezetet, nem illett bele a bulizó, pipázó angyalok képe.
  A következő sokk akkor ért, mikor kiderült, hogy Jane-nek vissza kell mennie a múltba, hogy megváltoztassa a jövőt... Sőt, hogy fokozzam a dolgokat, a múltban még egy repülő seprű is előkerül!
  Tele van az egész könyv logikátlan dolgokkal:
  •  Az első részben Chris azt mondja, hogy van egy FIA (Adam), de a 2. részben már nem is a fia, csak mostohafia...    
  • 1. rész végén Astrid 1 kerek évet ad nekik arra, hogy emberként éljenek, majd Chrisből újra Fényember válik. Viszont itt erről szó sincs. Itt mindvégig arról beszélnek, hogy ember marad...
  • Zombi, aki vámpír, méghozzá energiavámpír? Na ne! Számomra teljesen más egy zombi, mit egy energiavámpír...
  • A végére már-már majdnem Fényesekké váló Abraham és Matt
A másik dolog amit sajnos nem tudok szó nélkül hagyni: az  S.S. -es poénok. Lehet, hogy sokan nem tudják a valódi jelentését (én sem tudtam egészen addig, amíg fel nem világosítottak), de azért egy szerkesztő csak látta ezt nem?! Bár abból ítélve, hogy Victor néha Viktor...kétlem.
Most pedig jöjjenek a pozitívumok: 
  • a vége egész jól sikerült, sőt a Helena rész nagyon megható lett
  • Kitti írói stílusa rendkívül jó  
  • a végén lévő utcai jelenet is nagyon jól sikerült
  • Matt és Abraham, illetve Roxie
  Összességében azt kell mondanom, hogy nekem csalódás volt ez a könyv. Örültem, hogy Linette előtérbe került, de a többiek szinte eltűntek. 
  Az egésszel az a legnagyobb gond, hogy mindenki túl jó akar lenni, még a rosszak is, továbbá nagyon kiszámítható a történet.
Viszont senkit nem szeretnék eltántorítani tőle, mert attól, hogy nekem nem jött be, még sokaknak tetszhet.
Szereplők:
Jane: mindvégig idegesített, főként az elején
Chris: totális papucs vált belőle emberként, de remélem a 3. részre visszakapjuk a régi Chris-t. Viszont a múltban lévő Chris tetszett, ott önmaga volt.
Matt: őt nagyon kedveltem, az ő szemszögei felüdülést jelentettek
Linette (Alice): eddig ő volt a kedvencem, de erre a részre annyira megváltozott... fekete haj, vásárlási mánia, túlbuzgóság... viszont a történet végére kezdett megint az a Linette lenni, akit megszerettem...
Helena (Rosalie): az ő lénye annyira ismeretlen, rideg volt végig, de az utolsó Fényember jelenete nagyon jó lett
Alex (Jasper)
Nassar (Emmett)
Roxie: Üde színfolt, remélem megmarad olyannak, amilyen, egy tökös csajnak
Nolessel és Victor: nekem ők túl keveset szerepeltek, pedig ők jó negatív karakterek
Nolessel
Pontszám: 5/2 pont
Kedvenc szereplő: Roxie
Kedvenc jelenet: Helena áldozata
Negatívum: montázs
Borító: 5/5





2012. december 13., csütörtök

Lylia Bloom: Ellopott életek


fan borító
 Lylia Bloom: Ellopott életek




Te mit tennél, ha a nővéred eltűnne?
Mit tennél, ha mindenki a vállát vonogatná, mert szerintük egyszerűen csak megszökött?
Nincs senki, aki segítsen, senki, akire számíthatnál…

Emma kénytelen egyedül a nővére keresésére indulni a budapesti éjszakában. Nem tudja, mi vár rá és nem számol a következményekkel, csak egy cél lebeg a szeme előtt: megtalálni Alexát, aki mindenkinél fontosabb neki.

Te mit tennél, ha úgy éreznéd, megfojt az otthonod?
Mit tennél, ha nem akarnál unalmas munkát vagy értelmetlen tanulást?
A könnyebb út sokkal vonzóbb…

Olivér nem akar beállni a sorba. Gyorsan jött pénzre és kötöttségek nélküli életre vágyik. De a könnyebb út sem zökkenőmentes, ráadásul távol áll a helyestől.

Találkozásuk menekülést jelenthet; valóságos és átvitt értelemben is.
Emma képes megbízni egy ismeretlenben, amikor már úgy érzi, nincs kiút a pokolból?
És Olivér hajlandó felismerni, hogy az életben fontosabb dolgok is vannak a jólétnél?


Saját véleményem:
  Furcsa most erről a történetről írnom, mert nem is olyan régen még arról beszélgettünk Lyliával, hogy van egy ötlete, egy történet a fejében, amit szeretne megírni, és most alig telt el egy kis idő és megszületett az egész, életre keltek a szereplők és az események.
Emma
  Két szemszögből ismerhetjük meg az eseményeket, a főszereplők által. Az egyik, és az elején leginkább hangsúlyos szereplő Emma, aki nővérével, Alexával ellentétben, visszahúzódóbb, csöndesebb lány. Nem szeret kirívóan öltözködni, míg testvére igen. Viszont ez cseppet sem jelenti azt, hogy ne lennének jó testvérek, sőt. Megvan a maguk kis rituáléja. Közös filmezés, stb. Míg egy este Alexa elmegy otthonról bulizni, de megígéri húgának, hogy másnap találkoznak, ám a lány nem kerül elő. Napok telnek el, de Alexának semmi nyoma. Emma pedig érzi, hogy valami történt.
  Hiába próbálja meggyőzni szüleit, hogy a testvére nem csak úgy lelépett, azok nem törődnek vele, mert nagyobbik lányuk sorsáról már régen lemondtak. Így hát Emma elhatározza, hogy, ha kell a föld alól is előkeríti szeretett testvérét.
   Végül egy szórakozóhelyen köt ki, ott, ahova a testvére is ment. Emma ekkor még nem tudja, de onnantól kezdve örökre megváltozik az élete...
Olivér
   A másik szemszög Olié, egy nagyon link, nagyon laza srác, aki könnyen szeretne sok pénzhez jutni. Eleinte szereti a vad és féktelen bulikat, nem veti meg a piát, sőt az egyéjszakás kalandokat sem.A szüleivel való viszonya pedig a béka popója alatt van.
  Azért, hogy valami pénzhez jusson, beáll egy gyorsétterembe dolgozni, de hamar rájön, hogy ebből nem fog meggazdagodni, így barátja, Döme felé fordul, könnyebb pénzkereseti lehetőség reményében. Sőt Oli még oda is költözik a sráchoz.
  A történet elején Olivér szemszögei elég rövidek, de ahogy fokozatosan összefonódik a sorsuk Emmával, ő is úgy kap egyre hangsúlyosabb szerepet.
  Az egész cselekmény mozgatórugója a testvéri szeretet. Emma kizárólag Alexa miatt nem adja fel, küzd, hogy megtalálhassa nővérét. Közben pedig elviseli a legszörnyűbb dolgokat, amiken egy nő átmehet. Ezért nagyon csodálom őt. (Nem tudom, hogy hasonló helyzetben én hogy bírnám ezt elviselni)
  Lyliának sikerült annyira valóságosan és átérezhetően átadni a lány érzelmeit, hogy olvasás közben komoly lelki megterhelést jelentett olvasni, vérzett Emma miatt a szívem. Az a sok mocsok, amin átesik és megpróbálja józan ésszel túlélni szörnyű, és sajnos ilyen a való életben is van.
Emma
  Ami külön óriási plusz pont, hogy a férfikaraktert úgy tudta megformálni, hogy mindvégig megmarad Oli sármja. A rosszfiú, bár folyamatosan változik, és rájön, hogy az eddig hitt dolgok talán nem is olyan lényegesek az életben, mint azt eleinte gondolta, mégis megmarad pasisnak. Hiába az érzelmek, ő még sem lesz csöpögős.
  Az utolsó fejezetek annyira pörögnek, hogy azt veszed észre, hogy egyre gyorsabban és gyorsabban akarnád olvasni, de képtelenség olyan ütemben, mint amilyen késztetést érzel rá.
  Hogy egy ilyen történet véget érhet-e Happy End felirattal, azt nem árulom el. Annyit viszont igen, hogy az én szemem nem maradt szárazon. :)



Szereplők:      
Emma - nagyon jó női karakter, akivel az olvasó együtt tud érezni
Oli - minden lány álma, tipikus bad boy, akinek a stílusát olvasóként hamar képes átvenni az ember
Lóri - bár utáltam, mégis hiteles negatív figura


Nilla által készített kép a történethez

Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Oli
Kedvenc jelenet: amikor Oli nem nyúl Emmához
Negatívum: gyorsan elfogytak a lapjaim :D
Különlegessége: Magyarországon játszódik
Megjegyzés: ez a regény az Aranymosáshoz készült, ahol őszintén remélem, hogy kimossák :)


Ezúton is köszönöm, hogy én lehettem az egyik előolvasó, és, hogy meg mertél írni egy ilyen kemény témát, amit nem sokan mernek bevállalni!
  

2012. december 11., kedd

Cat Patrick: Forgotten - Úgyis elfelejtem

magyar kiadás

Cat Patrick: Forgotten - Úgyis elfelejtem

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789632456768
278. oldal


Fülszöveg: Minden éjjel, miközben a tizenhat éves London Lane alszik, az aznapi események törlődnek az elméjéből. Reggelre csupán a jövőjére emlékszik. A lány megszokta már, hogy az előző este írt jegyzetei és egy bizalmas barátnő segítségével éli túl a napot. A dolgok azonban a fejük tetejére állnak, amikor az iskolában feltűnik egy új fiú. Luke Henry nem olyasvalaki, akit az ember csak úgy elfelejt, ugyanakkor – bárhogy is próbálja – London nem találja őt az előtte álló történések emlékképei között. Amit előre lát, az viszont egyre nyugtalanítóbb. Rájön, hogy ideje utánaeredni a múltnak, amit folyamatosan elfelejt még mielőtt elpusztítaná a jövőjét.

Saját véleményem:
  Az egész történetet egy szóval tudnám leginkább jellemezni, az pedig nem más, mint a : Keserédes.
  Hol azt veszi észre az ember, hogy a szája sarka felfelé húzódik és önkéntelenül mosolyog a szereplők tettein, beszélgetésein, hol a könnyeit törölgeti.Ez mindvégig így van.
  A történet egy 16 éves lányról, London-ról szól, aki nem emlékszik a múltjára, de a jövőjére és az abban szereplő eseményekre, személyekre igen. A történet elején ugyan nem derül ki, hogy miért van ez a problémája, de a vége felé megtudjuk az okát.

  Tehát adott egy lány, akinek a memóriája minden hajnalban, 4:30-kor törlődik, ám erről rajta kívül összesen két személy tud. Az édesanyja, és a legjobb barátnője, Jamie. 
  London úgy próbál lépést tartani a világgal és a mindennapokkal, hogy lefekvés előtt jegyzeteket ír magának, amiket aztán másnap reggel elolvas, így képbe kerül. 
  A történet elején azonban találkozik egy sráccal, aki most jött a városba, és rögtön beszélgetésbe elegyednek, amíg a tűzriadó tart. A srác kölcsönadja a pulcsiját, mert London csak egy rövidke nadrágban és pólóban van, de a riadó végén eltűnik. Este London úgy dönt, hogy bármennyire is helyes az idegen, akit Luke-nak hívnak, mégsem írja fel a jegyzetei közé, mert valamilyen oknál fogva nem látja őt a jövőjében. Ezért igyekszik megkímélni magát a hiú ábrándoktól. Viszont a sors folyton egymás közelébe sodorja őket, így akarva-akaratlanul is összeismerkednek. 
  Közben London-nak még olyan problémákkal is szembe kell néznie, mint a barátnője jövője. Jamie beleszeret egy tanárba, de London tudja, hogy ez nem végződik jól, így megpróbálja figyelmeztetni a barátnőjét, de az nem hallgat rá. Ebből kifolyólag össze is vesznek.
  Eközben viszont London összejön Luke-kal.Itt muszáj megjegyeznem, hogy az első randijuknál szebbet egy lány sem kívánhatna magának. Az a rész annyira gyönyörűen van megírva, és maga a randi is csodálatos. Minden giccstől mentes. (Egyszer én is szeretnék egy hasonlót :) )

  Mivel azonban London a jegyzetei nélkül soha nem emlékszik Luke-ra, ezért minden egyes nap újra beleszeret a fiúba. Kicsit olyan ez, mint Az 50 első randi. Közben persze Luke-nak nem árulja el, hogy milyen problémája van, így előtte eljátssza, hogy mindenre emlékszik. 
Cat Patrick
  A könyv nagy része az ő szerelmi szálukon alapul, de az írónő mégis annyira szépen beleszőtte a baráti szálat a maga minden hepehupájával, megértésével és kitartásával, és egy krimi szálat is.
  London-nek van egy furcsa látomása, egy temetőről, gyászolókról, de nem látja, hogy ki van a koporsóban. És ezzel kaptunk is egy másik főcselekményt a szerelem mellé. Az olvasó csak London gondolatai által tud előre gondolkozni, de mire eljutna egy következtetéshez, megoldáshoz, kiderül, hogy az nem igaz, mert fordul egyet az egész, és új jelölt van.
  A fülszöveggel ellentétben azonban barátnője nem túl nagy segítség, annál inkább Luke. A fiú minden nyomozásban segít London-nek, aki egyrészt keresi a nagymamáját, az édesapja után is kutat, plusz a barátnője jövőjét is megpróbálja megmásítani. 
  Bár nagyon vékony kis könyv, és az írásmódja is roppant egyszerű, mégis olyan értékeket rejt, amit mások 5-600 oldallal sem képesek elérni.Tele van érzésekkel.
  A végéről direkt nem írok semmi konkrétat, csak annyit, hogy minden tiszteletem az édesanyjáé, hogy ezt végig csinálta, mind London-nel, mind mással...
  Viszont úgy érzem, hogy a vége össze lett csapva. Kaptunk egy óriási jelentőségű problémát, mégis nagyon gyorsan és könnyen le lett tudva. Szerintem ezt bővebben ki lehetett volna fejteni, simán belefért volna a történetbe.
  És reménykedtem egy X év utáni epilógusban, csak a megerősítés végett, mert a Luke-os dolog teljes mértékben az olvasó fantáziájára van bízva, nincs elvarrva.  

Szereplők: 
London - korához képest egy nagyon éretten viselkedő lány, szerethető karakter 
Luke - a kedvenc jeleneteim mind hozzá köthetőek. A randi, a gardróbos rész, levelei. Komolyan mondom, kell egy ilyen srác. Romantikus, de megfelelő mennyiségben, nem esik át a ló túloldalára, megértő, segítőkész, jó barát és lehet vele beszélgetni, mind emellett azért érződik, hogy pasi ;)
Tetszik, hogy annak ellenére, hogy tudja, mi van London-nel, nem adja fel, sőt ugyanúgy szereti, és, ha kell minden egyes nap elismétli a dolgokat. 
A többieket nem vesézném ki, mert annyira nem jelentősek. Talán még London anyukája, akinek lehet könnyű, de kiváltképp nem sokszor van jelen.

külföldi borítók
Pontszám: 5/4,5 pont
Kedvenc szereplő: Luke 
Kedvenc jelenet: az első randi 
Negatívum: összecsapott befejezés 
Borító: 5/5 

 

2012. december 6., csütörtök

Hasonló könyvek 1.

   Mivel sok hasonló kaliberű könyv van, ezért gondoltam, hogy itt az ideje csoportosítani őket. Ezáltal könnyebben találtok az ízléseteknek vagy a lelkivilágotoknak megfelelő könyveket. 
   Az első csoport, nem más lesz, mint a Perfect Chemistry-re hajazó történetek. Kifejezetten olyan történeteket próbáltam összeválogatni, amik megfelelnek a Simone Elkeles által teremtett világnak, témakörnek. 

Tökéletes kémia
Simone Elkeles: Perfect Chemistry - Tökéletes kémia

Oldalszám: 416
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789632454238
Megjelent: 2011.12.06 


 
Chicagó külvárosában, a Fairfield gimiben mindenki tudja, hogy a kerület északi és déli negyedeiben élők között kibékíthetetlen ellentétek húzódnak. Így amikor a pomponlányok csapatkapitánya, Brittany Ellis mellé Alex Fuentest, egy helyi bűnbanda tagját osztják be tanulópárnak kémiaórán, az eredmény borítékolható: ezek ketten robbanékony egyveleget képeznek.
A fiatalok egyike sem számol azonban egy meglepő kémiai reakcióval: a szerelemmel.
Vajon sikerül-e legyőzniük saját előítéleteiket és családjuk, barátaik ellenszenvét a másik iránt? Sikerülhet-e a látszólag lehetetlen?

"– Ellis kisasszony? Ön következik. Mutassa be Alexet az osztálynak!
– Ez itt Alejandro Fuentes. Ezen a nyáron, amikor éppen nem utcasarkokon lődörgött ártatlan
embereket zaklatva, a város börtöneiben turnézott. Gondolom, mindenki érti, hogy mit akarok ezzel mondani. Van azonban egy titkos vágya, amit senki sem sejt róla… A titkos vágya… A titkos vágya az, hogy főiskolára mehessen, és kémiatanár legyen, mint ön, Mrs. Peterson.
Brittany diadalmas mosolyt villant felém, azt gondolja, hogy ezt a kört megnyerte. Azt te csak hiszed, gringa!
– Ő Brittany Ellis – mondom a szemek kereszttüzében. – Ezen a nyáron elment a bevásárlóközpontba, és új ruhákat vett, hogy felturbózza a ruhatárát, és apuci pénzén felkeresett egy plasztikai sebészt is, hogy felturbózza… izé… amit fel kell. Az ő titkos vágya pedig az, hogy egy mexicanóval randizhasson az érettségi előtt."

A játszma elkezdődött.
 
 
A vonzás szabályai
 Simone Elkeles: Rules of Attraction - A vonzás szabályai
 
Oldalszám: 364
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789632456423
Megjelent: 2012.10.24


A szókimondó, és meglehetősen szabadszájú középső Fuentes testvér, Carlos, nem találja a helyét Mexikóban, ezért a család visszaküldi Amerikába Alex és Brittany közelébe, hogy távol tartsák a bajtól. Ami természetesen Coloradóban is rátalál. Már az első hetekben összeakasztja a bajszát a helyi kábítószer kereskedőkkel, ráadásul megismerkedik egy különös lánnyal, aki szabadidejében hegyet mászik, autót szerel, és meleg a legjobb barátja. Carlos úgy gondolja, hogy Kiara Westford túl jó hozzá, ezért igyekszik érzelmileg nem belebonyolódni a kapcsolatba. Kiarát viszont elvarázsolja az a néhány pillanat, amikor Carlos az igazi énjét mutatja meg. Szó szerint fájdalmas az egymás felé vezető út. Vajon mindketten túlélik a közeledést?
 
 
Chain Reaction
 Simone Elkeles: Chain Reaction - Láncreakció


Várható megjelenés: 2013 (itthon)

Luis Fuentes is a good boy who doesn't live with the angst that his big brothers, Alex and Carlos, have always lived with. Luis is smart, funny, and has big dreams of becoming an astronaut. But when he falls for the wrong girl, Luis enters a dark world he's never known, and just when he thinks he's got life all figured out, learns some disturbing news about his family that destroys his positive outlook on life. Will that Fuentes bad boy streak come out with a vengeance and lure Luis to live on the edge like his new girlfriend and his own father?



Gyönyörű sorscsapás
Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás

Oldalszám: 444
Kiadó: Maxim - Dream válogatás
ISBN: 9789632612119
 
Az új Abby tökéletes. Nem iszik, kerüli a káromkodást, a pólói kifogástalan rendben sorakoznak a szekrényében – azt hiszi, elegendő távolság választja el a múltjában rejlő sötétségtől. De amikor megérkezik a legjobb barátjával, Americával a főiskolára, az új élet felé vezető útja gyorsan megváltozik.
Travis izmos testét tetoválások borítják, tipikus laza srác, azt testesíti meg, amire Abbynek szüksége van – és amit szeretne elkerülni. Abby távolságtartása felkelti a kíváncsiságát, és cselhez folyamodik egy egyszerű fogadás segítségével: ha ő veszít, önmegtartóztató marad egy hónapig, ha Abby marad alul a játszmában, Travisnél fog lakni ugyanennyi ideig. Travis nem is sejti, hogy a párjával hozta össze a sors, akármelyikük is nyer.
Szerelem és játék keveredik a népszerű írónő, Jamie McGuire regényében, amely a fiatal olvasók körében nagy népszerűségre számíthat. Ne hagyd ki, játszd meg te is a tétjeidet! Szerinted Abby nyer vagy Travis? Vagy ebben a játékban nincsenek vesztesek?


A Torres fivérek
Coert Voorhees: A Torres fivérek

Oldalszám:
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789632457123
Megjelenés: 2012. december
 
 
Frankie Towers egy átlagos másodikos gimnazista egy poros kisvárosban a sivatagos észak-amerikai délnyugaton. Talán már túl átlagos. Főleg a végzős bátyjához képest, aki az egyik legnépszerűbb fiú az iskolában, és ráadásul a gimnázium focicsapatának a kapitánya. Aki a város legvagányabb figuráival barátkozik, miközben Frankie petárdákat dugdos hangyabolyokba félszemű cimborájával, amikor éppen nem asztalokat szed le a szülei éttermében. És mit tehet egy ennyire átlagos fiú, ha szemet vet a környék legbombázóbb csajára? Akiért ráadásul meg kell küzdenie a város feltehetően leggazdagabb fiújával? Coert Voorhees Új-Mexikóba, azon belül egy Borges nevű kisvárosba, azon belül egy kétségekkel küzdő tinédzser agyába kalauzol el minket. Az erőszaktól sem mentes regény realista módon ábrázolja, hogyan vetül le a felnőtt világ egy annyira kicsi és elszigetelődött környezetre, mint egy középiskola az angolszász, a spanyolajkú és az indián kultúrák találkozási pontjában, valahol jóval az isten háta mögött.
 
Pushing the Limits
 Katie McGarry: Pushing the Limits

Várható megjelenés: ? (Könyvmolyképző)


„I won't tell anyone, Echo. I promise.” Noah tucked a curl behind my ear. It had been so long since someone touched me like he did. Why did it have to be Noah Hutchins? His dark brown eyes shifted to my covered arms. „You didn't do that-did you? It was done to you?” No one ever asked that question. They stared. They whispered. They laughed. But they never asked.
So wrong for each other…and yet so right.
No one knows what happened the night Echo Emerson went from popular girl with jock boyfriend to gossiped-about outsider with „freaky” scars on her arms. Even Echo can't remember the whole truth of that horrible night. All she knows is that she wants everything to go back to normal. But when Noah Hutchins, the smoking-hot, girl-using loner in the black leather jacket, explodes into her life with his tough attitude and surprising understanding, Echo's world shifts in ways she could never have imagined. They should have nothing in common. And with the secrets they both keep, being together is pretty much impossible. Yet the crazy attraction between them refuses to go away. And Echo has to ask herself just how far they can push the limits and what she'll risk for the one guy who might teach her how to love again.

2012. december 5., szerda

Simone Elkeles dedikálás

kitűzők
  
 Szerencsésnek mondhatom magamat, mert sikerült eljutnom a szombati Simone Elkeles dedikálásra. 
   Sokáig annyira hihetetlennek tűnt az egész, hogy tényleg ellátogat hazánkba, végül, ahogy teltek a napok és valóban beindult a visszaszámlálás, kezdtem felfogni, hogy igen, tényleg itt lesz.
   Lylia Bloom-mal közösen elhatároztuk, hogy meglepjük őt valamivel, végül megszületett a kitűző ötlete, amit már sokan láthattatok. Addig variáltunk, tervezgettünk, míg elkészült egy minta, ami annyira megtetszett nekünk, hogy végül úgy döntöttünk, megosztjuk másokkal is, hátha vannak még emberek, akik szeretnének egy ilyen kitűzőt.
   



Nilla, én, Simone, Fanni és Enikő
  A dedikálás előtti pénteken már úgy izgultam, mintha éppen a saját esküvőmre készülnék, aztán ez szombatra csak egyre rosszabb lett. Az már csak rátett egy lapáttal, hogy be kellett magolnom egy angol mondatot, a teljesen nulla angoltudásommal. 
   Anyunak sokat meséltem Simone-ról, így őt is elkezdte érdekelni a dolog, végül úgy döntött, hogy eljön velem. Kicsit előbb odaértünk, mint ahogy terveztem, mert 15 óra helyett már fél háromra ott voltunk, de megdöbbenve tapasztaltam, hogy alig volt hely, rengetegen voltak már akkor. Végül sikerült a legelső sorban, középen kapni egy helyet, így lepakoltunk. 
   Nem sokkal később megláttam Kelly-t és Greylupust, így gyorsan letámadtam őket a kitűzővel, hogy már az interjú alatt is viselhessék. 
   Az emberek közben szépen lassan szállingóztak, aztán egyszer csak megdöbbenve vettem észre, hogy Simone sétál be, jóval az előadás kezdete előtt. Már akkor nagyon szimpatikus volt, mosolygott, áradt belőle a pozitív kisugárzás.
   Eközben megérkezett Fanni, Nilla és Enikő is. Nillát és Enikőt eddig még nem ismertem személyesen, de nagyon örülök, hogy végre találkoztunk, mert mind a ketten imádni valóak! Szóval örülök nektek csajok! :)
   Beszélgettünk, mindenki előpakolta a könyveit, majd Fannival karöltve odamentünk Neset Adriennhez, mert Lyliával neki is ígértünk egy ajándék kitűzőt. Azt kell mondanom, hogy nagyon örülök, hogy személyesen is megismertem, mert nagyon kedves. Beszélgettünk egy kicsit, közben nyugtatott minket, hogy ne izguljunk, Simone nem fog megenni minket. 
beszélgetés
    16 óra körül Simone és Neset Adri elfoglalták a helyüket a színpadon, és kezdetét vette a műsor. Simon vérprofi módjára egy külön diavetítéssel készült, amivel, mint kiderült Amerikában járja a sulikat, ott tart előadást (de jó nekik!).
   A diavetítés során láthattuk a Perfect chemistry-hez készült paródia-, rapvideót, amit a Bel Air című amerikai sorozat ihletett (Will Smith rappel benne). Továbbá megnézhettük a második és harmadik könyvhöz készült előzetest, amiknél már Simone azt szerette volna, ha egy mozi trailerre hasonlítanak.
    A Rules of Attraction videóhoz sokáig válogatták a Carlos jelölteket, de egyik sem volt az igazi, mígnem végül megjelent Gian, belekacsintott a kamerába és Simone tudta, hogy ő a tökéletes Carlos.  Alex szerepére, azonban egyik fiú sem tetszett neki, mire megkérdezték, hogy akkor mégis kit szeretne. Erre ő határozottan kijelentette, hogy Katy Perry pasiját a Hot 'n ' cold című klippből.
   Végül megtalálta Alex e-mail címét a neten (itt Neset Adri megjegyezte, hogy: ,,csajok ez jó hír,,) és írt neki, de álmaiban sem remélte, hogy Alex elvállalja, hisz kint egy keresett modell. De elvállalta.
   Luis szerepére, viszont a rajongóktól kérdezte meg Simone, hogy kit szeretnének, és a legtöbbet Gabriel Chavarria-t javasolták. Vele hasonlóképp törtét a levelezés, mint Alex-szel, de végül Gabriel is elvállalta, mire Simone megjegyezte, hogy, ha ez ilyen könnyű, akkor következőnek Brad Pittet kéri fel.
   A Rules of Attraction forgatására előbb érkezett meg, de nem akart ott tétlenül álldogálni, ezért kért magának valami munkát. Azt a feladatot kapta, hogy sorra hívja fel a színészeket és mondja el nekik, milyen ruhákat hozzanak a másnapi forgatásra. Mindenkit szépen felhívott, de mikor Alex-hez ért, azt mondta, hogy na ezt nem! Ez olyan, mintha a suli legdögösebb pasiját kéne felhívnod - jegyezte meg. 
   Azt is megtudhattuk, hogy bár a könyvben nincs a konditermes rész, de azt azért írták bele a kisfilmbe, mert, ha már ott volt Alex, mint modell, akkor Simone mindenképp leakarta vetkőztetni.
   Olyan érdekességeket is megtudtunk, hogy többek között megtanult lőni egy Glock-kal is, amivel Alex lövöldöz az első részben. Volt Coloradoban, ahol részt vett egy vadvízi evezésen, sőt még sziklát is mászott. Volt börtönbe is, mert felhívta az egyik börtönt, hogy ő író és szeretné megnézni. (Egyébként a kiskorúak börtönében is járt már, mert az elítéltek egyik kedvenc könyve a Tökéletes kémia)
   És, ha mindez nem lenne elég, akkor azt is elárulta, hogy van egy rendőr ismerőse, aki egy este elvitte egy olyan környékre, ahonnan nem kerülne ki élve egy véletlenül odatévedt ember. Azonban golyóálló mellényt kellet viselnie és alá is kellett írnia egy nyilatkozatot, miszerint, ha lelőnék és meghalna, a férje nem perelhet. 
  
   A How to Ruin trilógiája eleinte nem igazán fogyott, végül megkérte a kiadót, hogy cseréljék le a borítókat, mert meggyőződése volt, hogy, ha egy dögösebb fedlapot kapnának, jobban fogynának, így került kiadásra az a változat, amin Pepe és Sztella van. (Amikor elmondtuk neki, hogy ők magyar modellek, meglepődött, nem tudott róla)
   Az eredeti borítókat kifejezetten gyűlölte, sőt a második részen lévő kutyus abszolút nem nyerte el a tetszését. Mire mondták neki, hogy van 1 órája, hogy lefotózza a saját kutyáját, hogy az kerülhessen a borítóra. Gondolhatjátok, hogy nem sikerült neki, mert a kutya nem volt túl fotogén. 


Első és második kiadás

   Egyébként annyira érthetően és tisztán beszélt, hogy még én is megértettem a 80%-át fordítás nélkül, pedig én tényleg nem tudok jól angolul. Látszott, hogy ez nagyon tetszett neki, mert a tömeg vele együtt nevetett a viccein.
   Szinte minden monológjába tűzött egy-két poént, az egész előadást végig vigyorogtuk. Leírhatatlanul kedves, vicces, életvidám nő!
   A szeme csak úgy ragyogott mikor a fiúkról mesélt, legyezgette magát, és látszik, hogy odáig van értük.
Az ő elve:
 "Menj hozzá Alex-hez, bulizz Carlos-szal és beszélgess Luis-szal."

Azt is megtudtuk, hogy nagy eséllyel film is készül majd a könyvekből, mert nem olyan régen megkereste Zac Efron, hogy megfilmesítené. (Itt mindannyian elhűltünk, mert azt hittük, hogy ő szerepelne benne)
   Kérdezte, hogy szeretnénk-e, ha a srácok lennének a szereplők, mire egyöntetű YES volt a válasz :D
   Viszont, ha nem készül el gyorsan a film, akkor a srácok kiöregednek a szerepből, és újakat kell választani. De reméljük, hogy ők lesznek. 
   És a legtöbbünk örömére elárulta, hogy tervez még könyvet a Fuentes családdal, méghozzá Alex fiával! De most egy focicsapat történetén dolgozik, és mindegyik tag kapna egy könyvet!

További érdekességek: 

   Régebben nem szeretett olvasni, a sulijában is volt egy pályaválasztási teszt, ahol a női művészeti szintje a béka popója alatt volt, a farmer munkakör jött ki neki.
   Akkor szerette meg az olvasást, amikor otthon volt a gyerekeivel, és így kezdett el írni is. Kezdő íróknak azt ajánlotta, hogy írjunk napi 1 oldalt, mert azt ki lehet javítani, míg az üres lapot nem!
   Mutatott magáról otthoni képet is, pizsamában, a gép előtt.

   Mutogatott rajongói leveleket, amiket különösen szeret. Az egyikben Istennőnek hívta az egyik lány, mire kinyomtatta és kijelentette a férjének, hogy őt Istennőnek nevezték. Erre a férje megkérdezte, hogy mikor lesz vacsora? Nem lesz, Istennő vagyok, azok meg nem főznek - felelte. Közben a gyereke kiszólt a vécéről, hogy anya gyere és segíts. 

   A képeken általában egy egységes mosolyt figyelhettek meg nála. Ez azért van, mert megtanították, hogyha "turtle" mosolyt csinál, nem lesz dupla tokája.

   Ezenfelül azt is elárulta, hogy számára a könyvek olyanok voltak, mint egy-egy terhesség. Az első kettővel 7-7 kilót, míg a harmadikkal 15-öt hízott, és mind 9 hónapig tartottak.

   Van egy indiános regénye is, amit most próbál kicsit tinisíteni. 

   Alex a kedvence, mind könyvben, mind életben.

A végén lehetett feltenni neki kérdéseket, de kicsit bátortalan volt a közönség, de ez csak addig tartott, amíg el nem kezdtek a kérdésekért cserébe Simone Elkeles-es tollakat osztani. Hirtelen mindenki kérdezni akart.
Nekem sikerült. A kérdésem az volt, hogy Alex, Gian és Gabriel olvasta-e a könyveket? A válasz: Igen, de mindegyik csak a sajátját.
A poszter

   Az előadás végén megrohamozták őt, de Simone hősiesen állta a 1,5 órás dedikálást. Sőt még ajándék posztert is kaptunk a fiúkról!
   Mire odaértem, úgy remegett a kezem, mint a nyárfalevél, de felolvastam neki, amit akartam és átadtam a kitűzőt és a levelet. Nagyon megörült neki, egyből ki is tűzte.
   Mi ott maradtunk a végéig, fotózkodni. Nagyon aranyos volt, mert annak ellenére, hogy utálja, ha fényképezik, vagy millió képet készített. Ha pedig nem sikerült valakivel, akkor addig állt ott, amíg össze nem jött. 


   


dedikált könyvem
dedikált könyvem




Azt kell mondanom, hogy életem legjobb napjainak egyike, soha nem fogom elfelejteni! Imádom őt! :)