A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A. Meredith Walters. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A. Meredith Walters. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 18., vasárnap

A. Meredith Walters - Fény az éjszakában



"A szerelem attól különleges, hogy ha szinte bele is halna az ember, mégis képes begyógyítani a sebeket. És az éjszaka mélyén mindig ott ragyog a fény."


A. Meredith Walters: Light in the Shadows - Fény az éjszakában

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570110
Oldalszám: 392 oldal
Fordító: Somogyi Eszter

Fülszöveg:
Hogyan tovább, amikor úgy érzed, vége az életednek? Maggie sosem hitte, hogy újra látja Clayt. Ezért inkább igyekszik újra összerakni régi életének darabjait, még ha úgy is érzi, nem bízhat meg senkiben. Megpróbál továbblépni, előre, ahogy Clay kívánta. Clay nem képes elfelejteni Maggie-t, bár erőszakkal elszakította magát tőle, hogy megkaphassa a segítséget, amire mindennél jobban szüksége van. És most gyógyul… apránként. De a szíve még mindig a lányé, akinek az életét köszönheti. Amikor egy váratlan tragédia újra egymás mellé sodorja a fiatalokat, többé semmi nem olyan, mint azelőtt. Csakhogy vannak dolgok, amik sosem változnak. Lehetséges átformálni a sötétséget, ami kis híján elnyelte őket, és elérni végre, amire mindketten vágynak? Létezik vajon a boldogság két ember számára, akik ennyit küzdöttek már, csak hogy együtt legyenek? Vagy a félelem és a démonaik örökre elszakítják őket egymástól?

Saját véleményem:
Három év, pontosan ennyi telt el azóta, hogy megismerkedtem Maggie és Clay történetének első felvonásával.
Három év, ami alatt rengeteget változott az ízlésem, és az egyre szaporodó (NA) regények tengerében jócskán megfakultak az emlékeim. Két dolgot kivéve: emlékszem, mennyire szerettem az Utánad a sötétbét, és hogy mennyire megbabonázott a borongós hangulata.
Ám egy folytatásnál, főként ha az ilyen sokára érkezik, mindig fennáll a rizikó, hogy vajon tudja-e hozni az elődje színvonalát. NA sorozatokra ez hatványozottan érvényes.
Mindezek fényében némileg félve és vakon vágtam bele az olvasásba, de szerencsére hamar visszatértek rég elfeledett emlékeim, A. Meredith Walters pedig épp oly' zseniális, mint régen.
A hangulat, ha lehet, még kiélezettebb, míg Clay és Maggie kapcsolatának próbatétele rettentő emberien és életszagúan jelenik meg. Boldogan konstatáltam, hogy a szerző megmaradt a realitás talaján és nem áldozott fel mindent a szerelem oltárán. Hagyta, hogy karakterei megélhessék önnön problémáikat.
Talán épp ez az, ami miatt annyira jól működik az egész. Clayék kapcsolata, vagy talán pontosabb úgy fogalmaznom, szerelme, rettentő emberi a szó minden értelmében. Gyönyörű, ugyanakkor fájdalmas, s épp úgy vannak mélypontjai, mint szédítő magaslatai. Mindehhez pedig hozzáadódik Clay mentális betegsége, és az, ahogy Maggie feldolgozza azt, és annak hozadékait - például az elválást.

Morbid módon szinte lubickoltam Clay részeiben, imádtam, hogy beleláthattam a fejébe, és testközelből tapasztalhattam, mi mindenen esik át fizikai, lelki és mentális értelemben. Hatalmas pozitívum, hogy A. Meredith Walters úgy kezelte és mutatta be a betegségét, ahogy. Minden cukormáz és kapkodás nélkül.

Alapvetően Maggie részei is rendben vannak, többségében nála sincs gond a hitelességgel, mégsem tudom azt mondani, hogy a szívemhez nőtt. Bizonyos megnyilvánulásaival nem igazán tudtam mit kezdeni.
Párosként viszont tökéletesek a maguk tökéletlen módján.
Ritka, sőt könyves viszonylatban szerintem példátlan is, hogy egy szerelem attól válik méllyé, hogy teret enged valami másnak, és nem akar mindenre megoldás lenni. Jelen van persze, de semmit sem ír felül. Ez pedig egy igen érdekes, s nem kevésbé egyedi alappillére, vagy ha úgy tetszik, üzenete a regénynek.

Hiába féltem tehát a folytatástól, végkimeneteltől függetlenül, örülök, hogy megszületett, hisz így válik teljessé az a szívszorítóan gyönyörű folyamat, ami az első részben útjára indult. Úgyhogy ha azt szerettétek, semmiképp ne hagyjátok ki ezt se.
Az Utánad a sötétbe egy nagyon érdekes, és sok tekintetben az átlagtól jócskán eltérő NA sorozat.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Clay
Kedvenc jelenet: volt pár
Negatívum: a háromszögek
Borító: 5/5
Sorozat: Utánad a sötétbe 2. része




Nyereményjáték


Mostani turnénkon a pszichés betegségekkel foglalkozó regények és szerzőik nyomába eredünk. Az állomásokon közreadott betű halmazokból egy-egy könyv címe állítható össze. Segítségképpen még a magyar kiadót, és a megjelenés évét is megadjuk. Nektek pedig az írók teljes nevét kell beírnotok a nyereménydoboz minden egyes sorába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


Libri 2015 ~ ÁHOV ELTT ADERUY




Nézzetek be a többi állomásra is

02/14 CBooks
02/18 Dreamworld

2014. október 26., vasárnap

A. Meredith Walters - Utánad a sötétbe




Október 14 - 30. között kilenc blogger mutatja be nektek A. Meredith Walters: Find You in the Dark - Utánad a sötétben című regényét, Maggie és Clay szívszorító történetét. Az értékelések mellett egy rendhagyó extrával készültünk és persze lesz játék is, ahol 3 példányt nyerhettek a könyvből.


A Meredith Walters: Utánad a sötétbe

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633991206
Oldalszám: 408 oldal
Fordító: Somogyi Eszter

Fülszöveg:
Maggie Young maga volt a hétköznapiság.
Átlagos barátok, átlagos szülők, átlagos eredmények… hétköznapi élet.
Aztán jött A Fiú.
Clayton Reed a múltja elől menekült, démonjaival a nyomában, amik bármikor leteríthetik. Soha nem hitte, hogy esélye lehet a boldogságra.
Aztán jött A Lány.
Maggie abban hitt, hogy a szerelmük majd mindent túlél. Clay abban, hogy csak a lány kell, és minden helyrejön zavaros életében.
Hogy együtt lesznek, ketten a világ ellen.
De a sötétség mindig ott ólálkodik a közelben.
Néha az igaz szerelem legnagyobb gátját saját magadban kell keresned.

Saját véleményem:
Kislányként mindannyian álmodozunk az első, mindent elsöprő szerelemről, a fehér paripán érkező hercegről, az általa hozott boldogságról, pillangókról és a rózsaszín ködről, mely egészen a míg meg nem halunkig tart. Ez mind szép és jó lenne, ha A. Meredith Walters egy tündérmeséről írna, nem pedig a való életről. És mint tudjuk, az élet olykor fájdalmas, sötét. Ettől eltekintve, nem gondoltam, hogy ez a történet ennyire kemény lesz. Persze a megkapó, komor hangulatú borító szürkés árnyalataiból, a fiúba kapaszkodó lányból - aki úgy markolja a srácot, mintha az életéért küzdene -, valamint a frappáns fülszövegből sejtettem, hogy nem vattacukor felhőben fogok úszkálni, de Clay és az ő titka megdöbbentett.
Biztos vagyok benne, hogy egy nagyon megosztó könyvvel állunk szembe. Sokan fogják szeretni, és talán még többen gyűlölni. Lesz, aki legszívesebben falhoz vágná, és lesz olyan, akit bármennyire is dühít, nem fogja tudni letenni. Így vagy úgy, de senkit nem hagy majd hidegen. Ám ne szaladjunk ennyire előre.

„Valami tényleg gyönyörű volt köztünk néhány boldog hónapon át. Valami őrülten szép.
Vagy csak simán őrült.”

Kezdetben egy vicces, szórakoztató, kissé klisés (új, titokzatos fiú & átlagos lány), de mindenképpen szerethető felvezetéssel indít az írónő, ahol többek között megismerjük Maggie-t és az ő unalmas, ámde annál tökéletesebb életét, idilli családdal és gyerekkori barátokkal. 
Maggie alapjáraton egy egyszerű lány, aki beleolvad a tömegbe. Átlagosan öltözködik - sőt, nem is nagyon igyekszik hangsúlyozni a nőiességét -, tagja az iskolai távfutó csapatnak, barátaival sülve-főve együtt lóg, és egyáltalán nem lohol a fiúk után... egészen addig, míg szó szerint bele nem fut Claybe, a jóképű, de annál borzalmasabb modorú új srácba.
Clay vonzó külseje és titokzatos viselkedése felkelti a lány érdeklődését, aki elhatározza, hogy kerüljön bármibe, barátságot köt vele és kideríti, miért olyan a fiú, amilyen. Teszi ezt sziporkázó, szarkasztikus humorával és gondolataival fűszerezve, mely által nemegyszer csal mosolyt az olvasó arcára.  
Ismerkedésük izgalmat és életet visz Maggie monotonná vált napjaiba. Nem beszélve a spontaneitásról. Csakhogy miközben egyre inkább összegabalyodnak és kezdik megismerni egymást, úgy folynak ki a színek történetükből, és válik minden vagy feketévé vagy fehérré.
Clay fájdalmas és sötét múltja, valamint komoly mentális betegsége egyre jobban átveszi az uralmat az idill felett. Míg egyik percben a mennyben járnak, addig a következőben a poklok poklát élik át.

"A legtökéletesebb emlékeket a legfájdalmasabb elfeledni."
 
Miután fény derült Clay szélsőséges hangulatváltozásainak okára, úgy éreztem magam, mint akit nyakon öntöttek egy vödörnyi jéghideg vízzel. Rettentő kemény témába tenyerelt az írónő.
Clay önmagában egy irtó aranyos, érzelmes srác. Az a típus, akit szívesen ölelgetnél, meghódítanál és soha el nem eresztenéd. De bizonyos események, illetve a betegsége következményeként, ha nem szedi a gyógyszerét - márpedig nem hajlandó, mivel az fásultságot okoz -,  kiszámíthatatlanná, indulatossá, sőt agresszívvé válik. Pedzegeti a határokat, majd önmagát sanyargatva vezekel.
Kezdetben, Maggie-hez hasonlóan még én is elnéztem a srác hülye húzásait, és inkább sajnáltam, mint haragudtam rá. Aztán ahogy telt az idő, és kettejük kapcsolata másból sem állt csak az állandó veszekedésből, egyre nehezebben viseltem. Szerettem volna Clayt felképelni, és a szemébe ordítani, hogy nem takarózhat állandóan a bajával. Arról nem is beszélve, hogy végtelenül dühített a szemét viselkedése, gyakorlatilag földbe tiporta a lányt.
De néha Maggie-t is szívesen megráztam volna, hogy emberelje már meg magát, és álljon végre a sarkára, ne dőljön be a huszadik sajnálomnak, mert úgyis lesz huszonegyedik és századik is. Ugyanakkor, be kell látnom, Clay minden alkalommal olyan jól manipulálta a lányt, és vele együtt engem is, hogy végül mégis megsajnáltam és a szívem szakadt meg érte. Emellett pedig legmélyebb tiszteletem Maggie-nek a helytállásáért, végtelenül tisztelem és becsülöm emiatt. Kevés ember lett volna képes arra, hogy a történtek fényében kiálljon a srácért, és pátyolgassa. Erején felül teljesített, még akkor is, ha közben ő maga is tönkre ment.
Szerencsére azonban a sors (és A. Meredith Walters) adott neki két fantasztikus barátot, Rachel és Daniel személyében, akik folyamatosan pátyolgatták, felkarolták és megpróbálták a helyes irányba terelgetni. Jóban-rosszban kitartottak mellette. És ez oda-vissza működött. Bármelyiküknek kellett segítség, a másik kettőre tuti biztos számíthatott. Nem mellesleg irtó aranyos volt Rachel és Daniel szerelmi huzavonája. Imádtam őket. A regény egyik legnagyobb gyöngyszemei!
Mindezek fényében rengeteget tipródtam a pontozáson. Sokszor csapkodtam a fejemet, és szerettem volna a falhoz vágni a könyvet, érzelmileg mégis mélyen érintett. Értettem, miért viselkedtek úgy a szereplők ahogy, bár elfogadni nem mindig sikerült. Ráadásul nem egy logikai baki is volt benne. Egyik oldalon például még arról beszélnek, hogy eltört Clay ujja, vagy össze kell varrni ezt-azt, majd pár mondattal később ennek már semmi látszatja. Sőt olyan is előfordult, hogy Maggie éppen hazafelé tartott utolsó órájáról, amikor elkapták a barátai, és a beszélgetés végére már csak két óra közti szünet lett az egészből. Ezek tekintetében, minden összeadva, kivonva, nyugodt szívvel mondtam volna, hogy négy pont. Aztán jött a finálé, ami egyesen falhoz vágott. Fájt. Nagyon. Kihasította a lelkemet. És most itt állok és úgy érzem, 5 pontot adnék, de racionálisan gondolkodva meg tudom, hogy nem érdemel annyit... De azt hiszem, a szívem és az eszem között félúton megállapodok. 
Ha tehát szeretitek a megosztó, kemény témákat boncolgató, fájdalmas, csodálatos, szívszorító, fülledt hangulatú történeteket, akkor semmiképp se hagyjátok ki.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Rachel, Daniel, Maggie és Clay (amilyen bolond vagyok)
Kedvenc jelenet: fürdés a tóban, és Maggiék barátsága
Negatívum: bál, és a sok logikai baki
Borító: 5/5




Hangulatteremtő zene


A mára már ismerőssé váló turnés poszt-ráadások helyett ezúttal rendhagyó extrával készültünk. Minden állomáson 3-3 olyan zeneszámot ajánlunk figyelmetekbe, amelyek szerintünk megragadják a regény egészének vagy egy-egy jelenetének hangulatát. Az utolsó bejegyzés közreadását követően pedig valamennyi dalt megtaláljátok majd egy playlistre gyűjtve a klub honlapján, hogy akár olvasás közben is hallgathassátok a válogatást.










Nyereményjáték


Mert az első szerelem a legnagyobb...
Nem minden esetben persze, de lévén van bennük valami utánozhatatlanul megkapó, nagyon kedvelt téma a tűzön-vízen át kitartó első nagy szerelem. A regényekben… és a mozivásznon is. Mostani játékunkban ez utóbbiakat szeretnénk kicsit feleleveníteni. Ahhoz, hogy a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott három könyv egyikét megnyerhessétek, ki kell találnotok, hogy mely filmből származó jelenetet idéz fel a bejegyzésekben közreadott fénykép. Tehát: kilenc turné állomás, kilenc filmcím, kilencszeres esély a nyereményre.
(Figyelem! A Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtést. A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)






Nézzetek be a többi állomásra is

10/14 Angelika blogja
10/16 Kristina blogja
10/18 Deszy könyvajánlója
10/20 Kelly & Lupi olvas
10/22 Könyvszeretet
10/24 Nem harap a (blog)
10/26 Dreamworld
10/28 CBooks
10/30 Media Addict