Christina Baehr - Drake-birtok

Az Anassa Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Christina Baehr Ormdale titkai sorozatának (első és) második része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják a Worms család sárkányőrzőinek legújabb kalandját, melyben sötét titkok látnak napvilágot, miközben a sárkányok párt keresnek és tojást raknak, Edith pedig olyan területre téved saját érzelmei tengerében, amivel nem tud mit kezdeni.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásai és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Christina Baehr: Drake-birtok

 

Kiadó: Anassa Könyvek

ISBN: 9786156507716
Oldalszám: 272 oldal

Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Edith Worms új életet kezd Ormdale rejtett völgyében mint frissen kinevezett sárkányőr. Arra számít, hogy az első párzási szezon mérges harapásokkal, túlfűtött sárkánykígyókkal és számos mágikus bonyodalommal jár majd.
A valódi problémákat azonban nem a sárkányok jelentik.
Edith nemsokára kénytelen lesz szembenézni több, egyre kuszábbá váló rejtéllyel: egy sárkányvadász ólálkodik a birtok melléképületeiben, egy régi családi botrány kerül napvilágra az apátság falai közt, és valahogy még az is megtörténik, hogy elkezd vonzódni a zavarba ejtően jóképű szomszédjához.
Ráadásul mellette áll ezúttal mentora, a bűbájos és titokzatos Helena Drake – a híres Drake Hall úrnője. Aki talán szintén nem az, akinek látszik.
A Drake-birtok, az Ormdale titkai sorozat második kötete még mélyebbre vezet Yorkshire gótikus sárkányvilágába, és azoknak a családoknak a titkai közé, akik nemcsak őrzik e lényeket, de talán többet rejtenek, mint bárki sejtené.

Saját véleményem:

A tavalyi évem kellemes zárásának bizonyult Christina Baehr Ormdale titkai c. sorozatának nyitókötete. Pont egy olyan könnyed, (jó értelemben) súlytalan történetre volt szükségem az ünnepi őrületek közepén. Szerencsére nem kellett a folytatásra várnom, így az idei évet a Edith Worms kalandjainak folytatásával nyitottam, és annyit már most elárulok, hogy ezúttal sem csalódtam.

"Azt gondoltam magamban, hogy megtaláltam a helyem, ám valójában az talált meg engem."

A sorozat folytatásában egy, az előzőekhez képest sokkal érettebb női főszereplővel találkozhatunk, aki érezhetően megtalálta a helyét Wormwoodban. Edith a regényírás mellett született birtokosként intézi az apátsággal kapcsolatos ügyeket, ezzel mintegy időt és lehetőséget adva unokatestvérének arra, hogy a lány orvosi karrierjére koncentrálhasson. Szabadidejét pedig hol a völgyet immár teljes mértékben ellepő sárkányfajok tanulmányozásával tölti, hol pedig Simon Drake ágyhoz kötött édesanyjával. 
Az első és második kötet közt eltelt időben Edith a völgy rejtélyeinek tudójává lett, továbbá kiderült róla, hogy Helena Drake-hez hasonlóan különleges képességgel rendelkezik: nyála képes meggyógyítani a sárkányharapást. Mindezek összessége pedig egy, a völgyben otthonosan mozgó, céltudatos lánnyá varázsolták. Edith immár nem egy lelkész lánya, hanem az Ormdale völgy titkainak őrzője. És kutatója, ugyanis, ha valami megmaradt, az a kíváncsisága. Hősnőnk lelkesen kutatja a sárkányfajokat és a Drake és Worms családot övező titkokat, melyekből bőven akad. Mondhatni, az egész történet ezeken a sötét, lappangó titkokon alapul, amik rendre próbára teszik a lány tűrőképességét. Azzal, hogy Edith otthonra lelt, karakterénél kezdetét vette az érzelmi nyitottság is, ami bizony romantikus értelemben is új kapukat nyitott meg. 
Míg az első rész során Simon Drake nem tett túl nagy benyomást rám, addig a mostani kötetben már annál inkább. A közte és a lány között alakulgató románc roppant emberi a maga kezdetleges, tapogatozó, bizonytalan módján. Nem akarok túl sok mindent elárulni erről a szálról, ám annyi bizonyos, hogy tartogat még meglepetéseket. Már csak azért is, mert Edithnek nem áll szándékában férjhez menni, vagy átlépni a Simon és közte lévő képzeletbeli kis szakadékot, ugyanakkor több esemény is arra ösztönzi párosukat, hogy együtt dolgozzanak. 

Az első kötetről írt bejegyzésemben azt fejtegettem, hogy az leginkább egy alapozókötet, ami az alapok lefektetésére hivatott, és ez így is van. Meglehet, a folytatás sem szédítő tempójú, de elindítja a nagyobb konfliktus szálat - vagy talán pontosabb lenne szálaiként hivatkoznom rá. Lesz itt sárkányvadász, furcsa és birtokló anyuka, titokzatos levél, de tovább bonyolódnak a történelmi-múltbéli szálak, akárcsak a családiak. 
Mindent egybevetve, a Drake-birtok ötvözi az első rész előnyeit egy kalandosabb, nyomozósabb folytatással, ami tovább szélesíti a sárkányok és őrzőik világát. Szívből ajánlom, ha szeretnétek egy titkokkal teli, gótikus fantasyben elmerülni, amit finoman átszőnek a múlt és a romantika szálai, és ami egyszerre könnyed és sötét. Arra azonban felhívnám a figyelmeteket, hogy a lezárás ezúttal nem annyira baráti, hisz az igazi, nagybetűs kaland még csak most fog megismerni, miközben Edith úton van... Hogy hova? Nos, azt bocsi, de nem fedem fel.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Edith, Simon, Edith mostohaanyja és apukája

Kedvenc jelenet: barlangos, lovaglás és a vége

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Ormdale titkai #2

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kötet beleolvasóját és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Mik fedik a sárkánykígyó testét?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

01/11 Dreamworld
01/13 Utószó
01/15 Csak olvass!

Christina Baehr - Wormwood-apátság

 

Az Anassa Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Christina Baehr Ormdale titkai sorozatának első (és második) része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a meghitt hangulatú, gótikus fantasyt tele rejtéllyel, sárkányokkal és a barátság kihívásaival.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásai és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Christina Baehr: Wormwood-apátság

 

Kiadó: Anassa Könyvek

ISBN: 9786156507693
Oldalszám: 272 oldal

Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Ormdale völgye nem csupán apró titkokat rejt... némelyiknek még fogai is vannak.
Edith Worms levelet kap rég nem látott rokonságától, amely egy csapásra felforgatja az életét. Hamarosan egy omladozó gótikus apátságban találja magát Yorkshire vadregényes tájain, ahol az idő megállni látszik, és a múlt még mindig él.
Edith sok furcsasághoz hozzászokott már - végül is egy viktoriánus lelkész lánya -, de arra ő sem számít, hogy érkezése után nem sokkal egy mitikus szalamandra pottyan az ölébe a kandallóból. És ez még csak a kezdet.
A Wormwood-apátság különös lények, ősi családi titkok és megfejtésre váró rejtélyek otthona. Ráadásul úgy tűnik, Edith szerepe nem merül ki a vendégeskedésben: talán épp őrá vár a feladat, hogy megőrizze a család örökségét.
Idővel egyre szorosabb, nehezen megfogható kötelék alakul ki közte és tüskés természetű unokatestvére, Gwendolyn között, és ezzel együtt Edith is egyre biztosabb benne, hogy maradnia kell. Arról nem beszélve, hogy a közelben él egy sötét tekintetű, zavaróan jóképű szomszéd is, aki feltűnően nem szeretné, hogy a lány valaha is távozzon.

Saját véleményem:

A fülszöveg ajánlása szerint Christina Baehr regénye (regénysorozata) tökéletes olvasmány lehet Emily Wilde rajongóinak és mindazoknak, akik szívesen kalandoznak a tündérek, régi házak és titkok világában. Mindez igaz is, ám engem a gótikus fantasy besorolása, na meg a sárkányok jelenléte győzött meg arról, hogy olvasni akarjam Ormdale titkait. Sajnos meglepően kevés ilyen jellegű olvasmány kerül a kezembe, és még kevesebb, amit élvezek is - ugyanakkor a hazai kiadó neve számomra garancia volt arra, hogy minőségi szórakozásban lesz részem. És nem is csalódtam.

"A világból nem tűntek el a mítoszok. Mi, emberek váltunk üresekké és tompákká a világ csodáival szemben."

A történet középpontjában a Worms család áll, akik egy napon váratlan levelet kapnak. A huszonegy éves írói ambíciókkal rendelkező Edith sosem látott nagybátyja és unokafivére tragikus halálát követően az ősiség törvénye szerint a család még élő férfijára száll a Wormwood-apátság tulajdonjoga, aki nem más, mint a lány lelkész apja. Más választásuk nem lévén Edithék útra kelnek apjával, mostohaanyjával és öccsével annak reményében, hogy mielőbb megszabaduljanak e kéretlen örökségtől, csakhogy a vadregényes táj, na meg az apátság is meglepetéseket rejt. Kiderül, hogy három árván maradt lány is a birtok része, s közülük a tüskés természetű Gwendolyn hallani sem akar arról, hogy eladják az apátságot. Edith ennek ellenére tollat ragad és odakéret egy tekintélyes londoni ügyvédet, ám míg a férfi érkezésére várnak, kénytelenek berendezkedni ideiglenes lakhelyére. A lány számára, aki álnéven detektív regényeket ad ki, jó lehetőség ez az alkotásra, ám az apátság titkai egyre jobban hatalmukba kerítik. Többek között szert tesz egy furcsa házi kedvencre, egy tűzből kimentett hüllőre, Francisre, s miközben igyekszik kideríteni, miféle egzotikus állat is lehet cimborája, addig egyre több rejtélybe botlik. Unokatestvére, Gwendolyn és a birtokon élő jóképű, sötét idegen, Drake furcsa dolgokat művelnek, Edithben pedig gyanú éled... 

A Wormwood-apátság egy meghitt, gótikus hangulatot árasztó családregény, ami bevezető jellege ellenére rendkívül olvasmányos és szórakoztató. Engem teljesen elvarázsolt, éjszakába nyúlóan bújtam a sorokat, s kicsit Edith bőrébe bújva élveztem, hogy bejárhatom a könyv vadregényes helyszíneit, kutakodhatok az omladozó apátságban, melynek minden részét titkok és történelem itatta át. 
Ha észveszejtő kalandokra és pergő cselekményre vágysz, akkor ez a kötet nem neked való. Viszont ha szívesen olvasnál valami könnyed, cozy fantasy-t, amiben jelentős szerepe van a történelemnek, és a 19. századi irodalomnak, akkor ne keresgélj tovább! Christina Baehr regénye kicsit olyan, mintha összegyúrták volna az Enola Holmest az Emily Wilddal. Hősnőnk, Edith roppant talpraesett, ambíciózus lány támogató családi közeggel (ami valljuk be, meglehetősen ritka), emellett kivételesen okos és kíváncsi természet is, ami nagyban hozzájárul a cselekmény előremozdulásához. Fiktív nyomozójához hasonlóan ő is egyre jobban felfigyel az apátságban zajló furcsaságokra, s elszántan igyekszik kideríteni, mit titkol Gwendolyn unokatestvére, Drake, vagy hogy miféle alantas szándékai vannak újdonsült vendégüknek. Mi több, az is Edith mellett szól (számomra legalábbis), hogy gyűlöli az Üvöltő szeleket, inkább Austen műveit részesíti előnyben. S  hogy mindennek mi köze a sztorihoz? Nos, Edith gyakorta emleget irodalmi vagy bibliai idézeteket (mégiscsak egy lelkész lánya) és von különféle párhuzamokat regényszereplők és élő személyek között. 

Tudom, most azt kérdezed, mi van a sárkányokkal? Nos, mint mondtam, ez a rész inkább egy alapozó kötet. Nincs túl sok súlya, főként azt a célt szolgálja, hogy a későbbi események számára megágyazzon, ennél fogva meglehetősen sokat kell várni arra, hogy egyáltalán szóba kerüljenek. De a lapok számának fogyásával egyre több minden derül ki az olvasó számára is, s szép lassan előtárul az a tündérmesei, gótikus hangulatú világ, amit a fülszöveg is ígér. A folytatás pedig meglehetősen ígéretesnek tűnik... szerencsére nem is kell rá várni.
Mindent egybevetve én őszintén szerettem ezt a könyvet, igazából pont egy ilyen könnyed, laza, súlytalan olvasmányra volt szükségem az ünnepi őrület közepette. Nektek pedig szívből ajánlom, ha szeretnétek egy titkokkal teli, gótikus fantasyben elmerülni, amit messzire elkerülnek a szerelmi drámák. Bizony-bizony, itt nincsen romantika, helyette viszont van lassan építkező barátság, bizalom, félelmetes barlangok, titokzatos karakterek, egy nem mindennapi múlttal rendelkező, omladozó ház, egy cuki hüllő, gyilkossági kísérlet és egy szeretnivaló család. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Edith, Francis

Kedvenc jelenet: a mentőakció, illetve nem konkrét jelenet, hanem Edith példaértékű családja

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Ormdale titkai #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint elolvasni a kötet beleolvasóját és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Hány éves Edith, a főszereplő?

TALLY nyereményjáték űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

12/17 Csak olvass!
12/18 Utószó
12/19 Dreamworld

Tara Sivec - Nyűgök és nyalánkságok

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a Csokoládéimádók sorozat harmadik, befejező része, Nyűgök és nyalánkságok címmel.  A Blogturné Klub öt bloggere utánajár, hogyan találja meg a “flúgos kiutat egy francos helyzetből” Drew és Jenny, a sorozat harmadik párosa, és a játékon résztvevők közül három szerencsés magáénak mondhatja majd a könyv egy-egy példányát.

Tara Sivec: Nyűgök és nyalánkságok

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634572312
Oldalszám: 288 oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

„Örökkön-örökké”-bonbon!
Drew-t és Jennyt éveken át irigyelték a barátaik zabolátlan szexuális életük miatt… illetve, dehogyis! Leginkább hányni tudtak volna miattuk.
Két gyerek mellett, túlhajszolt életük során most először, Drew és Jenny nem találja a közös hangot a hálószobában. Drew semmitől sem riad vissza, hogy egykor szenvedélyes feleségét újra becserkéssze, Jenny pedig bármit megtenne, hogy végre átaludhassa az éjszakát.
Carter és Claire, Jim és Liz minduntalan (és hasztalanul) a tanácsaikkal bombázzák a sorsával elégedetlen párt, mert szeretnék, ha rendbe jönne a régebben boldog Drew és Jenny élete.
Vajon a Csokoládéimádók harmadik, befejező részében megtalálják a kiveszni látszó tüzet a házasságukból, vagy a helyzetük még annál is kényesebb, mint amikor Jenny mézzel öntötte le Drew-t, aki egy fára ragasztotta
Kövesd a történetüket és dobd fel a napod!

Saját véleményem:

Tara Sivec regénye az év egyik legjobban várt megjelenése volt számomra; egészen egyszerűen imádom ennek a nőnek a humorát és azt a sok képtelenséget, amit kitalál. Merthogy az események jelentős része eltúlzott, nem túl nagy rá az esély, hogy a való életben bárkivel hasonló dolgok történhetnének. De pont ez a jó a Csokoládéimádók sorozatban, olyan, mint egy vígjáték, amin könnyesre röhögöd magad, miközben pontosan tudod, hogy illúzió az egész.  Ámbár tagadhatatlan, hogy a sok fikció hátterében nagyon is valós, emberi problémák húzódnak; a Nyűgök és nyalánkságok esetében például a házasélet megromlása.

Drew és Jenny a korábbi kötetek során egészen extrém szexuális élményeket élt át; hogy lightosan fogalmazzak, szerették a nem szokványos szituációkat, kellékeket és helyszíneket, képesek voltak szinte bárhol összegabalyodni. A mostani részben viszont kénytelenek szembesülni a szülői lét árnyoldalával, vagyis a fáradtsággal.
Jenny két gyerek, munka és háztartás mellett zombiként keresi azokat a perceket, amikor álomra hajthatja a fejét, Drew libidója ellenben az egekben, és nem érti, miért nem kaphatja meg, amit kíván... A főkonfliktus tehát a szexuális elhidegülésen, azon belül pedig a kommunikáció hiányán alapul, miközben mindkét fél keresi a másik tetteire a válaszokat.
Tara Sivec ezt a sok-sok embert érintő, általános kérdést, rengeteg humorral, karikaturizált reakciókkal teszi egyedivé, megspékelve a karakterek egyébként is hóbortos figurájával. Mert hát valljuk be, se Jenny, se Drew nem egy észlény, a végeredmény ellenben pont ettől lesz annyira képtelen és hasfájdítóan vicces.

Ha magát a történetet és annak kivitelezését nézzük, akkor a Nyűgök és nyalánkságokról általánosságban elmondható, hogy gyengébb, mint az előző két kötet. De! Ha képesek vagyunk túllendülni mindezen, akkor bizony egy, az eddigieknél is szédületesebb, eszeveszettebb, élvezetesebb kalandban lesz részünk, ami 288 oldalnyi masszív arc- és mindenféle izomgörcsöt okoz. Drew és Jenny annyira idióta páros - a kifejezés jó értelmében -, hogy arra nincsenek is szavak. Olvasás közben szerintem legalább a fél utca azt hallgatta, hogy hahotázok a béna próbálkozásaikon, miközben szívem szerint kiidéztem volna a háromnegyed könyvet. Egyszerűen elképesztő, hogy Tara Sivec fantáziája mennyire őrült! A szexhintás, gázsprayes vagy vibrátor versenyes részen konkrétan sírva fetrengtem.
Lehet, hogy egy-egy jelenet olykor elcsépelt, túlzó, olcsó és nagyon filmes, ám tagadhatatlanul hatásos. Szórakoztat, és amíg ezt úgy teszi, hogy nem veszi komolyan magát, addig élvezhető is. Számomra legalábbis mindenképp. Ráadásul jó hír a sorozat rajongóinak, hogy a régi karakterek is visszatérnek, legyen szó emberekről vagy éppen... nos, tudjátok miről.

A Nyűgök és nyalánkságok tipikusan az a könyv, ami díjat ugyan nem fog nyerni, és talán nem is a legminőségibb olvasásélményedként könyvelődik majd el, de hogy mindez semmit sem von le az élvezeti értékéből, az is biztos. Szeleburdi, vicces, pajzán regény, mely hétköznapi emberek, hétköznapi gondjainak karikatúrájaként boncolgatja a nemi szerepeket és kapcsolatokat. Nálam biztos, hogy még sokszor újraolvasós lesz. Szívből ajánlom a humort kedvelőknek.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő:Drew, Jenny és a többiek

Kedvenc jelenet: vibrátor verseny, szexhinta, gázspray

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Csokoládéimádók 3., de önállóan is olvasható

Nyereményjáték

Drew és Jenny házassága nehéz időszakon megy keresztül, de nem ők az elsők, akikkel ez megtörténik. Játékunkban olyan párosokat nevezünk meg, akiknek kapcsolatuk, házasságuk szintén zűrös, vagy válságban volt, a ti feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét és szerzőjének nevét, melyben ezek a párosok szerepeltek.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Cassandra Taylor és Ethan Holt

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/03 Könyvvilág

06/05 Betonka szerint a világ…

06/07 Bibliotheca Fummie

06/09 Dreamworld

06/11 Kristina Blogja

Brigid Kemmerer - Spirit

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelenik Brigid Kemmerer Spirit - Szellem című regénye, az Elementálok sorozat harmadik része. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Hunter történetét, melyben a sokat tapasztalt fiúnak újra kockáztatnia kell. Sérelmeit félretéve megbízik társaiban, vagy vállalja a nyomában járó veszélyt? A döntés rajta áll!

2016. április 19-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Brigid Kemmerer: Spirit - Szellem

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633995174
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Hunter Garrity csak azt szeretné, ha békén hagynák. A saját kárán tanulta meg, hogy nem mindennapi képességeiért súlyos árat kell fizetnie. És úgy tűnik, nem engedhet meg magának egyetlen szövetségest sem.
Fuldoklik az ellenséges indulatokban. A nagyapja, akinek viszket a tenyere, ha csak ránéz.
A Merrick fiúk, akik azt hiszik, hogy elárulta őket.
Calla, ez az ármánykodó őrült, aki csalinak akarja használni őt.
És ott van Kate Sullivan, az új lány az osztályban. Ő nem ellenséges. Kate merész. Vicces. Szexi. De ő is forral valamit. Ahogy az elvileg titkos erők felszínre törnek mindenütt, amerre csak jár, Hunter rájön, hogy valami szörnyűség fog történni. De ahhoz, hogy megtudja, mi vár rá, találnia kell valakit, akiben megbízhat…

Saját véleményem:

Hunter könyvére az első kötetben való felbukkanása óta vártam. Kíváncsi voltam, mi rejtőzhet egy ennyire önellentétben álló srác gondolatvilágában, hiszen vad külseje közel sem tükrözte személyiségét. Szóval számomra Hunter egy óriási, felfedezésre váró kérdőjel volt.
Igen ám, de olvasás előtt, kezemben a tablettel jöttem rá, hogy oké, hogy az apró, személyiségjegyeket érintő dolgokra és két-három tettére emlékszem, de a hosszú várakozás alatt totálisan elfelejtettem, miért is gyűlölik szegénykémet annyira a Merrick tesók. Brigid Kemmerer azonban nem állt le magyarázgatni, mi hogy volt korábban, hanem egyből a lovak közé csapott, és inkább apró, nüansznyi utalásokat dugott el itt-ott, melyekből nagyjából a könyv felére kisakkozhattam, mi is volt a nagy elfordulás oka.

A Spirit két részre bontható. A könyv második fele pörgősebb, míg az első lassabb lefolyású, eseménytelen, többnyire Hunter magányosságára épül. Ebben megismerkedhetünk Hunterrel, dagonyázhatunk a feje felett összecsapó fellegek lecsapódásában, valamint többé-kevésbé feltérképezhetjük új hősnőnket is.
Kate első pillanattól fogva egy nagyon badass, magabiztos, csípős nyelvű csaj, aki felettesével együtt nem kisebb céllal érkezik a városba, minthogy végezzen a Merrick fiúkkal. Küldetése értelmében be kell épülnie a suliba, ahol a srácok közelébe kell férkőznie, hogy kitapasztalja szokásaikat, és felmérje a terepet a feladat végrehajtása előtt. Csakhogy közben összefut Hunterrel is, aki munka- és magánéleti téren is felkelti figyelmét.
Kate karaktere új szín a sorozat életében. Az eddigi lányoktól eltérően abszolút tisztában van képességeivel, olyannyira, hogy az őrzőség szellemében nevelkedve nem retten vissza a gyilkolás gondolatától sem. Mindennek ellenére, sokáig elég steril marad az olvasó számára. Nehéz komolyabb érzéseket társítani hozzá, mivel az alapvető dolgokon kívül vajmi kevés derül ki róla. Vagy ha már itt tartunk, úgy unblock a Silverrel való küldetéséről is.

Amiből viszont annál többet kapunk, az Hunter. Pontosabban Hunter lelki gyötrelmei. Szinte kétszáz oldalon keresztül olvashatunk a szenvedéséről, ami meglepő módon egyáltalán nem unalmas vagy gyötrelmes. (Jó, nem mondom, hogy amikor huszonhatodszor is elismételtük, hogy nincs senkije, csak magára számíthat, nem forgattam a szememet, de alapvetően a szerzőnek sikerült nagyon emberien ábrázolnia a srác kínlódását, amit a gördülékeny stílus még emészthetőbbé tett.)
Szegénykémnek most nagyon összejön minden. A Merrick fiúk haragszanak rá, Calla azzal fenyegeti, ha nem hívja az őrzőket a városba, felgyújtja az egészet, ráadásul vaskalapos - és igencsak unszimpatikus - nagyapja is kiteszi a szűrét, miközben édesanyja meg sem szólal. Mi több, Calla az iskolában is kényes szituációkba sodorja, melyek nem kicsit tépázzák meg lelkét.
Van olyan, amikor az élet összejön, egyik baj éri a másikat, és Hunter éppen egy ilyen időszakot él át, teljesen reális megnyilvánulásokkal, gondolatokkal ötvözve. A magány és a fájdalom pedig magával hozza a bizalmatlanságot. Hiába nyúlnak felé mentőkezek, akarva-akaratlanul is szárba szökken benne a gyanakvás szikrája, mely ebben az esetben nagyon jó kis táptalajt biztosít a háttérben alakulgató bonyodalmaknak.

Én a magam részéről nagyon szerettem Huntert, és valószínűleg a hasonlóságunk miatt könnyen tudtam azonosulni a benne végbemenő folyamatokkal. De úgy gondolom, aki kicsit is nyitott az érzékenyebb érzésvilágú emberek felé, annak is menni fog. Arról nem is beszélve, hogy egészen más egy fiút látni szenvedni, mint egy lányt. (És itt megjegyezném, a szenvedés nem egyenlő a hisztivel!)
Ám Kate pont emiatt illik annyira Hunterhez. Azt a talpraesettséget viszi bele kettejük kapcsolatába, ami felkorbácsolja a srácot és helyre pofozgatja.
Esetükben külön kiemelném az sms-es szokásukat, ami újfent egyedi újdonsága a sorozatnak. Hunter és Kate élő interaktus helyett inkább frappáns kis sms-ek révén kerül közel egymáshoz. Az üzeneteik pedig amellett, hogy irtó viccesek, nagyon bensőséges hangulatúak. Mintha csak ebben a formában lehetnének önmaguk - hogy ez miért fontos, megértitek, ha elolvassátok a könyvet.

A történet második fele, kábé az óriáskerekes jelenettől kezdve jobban felpörög, és a sakktábla felállása is átrendeződik - Silver és Kate előtérbe lép. A hogyanokra nem térnék ki, viszont ez a kötet más téren is újító önmagához és a műfajhoz képest is. Brigid Kemmerer olyan csavarral áll elő, melyre valószínűleg senki nem számítana. Nem mondhatnám, hogy örülök annak, ami történt, de azt készséggel aláírom, hogy azonkívül, hogy meglepő, bátor és merész is.

Végül, de nem utolsó sorban még muszáj kitérnem a sorozat alapköveire, a Merrick fiúkra, mivel ők ugye nélkülözhetetlen "kellékek". Bennük az a jó, hogy nincs két olyan rész, ahol egyformán viselkednének; mindig egy kicsit mások, kiszámíthatatlanok, mégsem lehet őket nem szeretni. Imádom az összetartásukat, a hevességüket, a fiú falka lenyomatukat, és a bolondságukat. Mentalitásuk nélkül nem lenne az a sorozat, ami. Most viszont Michael az, aki kiemelkedik a sorból, s apafiguraként Hunter pártjára áll. Ha néha hűvösen is, de nagyon megható módon veszi oltalmába az önmagával és a külvilággal is háborúban álló srácot.

Mindent egybevetve, a Spirit ugyan nem éri el a második rész színvonalát, mindazonáltal a Stormot bőségesen felülmúlja. A sorozat rajongói biztosan nem fognak csalódni benne - főként, ha szeretik a CW sorozatokat (bocs, Kate!). Sok szempontból formabontó, kicsit szomorkás hangulatú, mégis merész. Az állatbarátok pedig végre olyan könyvet foghatnak kezükbe, ahol a kutya nem háttérelem, hanem extra érzelmi töltet.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Hunter, Michael, Gabriel, Casper

Kedvenc jelenet: óriáskerekes

Negatívum: Hunter nagyapja

Borító: 5/5

Playlist

1) fun - Some Nights

2) Philip Phillips - Home

3) Train - 50 Ways to Say Goodbye

4) Pink - Blow Me (One Last Kiss)

5) Gym Class Heroes feat. Ryan Tedder - The Fighter

6) Cupid - Cupid Shuffle

7) Demi Lovato - Give Your Heart a Break

8) Swedish House Mafia - Don’t You Worry Child

9) Florence + the Machine - Shake It Out

10) Tristan Prettyman - My Oh My

    

Nyereményjáték

Hunter legjobb barátja a kutyája, Casper, aki hűségesen követi mindenhova, és nem fél megvédeni gazdáját, ha bajba kerülne. A mostani turnéban is fontos szerepet játszanak a kutyák, nincs más dolgotok, mint a kép alapján kitalálni, hogy hívják a képen szereplő kutyát, és azt beírni a rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/19 Bibliotheca Fummie
04/21 Deszy könyvajánlója
04/24 Insane Life
04/26 Dreamworld
04/27 Media Addict

Tara Sivec - Életek és édességek

A Könyvmolyképző jóvoltából megjelent Tara Sivec szókimondó és vicces, Csábítások és csemegék című sorozatának második része. 

Claire, Carter és Gavin együtt élik mindennapjaikat, mint egy átlagos család. Carter viszont nagy dologra készül, szeretné megkérni Clare kezét és minden probléma innen indul… 

Öt blogger állomásán olvashattok a könyvről és ha játszotok, tiétek lehet akár a három nyereménykönyv egyik példánya!

Tara Sivec: Életek és édességek

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633992807
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Carter, Claire és a banda visszatér, és készen állnak, hogy elkezdjék közös életüket. De vajon tényleg készen állnak?
Túl egy pokoli leánybúcsún, pornófüggőségen, zsemle-baseballon és egy elrontott lánykérésen, túl azon, hogy rájönnek, mindkettőjük családja csupa sültbolondból áll, Carter és Claire végül elkezdi megkérdőjelezni a köztük lévő kötelék erősségét.
Vajon a barátaik csak tovább rontják a helyzetet kellemetlen megjegyzéseikkel és kotnyeleskedésükkel, vagy meggyőzik a párt, hogy a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” néha tényleg kezdődhet sörponggal is?

Saját véleményem:

A Csábítások és csemegék tavaly óriási kedvencem lett, és bár nagyjából lezárult, én mégis valami többre vágytam, ami nem csak úgy félbemarad az üzlet közepén, hanem keretbe foglalja Carter és Claire történetét. Arról nem is beszélve, hogy ebből a dilis csapatból egy végtelenített változat sem lehet túl sok. Így hát óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba.
Nem volt semmiféle elvárásom, azt leszámítva, hogy szeretnék jókat nevetni, és minél több időt eltölteni Gavinékkel. Ezt pedig meg is kaptam. Nem mondom, hogy jobb lett, mint az első rész, mert nem, de az a Tara Sivec-féle varázs tagadhatatlanul megvolt benne. Na, meg elég csak ránézni a - magyar - borítóra, ami végképp nem árul zsákbamacskát. Vidám színek, cukorkák, 4 ever-es szív, és "Egy cukormázas örökkön-örökké" szlogen. Ebből bárki rájöhet, hogy itt egy édes, romantikus befejezésről van szó. Ergo én inkább mondanám ezt egy novellának, mely elvarrja a nyitva maradt szálakat, mint tényleges folytatásnak.

A történet fővonalát a házasság, illetve lánykérés témaköre teszi ki.
Carter és Claire hónapok óta együtt élnek, közösen nevelik fiukat, Gavint, és igyekeznek összecsiszolódni. De ugye nem véletlen az a mondás: lakva ismerszik meg a másik.
Mind a kettejüknek megvannak a maguk rigolyái, szokásai, feladatai, amiket össze kell egyeztetniük. Claire például alig tud aludni Carter horkolásától, és emiatt idegbeteg gyilkossá válik éjjelente.
Carter pedig mindeközben, mit sem sejtve szerelme gyilkos hajlamairól, folyton folyvást keresi a megfelelő alkalmat a nagy kérdés feltételére. Terveket sző, megálmodja és amennyire csak lehet, kivitelezi a pillanatot, de valami, az utolsó másod percekben mindig közbejön.

Carter és Claire párosa továbbra is eszméletlen(ül idióta)! Ha nem bénáznak, akkor éppen totál elbeszélnek egymás mellett, holott mind a ketten ugyanazt akarják, csak túl makacsak vagy félénkek beismerni, és ebből rengeteg vicces szituáció születik. A könyv jelentős részében a könnyeimet törölgetve nevettem rajtuk.
Édesek, nem normálisak, elmebetegek - tehát tökéletesen passzolnak.

De nem pusztán együtt fergetegesek, hanem külön-külön is.
Carternek most kicsit kevesebb saját hang jut, mint előzőleg, ám aggodalomra semmi ok, azért őt sem kell hiányolnunk. Mindössze arról van szó, hogy tényleg a lánykérést tervezgeti állandóan.
Sokszor viszont úgy megsajnáltam. Erején felül minden követ megmozgat azért, hogy a legtökéletesebb módon, helyen és szituációban tehesse fel a nagy kérdést, csakhogy minél jobban akar teljesíteni, annál inkább sablonos és elcsépelt lesz - legalábbis Claire elképzeléseit tekintve. Ami, ha neki nem is, de nekünk, olvasóknak mindenképpen felejthetetlen pillanatokat ígér. És hát mire valók a jóbarátok - Drew és Jim -, ha nem arra hogy bátorítsák? Naná, hogy arra, hogy jól kiröhögjék Cartert! Hülyeségben tehát mindenképp számíthatunk a srácokra. Drew például most is hozza szokásos, szexmániás, szabadszájú, vulgáris formáját, és persze az idióta feliratokkal teli pólói sem maradhatnak el.

Claire viszont több dolog miatt is előtérbe kerül: házasság-, család-, barátok és az üzlet. Így javarészt az ő szemén keresztül követhetjük végig, miként kezeli vagy éli meg ezeket, a jól bevált Claire-féle, szarkasztikus stílusban.

Őszinte leszek: imádom ezt a csajt! Ami a szívén, az a száján, legyen szó bármiről és bárkiről. Soha nem kertel, kimondja, amit gondol a maga nyers valóságában. Őrült, dilis nő, de lehetetlen nem szeretni.
Olyan belső monológokat folytat le, hogy néha úgy kellett a számra tapasztanom a kezemet, nehogy hülyének nézzenek a körülöttem ülők, min vihogok annyira.
Tetszettek az olvasó felé való kiszólásai, a részeg vagy befüvezett randalírozásai, vagy a Carter családja előtti beégései. Igen, jól olvastátok: Carter szülei és nagymamája is színre lép, méghozzá nem is akárhogy!

Mindent egybevetve én rettentően élveztem ezt a részt is. Az Életek és édességek ugyanolyan vicces, szókimondó, vulgáris, és üdítő lett, mint a Csábítások és csemegék. És persze Gavinből sincs hiány!
Ha pedig nem egy tényleges folytatásként, hanem egy kiegészítő novellaként/szórakozásként kezelitek, és elkönyvelitek, hogy ez a színtiszta "Boldogan éltek, míg meg nem"-ről szól, akkor nagy csalódás nem érhet senkit. Nagy csavarok helyett viszont Gavin, Carter, Claire, a barátaik és családjaik garantálják a szórakozást.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő:  Claire, Carter, Drew, Liz, Jenny, Jim, Gavin, Rachel

Kedvenc jelenet: a lánybúcsúztatón történtek és a következményei

Negatívum: Nyúl Úrfit hiányoltam

Borító: 5/4

Kedvcsináló idézetek

"Tehetetlen dühömben már a matracot ütöttem-rúgtam, miközben némán sikoltozva szidtam a faszszopó horkolókat, akik nincsenek tekintettel azokra, akik halkan alszanak, és letéptem róla a takarót, és az arcába csaptam a párnájával, amit a feje alól ráncigáltam ki, miközben befogtam az orrát.
Ne ítélkezzetek felettem, oké? Én nem tudok rendesen aludni!
És különben is, épp csak addig fogtam be az orrát, amíg nem kezdett fuldokolni a saját nyálában. Mihelyt meg tudott szólalni, részletesen elmesélte az álmát, amiben azt hitte, meg fog fulladni, és miközben fuldoklott, rájött, hogy lefekvés előtt elfelejtette mondani, mennyire szeret. Igen, volt bűntudatom. És igen, azzal tettem jóvá, hogy szexeltem vele hajnali ötkor, és nem, nem vallottam be, hogy én akartam megölni álmában.
Kellenek titkok is egy párkapcsolatban."

"Lenyeltem a hatalmas falat sütit, és próbáltam nem arra gondolni, ahogy az lábakat növeszt, és egyenesen a seggemhez rohan, miközben vajtól csillogó lábnyomokat hagy a csípőmön maga után."

"Nagyon is romantikus vagyok.
Épp ma reggel hagytam Carternek (aki még aludt) egy dobozzal a kedvenc sütijéből a gombóccá gyúrt párnája mellett: fehér csokiba mártott összetört burgonyachipseket és karamellával megszórt pereceket. Úgy gondoltam, ez majd felkészíti őt arra az üzenetre, amit a doboz mellett hagytam neki, és amiben azt írtam, hogy ha még egyszer felhajtva hagyja a vécéülőkét é a seggem akaratom ellenére fürdőben részesül reggel hatkor, pillanatragasztót kenek a makkjára, amíg alszik. Még néhány X-szel és O-val is kiegészítettem az aláírásomat.
Ki mondta, hogy a romantika halott?"

"- Erről jut eszembe. Van valamim a számodra - mondta, azzal elvette a vállamról a karját és a hátára fordult, hogy benyúlhasson a farmerja zsebébe.
- Azt akarod mondani, hogy egy ajándék van a nadrágodban a számomra? Mert meg kell, hogy mondjam, buliztam már jó néhányszor a nadrágodban. Legutóbb majdnem agyrázkódást is kaptam.
 Carter mélyebbre nyúlt a zsebében, és méltatlankodva nézett rám.
- nem az én hibám, hogy felkészületlenül ért, hogy le akartál pippantani út közben. Azt hittem, nem érzed jól magad, és csak le akarod hajtani a fejedet az ölembe. Amikor egy férfi hímvesszője hírtelen felbukkan a mozgó autóban szombat este, akkor BIZTOS, hogy történnek bizonyos akaratlan csípőmozdulatok."

"Carter hozott nekem füldugókat! TÉNYLEG szeret!"

"Beszélnem kellett a fiamnak a madarakról és a méhekről, itt az autóban, apám felé menet. Eleve nem értem azt a kifejezést, hogy ,,a madarak és a méhek". Mégis, hogy taníthatná ez meg a gyereket arra, hogy mi a szex? Mikor látsz olyat, hogy egy szürke galamb meghúz egy fehéret, vagy, hogy egy házi méh berakja egy poszméhnek? Jobb lenne, ha inkább azt mondanák ,, a marhák és a lovak". Pont valamelyik nap hajtottunk el egy állattartó telep mellett, és az egyik marha épp a másikon ügyködött, amikor Gavin így szólt:
- Jaj, de cukik, nézd, anya! Az egyik tehén megölelte a másikat!"

"- Nem akarsz kimenni a WC-be? - kérdezte Carter felvont szemöldökkel.
- Nem, most nem kell pisilnem - feleltem, és felé hajoltam, hogy újra megcsókolhassam.
Olyan fincsi volt, mint a bor, a napfény és a kiscicák.
-Nem úgy értem, hogy WC-zni menjünk a WC-be. Azért menjünk, hogy berakhassam neked - mondta nevetve és horkantgatva.
- Te olyan romantikus vagy. Mondd még egyszer! - feleltem, nagy szempilla-rebegtetés közepette.
carter a vállam fölött a többiekre pillantott, aztán vissza rám.
- Komolyan mondom. Senki nem figyel. Simán kiosonhatnánk a WC-be, senki nem venne észre minket. Gyors leszek.
- Aha, tényleg, folytasd csak! Ez annyira izgató - feleltem monoton hangon."

Nyereményjáték

A kötetben Carter és Claire saját maguk módján szeretnék a másik tudomására hozni, milyen jó lenne, ha a másik igent mondana. A mostani nyereményjáték is ezen alapszik, olyan könyveket kell megtalálnotok borítók alapján, amelyekben a főszereplők összeházasodnak.
Ez nem ennyire egyszerű, csak egy részletet láttok a borítóból és azt adjuk meg, ki az írónő.
Kis segítség: Minden esetben a magyar borítóról találtok részletet.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

Író: Stephenie Meyer

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/19 Insane Life
04/21 Bibliotheca Fummie
04/23 Deszy könyvajánlója
04/25 Kristina blogja
04/27 Dreamworld

Tara Sivec - Csábítások és csemegék

A Könyvmolyképző jóvoltából jelenik meg a Tara Sivec - Csábítások és csemegék című könyve, ami nem csak szexi, de igen szórakoztató is.
Claire szókimondó, humoros és - gyűlöli a gyerekeket. Murphy ezt nem hagyhatja, ezért ismerősei között neki születik először gyereke. Claire szemszögén keresztül kalandozunk végig a könyvben és természetesen megtudhatjuk, egy nő életéből mik nem hiányozhatnak. A csokoládé! … és Nyúl Úrfi sem.A turné tagok többsége az egész könyvet idézte volna, ezért rendhagyó módon, minden turné állomáson egy-egy idézet vár titeket.

Tara Sivec: Csábítások és csemegék

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633990513
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Claire, a húszas éveiben járó, egyedülálló anyuka szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, hogy a mocskos szájú, de (amikor alszik) imádnivaló kisfiának jobb életet biztosíthasson. Ezért kelletlenül beáll a legjobb barátnőjéhez, hogy segítsen szexuális játékszereket eladni.
Egyszer csak felbukkan a városban Carter, Claire hajdani egyéjszakás kalandja, aki örökre megváltoztatta az életét.) És bár egyedülálló csokoládéillatán kívül semmire nem emlékszik Claire-ből, a lány gondoskodik róla, hogy ezúttal mély nyomot hagyjon a fiúban.
Carter leplezetlen döbbenettel veszi tudomásul, hogy van egy négyéves kisfia, Claire pedig attól pánikol, hogy álmai férfija rögtön menekülőre fogja majd, látva a terhességről árulkodó jeleket a bőrén és a nullához közelítő hálószobai tapasztalatát. Ám semmi ilyen nem történik. Ketten együtt mindent megtesznek, hogy eljöjjön számukra az „örökkön örökké”.
Az élet olyan, amilyenné teszed. Ha a tiéd vodkából, csokiból és vibrátorokból áll… hát legyen!

Saját véleményem:

Claire az egyetemen mindvégig a tanulásra koncentrált, ám barátnője, Liz, annyit heccelte szüzességével a csokoládéillatú lányt, hogy az végül egy bulin berúgva lefeküdt egy ismeretlen sráccal, akivel azonos hullámhosszra kerültek sörpongozás közben.
Claire másnap reggel szép csendben lelépett. Csakhogy időközben furcsa tüneteket kezdett el produkálni, melyek egyértelműen a terhesség előjelei voltak. Balsejtelmét végül a tucatnyi terhességi teszt alá is támasztotta. Noha Claire ezek után mindent megtett, hogy előkerítse a srácot, nem járt sikerrel. Így más választása nem lévén, hazaköltözött édesapjához, és elfelejtette álmát, hogy egy napon majd közös boltot nyit Lizzel.
De öt év elteltével álmai mégis megvalósulni látszanak, amikor Liz és párja, Jim  visszaköltöznek abba a városba, ahol Claire neveli fiát. A bohókás Liz közli vele, hogy talált egy üzletet, melynek egyik fele tökéletesen megfelel az ő szexshopjának, a másik pedig Claire édességboltjának. A fiatal anyuka éppen ezt a hírt emészti, amikor munkahelyére érkezve belebotlik gyermeke apjába, aki mint évekkel korábban, most is annyira részeg, hogy fel sem ismeri...

A könyvvel való kapcsolatom érdekesen indult. Eleinte eszem ágában sem volt elolvasni, de aztán több ismerősöm is annyit áradozott róla, hogy úgy voltam, adok neki egy esélyt. És milyen jól tettem! Komolyan mondom, én még ennyit egy könyvön sem nevettem. A legelső betűtől a legutolsóig imádom! Hihetetlenül vicces, szexi, romantikus, csábító, és fiatalos. Szívem szerint minden csajnak a kezébe nyomnám. Olyan ez a regény, mint egy lánybúcsú. Tele olyasfajta dolgokkal, amiket, ha egy átlagos hétköznapon nem is tudnánk elképzelni/említeni, de egy önfeledt, feloldódott, gátlásoktól mentes, mindent bele est alkalmával igen.

Már rögtön a kezdés baromi ütős. Claire nem szépít. Kimondja, amit gondol, minden kertelés nélkül, úgy, ahogy az a valóságnak megfelel.
Bevallom, engem már azzal megvett, ahogy a szülésről és az anyaságról mesélt. Nem a szokásos minden szép és jó dumát nyomta le, hanem a kőkemény valóságot, ami a jó dolgok mellett történik az ember lányával. És lehet, hogy az anyukák vagy a gyerekimádó hölgyek elsőre felszisszennek a cseppet sem finom gondolatokon, de úgy gondolom, ha őszintén a lelkük mélyére tekintenek, aláírják, hogy igaz, amiről ez az őrült csajszi hablatyol.
Cselekményét tekintve, nincsenek nagy hullámhegyek vagy völgyek, inkább egyfajta görbetükör ez a magukat olykor túl komolyan vevő romantikus/erotikus történeteknek. Claire és Carter újbóli megismerkedésén és családdá válásán van a főhangsúly. Hogy miként csiszolódnak össze, és dolgozzák fel azt, hogy egy részegen átmulatott éjszaka után gyermekük született.
Clairék között kezdetektől fogva működik a kémia... nem is kicsit. Ahogy egy légtérbe kerülnek - sőt még akkor is, ha csak a másikra gondolnak - szexuálisan túlfűtötté válik a levegő. Ebből kifolyólag rengeteg erotikával fűszerezett jelenetet kapunk, ami olykor rettentő szórakoztató is egyben. Nem az a tipikus szexelős könyv. Annál jóval több, és jobb.

A regény legalapvetőbb erőssége a humor, ami sok esetben baromi vulgáris - sokat káromkodnak -, mégsem zavaró. Sokkal inkább szórakoztató, de tényleg. Ha most a szemeteket forgatjátok és elítélitek a káromkodást - én is, az álszentség keretein belül -, akkor olvassatok bele és vegyétek meg, mert ennek a polcotokon kell csücsülnie!

Természetesen a humor nem jöhetne létre a lökött karakterek nélkül. Mindannyian idióták, a szerethető fajtából. Claire a szarkazmus (és az édességek) királynője. Liz a túlbuzgó, lökött, tipikus legjobb barátnő, aki szétrúgja bármelyik pasinak a seggét, ha az bántani akarja BFF-jét. Carter a mindig rosszkor, rosszat mondó, ám annál szenvedélyesebb és viccesebb beszólású/monológú álompasi. Drew meg... hát ő olyan, mint Stifler (Amerika pite). Jim az aranyos papucs, aki behódol domináns barátnőjének (Liz), de féltő bátyusként védelmezi Claire-t. Míg Gavin a csíntalan, gyermekien szabad szájú bajkeverő. És ott van még a rideg, félelmet sugárzó apuka is, akit az Apádra ütök Jack Byrneseként tudnék azonosítani. Szóval minden adott egy fergeteges humorú, sziporkázó, extra csajos olvasmányhoz. Csokikkal, Nyúl Úrfival és társaival.
Az ahogyan az írónő beleszőtte a csokit, az édesség- és a szexuális segédeszközöket árusító boltot, nagyon jó kis keretet ad a nőiségnek és az erotikának. Na, meg jó kis helyszínül szolgál mindenféle mocskos, vagy kevésbé mocskos dologhoz.
Összességében tehát azon hölgyeknek ajánlanám, akik szeretnének valami tényleg nagyon jót, szórakoztatót, és dögöset olvasni. És akkor is nyugodtan emeljétek le a polcról, ha nem szeretitek az erotikus könyveket. A nyakamat rá, hogy ezt imádni fogjátok! Mindenképpen újraolvasós kategória.

Pontszám: 5/5***

Kedvenc szereplő: Claire, Carter, Liz, Drew

Kedvenc jelenet: Gavin és Nyúl Úrfi, és az édességbolt felavatása

Negatívum: -

Borító: 5/5

Extra idézet

"- Lefeküdtem a feleségével - jelentettem ki, és a karjaimat összefonva a mellemen, szúrós szemmel méregettem az öreget.
Mindhárom felnőtt egyforma bamba tekintettel meredt rám.
- Az anyukámmal aludtál? Neked is olvasott esti mesét? A papa szerint szokott horkolni.
George egy lépést tett felém, mire nagyot nyeltem. Akármilyen vének voltak is a golyói, biztos szét tudná rúgni a seggem. Vagy megölne, és balesetnek tüntetné fel.
- Apa - szólt rá Claire figyelmeztetőleg.
Apa? Ó, a picsába! Hát, én tényleg orbitális seggfej vagyok! Tourette-szindrómám lehet, azért mondok ennyi hülyeséget. Claire egyszer sem említette a nevét a telefonban, amikor róla beszélt. Ő volt az a férfi, aki valakit szájba vert, amiért az nagyapónak nevezte. És én épp most mondtam neki, hogy öregek a golyói. Itt a helyszínen ki fog nyírni.
- A francba! Nem feküdtem le a feleségével. Óriási félreértés történt.
A férfi megtorpant, nem közeledett tovább felém. Ha lett volna egy csöppnyi eszem, befogtam volna a számat. Sajnos azonban nyilván be voltam rúgva, amikor az észt osztogatták.
- Összekevertem a dolgokat. Azt akartam mondani, hogy a lányával feküdtem le.
Hallottam, ahogy Liz felmordul, és láttam, hogy Claire-nek tátva marad a szája.
- De nem úgy volt, ahogy gondolja! - tettem hozzá gyorsan. - Mert mindketten nagyon, de nagyon részegek voltunk, és azt sem tudtam, hogy ki ő, egészen néhány perccel ezelőttig.
Ó, te jó isten, állj már le! ÁLLJ LE!
A férfi felvonta az egyik szemöldökét, és esküszöm, hallottam, hogy az ujjait ropogtatja.
- A lányának csokoládéillata van, és nem szeretném, ha elfenekelne! - folytattam szinte sírva.
- Jézus Mária... - morogta George a fejét rázva.
- Én se szeretném, ha elfenekelnének. Hogyhogy nekem nincs szőr a zacsimon? Anyu, ugye, nem fogod elfenekelni őt?
- Igen, anyu, mondd meg! Elfenekeled Cartert, amiért rossz kisfiú volt? - kérdezte Liz, kitűnően utánozva Marilyn Monroe-t."

Sörpong

A sörpong vagy sörpingpong (Beerpong) egy közkedvelt ivójáték, mely az 1950-es évekre vezethető vissza, amikor a játékot még Beirut néven játszották amerikai egyetemisták.
Ebben a sportban nem (csupán) a szerencse játszik közre, mint a legtöbb kártyás/kockás ivójátékban, hanem az ügyesség is. A játék célja ugyanis az ellenfél poharaiba juttatni a labdát. A sörpongot két csapat játssza, csapatonként két taggal és 20 fél literes pohárral. A poharak háromszög alakban vannak felállítva egymással szemben, bennük poharanként 0,1-0,3l sör, ízlés szerint.

 

Szükséges kellékek
- egy 2,43 méter hosszúságú, 0,61 m széles és 70 cm magas asztal
- összesen 22 db műanyag pohár, 10-10 a söröknek és 1-1 vízzel teli pohár a labda tisztítására minden dobás után
- két darab pingpong labda
- legalább 4 sörkedvelő vidám ember

A játék célja hogy az ellenfél poharait eltüntessük: amelyikbe betalálunk, annak a tartalmát az ellenfelünk megissza, majd a poharat félrerakja. Az nyer, akinek hamarabb sikerül kidobnia az ellenfél poharait. A győztes csapat fent maradt söreit a vesztes csapatnak kell meginnia. A játék elején a két csapat a kezdési jogot három menetes kő-papír-olló párbajjal dönti el. Értelemszerűen az kezd, aki a három menetből előbb nyer meg kettőt. Ezután a kezdő csapat megkapja mindkét labdát és elkezdheti a játékot. (Innentől kezdve a győztes csapaté lesz a kezdési jog). Az ellenfél akkor dobhat, ha a kezdő csapat mindkét tagja eldobta már a labdát, kivéve ha mindketten betalálnak, mert akkor visszakapják egy bónusz dobásra (a bónusz dobás kimenetelétől függetlenül ezután a másik csapat következik).

A dobás csak akkor érvényes, ha a dobó játékos az asztal ellenkező végén áll és a dobás pillanatában mindkét lába érinti a földet. A labdát kétféle módon lehet az ellenfél poharaiba juttatni: dobva és pattintva. A pattintott és a sima dobás egyenértékű.

A poharak egy idő után fogynak és a rendezetlenség miatt egyre nehezebb lesz betalálni, ezért minden kidobott pohár után a poharakat úgy kell rendezni, hogy a peremük érintsék egymást.

(forrás: wikipédia)

Nyereményjáték

A könyvben nagy szerepe van a csokoládénak és természetesen Claire kedvenc csemegéje is ez. Ezért pedig mindegyik napon egy édességet majszoló könyves karaktertől olvashattok idézetet, nektek nincs más dolgotok, mint kitalálni a könyv címét. Minél több címet találtok ki, annál nagyobb esélyetek van megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét.

(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseknek kiértesítést követően 72 órájuk van válaszolni az emailre, azután újabb nyertest sorsolunk.)

"- Kérsz kekszet? - nyújtott felém egy doboz csokis rágcsát. Gyomorpanaszok ide vagy oda, ezt nem lehetett visszautasítani.
- Persze
Félmosoly ült ki az arcára, felém hajolt, a szája most csak centikre volt az enyémtől. 

-  Akkor gyere és vedd el!"

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/12 Deszy könyvajánlója - Kedvcsináló idézetek
11/13 Kristina blogja
11/14 Kelly Lupi olvas - Borítók
11/15 Insane Life
11/16 Angelika blogja - A sorozatról
11/17 Dreamworld - Sörpong
11/18 Media Addict
11/19 Bibliotheca Fummie

Kelly Creagh - Enshadowed

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából újra részesei lehetünk Kelly Creagh borzongató sorozatának, az Enshadowed - Árnyék mélyén c. második kötet által. Varen és Isobel ezúttal még mélyebbre merül Edgar Allan Poe életre kelt rémtörténeteiben. Furcsa álmokkal, fenyegető teremtményekkel és a híres Poe Köszöntővel kell szembenézniük. Ennek apropóján, kedves Olvasó, meghívunk, hogy tarts velünk, és lépjünk át együtt ebbe a veszedelmes álomvilágba.

2014. október 27-től háromnaponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről a három állomásos turné keretein belül, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kelly Creagh: Enshadowed - Árnyék mélyén

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633738665
Oldalszám: ??? oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:

Varen Netherst foglyul ejtette egy veszedelmes álomvilág – egy alattomos és sivár világ, ahol Edgar Allan Poe rémtörténetei életre kelnek. Isobel Lanley, akit furcsa látomások és Varen teremtményeivel terhes rémálmok gyötörnek, az egyetlen, aki megmentheti a fiút.
Isobel tudja, hogy egyetlen reménye egy baltimore-i temetőben fekszik. E helyen, Edgar Allan Poe születésének minden évfordulóján kora reggel egy titokzatos idegen, a „Poe-köszöntő” teszi tiszteletét a legendás költő sírjánál.
Csak a Poe-köszöntő ismeri az átjárót a két világ között. Hatalmas veszély leselkedik azonban Isobelre. Egy fehér lepelbe burkolózó, gonosz ősi szellem les rá, aki el akarja őt szakítani Varentől. Amikor végre rátalál a fiúra, rájön, hogy ő már nem az a csöndesen tűnődő fiú, aki valaha rabul ejtette a szívét, hanem egy sötét erő, hatalmas és ellenséges.Vajon Isobel legnagyobb szerelme a legádázabb ellensége is lesz egyben?

Saját véleményem:

A mindszenteki éjszaka mindent megváltoztatott Isobel életében, mégis úgy kell viselkednie, mintha mi sem történt volna. S noha Isobel látszólag igyekszik ennek megfelelően élni az életét, titokban mégis minden erejével azon ügyködik, hogy január 19-én ott lehessen Baltimore-ban, Poe sírjánál, amikor megjelink a Poe Köszöntő, mivel Reynolds az egyetlen, aki kapcsolatot tud létesíteni a két világgal.

Ám eközben folyamatos rémálomnak tűnő látomások gyötrik, amik minden alakalommal ugyanúgy zajlanak: a pomponedzés közben megjelenik Varen, magával hívja és egy rózsakertbe viszi, majd felébredve Isobel azt hiszi, lekéste a pomponversenyre tartó hajnali buszt, holott a verseny már hetekkel korábban lezajlott, sőt még nyertek is. És ez még közel sem minden. A rémképek egyre valóságosabbá válnak, miközben felbukkan egy rejtélyes, fehér ruhás nő is, aki állandóan ugyanazt az altatódalt játszva kísérti a lányt. Ráadásul Pinfeathers is tiszteletét teszi éjszakánként Isobelék házában. 

A Nevermore vége után úgy éreztem, idegbajt kapok, ha nem kaparinthatom meg minél előbb a folytatást. Az ahogyan és ahol hagytuk Varent, egyszerre volt rémisztő és sokat ígérő, nem is beszélve Isobelről és Reynoldsról. Nagy reményeket fűztem a második részhez. Talán hiba volt, ugyanis Kelly Creagh egyáltalán nem aknázta ki a lehetőségeit. Irracionális módon húzta az időt és az idegeimet. Magához mérten alulteljesített, és bármennyire is rossz ezt írni, az Enshadowednak semmi értelme nem volt. Vagy legalábbis a 80%-nak nem. De kezdjük az elején:

Az ütős prológust követően - amikor is Poe halálának a pillanatát élhetjük át - nagyjából két hónappal a mindszenteki buli után vesszük fel a fonalat, méghozzá rögtön egy hátborzongató látomással, majd ezután visszacsöppenünk a hétköznapokba. Megtudjuk, hogy Isobel az elmúlt időszakban egyaránt visszatért a suliba és a pomponcsapatba, otthon a szobafogságát tölti, továbbá, hogy szülei eltiltották különc barátnőjétől, Gwentől, aki segédkezett a szökésében. 

Ám szőke szépségünk már rég nem az, akinek mutatja magát. Állandóan azon agyal, miként menthetné meg Varent a félelmetes nő fogságából, küzd az egyre borzongatóbb rémálmaival, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a suliban elkerülje társait, akik furcsa pillantásokkal méregetik.

Nos, egészen eddig minden szép és jó, még a Vámpírnaplók évadkezdő epizódjaihoz hasonló, ugorjunk pár hónapot és csináljunk úgy, mintha mi sem történt volna rész ellenére is. A szemét nem mutató Varen és a legkevésbé sem bizalomgerjesztő rózsakert elegyéből álló látomások, és az azokban szereplő apró információtöredékek kellőképp megalapozzák a hangulatot, ami egy bizonyos pontig elegendő a figyelemfenntartásához. Főképp Lilith, az altatódal és a rejtélyes árnyékok megjelenésével kiegészülve. 

Aki olvasta az első részt, az pontosan tudja, hogy az írónő a könyv első felében akkor is szépen, nyugiban ellavírozgatott, előkészítette a nagy fináléra a terepet, majd a felétől fokozatosan kezdtek felpörögni az események. Na, én naiv kislány azt hittem, hogy majd itt is így lesz. És csak vártam, vártam és vártam. Vártam, hogy teljen már el az a két nyomorult hét, amikor is Isobel végre elutazik Baltimore-ba, de mintha az idő megállt volna. Önmagában ezzel nem is lett volna baj, de amikor a 200. oldalhoz érve még mindig Isobel briliáns eszmefuttatásait és belső monológjait kellett hallgatnom, akkor kicsit kezdett hullásnak indulni a hajam... Idegesített a viselkedése, a hülyeségei, és, hogy bár tenni akar, mégsem kezd semmit az elé táruló dolgokkal.

A legidegtépőbb az egészben mégis az a rengeteg kiaknázatlan lehetőség volt, amik mellett végigszáguldottunk: Lilith, Varen doboza, az irodalom tanár, a szökőkút vagy Varen nevelőanyja (tengernyi érdekfeszítő momentum, amiből egy falatnyi jut).

De aztán elérkezett a várva várt pillanat, az utazás, ami naiv énemet újfent izgalommal töltötte el, főleg Iso segítőjétől, és bár végre úgy nézett ki, beindulnak a dolgok, Kelly Creagh ezt is olyan szinten elnyújtotta, hogy már sikítani lett volna kedvem. A történet egyik fő hibájának tartom egyébként az időhúzást és a hosszú-hosszú monológokat. Jó ha az egész regényben összesen 20 oldalnyi párbeszéd van. Nincs nekem bajom a szép, barokkos körmondatokkal,  szeretem őket meg a hely- és tájleírásokat is, de mértékkel. És itt aztán minden volt, csak mérték nem.

A vége pedig számomra nagyon kaotikus lett. Egyrészt örültem, hogy végre újra egy Tim Burton-féle világban találom magam, mégis rettentően össze-vissza történt minden. Mire sikerült felocsúdnom, már jött valami új, ami sehogy sem akart összeállni, Varen tettéről nem is beszélve. Gyakorlatilag értelmetlenné tett mindent, amiről ez a rész szólt volna (arról nem is beszélve, hogy mi a fene történt ezzel a sráccal?). Az írónő becsületére legyen mondva, az epilógussal viszont megint sikerült odavágnia, és most már őszintén kíváncsi vagyok, mi fog ebből az egészből kisülni. De a szívem vérzik valakiért...

Összességében úgy gondolom, ez a rész az írónő tehetségéhez és fantáziájához mérten mélyrepülés volt, viszont akadt két személy, akik megmentették a helyzetet, és üde színfoltjaivá váltak a regénynek. Ők pedig nem mások, mint Gwen és Pinfeathers. Lehet, hogy valami komoly lelkitorzulásom van, de én imádon Pinfeathers. Rettentően összetett személyiség, akinek a lépéseit soha nem lehet előre kiszámítani. Egyszerre fenyegető, veszélyes, és ölelgetni való. Nagyon szerettem azokat a pillanatokat, amikor ő is jelen volt, hisz olyankor életre kelt a sztori, és azt nyújtotta, amire vártam. Rejtélyeket, borzongást, fájdalmat, kiszámíthatatlanságot és izgalmat. 

Gwen pedig pont az ellentéte volt. A csajnak olyan dumája van, hogy konkrétan kifeküdtem tőle. És amiket csinál az egészen elképesztő! 

Mindent egybevetve tehát azt mondom, aki olvasta és szerette a Nevermore-t, az ne hagyja ki ezt a részt se, csak ne támasszon vele szemben nagy elvárásokat.

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Pinfeathers és Gwen

Kedvenc jelenet: Pinfeathers párbaja, és a temetőbe való bejutás

Negatívum: Isobel

Borító: 5/5

Playlist

Muse: Micro Cuts
Rasputina: I Go to Sleep
Christina Perri: The Lonely
Evanescence: Together Again
Katie Melua: Just Like Heaven
Black Veil Brides: The Mortician's Daughter
Britney Spears: Everytime
Azure Ray: We are Mice
Radiohead: Karma Police
Eddplant: Can't Find the Words

Fine Frenzy: Almost Lover
Alaska in Winter: Lovely Lovely Love
 Johnny Hollow: Gone
Silverstein: The End
Within Temptation: All I Need

Miniature Tigers: Dark Tower 

Nyereményjáték

Isobelt Varen elvesztése óta rémálomnak tetsző látomások gyötrik, ám felébredve mindössze mozaikdarabkákra emlékszik. A kirakós darabkái sehogy sem akarnak összeállni egy egésszé. Neked vajon sikerül megfejtened a rejtvényt?

Feladat:
1) Minden állomáson találtok egy képet, aminek innen-onnan hiányoznak a darabkái. Találjátok ki, kit rejt az adott fotó, és a nevét írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. De vigyázzatok, ezek a rémálmok kiszámíthatatlanok. Meglehet, hogy a képek nem eredeti szögükben állnak.
2) Ahhoz, hogy esélyetek legyen a könyvnyereményre, mind a három feladványt teljesítenetek kell!

3) Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, valamint ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az e-mailben küldött értesítőre, akkor automatikusan új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/27 Always Love a Wild Book - Éber álom
10/30 Dreamworld - Playlist
11/02 Könyvszeretet