Kerstin Gier - Nefelejcs

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Kerstin Gier legújabb könyve Nefelejcs címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a varázslattal teli világot, mely már világszerte meghódította az olvasók szívét.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Kerstin Gier: Nefelejcs

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789633737736
Oldalszám: 336 oldal

Fordító: Budai Zita

Fülszöveg:

De mi van, ha ez nem egy fantasyregény, hanem a valóság?
A fiú menő, okos és népszerű. A lány a gyűlölt szomszéd család tagja, kedveli a fantasytörténeteket, és alapvetően nem a fiú esete. De amikor Quinnt egy éjjel félelmetes lények veszik üldözőbe, és súlyosan meg is sérül, olyan dolgokat fedez fel, amelyek valószínűleg nem ebből a világból származnak. De kiben bízhat, amikor a szobrok hirtelen rossz rímekben kezdenek beszélni, és a koponyák bizalmasan rámosolyognak?
Legjobban a szemben lakó lányban, aki egyáltalán nem jelent számára semmit. Hogy ő és Matilda egy veszélyekkel teli, mágikus kalandban találják magukat, arra mindenesetre Quinn egyáltalán nem számított.
És arra még kevésbé, hogy halálosan szerelembe esik…
A világ varázslatossá válik a rajongásig szeretett szerző, Kerstin Gier új kötetében, mely már a megjelenése hetében meghódította a bestsellerlisták első helyét.
Légy részese csodás történetének!

Saját véleményem:

Hazánkban is megjelent Kerstin Gier legújabb regénysorozatának első része, Nefelejcs - Ami a fényben nem látható címmel. A Silberhez és Az időtlen szerelemhez hasonlóan a szerző ismét egy ifjúsági fantasyvel rukkolt elő, méghozzá portál fantasyvel, amiből sejteni lehet, hogy szereplőink ezúttal is varázslatos helyeken fognak kalandozni. Az időutazás és az álomjárás helyett azonban most egy párhuzamos dimenzióba teszünk látogatást, ami valamilyen szinten összefügg a miénkkel, mégis önálló egységet alkot.

"– Az élet nem vár, amíg minden újra tökéletes lesz. Az élet azt szeretné, ha mindennap teljes szívből élnénk."

A történet egy meglehetősen izgalmas első fejezettel indul, melyben Quinn, egy félig ázsiai, félig német származású parkouros tinisrác arra készül, hogy legjobb haverja házibulijában szakítson barátnőjével. Ám mielőtt ezt megtehetné, forrófejűségének hála belecsöppen egy minden képzeletet felülmúló élet-halál hajszába, amikor is tetőkön ugrálva kénytelen menekülni az őt üldöző csapat - szárnyas fenevad, vérfarkas és néhány fura ember - elől. Csakhogy balszerencséjére telibe kapja egy autó. Quinn életveszélyes állapotban kerül kórházba, ahonnan hosszú hetek után tolószékkel távozik, s rehabilitációra szorul. Mindez azonban eltörpül amellett, hogy a földhöz ragadt srác továbbra is elképesztő dolgokat lát és tapasztal: fákban megjelenő arcok, fura lények, szellemek, megélesedett hallás és látás. Ráadásul egykori üldözője a házukkal szemközti temető kapujában járkál fel s alá, fenyegető üzeneteket mutogatva neki. 

És ekkor jelenik meg az ajtajában a szomszéd keresztény család gödröcskésképű lánya, Matilda, akit Quinn éveken át megalázott és összekevert annak unokatestvéreivel, a jelenléte, illetve a temetőben való önkéntesi tapasztalata most mégis kapóra jön a srác számára.
A regény másik nézőpontkaraktere Matilda, a könyvmoly lány, aki évek óta plátói szerelmet táplál Quinn iránt, s másra sem vágyik, minthogy az végre felfigyeljen rá. Azonban arra még Matilda sem számít, hogy Quinn anyukája megkéri, legyen fia segítője és társalkodónője. Mivel a pénz és a lehetőség is jól jön számára, beleegyezik, s a kezdeti adok-kapok ellenére hamar összecsiszolódnak, már csak azért is, mert Matilda fantasy könyvekben való jártassága és nyitottsága sokat segít Quinnek, hogy megértse, mi is történik vele. Merthogy bizony történik, a srácok beszélő szobrokkal, különleges jóslatokkal, izgalmas és egyben félelmetes másvilággal találják szemben magukat, s jóformán csak egymásra számíthatnak, ha válaszokat akarnak szerezni.

Kuszának hangzik? Az is. A Nefelejcs sok szempontból nagyon más a korábbi Kerstin Gier művekhez képest: lassan indul be, hiányzik belőle a szerző jellegzetes humora, és a fantasy elemek kereszténységgel vegyített egyvelege is furán hat. Épp ezért a kötet rövidsége ellenére is lassan haladtam az olvasással, két-három fejezet után ráuntam. Hiába volt gördülékeny a szerző stílusa, és hiába élveztem olvasni, a fókusz és válaszok nélküliség miatt hamar elvesztettem az érdeklődésemet. Egy ifjúsági kalandregényhez képest a szerző nagyon lassan csepegtette az infókat, és a kötet hetven százalékáig jóformán az sem derült ki, merre tart a történet, míg az adott válaszokat nagyon túlkomplikáltnak éreztem.
Jó hír, hogy a két nézőpontkarakter (Quinn és Matilda) kellően érdekes figura ahhoz, hogy az ember ne tágítson, és bizony meg is éri kitartani, mivel, ha kicsit késve is, de megérkezik az a tipikus Kertin Gier-féle lendületesség, szellemesség és izgalmasság, ráadásul az események is jócskán felgyorsulnak azt követően, hogy helyükre kerülnek a kirakós darabkái. 

Ha kedvelitek a nyomozós, rejtvényfejtős, sokféle fantasy elemet és lényt felvonultató ifjúsági regényeket, akkor érdemes adni neki egy esélyt. A lassabb felvezetőt ellensúlyozza a főszereplő páros szokatlan felállása, melyben épp az részesül természetfeletti képességben és kegyben, aki utálja az ilyesmit, míg a mindenben hívő és mindenre nyitott könyvmoly kispadra kényszerül és csak a segítő szerepét öltheti magára. Mind Matilda, mind pedig Quinn érdekes karakter, a keresztény család feketebáránya és a menő parkouros srác duója több mint érdekes elegyet alkot, és akkor még nem hoztam szóba egy bizonyos vízköpőt... És ha mindez nem lenne elég, a Nefelejcs tartalmaz tündéreket, fantasztikus lényeket, egy másik, miénkkel párhuzamos világot, vérszomjas vadászokat, világvége jóslatot, mi több, történelmi alakok is megjelennek benne, kezdve egy fura költőtől, egy kattant filozófuson át, egészen egy bizonyos híres szűzig. 

A gyenge és elnyújtott kezdett ígéretes végjátékot és folytatást ígér. Az biztos, hogy én immár epekedve várom a sorozat második és harmadik részét, már csak azért is, mert rengeteg leleplezésre váró titok, politikai cselszövés és nyomozás vár még Matildáékra.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Quinn, Matilda, Bax

Kedvenc jelenet: Bax és Matilda párbeszéde és a temetői csók

Negatívum: hiányos fókusz

Borító: 5/5
Sorozat: Nefelejcs #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek Kerstin Giert - pontosabban az általa írt regények fontosabb szereplőit. Minden állomáson találtok egy összekevert betűkupacot, nektek pedig nincs más dolgotok, mint helyes sorrendbe rakni őket és az így kapott nevet beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

 NEODIG ED SELLIRIEV

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/28 Dreamworld - Idézetek
12/30 Csak olvass!
01/02 Csak olvass! - extra
01/04 Könyvvilág
01/06 Fanni's Library
01/08 Readinspo
01/10 Könyv és más
01/12 Sorok Között
01/14 Dreamworld
01/16 Booktastic Boglinc
01/18 Hagyjatok! Olvasok!

Kerstin Gier - Silber 3.

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent a Silber trilógia utolsó kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere még utoljára kitárja az álmok kapuját, hogy az újabb veszélyekkel dacolva bemutassák Liv és a srácok kalandjának grandiózus lezárását.

Kerstin Gier: Silber 3. - Az álmok harmadik könyve

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570875
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Szakál Gertrúd

Fülszöveg:

Kerstin Gier nagy sikerű trilógiájának grandiózus befejező része.
„A sok különböző ajtó és a lágy fény akár derűs és békés hangulatot is teremthetett volna a folyosón, de nem így történt. A síri csendben mintha valaki folyton hallgatózott volna, és képtelenség volt kideríteni, vajon honnan jön a fény. Mégis szerettem ezt a helyet, és a gondolatot, hogy minden ajtó mögött egy másik lélek álmodik éppen, és hogy ez a labirintus az összes embert összeköti a világon. Mágikus hely volt, titokzatos és veszélyes…”
Március van, Londonba lassan megérkezik a tavasz, Liv Silber pedig mindjárt három problémával is küzd.
Először is: hazudott Henrynek.
Másodszor: az álmok egyre veszélyesebbek. Arthur olyan titkokra jött rá, amelyek segítségével az álomvilágban borzalmas dolgokat tehet. Feltétlenül meg kell állítani.
Harmadszor: Liv anyja, Ann, és Grayson apja, Ernest júniusban össze akarnak házasodni. És a gonosz Bokkernek, Grayson nagymamájának nagy tervei vannak a fia esküvőjét illetően, de legalábbis egészen más tervei, mint a menyasszonynak.
Liv alig győzi elhárítani a fenyegető katasztrófák sorát…
Merülj el e csodálatos világban!

Saját véleményem:

Nehezen találom a szavakat, amik pedig jönnek, azokat nem szívesen írom le. Kerstin Gier neve számomra mindig is garanciaként szolgált a vicces, kalandos, romantikus könyvek tengerében. A Silber trilógia pedig már bőségesen bizonyította korábbi kötetei során, mennyi fantázia és lehetőség rejlik benne.
Idestova egy éve izgalommal, s reménnyel telve csuktam be a második részt, azon ábrándozva, micsoda észveszejtő fordulatok várnak majd rám a fináléban. Ezért fáj annyira leírni, hogy csalódtam. Nagyon-nagyot csalódtam. Semmilyen tekintetben nem azt kaptam, amit vártam, de a legszörnyűbb mégis az a tudat, hogy a történet és annak szereplői sem ezt érdemelték. Ennél millióval több lehetőség várta, hogy kibontsák, éljenek vele. És ha tippelnem kéne - a köszönetnyilvánításból kiindulva -, azt mondanám, az írónő sem így tervezte, csak az a fránya határidő... Szóval íme, Az álmok harmadik könyve az ékes bizonyítéka annak, miért nem szabad korlátok közé szorítani egy szerzőt: összecsapott lesz a végeredmény.

Arthur félelmetes ámokfutása után Livék óvatosan ugyan, de nyugodtan tengetik hétköznapjaikat. Életüket teljesen átlagos bonyodalmak tarkítják: Bokker felügyelte esküvői szervezkedés, szexuális tapasztalatlanságból fakadó füllentések, valamint az új szomszédfiú érkezése. Legalábbis kezdetben... Arthur ugyanis nem fújt visszavonulót, épp ellenkezőleg! Agyatlan marionettbábúként kezdi irányítani az embereket, akik bármit megtesznek, amit csak kér tőlük, és a fiú nem is leplezi szándékait: Liv vérére szomjazik. Akárcsak Anabel  ismételten megjelenő démona. A csapat tehát megint ott találja magát a katyvasz közepén.

A felsoroltak alapján látható, az utolsó rész is igyekszik felvonultatni minden olyan elemet, ami a sorozat szempontjából meghatározó. Visszaköszönnek a régi problémák, szereplők, miközben a már megkezdett szálak is haladnak tovább. Ilyen aspektustól kifejezetten erős és aranyos nyitányról beszélhetünk. Az akció mellett megjelenik a rejtély, romantika, barátság és a család. Na meg a humor.
Utóbbi kiapadhatatlan forrásául - a Bokkeren kívül - Liv szüzessége szolgál. Ez egyfelől vicces, másfelől kínos. Nem lehet nem mosolyogni a finoman szólva is ciki szituációkon, amiket a lány hazugsága okoz, de jó lett volna, ha nem ez válik a befejező kötet központi témájává. Vagy legalább Liv korához illő keretek közé szorul.  Komolyan nem értem, mi szükség volt rá, vagy hogy miért kellett egy pilóta tanárt is bevonni, és az amúgy is béka feneke alatt ücsörgő kémiát tovább gyilkolni Henry és Liv között. Ebből pedig egyenesen következik a második problémám, méghozzá a romantika. Pontosabban annak hiánya.
Az előző részben Kerstin Gier elindított valamit Grayson és a főszereplő hölgyemény között, ami várta, hogy továbbgondolják, ám a fináléban ennek nyoma sem volt, mintha nem is létezett volna.  Ezzel még ki is békültem volna, ha látom, érzem, hogy a másik ship között legalább mocorog valamicske kémia (aminek megjegyzem, esélye sem volt, hisz ha korábban Henry nem ölte volna meg teljesen a dolgot, hát most Liv megtette - az én szememben mindenképp).
Sokáig sorolhatnám még a könyv hibáit, sérelmezve az álomvilág-való élet mérlegének megborulását (előbbi hátrányára), tételesen kigyűjtve a logikai bakikat, vagy bekezdéseket keseregve a leegyszerűsített, összecsapott, agyatlan befejezésről, amit már csak a Secrecy rejtély elszúrása tudott tetézni, de akkor ez egy végeláthatatlan poszt lenne. Ráadásul jogosan kérdezhetnétek, mire fel a három csillag?

Nos, bármennyi problémám is akadt Az álmok harmadik könyvével, mégsem tudom azt mondani, hogy nem élveztem. Kerstin Gier magával ragadó stílusa, az általa teremtett hangulat, és a humor rabul ejtett. Rengeteget vigyorogtam a szereplők ügyetlenkedésén, kifeküdtem a poénjaiktól, vagy éppen sírva fetrengtem a kutyás galibán. Szóval, ha valami a régi maradt, az a humor. Ami menthető, azt megmentette.

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Mia, Grayson

Kedvenc jelenet: az összes humoros rész

Negatívum: hol kezdjem?

Borító: 5/3 (nekem ez a színtelen, fehér megoldás túl steril az eredeti ezüsthöz képest)
Sorozat: Silber trilógia utolsó kötete

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a sorozat szereplőit. Minden állomáson találtok egy idézetet, melyről ki kell találnotok, ki mondta, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“– (…) ezek a csajok kezdenek az idegeimre menni. Most komolyan, ha valaha egyszer ilyen cicababa leszek, aki egy pasas miatt megszabadul az agyától, és az iskolai füzeteibe már csak szívecskéket firkál, akkor inkább lőjenek le!”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/12 MFKata gondolatai
10/14 Always Love a Wild Book
10/16 Sorok Között
10/18 Könyvvilág
10/20 Dreamworld
10/22 Deszy könyvajánlója

Kerstin Gier - Silber 2

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Kerstin Gier Silber-trilógiájának második kötete. Könnyű lenne azt hinnünk, hogy Silber, a sajtos lány, élete könnyebbé vált az elmúlt időszak eseményei után, de valóság nem ilyen egyszerű.. Mind a való életben, mind az álomvilágban újabb kihívások állnak a lány előtt. 

Tartsatok velünk ti velünk a 2016. október 2-12. közt megrendezésre kerülő blogturnéban, és ha részt vesztek a nyereményjátékban, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott három példányt Kerstin Gier: Silber - Az álmok második könyvéből.

Kerstin Gier: Silber 2. - Az álmok második könyve

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633997536
Oldalszám: 344 oldal
Fordító: Szakál Gertrúd

Fülszöveg:

A Silber-trilógia sziporkázó második kötete Kerstin Gier bestseller-szerző tollából. „És ebben a pillanatban, a hirtelen támadt csendben meghallottam azt az ismerős, vészterhes matatást, mindössze néhány méterre tőlem. Bár senkit sem láttam, és egy bölcs hang a fejemben figyelmeztetett, hogy ez csak álom, mégsem tudtam megakadályozni, hogy lassan elhatalmasodjon rajtam a páni félelem.

Anélkül, hogy pontosan tudtam volna, mit teszek, és ki elől menekülök, ismét futásnak eredtem.”

Liv meg van rökönyödve: Secrecy ismeri a legféltettebb titkait! De hogyan tudhatta meg? És mit rejteget előle Henry? Vajon miféle sötét alak garázdálkodik éjjelente az álomvilág végtelen folyosóin? És miért kezdett el Liv húga, Mia hirtelen alva járni?

A rémálmok, a rejtélyes találkozások és a vad üldözés nem épp a pihentető alvás velejárói, ráadásul Livnek napközben is meg kell küzdenie egy újdonsült patchwork család minden problémájával, beleértve az intrikus nagymamát is. Álmodj tovább, álmodó!”

Saját véleményem:

Amint megkaparintottam a Silber 2. részét, egyből bele is vetettem magam az olvasásba, alig vártam, hogy újra elmerülhessek Livék sztorijában. Persze kicsit féltem attól, mennyire fogom tudni felvenni a fonalat, vagy, hogy mennyire idéződnek fel bennem a korábbi kötet eseményei, ám Kerstin Gier egy-két jól irányzott utalással előhívta azokat, így számomra nem maradt más, mint, hogy kényelmesen hátradőljek, és élvezzem a lapokon megelevenedő kalandokat. Utóbbiakból pedig ezúttal sem volt hiány.
Ami az előző kötethez képest más, az a főszál, illetőleg a bonyodalmak, kalandok tálalása. Míg az első kötetben világosan elkülönül az eseményeket és karaktereket hajtó mozgatórugó, addig itt sokáig olybá tűnik, mintha nem is lenne, holott nagyon is van. Csupán Kerstin Gier bravúrosan úgy csűri-csavarja a szálakat, hogy azok az olvasónak ne tűnjenek fel, mégis a háttérben lappangjanak, majd kellő időben akkorát üssenek, hogy az ember a földről kaparja össze az állát. Úgyhoz bizony nem árt felkészülni egy eszméletlen csavarra.

Fentebb említettem, hogy sokáig nem látható, merre is tart pontosan a történet. Kicsit olyan, mintha céltalanul bolyongnánk Livvel ide-oda, sok-sok érdekes dolgot látva, tapasztalva, mégsem tudnánk megmondani, melyik lesz sorsdöntő hatással a kis csapatra. Hogy ez mennyire volt jó szerzői húzás, azt nem szeretném firtatni, megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt, az ellenben biztos, hogy nem maradunk rejtélyek, romantika, avagy vicces pillanatok nélkül.
Liv és Henry kapcsolata ezúttal jobban fókuszba kerül, és a második részek sajátjaként, veszélybe is kerül, a cuki romantika ugyanakkor újabb, kicsit komolyabb szintre lép. Nehéz erről többet mondani úgy, hogy ne fussak bele spoilerbe, de talán annyit elárulhatok az idill némileg megbomlik, Liv és Henry pedig egyaránt követ el hibákat - ki súlyosabbakat, ki kevésbé súlyosakat. Livvel ellentétben Henry tettei viszont elég meredekek; az én szememben például hatalmasat zuhant, magyarázat ide vagy oda. Bár az tagadhatatlan, hogy még mindig nagyon édesek együtt.
De ha már a romantikánál tartunk, míg Henry csillaga leáldozni látszik (*reménykedik, nagyon reménykedik*), addig Graysoné egyre fényesebben tündököl, és potenciális vetélytárssá alakul. Én a magam részéről bízom benne, hogy az utolsó kötetben Grayson kiemelkedik a titokzatos-kedves mostatestvér szerepből, mert a kémia határozottan megvan köztük, Livvel - ezt egyébként több, mostani jelenetük is alátámasztja.

Ám a szerelem ebben a sorozatban csupán kiegészítő szál, a valódi hangsúly az álomjáráson, és a karakterek kapcsolatrendszerén van.
Liv továbbra is ugyanaz a határozott, talpra esett, bolondos csaj, aki eddig. Amikor kell, elszántan kutat, fejtegeti a rejtvényeket, vagy éppen határozottan a sarkára áll, ha a szíve közben meg is szakad, és persze a hülyeségekből sem maradhat ki. Sok-sok vidám pillanatot okoz az olvasónak, hol direkt, hol önhibáján kívül. Ami pedig a többi karaktert illeti (persze Liv sem kivétel), nagyon jól funkcionálnak együtt, remek interakciókat folytatnak egymással. Gier mesterien terelgeti karaktereit, mindenkiről csak annyit árulva el, amennyi az érdeklődés felcsigázásához kell. De ugyanez igaz az álomjárásra is.
Ha valaki azt hitte, a szerző nem tud már újat mutatni ezzel az egésszel, akkor óriásit téved. A folyosókon megjelenik egy idegen, fenyegető alak, aki, ha éppen nem rébuszokban beszél, Livék életére tör, valamint korábbi főgonoszuk is fel-felbukkan - hogy milyen szereppel, az legyen titok. Ezentúlmenően az álomvilág és az ajtók is ezernyi érdekességet, rejtélyeket tartogatnak, a mások álmábá való settenkedés pedig hasonlóan bűnös élvezet - noha nem árt vigyázni, nehogy olyat lássunk, amit nem szeretnénk.
Végül, de nem utolsósorban végre Liv húga, Mia is fontos szerephez jut, eleinte mókásnak tűnő, ám később hajmeresztővé (sőt életveszélyessé) váló alvajárásával - nem kis bonyodalmat okozva testvérének és családjának.

Összességében tehát megint elmondható, Kerstin Gier megcsinálta! A Silber második része méltó folytatása elődjének: izgalmas, kalandos, titkokkal és rejtvényekkel, na meg Secrecy-vel teli. Az egyik legjobb ijúsági fantasy!
Egyetlen hibája van: nincs kezemben a harmadik rész!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Liv, Grayson, Lottie

Kedvenc jelenet: pávás, ünnepi vacsi

Negatívum: Henry fürdős jelenete

Borító: 5/4
Sorozat: Silber 2. része

Lottie vaníliás kiflije

Hozzávalók:

• 20 dkg vaj
• 10 dkg cukor
• 1 vaníliarúd
• 10 dkg darált mandula/dió
• 25 dkg liszt
• porcukor és egy tasak vaníliás cukor (sütés után kell)

Elkészítés:

1) A vajat gyúrjuk össze a cukorral, amíg egyenletes masszát nem kapunk.
2) A vaníliarudat hosszában vágjuk fel, kaparjuk ki belőle a vaníliavelőt, és adjuk hozzá a vajas masszához.

3) Szitáljuk bele a lisztet a masszába, adjuk hozzá a mandulát/diót és gyúrjuk össze (kézzel a legegyszerűbb).

4) A tésztából formáljunk egy nagy golyót, és csomagoljuk bele aluóliába. Egy óra hosszát pihentessük a hűtőben. (csak vészhelyzet esetén flytassuk rögtön a feldolgozását.) Azután gyúrjuk hurkává a tésztát, és vágjuk fel körülbelül 2 centiméter széles darabokra (de csipkedhetjuk is). 

5) A darabokból formázzunk kiflit, és helyezzük őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe.

6) Melegítsük elő a sütőt 190°-ra, majd süssük a kifliket a középső rácson kb. 10 percen át világosbarnára.
7) A porcukrot keverjük össze a vaníliás cukorral, és szúrjuk meg vele a forró kifliket. Várjuk meg, míg a sütemény teljesen kihűl, és csak azután vegyük ki a tepsiből, mert nagyon törékeny.
8) A kifliket berakhatjuk dobozba is, akkor ropogósak maradnak.

kép forrása: femcafe

Nyereményjáték

Az álmok részei a mindennapi életünknek, azonban néha sokkal többet tesznek értünk, mint hinnék - ihletet vagy útmutatást adhatnak, sőt néhány esetben próféciaként is tekinthetünk rájuk. A mostani nyereményjátékban az a feladatotok, hogy kitaláljátok, melyik híres ember álmáról olvashattok az egyes állomásokon, a helyes választ pedig beírjátok a rafflecopter megfelelő sorába. A helyes megfejtők közt a Könyvmolyképző kiadó felajánlásából kisorsolunk három példányt Kerstin Gier: Silber - Az álmok második könyvéből. 

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Az álmodó a barátaival szánkózott. Mikor megindult szánkójával a dombon lefelé, egyre csak gyorsult. Akkor felnézett az égre és csillagokat látott, melyek fénye megtört.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/02 Always Love a Wild Book
10/04 Sorok között
10/06 MFKata gondolatai
10/08 Deszy könyvajánlója
10/10 Dreamworld
10/12 Könyvvilág

Kerstin Gier - Silber

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve című regénye, a Silber trilógia első része. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere bemutatja a szkeptikus Silber történetét, aki hirtelen részesévé válik egy vad, álombeli kalandnak, és aki számára a “ne” és a “titok” egy mondatban való szereplése valóságos vörös posztó, rejtélyek iránti szenvedélye miatt.

2015. október 27-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve

Kiadó: Könyvmolyképző

ISBN: 9789632456744

Oldalszám:

Fordító: Szakál Gertrúd

Fülszöveg:

Kerstin Gier bestseller-szerző az álmok titokzatos birodalmába csábít minket. Titokzatos ajtók gyíkot mintázó ajtógombokkal, beszélő kőfigurák és egy megvadult dadus, kezében egy bárddal… Liv Silber álmai az utóbbi időben meglehetősen félelmetessé váltak. Az egyik végképp nem hagyja nyugodni. Ebben az álomban egy temetőben járt éjjel, és szemtanúja volt, amint négy fiú komor hangulatú, mágikus rituálét hajt végre. Ezek a fiúk azonban nagyon is valós kapcsolatban állnak Livvel, hiszen Grayson és három legjobb barátja tényleg léteznek. Liv nemrég iratkozott be abba az iskolába, ahová ők is járnak. Tulajdonképpen egészen kedvesek. De ami igazán ijesztő – még az éjszakai temetőknél is sokkal ijesztőbb –, az az, hogy a fiúk olyan dolgokat tudnak Livről, amiket nappal soha nem ejtett ki a száján – álmában viszont igen. Ez vajon tényleg lehetséges? Hogy miképpen, az tökéletes rejtély Liv számára, de egy jó kis rejtélynek Liv még soha nem tudott ellenállni… 

Saját véleményem:

Kerstin Gier neve mára fogalommá vált a YA olvasók körében, s ezzel egyszersmind garanciává is, ha egy édes, vicces, kalandos könyvre vágyna a könyvmolyok lelke. Én sem vagyok kivétel. Imádom az Időtlen szerelem trilógiát, és azóta, hogy becsuktam a Smaragdzöldet, óriási hiányérzet tátong bennem. Kerstin Giernek pedig van egy egészen különleges, szavakba nem önthető stílusa, amitől történetei hangulata utánozhatatlanná válik.
Nem olyan régen néztem meg a Zafírkék filmváltozatát, ami előhívta belőlem ezt a gieri hangulatot, és már-már odáig lökdösött, hogy elhatározzam, idén újraolvasom a sorozatot, mert bizony én nem bírom ki tovább, ha nem kaphatok valamit ettől a szerzőtől (hogy érzékeltessen a helyzet súlyosságát, még a gyerekkönyve beszerzésén is elmerengtem). Szerencsére azonban nem sokkal később befutott a Silber, aminek rögtön, csillogó szempárral, gyermeki mosollyal, kiszakadva a valóságból, neki is álltam. Nem mondom, hogy nem féltem attól, tud-e az írónő még egyszer akkorát ütni, mint Gideonékkal; vagy attól, hogy mennyire lesz önmaga koppintása, hogy arról már ne is beszéljek, én mennyire fogom összehasonlítgatni a két művet. Elárulom: minden félelmem alaptalannak bizonyult.

"Hirtelen a napnál is világosabb volt: ha a végére akarok járni ezeknek a titokzatos álmoknak, ki kell nyitnom. És be kell mennem rajta."

Liv és Mia tipikus elvált szülők gyermekeiként, állandóan navétáznak folyton új helyre költözködő anyjuk, és apjuk között. Sehol sincs igazán otthonunk. De most végre elérkezett a pillanat, amikor úgy tűnik, édesanyjukkal együtt letelepedhetnek egy oxfordi, öreg, vidéki házban. Álmuk azonban már a repülőtéren szertefoszlik, amikor megtudják, hogy anyjuknak komoly párkapcsolata van, és emiatt a férfihoz közel, egy belvárosi bérelt házba kell bezsúfolniuk magukat a korábban eltervezettekkel ellentétben. És ha mindez nem lenne elég, a szerelmespár arra készül, hogy kapcsolatukat újabb szintre emeljék, s ezáltal egyesítsék családjaikat egy összeköltözéssel, amivel együtt jár két mostohatestvér, új apuka, és egy elit magániskola.
Ez a meglehetősen ingoványos szituáció pedig tökéletes alapként szolgál mind a sztorihoz, mind főszereplő(i)nk megismeréséhez. Mi több, létrehozza a humort, könnyedséget, racionalitást jellemző mérlegnyelvet, ami a későbbiek során ellenpólusként szolgál a sok misztikum és sötétség mellett.

Liv személyében egy rettentően szimpatikus, szerethető, nem túl szép, de nem is csúnya, teljes mértékben átlagos hősnőt kap az olvasó. Ő egy - legtöbb esetben - határozott, okos, gondolkodni és cselekedni képes lány, akinek éppúgy megvannak a hibái, hiányosságai, mint az erősségei. Egyszerűbben mondva olyan, mint te vagy én.
Kerstin Gier egyik erőssége az emberközeli karakterizálás. Úgy teremti meg hősnőit, hogy azokkal könnyen lehessen azonosulni.
Livről már az első oldalak során kiderül, hogy tele a hócipője a folytonos költözködéssel. Egyetlen dologra vágyik: stabil otthonra - ezzel együtt barátokra, új kapcsolatokra, egy horgonyra. Ám amikor nem ezt kapja, az érthető okokból előhozza a szarkasztikus énjét. Komolyan mondom, én fetrengtem a gondolataitól, megjegyzéseitől. Nagyjából az első 40-50 oldalt simán kiidéztem volna, annyira vicces volt. Számos mókás helyzetet szül ugyanis, ha van négy fiatal, két-két testvérpár, akik egymástól nagyon eltérőek, és nagyon nem akarnak családdá válni, mint ahogyan az is, ha az ember nem akar új mostohaapát, elitsulit tele üresfejű libákkal, stb.

Liv életében tehát ott van ez a hétköznapi változás, amivel meg kell küzdenie, de közben megnyílik előtte egy másik kapu is, ami elhozza a valódi konfliktust.
A lány egyik éjszaka arról álmodik, hogy belép új családja bejárati ajtaján, miközben mostohatestvérét, Graysont követi, majd hirtelen egy temetőben találja magát, ahol Grayson, és még néhány másik srác mindenáron el akarja küldeni őt. Liv eleget is tenne a dolognak, ha előtte ne hallott volna mindenféle titokzatos dolgot, mely felpiszkálja kutatásmániás Sherlock Holmes énjét, így titokban továbbra is követi a fiúkat, és egy egészen szürreális szertartás szemtanújává, majd később résztvevőjévé válik. Felébredve viszont csak egy őrült álomnak titulálja az egészet, minthogy földhözragadtként nem hisz a természetfelettiben. Igen ám, de percről perce szembesülnie kell azzal, hogy az álom talán mégsem álom volt, amikor testet öltenek előtte az álombeli alakok, és egyre több dolog válik valóssá.

Kerstin Gier ezúttal időutazás helyett az álmok és álomjárás témájához nyúlt, de nem is akárhogyan! Liv és a srácok egyaránt félelmetes és káprázatos helyszíneken kalandoznak. Valójában olyan ez az egész, mint egy álom, kicsit szürreális, mégis valóságos. Félelmetes, édes, aranyos, rejtélyes, kalandos. Mikor milyen.
Nem akarom lelőni a poént, így az egész mechanikájába, szabályaiba nem mennék bele, lényeg a lényeg, eszeveszettül imádtam az egyedi, egyénre szabott ajtós megvalósítást. (Évek óta írogatok egy fiókregényt, amiben szintén fontos szerepe van az ajtóknak, ráadásul kísértetiesen hasonló kivitelezésben, bár egészen más funkcióban - így számomra egészen frenetikus és sokkoló volt látni, tapasztalni, milyen ezt külsősként bejárni.)
Ám az éjszakai kalandozás csupán egy része az egész misztikus vonalnak, minthogy hősnőnk számára a "ne" és a "titok" egy mondatban való szereplése vörös posztó. Számtalanszor megemlíti, hogy él-hal a nyomozásért, emiatt el is tökéli, hogy kideríti a négy fiú titkát, kerül, amibe kerül - éjt nappallá téve ügyködik a megoldáson.

És bizony nem kis ár, amit fizetnie kell mindezért. Sötét titkok lappanganak az ajtók mögött, tele olyan csavarokkal, melyekre én egyáltalán nem számítottam - de ő sem. Ilyen téren tehát sokkal sötétebb, zordabb az Időtlen szerelemnél, ami viszont hasonló, az a meglepő fordulatok és megfejthetetlen szálak jelenléte.

Talán észrevettétek, hogy ezidáig egyetlen fiúról sem áradoztam, holott négyen is vannak. Nos, az a helyzet, hogy ennek több oka is van. A srácokkal abszolút nincs semmi baj, Graysont és Henry-t őszintén megkedveltem, de ennek a történetnek nem a romantika áll a középpontjában (igen, az is van benne, de épp csak egy leheletnyi), és a fiúk sem azért vannak, hogy megrogyasszák női olvasóik lábát (arra ott van az überelhetetlen Gideon). Ők jelen helyzetben a képlet misztikumáért felelősek, de mint ilyenek, kiválóak. Kiismerhetetlenek, tele vannak titkokkal - melyekre megjegyzem, nagyon kíváncsi vagyok. Olyanok, mint a Hollófiúk.

Mindent egybevetve a Silber legalább olyan jó, mint az Időtlen szerelem; hasonlóan édes, vicces, fiatalos, lendületes, ugyanakkor sokkalta komorabb, sötétebb is. A cselekmény állandóan pörög, mindig történik valami. Ha éppen nem nyomozunk vagy rettegünk, akkor a nevetéstől pukkadozunk, ugyanis Livtől elkezdve az összes mellékszereplőn át, mindenki azon fáradozik, hogy mosolyt csaljon az olvasó arcára.
Úgy képzeljétek el, mintha Kerstin Gier stílusához egy csipetnyi Hollófiúk, Nevermore és Pretty Little Liars (ugyan nem ejtettem róla szót, de Livék sulijában van egy rejtélyes alak, aki a suli Tittle Tatle Blog névre hallgató blogját szerkeszti, és A-hoz hasonlóan mindenről tud, és nem is fél kiteregetni a szennyest - azt már mondanom sem kell, hogy ő is egy olyan ügy, ami megoldásra vár, ugye?) esszenciát vegyítettek volna, megfűszerezve sok-sok szerethető karakterrel, váratlan fordulattal, és egy lenyűgöző képzeletbeli világgal.
Kerstin Gier rajongóknak kötelező! Nyissátok ki a könyvet, és merjetek (rém)álmodni! (És egy jó tanács: ne olvassátok el a mi várható a folytatásban részt, mert a rengeteg megválaszolatlan kérdés száma megsokszorozódik.)

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Liv, Mia, Grayson, Henry, Lottie

Kedvenc jelenet: az első szótól az utolsóig minden

Negatívum: -

Borító: 5/5

Highgate Temető

A londoni Highgate talán nem a legöregebb temető Európában, de sokak szerint a legszebb és a legkísértetiesebb egyben. Az 1800-as években nyitották a gótikus stílusú temetőt, ahol a misztikus kertek nyújtotta szépséget kombinálja a boltíves sétányok és hatalmas sírkamrák hátborzongatóságával. A londoni temetők közül ezt tartják a leginkább kísértetjártának és a legtöbb különös bejelentés is valóban innen érkezik.

Többen állították, hogy hatalmas testű szellemeket láttak a sírkövek és –kamrák között meghúzódva, melyek szeme vörösen világított. Egy egyedi, érdekes bejelentés is érkezett a rendőrségre. Az egyik eset alkalmával egy félelemtől sokkot kapott személy rohant be a rendőrségre, miszerint élőhalott lények kergették végig a temetőn. De több bejelentés érkezett arról, hogy láttak egy őrült, hosszú hajú, öreg nőt kísérteni valamint egy cilinderes alakot, aki az egyik használaton kívüli kápolnában csengette a harangokat.

forrás: femcafe

Nagyobb méretért katt a képre

Nyereményjáték

A történet során fontos jelentőséggel bírnak a különféle ajtók. Mindegyik más és más ember álmaiba enged betekintést, számtalan új világot tárva fel azok számára, akik belépést nyernek rajtuk. Így hát mostani játékunk során hasonló feladattal találkozhattok.

Nincs más dolgotok, mint az egyes állomásokon látható, híres ajtókat felismerni, majd megfejteni, melyik világba, helyszínre röpítenek el benneteket. Ha ez megvan, akkor a hely(szín) nevét írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Amennyiben mindegyik állomáson teljesítitek a feladatot, úgy esélyetek nyílik megnyerni a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott regény három példányának egyikét. 

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/27 MFKata gondolatai
10/28 Deszy könyvajánlója
10/29 Media Addict
10/30 Insane Life
10/31 Always Love a Wild Book
11/01 Dreamworld
11/02 Könyvszeretet

Kerstin Gier - Smaragdzöld

Kerstin Gier: Smaragdzöld

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 444 oldal

Fülszöveg:
Mit tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó. Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeret, aki elolvassa!

Saját véleményem:

  A Zafírkék igen fordulatos befejezése után már nagyon vártam, hogy a kezembe vehessem a folytatást. Ugyanakkor végig azon izgultam, hogy vajon sikerül-e ennek a résznek túlszárnyalnia a második kötetet, hisz az fantasztikusra sikeredett.

  Annyit elárulhatok, hogy bőven túlteljesítette a dolgot. Mert elképesztő lett!

  A történet onnan folytatódik, ahol az előző véget ért. Nem teltek el hosszú-hosszú napok, vagy hetek. 

Gwenny, mély önsajnálatba süppedve önti ki a szívét barátnőjének, Leslie-nek, miközben – Xemerius szavaival élve – szobaszökőkúttá változott (na, persze csak képletesen). Ám nem sok ideje marad a kesergésre, mert meg kell keresnie a házban elrejtett ládát. 

  A titkos hadműveletéhez – amiben eleinte csak ketten voltak a vízköpődémonnal – csatlakozik Nick, Gwen öccse, és Mr. Bernhard. (Később Leslie és Maddy néni is társulnak).

  Az események attól a ponttól kezdenek csak igazán beindulni, hogy kinyitják a dobozt. Hisz nem más van benne SPOILER , mint az elveszett kronográf, amit Lucy és Paul lopott el.
  Gwen, egy elapszálása során ismét találkozik a nagyapjával, Lucas-szal. Ekkor beolvassák a lány vérét is az eltűnt kronográfba, hogy Lucas megmutathassa Gwendolynnak, hogyan is kell kezelni a szerkentyűt, annak érdekében hogy a lány bármikor használhassa azt. 

Gwen & Gideon

  Innentől kezdve felpörögnek a dolgok. Gwen egyre többször utazik a kötelező elapszálásokon kívül is a múltba, hogy nagyapjával együtt rájöjjenek a titkokra, fényt derítsenek a vérkör bezárásával kapcsolatos dolgokra. SPOILER VÉGE!

  És mindezek mellett Gwennynek meg kell birkóznia a Gideon iránti érzelmeivel, az unokatestvérével, aki folyamatosan kutakodik utána, és a tetejébe még a bál napja is vészesen közeleg. A bálé, amikor újra találkoznak a gróffal. 

    

  Ebben a részben talán még jóval több humor kapott helyett, mindamellett, hogy közben a szívünket facsargatják. Úgy repkednek a jobbnál jobb beszólások, gondolatok, hogy az olvasó csak azt veszi észre, hogy már fájnak az arcizmai.
  Ugyanakkor a komolyabb hangvételű jelenetek sem hiányozhatnak. A barátság, szerelem és család hármasa fontos hangsúlyt kap. Hol egyikben van részünk, hol a másikban.

  Ami még kifejezetten tetszett, az az, hogy Lucas és Gwen által bővebb betekintést nyerhettünk a család életébe, az eseményekbe, és persze sorra hullottak le a titkokat elfedő leplek is. Szerettem azokat a részeket, mert Gwenny nagyapja egy roppant szerethető karakter, aki csak még inkább színesíti az egész történetet.

  A világfelépítések nagyon jók voltak. A helyszínek leírásai, a ruhák, a hajviselet, a báli hangulat és minden egyéb 100%-osan átjön az olvasó számára, már-már olyan, mintha mi magunk is belecsöppentünk volna a könyvbe.

  De persze a karaktereket is meg kell említenem, hiszen egytől-egyik nagyon jól kidolgozottak voltak. Szinte még a mellékszereplők fejébe is teljesen beláthattunk, nem csak díszletnek voltak ott. Hanem ténylegesen elhittem, hogy azok is élnek, mozognak és önállóan gondolkoznak. 

Gwendolyn Shepherd

  Gweeny egy remek főhősnő, szerintem a könyves világ egyik legjobb női karaktere. Nem rendelkezik földöntúli szépséggel, de nem is ő a csúnya lány. Egy teljesen átlagos, hétköznapi csaj a maga hibáival. Nem viszi túlzásba a dolgokat, soha nem esik a ló egyik oldaláról a másikra. Na, jó a csoda-csoda szép a világ jelenetet leszámítva, de az meg illett a történet környezetébe :D
  Néha (amikor ideges) ugyan be nem áll a szája, de ez is csak erősíti, hisz még hihetőbbé teszi ezáltal. És ott van a humora, ami úgyszintén nem elhanyagolható. 

Xemerius

  Xemerius. Őt nem kell bemutatnom... kifekszel tőle! Én pedig kérek szépen egy házi Xemi-t!
Ez a kis lény mindig képes feldobni a hangulatot. Talán ő az egyik legszínesebb karakter.

,,– De ugyan ki bújtatna el titkokat… ööö… kincseket egy unalmas ládában? A krokodilt sokkal kecsegtetőbb lehetőségnek találom. Ki tudja, mivel van kitömve? Arra szavazok, hogy vágjuk fel a hasát!"

Gideon de Villiers

  Gideon, pedig, hát Gideon :D Ő az a típusú lovag, aki még akkor is képes levenni a nőket a lábukról, amikor teljes mértékben paraszt. 

„– Miért buknak a csajok az olyan pasikra, akik rosszul bánnak velük? A kedves fiúk a jelek szerint fele annyira sem érdekesek.”

Noha nagyon sokszor az volt az első gondolatom a tetteit illetően, hogy legszívesebben lekevernék neki egy hatalmasat, de mégis nagyon gyorsan jött a másik gondolat, hogy a pofon után le is teperném!

,,Az ilyen szemeket be kellene tiltani. Vagy hozni kellene egy törvényt, hogy az ilyen szép szemű fiúknak kizárólag napszemüvegben szabad megjelenniük." 

  Annyit hozzá kell tennem, hogy senki ne ítélje el őt elsőre, mert mindenre fény derül a maga idejében. Egyszerűen csak fogadjátok el olyannak amilyen.

  

Saint German gróf és Gidi

  A főbb szereplőkön kívül természetesen még ott vannak az olyan főbb mellékkarakterek is, mint Leslie, aki remek barát; Raphael, aki irtó cuki; James, akit azóta imádok, mióta megjelent; Madame Rossini az akcentusával; sőt még Saint German grófot is meg kell említenem, aki ugyan undorító egy alak, soha nem szerettem, de mégis roppant jó főgonosz. Teljesen kiszámíthatatlan.

  A legvégére jó pár dolog kiderül. Lesznek köztük olyanok is, amiket már régebb óta sejtettünk, de azok mellett nem egy olyan csavar került bele, aminél csak néztem nagyokat. Komolyan nem számítanánk rá.

  A történet közepétől pedig olyan szinten felpörögtek az események, hogy alig lehet letenni, minden fejezet vége akkora függővéget hoz, hogy lehetetlenség nem beleugrani a következőbe… 

 A végétől meg egész egyszerűen leszakadt az állam, lyukat ütött a földben, és valahol a Föld másik oldalán landolt… Kerstin még az utolsó fél oldallal is akkorát csavart az egészen, hogy huh! 

  Még így a végén, külön ki kell emelnem néhány jelenetet, amik különösen elnyerték a tetszésemet:

• A bál
• Cyn partija (Charlotte)
• sütizés Gwen szobájában
• Madame Rossini részei
• James részletek / azokat még meg is könnyeztem :)

 

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Gideon, Xemerius és Gwenny is

Kedvenc jelenet: dupla Gideon

Negatívum: A végéről hiányoltam Gidit és azt is, hogy mi lett a többi Őrzővel...

Borító: 5/5

Megjegyzés: Kíváncsi lennék Lucy és Paul történetére