Vivi Greene - Sing!

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan Vivi Greene: Sing című regényét, melyben Lily Ross, a 20 éves amerikai popsztár úgy dönt, a nyarat egy csendes halászfaluban tölti távol a zajos New Yorktól, távol a friss szakításán csámcsogó bulvársajtótól. A csendes szigeten hamarosan új szerelemre talál, és néhány fordulat rádöbbenti, tisztáznia kell, mit jelent az életében a barátság, a szerelem és a hivatás. Kövesd végig a három állomásos blogturnét, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.

Vivi Greene: Sing!

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617633
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Loósz Vera

Fülszöveg:

A többszörös platinalemezes popikon, Lily Ross legnagyobb slágerei és fájdalmai (mert a kettő egy és ugyanaz):
1. GYÖTRELEM Amit akkor érzett, amikor az exe minden előzetes nélkül kitépte a szívét a helyéről.
2. SZELLEMEK Mert igen, még a híres embereket is kísértik néha bizonyos pasik. És ez szívás.
3. AKIT A KÍGYÓ MEGMART Folytatás: az a gyíktól is fél. Soha, de soha nem randizik többé színésszel vagy zenésszel.
A többszörös platinalemezes popikon, Lily Ross, miután darabokra törték a szívét, kivonja magát a rivaldafényből. Három hónapja van, hogy teljesen magára és a zenére koncentrálhasson. Bármire, csak ne a pasikra. Ez így is megy addig, amíg Lily találkozik a csodás és földhözragadt Noel Bradley-vel, aki teljesen megbabonázza a lányt. A férfit nem vonzza a hírnév és a rivaldafény, Lily viszont bármit megtenne a rajongóiért. Vajon megtalálja az egyensúlyt a két szerelem között? Ha eljön az augusztus, muszáj lesz választania.

Saját véleményem:

Vivi Greene regényére az éneklés miatt figyeltem fel, mivel imádom az ilyen típusú filmeket-könyveket. Ám éppen emiatt nem is támasztottam nagy elvárásokat vele szemben. Egyet szerettem volna: kikapcsolódni, és ezt tökéletesen meg is kaptam.
A Sing! egyébként tipikus nyári limonádé. Lenyugtat, szórakoztat, és egyszerűen csak jólesik elmerülni benne. Vannak hibái, azzal sem vádolható, hogy kidolgozott, vagy mellőz minden sablont - de ez mind nem számít, ha a helyén tudjuk kezelni. Nyaraláshoz vagy vízpart mellé kifejezetten ajánlom.

A történet középpontjában Lily Ross, a befutott popsztár áll. Imádják az emberek, ő is él-hal a rajongóiért, és úgy tűnik, az élet minden tekintetben kedvez neki. Örömébe azonban némi üröm vegyül, amikor celeb párja váratlanul szakít vele. Vele, aki kapcsolatfüggőként nem találja helyét a világban, ha egyedül marad. Ám mielőtt összeomolhatna, barátnői ráveszik, hogy vonja ki magát a forgalomból (rivaldafényből), és kapcsolódjon ki néhány hónapig. Lily, magát is meglepve belemegy, s a két lánnyal karöltve elutazik fiatalságuk meghatározó szigetére, hogy feltöltődjön, megtalálja saját magát, és újraírja dalait. Az út egyetlen kikötése: csak semmi pasizás. Gondolom, sejtitek, hogy ez a szabály hamar megszegésre kerül...

Lily rögtön az első napokban belefut Noel Bradley-be, egy halászhajós srácba, akivel igen hamar románcba bonyolódnak. Viszonyuk pedig a nyári kalandokhoz híven elég gyors léptékű, na, meg heves. Olvasóként könnyű belesüppedni a rózsaszín burokba, mosolyogni, olvadozni aranyos közeledéseiken, és úgy unblock elfeledkezni arról, hogy haladni kell a valódi cél felé. Bevallom, annyira szórakoztatott Noelék gyönyörű helyszínekkel övezett titkos románca, hogy teljesen elfeledkeztem arról, valójában miről is szól ez a könyv.

A Sing! legfőbb témája Lily útkeresése. A lánynak el kell döntenie, hogy végre a saját lábára áll, s egészséges mértékben eltávolodik a biztos pontot jelentő barátoktól, kapcsolatoktól, vagy örök életében ide-oda fog csapódni, és a kívülállók szemében csupán egy szerelmes-szakítós repertoáros popikon marad, aki egyik pasitól szédeleg a másikig.
Ennek tudatában ironikusnak tűnhet - és tulajdonképpen az is - Noel felbukkanása, hisz a fiú végre valóban azt adhatná érzelmi vonalon Lily-nek, amit megérdemel. A kérdés csak az, mennyire működhet egy civil, kisvárosi fiú és egy híres lány kapcsolata?, illetve, hogy szabad-e önmagunkat, és a karrierünket feláldozni a szerelemért?
A válasz talán egyértelműnek tűnhet egy romantikus limonádé esetében, de higgyétek el, nem az. Nem árulom el, mi lesz a dolog vége, ám azt bizonyosan állíthatom, hogy Vivi Greene több meglepő fordulattal is szolgál.

Korábban említettem, nem egy tökéletes, részletekig kidolgozott művel van dolgunk. Jócskán vannak benne elnagyolt, életidegen momentumok (például egy lefixált világkörüli turné teljes anyagának megváltoztatása hipp-hopp), de ezek olyasmik, amiken át lehet lépni mindenféle szemforgatás nélkül. Ami viszont valóban hagy némi kívánni valót, az maga a zene. Ahhoz képest, hogy Lily énekes-dalszerző, én nagyon kevésnek érzem ezt a vonalat. Lily fejlődésének tekintetében is.
Ugyanakkor muszáj kiemelnem a remek mellékszereplőket, akik rengeteget hozzáadnak ehhez a történethez. Lily barátnői őrületesek, imádom őket, a legjobban mégis Noel húga és az ő szívszorító története lopta be magát a szívembe.
Mindent egybevetve szerettem a Sing!-et, a nagy kánikulában (még akkor olvastam) tökéletesen kikapcsolt, és ha csak virtuálisan, de jó volt azokon a csodaszép, tengerparti helyeken barangolni. Ráadásul - hangulatában - nagyon emlékeztetett a Mamma Mia c. filmre, amit imádok. Szóval, ha nyaralós könyvre vágytok, vagy csak szeretnétek felidézni a nyarat, jó választás lehet. Pont annyit ad, amennyit vár tőle az ember. Aranyos, hangulatos, szerethető.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő:Lily, Lily barátnői, Noel és a húga

Kedvenc jelenet: a kirándulás

Negatívum: kevés zenei vonatkozás

Borító: 5/4
Sorozat: önálló kötet
Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mivel is foglalkozhatna jelenlegi játékunk, mint a fiatal, híres énekesekkel? Csupán annyi a feladat, hogy a megadott képek alapján ismerjétek fel a sztárokat, akik akár Lily szerepét is eljátszhatnák! Na persze, ez így nagyon könnyű lenne! Nehezítünk annyival, hogy az énekesnők Snapchat képeiből válogattunk! A neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/15 Deszy könyvajánlója
11/17 Kelly és Lupi olvas
11/19 Dreamworld

Cynthia Hand - Amikor búcsúzunk

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Cynthia Hand: Say Goodbye - Amikor búcsúzunk című könyvét. A szerző az Angyalsors trilógiával már nagy sikert ért el az olvasók körében, legújabb önálló kötete egészen más, komolyabb témájú. Kövesd végig a hét állomásos blogturnét, mert a végén, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét.

Cynthia Hand: Say Goodbye - Amikor búcsúzunk

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632616681
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Loósz Vera

Fülszöveg:

Lex különc lány. Matekórán agymenő társaival kártyázik, és busszal jár suliba, mert kiszámolta azt, hogy a 179 tanítási nap 549,53 dolláros benzinköltséget eredményezne. Barátjával együtt készülnek a Massachusettsi Műszaki Egyetemre és a Harvardra. Boldog élete van, teljes a családja, vannak barátai és egy szerelme. Senki sem úgy néz rá, mint aki bármelyik pillanatban összeomolhat. Egészen aznapig, mikor minden megváltozott...
Lex most az a lány, aki elvesztette az öccsét. És úgy érzi, ebből az állapotból soha többet nem tud már kitörni. De azt is jól tudja, változtatnia kell. Változtatnia kell neki és az édesanyjának is. S ami a legfontosabb, tudnia kell megbocsátani. Az apjának, Tylernek, de legfőképp magának. Ezért szép lassan elkezdi összerakni élete széthullott darabkáit, és próbálja felfedni, mi is történt Tyler halálának éjszakáján. De van egy titka, amit senkinek sem mondott el: egy üzenet Ty-tól, ami lehet, hogy mindent megváltoztathatott volna.
Lex testvére már örökre eltűnt. Ám ahogyan a lány is rájön, egy szellemnek nem kell valósnak lennie ahhoz, hogy meggátolja a továbblépést.

Saját véleményem:

Az utóbbi időben egyre többször fordul elő, hogy cserbenhagynak a szavak - vagy azért, mert olyan benyomást tesz rám a történet, amit nem lehet néhány karakterrel kifejezni, vagy azért, mert elkerülhetetlen a személyes érintettség feltárása. Az esetek többségében általában azért igyekszem mindezt kiküszöbölni, netán a minimumra szorítani, de most nem megy.
Nem megy, ha a szerző feltépi a sebemet, és egészen addig az óriási tátongó lyukig hatol - s teszi mindezt úgy, mintha a lelkem mélyre ásott ládikájából rángatná elő valaha-volt érzéseimet.

A regény központi eleme a gyász. Egy szerettünk elvesztésének feldolgozása, ami ha idő előtt vagy nem természetes módon történik, a kegyetlen fájdalom mellett egy "Mi lett volna ha...?" kérdéskörrel is párosul.

Hat évvel ezelőtt én is elvesztettem valakit, aki majdhogynem mindenkinél közelebb állt a szívemhez. Összetörtem. Iszonyú nehéz volt felállni, és újra élni. Végigmentem a gyász mind a hét fázisán, miközben milliónyi mi lett volna, ha... kezdetű gondolatot futtattam le magamban. Nehéz volt elképzelni, hogy én még az életben fogok tudni mosolyogni. Egyáltalán azt sem tudtam elképzelni, hogy lehet olyan, hogy tovább. Nem érdekelt semmi és senki. Csak ő, a múlt, és az a pillanat.
Hiába mondják, hogy idővel jobb lesz és könnyebb. Ez nem igaz. Ezer év elteltével is ugyanannyira fog fájni. Ez egy olyan seb, ami sosem gyógyul be igazán. Elég egy ismerős kép, illat, zene vagy bármi más a világon és máris eszedbe jut. Olyankor újra vérezni kezd a szíved. Nincs rá gyógyír… Tovább kell élni az igaz, de könnyebb mondani, mint megtenni.
Ahhoz pedig hosszú időnek kell eltelnie, hogy újra tudj élni, úgy igazán. Észre sem veszed, amikor eljön ez a pillanat, mert nem egyik napról a másikra történik, hanem szépen, fokozatosan. Nem lehet rábökni a naptárra és kijelenteni, hogy na, addig a napig bírd ki, utána újra kisüt a Nap. Ez nem olyan dolog.

A nálam bölcsebbek viszont azt mondják, ha valami bánt, mondd ki magadból - ha ez nem megy, akkor pedig írd ki. Én akaratomon kívül, három év elteltével az utolsó opciót választottam, (fiók)regény formájában, és bevallom, rengeteget segített. Sőt, emiatt sikerült elindulnom az enyhülés útján, és megtanulnom újra élni.
Mindezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy teljes mértékben át tudtam élni a főszereplő lelkigyötrelmeit, és mindazt, amiben a fájdalma megnyilvánult, kezdve az érzéketlenségtől, a szerettek eltaszításán át, az elhunyt valóságosnak vélt kivetüléséig; vagy az írásig.

Főszereplőnk, Lex egy aranyos, okos, vidám, kicsit különc lány, akinek bár nem teljesen kerek az élete, mégis tele van reményekkel. Imádja az öccsét, van egy helyes barátja, akivel közösen készülnek az egyetemre, egyszóval boldog. Egészen addig, míg rá nem talál az öngyilkosságot elkövetett testvérére. Onnantól kezdve összeomlik. Nem képes feldolgozni szeretett testvére elvesztését, mint ahogyan azt sem, mi lett volna, ha idejében megnézi Ty sms-ét.
A történet további része tehát főként a gyász fázisait mutatja be, melyeket együtt járunk be a lánnyal, miközben ő a pszichológusa tanácsára egy naplószerűségbe vezeti a Ty-jal közös elsőket és utolsókat (ezáltal prezentálva az olvasó számára a múltat), s igyekszik kideríteni, miért dobta el az életét a fiú. Csupán egy a bökkenő: apránként elveszti valaha volt önmagát. Az álmait, a jövőjét, s a még élő szeretteit.

Lex érzésein keresztül gyönyörű gondolatokat tolmácsol az írónő, melyek egyszersmind szívszórítóan valósághűek is. Nekem nagyon tetszett, hogy ennyire nyers, valódi, minden sallangot és szappanoperás drámaiságot nélkülöző oldalról közelítette meg a témát.
A gyász mellett azonban van még több, kisebb-nagyobb jelentőséggel bíró, ámde nagyon is fontos téma, amit érintünk. Gondolok itt elsősorban a bűntudatra, a család széthullására, a depresszióra, de legfőképpen az öngyilkosságra.

Az öngyilkosság olyan létező probléma, ami számos kérdést vet fel, alaposan szét lehet cincálni; de mindenképpen beszélni kell róla. Szerencsére egyre több szerző meri bevállalni a szócső szerepét. Ezalól maga Cynthia Hand sem kivétel - talán csak annyiból, hogy nem az elkövető személyén keresztül mutatja be a dolgot, hanem a hátramaradottak által.
Mint mindennek, úgy ennek is két oldala van. Ilyen alapon jó, hogy végre egyre bátrabban beszélünk az egyikről, de a másikat sem szabad elhanyagolni, már pusztán ok-okozati elvből sem. Elvégre is azok, akik itt maradnak, legalább annyi kínt kénytelenek átélni, mint az eltávozottak.
Persze sok regény rendelkezik olyan főhőssel, ahol az illető egy szerette elvesztése miatt bánkódik, de valahogy egyik sem megy bele ebbe úgy istenigazából. Legalábbis én még nem találkoztam ennyire jól összerakott, szívből jövő, hosszasan taglalt művel, ahol ténylegesen végigkövethettem, miként törik össze, majd épül fel újra a szenvedő alany.
Lexnek sikerült megérintenie.

Az Amikor búcsúzunk fájdalmas hangvételű, lassabb ütemű történet, melyet a Lex kíváncsiságából fakadó nyomozás, valamint az azt elősegítő misztikus(nak mondható) jelek és jelenések gördítenek előre. Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a mély mondanivalóval rendelkező (vagy) lélektani regényeket.
Cynthia Hand regénye jól megírt, egyszerre könnyed stílusú, lelkileg mégis nehéz olvasmány, ami garantáltan csöndes zokogásra készteti olvasóját.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Lex,Ty

Kedvenc jelenet: nem tudnék egyet kiemelni, így, egyben ütött

Negatívum: -

Borító: 5/4

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

A közeli hozzátartozók elvesztése és későbbi elengedésük súlyos lelki problémát okoz a fiatalabb korosztály életében is. Számos könyv jelent meg az utóbbi években, melyek ezt a témát dolgozzák fel. A blogturné minden állomásán találtok egy-egy képet, illetve könyvborító részletet, ami alapján ki kell találnotok, ki a főszereplő és kit veszített el. 

Minden állomás megfejtését a rafflecopter doboz vonatkozó sorába kérjük beírni.A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. 

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

Mai karakter (aki ugyan nem főszereplő, de főbb):

"– Syrio azt mondja, hogy minden sérülés lecke és minden leckétől jobbak leszünk."

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/05 Kelly & Lupi olvas

12/07 MFKata gondolatai

12/09 CBooks

12/11 Zakkant olvas

12/13 Deszy könyvajánlója

12/15 Dreamworld

12/17 Könyvszeretet

Nasira Güzelik - Hárem és szerelem

Nasira Güzelik: Hárem és szerelem

Kiadó: Libri
ISBN: 9789633106389
Oldalszám: 208 oldal

Fülszöveg:

1519. Rokszolána egy kis lengyel település szülötte, apjától, a helyi paptól szigorú nevelésben részesül. Egy nap a portyázó tatárok kegyetlenül lemészárolják a szeretteit őt pedig magukkal hurcolják az ismeretlenbe. A vörös hajú, hófehér bőrű, feltűnően szép szűzlányt Isztambulba viszik, egyenesen a szultán szerájába, hogy kitanulja mindazt, amit egy háremhölgynek tudnia kell.
Az Oszmán Birodalom teljes harci készültségben áll, a fiatal és karizmatikus Szulejmán új haditervet eszel ki a magyarok ellen, miközben az egzotikus szépség saját szabadulása reményében elcsavarja az uralkodó fejét. Amire sem a szultán, sem pedig a rabnő nem számít, az a kettőjük között fellobbanó olthatatlan szerelem, ami felperzseli mindazt, ami az útjában áll, és áthág minden törvényt. Udvari intrika, csalás és bosszú, szenvedély és politika Nasira Güzelik első regénye filmvászonra kívánkozik. 

Saját véleményem:

Annak idején, amikor hazánkban is elkezdték vetíteni a Szulejmánt, nagyban a történelmi sorozatos korszakomat éltem (Tudorok, The White Queen, Borgiák, Da Vinci démonai, stb.), tehát nem is volt kérdés, hogy adok egy esélyt Szulejmán és Hürrem történetének is. Hogy a filmről mit gondolok, abba most nem mennék bele, lényeg, hogy ismerem azt a verziót. 

A Szulejmán-láz következtében azonban az utóbbi hónapokban sorra gyűrűztek be az újabbnál újabb könyvek, már-már gombamód szaporodtak a webáruházakban és könyvesboltokban egyaránt. Bevallom, engem valahogy mind hidegen hagytak, egyik iránt sem éreztem késztetést, hogy tüzetesebben is megvizsgáljam, mígnem a Libri kiadó honlapján böngészve, rá nem akadtam a Hárem és szerelemre, aminek a borítója megfogott, a fülszövege pedig felcsigázott. Ebben az egész korszakban Hürrem, és az ő ravaszsága, nagysága, taktikussága az, ami igazán érdekelt, Nasira Güzelik regényénél pedig úgy éreztem, végre lehetőségem van arra, hogy a 16. századi Oszmán Birodalom legbátrabb nőjéről olvashassak, és megismerhessem őt magát. 

A regény egyik legnagyobb erőssége az olvasmányossága. Gördülékeny, olvastatja magát, én mindössze 2 óra alatt felfaltam az egészet, amihez persze nagyban hozzájárultak az egyszerű szerkezetű mondatok, melyek ebben az esetben inkább előnyt jelentettek, mintsem hátrányt. Mert hát valljuk be, a török kultúra barokkos körmondatokkal tálalva nem biztos, hogy annyira könnyed kikapcsolódást ígér. Ez a könyv pedig inkább a szórakoztató műfajba tartozik, mintsem a vérkomoly történelmibe, de erről majd később. Viszont a másik dolog, ami számomra még nagyon tetszett, az az E/1-es nézőpont. 

Rokszolána (Hürrem) szemszögéből szemlélhetjük az eseményeket, ami rengeteg pluszt ad ahhoz, hogy - még ha csak fikció is - elképzelhessük, átérezhessük, egy-egy szituáció milyen hatással volt erre a fiatal, árva lányra. Emberközelibbé varázsolja a kívülről hataloméhesnek tűnő nőt. 

Többek között ezt bizonyítja a prológus is, melyben Hürrem, lányának, Mihrimahnak az esküvőjére készül, s az akkor már szultána rangra emelkedett, rengeteg bonyodalommal a háta mögött lévő asszony fűz néhány gondolatot (magában) lányához. 

Jó kis keret ez ahhoz, hogy az olvasó érzékelje, a tényleges történetben mekkora út vár még rá, és hogy az egykori elveszett, életéért és jólétért küzdő fiatal lány, milyen erős anyává, és egyben uralkodónővé érett, akinek néha el kell nyomni a szívét, és a benne tomboló szenvedélyt, az egykor gyűlölt birodalom érdekében, amit ekkor már félig-meddig a kezében tart.

A felvezető után pedig rögtön mindennek az elejére ugrunk.

1519-ben, míg Rokszolána szerelmével andalog, a tatárok lerohanják faluját, s kegyetlenül lemészárolnak mindenkit, beleértve a családját is. Azonban a lánynak nincs sok ideje gyászolni, ugyanis elrabolják, és a messzi Isztambulba viszik, ahol eladják, végül pedig a frissen hatalomra jutott Szulejmán háremébe kerül. Egy teljesen új országba, kultúrába, ahol számára idegen szabályok uralkodnak, a nyelvet sem ismeri, s nincs egyetlen barátja sem. 

De Rokszolána nem olyan lány, aki hamar feladja. Bosszút esküszik családjáért, és a vele történtekért. Ráadásul taníttatásának köszönhetően, sorstársaihoz képest igencsak művelt, több nyelvet is beszél, ami által mégiscsak sikerül megértetnie magát a háremfelügyelőkkel. Sőt mi több, egyikük azonnal szimpatizálni kezd vele, s jó tanácsokkal látja el (a sorozat nézőinek ő Nigar néven lehet ismerős). A tizenhét éves lány előtt ezzel együtt megjelenik a jobb élet és a bosszú lehetősége, innentől kezdve elhatározza, hogy mindent megtesz azért, hogy magába bolondítsa a szultánt. Ehhez mérten igyekszik a lehető legjobb teljesítményt nyújtani a tanórák során. Végül egy, a szultánnak rendezett táncosbemutató során megszegve a szabályokat, külön táncot lejt Szulejmánnak, aki rögvest felfigyel rá, és elé dobja a kendőt, mely az új élet lehetőségét rejti, vagyis belépőt az ágyába. 

Az igazán pörgős dolgok innen indulnak be. Hürrem gyorsan rabul ejti az ifjú szultán szívét, aki estéről estére őt kéreti, és olyan információkat oszt meg vele, amiket egy ágyassal nem szokás. Ezzel párhuzamosan pedig mellőzni kezdi gyermeke anyját, és a többi hölgyet, amit nem mindenki néz jó szemmel, mint ahogyan Hürrem pimaszkodását sem. 

A szultán első asszonya, Mahidevran mindent elkövet annak érdekében, hogy a ruténiai parasztlányt eltávolítsa az útból, mocskosabbnál mocskosabb eszközöket bevetve megindul a harc az asszonyok között, melyben a valide, és Ibrahim pasa az egykori hitves oldalán áll, míg a szultán, és néhány háremfelügyelő a vörös hajú szépséget pártfogolja. 

Egészen megdöbbentő, hogy mi nők mikre vagyunk képesek a féltékenység és a gyűlölet nevében. Komolyan, minden tiszteletem és csodálatom Hürremé, aki egymagában ilyen hősiesen helyt állt, és kockáztatott; bátor módon szembeszegült a szabályokkal, és megvédte magát. 

Ami a történetet illeti, az amennyire csak lehet, teljesen történelem hű, gondolok itt elsősorban az évszámokra, a hozzájuk kapcsolódó eseményekre, a jelenősebb fordulópontokra, valamint a történelmi személyekre. Ugyanakkor társul hozzá egy fiktív rész is, amiben bár vannak apróbb változtatások - pl.: mások a nevek -, a sorozatot nézők biztos ráismernek az adott karakterekre, szituációkra.  Engem egyébiránt ez nem zavart. A gyorsabb, esetenként lólépésszerű történetvezetés már inkább. Sokszor úgy éreztem, kevés ez a 208 oldal, és emiatt nincs idő a kibontakozásra, mintha az írónő a vizuális élményekre alapozott volna, melyek - hozzáteszem - valóban kitöltik a műben tátongó űrt. Természetesen a sorozat nélkül is érthető, élvezhető, csak kicsit hiányosabb.

Mindent egybevetve tehát: hihetetlenül élveztem a Hárem és szerelem összes oldalát, izgatottan várom a folytatást. Azt azonban fontosnak tartom még megjegyezni, hogy aki történelmi regényre vágyik, az csalódni fog, ez a könyv inkább a szórakoztató, regényesebb műfajba tartozik. Ellenben akik hozzám hasonlóan kedvelik a történelmet, mégsem szeretik a kissé száraz leírásokat, nagyon is kedvelni fogják. Nasira Güzelik hétköznapi nyelven szól olvasójához, s repíti el azt a színpompás Oszmán Birodalomba, hogy megmutassa egy bátor lány felemelkedését. 

Elsősorban a Szulejmán sorozat nézőinek ajánlom, akik a könyv által újra felidézhetik magukban a kezdeteket, másodsorban pedig a regényes történelem kedvelőinek, akik könnyedebb olvasmányra vágynak. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Hürrem

Kedvenc jelenet: Hürrem beszólásai, és a tánca

Negatívum: a nagyobb ugrások

Borító: 5/5