Marni Bates - Itt a vége, lúzer véle!

„Forest Grove olyan helység Oregon államban, ahol mindenki úgy fest, mint egy vámpír. (...) A Smith gimiben (...) mindenki tudja rólad, mit tettél tavaly nyáron, mivel valószínűleg ott volt veled - és ha ő nem, legalábbis ismert valakit, aki igen.”

– Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle!

Újabb zsongítóan őrületes kalandok menőkkel és kockákkal az élet és szerelem útvesztőiben....

Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle!

Kiadó: Móra
ISBN: 9789631199505
Oldalszám: 344 oldal
Fordító: Béresi Csilla

Fülszöveg:

Áll a bál a Smith gimiben! Az egész suli bezsongva várja a tavaszi bulit, három diáknak viszont olyan fordulatot hozhat ez az este, amire egyáltalán nincs felkészülve…
Melanie a csajkódex miatt nem mer járni a barátnője öccsével. De irtó nehéz ellenállni Dylannek, aki maga a két lábon járó kísértés.
A lúzer Isobelt az egyik legszexibb srác valamilyen rejtélyes okból randira hívja. A lányt már ettől is kitöri a frász, hát még attól, hogy a kamu kapcsolat Spencerrel esetleg valódira fordulhat.
Corey álmában sem gondolta, hogy egy rocksztárral járni ennyire bonyolult. Vajon elég erős a szerelmük Timmel, hogy megküzdjenek a folytonos médiacirkusszal, na meg a melegellenes tüntetőkkel, akik próbálják kitiltani őket a buliból?
Lehet, hogy ez a bál mégsem lesz mindenkinek leányálom…

Saját véleményem:

Egyszer minden jónak vége szakad, s nincs ez másként Marni Smith gimi sorozatánál sem. Ám mielőtt végleg elengednénk a csapat kezét, akad még néhány szál, amit el kell varrni. Egészen pontosan három párosról van szó, akik végre előléphetnek főszereplőkké, és megkaphatják a maguk happy endjét... vagy csak endjét.

"Egyszerűen nem létezik jó alkalom arra, hogy közöld a barátnőddel, belezúgtál az öccsébe."

Az első novellában Melanie és Dylan történetével ismerkedhetünk meg, akik már a Segítség, Youtube-sztár lettem!-ben is kerülgették egymást, és érezhetően megmozdult köztük valami. Csakhogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Míg Dylan készen áll megtenni a kellő lépéseket, és belebonyolódni egy kapcsolatba, addig Melanie-ban tengernyi kétely bujkál, s tulajdonképpen ezek a félelmek adják meg a sztori fő szálát.
Mel aggályai két komoly kérdés köré összpontosulnak. Egyfelől nyomasztja a fiú és közte lévő korkülönbség, mely felállásban ő az idősebb, másrészt pedig fogalma sincs, miként fogadná barátnője, Mackenzie az öccse iránt táplált gyöngéd érzéseit - ebből fakadóan a dilemmázgatás végig kitart.
A novella egyébiránt rettentő marnis, mitöbb a szereplők korából (Mel 15 éves, Dylan 14) fakadóan nagyon tini. Ám ezt a fiatalosságot kellően egyensúlyozzák a gondok, melyek nem pusztán a szerelmi őrlődés képében jelennek meg. Mindkettejük családjával súlyos problémák vannak. Mel édesapja alkoholista, amit a lány kétségbeesetten igyekszik eltitkolni barátai és a világ elől, míg a Wellesley tesók apja évekkel korábban lelépett, és csak akkor bukkant fel ismét, amikor lánya népszerű lett. Az tehát elmondható, hogy komoly kérdésekből nincs hiány.
Egyetlen problémám volt a novellával, mégpedig a rövidsége, és a gyors befejezése. Marni szépen felépített két problémás hátterű kamaszt, megfűszerezte őket egy kis fordított felállású tiltott szerelemmel, melyben hozzáteszem, rengeteg potenciál rejlett, de a cirka 100 oldal alatt nem nyílt lehetősége bővebben kifejteni, megmutatni azt a valódi vonzalmat, ami a Youtube-sztárban megmutatkozott köztük, a villámcsapásszerű befejezésről nem is beszélve. De a végétől eltekintve - és ha valaki képben van a sorozat korábbi köteteivel - szerintem ez egy igazán üde, vicces, édes történet két fiatal szerelmének kezdetéről.

"- Tanulmányozni akarsz? Rendben. Akár még jegyzetelhetsz is menet közben. De ne próbálj megmenteni, Belle! Nincs szükségem rá!"

A második novella akár egy Szépség és a Szörnyeteg újragondolás is lehetne, amiben attól függően, hogy éppen a külsőt, vagy a belsőt nézzük, váltakoznak a szerepek.

Isobel személyében adott egy vérbeli lúzer, kocka elsős, aki a suli élcelődőinek legfőbb célpontja személyisége és kinézete miatt egyaránt, ugyanis Izzie testalkata elég gömbölyded. Vele szemben pedig ott van a tehetős családból származó, menő, harmadikos hokiisten, Spencer, aki ha csak egy cseppnyi erőfeszítést tenne, akár kapitány is lehetne...
Ebből kiindulva látható, mennyire kicsi is az esélye annak, hogy ők ketten az életben akár csak két szót is váltsanak, nemhogy egymásba gabalyodjanak... de köszönhetően Melanie-nak, aki pótkerékként magával rángatja Izzie-t egy páros randira, majd lelépve magára hagyja a sráccal, máris kész a terep, amire a koronát végül egy merőben meglepő alku teszi fel. Spencer arra kéri a duci lányt, játssza el, hogy a barátnője, hogy ily' módon rombolja le saját imidzsét, és ezáltal véletlenül se őt válasszák meg bálkirálynak.
Belle-ben eközben feléled a szunnyadó pszichológuspalánta, s egyből rájön, hogy a menő srácnak bizony súlyos terhek nyomják a lelkét, ezért bár pontosan tudja, mekkora őrültség is, beleegyezik, azzal a feltétellel, hogy barátok lesznek. Innentől kezdve sülve-főve együtt lógnak iskolán kívül, beszélgetéseik során pedig olyan titkokat osztanak meg egymással, mint senki mással. Szép lassan megismerik a másik valódi énjét, s ennek köszönhetően gátlásaik is feloldódnak. Folyamatosan ugratják egymást, beszólogatnak a másiknak, egyfajta-macska-egér harcba bonyolódnak. S mint az borítékolható, a játékos élcelődések felszítják vágyaikat. Ugyanakkor adott a kérdés: lehet-e jövője a menők kockahasú királyának, és a lúzerek molett királynőjének?
Bevallom, én Belle és Spence történetet szerettem legjobban. Mit szerettem? Imádtam! Tudom, paradox, de a sok tündérmesei elem ellenére ezt éreztem a legvalóságosabbnak. Mert igen, lehet, hogy egy Isobelhez hasonló, nem vasalódeszka lány soha nem köt ki egy Spencer-féle fiú oldalán, ám ettől függetlenül rengeteg olyan dolog van bennük és történetükben, ami bárkivel megeshet.
Tetszett, hogy végre olyan lányról olvashattam, aki nem rendelkezett tökéletes külsővel, s ezáltal teljes mértékben átjött a kinézetével kapcsolatos összes komplexusa. Spencerben pedig azt szerettem, aki valójában a csili-vili réteg alatt volt. Nem mondom, hogy újdonság a nyomás miatt tökéletesnek látszó főhős gondolata, aki titkon mindent elkövet annak érdekében, hogy megtorpedózza saját dicsőségét, én mégis megvettem. Hogy is ne vettem volna, ha egyszer ennyire imádnivaló fiúról van szó?
Ám ami még ezeknél is jobban tetszett, és giga-mega piros pont Marninak, a realista ábrázolása egy új szerelemnek. Spence és Belle nem az örökkön-örökkére hajt, hanem a mostra. Nem kábítanak senkit azzal, hogy a kettejük közt fellángoló szerelem évtizedek múlva is lobogni fog, elfogadják a kiégés lehetőségét, de ameddig csak lehet, és úgy érzik, táplálják a tüzet.
Ó, és mielőtt elfelejtem: Kedves Marni! Követelek egy egész könyvet ennek a két dilinyósnak, mert nagyon is bennük van a folytatás!

" - Azt hittem, a szerelem mindent legyőz.

(...)

- Igen, de ez nem jelenti azt, hogy az időzítés mindig a legjobb."

Talán nem túlzás azt állítani, hogy minden Smith gimi rajongó Tim és Corey történetére éhes azóta, hogy ez a két srác felbukkant a lapokon, és ez alól én magam sem képeztem kivételt. Már-már elvetemült fangirlként vártam, hogy végre többet olvashassak rögös szerelmükről.

A harmadik novella kezdetén egyre közeledik az a bizonyos bál, ami őrületben tartja az egész gimit. Azonban akad valaki, akinek nagyobb terhek is nyomják a vállát, mintsem egy egyszerű iskolai mulatság, ami miatt a fellépő RedySet is Forest Grove-ba utazik. Noha a tény, hogy Corey végre egy kicsit több időt tölthet szerelmével, Timmel, boldogsággal kéne eltöltse, mégis tele van kétségekkel.
Corey szeretné végre új szintre emelni kapcsolatukat, rettentően vágyik az intim együttlétre, csakhogy mindezt megnehezíti a nyomukban loholó testőrök, riporterek és rajongók hada.
Amióta Tim kiállt a nyilvánosság elé, és felvállalta másságát, egy perc nyugtuk sincs. Corey-t elvetemült tinilányok bombázzák a legkülönbözőbb fenyegetésekkel, akármit csinálnak, azonnal a címlapokon kötnek ki, ráadásul sulija igazgatója sem nézi jó szemmel az azonos neműek közti kapcsolatot. És akkor mindennek a tetejébe Tim közli vele, hogy a banda nagyrésze, frontemberük kapcsolata miatt átteszi székhelyét Forest Grove-ba. Ez nem csak óriási felhajtást jelent a város és Corey számára, hanem felelősséget is, ugyanis mi van akkor, ha néhány hét vagy hónap múlva szétmennek?
Őszinte leszek, minden reményemet beleöltem ebbe a kis történetbe, és sajnos nagyon nem azt kaptam, mint amit vártam. Szerettem volna a két fiú kapcsolatáról olvasni, arról, miként dolgozzák fel az őket ért atrocitásokat, a távolságot, vagy a népszerűséget. Ehelyett pedig mit kaptam? Közel 100 oldalnyi hisztit.
Persze, megértem én, hogy Corey számára baromi nehéz lehet feldolgozni a pasija népszerűségét, és az azzal járó médiacirkuszt, ezzel a résszel nincs is semmi bajom, ám az végtelenül idegesített, hogy mindenben a hibát és a rosszatt látta. Ahelyett, hogy értékelte volna az apróságokat, kiélvezte volna az adandó alkalmakat, állandóan a kapcsolatból való kibúvót kereste. És iszonyat kevés volt a közös jelenetük.
Ami viszont tetszett, az Corey szoros barátsága Mackenzie-vel, a közös kis lelkizéseik, valamint a komolyabb témákat feszegető szálak, úgy mint a tolerancia. Mert Marni, ha csak finoman is, de piszkosul frappáns módon terelgeti olvasóját, és egyben a fiatalságot az elfogadás és a felvállalás irányába. És hála az égnek Corey is összeszedi magát, sőt mi több, két igen merész lépést is tesz. De hogy számukra létezik-e happy end, azt nem árulom el.

"A barátsághoz bizalomra van szükség. Tiszteletre. Megbecsülésre. Egyáltalán, valamire."

Fentebb rendhagyó módon, egyenként veséztem ki a novellákat, de van még néhány gondolat, amit mindenképp szeretnék leírni.
Meglehet, az Itt a vége, lúzer véle! látszólag három különböző pár saját kis sztoriját dolgozza fel, de valamilyen szinten mégis egy egészet alkotnak. A kerettörténetet és a befejezést a bál jelenti, míg a kiindulási pont egy egyszerű dupla randi, ami végül baráti összejövetellé alakul.
Nem gondoltam, hogy Marni ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az előző véget ért, így az első után igencsak meglepve tapasztaltam, hogy lényegében folytattuk a megkezdett szituációt, csak más szemszögből. Tetszett, hogy a történetek bizonyos pontjain vissza-visszaköszöntek a korábbi párosok, és ha csak röviden is, de láthattam, miként haladnak tovább - ez már csak azért is jó volt, mert konkrétan mind a három megérdemelte volna, hogy önálló regény legyen belőle. Főleg Bellék!
Ám nem ez az egyetlen dolog, ami összefűzi őket, ugyanis minden fejezet elején található egy kis cikkrészlet, ami a bállal és/vagy az éppen aktuális eseményekkel foglalkozik. Kis túlzással ez akár egy negyedik novellának is betudható, Jane és Lisa Anne csatározása miatt.
Összességében én ezt a részt is szerettem, minden hibája ellenére - ami leginkább abból fakadt, hogy mindegyikben bőségesen rejlett még potenciál, és 100 oldal helyett akár 3-400 oldalon át is olvastam volna. Az egész könyv rettentő marnis. Vicces, fiatalos, könnyed hangvételű, gördülékeny, miközben bátran mer komolyabb témákat is boncolgatni.
Elsősorban a Smith gimi sorozat rajongóinak ajánlom (aki szeretne Marni munkásságával megismerkedni, az kezdje az elején, mert úgy lesz teljes az élmény), már csak azért is, mert a kedves írónő keretbe foglalva az egész sorozatát, az utolsó oldalakon leleplezi azt a személyt, aki feltette a Mackenzie-ről készült videót Youtube-ra, és útjára indította az egész kalamajkát.

Pontszám: 5/4 (Mel-Dylan: 4; Belle-Spencer: 5*; Corey-Tim: 3)

Kedvenc szereplő: Isobel, Spence, Scott, Mackenzie, Chelsea és Dylan

Kedvenc jelenet: az összes Spence-Izzie jelenet

Negatívum: Corey hisztije

Borító: 5/5

Pocahontas

Most biztos azt kérdezitek, hogy a fenébe kerül ide a Pocahontas mese. Nos, a válasz egészen egyszerű. Adva van nekünk egy Spencer nevű félisten, aki imád különféle beceneveket aggatni társaira, ami alól Melanie sem kivétel. Mel a külseje miatt pont úgy néz ki, mint Pocahontas, ezért tréfás kedvű szépfiúnk, el is nevezi Pocahontasnak. Aztán beúszik a képbe a törimániás kerítőnő, vagyis Mackenzie, aki egyből álompárként gondol Spencerre és Melre, rögtön szervez is egy filmezős délutánt, ami során a Pocahontast nézik meg, és vesézik ki. Végül, de nem utolsó sorban jövök én, a Disney meséken nevelkedett, Pocahontas rajongó, aki azt az elvet vallja, hogy ezt (és az összes régi) a Disney mesét látnotok kell!  (A 2. részt ne nézzétek meg, az egész gyerekkoromat összezúzta. :D )
És hogy miről szól?

"John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrivel feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve."

Végül pedig a dal, amelyre Melaniék milliószor kitérnek (nem véletlenül):

Nyereményjáték

A gimis évek tagadhatatlanul mély nyomot hagynak mindenki életében, nem is csoda hát, hogy annyi film és sorozat szól azokról a tini próbáló évekről. Mostani játékunkban ezek közül szeretnénk néhány híres darabot felidézni. A feladatotok nem más, mint hogy a főszereplő színészek és színésznők képei alapján kitaláljátok, mi azoknak a filmeknek avagy tv-sorozatoknak a címe, amelyben az ő középiskolai kalandjaiknak lehetünk tanúi.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

Menő-riadó Kambodzsában:
07/02 Angelika blogja
07/05 Kelly & Lupi olvas
07/08 Dreamworld

Itt a vége, lúzer véle!
07/11 Angelika blogja
07/14 Kelly & Lupi olvas
07/17 Dreamworld

Marni Bates - Menő-riadó Kambodzsában

„Forest Grove olyan helység Oregon államban, ahol mindenki úgy fest, mint egy vámpír. (...) A Smith gimiben (...) mindenki tudja rólad, mit tettél tavaly nyáron, mivel valószínűleg ott volt veled - és ha ő nem, legalábbis ismert valakit, aki igen.”

– Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle!

Újabb zsongítóan őrületes kalandok menőkkel és kockákkal az élet és szerelem útvesztőiben....

Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában

Kiadó: Móra
ISBN: 9789631199499
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Kulcsár Júlia

Fülszöveg:

Nincs olyan szitu, amit Chelsea Halloway ne tudna megoldani! Elvált szülők? Nem probléma. Az expasija belezúgott a gimi legbénább csajába? Csak idő kérdése, és észre téríti a srácot. De azzal még a rettegve bálványozott Menő-királynő sem tud mit kezdeni, hogy a szülei egy évre Kambodzsába (!) küldik tanulni, egy rakás stréber fősulis közé. A társai hígagyú libának tartják, ráadásul a tanára egy drogbáró fogságába kerül. Most Chelsea-re vár, hogy megszervezze a mentőakciót, és kimenekítse a csoportot az országból − lehetőleg élve. Még azt az idegesítő(en szexi és szuperokos) Houstont is, aki az okoskodásával az őrületbe kergeti…

Saját véleményem:

Marni meglépte azt, amit nem sokan mernek bevállalni. Főszereplővé varázsolta a Smith gimi utálatos, beképzelt királynőjét, a menő Chelsea-t, amiért óriási elismerésem. Nem kis rizikó egy egész történetet olyan karakterre alapozni, akit a többség megvet.

Tartottam tőle, mi fog ebből az egészből kisülni, és őszintén szólva elképzelni sem tudam, miként fogom elviselni ezt az elkényeztetett csajt, nemhogy megszeretni. De az igazság az, hogy már az első oldalakon elillantak a vele kapcsolatos ellenérzéseim, fenntartásaim. Chelsea saját narrációja merőben új színben tünteti fel őt magát, a viselkedését és a tetteit. Ez a könyv jó példa arra, hogy lássuk, igenis lehet fejlődni, változni, és hogy mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg az érem mindkét oldalát.

Szeretem Marni-ban, hogy a lúzertől, az átlagoson át, a menőig, kivétel nélkül mindenkinek megadja a bizonyítás és az elfogadás lehetőségét. Nem tesz különbséget ember és ember között, s ezt a toleranciát fiatalos, humoros, szórakoztató stílusban tálalva igyekszik olvasói felé is közvetíteni.

 "Ami Kambodzsában történik, Kambodzsában is marad."

A történet Chelsea fejlődésén alapszik. Személyében adott egy jól szituált lány, akinek mindene megvan, hivatalos az összes bulira, a suliban egyszerre rettegnek tőle és istenítik, talpnyaló barátnői a nyomában lihegnek, megveti a lúzereket, és még sokáig sorolhatnám. A kép bármely oldalról közelítve is ugyanazt mutatná: egy elkényeztetett, szőke cicababát. Tudjátok, ő tipikusan az a csaj, aki megkeseríti az átlag sulisok életét.

Így hát nem meglepő, hogy szülei, megelégelve lányuk szégyenteljes viselkedését, valamint siralmas iskolai teljesítményét, úgy döntenek, kezükbe veszik az ügyet, és gyökeres változtatást eszközölnek. Vagy ebben az esetben szélsőségesen drasztikusat: 6 hónapra Kambodzsába küldik tanulni.

Ez az a pont, ahonnan igazán érdekessé válik a történet. Most komolyan, Kambodzsa?! Nem tipikusan az a helyszín, ami minden harmadik könyvben visszaköszön, de pont ez benne a különleges. Jómagam is egyből szoros barátságot kötöttem a google képkeresőjével, hogy kellően feltérképezhessem ezt a szegény, ámde annál egzotikusabb országot. Már csak azért pluszpont jár Marninak, hogy olvasóival egy ilyen különleges helyet, kultúrát ismertet meg.

Ami pedig Chelsea száműzését illeti, engem nagyon emlékeztetett régi, kedvenc dokumentumsorozatomra, ami talán az MTV-n futott, és a lényege az volt, hogy elkényeztetett tiniket küldtek lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyszínekre, ahol megtapasztalhatták, milyen is a luxus nélküli élet.

Nos, itt ugyanez a helyzet. Chelsea kénytelen csatlakozni egy számára ismeretlen, már összeszokott fősulis csapathoz, melynek vezetője a kissé dilis Neal (tanár úr). Ám az igazi feketelevest az jelenti, amikor a lány számára világossá válik, hogy Bent, Houstont, Amy-t és Lizt nem tudja úgy manipulálni, mint saját iskolatársait. Ezek a fiatalok - hála egyetemi tanár apjának - pontosan ismerik, milyen is ő valójában. Vagy legalábbis azt a képet, amit a külvilág számára mutat magáról. 

"- Mi az, Houston, van egy kis problémánk?"

Chelsea és a többiek között számos surlódás van, a lányok kerülik, nem beszélnek vele, Ben is csak akkor szól hozzá, ha meg akarja dönteni, Houston pedig... ő a legkeményebb dió. Chelsea apjának tanársegédjeként ő kapja azt a feladatot, hogy vigyázzon a szőkeségre, csakhogy egyáltalán nem jönnek ki. Állandóan veszekednek, sértegetik egymást, mígnem az élet egy közös balhéba nem sodorja őket. A szállodában, a szemük láttára ütik-rúgják a kísérőtanárukat, majd veszik üldözőbe őket, fegyveres kambodzsai férfiak.

De nem csak Chelsea-nek és Houstonnak kell megtanulnia, miként működjenek együtt, hanem az egész csapatnak, amennyiben élve szeretnének kikerülni a slamasztikából.

A lövöldözést-menekülést követően felpörögnek az események, a városnézést, tanulást és lazulást felváltja egy Kambodzsán átívelő őrült futam, melyben szerepel némi drog, egy drogbáró, tuk-tukok, izzasztó szituációk, zsúfolt busz, egy kövér Buddha-szobor, számtalan veszekedés, ellenségek általi összefogás, hajfesték és így tovább. 

Tudom, meglehetősen furán hangzik mindez együtt, és nem állítom, hogy a drogbáróval való alkudozós vonal nem szürreális, mégis... Marni tálalásában abszolút élvezhető, lebilincselő, izgalmas sztoriról van szó. Sőt, a drogügyletes rész simán igaz lehet, számtalan esetről hallani, amikor valaki(k) egy ismeretlen országban merő véletlenből belecsöppen(nek) hasonló szituációba. 

Ami pedig a karaktereket illeti, igazán egyediek. A formásan telt, visszahúzódónak tűnő könyvmoly, akiről mókás dolgok derülnek ki, egy az egyben Marni maga, Amy álnévvel. Mellette van még egy tökös Lizünk, aki másságának felvállalásával, és talpraesettségével kápráztat el bennünket. Valamint ott van még a tréfagyáros szépfiú, Ben, aki röptében a legyet típus, így a szédületes csajozós poénokból sincs hiány. És akkor még nem ejtettünk szót a haloványan megjelenő szerelmi szál két főszereplőjéről, Chelsea-ről és Houstonról. 

Őszinte leszek, nekem a stréber Houston kicsit kevés volt. A történet ütemessége miatt nem igazán nyílt lehetősége kibontakozni. Persze szimpatikus, aranyos, kedves srácként jelenik meg, de nem okoz katartikus élményt. Mint ahogyan a szerelmi szál sem. Itt és most nem ezen van a hangsúly, a Menő-riadó Kambodzsában elsősorban kaland-, és karakterközpontú. Utóbbi pedig főként Chelsea-t érinti.

Biztos nem vagyok egyedül, ha azt mondom, Chelsea a sorozat kezdetétől egy utálatos liba képét mutatva, nem túl pozitív érzéseket váltott ki belőlem. Azonban az ő narrációja szinte mindent megmagyaráz. Kiderül, miért viselkedett és viselkedik úgy, ahogy, s hogy mindezzel mit próbál leplezni. Chelsea élete és múltja nem annyira tökéletes és gondtalan, mint hinnénk. Persze ettől még nem válik szentté, igenis megvannak a hibái, de ahelyett, hogy utálnánk őt, inkább megsajnáljuk. Az egészben viszont az a szép, hogy az új körülmények, a váratlan események és az új emberek segítségével képes változni. Előnyére. Sokat.

Mindent egybevetve úgy vélem, Chelsea sztorija nagyon marnis. Bohókás, vicces, izgalmas, színes, egyedi, egzotikus, lendületes, fiatalos. Minden oldalát élveztem, alig néhány óra alatt faltam fel az egészet, képtelen voltam letenni.

Ajánlom mindenkinek, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, szereti a minőségi, jól megírt tinikönyveket, és nem bánja, hogy a kaland háttérbe szorítja a romantikát.
(Nyugodtan olvashatják azok is, akik nem ismerik a korábbi köteteket, önálló regényként is megállja a helyét.)

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Chelsea, Ben, Houston, Amy és Liz

Kedvenc jelenet: Chelsea és Houston első beszélgetése, és drog megtalálása

Negatívum: a drogbárós egyezkedés

Borító: 5/5

Phnompen & Wat Phnom

Phnompen Kambodzsa délkeleti részén, a Tonleszap, a Mekong és a Baszak folyók találkozásánál fekszik. Kambodzsa fővárosa és legnagyobb városa, illetve Phnompen városi körzet székhelye, az ország gazdasági, kulturális és közigazgatási központja.

Phnompent 1372-ben alapították, és 1434-ben lépett elő először Kambodzsa fővárosává. A későbbiekben az ország székhelye gyakran változott, és csak 1866-ban lett Phnompen véglegesen Kambodzsa fővárosa. Ezután a város nagyon gyorsan elkezdett fejlődni, főleg a francia függés időszaka alatt. Új épületeket, utakat, kikötőt építettek, az 1920-as években elkészült a Pocsetong repülőtér, illetve vasútvonalak is épültek. Ebben az időszakban Ázsia gyöngyének nevezték. A függetlenség elnyerése (1953) után tovább folytatódott a fejlődés. Ekkor Phnompen lakóinak száma 2 millió körül volt.

Ezt a békés időszakot törte derékba az 1970-es évek zűrzavara. A harcokban a település súlyos károkat szenvedett. Az ezt követő négyévnyi diktatúrában a békés város lakosságának nagy részét kiirtották vagy elűzték. 

1979-ben vietnami segítséggel megbuktatták Pol Pot rezsimét, és ezután kezdett visszatérni a lakosság a sokat szenvedett városba. Kölcsönök segítségével helyreállították az ivóvízellátást és az utakat. Azóta ismét fejlődő periódusba állt a város, és a lakossága is egyre növekszik. 2006-es adatok szerint körülbelül 2 millió ember lakik Phnompenben.

Az egykor Ázsia gyöngyének nevezett nagyváros ma népszerű úticél a turisták számára. A háború utáni gazdasági fejlődés következtében új hotelek, szálláshelyek, éttermek épültek a városban. A látogatók főleg a volt francia gyarmati stílusú épületek, és a khmer építészet látnivalói miatt keresik fel.

A legfőbb látnivalók: a királyi palota, az Ezüst Pagoda, a Nemzeti Múzeum, a Wat Phnom, a Függetlenségi Emlékmű (Vimean Akareach), a Kambodzsai–Vietnami Barátság Emlékműve, a Tuol Sleng Emlékmúzeum, Choeung Ek Emlékmúzeum

Nevét a Wat Phnom Daun Penhről kapta (más néven Wat Phnom vagy „templomhegy”). A templomot 1373-ban építették egy 27 méter magas mesterséges dombra, és Buddha öt szobrát helyezték el benne. A templom a nevét egy öreg özvegy nőről kapta (Daun Penh). 

(forrás: wikipedia)

Wat Phnom:

Nyereményjáték

A gimis évek tagadhatatlanul mély nyomot hagynak mindenki életében, nem is csoda hát, hogy annyi film és sorozat szól azokról a tini próbáló évekről. Mostani játékunkban ezek közül szeretnénk néhány híres darabot felidézni. A feladatotok nem más, mint hogy a főszereplő színészek és színésznők képei alapján kitaláljátok, mi azoknak a filmeknek avagy tv-sorozatoknak a címe, amelyben az ő középiskolai kalandjaiknak lehetünk tanúi.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

Menő-riadó Kambodzsában:
07/02 Angelika blogja
07/05 Kelly & Lupi olvas
07/08 Dreamworld

Itt a vége, lúzer véle!
07/11 Angelika blogja
07/14 Kelly & Lupi olvas
07/17 Dreamworld

Marni Bates - Segítség, Youtube-sztár lettem!

A LOL Könyvek meghívására Marni Bates ellátogat a Könyvhétre, hogy magyar olvasóinak is dedikálhassa nagyszerű műveit.
Az örömhírt megtudván összeállítottunk egy különleges, Marni Bates blogturnét, ahol az írónő három sikerkönyvét mutatjuk be nektek.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a Segítség, Youtube-sztár lettem!, a Rocksztárt kaptam karácsonyra és a Láthatósági mellény lúzereknek szeleburdi történeteit!
A nyereményjátékról sem feledkeztünk el, a tiétek lehet egy meglepetés Marni Bates-regény!

Marni Bates: Segítség, Youtube-sztár lettem!

Kiadó: Móra kiadó
ISBN: 9789631198652
Oldalszám: 272 olda
Fordító: Béresi Csilla
Tetszett? Rendeld meg!

Fülszöveg:

Ismertnek lenni nagyon menő, ugye? Tévedés! A tizenhét éves Mackenzie-t például egyáltalán nem zavarja, hogy két barátján kívül a többi diák csak akkor vesz tudomást a létezéséről, ha a leckéjüket kell megírnia. Szóval igazi lúzer.
Ám a békés névtelenségnek vége, amikor hátizsákjával véletlenül padlóra küldi az egyik izomagyú focistát, sőt egy hisztirohammal kombinált újraélesztést is bemutat a fél suli előtt… A kínos jelenetről készített videó azonnal fölkerül a YouTube-ra, és több millió kommentelő, meg persze az egész gimi Mackenzie-n röhög. De amikor egy népszerű rockbanda klipet készít a felvételről, a lány egy csapásra sztár lesz. A szerelemben viszont ugyanolyan lúzer, mint volt. Mert mi van, ha túl későn jön rá, hogy a nagy médiacirkusz közben elszalasztotta a tökéletes srácot, akinek egyáltalán nem kellett a felhajtás ahhoz, hogy észrevegye őt…

Saját véleményem:

Mackenzie sok lánnyal ellentétben nem vágyik népszerűségre, jobban örül, ha szürke kisegér módjára, észrevétlenül meghúzódhat a tömegben. Pasizás és bulizás helyett inkább két barátjának és a tanulásnak szenteli az idejét. 

Hihetetlenül okos csajszi, órákon csak úgy remekel, ami miatt sokan ki is használják, ő pedig minden zokszó nélkül segít megírni a többi diák leckéjét. Sőt a hőn áhított Macbook miatt még azt is bevállalja, hogy korrepetálja töriből a suli hokikapitányát, Logant.

Ám egy átlagosnak tűnő napon minden megváltozik. Mack véletlenül lelök a lépcsőn egy menő focistát, majd sokkos állapotban, a fél suli előtt újraélesztést végez rajta, miközben a srác azért küzd, hogy lelökje őt magáról. És amikor Kenzie azt hinné, a dolog nem lehet ennél kínosabb, kiderül, hogy valaki felvette az egészet, és feltöltötte Youtube-ra, ahol villámsebességgel terjedésnek indult. Alig néhány nap alatt több milliós nézettséget produkál, hírességek csámcsognak rajta, sajtósok lepik el... ráadásul a RedySet nevű rockbanda beleszövi bénázását legújabb videoklipjébe, és ezzel méginkább beindul Mack körül a felhajtás. Hirtelen a figyelem középpontjába kerül, paparazzók elől bujkál, sztárokkal bulizik, és szép lassan belezúg tanítványába...

"– Neked szótár van a szíved helyén, Mackenzie – mondta lassan.
És már ott se volt. Visszament a házba.
– Enciklopédia – javítottam ki."

Ez a könyv egy tünemény! Lélekbonbon. Pont azt adja, amit remélünk tőle: néhány órányi önfeledt kikapcsolódást. Egyáltalán nem akar többnek látszani, mint ami - és ez óriási pozitívum. Fiatalos, lendületes, humoros, nagyon csajos, amolyan modern köntösbe öltöztetett hamupipőke sztori.

Főhősnőnk, Mackenzie, a történet elején egy szürke egérke, aki igyekszik beolvadni a tömegbe, mindemellett kissé stréber, bénácska, könnyen kihasználható. 

Mindössze két barátja van, Jane a tanulásmániás csaj, és Corey, a laza, saját neméhez vonzódó srác - ők hárman szinte elválaszthatatlanok. Corey és Jane igyekszik terelgetni Kenzie-t, ezzel minimumára csökkentve a bénáskodását, amire szüksége is van.
Ám ennek dacára Mack lúzersége nem az a béna fajta, amit már tucatnyi hősnő esetében olvashattunk. Meglepő módon nem irritáló, sokkal inkább szórakoztató. Jókat lehet nevetni ügyetlenkedésein. Emellett pedig egy olyan karakter, akivel könnyen lehet azonosulni.

Nagyon tetszett benne a szómenése. Ha számára frusztráló, kényelmetlen szituba keveredett, akkor azt általában csacsogással igyekezett kompenzálni. 

Biztos láttatok már olyat, aki csak mondja, mondja és mondja, anélkül, hogy levegőt venne, és a végére totál sületlenségekhez lyukad ki. Na, ő pont ilyen. 

Logan társaságában ez a képessége különösen kiéleződik, hisz nem igazán tudja megérteni, hogy egy olyan menő srác - akit egyébként ugyanezen ok miatt le is néz -, mint a hokicsapat kapitánya, miért pont őt, a névtelen kis senkit kéri fel arra, hogy korrepetálja. Egy olyan lányt, akin mindenki átnéz.

"Amint belebújtam az első magas sarkúba, kicsit más ember lettem…és nem voltam biztos abba, hogy vissza tudok-e változni valaha."

A Youtube-videónak köszönhetően azonban a történet új irányt vesz. Az addig szellemként lézengő lány egy csapásra a figyelem középpontjába kerül. Újságok, tv-műsorok, sztárok kezdenek el foglalkozni vele. Elárasztják ruhákkal, szebbnél-szebb kiegészítőkkel, és amikor a ReadySet nevű híres rockbanda felhasználja videóját legújabb klipjéhez, mindez tovább fokozódik.

Kenzie ott találja magát egy médiacirkusz közepén, érdekből közeledő diákokkal és minden mozdulatát leső riporterekkel. Az élete egy csapásra megváltozik. 

A gátlásos lány ezek után egyre több olyan dolgot próbál ki, ami a korosztályára jellemző, és bizonyos esetekben még túl is szárnyalja azokat, hisz azért nem minden tini barátkozhat össze egy rockbandával...

Ha ennek a csavarnak az egészét nézem, kapásból azt mondanám, nem túl reális. Sőt a klip okán szerzői jogokba is bele lehetne kötni, de ez a könyv nem erről szól. Marni Bates, mint jótündér keresztanya suhintott egyet pálcájával, és varázsolt Kenzie-nek egy tökhintót, megmutatva nekünk, hogy egy magunkfajta, egyszerű lánynak is járhatnak ugyanazok a kiváltságok, amik az elit, népszerűbb rétegnek.

Élveztem, hogy bár a romantikus szál kezdettől fogva megvolt, mégsem arra került a hangsúly, hanem magára Kenzie-re. 

Érdekes látni, hogy egy lúzernek titulált, béna csaj hogyan éli meg a népszerűséget, mikén dolgozza fel azt, és milyen folyamatokon megy át, míg megtalálja valódi önmagát. Ha úgy vesszük, ez a könyv Mack karakterfejlődésére épül leginkább. És ehhez társulnak az egyéb, szórakoztató funkciót betöltő momentumok: mint a vip koncert, az első házibuli, első részegség, stb. Továbbá külön kiemelném a barátság, és a barátok fontosságát, akik végig jelen vannak, és mindig segítik, támogatják a lányt, ha kell. És bár Jane is aranyos, mégis Corey az, aki leginkább a szívemhez nőtt. Hatalmas figura a maga pörgősségével, mentalitásával. Plusz pont, hogy Marninak sikerült érzékeltetnie a karakterével, hogy attól még, hogy ő a saját neméhez vonzódik, ugyanolyan ember, semmitől sem különb, mint más. Ráadásul kapott egy külön szerelmi szálat is, aminek a kialakulása meglepett, de örültem neki, és szívesen olvasnék Corey kapcsolatáról egy külön könyvet, ha már Jane is kapott...

De nem mehetek el szó nélkül Logan mellett sem. *sóhaj* Keveset szerepel, de amikor megjelenik, uralja a jelenetet. Biztos vagyok benne, hogy olyan srác, aki minden olvasó szívét megdobogtatja majd a pimaszságával, kedvességével, lehengerlő stílusával és a sármjával. Mackkel eszméletlenül aranyosak együtt, akár veszekednek, akár nem. Gyönyörű vagy éppen rettentő vicces jeleneteik vannak. 

Összességében tehát azt mondom, ha egy aranyos, üdítő, romantikus és vicces, kicsit álmodozó történetre vágytok, remek karakterekkel, és egy saját rockbandával - akinek a tagjai egytől egyik fantasztikusak -, akkor ez a Ti könyvetek! A Segítség, Youtube-sztár lettem! egy fiatal, tehetséges írónőtől, fiatalokról fiataloknak szól. Tele olyan dologgal, amit tiniként mi is megteszünk/megtettünk, vagy álmodtunk róla. Marni Bates stílusa és karakterei megvettek. Egészen biztosan folytatni fogom a sorozatot.

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Mackenzie, Logan, Corey, Tim, Jane

Kedvenc jelenet: Vicoria's Secret próbafülkés jelenete és a vége

Negatívum: -

Borító: 5/5

Idézetek

"– Eszerint törit tanulunk – tisztáztam a helyzetet. – És pénzt kapok érte?
– Miért, másfajta fizetségben reménykedtél? – Laza modora ellenére nem titkolta, milyen jól szórakozik. – Mert ha igen…
– A pénz rendben van – szakítottam félbe, és azt kívántam, bárcsak az ír-olasz génjeim ellenállóbbak lennének a pirulással szemben. – De miért van szükséged korrepetálásra? Elég értelmesnek látszol.
– És csak a kreténeknek lehet szükségük tanulótársra? Ezt akartad mondani?"

 

"A Victoria's Secretben dekkoltam Logannel, kezemben egy lila melltartóval és nyomomban a sajtóval.
Az életem vitathatatlanul furábbá vált, mint egy Tim Burton-film.
– Ide nem jut eszükbe bejutni – tájékoztatott Logan, mire leroskadtam a padlóra.
Bólintottam, és a lábfejemet bámultam.
– És… gyakran jársz ide?
Erre felnevetett. (…)
– Állandóan. Ide szervezem a randijaimat. Meghitt hely, nem?
– Szép a színhatás – mutattam a lila melltartóra és a rózsaszín ülőkére.
– A rózsaszín most a legmenőbb – mondta. – Állítólag.
Kihúztam a gumit a hajamból.
– Naná hogy! – vettem Menőre a figurát. – Én is tudom! Irtó milyen is… na, olyan!
– Pont olyan!"

"A srácok is megnéztek a folyosón, és szemlátomást leginkább az új, laza, szexi külsőm miatt. Vagy ez volt az ok, vagy mégis túl erősen húztam ki a szemem, és mindenki azt gondolta: „Huh, egy panda!”"

"– A srácok a szünetben csúfoltak. „Te Jane, én Tarzan” mondogatták. Kiskoromban tényleg a szívemre vettem – vigyorodott el. – Hanem Kenzie bevetette magát és a halálsugár-tekintetével rájuk rivallt: „Ő Jane, te hülye!”"

"Ami az észt és a szorgalmat illeti, Hermione Granger elbújhat Jane mellett. Ha nem temetkezik épp egy könyvbe az iskolai könyvtárban, akkor a Fikció Addikció antikváriumban tolja magába a cuccot."

"Logan Beckett ezzel szemben maga volt a tökély: klasszikus arcél, pénz, státusz, ráadásul ő volt a hokicsapat kapitánya. Hanem bocsássátok meg nekem, ha nem esem hasra ettől. Nem személyes érdem, ha valaki gazdagnak születik, szuper génekkel. A hoki sem bizonyít többet, mint hogy képes eltalálni a korongot. (Ide most képzeljetek egy kis szemforgatást.)"

"– Mindig az a legrosszabb, amikor nem tudunk valamit. Mert akkor ott marad az ember a megválaszolatlan kérdéseivel. "

Nyereményjáték

A Segítség, Youtube-sztár lettem történetének a kiindulópontja az, hogy a hősnő, MacKenzie véletlenül Youtube-sztár, majd alkalmi énekesnő lesz, miután feltöltenek róla a netre egy kellemetlen videót…
A mostani játékunkban jól ismert Youtube-sztárokat kell megtalálnotok, olyan előadókat vagy személyiségeket, akik a Youtube-nak által lettek (nemzetközileg) ismertek. Az adott személy nevét írd be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyereményed egy meglepetés Marni Bates-regény lesz.

Egy amerikai testvérpár előszeretettel tölti azzal idejét, hogy közkedvelt filmek, népszerű sorozatok, rongyosra nézett videoklipek paródiáit rendezik meg, készítik a díszletet, a jelmezeket, a sminkeket, a frizurákat és ha mindez nem lenne elég: ők maguk játsszák a főszerepeket is, és mindössze egyetlen kamerával dolgoznak.

Első videójuk az Alkonyat paródiája volt, ám azóta több, közkedvelt alkotás feldolgozását láthattuk tőlük, például: Harry Potter, Vámpírnaplók, A Gyűrűk Ura, Sweeney Todd, Karib-tenger kalózai, Éhezők viadala, Eleven testek, stb.

(Annyit segítek, hogy a fiatalabb lánynak ugyanaz a két ember a kedvenc színésze/példaképe, mint nekem: Johnny Depp & Heath Ledger)

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/09 Media Addict - Segítség, Youtube-sztár lettem!
03/10 Dreamworld - Segítség, Youtube-sztár lettem!
03/11 Deszy Könyvajánlója - Rocksztárt kaptam karácsonyra
03/12 Kelly Lupi olvas - Rocksztárt kaptam karácsonyra
03/13 Media Addict - Láthatósági mellény lúzereknek
03/14 Kelly Lupi olvas - Láthatósági mellény lúzereknek