Amélie When Zhao - Blood Heir 2.

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Blood Heir-trilógia második kötete, A vörös fenevad. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Ana és társai küzdelmes útját annak reményében, hogy felszabadítsák a birodalmat a sötét uralom alól.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Bregónia bevehetetlen erődjét, Ana és Ramson lehetetlennek tűnő szerelmét a háború árnyékában, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Amélie When Zhao: Blood Heir 2. - A vörös fenevad

 

Kiadó: Maxim Könyvek

ISBN: 9789634996057
Oldalszám: 400 oldal

Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Történet egy hercegnőről, aki sötét titkot rejteget, és egy szélhámosról, akiben meg kell bíznia, hogy felszabadíthassa a birodalmát a sötét uralom alól.
Ana Mihajlova Cirillia királyi családjának egyetlen túlélője. Nincs hadserege, se királyi címe, se szövetségesei, és most meg kell találnia a módját, hogyan szerezheti vissza a trónját, különben a császárnő brutális megtorlását kockáztatja. Morganya eltökélte, hogy a nem-Affinok kiontott vérével áztatott földön egy új világrendet épít fel. Ana biztosra veszi, hogy addig nem áll le, míg az összes Affint meg nem öli.
Anának az egyetlen esélye, hogy életben maradjon a hazája veszélyes világában, ha újból összeáll Ramson Sebesnyelvvel. De a fortélyos bandavezérnek saját tervei is vannak. Ahhoz, hogy Ana sereget gyűjtsön, át kell kelniük a Fehérhullámokon Bregónia bevehetetlen sziklaerődjeihez. Csakhogy senki sem tudja, ott mit fognak találni.
Egy sötét hatalom kelt életre. Vajon a forradalom elhozza a békét vagy még több vért ont?

Saját véleményem:

Az elmúlt évek egyik legjobban várt megjelenéseként is fémjelezhetném a Blood Heir második részét (egyedül a kiadó címválasztását nem értem, az eredeti Red Tigress remekül jelképezi a történetet, míg a magyar inkább csak összezavarja az olvasókat). Három évvel ezelőtt az első kötet teljesen megbabonázott és olyan szinten hatott rám, amire én magam sem számítottam. Azóta vártam, hogy kezemben tarthassam a folytatást.

"Ezen a világon sosem találunk igazságosságot. De rajtunk múlik, hogy fogjuk, amink van, és teljes erőnkből harcoljunk, hogy a világot jobbá tegyük."

A vörös fenevad nagyjából ugyanott veszi fel a történet fonalát, ahol az első félbemaradt. Ana Cirillia királyi családjának egyetlen túlélőjeként bujkálni kényszerül, miközben a trónbitorló zsarnok vérrel itatja át a királyság földjét. Morganya új világrendet kíván teremteni, melynek legsarkalatosabb pontja a valódi örökös kézre kerítése. A császárnő valóságos hajtóvadászatot indít Ana ellen, kegyetlen módon végeztet mindenkivel, akiről úgy véli kapcsolatban áll a lánnyal, vagy bármiféle tudomása van róla. Anának egyetlen lehetősége marad, ha vissza akarja szerezni a trónt: szövetségeseket gyűjt a végső összecsapáshoz. Elsőként régi barátjához, egykori szolgálójához, a Vörösköpenyesek vezetőjéhez fordul segítségért, azonban a fiú egészen más nézeteket vall, s csak akkor hajlandó segíteni, ha Ana nem ül trónra. Ezek után Anának ismételten össze kell állnia Ramson Sebesnyelvvel, hogy együtt vágjanak neki a Bregóniába vezető útnak. Útitársul melléjük szegődik Linn, Kais, a császárnő egykori testőre, és egy másik lány (akivel Ramson kötött alkut). Ám a Fehérhullámokon túli birodalom nem kevésbé veszélyes, mint Cirillia... Anára és Ramsonra számtalan megpróbáltatás vár, ráadásul Ramson múltja, s mindaz, amit korábban eltitkolt, napvilágra kerülnek.

A vörös fenevad egy igazán eseménydús, ravaszsággal, titkokkal, politikai játszmákkal és váratlan fordulatokkal átitatott történet, melynek középpontjában a bosszú és az önkeresés állnak. Mind Anának, mind pedig Ramsonnak meg kell találnia a saját útját, miközben másra sem vágynak, mint megbosszulni az őket ért sérelmeiket. Ana esetében ez egybefügg királysága megmentésével, mely Morganya vérengzése és rémisztő tervei miatt sürgetőbb, mint vala. A császárnő ugyanis arra készül, hogy egy Bregóniában rejlő tárgy segítségével olyan affinokat teremtsen, akik többféle képességgel rendelkeznek. A szövetségnek - amit Ana keres - viszont hatalmas ára van. Bregónia veszélyes hely, és minden lépés, elhangzott szó komoly taktikázást, mérlegelést kíván. Hősnőnk viszont elszánt, céltudatos, nem ingatja meg a szerelem.
És azt hiszem, ezzel el is érkeztünk a regény sarkalatos pontjához, amit sokan sérelmeznek: a romantikához. Ahogyan az első részben, úgy itt sem ezen van a főhangsúly, sőt... a romantika, mint olyan, egyáltalán nem élvez elsőbbséget a történet során. Ramson és Ana kapcsolata nagyon más, mint a romantasyk perzselő, mindent felülíró love storyjai. Lassú égésű, ám annál mélyebb, fő eleme a bizalom. De úgy vélem, ez teljesen jó így, számomra sokkal hitelesebb az, hogy a királyságáért harcoló hercegnő, és a múltjával küzdő férfi életében nem a nagy összeborulások élveznek prioritást. Ana és Ramson között kimondatlanul is érzékelhető a kötelék, gyönyörű, egyben szívszorító pillanataik vannak. Hősiesen bevallom, akadt olyan rész, aminél elmorzsoltam pár könnycseppet.
Amiben viszont más a folytatás, az az, hogy ezúttal Ramson is megkapja a maga játékidejét, ugyanis Bregónia a hazája. A veszteségei, megaláztatásai helyszíne, ahol a családja mellett múltja más meghatározó részei, személyei és ügyei is várnak rá. Végre megismerhetjük, ki is valójában Ramson Sebesnyelv.
Hozzá hasonlóan pedig Linn és Kais is kulcsszerepet játszanak, nem kevés meglepetést tartogatva az olvasó számára.

Mindent egybevetve, én imádtam ezt a részt is! Megbabonázott, nem eresztett, hatással volt rám. Bátran ajánlom minden fantasy kedvelőnek, aki szeretne egy igazán kalandos, jól felépített regényt olvasni, melyből a romantika ugyan hiányzik, ám akad helyette vér, politika, tragédia, mágia és számtalan csavar. A Blood Heir trilógia zseniális! Légyszi-légyszi figyeljetek fel rá jobban, mert ha van történet, ami megérdemli, akkor az ez! A vörös fenevad folyamatosan ébren tartja az olvasó figyelmét, görcsbe rántja a gyomrát, elszorítja a torkát és olyan észbontó csavarokkal bombázza, amitől az álla is leesik!
Leigh Bardugo rajongók, nektek kiemelten ajánlom! A szerző stílusa zseniális, az általa teremtett világ komor, sötét, veszélyes, vérrel átitatott. Olvassátok!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Ana, Ramson, Linn

Kedvenc jelenet: a bálnás-búcsúzkodós jelenet, illetve Linn rabsága

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Blood Heir-trilógia #2

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során nincs más dolgotok, mint ide kattintva letölteni a könyv beleolvasóját, és megválaszolni az állomásokon olvasható kérdéseket.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Milyen kő hiányzott a jéger páncéljából, amit Ana ki tudott használni?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/13 Kelly és Lupi olvas
08/15 Dreamworld
08/17 Könyv és más

Amélie Wen Zhao - Blood Heir

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Amélie Wen Zhao debütáló regénye, A vér hercegnője. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Ana, a vér-affin és a cirillai alvilág fondorlatos vezérének, Ramson Sebesnyelvnek veszélyekkel teli kalandját, melynek egyetlen célja van: a bosszú.
Tartsatok velünk ezen az árulással és vérrel teli úton, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Amélie Wen Zhao: Blood Heir - A vér hercegnője

 

Kiadó: Maxim Kiadó

ISBN: 9789634992639
Oldalszám: 416 oldal

Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

A cirilliai birodalomban elnyomják és megalázzák az Affinokat. Természetellenesnek és veszélyesnek tartják legkülönbözőbb adottságaikat, melyekkel a környező világot uralják. És Anasztácija Mihajlova hercegnő szörnyű titkot hordoz. Halálos vér-affinitása átokként kíséri az életét, amit emiatt kénytelen volt eddig a palota falai mögé rejtőzve élni. Amikor Ana apját, a cárt meggyilkolják, a lány világa összeomlik. Az uralkodó halálával hamisan őt vádolják, ezért kénytelen elmenekülni a palotából, és csakis úgy tisztázhatja magát, ha felkutatja az apja gyilkosát. De a palota falain kívül Cirillia nem olyan, mint amilyennek hitte. Elterjedt a korrupció, és egy nagyobb összeesküvés van folyamatban, ami már az egész világot fenyegeti. És csak egyetlen ember elég korrupt, hogy segítsen Anának az összeesküvés végére járni, és ez nem más, mint Ramson Sebesnyelv. Ramson, a cirilliai alvilág fondorlatos bandavezére baljós tervet dédelget, bár könnyen lehet, hogy e tekintetben méltó ellenfelére talál Anában, ugyanis megeshet, hogy ebben a történetben maga a hercegnő a legveszélyesebb játékos mind közül.

Saját véleményem:

Az év egyik legjobban várt megjelenéseként is fémjelezhetném a Blood Heirt, mely nem is érkezhetett volna jobbkor hazánkba, mint most, a nagy Grisa-láz közepette. Amélie Wen Zhao regénye ugyanis mind hangulatában, mind pedig oroszos beütésében hasonlóságot mutat a Leigh Bardugo által megteremtett világgal - ám az egyezések sora ennyivel véget is ér.

"A választás a kiváltságosoké és a hatalmon levőké. Amikor valakinek egyik sincs, akkor csak egy marad, a túlélés."

A vér hercegnője egy meglehetősen eseménydús, ravaszsággal, titkokkal és váratlan fordulatokkal átitatott történet, melynek középpontjában a bosszú áll. Ana, Cirillia egykori hercegnője tizenegy holdhónapon át tervezgeti, hogyan végezzen apja, a király gyilkosával, terve megvalósításához azonban szüksége van az alvilág fondorlatos vezérére, Ramson Sebesnyelvre. Miután Anának sikerül kiszabadítania a palotában raboskodó gazfickót, alkut köt vele, s közösen erednek a lány által keresett alkimista nyomába. 

Útjuk zord tájakon, félelmetes lények által lakott vidékeken, gazfickókkal és gyilkosokkal övezett városokon át vezet - utóbbiak viszont komoly veszélyt jelentenek Anára. A hercegnő ugyanis affin (mind közül a leghatalmasabb: véraffin), egy üldözött, kizsákmányolt és rabszolgasorba kényszerített nép tagja; a hozzá hasonlóakat kivégzik vagy élethosszig tartó rabszolgaságra ítélik. S ha mindez nem lenne elegendő, Ana minél közelebb kerül céljához, annál borzasztóbb dolgokra jön rá: Cirilliát korrupt emberek irányítják, a nemesség elismert tagjai valójában alvilági üzérek, akik olyasmiket tesznek az affinokkal, amiktől minden jóérzésű polgár gyomra felfordulna, ráadásul a palota emberei sem azok, akiknek egykoron hitte őket. Bosszúja közepette egy sokkal hatalmasabb, egész Cirilliát érintő konfliktusba csöppen, miközben hol az életére törnek, hol elárulják, hol pedig újabb és újabb szerettét veszíti el. 

A Blood Heir tehát egy kimondottan pergő történet, mely folyamatosan ébren tartja az olvasó figyelmét. Mindemellett a szerző által megálmodott világ zordsága, romlottsága és különleges, oroszos atmoszférája is rengeteg érdekességet szolgáltat, akárcsak a regény mesélői: Ana és Ramson. Mind a ketten különleges, bosszú vezérelte karakterek, olyanok, akik nem félnek átejteni a másikat, hátba szúrni - szó szerint és képletesen is -,  vagy épp megmenteni, ha úgy tartja kedvük. Nem feltétlenül fehér vagy fekete skatulyába tuszkolható személyiségek, már csak azért sem, mert mindkettejük életét komoly tragédiák övezték, melyek kirakós módjára állnak össze a regény során, és adnak extra érzelmi löketet a cselekményhez. 

Mindent egybevetve, én imádtam ezt a könyvet! Megbabonázott, nem eresztett, és olyan mélyen hatott rám, amire én magam se számítottam. Bátran ajánlom minden fantasy kedvelőnek, aki szeretne egy igazán kalandos, jól felépített regényt olvasni, melyből a romantika ugyan hiányzik, ám akad helyette vér, politika, tragédia, mágia és számtalan csavar.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő:Ana, Ramson, May, Luka

Kedvenc jelenet: Ana és Ramson a báli hőesésben, illetve valakinek a halála és temetése

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: A vér hercegnője#1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Ana, a Blood Heir hősnője különleges képesség birtokában van, ezért mostani játékunk során a hozzá hasonlóan kivételes hősnőké és képességeiké lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy kérdést, két, hozzátartozó válaszlehetőséggel, nektek pedig nincs más dolgotok, mint eldönteni, melyik állítás igaz, majd annak a betűjelét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Milyen képesség birtokában van az Árnyék és Csont hősnője, Alina Starkova?
A) Árnyidéző        B) Napidéző

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/14 Kelly Lupi olvas
08/16 Deszy könyvajánlója
08/18 Dreamworld
08/20 Readinspo
08/22 Fanni’s Library
08/24 Könyv és más

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows - Lady Jane

A Maxim Könyvkiadó jelentette meg három sikeres young adult szerző Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows közös regényét Lady Jane címmel. Valós történelmi személyekkel kalandozhatunk ebben az alternatív valóságban Anglia trónjáért folyó cselszövések közepette. Nyolc bloggerünk mutatja be ezt a humorban bővelkedő regényt, ahol mindennapos az emberek alakváltása a legkülönbözőbb lényekké. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.

Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows: Lady Jane

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618906
Oldalszám: 510 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Edward még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt… Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane betűkkel töltött szívében szép lassan hely szabadul fel számára is. A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

Saját véleményem:

Történelem és humor, két olyan elem, amivel könnyű levenni a lábamról, a Lady Jane-t pedig e kettő keveréke teszi azok számára is szerethetővé, akik nem rajonganak a történelemért. A szerző trió sajátos humorral, valamint a fiatalabb korosztály számára fogyasztható - fantasy és kaland - elemekkel tarkítva vezeti be olvasóját a 16. századi Anglia belviszályaival terhes időszakába.
VIII. Henrik neve valószínűleg mindenki számára ismerősen cseng, a történelem könyveken kívül ő inspirálta a világhírű Tudorok című sorozatot, mint ahogyan elődjei (A fehér királynő, A fehér hercegnő), és a családjával kapcsolatban álló, Skótok királynője, Mary (Reign) életéről is készültek sorozatos feldolgozások. Henrik gyermekei (Edward, Mária/Mary, Erzsébet/Elizabeth) és unokahúga (Jane) azonban olyan vakfolt, ami sem képernyőkön, sem órákon nem kerül terítékre.
Cynthia Handék regénye mindazonáltal kiköszörüli ezt a sajnálatos csorbát.

A történet két részre tagolódik. Az első, nagyobb fele történelmileg hű, a sok-sok kitaláció mellett tartalmazza mindegyik személy valóságos életútját, akárcsak a hozzájuk köthető eseményeket. A második hányad viszont szembemegy mindezzel, s egyfajta alternatív happy end irányába tolódik el. (Ne ijedjetek meg, nem spoilereztem el semmit, a szerzők már a kötet legelején kijelentik, hogy itt bizony minden a boldogan éltek részt helyezik előtérbe.)
Minden ott kezdődik, hogy VIII. Henrik fia, a gyermekkirály Edward haldoklik, s örökös hiányában mérlegelnie kell, kit tegyen meg utódjává. Idősebb nővérét, a vallási fanatikus Mary-t, vagy a másik testvérét, Elizabethet, aki szintén nem megfelelő választás, netán valaki egészen mást? Például unokatestvérét, a jámbor könyvmolyt, Jane-t? Végül, tanácsadói buzgó közbenjárásának hála utóbbi mellett dönt, ám egyre súlyosbodó állapota miatt, kénytelen gyorsan férjhez is adni Jane-t legbizalmasabb embere fiához... aki nappal egy ló.
Bizony, jól olvastátok, Gifford alakváltó, másnéven E∂ian.

Ahogy korábban említettem a szerző trió nem kevés fantasy és kaland elemmel varázsolta érdekfeszítővé a sztorit. Az Angliában jelenlévő vallási ellentétek befogadhatóbb ábrázolása végett megalkották az E∂ian szálat. Ebben a kontextusban az alakváltók lettek az üldözöttek, míg az Igazak (melynek Mary is elkötelezett híve) az üldözők. Vagyis ahelyett, hogy a katolikus és protestáns vallás feszült volna egymásnak, az alakváltók és az őket megvetők harca vette át a szerepet. És hát valljuk be - vallásosság ide vagy oda -, egy YA regényben sokkal izgibb mindenféle állatokká alakuló emberekről olvasni, mint a protestáns vallásról.
Az, hogy Jane férje élete felét lóként tölti, rengeteg humor forrásául szolgál, legyen szó nászéjszakáról, lovas poénokról vagy akár állati gondolkozásról. De ugyanez igaz az összes E∂ian alakra, mely megjelenik a lapokon. Mindannyian más oldalt mutatnak meg, más eszközzel hatva az olvasóra.

A cselekményt három nézőpontkarakter által ismerhetjük meg, igen alapos képet kapva minden oldalról, ok-okozati tényezőről. Egyfelől ott van Edward, Anglia királya, aki haldoklik... Tudomása szerint a Vésztől, valójában legbizalmasabb emberei hataloméhsége miatt, akik halálával bábkirálynőt kívánnak trónra ültetni. Edward fejezetei tehát tele vannak árulással, félelemmel, haldoklással és sok-sok kalanddal, valamint komfortzónából való kimozdulással, miközben ott a kérdés, Edward vajon túléli-e? És ha igen, a trónról letaszított fiú képes lesz-e egy törvénytelenségekkel teli világban életben maradni? Egyáltalán esélye nyílik-e valaha is megismerni a szerelem szépségeit? Bevallom, nekem ő volt az egyik legnagyobb kedvencem emberi esendősége miatt.
A második pedig Gifford, vagyis G., akiről mindenki azt hiszi, valódi nőcsábász, holott nappal a szabadságot élvezve vágtat, éjjelente pedig verseket ad elő. Ő a család fekete báránya - barna lova -, apja megveti és eszközként használja céljai eléréséhez.
G. szálának valójában inkább érzelmi értéke van. Általa nyerhetünk bepillantást a Jane-nel való házasságának másik oldalába, ami kettejük konfliktusai vagy éppen titkolt érzelmei miatt fontosak, illetve ő képviseli legintenzívebben az E∂ian átkot is. G. nem egy hős alkat, kard helyett pennával és lelki sérüléseivel viaskodik - de a szememben pont emiatt vált érdekes, s egyben szerethető figurává. Róla olvasni olyan volt, mintha az Aranyhaj c. mese Nyálas Eugénjéről olvastam volna.
A két fiú szemszögét hamar megszerettem, azok kezdetektől magukkal sodortak, nem úgy Jane-é. Noha a lány igazi könyvmoly, aki falja a lapokat és úgy viselkedik mint mi, könyvrajongók, az antiszociális viselkedése sokáig szakadékot képez közte és az olvasó között. Egészen addig, míg bele nem kényszerül egy házasságba, ami megannyi új problémát hoz elő, és ami jócskán kimozdítja az írott szavak világából. Onnantól, hogy Jane feleséggé válik, sokkal szerethetőbb formát ölt, s egyben a regény feministájává alakul, kamatoztatva tudását.
Mindhárom karakter nagyon erős, fiktív és történelmi jellegében is. Mi több, utóbbit igazán emberi közelségbe hozzák, s koruknak megfelelő érzelemvilággal és gondolatmenettel élik meg a rájuk kényszerített szerepüket.

A Lady Jane legnagyobb erőssége, hogy szórakoztatva tanít, miközben emberi közelségbe hozza a történelmet. Szövevényes, kalandokkal, árulásokkal, cselszövésekkel teli történet fantasy elemekkel, humorral és szerethető karakterekkel tarkítva. Ha szeretitek a történelmet, ugyanakkor vágytok a boldog befejezésre is, akkor ez a történet nektek szól! Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows valami igazán egyedit és szertelent alkotott. Az biztos, hogy engem megvettek kilóra! (Már csak azért is, mert imádtam a Galavantet, és a Lady Jane pont olyan volt.)

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Gifford, Edward, Nagyi, Gracie

Kedvenc jelenet: a görényes-lovas részek, Edward és Gracie vívása

Negatívum: az eleje, mi lassan indult be

Borító: 5/5
Sorozat: Lady Jane sorozat első kötete, de abszolút önálló kötet

Megtetszett? Vidd haza! 

Ki melyik fejezetet írta?

Nyereményjáték

A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/19 Kelly és Lupi olvas
03/21 Betonka szerint a világ...
03/23 Könyvvilág
03/25 Dreamworld
03/27 Kristina blogja
03/29 Szembetűnő
03/31 CBooks
04/02 Deszy könyvajánlója

Amy Ewing - A fekete kulcs

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Amy Ewing trilógiájának utolsó kötete, A fekete kulcs. A fináléban pedig végre elérkezik az idő, hogy Violet kezébe vegye saját és népe sorsát, és különleges hatalmával megtörje az Ékkő uralmát.Tartsatok a Blogturné Klub öt bloggerével, izguljatok velünk együtt kedvenceik sikeréért, játsszatok, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.

Amy Ewing: A fekete kulcs

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618494
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Itt az idő, hogy Violet kezébe vegye saját és népe sorsát, és különleges hatalmával megtörje az Ékkő uralmát.
A Magányos Város külső köreinek népe túl sokáig élt az uralkodóházak szolgálatában, kitéve a királyi családok irányításának és manipulációjának. Most azonban végre egy Fekete Kulcs nevű titkos társaság hatalomátvételre és a város egyes köreit elválasztó falak lerombolására készül.
Habár Violet tisztában van vele, hogy a lázadás kulcsfigurája, magánemberként is sokat kockáztat: a Tó Hercegnője elrabolta a húgát, Hazelt. Violet, aki keményen küzdött, hogy elszökjön az Ékkőből, most mindent elkövet, hogy visszatérjen. Nemcsak azért, hogy kiszabadítsa a kishúgát, hanem hogy megmentse a Magányos Város jövőjét. Eközben szerelme, Ash elhagyja a Fehér Rózsa menedékét, hogy segítse a felkelőket. Küldetését nehezíti, hogy az Ékkőben körözött bűnözőként vadásznak rá… Violet képes lesz majd egyszerre vezetni a paladinok seregét és megmenteni testvérét, Hazelt, miközben Ash iránti aggodalma egyre inkább legyengíti? A benne szunnyadó erő most végre felszínre törhet.

Saját véleményem:

Ha olvastátok az előző részekről írt beszámolóimat, tudhatjátok, mennyire a szívem csücske ez a sorozat. A csilivili, lányos borítók mögött egy komoly és nehéz témákat feszegető történet rejlik, rengeteg egyediséggel megspékelve - én pedig pont ezt szerettem benne. A fekete kulcs azonban vegyes érzéseket hagyott bennem.
Mint disztópia, zseniális. Jól felépített, látványos, izgalmas. A szerző stílusa olvasmányos, az oldalak falatják magukat. És ami a legjobb, Amy Ewing kiküszöbölte az ilyesfajta trilógiák utolsó kötetének sablonosságát, hisz ahelyett, hogy a forradalmat helyezte volna középpontba és építgette volna háromnegyed köteten át, csavart egy nagyot a cselekményen. Mégis... túl nagy falat lett a csavar, elvette a végkifejlethez szükséges játékidőt, ezáltal tucatnyi megválaszolatlan kérdést hagyva maga után. Nem vagyok híve a rétestészta sorozatoknak, ám ebben az esetben határozottan indokolt lett volna... vagy akár lenne is egy negyedik könyv.

A fekete kulcs nyitánya semmi kétséget nem hagy afelől, hogy az események merre tartanak. Violet és a lányok gőzerővel próbálják maguk mellé állítani az újabb és újabb lányokat, miközben a fekete kulcs forradalmat szít. Fogytán az idő, így hát hősnőnknek egy percnyi nyugta sincs, állandóan a Magányos Város külső köreit járja segítőivel, vagy terveket kovácsol az uralkodóházak leigázására.
Ám amikor kiderül, hogy az állapotos Hazel ellen merényletet terveznek, mintegy meghiúsítandó a fejedelem és a Kő közti frigyet, Violet minden korábbi sikerét sutba dobva visszatér egykori kínzója házába, hogy testvére közelében lehessen.
Őrültségnek hangzik, mégis működik!
Én a magam részéről sosem szerettem az olyan utolsó köteteket, ahol a szereplők ide-oda futkosnak, embereket toboroznak, néha a látvány kedvéért összetűzésbe keverednek, majd folytatják a forradalom alapozását. Néhány fejezet erejéig izgalmas, de közel sem elegendő húzóerő. Ám az, hogy Violet a forradalom közepén, kiszolgáltatva visszatér a darázsfészekbe, rengeteg izgalmat ígér, s mellékesen, mintegy keretbe is foglalja a trilógiát.
A dolognak azonban van még egy csattanója, mégpedig a lány álcája (külsejét megváltoztatva, szolgálóként tér vissza), ami lehetővé teszi, hogy az ismerős helyszínt egészen új szemszögből fedezhessük fel. Olyan részek nyílnak meg előttünk, olvasók előtt, amik korábban nem, míg a régiek egészen új színben tündökölnek, vagy épp nosztalgiafaktorként erősítik bennünk a finálé érzést.

Ez a sorozat sosem a véres összecsapásokról szólt, mindig is nagyobb hangsúly került a karakterekre. Most sincs másként. Azzal, hogy Violet visszatér a történet kezdeti pontjához, lehetőséget kínál arra, hogy megismerjük a kulcsszerepet játszó figurák indítékait, jobban belelássunk életükbe, vagy megtapasztaljuk, mivé fejlődtek az elmúlt részek során. Hatványozottan igaz ez Garnettre, az anyjára és a többi jól ismert személyre.
Garnetet és Lucient egyébként is kiemelném, A fekete kulcsban számomra ők voltak a két legérdekesebb, legszerethetőbb karakter. Velünk ellentétben, amennyire kedveltem Violetet, most éppen annyira elsodródott tőlem, túl hősivé vált.
Ez utóbbi érzéshez köthető a másik negatívum: Ash hanyagolása.
A sorozat egyértelműen a női erőre alapoz, ami dicséretes, de Amy Ewing számomra átesett a ló túloldalára. Annyira hangsúlyozni szerette volna a nők erősségét, hogy abszolút elnyomta a férfi oldalt, akár azt is mondhatnám, semmibe véve átgázolt rajta és olyan mértékben parkoló pályára tette Asht, amivel nem tudtam azonosulni.

Mindent összevetve, A fekete kulcs izgalmas, csavaros folytatása a sorozatnak, de jócskán hagy maga után megválaszolatlan vagy éppen kifejtetlen kérdéseket. Ettől eltekintve, az én szívemben örök helye lesz ennek a trilógiának, és a lezárás hiányosságai ellenére is szívből ajánlom a műfaj kedvelőinek.
Kedves Maxim Kiadó, rátok pedig óriási bociszemeket meresztek, bízva abban, hogy elhozzátok nekünk a kiegészítő novellákat - melyek némelyike ott rejtheti magában a hiányzó válaszokat (címek alapján ítélve erre jó esély van). 

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Garnet, Lucien

Kedvenc jelenet: minden Garnet jelenet, és az, amikor Ash a jövőjéről álmodozik

Negatívum: a gyors lezárás, kevés paladin szál

Borító: 5/5
Sorozat: Az Ékkő 3. része

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a trilógia kulcsfontosságú figuráit. Minden állomáson találtok egy rövid leírást, ami alapján nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik szereplőre gondoltunk, és ha ez megvan, beírni a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

Udvarhölgy a Választófejedelemné mellett; 27 éves; eunuch, feltaláló; ő segített Violet szökésében.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/12 MFKata gondolatai
12/14 Sorok között
12/16 Deszy könyvajánlója
12/18 Zakkant olvas
12/20 Dreamworld

Jamie McGuire - Gyönyörű búcsúzás

A Maddox testvérek sorozat ötödik része jelenik meg hamarosan a Maxim Kiadó gondozásában. A Gyönyörű búcsúzás felkavaró, egyben megnyugtató befejezése a sorozatnak, amely méltán vált a magyar olvasók kedvencévé. Választ kapunk a kérdéseinkre, kiderülnek a titkok, amiket a testvérek még a családtagjaik előtt is rejtegettek. Kövesd a blogturné állomásait, ha minden kérdésre helyes választ adsz, tiéd lehet a három nyereménykönyv egyike, a kiadó felajánlásában.

Jamie McGuire: Gyönyörű búcsúzás

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618517
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Egy Maddox sosem tudott veszteni, de a Halál mindig győz. Tizenegy évvel azután, hogy szerelmével, Abbyvel Vegasba szöktek, Travis Maddox különleges ügynök végrehajtja a maga önkényes ítéletét Benny Carlisin, a maffiacsalád fején. Ezért Vegas legrégebbi és legkegyetlenebb szervezett bűnözőfamíliája most bosszúra készül. A célpont pedig a Maddox család minden tagja. Travis testvére, Thomas, azért, hogy megvédje családját, olyan lépésre szánja el magát, amivel fájdalmat okoz szeretteinek: eljátssza, hogy a maffia kioltotta az életét. Eközben a család tudtára jut a titok, amit Thomas és Travis egy évtizeden át őriztek, és a Maddoxok most először kerülnek szembe egymással. Harag és gyász tombol bennük. Bár valamennyien ismerik már a veszteség ízét, a család kibővült, és a korábbinál nagyobb a kockázat. És miközben testvér testvér ellen, feleség feleség ellen foglal állást, mindannyian választás elé kerülnek: hagyják, hogy a félelem elszakítsa őket egymástól, vagy még erősebbé kovácsolja a családot.

Saját véleményem:

A búcsúzás mindig nehéz - és legtöbbször fájdalmas is. Hatványozottan igaz ez abban az esetben, ha egy könyv eredeti címében szerepel a temetés szó.
Sok mindent lehet eltemetni, elbúcsúztatni: emlékeket, régi időket, múltat, fájdalmat, boldogságot vagy valamely szerettünket. A fináléban pedig szinte mindegyiknek tanúi lehetünk.

Nehezen vettem rá magam erre a részre. Egyrészt kezdtem már belefásulni a Maddox fiúk unos-untalan ismételt sablonjába, másrészt féltem elengedni mind a hat páros happy endjét. Mert ha valamiben biztos voltam, hát az az, hogy nem leszek boldog, nem nyerek feloldozást vagy békét az utolsó lap után. De belevágtam, Jamie kezébe adtam a szívemet és hagytam, szorongassa kedvére.
Megtette. A szó minden értelmében. Elvett, adott, kifacsart, földhöz vágott, feldühített és összetört. Folyamatosan úgy éreztem magam, mintha egy érzelmi hullámvasútra ültem volna fel, amit a Maddox habitus rengeteg kacskaringóval látott el. Főként úgy, hogy az egy négyzetméterre jutó Maddox családnevet viselők száma jócskán meghaladta a normális szintet.

A Gyönyörű búcsúzás teljes mértékben a család fináléja, minden korábbi főszereplő visszaköszön benne. A jelenbéli események előregördítése mellett kiderül, az elmúlt tizenegy év során mi lett a párokkal, hogyan élték meg a saját boldogan éltek, míg meg nemjüket, milyen bonyodalmak hálózták be kapcsolataikat, vagy hogy milyen szülőkké váltak.
Vannak köztük olyanok, akik szétmentek, netán komoly, kapcsolatpróbáló gondokkal szembesültek, de akadnak felhőtlenül boldog házastársak is. Egyszóval Jamie igyekezett hitelesen megfogni ezt a részét, s reálisan ábrázolni, mi van a mámorító rózsaszín köd után.
Romantikus alkatként persze nem mindig örültem a túlzott realitásnak, mégis be kellett látnom, így volt jó. Gondok mindenhol vannak, egyetlen kapcsolat sem mentes összezörrenésektől, de ha mindemellett ott lapul a szeretet és a kötelék, akkor jöhet bármi. Nagyjából ezt hivatott a Gyönyörű búcsúzás is bemutatni egy utolsó nagy próbatétellel.

Thomas és Travis közös ügye új erőre kap miután a Carlisi család komoly veszteségeket szenved. Ezt követően a maffia rászáll a Maddox családra, melynek értelmében mindenki célponttá válik. A testvérpárnak nincs más választása, mint sodródni az árral, egy helyre terelni a családtagokat, és olyan sorsdöntő lépéseket tenni, ami kivétel nélkül mindenkit meg fog változtatni.
Travis és Thomas, pontosabban a főnökük terve úgy eget rengető baromság, ahogy van, millió sebből vérzik. Szerencsére nem is ez a lényeg, hanem a család. Az akció nem több puszta ürügynél, amivel Jamie-nek sikerült összezsúfolnia mindenkit és olyan kiélezett helyzetbe sodornia, ami kihozza a legjobbat és legrosszabbat belőlük.
Én pedig hihetetlenül élveztem! A váltott szemszögeknek hála dinamikus lett a sztori, újra megjelent az az igazi, hamisítatlan Maddox szenvedély, ami kezdetben is jellemezte a sorozatot, és a karakterek is éltek. Most komolyan, képzeljetek el hat Maddox fiút a párjaikkal, gyerekeikkel karöltve olyan helyeken összezsúfolva, mint Jim aprócska háza vagy a szülészeti osztály!
A humor, az összezörrenés garantált, míg a piszkos kis titkok napvilágra kerülése ugyancsak borítékolható. Kész háborús övezet Maddox bombákkal felszántva.

Ugyanakkor akadt három dolog, amivel sehogy sem tudtam zöldágra vergődni. Első és legnagyobb problémám a kaotikus időkezelésben öltött testet - egyszerűen azóta sem tudom felfogni, hogy nem volt legalább egy épkézláb szerkesztő, aki kiszúrta volna, mekkora gáz van. Szorosan ezt követte Jim és a többiek fizikai leamortizálása* (előbbit épp csak élve el nem temették, míg a többiek recsegtek-ropogtak, alig bírtak felállni harmincévesen), ami után már csak enyhe szemforgatást jelentett egy értelmetlen és totálisan felesleges haláleset.
*Hogy érezzétek, mennyire komolyan hatott rám az évszámokkal párosuló hiszti, nekiálltam kiszámolni, ki mennyi idős. Példaként párat elárulok: Jim 61-2, Thomas 40-41, Falyn 35-6, Cami 33, Travis 31, Abby 30

Mégis... Messzemenően ez az egyik legjobb Maddox kötet, amivel Travis és Abby óta találkoztam. Egyformán dominál benne a humor, szenvedély, szeretet, és a Maddox vehemencia, míg a családi kötelék mindent felülír. Minden sorából süt, hogy Jamie mennyire élvezte írni. És bár az idő banánhéján csúnyán megcsúszott, az egymásba fonódó, egymással összeérő szálakat mesterien szövögette. Az utolsó fejezet pedig elképesztően gyönyörűre sikeredett, csodálatos keretet adva a Maddox család történetének.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: mindenki

Kedvenc jelenet: Alyssa a reptéren, Jim fejezete

Negatívum: időrendi káosz, Abby-Cami szóváltása

Borító: 5/4
Sorozat: a Gyönyörű sorscsapás és Maddox fivérek utolsó része

Megtetszett? Vidd haza!

Családfa

Nagyobb méretért katt a képre

Nyereményjáték

Azoknak kedvez a játék, akik ismerik a korábbi részeket és a szereplőket.
Minden állomáson egy-egy Maddox barátnő/feleség nevének betűit találod összemixelve. A feladat: helyes sorrendbe állítani a betűket és a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a páros nevét. Tehát a női név mellett a Maddox fiúkra is kíváncsiak vagyunk.
Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levélre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz!

SILNOLE

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/12 Kelly és Lupi olvas
11/14 Deszy könyvajánlója
11/16 Kristina blogja
11/18 Dreamworld
11/20 Insane Life
11/22 CBooks

Amy Ewing - A Fehér Rózsa

A Maxim kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Amy Ewing Az Ékkő trilógiájának második része, A Fehér Rózsa. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Violet és Ash nem mindennapi kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet, annak szereplőit, és vigyétek haza a regény egy példányát.

Amy Ewing: A Fehér Rózsa

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617688
Oldalszám: 305 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Violet Lasting rabságban és elnyomásban él a Tó Hercegnőjének palotájában, míg fény nem derül viszonyára Ashsel, a királyi hölgyek kísérőjével. A szerelmeseknek így menekülniük kell. Egy pillanatra sem érezhetik magukat biztonságba, hiszen nem tudhatják, ki barát, ki ellenség. Útjuk során azonban egyre világosabbá válik, hogy az Ékkő zsarnoksága egy felkelés felé sodorja a Magányos várost. Rá kell bízniuk magukat a Fekete Kulcsra, egy titkos társaságra, aminek eltökélt célja a királyi családok uralmának megdöntése. Ash, Violet és legjobb barátnője, Raven mindentől távol, egy erdei tanyán, a Fehér Rózsában találnak menedékre. Itt él Sil, aki régen maga is az Ékkő rabja volt. Ő veszi pártfogásába a fiatalokat, és nemcsak arra döbbenti rá Violetet, hogy hatalmas erő birtokában van, hanem arról is meggyőzi, hogy az ő feladata lesz, hogy vezesse a lázadókat.

Saját véleményem:

Amy Ewing tavaly jött, látott és győzött - maga mögé utasítva minden disztópiát. Akkor azt írtam: "Az Ékkő egy gondosan felépített, lassú ívű, szívszorító történet, erős női főszereplővel a középpontban. Nem mindennapi témát dolgoz fel nagy merészséggel, gördülékeny, olvasmányos stílusban." Mindehhez pedig társult a kívül gyönyörű, ám belül rothadó világkép, mely egyszerre volt félelmetes és káprázatos.
Nos, mindez továbbra is igaz, annyi eltéréssel, hogy ezúttal fenemód pörögnek az események.

A Fehér Rózsa néhány perc elteltével ott veszi fel a fonalat, ahol a bevezető kötet falkaparós véggel zárult. Miután Ash-t és Violetet rajtakapják, a fiút börtönbe hurcolják, hogy ott várja ki kivégzését, míg hősnőnket - aki korábban barátnője kezébe adta saját menekülésének kulcsát - a szobájába száműzik további ítéletig. Erre sokat nem is kell várnia. A Hercegnő - és Amy Ewing - hamar bebizonyítja, hogy a helyettesek világa közel sem tündérmesébe illő, a kihágások pedig nem maradnak büntetlenül.
Mondhatnám, hogy valamiféle megtorlásra számítottam a borítékolható menekülés előtt, de az az igazság, hogy Amy Ewingnak megint sikerült - rögvest az elején - arcul csapnia, és megsanyargatnia. Sok időm azonban nem maradt a szomorkodásra, mert onnantól, hogy Garnet képében megérkezett a segítség, egy maratoni szökés vette kezdetét.
Míg más szerzők néhány mondatban, maximum pár fejezetben le szokták tudni az effajta mentőakciókat, addig a mi drága írónőnk, kellemest a hasznossal összekötve, a történet közel kétharmadát kitevő hosszúságúra nyújtotta. Violeték az Ékkőből a Farmba való szökését tehát semmiképp nem mondhatjuk egyszerű esetnek. Rengeteg próbatétellel, megállóval, akadállyal szembesülnek, s még ennél is több galibába keverednek. Mindez azonban lehetőséget nyújt arra, hogy részletesen megismerjük a három ezidáig kimaradt kört: a Bankot, a Füstöt és a Farmot.
A cselekmény központi eleme tehát a menekülés. Violet, Ash és az olykor összevissza zagyváló, állapotos Raven vért, verítéket nem kímélve kalauzol el bennünket a Magányos Város legszebb és legundorítóbb szegleteibe, megmutatva, milyen nyomorúságban, s milyen szabályok közé kényszerítve élnek az emberek. Az egész nagyon megrázó, főleg a közepétől, ahol bepillantást nyerhetünk Ash múltjába, munkájába, találkozhatunk szökevényeink családtagjaival, vagy egészen egyszerűen szemtanúi lehetünk az élet semmibevételének. Mindeközben pedig egyre átfogóbb képet kapunk mind az elnyomó hatalomról, mind magukról a karakterekről. Persze időnként - főleg Garnet személyében - némi vidámság is bekúszik a képbe, de jórészt ez még mindig egy komor disztópia, akármilyen is a csomagolása.

Ami magukat a szereplőket illeti... Violet továbbra is ugyanaz a talpraesett, szerethető, nagyon emberi lány, mint volt; önmaga érdekeit elnyomva küzd szerettei és népe jólétéért, mit sem törődve a veszéllyel. Esetében külön örülök, hogy ezt a fajta hazafiságát egy percig sem szorította háttérbe a romantika.
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy az Ash rajongóknak szomorkodniuk kéne, hisz megtört kísérőnk jócskán megkapja a bemutatkozás lehetőségét. Végre komolyabban is megismerhetjük, miért és hogyan lett kísérő, mennyire szörnyű kiképzést kapott, vagy hogy miként fosztották meg az eltelt évek során önbecsülésétől. Tehát hiába maradt továbbra is mellékszereplői státuszban, baromi ütős karaktertörténetet kapott. Ráadásul Amy Ewing nagyon furfangos módon Ash érzéseihez igazította a jelenléte intenzitását is. Bár azt azért muszáj megjegyeznem, akadt néhány beszólása - sérelmek ide vagy oda -, aminél megemelkedett a szemöldököm.
Ash és Violet mellett fontos szerepet játszik még Raven és az ő állapota, ami ugyancsak érdekes, és Lucien Garnet (Garnet, a lázadó herceg szenzációs! nem teljesen normális, de imádnivaló) párosa, valamint a Fekete Kulcs emberei.

A Fehér Rózsának a menekülés mellett van egy másik fontos szála is, amiről sajnos nem beszélhetek, hisz oda lenne az újdonság és meglepetés varázsa. Mindenesetre végre fény derül arra, mit és hogyan tervez Lucien, illetve, hogy mindebbe miként illik bele Violet. És az sem elhanyagolható tényező, hogy Magányos Város történelme is új fejezetekkel bővül.
Ám arra nem árt felkészülni, hogy Amy Ewing ismét kegyetlen függővéget rittyentett össze. Amolyan megrázóan sokkolót.

Mindent egybevetve, A Fehér Rózsa olyan izgalmas, pörgős, fordulatos folytatása Az Ékkőnek, amiben minden korábbinál komorabb és elkeserítőbb részletek kerülnek napvilágra, mind a Magányos Városról, mind annak szabályairól, mind pedig magukról a karakterekről. Jómagam csak ajánlani tudom mindenkinek. Az egyik legjobb disztópia sorozat, amit valaha olvastam.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Violet, Raven, Garnet, Lucien

Kedvenc jelenet: a menekülős, garnetes részeket különösen imádtam

Negatívum: Ash furcsaságai

Borító: 5/5
Sorozat: Az Ékkő 2. része
Megtetszett? Vidd haza!

Térkép

Nyereményjáték

A Maxim kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Amy Ewing Az Ékkő trilógiájának második része, A Fehér Rózsa. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere bemutatja Violet és Ash nem mindennapi kalandjának folytatását. Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet, annak szereplőit, és vigyétek haza a regény egy példányát.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

Melyik körre gondoltunk?
Végtelennek tűnő természet jellemzi ezt a kört. Az egész Magányos Város számára itt termelik az élelmet.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/29 Zakkant olvas
12/30 Deszy könyvajánlója
01/02 Kelly & Lupi olvas
01/04 Sorok Között
01/06 Dreamworld

Jamie McGuire - Gyönyörű lángolás

Maxim kiadó jóvoltából folytatódik a Maddox testvérek története! Tylert megismerhettük előző kötetekből, de most ő lesz a főszereplő. Testvéréhez hasonlóan ő is tűzoltó, egyik este a kissé különös Ellie-vel találkozik, aki a legtöbb lánytól eltérően nem akar senkivel hosszabb viszont kialakítani, egyik napról másikra a lány élete gyökeresen megváltozik. Vajon sikerül Tylernek meggyőznie a lány, hogy lehet közös jövőjük?
Gyertek, tartasok velünk a hat állomásos turnéra és tudjatok meg többet a könyvről!

Jamie McGuire: Gyönyörű lángolás

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617497
Oldalszám: 260 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

Ellison Edson látszólag teljesen gondtalanul él. Frissen diplomázott, hatalmas bulikat szervez, és nincs más dolga, mint vásárolgatni és a barátaival lógni. De valami mégsincs rendben, és az érzés egyre gyötrőbben nyomasztja a lányt. Elli kétségbeesve próbálja magára vonni családja figyelmét, és közben teljesen padlóra kerül. Szülei úgy gondolják, azzal segíthetnek leginkább gyerekükön, ha szigorúbbak vele, ezért megvonják tőle a korlátlan anyagi támogatást. A lány így arra kényszerül, hogy munkát vállaljon. Ezzel egy csapásra feje tetejére áll a világ Ellie körül. A helyzetet csak nehezíti, hogy egy bulin megismerkedik Tyler Maddoxszal. A fiú is, mint ikertestvére, Taylor az alpesi tűzoltók tagja, aki erdőtüzek ellen harcol. Tyler kissé arrogáns, de végtelenül elbűvölő is, így a bulin Ellie-vel hamar egymásba gabalyodnak. A lány ugyan nem akar folytatást, de úgy tűnik, a srác nem éri be egyetlen estével. Ellie nem sokáig tud ellenállni Tylernek, ám elkövet egy olyan hibát, amit nem lehet jóvátenni.
Tyler érzései egyre inkább elmélyülnek, a lány szélsőséges személyisége és határozottsága lenyűgözi, de ahogy kezdi jobban megismerni, rájön, hogy Ellie belső démonai a Maddoxok legnagyobb ellensége lehet.

Saját véleményem:

Mióta engem is elkapott a Maddox-láz (hála Travisnek), minden részt epekedve vártam; ezalól Tyler kötete sem képezett kivételt. Ugyanakkor most először fordult elő velem, hogy nem hatott rám a Maddox varázslat, nem estem hasra már az első oldalaknál - és igazából később se.
Ennek több oka is lehet. Egyrészt hatodszorra már nem akkora buli ugyanazt olvasni, másrészt Tyler sem egy Travis vagy Trenton, harmadrészt pedig olybá tűnt, mintha Jamie beleragadt volna egy hálóba, amiből nem sikerült kikecmeregnie. Nevezetesen a Maddox-hálóba. Pedig megteremtett egy nagyon jó és üdítően más női karaktert, izgalmas háttérsztorival, mégsem igazán mert vele együtt letérni a már gondosan kitaposott ösvényről. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Gyönyörű lángolás nem jó, azt meg végképp nem, hogy eltér a többi kötet színvonalától, mert nem, ugyanazt hozza - egyszerűen én fásultam bele.

Mint említettem, Jamie Tyler mellé egy meglehetősen különleges hölgyeményt rendelt. Olyannyira, hogy az első és sokadik kérdésem az volt: Mi az isten ez?
Ellie karaktere igazán forradalmi. Se nem szerethető, se nem jó, se nem aranyos, se nem hibátlan - legalábbis kezdetben biztosan nem az. Vérbeli örökösnő, aki úgy kompenzálja sanyarú sorsát, hogy állandóan bulikat rendez, lerészegedik, betép, na meg fűvel-fával (fiúval-lánnyal) összefekszik. Aztán másnap kezdi elölről. Nem érdekli, kin gázol áll, csak neki jó legyen az adott pillanatban.
Őszinte leszek, utáltam őt. Sokáig. Mégis imádtam a negatív kisugárzását, a züllöttségét, és azt, hogy ennyire gyökeresen mást kínált, mint az eddigi Maddox lányok.
Hihetetlenül erős karakter - olyannyira, hogy még Tylert is lazán elnyomta. Ez tetszett, meg az is, hogy az indulási állapota lehetővé tett egy szép karakterfejlődést.
Amit viszont mind a mai napig nem tudok hová tenni, az a mű első hatodának szövegi minősége. Nem tudom, hogy Jamie hibája vagy a fordítóé, de konkrétan úgy éreztem, mintha részegen próbálnék egyik mondattól a másikig evickélni. Ellentmondások, kuszaság, éles váltások, én meg csak néztem, hogy "mi van?". De mindenki megnyugtatására: nagyjából 40 oldal után helyre áll a rend.

Maga a történet szerethető. A kisvárosi légkör hangulatos, barátságos, míg a tűzoltós szál érdekfeszítő. És a cselekmény is megadja, amit várunk tőle: karakterfejlődést, romantikát, konfliktusokat. Az pedig külön dicséretre méltó, hogy végre egy lentről felfelé ívelő hősnővel van dolgunk. Ellie nagy utat tesz meg a könyv eleje és vége között, olyannyira, hogy a Gyönyörű lángolás inkább az ő sztorija, mintsem Tyleré.
De hogy miről is van szó?
Ellie, szülei távollétében ismét nagyszabású bulit rendez, csakhogy az egész váratlan fordulatokba torkollik. Egyrészt mélyreható ismertséget köt Tylerrel, aki közös éjszakájuk után képtelen túllépni rajta, és valahogy mindig felbukkan a közelében - pedig a lány legfőbb szabálya: sosem fekszik le ugyanazzal a fiúval vagy lánnyal kétszer. Másrészt a szülei megelégelik önpusztító életmódját, s megvonnak tőle minden anyagi támogatást, sőt kártérítésre kötelezik. És ha mindez nem lenne elegendő, Ellie bánatában még nővére szerelmével is összefekszik legutolsó búfelejtő estéjén.
Két lehetősége marad: még mélyebbre zuhan, vagy eltemeti élvhajhász énjét, és megpróbál önerőből újjászületni. Ellie természetesen utóbbi mellett dönt, így hát kénytelen munka után nézni, mit sem sejtve arról, hogy nem csak pénzt, de egy egészen új életet is nyer (részben Tyler által).

Mindent egybevetve a Gyönyörű lángolás ízig-vérig Maddox sztori, annak minden előnyével és hátrányával. Ha szerethető, romantikus és problémákkal vegyes New Adultra vágytok, vagy Mrs Maddox tetoválással rendelkeztek, nem fogtok csalódni.
Alapjáraton én is élveztem, és biztos vagyok benne, ha nem utolsó Maddox fiúként találkozom Tylerrel, most egészen máshogy vélekednék.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Sterling

Kedvenc jelenet: Taylor-Ellie-Tyler első találkozása

Negatívum: a sablonosság

Borító: 5/5
Sorozat: Maddox fivérek 4. része; önállóan is olvasható
Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Tyler testvéréhez hasonlóan tűzoltóként dolgozik, mostani játékunk könnyű lesz, minden állomáson tűzoltókhoz, tűzoltáshoz kapcsolódó tárgyat találtok és ki kell találni mit láttok a képen. A helyes választ írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/15 Insane Life
12/16 Kelly & Lupi olvas
12/17 Deszy könyvajánlója
12/18 Book Heaven
12/19 CBooks
12/20 Dreamworld

John Corey Whaley - Kobak

Travis Coates akár átlagos tinédzser is lehetne, ha nem történt volna meg vele a legnagyobb csoda - új testet kapott. Viszont mint mindennek, ennek a csodának is ára van: öt év telt el a két műtéte közt, a világ pedig nem állt meg. Travisnek meg kell szoknia, hogy semmi nem olyan, mint régen volt. A Blogturné klub hat bloggere vállalkozott arra, hogy lélekben támogassa a fiút. Ha pedig ti is velünk tartotok, megismerhetitek Travist, Kylet, Hattont és Catet, valamint esélyetek lehet megnyerni John Corey Whaley regényét.

John Corey Whaley: Kobak

Kiadó: Merit Könyvek
ISBN: 9789635132379
Oldalszám: 256 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:

„Képzeld ​​csak el, Travis, hogy szépen elalszol ebben az életben, és egy nap felébredsz egy újban.”
Amikor a Saranson Életmegőrző Központ tudósa felajánlja Travisnek, a gyógyíthatatlan betegsége végső stádiumában lévő tizenhat éves fiúnak, hogy a kriogenika segítségével ragadja meg utolsó esélyét az életben maradásra, Travis igent mond. Aláveti magát az eljárásnak, melynek során fejét eltávolítják és lefagyasztják annak reményében, hogy néhány évtized múlva újraéleszthetik, és a fiú donortesten folytathatja életét. A tudomány azonban rohamléptekkel fejlődik – mindössze öt év telik el, és Travis visszatér az életbe.
Bár a világ, amibe csöppent, látszólag ugyanaz maradt, Travis körül minden és mindenki megváltozott. Beleértve a szüleit, az otthonát, legjobb barátját és a barátnőjét. A fiú az egyre növekvő zavar és bizonytalanság mellett csak egyetlen dologban biztos: ez a jövő nem az a jövő, amit elképzelt magának, mikor a műtét előtt lehunyta a szemét.
A múltjához makacsul ragaszkodó Travisnek meg kell találnia a módját, hogy a jövőben létezhessen. És úgy tűnik, szerez néhány friss sebet is, mire összeilleszti régi életét az újjal.

Saját véleményem:

Kezdjük azzal, hogy ha valaki, miután láttam a borítót és olvastam a fülszöveget, azt mondja nekem, hogy én erről x héttel később bejegyzést fogok írni, biztosan megmosolygom. Egyszerűen annyira távol állt tőlem a téma, annyira idegennek és befogadhatatlannak éreztem, hogy teljesen elhatárolódtam tőle. De aztán Szandival, az Always Love a Wild Book bloggerével többször is beszéltünk róla, illetve láttam, milyen lelkesen áradozik róla, és merő kíváncsiságból megnyitottam a beleolvasót. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, ledöntöm önnön korlátaimat, és adok a Kobaknak egy esélyt. Hogy jól tettem? Határozottan.

Kezdetben viszont rettegtem attól, miként fogom én - ha nem is megérteni, de - elfogadni a kriogenikát, mert ha a sebészi dolgokon túl is léptem, még mindig ott motoszkált bennem a kérdés: na, és mi van azzal, amitől az egyén egyén lesz? Azt hogy teszik át? Hogy maradhat Travis Travis és nem a donorteste Travis fejével?
Számomra rettentő nehéz volt ezt a kiindulási helyzetet elfogadni, erről az tehet, hogy John Corey Whaley egy olyan témát boncolgat, mely hétköznapjainkban ugyancsak előrehaladott állapotban van. Na, de nem akarok én itt filozofálgatni, és ha rám hallgattok, ti sem teszitek. Egy YA regénytől kár ősi viták kérdésének megoldását várni, hagyni kell, hogy azt tegye, amiben a legjobb.

A Kobak szívszorító, keserédes történet egy fiúról, akinek az idő mulandóságával és az azzal párosuló változásokkal kell szembenéznie, miután ötévnyi nemlét után visszatér az élők sorába. Öt év, nem nagy idő - mondhatnánk egy vállrándítás kíséretében, ám elolvasva ezt a regényt, rájöhetünk, hogy de, igenis az. És nem csak annak, akinek kiesik ennyi, hanem a környezetének is.
Travis - pontosabban Travis feje - öt évet tölt lefagyasztva és olyan donortestre várva, akire rátehetik a fejét. Aztán amikor mindez bekövetkezik és újra visszatér hallottaiból, mindenki megdöbbenve tapasztalja, hogy a lehetetlen lehetségessé vált. Csakhogy az eltelt idő alatt Travis nem öregedett semmit, mindent olyannak talál, érez és vél, mintha csak aludt volna egyet, holott egykori barátai, családtagjai és szerelme felnőtt, megtanult nélküle élni, és újra boldognak lenni. Mintha varázsütésre feje tetejére állt volna a világ. Főhősünk mindezzel talán meg is birkózna, de abba képtelen belenyugodni, hogy barátnője, akivel oly sok mindenen átestek a betegsége előtt és alatt, és akivel annyira szerették egymást, ígéreteket tettek a másiknak, immár gyűrűs menyasszony.
A fő cselekményszál tehát Cate visszaszerzésére összpontosul, de közben végigkövethetjük, Travis miként birkózik meg mindazzal a változással, ami a köztes időben történt, s hogy mindez, milyen érzéseket vált ki belőle.

Az egész történet végtelenül szomorú, mégis tele van magvas gondolatokkal, értékes életüzenetekkel. Jómagam sokszor szerettem volna bebújni a lapok közé és megölelni vagy bátorítani ezt a fiút, akinek kihúzták a talpa alól a talajt.
Szinte elképzelhetetlen, miket élhetett át, még úgyis, hogy a narrációjából azért sok minden átjött. Néha komolyan megfordult a fejemben, vajon megérte mindez a második esélyt?
Travis karaktere egyébként egy rendkívül szerethető, ámde labilis figura - utóbbi azonban aligha felróható neki. Imádtam őt a dilijeivel, a dilemmáival, az elszántságával, a pánikrohamjaival együtt - sőt még a mániákus viselkedésében is volt valami szerethető a félelmetes mellett. A narrációja pedig minden ízében megfelel egy 16 éves srácénak. Olyan, mintha valóban maga Travis beszélne hozzánk szülőatyja helyett. John Corey Whaley ezt egyszerű, letisztult, lényegre törő mondatokkal érte el.
És ha már belemásztunk a szövegbe, muszáj még kiemelnem a fejezetcímeket, melyek roppant egyedi és ötletes módon mindig az előző fejezet utolsó mondatából önállósultak. Azt viszont ne kérdezzétek, mennyire tükrözik az adott rész tartalmát, mert ahányszor eszembe jutott, hogy ezt teszteljem, mindig azon kaptam magam, hogy nyakig elmerültem a történésekben, és ahelyett, hogy statisztikákat gyártottam volna, egyik lapot faltam a másik után, hol szomorkodva, hol mosolyogva - ha éppen Hatton, Travis legújabb barátja valami őrültséget talált ki.

Összességében tehát imádtam a Kobakot! Meglehet, nem tökéletes, de épp ezek az apró "hibái" teszik élővé. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy keserédes, érdekes témát körbejáró történetet olvasni, ifjúsági közegbe ágyazva. Azoknak pedig, akik hozzám hasonlóan ódzkodnak tőle, azt mondom, ne tegyék! Maradandó élménytől fosztja meg magát, aki kihagyja ezt a kis gyöngyszemet. Merthogy a Kobak a Young Adult műfaj egyik gyöngyszeme. Olvasmányos stílusban megírt, fiatalos hangvételű, borongós történet egy újfajta második esélyről.
Travis Coates nevére még sokáig emlékezni fogok.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Travis, Hatton, Travis anyukája

Kedvenc jelenet: utolsó ünnepek, Cumi és a hamvas ügy

Negatívum: az Audrey körüli szerzői csapongás kicsit érthetetlen

Borító: 5/4

Travis dala és fametszete

A történetben van egy dal és egy híres fametszet, melyek mindegyikének jelentős szerep jut, ezeket láthatjátok alább.

Kacusika Hokuszai: A nagy hullám Kanagavánál

Nyereményjáték

Travis története fikcionális, azonban a való világban is történtek olyan esetek, amelyeket igazi csodának tekinthetünk. A mostani nyereményjátékban az lesz a feladatotok, hogy a megadott információk alapján kitaláljátok, kikkel történt meg az elképzelhetetlen. A játékban helyes válaszokat adók közt pedig kisorsolunk három példányt John Corey Whaley: Kobak című regényéből.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Az akkor 33 éves férfit cápatámadás érte Sidney partjainál szörfözés közben. / A keze 3 cm-nyi bőrön lógott, mikor kórházba szállították. / A műtét során piócákat használtak, hogy fenntartsák a vérkeringést.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/23 Always Love a Wild Book
07/25 Sorok között
07/27 Kelly & Lupi Olvas
07/29 Deszy könyvajánlója
07/31 CBooks
08/02 Dreamworld