A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeress ha hazudok is. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szeress ha hazudok is. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. augusztus 12., hétfő

Tarryn Fisher - Thief


Tarryn Fisher: Thief - Tolvaj

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570080
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:
Emlékeztetőül magamnak:
A szerelem türelmes. A szerelem kedves.
A szerelem nem dicsekszik, nem henceg.
A szerelemben nincs arrogancia.
Sohasem durva, nyers vagy illetlen – nem öncélú.
A szerelmet nem könnyű felforgatni.
A szerelem nem kövezi meg a rosszat.
A szerelem bízik, remél és mindent kibír.
A szerelem sohasem évül el.
Küzdeni fogok érte.
A tolvaj

Saját véleményem:
Tarryn Fisher egyike a legtökösebb, legvagányabb és legszókimondóbb szerzőknek, e tulajdonságai pedig gyönyörűen visszaköszönnek a Szeress, ha hazudok is trilógia során. Szeretem, hogy ahelyett, hogy túlidealizált, tökéletes emberek tökéletes szerelmét próbálná lefesteni benne, az olvasó képébe vág egy elcseszett, esendő, ballépésekkel teli kapcsolatot, melyben egyik fél sem normális. Számomra ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a csillámporos holtomiglan-holtodiglan.
Az elcseszett ügyvéd, a szívtelen ribanc, és a csapongó sármőr románca három köteten át teljesedik ki. A Kihasznált alkalomban megismerjük Oliviát, a kissé furcsa, antiszociális lányt, aki a múlt démonaival vívott harc során többször is elveszíti élete szerelmét, míg a Zűrös vörösben azé a rideg, számító szörnyetegé lesz a főszerep, aki a terhes kártyát kijátszva, elveszi tőle azt; hogy aztán a Tolvaj bemutassa magát, a döntésképtelen férfit. Három ember, három sors, egyazon történet.

"A sérült lelkű emberek csonka szeretetet tudnak adni. És mindannyian sérültek vagyunk egy kicsit."

Tarryn Fisher a trilógia során mindvégig ügyesen alakítgatja a múlt és jelen szálait, úgy csavarva rajtuk, hogy azok a lehető legnagyobb érzelmi reakciót váltsák ki az olvasóból, legyen szó megcsalásról, elhagyásról vagy akár babavárásról. Aztán fogja és bedobja a Tolvajt, mintegy ékes bizonyítékát annak, mennyire csalóka is a látszat. Sajnos azonban ez az egyetlen, amit pozitív hozamként tudnék díjazni a regény esetében, merthogy akár tetszik, akár nem, be kell vallanom, szörnyen utáltam ezt a részt. Azon túlmenően, hogy rettentő szappanoperásra sikeredett, töketlen, csapongó hűsünk minden ellene felhozott vádpontban felmentést nyer, ami jócskán szembemegy karakterével. Kétszázkilencvenhat oldal másról sem szól, mint arról, hogy szegény, tökéletes kicsi Caleb kiérdemelje az olvasó sajnálatát ha már oly' hűségesen tűri megátalkodott szerelmei gaztetteit... Mindemellé pedig társul egy olyan szerzői- és fordítói szövegminőség, ami végképp élvezhetetlenné teszi az egészet.
Míg Olivia és Leah regényei gördülékeny stílusban íródtak, Calebé rettentő darabos, kapkodó. Értem, mit szeretett volna ezzel kifejezni a szerző, de számomra sajnos átbillent a ló túloldalára, és a férfias hatás helyett érthetetlen, szürreális, csapongó katyvasz lett belőle, mindenféle érzelmi töltet nélkül. Mint egy vázlat, ha úgy tetszik. És akkor ehhez hozzáadódik a jelen és múlt idők közt, mondatról mondatra ingadozó fordítás, vagy az olyan bakik, mint a Nagy várakozás vs. Szép remények össze nem fésülése. Ez utóbbit különösen fájlalom, hisz a sorozat egyik kulcseleme volt a Szép remények, több ponton is visszaköszön, ebben a kötetben is fontos funkciója lett volna... ha a fordító nem dönt úgy, hogy totál más címen hivatkozik rá.

Összességében tehát csalódott vagyok. Sajnálom, hogy egy ilyen fantasztikus sorozat ennyire méltatlan befejezéssel zárul. Többet vártam volna. Annak viszont örülök, hogy Tarryn Fisher ezúttal is tökös mert lenni, és egy sor olyan döntést hozott, amilyet más írók nem. Ezzel együtt, az első két kötetre mindig jó szívvel fogok emlékezni.


Pontszám: 5/2,75
Kedvenc szereplő: Olivia
Kedvenc jelenet: a pofon
Negatívum: fordítás, stílus, Caleb
Borító: 5/5
Sorozat: Szeress, ha hazudok is #3

2016. január 7., csütörtök

Tarryn Fisher - Dirty Red

A Könyvmolyképző jóvoltából decemberben megérkezett a Szeress, ha hazudok is trilógia második kötete, a Dirty Red - Zűrös vörös, mely Leah szemszögét tartalmazza.
Négy napon keresztül, egy turné keretein belül olvashatod a Blogturné Klub bloggereinek véleményét a műről, továbbá érdekességet tudhatsz meg a könyvről, és természetesen a nyereményjáték sem maradhat el!


Tarryn Fisher: Dirty Red - Zűrös vörös

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633994672
Oldalszám: 294 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:
Drága Olivia!
Azt hitted, elveheted őt tőlem. Vesztettél. Most, hogy már az enyém, mindent meg fogok tenni, hogy velem maradjon. Kételkedsz bennem? Minden, amire te fented a fogadat, az enyém lett. Ja, és ha esetleg érdekel: már egyáltalán nem is gondol rád. Nem fogom elengedni őt… Soha.
Leah
Leah Smith végre mindent megszerzett, amit valaha is akart. Vagy mégsem? Házassága leginkább kölcsönbérletnek tűnik, mintsem élethosszig tartó elköteleződésnek, az általa felépített kép pedig a szeme láttára omlik össze. Új szerepében és a titkokkal teli múltjának terhével el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni az ellopott kincsek megtartásáért.

Saját véleményem:
A Dirty Red egy igazán rendkívüli és egyedülálló történet. Nem sűrűn találkozni olyan könyvvel, melyben az író meg meri tenni sorozata legutáltabb karakterét főhősnek, s ezzel párhuzamosan rá mer bízni egy egész kötetet. De Tarryn Fisher megcsinálta! És nem is akárhogy!
Az első részt imádtam, ugyanakkor komoly kétségeim támadtak azt illetően, miként fogom elviselni Leah-t. Arról nem is álmodoztam, hogy megértem, megszánom, netán megszeretem őt. A helyzet és a furfangos szerző viszont úgy hozta, hogy ha nem is zártam ezt az elkényeztetett, számító dögöt a szívembe, de megértettem és meg is sajnáltam. Tény, hogy ehhez 294 oldal kellett.

A Kihasznált alkalom vége után jó pár hónappal vesszük fel a fonalat, rögtön egy szülés végébe csöppenve. Leah ugyanis, hogy teljes mértékben magához láncolhassa férjét, Calebet, teherbe esett. Azzal viszont nem számolt, hogy lánya is születhet...
Egy újabb nő, aki másodhegedűssé teszi őt a szeretett férfi életében. Ez pedig óriási hidegzuhanyként éri a magának való hölgyeményt. Képtelen ránézni, vagy a szeretet leghalványabb jelét tanúsítani gyermekével szemben. Csak és kizárólag nyűgöt és újabb riválist lát benne. 
Nem fogok hazudni, eleinte nagyjából szavanként szerettem volna megrázni eme sekélyes, sznob hárpiát. Noha én magam sem vagyok egy gyerekekkel gügyögő, de az, hogy valaki a saját vérét önös célokra akarja felhasználni, majd pedig, ha a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan azt eltervezte, ellenségként kezdi el kezelni, nem kicsit akasztott ki. Ugyanakkor valami mégis arra ösztökélt, hogy egymás után faljam a lapokat. Mi több, egy idő után azt vettem észre, hogy a fejcsóválások mellett jókat mosolygok az újdonsült anyuka szerencsétlenkedésén.  
Leah-nak a terhesség és a szülés révén egy sor újdonsággal kell megküzdenie és elfogadnia, hogy nem minden úgy történik, ahogyan azt szeretné. A teste - amivel anno megfogta férjét - átalakul, veszít régi tökéletességéből, a barátai máshogyan állnak hozzá, és hiába szeretne naphosszat shoppingolni, gondoskodnia kell egy gusztustalan kis lényről. Miközben persze azt az embert is meg kell tartania, akiért mindezt bevállalta. 
Nekem nagyon bejött hogy ez a vörös szörnyeteg hétköznapi problémák árjával találta szembe magát, és jókat mosolyogtam, amikor néhány másodperc vagy óra elteltével jutott csak eszébe, hogy van egy gyereke (és akkor sem az elvárható, ösztönös anyai aggódás miatt), vagy amikor felhívták a figyelmét az intimtorna szükségességére. 
Tarryn Fisher pedig mindezzel gyönyörűen felvezetett egy sok nőt érintő problémát, a szülés utáni depressziót, amihez a nagyvilági életet élő nőből, otthoni kismamává alakuló Liah tökéletes alapanyagot kínált. S miközben a jelen Liah-ja ezzel küszködött, szép lassan megismerhettük, miért lett olyan, amilyen. Na meg a Calebbel való kapcsolatában is visszaugorhattunk a start mezőre. 
Néhány múltbeli fejezet segítségével kirakósként rakosgathatjuk össze kettejük viszonyát. Megtudhatjuk, miként akadtak össze, Leah milyen fondorlatokkal hálózta be a férfit, sőt azt is, Leah milyen árnyakkal küzdött meg, hogy az a gyűrű végre az ujjára kerüljön. 

Hazudnék, ha azt mondanám, megértettem vagy megszerettem Leah-t, mert nem. De Tarryn Fisher bepillantást engedett a kulisszák mögé, és egy negatív töltetű, sebzett lányt alkotott meg általa. Pontosabban egy olyan fenevadat, aki tucatnyi behatás után ugyan megtört, de nem roppant össze teljesen. Leah sokkal inkább erőt merített a vele történtekből, és kőszívű, mindenkin átgázoló, önző valakivé vált. 
Ami pedig Calebet illeti, én az első részben elkövetett szemétsége óta nem tudom sajnálni. Sőt... a szememben ő sokkal mélyebben csücsül, mint vöröske. 

Összességében tehát azt tudom mondani, aki szerette az első részt, semmiképp se hagyja ki, még akkor se, ha tart Liah-tól. Nem kell. Tarryn Fisher varázsló vagy nem tudom, de abszolút emészthető a hölgyemény viselkedése. Nem mondom, hogy nem fog indulatokat kiváltani, de ez a sorozat már csak ilyen. Ebben a történetben mindenki emberi. Olyanok, mint a valóélet emberei. 
Én a magam részéről rettentően várom a folytatást, kíváncsi vagyok, egy ilyen csattanóval záródó befejezés után kinek miként alakul a sorsa.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Leah
Kedvenc jelenet: a bölcsiben hagyós rész
Negatívum: Leah orosz barátnőjét nem bírtam
Borító: 5/2 (ahányszor ránézek, azt hiszem, egy hajfestékes doboz)




Tricia Boozer, 
az eredeti borító modellje







Nyereményjáték


Az írók nagyon szeretik a főszereplőiket vörös hajjal ábrázolni és ez alól Leah Smith sem kivétel. Arra gondoltunk, hogy keressünk még pár hasonló híres vörös hajú szereplőt a könyvekben!
Minden állomáson találtok egy idézetet, ami alapján ki kell találnotok, hogy kinek van vörös haja.
A Rafflecopter megfelelő soraiba egy-egy nevet várunk, és ha helyesen válaszoltatok, akkor részt vesztek a sorsoláson, ahol melynek díja a Könyvmolyképző által felajánlott Tarryn Fisher: Zűrös vörös c. könyv.
Játékra fel!
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Idézet:
Jace előrehajolt, és mutatóujjával megérintette ... halántékát, de olyan finoman, hogy a lány érezte, amint arcát elönti a pír. – Minden, amit tudnunk kell, a fejedbe van bezárva azok alatt a csinos vörös loknik alatt.




Nézzetek be a többi állomásra is

01/07 Dreamworld

2014. június 8., vasárnap

Tarryn Fisher - Kihasznált alkalom

Tarryn Fisher trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot. A Blogturné Klub 7 bloggere azonban átlát a szitán, és leleplezi a kezdő svindlereket!

Kövesd te is a turné állomásait, olvasd el a Kihasznált alkalom értékeléseit, ismerd meg a könyv szereplőit és légy részese a Miamiban játszódó történetnek.
Egy kis nyomozásra is meginvitálunk: találd ki, hogy melyik szemfényvesztőt rejtik a leírások és ha elég ügyes vagy megnyerheted a Könyvhéten megjelenő regény egyik példányát!


Tarryn Fisher: The Opportunist - Kihasznált alkalom

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633738351
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Sándor Alexandra

Fülszöveg:
Olivia Kaspen éppen most jött rá, hogy volt barátja, Caleb Drake elveszítette az emlékezetét. A lány eddig is azzal tett szert kétes hírnévre, hogy előnyt kovácsol a helyzetekből. Most pedig döntenie kell, milyen messzire hajlandó elmenni az ex visszaszerzéséért. Miközben Olivia valódi énje és a nem túl dicső közös múltjuk titokban tartásával birkózik meg, akadályt jelent Caleb kattant új barátnője, Leah Smith. A két bestia őrült versengésbe kezd egy olyan férfiért, aki nem emlékszik egyikükre sem. Oliviának viszont hamarosan szembe kell néznie hazugságainak következményével…

Saját véleményem:
Olivia egy véletlennek köszönhetően újból találkozik első és egyetlen szerelmével, Calebbel, akiről kiderül, hogy egy balesetben elvesztette az emlékezetét, így nem emlékszik semmire és senkire, beleértve Oliviát is. A lánynak, aki a szakításuk óta eltelt évek során sem tudta elfelejteni Calebet, mindez kapóra jön. Megragadja az utolsó esélyt, hogy tiszta lappal kezdhessen, noha retteg attól, hogy egy nap visszatér a férfi emlékezete.
Olivia és Caleb egyre több időt tölt egymás társaságában, s a baráti találkozók hamar átváltoznak bensőséges, meghitt találkákká, csakhogy mindezt Leah Smith, Caleb új barátnője nem nézi jó szemmel.
Leah mindent elkövet, hogy elszakítsa az egykori szerelmespárt, nem riad vissza, bármilyen eszközt is kelljen bevetnie. De Oliviát sem kell félteni. Megvannak a módszerei arra, miként húzza el a kettejük számára megadatott időt úgy, hogy közben távol tartsa a vörös hajú bestiát. 

"Szerelembe estem, méghozzá gyorsan és kegyetlenül, mint Tyson balegyenese."

Úgy vágtam bele a történetbe, hogy semmit nem tudtam róla, így hát különösebb elvárásaim sem igazán voltak vele szemben. Az első oldalaknál kétkedve fogadtam az elvesztettem az emlékezetem témát, ami valljuk be, rengeteg sablonos film és könyv alapjául szolgált már. Nehezen tudtam elképzelni, vajon mi újat és legfőképp egyedit tud alkotni belőle az írónő, de minthogy a regény olvastatta magát, szépen sodródtam az árral. És mennyire jól tettem!
Tarryn Fisher elképesztően bánik a szavakkal! Mélyen megérinti az olvasót, és érzelmek egész palettáját váltja ki belőle. Talán a Hopeless volt a legutolsó olyan olvasmányom, ami ennyire intenzíven hatott rám. Átéreztem mindazt, amin Olivia keresztül ment. 
Biztos vagyok benne, hogy Olivia olyan karakter lesz, akit vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni fognak az olvasók, de hidegen tutira nem hagy senkit. 
Az ő személyiségénél a megértés a kulcs. Nem tökéletes lány. Élete során számtalan hibát elkövet, melyek némelyikére nincs mentség, de álszent dolog lenne azt mondani, hogy mi magunk soha nem hibáz(t)unk. A magam részéről teljesen megértettem, mit miért tesz, és az esetek jelentős részében, én sem cselekedtem volna másként... Mindezek mellett pedig fontos tudni, hogy egy sérült lányról van szó, akinek a múltja rányomta a bélyegét az egész életére. Ráadásul mindenki - beleértve saját magát is - őt hibáztatja azért a bizonyos szakításért. Én ezt egészen máshogy gondolom, de minthogy a véleményem spoileres lenne, inkább nem fejtem ki.
Maga a történet két szálon fut. Az egyik a jelen, amiben Olivia és Caleb újra megismeri egymást, találkozgatnak, valamint a lány küzd a démonaival és a vészesen fogyó idővel; a másik pedig a múlt, amiben megismerhetjük kettejük találkozásának és az együtt töltött éveinek keserédes történetét. 
Az írónő tökéletesen és tudatosan váltakoztatja a két idősíkot. A jelent mindig jókor és jó helyen szakítja meg egy kis emlékezéssel, amitől sokkal átláthatóbbá és komplexebbé válik a sztori. Közelebb kerülnek hozzánk a miértek, és amint helyükre kerülnek azok a bizonyos mozaikdarabkák, jobban megérthetjük, mi miért történt.
És hogy mit tartogat még mindezeken kívül Olivia és Caleb története? Rengeteg meglepő, nem várt fordulatot, könnyeket, fájdalmat, szenvedélyt és csalást. 

"Ki küzdene szerelem nélkül ilyen keményen?"

Nos, a fentebbi idézet, akár a szereplők jelmondata is lehetne. Ugyanis ennyi csalással, árulással, kitolással és manipulálással még nem igazán találkoztam. Szinte kivétel nélkül mindenkinek van valamilyen piszkos kis ügye, amit a szerelem nevében művel(t). 
Ennek ellenére, még ha furán is hangzik, igenis szerethető a történet. Talán épp a karakterek tökéletlensége teszi azzá. Ritka és igazán merész húzás egy író részéről az, hogy a szereplői sötétebb oldalát helyezze előtérbe. Félreértés ne essék, nem kell ördögszarvas, vasvillás, világot porrázúzós figurákra gondolni. Ők egyszerűen olyanok, mint mi. Tesznek csúnya dolgokat, de ki nem? Egyéntől függ, ki mennyire elnéző, megbocsátó ezeket illetően. Én például az egyik szereplőt sokáig szerettem, aztán kiderült róla valami, amit képtelen vagyok megbocsátani neki, akárhogy is próbálkozom. 
És a vége! Te jó ég... annyira illik a történethez, hogy az valami elképesztő! Nekem nagyot tetszett az életszerűsége. Olyanfajta érzelmet vált ki az olvasóból, ami a regény befejeztével is tovább munkálkodik az illetőben. És bár lesz még két része, én azt mondanám, tökéletesen megállná a helyét így, ahogyan véget ért.
Aki szereti a keserédes szerelemről szóló történeteket, semmiképp ne hagyja ki!


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Olivia
Kedvenc jelenet: sátrazós kirándulás
Negatívum: Leah, és egy irodai jelenet
Borító: 5/5




Quiet Waters Park


"- Itt nem lehet sátrazni - magyarázza -, de vannak ilyen kis építmények, amiket kiadnak. Úgy néznek ki, mint a sátrak, csak nagyobbak és fapadlójuk van."

"Csak tipire hajazó kis sátrakat láttam. A kabinok biztos hátrébb kaptak helyet, a fák között."






Nyereményjáték


Tarryn Fisher Szeress, ha hazudok is trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot, de a svindlerek kétes ranglistájára nem biztos, hogy felkerülhetnének. Játékunkban megismerhetitek a történelem néhány hírhedt szélhámosát, és legnagyobb átveréseiket. Megfejtésként hét nevet várunk, amelyeket kitalálhattok tetteik rövid leírásából, vagy a bejegyzések kiemelt betűinek helyes sorrendben való összeolvasásából.
(A nyereményeket a kiadó postázza kizárólag Magyarország területére.)

Mai svindler:
"A szerencsejáték és a nők izgatták leginkább, és fennen hirdette, hogy a bolondok átverése az intelligencia diadala."




Nézzetek be a turné többi állomására is

05/30 Angelika blogja - Playlist
06/01 MFKata gondolatai - Idézetek
06/03 Könyvszeretet - Miami
06/05 Kristina blogja - Dreamcast
06/07 Dreamworld - Quiet Waters Park
06/09 Zakkant olvas - Borítók & Folytatások
06/11 Kelly Lupi olvas - Trailer