Tarryn Fisher - Thief

Tarryn Fisher: Thief - Tolvaj

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570080
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:

Emlékeztetőül magamnak:
A szerelem türelmes. A szerelem kedves.
A szerelem nem dicsekszik, nem henceg.
A szerelemben nincs arrogancia.
Sohasem durva, nyers vagy illetlen – nem öncélú.
A szerelmet nem könnyű felforgatni.
A szerelem nem kövezi meg a rosszat.
A szerelem bízik, remél és mindent kibír.
A szerelem sohasem évül el.
Küzdeni fogok érte.
A tolvaj

Saját véleményem:

Tarryn Fisher egyike a legtökösebb, legvagányabb és legszókimondóbb szerzőknek, e tulajdonságai pedig gyönyörűen visszaköszönnek a Szeress, ha hazudok is trilógia során. Szeretem, hogy ahelyett, hogy túlidealizált, tökéletes emberek tökéletes szerelmét próbálná lefesteni benne, az olvasó képébe vág egy elcseszett, esendő, ballépésekkel teli kapcsolatot, melyben egyik fél sem normális. Számomra ez sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a csillámporos holtomiglan-holtodiglan.
Az elcseszett ügyvéd, a szívtelen ribanc, és a csapongó sármőr románca három köteten át teljesedik ki. A Kihasznált alkalomban megismerjük Oliviát, a kissé furcsa, antiszociális lányt, aki a múlt démonaival vívott harc során többször is elveszíti élete szerelmét, míg a Zűrös vörösben azé a rideg, számító szörnyetegé lesz a főszerep, aki a terhes kártyát kijátszva, elveszi tőle azt; hogy aztán a Tolvaj bemutassa magát, a döntésképtelen férfit. Három ember, három sors, egyazon történet.

"A sérült lelkű emberek csonka szeretetet tudnak adni. És mindannyian sérültek vagyunk egy kicsit."

Tarryn Fisher a trilógia során mindvégig ügyesen alakítgatja a múlt és jelen szálait, úgy csavarva rajtuk, hogy azok a lehető legnagyobb érzelmi reakciót váltsák ki az olvasóból, legyen szó megcsalásról, elhagyásról vagy akár babavárásról. Aztán fogja és bedobja a Tolvajt, mintegy ékes bizonyítékát annak, mennyire csalóka is a látszat. Sajnos azonban ez az egyetlen, amit pozitív hozamként tudnék díjazni a regény esetében, merthogy akár tetszik, akár nem, be kell vallanom, szörnyen utáltam ezt a részt. Azon túlmenően, hogy rettentő szappanoperásra sikeredett, töketlen, csapongó hűsünk minden ellene felhozott vádpontban felmentést nyer, ami jócskán szembemegy karakterével. Kétszázkilencvenhat oldal másról sem szól, mint arról, hogy szegény, tökéletes kicsi Caleb kiérdemelje az olvasó sajnálatát ha már oly' hűségesen tűri megátalkodott szerelmei gaztetteit... Mindemellé pedig társul egy olyan szerzői- és fordítói szövegminőség, ami végképp élvezhetetlenné teszi az egészet.
Míg Olivia és Leah regényei gördülékeny stílusban íródtak, Calebé rettentő darabos, kapkodó. Értem, mit szeretett volna ezzel kifejezni a szerző, de számomra sajnos átbillent a ló túloldalára, és a férfias hatás helyett érthetetlen, szürreális, csapongó katyvasz lett belőle, mindenféle érzelmi töltet nélkül. Mint egy vázlat, ha úgy tetszik. És akkor ehhez hozzáadódik a jelen és múlt idők közt, mondatról mondatra ingadozó fordítás, vagy az olyan bakik, mint a Nagy várakozás vs. Szép remények össze nem fésülése. Ez utóbbit különösen fájlalom, hisz a sorozat egyik kulcseleme volt a Szép remények, több ponton is visszaköszön, ebben a kötetben is fontos funkciója lett volna... ha a fordító nem dönt úgy, hogy totál más címen hivatkozik rá.

Összességében tehát csalódott vagyok. Sajnálom, hogy egy ilyen fantasztikus sorozat ennyire méltatlan befejezéssel zárul. Többet vártam volna. Annak viszont örülök, hogy Tarryn Fisher ezúttal is tökös mert lenni, és egy sor olyan döntést hozott, amilyet más írók nem. Ezzel együtt, az első két kötetre mindig jó szívvel fogok emlékezni.

Pontszám: 5/2,75

Kedvenc szereplő: Olivia

Kedvenc jelenet: a pofon

Negatívum: fordítás, stílus, Caleb

Borító: 5/5
Sorozat: Szeress, ha hazudok is #3

Tarryn Fisher - F*ck Love

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Tarryn Fisher új regénye, a Kapd be, szerelem! 

Az írónő különleges és egyedi stílusa ismét megmutatkozik Helena Conway történetében, aki a szerelem és az önmegvalósítás rögös útját járja be a könyv során. 

Tartsatok velünk ti is, és játsszatok, ha szeretnétek megnyerni a könyvet.

Tarryn Fisher: F*ck Love - Kapd be, szerelem

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:  9789634572343
Oldalszám: 328 oldal
Fordító: Frei-Kovács Judit

Fülszöveg:

Helena Conway szerelmes lesz. 

Akaratlanul. 

Észrevétlenül. 

De nem véletlenül. Kit Isley pontosan az ő ellentéte – rejtélyes, fékezhetetlen és a legkevésbé sem óvatos. Mindez akár remekül is alakulhatna… Ha nem Helena legjobb barátnőjével találkozgatna. Helena kénytelen dacolni a szívével, helyesen cselekedni, és másokra is gondolni. Egészen addig, amíg fittyet nem hány az egészre. 

Tarryn Fisher, New York Times sikerkönyves szerző lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús és vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával. 

Az év legizgalmasabb regénye a női útkeresésről és a szerelemről.

Saját véleményem:

Tarryn Fisher neve mára egybeforrt az extravagáns, egészen egyedi látásmódú történetekkel. Ez a Kapd be, szerelem! esetében sincs másként. Az írónő ezúttal is a tőle megszokott, nem kifejezetten hétköznapi módon dolgozza fel az önállóság és az egyéni boldogság témaköreit, miközben megpiszkál néhány BFF aranyszabályt. Például a "legjobb barátnőnk pasija tabu" kezdetű cikkelyt.

A regény elején Helena furcsa álomba csöppen, melyről sem ő, sem mi, olvasók nem igazán tudjuk eldönteni, hogy valóban álom-e vagy sem. Ám ez a szürreális kaland, melyben Helena sikeres színezőkönyv illusztrátor, két gyerek édesanyja, s egyben legjobb barátnője pasijának, Kitnek a felesége, annyira mély nyomot hagy benne minden abszurditása dacára, hogy a frissen diplomázott lány akaratán kívül is elkezd sóvárogni utána, és úgy élni, mintha valóban megtörtént volna. Lassan elkezdi megvalósítani az ott átélteket: beiratkozik mindenféle tanfolyamra, összebarátkozik Kittel, és napról napra egyre jobban kilép komfortzónájából.
A gond csak az, hogy Helenának van barátja, Dellával évtizedes barátság fűzi össze, Kit pedig egyáltalán nem az esete, ráadásul minden álma szembemegy a tőle elvártakkal.
Helenának tehát meg kell  vívnia a szív és ész harcát, s olyan kérdésekben döntenie, mint a barátság vs. szerelem, saját vágyainak vagy másokénak előtérbe helyezése, valamint az útkeresés boldog bizonytalanságának megtapasztalása a biztos, ámde unalmassal szemben.

A F*ck Love elsősorban az útkeresésről szól, arról, hogy merünk-e saját érdekünkben kockáztatni, tapasztalatokat szerezni, hibázni, ártó kapcsolatokat megszakítani, vagy megelégszünk a középszerűséggel, ami stabilitást jelent, de boldogságot nem feltétlenül.
Tarryn Fisher e témakörök körbejárásához a barátság és szerelem egyvelegét választotta, s ennek szellemében adott Helena mellé egy egoista, önmaga érdekeit néző, gonosz "barátnőt", és egy tutyimutyi, két szék köz egyensúlyozó "álompasit".
Sajnos a szerelmi szál eléggé döcögősre sikeredett; az álmot leszámítva egyáltalán nem éreztem a szikrát, mint ahogy azt se értettem, Helena miért gyötrődik egy olyan jellemtelen pasi miatt, aki szerelem nélkül képes olyan felelőtlen kapcsolatot létesíteni Dellával, amilyet... miközben Helenát szereti.
Kit amolyan biztonsági játékos, míg Della az ártó szándékú barátok tökéletes megtestesítője. Velük ellentétben Helena viszont nagyon is szerethető, szarkasztikus, talpraesett, kalandvágyó, kicsit szerencsétlen csaj, olyan, akit könnyű megkedvelni.

A F*ck Love azonban közel sem hibátlan.
Azon túllendülve, hogy van némi Szeress, ha hazudok is utóíze, a történet féltávon kifullad. Pontosabban véget ér. Minden, ami utána következik, rétestészta. És ez az, amivel nehezen birkóztam meg, holott a kötet első felét szinte felfaltam, hozzátapadt a kezemhez, miközben hol vigyorogva, hol izgatottan pörgettem a lapokat.
Tarryn stílusa rettentően egyedi, árad belőle a Kapd be, világ! életérzés, amit a szerző sajátos humora és szemléletmódja koronáz meg.
Mindent egybevetve úgy vélem, ha a F*ck Love nem is az év regénye, azért egy üdítő kikapcsolódáshoz megfelelő választás lehet. Laza, vicces, könnyen fogyasztható. Nagyon Tarryn.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc szereplő: Helena

Kedvenc jelenet: az álom

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: -

Nyereményjáték

Tarryn Fisher híres az erős, nem mindennapi főhősnőiről, akik nem mindig cselekednek helyesen, mégis nagyon szerethetőek. Őróluk fog szólni a mostani nyereményjáték. Minden állomás bejegyzésében ki lesz emelve egy szereplőnő neve Tarryn Fisher itthon megjelent könyveiből, a dolgotok pedig mindössze annyi, hogy megtaláljátok, kiről van szó, és beírjátok a rafflecopter dobozba a nevét.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/09 Könyvvilág
04/11 Sorok között
04/13 CBooks
04/16 Dreamworld

Colleen Hoover & Tarryn Fisher - Never Never 3.

Colleen Hoover és Tarryn Fisher a Soha, de soha előző két kötetében már bebizonyította, hogy remek párost alkotnak együtt. Hamarosan pedig minden titok kiderül, ugyanis áprilisban megjelenik a sorozat harmadik és egyben befejező része a Könyvmolyképző Kiadónál. Lehull a lepel Charlie és Silas amnéziájának okáról, arról, hogy vajon képesek-e ezt az állandó körforgást megállítani, és talán a legfontosabb, hogy tovább tudnak-e lépni a múlton és együtt maradnak-e a fiatalok. Ha kíváncsiak vagytok a válaszokra, tartsatok a blogturné 4 bloggerével, és játsszatok a könyv egy példányáért.

Colleen Hoover & Tarryn Fisher: Never Never 3. - Soha, de soha 3.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634573005
Oldalszám: 112 oldal
Fordító: Matyola Melinda

Fülszöveg:

Tudod, ki voltál valaha és ki akarsz lenni a jövőben?
Silas Nash és Charlize Wynwood kénytelen elmélyedni a múltban, hogy megoldják saját rejtélyeiket. Versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a szükséges válaszokat, mielőtt mindent elveszítenek.
Vajon vissza tudják szerezni, ami egyszer már az övék volt? Visszakaphatják-e a régi énjüket?

Saját véleményem:

A sorozat bizonyos részén lespoilereztem magamnak a nagy rejtélyt, ami sokakban keserű szájízt hagyott. A dolog pikantériája viszont, hogy bár tudtam a választ, mégsem értettem. Nem érthettem, mert Colleen és Tarryn nem olyan egyszerű válasszal szolgált, amit elolvasol, felfogsz és elkönyveled így vagy úgy. Ó, nem. Ehhez a válaszhoz bizony kellenek a fináléban összeálló érzelmek, események és minden, ami oda vezetett, ahova.
És hogy miért a végéről kezdem ezt a bejegyzést? Azért, mert míg az első kötet felvázol egy rejtélyt, amit a második némi krimiszállal bolondít, addig az utolsó rész szépen összeszövi a szálakat, értelmet ad minden apróságnak (netán új megvilágításba helyezi), hogy a végén feltálalja azt, amire minden olvasó várt.
Csakhogy Tarryn és Colleen sosem volt a szokványos megoldások híve, ők a különleges utak elkötelezettjei, s a végső válasz is ennek megfelelő: megosztó. Sokan talán kiakadtok rajta, és azon bosszankodtok majd, hogy lehetett így elintézni három könyvnyi bonyodalmat; de lesznek közöttetek olyanok is, akik hozzám hasonlóan tökéletesen megelégednek majd vele. Akárhogy is: az a szép ebben a sorozatban, hogy az olvasó egyéni világképétől, habitusától függ, miként dolgozza fel a történteket.

Mindazonáltal számomra a Never Never azért is különleges, mert kezdetektől fogva két úton halad. A misztikum épp annyira jelen van benne, mint a valóság. Nem külön-külön, hanem együtt, kézen fogva. Rajtunk, olvasókon múlik, mennyire fogadjuk be egyiket vagy másikat, miben hiszünk.
A harmadik kötetre ez méginkább igaz. Silaséknek is mind a két opciót végig kell zongorázniuk, miközben megpróbálnak rájönni, milyen összefüggés van az amnéziájuk, a családjaik közt történtek, valamint a sok, apró esemény között.
És bár az utolsó kötet egész rövidkére sikeredett, ez a tartalomból nem von le semmit. Drámai, fordulatos, vicces és romantikus. A főszereplők személyében nagyon mai, nagyon szerethető fiatalokat kapunk, olyanokat, akik megpróbálnak kihozni valami jót az újabb és újabb lehetőségekből.

A Soha, de soha 3. kicsit őrült, de gyönyörű lezárása (vagy kezdete?) Charlie és Silas történetének. Imádtam! Imádtam, hogy a szerzőpáros nem akart rámtukmálni semmit, hogy meghagyták számomra a válasz egyéni értelmezésének jogát, és hogy egy olyan, különleges utazásra invitáltak, amiben az ember, az érzelmek és a tettek játszották a főszerepet minden szürreális háttérelem dacára. Csak ajánlani tudom, ha valami egyáltalán nem szokványos olvasmányra vágytok.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Silas, Charlie

Kedvenc jelenet: a randi

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Never Never 3. része

Nyereményjáték

A játék során állításokat fogtok találni minden blogon, és azt kell eldöntenetek, hogy a szerzőpáros melyik tagjára vonatkoznak. A rafflecopter dobozba tehát, Colleen vagy Tarryn nevét várjuk.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A Dél-Afrikában született szerző 13 évesen költözött családjával Amerikába.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/03 Könyvvilág
04/05 Sorok között
04/07 CBooks
04/09 Dreamworld

Colleen Hoover & Tarryn Fisher - Never Never 2.

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelenik Colleen Hoover és Tarryn Fisher sorozatának második kötete, a Soha, de soha 2.. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere ismételten elmerül Silas és Charlie rejtélyekkel tarkított történetében, mely az előző résznél is több izgalmat kínál.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a regényt, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott három nyereménypéldány egyikét.

Colleen Hoover & Tarryn Fisher: Never Never 2.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571186
Oldalszám: 120 oldal
Fordító: Matyola Melinda

Fülszöveg:

Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts!
Silas versenyt fut az idővel, ahogy egyre több igazságra derül fény, miközben más szálak összekuszálódni látszanak. Ráadásul most már magasabb a tét, ahogy Silas kezéből egyre inkább kicsúszik az irányítás, és mások kezdik gyanúsnak találni a viselkedését. Charlie bajban van, így hát neki kell áthidalnia a szakadékot a múltjuk és a jelenük között. Mert valahol a „szeretlek”-ek meg a „soha, de sohá”-k között ott rejtőzik az igazság, amiről egyelőre elképzelésük sincs, mégis meg kell találniuk.

Saját véleményem:

Az első rész idegtépő függővége után majd' megvesztem, hogy kezemben tarthassam a folytatást. Silas és Charlie története ugyanis éppen akkor ért véget, amikor kiderült, hogy az emlékeik 48 óra elteltével újra és újra törlődnek, és hát naná, hogy pont az utolsó oldalakra telt le az a bizonyos két nap. Ám ha mindez önmagában nem késztetett volna arra, hogy felkeressem a szerzőpárost és..., beledobtak még egy brutális csavart is, nevezetesen Charlie eltűnését.
Ennek szellemében a második novella percre pontosan onnan veszi fel a fonalat, ahol az előző félbemaradt. Silas az autójában ülve ismételten szembesül amnéziájával, amit a mellette heverő levelek csak méginkább összekuszálnak, hiszen meg kell keresnie a számára totálisan ismeretlen Charlie-t.

A cselekmény középpontjába ezúttal a lány eltűnése kerül, minden eköré összpontosul. Silasnak nyomról nyomra haladva kell a lehető legrövidebb időn belül képbe kerülnie korábbi életével-felfedezéseikkel, és egy olyan személyt kutatnia, akiről még azt sem tudja, hogyan is néz ki.
Szegénynek tehát nincs egyszerű dolga; illetőleg az idővel való versenyfutás sem segít rajta, de épp emiatt válik feszítetté, izgalmassá a könyv. Rengeteget lendít rajta, a nyomozás miatt pedig az ismétlődő alap is remekül működik - ahelyett, hogy az önismétlés unalmassá válna, újabb szintre lép, fokozva a téteket.
Ami magát a kutatást illeti, talán nem is kell mondanom, agyafúrt szerzőpárosunk mennyire zseniálisan terelgeti mind a szereplőket, mind minket, olvasókat. Nyomról-nyomra egyre több minden derül ki Silasék múltjáról, miközben természetesen Charlie megtalálásához is egyre közelebb juthatunk. De nem ez a legérdekesebb benne, hanem az egész szituáció hangulata. Pont olyan, mint a helyszín (New Orleans), ahol játszódik. Borongós, esetenként félelmetes, mágikus, ugyanakkor rendkívül pulzáló és élő. Azt pedig külön imádom, ahogy Colleenék a helyi jóslást, mint valami kétirányú válaszlehetőséget állandóan belekeverik.

Mi van Charlie-val? - kérdezhetnétek ennyi Silasról való locsogás után. Nos, az a helyzet, hogy a második kötetben ő kevésbé van jelen, ami logikus. Épp csak annyit és olyan sejtelmesen kapunk belőle, hogy összezavarodjunk, s az addigiaknál is gyorsabban olvassunk. Az ő szála folyamatos feszültségben tartja az olvasót az egyszerre ad, de mégsem tartalmával. Minden tiszteletem Tarryné.
Még úgy is, hogy nagyon, de nagyon szeretném felkeresni őt, és Colleent, és olyasmiket tenni velük, amiket most nem fogok részletezni.
Egy dolog a függővég, na de az, amit ezen ketten ennek a könyvnek a végén műveltek, az orbitális szemétség. Vértezzétek fel magatokat, mert lehet, hogy nem csak a történet, de még a mondat sem ér véget...

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Silas

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: a (nem)vége 

Borító: 5/5
Sorozat: Never Never trilógia 2. része

Nyereményjáték

Mostani játékunk során belebújhattok Silas és Charlie bőrébe.
Colleen Hoover és Tarryn Fisher magyarul is megjelent regényeit alapul véve fiktív nyomozásra hívunk benneteket - történt ugyanis, hogy az egyik szereplő elveszett. Ki, hol és kivel van, ki keresi kinek a segítségével? - ezek azok a kérdések, amelyre fényt kell derítenetek. Minden állomáson találtok egy kérdést, valamint néhány információ morzsát, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, kire, mire vagy milyen helyszínre gondoltunk. Annyit segítünk, minden karakter, épület, hely a két írónő történeteiből származik. Jó nyomozást!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi postacímre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.

Segítek a keresésben, találd ki, ki vagyok!
- A zene fontos része az életemnek. Akárcsak a telefonom.
- A hűség mindenek előtt.
- Fehér pólóban láthatsz a borítón.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/03 MFKata gondolatai
06/04 Dreamworld
06/05 Sorok között
06/06 Könyvvilág
06/07 CBooks
06/08 Deszy Könyvajánlója

Colleen Hoover & Tarryn Fisher - Never Never

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg Colleen Hoover és Tarryn Fisher közös sorozatának első része: Never never - Soha, de soha címmel. Mindkét szerző nagyon népszerű és sikeres, közös történetük garantáltan különleges élményt ígér. Hat blogger véleményét olvashatod Charlie és Silas küzdelméről az őket sújtó amnéziával szemben, kövesd az állomásokat és esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.

Colleen Hoover & Tarryn Fisher: Never Never - Soha, de soha

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633999233
Oldalszám: 176 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:

Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts!
Jó barátok voltak, amióta csak megtanultak járni.
Ma délelőtt óta vadidegenek.
A fiú bármit megtesz, hogy emlékezzen. A lány bármit megtesz, hogy felejtsen.
Ne habozz! Imádni fogod.

Saját véleményem:

Colleen Hoover a személyes istennőm, de Tarryn Fishert is nagyon szeretem, ráadásul mióta lelkes insta felhasználó vagyok, bőszen követem is őket. Munkásságuk mellett tehát élményeiknek is vizuális szemlélője vagyok. Ennek eredményeként pedig két dologra jöttem rá: Colleen és Tarryn öribari lelkitársak, mi több, egyikük sem százas (külön-külön se, együtt meg aztán végképp nem). Mindezen tényezők alapján fenemód kíváncsi lettem, milyen robbanóelegyet alkothatnak ketten.
Amolyan vicces funfactként elárulom, egészen addig, míg bele nem kezdtem a történetbe, azt hittem, két barátnőről lesz szó (ugyanaz a női kéz van a borítón), úgyhogy nem kicsit lepődtem meg, amikor megjelent Silas és világossá vált, hogy végtére is egy páré a főszerep.

A történet Charlie-ról és Silasról szól, akik mindenféle előjel nélkül úgy térnek magukhoz sulijukban, hogy semmire sem emlékeznek. Vagyis ez így nem teljesen igaz. A világról, valamint az azzal kapcsolatos dolgokról mindent tudnak, ám személyes életükről (beleértve barátokat, családtagokat) semmit, ami valljuk be, elég frusztráló lehet. Sőt, kész téboly! Éppen ezért, senkinek nem merik bevallani hirtelen jött amnéziájukat.
Egészen addig, míg ebédidő alatt rá nem jönnek, hogy ők tulajdonképpen nem csupán egy párt alkotnak, hanem ugyanabban is szenvednek, színlelések sorozatával igyekeznek túlélni az órákat. Onnantól kezdve viszont cinkostársakká válnak, s közös erővel igyekeznek utánajárni, mi történhetett velük.
Dolgukat azonban nem várt fordulatok nehezítik: családjaik gyűlölik egymást. Olyannyira, hogy a fiatalokat tiltják egymástól, ráadásul Charlie apja még börtönbe is került Silas apja miatt. S ha mindez nem lenne éppen elég bonyodalom számukra, még titokzatos szeretők is megnehezítik életüket.
Kik voltak? Mi történt a családjaik között? Miért csalták meg egymást? Miként viselkedtek korábban? Na és persze a legfontosabb: mi történt velük? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálják megtalálni a választ Silasék. Ám a nyomozás nem könnyű, ha valaki semmire sem emlékszik.

A Never Never esetében különleges könyvecskéről beszélhetünk, hisz terjedelmét tekintve jóval vaskosabb, mint egy novella, ám rövidebb egy átlagos regénynél. Vagyis a 176 oldal kevés egy komplett sztori kifejtésére, ám alapozásra és olvasói felcsigázásra tökéletesen elegendő. Szerzőpárosunk pedig bőségesen is él ezzel, bár hozzáteszem, az első - kicsivel kevesebb, mint - egyharmadban voltak kétségeim... Mind a szerzők stílusának, mind a sztorinak kellett egy kis idő, míg összeért, és rátaláltak a helyes útra.
A helyenként setesuta felvezetést viszont hamar átveszi a rejtélyekben, kérdésekben és megdöbbentő fordulatokban bővelkedő folytatás, melyben maguk a szereplők is sokkal szerethetőbbekké, valóságosabbá formálódnak. De ha már a karaktereknél tartunk... ehhez hasonló esetekben legtöbbünkben azonnal felmerül a kérdés, melyik nézőpontkaraktert, melyik szerző keltette életre. A Never Nevernél szerintem könnyű kitalálni, ha valaki ismeri a hölgyeket, de biztos, ami biztos: Tarryn Charlie-t narrálta, Colleen pedig Silast.
Mind a ketten jó kis szereplők, és a maguk egyszerűségében van bennük valami plusz, ami izgalmassá teszi őket.
Charlie első blikkre egy undok, magának való csajnak tűnik, és egykori szelfibajnok, pasifaló énje sem sokat lendít szerethetőségén, ám ahogy pörögnek a lapok, olyan rétegei rajzolódnak ki, melyek közelebb hozzák az olvasóhoz. Mindez nem véletlen, Tarryn szeret emberi karakterekkel dolgozni, olyanokkal, akiknek vannak jó és rossz tulajdonságaik. Úgy gondolom (könnyen lehet, hogy tévedek), hosszútávon Charlie lesz az izgalmasabb figura.
Most viszont az első részről beszélünk, és ezt egyértelműen Silas uralta. Silas... Silas olyan, mint az eddigi Hoover fiúk egyvelege. Kedves, aranyos, vicces, romantikus, mégis pasis pasi. Magyarul olyan, akit az életben hatalmas nagyítóval kell keresni, és még akkor sem biztos, hogy rábukkanunk.
Imádtam a fejezeteiben lubickolni, ittam minden egyes szavát, és ha nem volt jelen, alig vártam, hogy megjelenjen.
Charlie-val nagyon eltérő figurák, ám éppen emiatt funkcionálnak annyira jól együtt. Ismeretlenül is megvan köztük a kémia, s az egykori kapcsolatuk árnyéka a mostani idegen érzéssel, valamint az egymásrautaltsággal fűszerezve fantasztikus elegyet alkot. Ráadásul a szerzők nagyon jól megoldották a romantika-nyomozás egyensúlyát. Mind a két szál hangsúlyos, már csak azért is, mert összefüggnek. Nincs egyik a másik nélkül. Csakhogy egykori kapcsolatuk csupa ellentmondás. Szerették, mégis megcsalták egymást. Titkolóztak. A megannyi buktató ellenére mégsem tudták elhagyni a másikat. S, hogy mi köze ehhez családjaiknak? Vagy hogyan kerültek sár és vérnyomok Silas ágyára? Mind-mind olyan kérdés, amire Charliék együttes erővel próbálnak rájönni ebben az izgalmas nyomozással átszőtt kötetben, melyből a jó öreg Bourbon street sem maradhat ki. A sokkoló, durva függővégre azonban nem árt felkészülni, különben megeshet, hogy az ember falhoz vágja a könyvet.

Összességében tehát úgy vélem, a Never Never egy félelmetesen jó, romantikával, rejtélyekkel és nyomozással átszőtt történet, melyet izgalmas karakterei tesznek még szerethetőbbé.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Silas

Kedvenc jelenet: New Orleans

Negatívum: volt néhány apróbb logikai baki, ellentmondás (hétköznapi dolgokban)

Borító: 5/5
Sorozat: Never Never 1.

Colleen és Tarryn az instán

 

Nyereményjáték

Hat állomás, hat film! A játékunk természetesen az amnéziával függ össze. Minden állomáson egy-egy filmplakát részletet találsz, ami alapján ki kell találnod az adott film címét, melyben jelentős szerepet játszik az amnézia, illetve valamelyik főszereplő amnéziás. A feladatod az, hogy a film címét beírd a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

01/07 Kelly és Lupi olvas
01/09 Deszy könyvajánlója
01/11 Könyvvilág
01/13 CBooks
01/15 Dreamworld
01/17 Sorok között

Tarryn Fisher - Dirty Red

A Könyvmolyképző jóvoltából decemberben megérkezett a Szeress, ha hazudok is trilógia második kötete, a Dirty Red - Zűrös vörös, mely Leah szemszögét tartalmazza.
Négy napon keresztül, egy turné keretein belül olvashatod a Blogturné Klub bloggereinek véleményét a műről, továbbá érdekességet tudhatsz meg a könyvről, és természetesen a nyereményjáték sem maradhat el!

Tarryn Fisher: Dirty Red - Zűrös vörös

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633994672
Oldalszám: 294 oldal
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:

Drága Olivia!
Azt hitted, elveheted őt tőlem. Vesztettél. Most, hogy már az enyém, mindent meg fogok tenni, hogy velem maradjon. Kételkedsz bennem? Minden, amire te fented a fogadat, az enyém lett. Ja, és ha esetleg érdekel: már egyáltalán nem is gondol rád. Nem fogom elengedni őt… Soha.
Leah
Leah Smith végre mindent megszerzett, amit valaha is akart. Vagy mégsem? Házassága leginkább kölcsönbérletnek tűnik, mintsem élethosszig tartó elköteleződésnek, az általa felépített kép pedig a szeme láttára omlik össze. Új szerepében és a titkokkal teli múltjának terhével el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni az ellopott kincsek megtartásáért.

Saját véleményem:

A Dirty Red egy igazán rendkívüli és egyedülálló történet. Nem sűrűn találkozni olyan könyvvel, melyben az író meg meri tenni sorozata legutáltabb karakterét főhősnek, s ezzel párhuzamosan rá mer bízni egy egész kötetet. De Tarryn Fisher megcsinálta! És nem is akárhogy!

Az első részt imádtam, ugyanakkor komoly kétségeim támadtak azt illetően, miként fogom elviselni Leah-t. Arról nem is álmodoztam, hogy megértem, megszánom, netán megszeretem őt. A helyzet és a furfangos szerző viszont úgy hozta, hogy ha nem is zártam ezt az elkényeztetett, számító dögöt a szívembe, de megértettem és meg is sajnáltam. Tény, hogy ehhez 294 oldal kellett.

A Kihasznált alkalom vége után jó pár hónappal vesszük fel a fonalat, rögtön egy szülés végébe csöppenve. Leah ugyanis, hogy teljes mértékben magához láncolhassa férjét, Calebet, teherbe esett. Azzal viszont nem számolt, hogy lánya is születhet...

Egy újabb nő, aki másodhegedűssé teszi őt a szeretett férfi életében. Ez pedig óriási hidegzuhanyként éri a magának való hölgyeményt. Képtelen ránézni, vagy a szeretet leghalványabb jelét tanúsítani gyermekével szemben. Csak és kizárólag nyűgöt és újabb riválist lát benne. 

Nem fogok hazudni, eleinte nagyjából szavanként szerettem volna megrázni eme sekélyes, sznob hárpiát. Noha én magam sem vagyok egy gyerekekkel gügyögő, de az, hogy valaki a saját vérét önös célokra akarja felhasználni, majd pedig, ha a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan azt eltervezte, ellenségként kezdi el kezelni, nem kicsit akasztott ki. Ugyanakkor valami mégis arra ösztökélt, hogy egymás után faljam a lapokat. Mi több, egy idő után azt vettem észre, hogy a fejcsóválások mellett jókat mosolygok az újdonsült anyuka szerencsétlenkedésén.  

Leah-nak a terhesség és a szülés révén egy sor újdonsággal kell megküzdenie és elfogadnia, hogy nem minden úgy történik, ahogyan azt szeretné. A teste - amivel anno megfogta férjét - átalakul, veszít régi tökéletességéből, a barátai máshogyan állnak hozzá, és hiába szeretne naphosszat shoppingolni, gondoskodnia kell egy gusztustalan kis lényről. Miközben persze azt az embert is meg kell tartania, akiért mindezt bevállalta. 

Nekem nagyon bejött hogy ez a vörös szörnyeteg hétköznapi problémák árjával találta szembe magát, és jókat mosolyogtam, amikor néhány másodperc vagy óra elteltével jutott csak eszébe, hogy van egy gyereke (és akkor sem az elvárható, ösztönös anyai aggódás miatt), vagy amikor felhívták a figyelmét az intimtorna szükségességére. 

Tarryn Fisher pedig mindezzel gyönyörűen felvezetett egy sok nőt érintő problémát, a szülés utáni depressziót, amihez a nagyvilági életet élő nőből, otthoni kismamává alakuló Liah tökéletes alapanyagot kínált. S miközben a jelen Liah-ja ezzel küszködött, szép lassan megismerhettük, miért lett olyan, amilyen. Na meg a Calebbel való kapcsolatában is visszaugorhattunk a start mezőre. 

Néhány múltbeli fejezet segítségével kirakósként rakosgathatjuk össze kettejük viszonyát. Megtudhatjuk, miként akadtak össze, Leah milyen fondorlatokkal hálózta be a férfit, sőt azt is, Leah milyen árnyakkal küzdött meg, hogy az a gyűrű végre az ujjára kerüljön. 

Hazudnék, ha azt mondanám, megértettem vagy megszerettem Leah-t, mert nem. De Tarryn Fisher bepillantást engedett a kulisszák mögé, és egy negatív töltetű, sebzett lányt alkotott meg általa. Pontosabban egy olyan fenevadat, aki tucatnyi behatás után ugyan megtört, de nem roppant össze teljesen. Leah sokkal inkább erőt merített a vele történtekből, és kőszívű, mindenkin átgázoló, önző valakivé vált. 

Ami pedig Calebet illeti, én az első részben elkövetett szemétsége óta nem tudom sajnálni. Sőt... a szememben ő sokkal mélyebben csücsül, mint vöröske. 

Összességében tehát azt tudom mondani, aki szerette az első részt, semmiképp se hagyja ki, még akkor se, ha tart Liah-tól. Nem kell. Tarryn Fisher varázsló vagy nem tudom, de abszolút emészthető a hölgyemény viselkedése. Nem mondom, hogy nem fog indulatokat kiváltani, de ez a sorozat már csak ilyen. Ebben a történetben mindenki emberi. Olyanok, mint a valóélet emberei. 

Én a magam részéről rettentően várom a folytatást, kíváncsi vagyok, egy ilyen csattanóval záródó befejezés után kinek miként alakul a sorsa.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Leah

Kedvenc jelenet: a bölcsiben hagyós rész

Negatívum: Leah orosz barátnőjét nem bírtam

Borító: 5/2 (ahányszor ránézek, azt hiszem, egy hajfestékes doboz)

Tricia Boozer, 
az eredeti borító modellje

Nyereményjáték

Az írók nagyon szeretik a főszereplőiket vörös hajjal ábrázolni és ez alól Leah Smith sem kivétel. Arra gondoltunk, hogy keressünk még pár hasonló híres vörös hajú szereplőt a könyvekben!
Minden állomáson találtok egy idézetet, ami alapján ki kell találnotok, hogy kinek van vörös haja.
A Rafflecopter megfelelő soraiba egy-egy nevet várunk, és ha helyesen válaszoltatok, akkor részt vesztek a sorsoláson, ahol melynek díja a Könyvmolyképző által felajánlott Tarryn Fisher: Zűrös vörös c. könyv.
Játékra fel!
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Idézet:
Jace előrehajolt, és mutatóujjával megérintette ... halántékát, de olyan finoman, hogy a lány érezte, amint arcát elönti a pír. – Minden, amit tudnunk kell, a fejedbe van bezárva azok alatt a csinos vörös loknik alatt.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

01/05 Kristina blogja

01/06 MFKata gondolatai

01/07 Dreamworld

01/08 Zakkant olvas

Tarryn Fisher - Kihasznált alkalom

Tarryn Fisher trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot. A Blogturné Klub 7 bloggere azonban átlát a szitán, és leleplezi a kezdő svindlereket!

Kövesd te is a turné állomásait, olvasd el a Kihasznált alkalom értékeléseit, ismerd meg a könyv szereplőit és légy részese a Miamiban játszódó történetnek.
Egy kis nyomozásra is meginvitálunk: találd ki, hogy melyik szemfényvesztőt rejtik a leírások és ha elég ügyes vagy megnyerheted a Könyvhéten megjelenő regény egyik példányát!

Tarryn Fisher: The Opportunist - Kihasznált alkalom

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633738351
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Sándor Alexandra

Fülszöveg:

Olivia Kaspen éppen most jött rá, hogy volt barátja, Caleb Drake elveszítette az emlékezetét. A lány eddig is azzal tett szert kétes hírnévre, hogy előnyt kovácsol a helyzetekből. Most pedig döntenie kell, milyen messzire hajlandó elmenni az ex visszaszerzéséért. Miközben Olivia valódi énje és a nem túl dicső közös múltjuk titokban tartásával birkózik meg, akadályt jelent Caleb kattant új barátnője, Leah Smith. A két bestia őrült versengésbe kezd egy olyan férfiért, aki nem emlékszik egyikükre sem. Oliviának viszont hamarosan szembe kell néznie hazugságainak következményével…

Saját véleményem:

Olivia egy véletlennek köszönhetően újból találkozik első és egyetlen szerelmével, Calebbel, akiről kiderül, hogy egy balesetben elvesztette az emlékezetét, így nem emlékszik semmire és senkire, beleértve Oliviát is. A lánynak, aki a szakításuk óta eltelt évek során sem tudta elfelejteni Calebet, mindez kapóra jön. Megragadja az utolsó esélyt, hogy tiszta lappal kezdhessen, noha retteg attól, hogy egy nap visszatér a férfi emlékezete.

Olivia és Caleb egyre több időt tölt egymás társaságában, s a baráti találkozók hamar átváltoznak bensőséges, meghitt találkákká, csakhogy mindezt Leah Smith, Caleb új barátnője nem nézi jó szemmel.

Leah mindent elkövet, hogy elszakítsa az egykori szerelmespárt, nem riad vissza, bármilyen eszközt is kelljen bevetnie. De Oliviát sem kell félteni. Megvannak a módszerei arra, miként húzza el a kettejük számára megadatott időt úgy, hogy közben távol tartsa a vörös hajú bestiát. 

"Szerelembe estem, méghozzá gyorsan és kegyetlenül, mint Tyson balegyenese."

Úgy vágtam bele a történetbe, hogy semmit nem tudtam róla, így hát különösebb elvárásaim sem igazán voltak vele szemben. Az első oldalaknál kétkedve fogadtam az elvesztettem az emlékezetem témát, ami valljuk be, rengeteg sablonos film és könyv alapjául szolgált már. Nehezen tudtam elképzelni, vajon mi újat és legfőképp egyedit tud alkotni belőle az írónő, de minthogy a regény olvastatta magát, szépen sodródtam az árral. És mennyire jól tettem!
Tarryn Fisher elképesztően bánik a szavakkal! Mélyen megérinti az olvasót, és érzelmek egész palettáját váltja ki belőle. Talán a Hopeless volt a legutolsó olyan olvasmányom, ami ennyire intenzíven hatott rám. Átéreztem mindazt, amin Olivia keresztül ment. 

Biztos vagyok benne, hogy Olivia olyan karakter lesz, akit vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni fognak az olvasók, de hidegen tutira nem hagy senkit. 

Az ő személyiségénél a megértés a kulcs. Nem tökéletes lány. Élete során számtalan hibát elkövet, melyek némelyikére nincs mentség, de álszent dolog lenne azt mondani, hogy mi magunk soha nem hibáz(t)unk. A magam részéről teljesen megértettem, mit miért tesz, és az esetek jelentős részében, én sem cselekedtem volna másként... Mindezek mellett pedig fontos tudni, hogy egy sérült lányról van szó, akinek a múltja rányomta a bélyegét az egész életére. Ráadásul mindenki - beleértve saját magát is - őt hibáztatja azért a bizonyos szakításért. Én ezt egészen máshogy gondolom, de minthogy a véleményem spoileres lenne, inkább nem fejtem ki.

Maga a történet két szálon fut. Az egyik a jelen, amiben Olivia és Caleb újra megismeri egymást, találkozgatnak, valamint a lány küzd a démonaival és a vészesen fogyó idővel; a másik pedig a múlt, amiben megismerhetjük kettejük találkozásának és az együtt töltött éveinek keserédes történetét. 

Az írónő tökéletesen és tudatosan váltakoztatja a két idősíkot. A jelent mindig jókor és jó helyen szakítja meg egy kis emlékezéssel, amitől sokkal átláthatóbbá és komplexebbé válik a sztori. Közelebb kerülnek hozzánk a miértek, és amint helyükre kerülnek azok a bizonyos mozaikdarabkák, jobban megérthetjük, mi miért történt.

És hogy mit tartogat még mindezeken kívül Olivia és Caleb története? Rengeteg meglepő, nem várt fordulatot, könnyeket, fájdalmat, szenvedélyt és csalást. 

"Ki küzdene szerelem nélkül ilyen keményen?"

Nos, a fentebbi idézet, akár a szereplők jelmondata is lehetne. Ugyanis ennyi csalással, árulással, kitolással és manipulálással még nem igazán találkoztam. Szinte kivétel nélkül mindenkinek van valamilyen piszkos kis ügye, amit a szerelem nevében művel(t). 

Ennek ellenére, még ha furán is hangzik, igenis szerethető a történet. Talán épp a karakterek tökéletlensége teszi azzá. Ritka és igazán merész húzás egy író részéről az, hogy a szereplői sötétebb oldalát helyezze előtérbe. Félreértés ne essék, nem kell ördögszarvas, vasvillás, világot porrázúzós figurákra gondolni. Ők egyszerűen olyanok, mint mi. Tesznek csúnya dolgokat, de ki nem? Egyéntől függ, ki mennyire elnéző, megbocsátó ezeket illetően. Én például az egyik szereplőt sokáig szerettem, aztán kiderült róla valami, amit képtelen vagyok megbocsátani neki, akárhogy is próbálkozom. 

És a vége! Te jó ég... annyira illik a történethez, hogy az valami elképesztő! Nekem nagyot tetszett az életszerűsége. Olyanfajta érzelmet vált ki az olvasóból, ami a regény befejeztével is tovább munkálkodik az illetőben. És bár lesz még két része, én azt mondanám, tökéletesen megállná a helyét így, ahogyan véget ért.

Aki szereti a keserédes szerelemről szóló történeteket, semmiképp ne hagyja ki!

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Olivia

Kedvenc jelenet: sátrazós kirándulás

Negatívum: Leah, és egy irodai jelenet

Borító: 5/5

Quiet Waters Park

"- Itt nem lehet sátrazni - magyarázza -, de vannak ilyen kis építmények, amiket kiadnak. Úgy néznek ki, mint a sátrak, csak nagyobbak és fapadlójuk van."

"Csak tipire hajazó kis sátrakat láttam. A kabinok biztos hátrébb kaptak helyet, a fák között."

Nyereményjáték

Tarryn Fisher Szeress, ha hazudok is trilógiájának főszereplői szemrebbenés nélkül képesek hazudni, és megtéveszteni a világot, de a svindlerek kétes ranglistájára nem biztos, hogy felkerülhetnének. Játékunkban megismerhetitek a történelem néhány hírhedt szélhámosát, és legnagyobb átveréseiket. Megfejtésként hét nevet várunk, amelyeket kitalálhattok tetteik rövid leírásából, vagy a bejegyzések kiemelt betűinek helyes sorrendben való összeolvasásából.
(A nyereményeket a kiadó postázza kizárólag Magyarország területére.)

Mai svindler:

"A szerencsejáték és a nők izgatták leginkább, és fennen hirdette, hogy a bolondok átverése az intelligencia diadala."

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a turné többi állomására is

05/30 Angelika blogja - Playlist
06/01 MFKata gondolatai - Idézetek
06/03 Könyvszeretet - Miami
06/05 Kristina blogja - Dreamcast
06/07 Dreamworld - Quiet Waters Park
06/09 Zakkant olvas - Borítók & Folytatások
06/11 Kelly Lupi olvas - Trailer