2014. április 28., hétfő

Moskát Anita - Bábel fiai

A GABO SFF jóvoltából megjelent Moskát Anita Bábel fiai című regénye, melyben vallás és babona, modern és ókori keveredik egymással. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Arzén, Dávid és Bábel nem mindennapi történetét!

2014. április 28-tól minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Moskát Anita: Bábel fiai
Kiadó: GABO
ISBN: 9789636898861
Oldalszám: 403 oldal

Fülszöveg:
Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot.
Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek.
A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik.

Saját véleményem:
Moskát Anita regénye minden bizonnyal az idei év egyik legjobbja. Lehengerlő és zseniális!
Az írónő fiatalkora ellenére úgy bánik a szavakkal, mint más az ecsettel. A sorokat élettel és milliónyi színnel tölti meg, s ettől maga a regény is megelevenedik a szemünk előtt. Láthatjuk a tornyot saját pompájában, az építésen keményen dolgozó embereket, vagy a szegénységben élő népet. Érezhetjük a különböző fűszerek illatát, az utcákat betöltő bűzt, és részesévé válhatunk a bábeliek világának.
Ráadásul Anita odafigyelt arra is, hogy kor- és történelemhű legyen, miközben modern és fiktív elemeket egyaránt beleszőtt történetébe. Mindezekkel pedig úgy játszott, hogy abszolút nem tűntek oda nem illőnek vagy hiteltelennek. Továbbá remekül kihasználta az ókori emberek vallásosságát, babonákban- és a természetfelettiben való hitét. Az összes apró részlettől kezdve minden a helyén volt.
Emellett a regény roppant gördülékeny, elejétől a végéig képes fenntartani az olvasó érdeklődését. Ám ettől függetlenül nem egy olyan könyv, amin két nap alatt át lehet futni, ugyanis keményen megdolgoztatja agyunkat, s szívünket egyaránt. Vannak bizonyos részek, melyeket meg kell érteni, átérezni és feldolgozni. 

A cselekmények két szálon futnak, de kellő időben össze-összeérnek.
Az egyik az ókori világban játszódik - nem az eredeti bábeli, hanem egy utána következő kitalált időszakban -, melynek Arzén a főszereplője. Arzén Léonard Château, a Bábel tornyot újjáépíttető, halott próféta fia, akire óriási nyomás nehezedik. Meg kell felelnie a népnek, az általuk felállított és szentként tisztelt Léonard eszményképének, miközben azokkal a szörnyű titkokkal is meg kell küzdenie, melyeket csak ő tud apjáról. Csakhogy mást diktál a szíve, és mást a kötelesség, ez pedig hatalmas teher.
Miután Arzén dönt, viselnie kell annak következményeit, mert mint minden birodalomban, úgy itt is jelen van az árulás, cselszövés, ármánykodás, illetve politikai és vallási viszályokból sincs hiány. Hananiás, az Arzén helyére pályázó pap, pedig kemény ellenfélnek bizonyul, jó stratégiai érzékkel és kőszívvel.
A másik szál, a mi jelenünkben kezdődik, főszereplője egy magyar, egyetemista, festő srác, Dávid, aki napról-napra veszít látásából, mígnem egy nap teljesen megvakul. Nővére, a kedves és segítőkész Lívi, magához veszi és ugyan igyekszik ápolni, Dávid mégis egyre elkeseredettebb lesz. folyamatosan Arzénról és a toronyról álmodik, s szent meggyőződése, hogy Arzén vette el a látását.
Egy idő után a két világ elkezd összefonódni, de, hogy miként, azt nem árulom el. Olvassátok el.
Maguk a karakterek egyébként nagyon sokszínűek, mindannyian eredetiek. Egyikőjük sem tökéletes, esendőek, követnek el hibákat, de mindenképp figyelemreméltóak. Nekem például Arzén óriás szerelem lett, könnyen tudtam vele azonosulni.
Muszáj hozzátennem, hogy bár Anita két fiút választott főszereplőnek - sőt még a mellékkarakterei is leginkább férfiak -, zseniálisan megtalálta a hangjukat. Kellően pasisak. De ugyanez igaz az összes többi figurára is, aki felbukkan, mivel nem csak történetben és csavarokban, erős ez a regény, hanem karakterekben is. Legyen szó Arzénról, Dávidról, Hananiásról, vagy Nátánról.

Mindössze két dolog volt, ami nem tetszett. Hiányoltam, hogy Arzén külsejéről azon kívül, hogy heterokróm szemmel (egyik írisze zöld, a másik kék) született, semmi egyebet nem tudtunk meg. Sem azt, hogy milyen testalkatú, sem azt, hogy markáns, férfias, vagy inkább lágyabb vonalú, feminin arcú, de még a hajszínét, vagy annak hosszát sem. Sőt a koráról sem esik egyetlen szó sem.
Teljes mértékben a mi fantáziánkra van bízva, ami valahol jó, de azért én szeretem tudni, hogy az író milyennek teremtette meg az adott karaktert. Pláne, hogy mindenki másról tudtuk, milyen.
A másik, ami fura volt, az a végén Dávid és a torony. Spoiler nélkül nehéz bármit is mondani erről, de nekem az túl meseszerű lett. Kicsit kilógott azokból a keretekből, amiről egészen addig szó volt. Ám az olvasás élményén nem rontott.

Összességében viszont azt tudom mondani, hogy, aki szereti a keserédes történeteket, a történelmet, az ókori vallási témát, az semmiképp se hagyja ki!
És ne felejtsétek el: a torony és a regény bizony követel áldozatokat. Anita pedig nem finomkodik, és néha bizony George R. R. Martin módjára bánik a szereplőivel, nem kímélve őket. De pont ettől lesz hiteles és valós a világ. Elvégre az élet sem néz senkit.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Arzén, Lívi, Nátán
Kedvenc jelenet: Arzén-Lívi jelenetei
Negatívum: a végén a Dávid-torony dolog
Borító: 5/5




Építőáldozat


Jelentősebb épületek és egyszerű lakóházak emelésekor ősidők óta az alapokba, a sarkokba, a tetőszerkezet és fal találkozásaihoz, vagy a küszöb alá, de magába a falba is: vér- vagy emberáldozatot tett az építő. Akár hídról, várfalról, vagy templomról volt szó, úgy tartották, az építmény csak az építőáldozat meghozatalával lehet erős, tartós, rontásnak és a rontó időnek ellenálló. Továbbá az áldozattal kívánták távol tartani, kiengesztelni a rossz szellemeket.
Két alapvető formája a tényleges és a szimbolikus élőáldozat, valamint más anyagok és tárgyak falba való beépítése. Az áldozatra általában az építés kezdetén és az épület felavatásakor került sor.
Az élőáldozat történhetett akár ember, akár állat (leggyakrabban kakas, tyúk, macska, ló) testrészeinek (csont, haj; koponya, vér, toll, tojás) felhasználásával.
A szokás nemcsak az ókori Mediterraneumban terjedt el, megtalálni a brit szigetektől Japán keleti partjaiig. Szinte minden népnél előfordult. Az ókori népeknél, így Egyiptomban és a Kr. e. 4. évezredtől Kánaánban is szokásban volt ház építésekor, az alapkő letételekor, de más alkalmakkor is bemutatni, nem egyszer embert áldozni. Izrael honfoglalási korából is kimutatható; a Jerikót újra fölépítő Hiel például két fiát adta.
De az egyik legismertebb, életáldozatokat követelő építmény nem más, mint maga a kínai Nagy Fal.
A legenda úgy tartja: Cs’in Si Huang-ti jövendőondói azt jósolták, hogy csak úgy épülhet fel a Nagy Fal, ha egy Van nevű embert, vagy helyette tízezer másikat befalaznak. Végül is sikerült egy Van nevű embert találni, akit azonnal kivégeztek, és örökre a falba zártak. Ez talán csak legenda, de az biztos, hogy a kegyetlen munkában emberek ezrei pusztultak el, és holttestüket valóban a falakba építették be. Ezért is nevezik a Nagy Falat a világ leghosszabb temetőjének, vagy a könnyek falának.

Az élő emberáldozat egyébként világszerte megjelenik a népköltészetben is, nálunk a Kőműves Kelemenné balladája foglalkozik ezzel a témával.




Nyereményjáték


Válaszolj egy kérdésre, és nyerd meg a Bábel fiai három példányának egyikét. Növelheted az esélyeidet ha lájkolod a megadott oldalakat.
(A nyerteseket értesítjük a megadott e-mail címükön. Ha 48 órán belül nem érkezik visszajelzés, automatikusan új nyertest sorsolunk. A nyereményeket magyarországi postázási címre postázzuk.) 




Nézzetek be a többi állomásra

04/28 Dreamworld - Építőáldozat
04/30 Deszy könyvajánlója - Bábel tornya
05/02 Könyvgalaxis - Moskát Anitáról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése