
A Jégvarázs című mese 2013-ben hódította meg magának a közönséget, azóta töretlen az emberek rajongása a rajzfilm iránt. Kicsik és nagyok egyaránt odavannak Elza és Anna nagyszerű történetéért. De vajon mi lett volna, ha a két lány egymástól külön nőtt volna fel és egyáltalán nem emlékezne egymásra? Mi történt volna akkor, ha nem a meséből ismert módon alakul a történet? A Manó Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Sorsfordító történetek legújabb részéből ez is kiderül. Tartsatok velünk, merüljetek el a Jégvarázs világában és vigyétek haza a kiadó által felajánlott három nyeremény könyv egyikét.
Tíz érdekesség a Jégvarázs világából
1) Emlékező víz vs. Elzát hívogató hangok
A víz valódi természetét ugyan még ma sem ismerjük, ám Jacques Benvenist, francia immunológus felfedezte, hogy a víz különleges, emlékező tehetséggel rendelkezik, ami által képes digitálisan rögzíteni, majd újraírni más vizeket.
A Jégvarázs alkotóira mindez ihletőleg hatott, ugyanis a mese 2. részében, amikor Elza megérkezik a különleges jégbarlangba, annak falain emlékképek villannak fel előtte Ahtohallan vízében, mely korábban rögzítette, majd később újraírta Idunna királyné emlékeit.
2) Kétvilág elmélet és Elvarázsolt erdő
A Jégvarázs második részében központi szerepet játszik az Elvarázsolt erdő, melyet a lányok nagyapjának, Runeard királynak az árulása-, valamint az azt követően kirobbanó csata után a természet szellemei ködbe borítottak. Így lakói, a természet szellemeivel összhangban élő northuldrák párhuzamosan élhették életüket a látható világ embereivel, épp úgy, ahogyan azt a platóni kétvilág elmélet is mondja:
"Platón filozófiájának lényege a két világról szóló tanítás, az ún. ideatan. Eszerint az érzékek által megismerhető látszatvilág, a Mi Világunk csak tökéletlen tükröződése a szellem, az ideák tökéletes világának.

A Jégvarázs alkotóira mindez ihletőleg hatott, ugyanis a mese 2. részében, amikor Elza megérkezik a különleges jégbarlangba, annak falain emlékképek villannak fel előtte Ahtohallan vízében, mely korábban rögzítette, majd később újraírta Idunna királyné emlékeit.
2) Kétvilág elmélet és Elvarázsolt erdő
A Jégvarázs második részében központi szerepet játszik az Elvarázsolt erdő, melyet a lányok nagyapjának, Runeard királynak az árulása-, valamint az azt követően kirobbanó csata után a természet szellemei ködbe borítottak. Így lakói, a természet szellemeivel összhangban élő northuldrák párhuzamosan élhették életüket a látható világ embereivel, épp úgy, ahogyan azt a platóni kétvilág elmélet is mondja:
"Platón filozófiájának lényege a két világról szóló tanítás, az ún. ideatan. Eszerint az érzékek által megismerhető látszatvilág, a Mi Világunk csak tökéletlen tükröződése a szellem, az ideák tökéletes világának.
A Másik Világ szemben áll a Mi Világunkkal, ez a Szellem (értelem) tökéletes világa, ami a téren és időn túli világ. A Másik Világban az ideák is létező dolgok, de lényegileg mások, mint az evilági dolgok: az evilági osztálybeli dolgok összetettek, elpusztíthatók, változékonyak és láthatóak, az ideák ellenben nem összetettek, elpusztíthatatlanok, időtlenek, önmagukkal azonosak." - írja a .sapientia.ro
3) Rúnakövek vs vikingek
Továbbra is a mese második részénél maradva, érdemes megvizsgálni azt a négy kőoszlopot, melyek Arendelle és az Elvarázsolt erdő határán állnak. Az oszlopok nagyban hasonlítanak az ősi viking sírkövekre, mi több a beléjük vésett jelek (a négy ősi elem) is a viking kultúrára utalnak, és mint tudvalevő, az ókori északi népek hittek a szimbólumok erejében. Az ő hitrendszerükben minden rúna valamilyen természeti elv, vagy hatalom jelképének számított: a mágia rejtélyes kellékeinek, szent jeleknek és varázsigéknek, melyek mélységes titkokat rejtenek.
4) Nokk, a vízi szellem

5) Nokk és a skandináv mitológia
A Nokk alakját nem csupán a germán, hanem a skandináv mitológia is inspirálta, méghozzá nem is kicsit: "A backahast egy alattomos vízi lény a skandináv mitológiában, mely párhuzamra hozható a skót kelpiével. Skandináv megnevezése eredetileg bäckahäst, melyet az angolok „brook horse”-nak, azaz pataki lónak fordítottak.
A legenda szerint át tud változni egy kisebb csónakká, vagy a fejét a vízben tartva képes úszni, így akár úgy tűnhet, mintha egy átlagos farönk lenne – vagy csak egy vízbe fúlt ló. Bárki, aki megközelíti, tragikus végre számíthat, ugyanis a hajó hirtelen elsüllyed – utasával együtt -, a farönk/ló pedig hirtelen megelevenedik, megragadja az áldozatot és belehúzza a vízbe. A vízbekerültet aztán nem ereszti, hanem fölfalja.
Más leírások pedig úgy jelenítik meg őt, mint egy pompás állatot, aki a tavak, folyók partján tűnik fel, leginkább ködös időben. Bárki, aki fölül a hátára, soha többé nem lesz képes leszállni róla. A ló a vízbe ugrik, magával rántva lovasát is, s el nem engedi, amíg az meg nem fullad.
Azonban néhány embert, akik tudtak a legendájáról, nem tudott becsapni, sőt, a történetek szerint volt, hogy magát a lovat csapták be. A backahast erős, gyors lény – az emberek kiválóan ki tudták volna használni természeti adottságait a földjeik művelésére, fölszántására, hiszen bármely lónál szívósabb volt. Létezik egy mese egy lányról, akinek sikerült becsapnia a lényt és munkára fognia." (forrás: afantasyfoldje)
6) Bruni és a tűz
Emlékeztek a kis szalamandrára, Brunira, a tűz szellemére? Felmerülhet a kérdés, miért pont szalamandra? Egyáltalán... egy hüllő hogyan kapcsolódhat a tűzhöz? Nos, a válasz talán meglepő lesz, de Arisztotelész úgy tartotta, ha egy szalamandrát tűzbe rakunk, az
elalszik. Plinius, római természettudós szerint pedig a szalamandra kizárólag
tűzben él, mert bőre olyan hideg, hogy a lángnyelveket is csak langyos
simogatásnak érzékeli.
7) Gale és a görög mitológia

8) Joik vs az Elzát hívó hangok
Titeket is megbabonáztak azok a különleges, nem evilági hangok, amik Elzát rendre kísértették? Joiknak hívják őket, ami voltaképp a számik (lappok) legősibb éneke.
"A sámánszertartás fontos része a joika, tulajdonképpen zsolozsma, vagy varázsének a halott hősök idézésére, akiket segítségül hívnak. A hang rezegtetése eszköz a révület állapotának megteremtéséhez. A néphit szerint a szellemek nem törődnek az emberek mindennapi beszédével, de figyelnek a rendkívüli hangokra és szavakra. A joikában használatos szavak egy része ezért szóhasználaton kívüli, kiejtésük a szertartásokon kívül tilos, szintúgy ezek ismertetése kívülállók számára. A dalokat hangszeres kíséret nélkül adják elő, zenekultúrájuk az énekben nyilvánul meg." -írj a wikipedia.
Szájhagyományok szerint a sarkvidéki tündék és tündérek Joikot adtak a számi népnek.
9) Trollok
A Jégvarázs készítői sosem tagadták, hogy nagy hatással volt rájuk a skandináv kultúra, melynek fontos részét képezik a trollok. Így tehát az, hogy Troll papa és a többiek szerves részét alkotják a mesének, nem véletlen.
10) Mnémoszüné és Ahtohallan vize
Az első pontban már írtam nektek az emlékező vízről, de létezik a görög mitológiában egy folyó, ami ugyancsak inspirálólag hatott a stábra. Hádészről és Léthéről, a feledés folyójáról már valószínűleg hallottatok. De azt például tudtátok, hogy csordogált odalent egy másik folyó is, a Mnémoszüné (aki az emlékezés istennőjéről, a múzsák anyjáról kapta a nevét), amiből az igazán nagy kiváltságot élvező lelkek ihattak? Ez ugyanis nem volt más, mint az emlékezés folyója...
Nyereményjáték
Mivel a Ne érezz, ne kérdezz című könyv a Jégvarázs című mesét dolgozza fel, így a játékot a mese legikonikusabb dala ihlette, amelynek a címe magyarul Legyen hó. Nincs más dolgotok, mint megkeresni minden bejegyzésben azt a szót, mely a hópelyhet rejti. Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
Nézzetek be a többi állomásra is
06/22 Utószó
06/23 Flora the Sweaterist
06/24 Csak olvass! (extra)
06/25 Fanni's Library
06/26 Readinspo
06/27 Utószó (extra)
06/29 Fanni's Library (extra)
07/01 Könyv és más
07/03 Dreamworld
07/04 Spirit Bliss Sárga könyves út
07/05 Hagyjatok! Olvasok!
07/06 Dreamworld (extra)
07/07 Sorok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése