A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bihari György. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bihari György. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. augusztus 23., vasárnap

Rebecca Ross - A királynő koronázása



A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross The Queen sorozatának befejező részét A királynő koronázása címmel. A győztes csata és a bűnösök elfogása után még nem jött el a megbékélés ideje, újabb szökésekkel, ármányokkal és cselszövésekkel kell hőseinknek szembenézniük. Érdemes követni az öt állomásos blogturnét, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.


Rebecca Ross: A királynő koronázása

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634992165
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
Brienna immár a tudás mesternője, és kezdi megszokni új életét a csodás Maevana földjein az egykor kitagadott lord, David MacQuinn lányaként. Még hosszú út áll előtte, hogy megkedveltesse magát a MacQuinnekkel, mely nem egyszerű feladat, ha közben a királynő legfőbb tanácsosaként nemcsak a háza, de az egész ország érdekeit nézni kell. És akkor még ott van a sajgó vágy, melyet nap mint nap érez Cartier, valódi nevén Aodhan Morgane iránt. Aodhan igyekszik helyreállítani elbukott háza hírnevét, bár gondolatait főként a gyönyörű Brienna és csókjának édes íze köti le. Amikor azonban egy este egy koszos kisfiút talál a kastélyban, aki nem mondja meg, kicsoda, a dolgok új fordulatot vesznek. Vajon ki igazából a fiú, és mit akar Aodhantól? Eközben közeleg a kegyetlen, ledöntött uralkodócsalád, a Lannonok tárgyalása, mely után a jogos királynő, Isolde végre felülhetne a trónra. Azonban a börtönbe vetett gaz királynak, Gilroy-nak sok szövetségese van, akik bármit megtennének urukért. Briennáéknak újra össze kell fogniuk, még ha a küldetés az életükbe is kerülhet. És jobb, ha vigyáznak, ugyanis a szerelmes szívnél nincs sérülékenyebb.

Saját véleményem:
Rebecca Ross duológiája  különösen kedves a szívemnek. A szerző gyönyörűen ír és fogalmaz, szereplői szerethetőek, az általa felépített világ pedig épp oly' izgalmas, mint maga a szövevényes cselekmény. Mindezeken felül pedig megvan benne az a szavakkal leírhatatlan plusz is, amitől úgy érzed, te magad is részese vagy a történetnek.

"Valamennyiünknek időre van szükségünk, hogy megnyugodjunk, gyógyuljunk, felfedezzük, kivé kell válnunk."

A királynő koronázása percre pontosan onnan folytatódik, ahol az első kötet véget  ért. Brienna és Cartier megérkeznek MacQuinn vacsorájára, melynek végén kénytelenek rádöbbenni, hogy a játék bizony még csak most kezdődik igazán. Maguk mellé kell állítaniuk a klánokat, megbékíteni a viszálykodó családokat, felkutatni a Lannon-pártiakat, levezényelni Gilroy és családja tárgyalását, valamint hivatalosan is megkoronázni Isolde királynőt. Mindeközben pedig Briennára hárul, hogy az ellenséges Allenach család sarjaként elfogadtassa magát MacQuinn lányaként, míg Cartiernek olyan szerepet kell magára öltenie, amiről jóformán semmit se tud - miközben egy titokzatos kisfiú is felbukkan a kastélyában.

Ki merem jelenteni, hogy a duológia második kötete sokkalta lebilincselőbb, mint az elődje, figyelembe véve, hogy a szereplőkre ezúttal nem kisebb feladat hárul, mint az, hogy felépítsenek egy új, jobb birodalmat. Egy másfél évszázada letűnt királyságot viszont nem könnyű feléleszteni, főleg nem olyan ingoványos alapokkal, mint amivel Briennáék rendelkeznek.
Gilroy legyőzése, az Éjkorány-, valamint a Kánon megszerzése csupán a kezdet volt, a folytatásban a politikái, az ármánykodásé, a kétségeké, a mágiáé és a titkoké a főszerep. És ezekből bizony jócskán ki is jut számukra. Mialatt a királynő retteg, milyen hatással lehetnek rá az újonnan visszaszerzett mágikus tárgyak és képessége, addig Cartiernek tanárból egy nagy múltú család vezéralakjává kell átvedlenie, Briennának pedig felül kell tudni kerekedni származásán. Mindez azonban közel sem minden: új és régi szereplők bolygatják meg a szálakat, titkok-rejtélyek nehezítik meg a szereplők sorsát, miközben az ellenség sem alszik.

Az első részhez hasonlatosan a történet első fele ezúttal is kicsit lassabban csordogáló, majd egyre gyorsuló; ám ez közel sem jelenti azt, hogy unalmas lenne! Rebecca Ross írásmódja elképesztően lendületes és részletgazdag, könnyű el- és beleveszni, sodródni a szebbnél-szebb leírásaiban. Idejét se tudom, mikor olvastam utoljára ennyire lírai szépségű, hangulatos fantasy-t. Átvitt értelemben persze, mert bár valóban vannak benne tényleges szépséggel illethető részek, azért ez mégsem egy bájos világ. Hőseink harcban állnak, a hangulat puskaporos, ennek megfelelően sokszor meglepően kegyetlen és nyers is. Vagy éppen ingoványos.
Nem mellesleg Rebecca Ross ezúttal is nagyon értékes és érdekes témákra helyezett hangsúlyt, kezdve a vérségi köteléktől, a mágiával kapcsolatos kétségeken át, egészen a birodalom újraalkotásáig. Csupa olyasmire, ami ritkán jelenik meg vagy kérdőjeleződik meg egy-egy történetben, holott is nagyon sarkalatos kérdések. Örülök, hogy e hármas A királynő koronázásának szerves részévé vált. És annak is, hogy Brienna kapott egy mesélő társat Cartier személyében. Kettejük nézőpontjának hála sokkal jobban kitárulhatott előttünk a világ.

Immáron tehát nyugodt szívvel kijelenthetem: Briennáék története hatalmas kedvencem lett, messzemenőkig az egyik legjobb ebben a zsánerben! Szövevényes, lebilincselő és ámulatba ejtő. Ajánlom minden fantasy rajongónak! A királynő koronázása az idei év egyik legkiemelkedőbb kötete.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Brienna, Cartier, Merei, Isolde és sokan mások
Kedvenc jelenet: spoileres lenne
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: A királynő #2




Playlist


https://open.spotify.com/playlist/7oFjnQ11H59KhvRRZmk4PO?si=uJ4blLw5SAqAXe0BnHeu0Q




Nyereményjáték


Arra számítunk, hogy olyanok játszanak, akik ismerik az első részt, és a második részbe is beleolvastak a kiadó weboldalán.
Minden állomáson kaptok egy kérdést, amit be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Otthon érdemes a keresztrejtvényt lerajzolva kitölteni a sorokat, mert a középső vastagon kiemelt függőleges sor adja ki a bónusz megoldást, ami növeli a nyerési esélyt.
Minden kérdésre egy-egy szó (név) a válasz, amelyek könnyedén megfejthetők, ha elolvastátok a beleolvasót.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Annak a mágikus kőnek a neve, mely 136 éve tűnt el.







Nézzetek be a többi állomásra is

08/12 Kelly & Lupi olvas
08/15 Sorok között
08/18 Csak olvass!
08/21 Dreamworld
08/24 Readinspo

2018. november 17., szombat

Sara Holland - Everless



A pénzed az időd. Az időd a pénzed. Everless világában a kettő ugyanaz. A Blogturné Klub 5 állomásos turnéra indul Sempere királysága, hogy együtt próbálja meg felfedni a rejtélyeket Julesszel. Tarts velünk, és ha ügyes vagy, a Maxim Kiadó által felajánlott három kötet egyikét is megnyerheted.


Sara Holland: Everless - A varázslónő és  az alkimista

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632619699
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
Sempera királyságában idővel fizetnek, amelyet kivonnak a vérből, vashoz kötnek és meg is esznek azok, akik tovább akarnak élni. A tehetős arisztokraták, például a dúsgazdag Gerling-család, halálra adóztatják a szegényeket, hogy évszázadokkal megtoldhassák saját életüket. Senki sem gyűlöli jobban a Gerlingeket, mint Jules Ember, aki tíz éve az apjával együtt a szolgálatukban állt, amíg egy végzetes baleset arra nem kényszerítette őket, hogy éjnek évadján meneküljenek el a fényes kastélyból. Amikor Jules rájön, hogy az apja haldoklik, tudja, hogy vissza kell térnie Everlessbe, időt kell szereznie az apjának, mielőtt örökre elveszítené. Ám a visszatérés Everlessbe több veszéllyel – és kísértéssel jár – mint Jules várta. Hamarosan beletéved a sötét titkok mocsarába, és nem tud választani két testvér között, akikről azt hitte, hogy sohasem fogja viszontlátni őket. Döntéseivel megváltoztathatja a sorsot – sőt, magának az időnek a sorsát.

Saját véleményem:
Sempera népéhez hasonlóan én is idővel - olvasási idővel - fizettem azért, mert elcsábultam a regény gyönyörű borítója láttán. Nem bántam meg. Meglehet, az Everless nem tökéletes, az alapötlete viszont zseniális! Egy királyság, ahol a pénz az idő, az idő a pénz... önmagában is lenyűgöző ötlet, főleg akkor, ha hozzám hasonlóan kimaradt az életetekből Justin Timberlake azonos tematikájú filmje.

"Az erdőtől majdnem mindenki fél, mert elhiszik a régi meséket a tündérekről, akik megfagyasztják a vérünkben az időt, vagy a boszorkányokról, akik egyetlen elsuttogott szóval éveket onthatnak ki a hóra."

Sempera királyságában az idő a legdrágább kincs, s egyben a fizetőeszköz is. Az emberek ereiből, vérük megcsapolásával kivonják az időt, és vérvas érméket kovácsolnak belőlük, amikkel aztán megfizethetik az adót vagy élelmet vásárolhatnak. A dúsgazdag családok pedig - földhasználat és védelem jogcímén - havonta megtöltik ládáikat a szegényektől elkobzott vérvassal, amit aztán teájukban feloldva elfogyasztanak, s életidőt nyernek - annyit, amennyit az adott érme ért: néhány hónapot, egy évet. Ebből kifolyólag nem ritka, hogy a történetben is főszerepet játszó Gerling-családhoz hasonló nemesek kora a többszáz évet is meghaladja, míg a nyomorgó nép szenved, s idejekorán meghal.
Jules apjának is fogytán az ideje, úgyhogy bármennyire is ódzkodik a gondolattól, a lánynak döntenie kell: saját idejével fizet, most hogy betöltötte a tizenhetedik életévét, vagy visszamegy Everlessbe, a Gerling-család otthonába - oda, ahonnan tíz esztendővel korábban elmenekültek azért, mert szemtanúja volt egy családi testvérgyilkos merényletnek -, ahol cselédlányokat toboroznak gyerekkori szerelme, Roan esküvőjére. Noha utóbbival a lebukást, s egyben az életét kockáztatja, a fizetség nagysága miatt amellett dönt, bízva abban, hogy a brutálisnak vélt Liam nem ismeri őt fel...

"Megragadhatom az időt, de akárhogy összpontosítok, nem kényszeríthetem, hogy visszafelé folyjon."

Maga a történet nekem ugyan egy kicsit összeollózottnak tűnt (bár az is igaz, hogy nehéz újat mutatni ezen keretek között), az idő témájának ilyen szintű beemelése viszont határozottan tompított rajta, s egyben annyira érdekfeszítővé tette, hogy mindenféle hibát semmissé varázsolt. Nem gondolkoztam biológiai, fizikális, megfoghatatlan dolgokon, csak hagytam, hogy a szerző szavai magukkal ragadjanak, s élveztem az így megelevenedő, borongós hangulatú, kissé balsejtelmes mesét. 
Mióta világ a világ, próbáljuk megérteni, megfogni és megmásítani az időt, az életünk meghosszabbításáról nem is beszélve. De vajon jó-e belenyúlni a természet rendjébe, megváltoztatni azt, s irreális módon kitolni a határainkat? Meddig marad ember az ember? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is megjelennek az Everlessben, amellett, hogy a klasszikus fantasy és akció elemekről sem szabad megfeledkezni.
Jules az apja miatt tér vissza a Gerling-család otthonába, ami ellentmondásos érzéseket vált ki belőle. Egyrészt erősen dominál benne a nosztalgia, a sok régi, kedves emlék, melyek közül a legerősebb a Roanhoz fűződő viszonya, másrészt retteg. Retteg attól, hogy a fiú bátyja észreveszi őt, mint egyetlen szemtanút, aki látta, miként akart végezni egykoron öccsével, s annyi év után végre elhallgattatja. E kettős végig nagyon meghatározó, annyira, hogy Jules Liam iránti gyűlölete sok esetben túlzó, akárcsak a szinte oldalanként előtörő flashback pillanatok. Ám mindemellett még ott van Roan menyasszonya, Ina, a királynő, és a meg-megdermedő pillanatok, amikor is Jules körül megfagy az idő. Mindezek jóval hangsúlyosabbak is, mint a fivérek (aki egyébként szintén tartogatnak meglepetéseket).

Az Everlesst elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik az önálló mitológiával rendelkező, udvari intrikákkal átszőtt, rejtélyes történeteket, melyekben a hősnő talpraesett, de nem tökéletes. Fura módon egyébként - a gyönyörű borítója mellett - azért is adtam neki esélyt, mert a fülszöveg alapján reménykedtem benne, hogy Az Ékkő nyomán keletkezett űrt kitölti majd, és valami ahhoz hasonló élményben, körítésben részesít; legnagyobb meglepetésemre, ezt többé-kevésbé meg is kaptam. Szóval részemről, hibák ide vagy oda, abszolút pozitív élményként könyvelődött el Jules története; kíváncsian várom a folytatást.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Jules, Liam
Kedvenc jelenet: az idő, mint központi téma
Negatívum: sok, apró flashback pillanat
Borító: 5/5
Sorozat: Everless trilógia #1
Megtetszett?
Vidd haza!




Nyereményjáték


Az Everless világában minden az időről szól - ahogy most a játékunkban is. A borító és a regény világa inspirálta ugyanis mostani játékunkat.
Keresd a homokórákat! A feladat egyszerű: számoljátok meg az állomásokon található homokórákat - majd a végén adjátok is össze, mennyit találtatok.Előfordulhat, hogy egy állomáson több, de az is, hogy egyetlen homokórát sem rejtettünk el.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!




Nézzetek be a többi állomásra is

11/08 Deszy könyvajánlója
11/10 Nem félünk a könyvektől
11/12 Sorok között blog
11/14 Kelly & Lupi olvas
11/16 Dreamworld

2018. november 13., kedd

Rebecca Ross - A királynő felemelkedése


A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Rebecca Ross: A királynő felemelkedése című regényét. Egy vérbeli fantasy történet elevenedik meg a lapokon, ahol a hősnőnk belecsöppen az intrikákkal teli hatalmi harcokba, rá kell jönnie, hogyan segíthetné a valódi uralkodót a trónra. Érdemes követni a hat állomást, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk helyes megfejtői között.


Rebecca Ross: A királynő felemelkedése

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617596
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
Briennának csak két vágya van: egy sikeres vizsga, hogy hivatott lehessen, és egy pártfogó. A valeniai híres Magnalia Házban, ahol felnőtt, elvben felkészítették erre az életre. Mert vannak, akiket ösztönös tehetséggel áldott meg a sors az öt hivatás – a művészet, a zene, a színjátszás, az ékesszólás és a tudás – valamelyikével, ám Brienna csak hosszas vívódás után talált rá a magáéra, a tudásra. Így hát bekövetkezik az, amitől a legjobban félt, és nem talál magának pártfogót. Hónapokkal később váratlan fordulattal jelentkezik a reménybeli pártfogó egy kegyvesztett lord személyében. A lány kelletlenül fogadja el az ajánlatot, mert gyanakszik a lord szándékaira. Ám a történet nem ilyen egyszerű, mert javában folynak az előkészületek a valeniai királysággal rivalizáló Maevana uralkodójának megbuktatására, hogy a jogos – és varázserejű – királynőt juttassák vissza a maeván trónra. Sokan vannak az összeesküvők, köztük olyanok, akik közelebb állnak Briennához, mint azt a lány gondolná. A készülődő háborúban Briennának választania kell a hivatás és a vér szava között.

Saját véleményem:
Rebecca Ross regényére gyönyörű, női alakos borítója miatt figyeltem fel, ami szépsége mellett tökéletesen összefoglalta, milyen tartalomra számíthat az ember. Épp ezért sajnálom annyira, hogy a hazai kiadó sutba hajított egy olyan fedlapot, mint az, s helyette egy mutatós, ám jellegtelen verziót választott. Csak remélni tudom, hogy a nagy kékség elegendő olvasót fog megragadni.

"A hivatásnak öt szíve van - kezdtem. - Hivatás a művészet, a zene, a színház, az ékesszólás és a tudás. A hivatás a feltétlen odaadás; buzgalom és szenvedés; nyugalom és lelkesedés. Nem ismer határokat, élhet férfiban és nőben, rangtól, méltóságtól, örökségtől függetlenül. A hivatás férfivá és nővé lesz, a férfi vagy a nő lesz maga a hivatás. A hivatás a szellem és a test kiteljesedése, az odaadás, az önfeláldozás és a tettek foglalata."

A történet központi alakja a hányattatott sorsú Brienna, aki tízéves korában, rejtélyes módon felvételt nyer a Valenia királyságában működő Magnalia Házba. Egy olyan intézménybe, ahova mindössze öt gazdag és tehetséges lányt vesznek fel, hogy azok az öt hivatás egyikének szentelhessék magukat, s hét év alatt kitanulják a választott szakot. Ezt követően vizsgát tesznek, hogy hivatottá váljanak, köpenyt és címet szerezzenek, ám ahhoz, hogy kiteljesedhessenek, szükségük lesz egy pártfogóra (amennyiben ez nem jön össze, visszasüllyednek a társadalomba). Noha Brienna érkezésekor nincs szabad hely, egy, a származásával kapcsolatos titok miatt mégis befogadják, a lány pedig évről évre új hivatást próbál ki, mígnem rálel a tudásra, melyben a nála tíz évvel idősebb Cartier lesz mestere. A tizenhetedik napfordulója után viszont valóra válik Brianna legnagyobb félelme: nem talál pártfogóra, így maradni kénytelen. Hónapokkal később mégis felbukkan egy kegyvesztett lord pártfogó, aki által Brianna nem csupán a trónviszályok közepette találja magát, de végre értelmet nyernek egyre sűrűsödő látomásai is, melyek a maevanai királysághoz kapcsolódnak.

"- A szívednek kell választania, Brienna. Annyit mondhatok: nem számít, milyen utat választasz, én követni foglak, akár a sötétségbe is."

A királynő felemelkedése rendkívül összetett történet, melyben mágia, viszályok, különleges, időutazásszerű látomások és egyszerű romantika keveredik. Egy fiktív - írekére-skótokéra hajazó - világban, ám a mi ismereteinknek megfelelő, 1500-as évek közepén játszódik, bentlakásos "iskolával", királyságokkal, klánokkal, rengeteg ármánykodással és titokkal fűszerezve. Mindemellett két nagy részre osztható (attól függetlenül, hogy valójában négyből áll): élet a Magnalia Házban, és onnan kikerülve. Utóbbi ugyan pörgősebb, ám az iskolai élet is bőven tartogat izgalmakat. Kezdetnek ott van például a tanár-diák közti szál, mely első perctől kezdve vibrál, ám ennél is izgalmasabbak Brienna átcsúszásai.
Ahogy fentebb említettem, egy elég összetett történetről van szó, sok szerteágazó, mégis kapcsolódó szállal, viszont az írmagját a maevanai királyság helyzete adja. Négy királyság közül háromban mindig is királyok uralkodtak, míg Maevana trónján királynők ültek, ezt szavatolta a Királynő Kánonja is (egy törvény, ami kinyilvánítja, hogy csak nők uralkodhatnak). Egy véres, mágikus csatában viszont megölték a legutolsó királynőt, helyére  pedig király került. Azonban ennél jóval több is történt: eltűnt a Királynő Kánonja és az Éjkorály Köve, az ármánykodásokról nem is beszélve.
És hogy miként kapcsolódik ez a jelenhez? Úgy, hogy Brienna egy könyvnek hála folyamatosan belecsusszan őse bőrébe és visszarepül 1430-ba, olyasmiket látva, tapasztalva, amikről senki nem tud.

A királynő felemelkedése szövevényes kaland, történelemmel, háborúval, titkokkal, izgalmas helyszínekkel, szerethető karakterekkel fűszerezve. További előnye, hogy iszonyúan olvastatja magát, részben olvasmányossága miatt, részben pedig azért, mert az ember majd' megőrül, hogy végre kigabalyítsa a szálakat.
Ha szeretitek a műfajt, bátran ajánlom - jómagam minden oldalát imádtam.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Brienna, Cartier mester
Kedvenc jelenet: Brienna látomásai
Negatívum: 
Borító: 5/4
Sorozat: A királynő #1
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


A regényben jelentős szerepük van a csillagképeknek, a tudóspalánták a vizsga után a köpenyük hátán viselik a választott csillagkép hímzést. Minden állomáson találtok egy csillagképet, melynek a magyar megnevezését kell beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Vigyázat, nem mindegyik zodiákus jegy!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

11/07 Kelly és Lupi olvas
11/09 Betonka szerint a világ…
11/11 Deszy könyvajánlója
11/13 Dreamworld
11/15 Spirit Bliss
11/17 Sorok között

2015. november 16., hétfő

Melissa Landers - Elválasztva


A Maxim Kiadó jóvoltából magyarul is olvashatjuk a várva várt folytatást, Cara és Aelyx hihetetlen kalandjait, amelyek már nemcsak a Földön játszódnak, hanem a távoli Leihr bolygón is.

2015. november 12-től kétnaponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve néhány, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nemcsak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és a szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Melissa Landers: Elválasztva

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632616827
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
Cara mindig is tudta, hogy az élet a L’eihr bolygón megváltás lesz a számára. Miután Aelyxszel, a barátjával a Földön éltek, és próbálták helyrehozni a két bolygó közötti megtört szövetséget, Cara elkerült a L’eihr nevű bolygóra, és új iskolát kellett keresnie magának. A lányt kiválasztják egy feladatra, amely során az emberek egyik képviselőjeként élhetne. 
Ezalatt Aelyx a Földön van, ahol egy hatalmas PR kampány részese lesz, amely során az emberi és a L’eihr bolygó lakói közötti kapcsolatot kell reklámoznia. Az emberek nem tudják, hogy e kapcsolaton alapul a jövőjük: egyedül Aelyxnek és embereinek van meg a megfelelő technológiájuk ahhoz, hogy legyőzzék az emberi kormányzat által rejtegetett víztartalékot fenyegető halálos szennyezést. Valamiért azonban Aelyx világának vezetői hirtelen mindenképpen embereket akarnak állítani saját oldalukra, és a szemük sem rebben a fiú életét érő extrém történések során. Mindenképpen szükség van az emberek segítségére, de pontosan miben és hogyan? És vajon mit kérnek majd a segítségükért cserébe?

Saját véleményem:
Az első rész idegőrlő befejezése után kíváncsian vártam a folytatást, hisz hőseinket abban a tudatban hagytuk magukra, hogy a szövetség létrejöttének érdekében Cara a L'eihr bolygóra utazva próbálja elmélyíteni a kapcsolatot a két faj között, míg Aelyx a Földön ügyködik ugyanezen.
Az Elválasztva pedig pontosan innen veszi fel a fonalat, s a kötet jelentős hányadában szerelmespárunk külön-külön küzd azért, hogy megteremtsék a békét, s végre megköttessen a szerződés. Carának - bátyját leszámítva - egyedüli emberként kell beilleszkednie a l'eihrek közé, mint első reménybeli telepes, míg Aelyx a Földön lévő társaival együtt egy PR kampány arcaként kénytelen ténykedni.

Maga a sztori kicsit lassan indul be, a könyv nagyjából harmada lassabb lefolyású. Az izgalmak helyett a beilleszkedésé, és a jelenlegi állapotok megismeréséé a főszerep, melyet a váltott szemszögek révén követhetünk figyelemmel, de később aztán kellően bepörögnek az események, s számtalan titokkal találjuk szembe magunkat.

Bevallom, nekem Cah-ra fejezetei sokkal jobban bejöttek, alig vártam, hogy minél gyorsabban letudhassam a többit. A fordított szituáció, az, hogy az írónő ezúttal embertársunkat - és általa minket - szakította ki a jól megszokott, ismert közegből, nagyon jót tett mind a történetnek, mind a karakternek. Cara a regény során sokat fejlődik, és útközben fel is nő.

Kezdetben óriási lelkesedéssel vág neki a nagy kalandnak, még a furcsa ruhák, szigorú szabályok, és íztelek ételek sem érdeklik. Tele van kíváncsisággal, elhivatottsággal, tettvággyal. Szeretné felfedezni, belakni a bolygót, mely reményei szerint a jövőben közös otthona lesz szerelmével. Csakhogy a l'eihrek, egy-két egyedet kivéve nem fogadják kitörő lelkesedéssel. Ráadásul Cara kénytelen szembesülni tanulmányai során a másfajta mentalitással, ami igencsak megterheli mind lelkileg, mind fizikailag (testnevelés órák). S helyzetén az sem sokat segít, hogy aláveti magát egy különleges szertartásnak, mellyel l'eihrré válik - merthogy a ceremónián egy meteorit formájú tűzgolyó csapódik be a tömeg közé, melyet a vezetőség feltűnően igyekszik elrejteni a lány tekintete előtt, mielőtt az alaposabban megvizsgálhatná.
De ha mindez nem lenne elég, iskolatársai is állandóan bántják, bajba keverik, és Aelyx miatt még a csúnya, zöldszemű szörnyeteg is feltámad benne. Egyetlen támasza Elle, a szobatársa (és olykor a távozni készülő bátyja, Troy).
Mindezen nehézségek dacára Cara egyik nagy erőssége a kitartás, és az eltökéltség. Szerettem benne, hogy nem zuhant magába, hanem mindig igyekezett úgy csűrni-csavarni a dolgokat, hogy az jó legyen. Esetenként pedig nagyon mókás volt nézni, hogyan próbál megküzdeni a dolgokkal. Az edzésein én konkrétan fetrengtem, akárcsak az Aelyx szőrös, kezdetben undok, majd ragacs állatkájával vívott harcán.

Ami egy kicsit meglepett, az a L'eihr bolygó. Valahogy futurisztikusabbra, idegenebbre számítottam. a mindenféle hülye és emberek számára idegen szabályoktól eltekintve, nekem túl földi volt a helyszín. A kultúra része azonban teljesen rendben volt, abban visszaköszönt a másik civilizáció érzete, és érdekfeszítő, izgalmas élmény volt látni, miként zajlik náluk egy beavatás, hogyan kezelik a gyerekdolgot, stb.

Persze van nekünk egy Aelyxünk is, aki bolygónkra száműzve egy PR kampány kellős közepében találja magát, miután újfent életére törnek, és a L'eihrek azzal fenyegetőznek, hogy nem kötik meg a szövetséget - melyről a fiú pontosan tudja, mennyire fontos az emberiség számára, az életben maradásunk miatt. Ezek után a két faj képviselői közösen egy kampány mellett döntenek, mely nagyban hasonlít egy elnökválasztás és jótékonykodás keverékéhez.
Valljuk be, nem hangzik túl izgalmasan, és ténylegesen sem az. Aelyxék is unják, életüket egyedül a pihenőidejükben történő események dobják fel.
Továbbra is nagyon vicces, megmosolyogtató, ahogy a l'eihrek szembesülnek a földi dolgokkal, emberi viselkedéssel. Kicsit olyan ez, mintha Tarzan beszabadult volna a nagyvárosba. Szerencsére ott van velük újdonsült testőrük, David aki amellett, hogy üde színfoltja a történetnek, rengeteget segít is nekik. Aelyxnek például a női lélek megértésében...
Apránként azonban itt is kibontakozik egy érdekes, rejtélyes szál, amikor Aelyx rádöbben, hogy a L'eihrek valamit akarnak az emberektől, és nem csak jótékonykodni akarnak velük. Hiába éri őket rengeteg, életveszélyes támadás, Földön rekedt vezetőjük-, és saját megdöbbenésükre a L'eihr vezetőség a kelleténél is elnézőbb, minden támadást megbocsátanak...

Tehát míg Cah-ra a L'eihr bolygón kezd nyomozásba, addig Aelyx a Földön keresi a válaszokat, s ez egy rendkívül érdekfeszítő, eseménydús élményt kínál az olvasónak, amiből természetesen nem hiányozhat a humor, a remek karakterek, és egy cseppnyi romantika sem.
Nekem összességében sokkal jobban bejött ez a rész, mint az első, már csak azért is, mert a karakterekkel együtt maga a történet is elkezdett felnőni, nagyobb volumenűvé válni. Kíváncsian várom a folytatást. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus sci-fiket.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Cara, Elle, David, és Aelyx állatkája
Kedvenc jelenet: Cah-ra felvillanyozó edzése, a féltékenykedés utáni jelenet
Negatívum: a L'eihr bolygóig tartó utazás kissé unalmas volt
Borító: 5/5
Megtetszett? Vidd haza!




Jules Hamilton, 
a borítómodell


Melissa Landers Elidegenítve trilógiájának borítói egytől-egyig gyönyörűek, öröm rájuk nézni. Ám van még egy különleges tulajdonságuk. Az Aelyxet és Carát megszemélyesítő modellek képei nem olyan tucat stock fotók, amik még ezer másik helyen szembejöhetnek velünk, hanem egyedi, kifejezetten ehhez a sorozathoz készített csodák.
Mivel az írónő pont akkor posztolt egy, a harmadik rész borítójának fotózásán készült képet, amikor javában olvastam az Elválasztvát, kicsit elmerültem a témában, és bizony érdekes dolgokat tudtam meg Aelyx megformálójáról.

A srácot Jules Hamiltonnak (Istagramon is követhetitek) hívják, aki amellett, hogy modell, filmproducer és bloggerkedik is. Társalapítója a Polyglamorous oldalnak, ahol rengeteg cikket olvashattok tőle. 
A NYU Tisch filmes szakán diplomázott; és 2006. nyarán filmkészítést tanult a Columbia egyetemen, majd később olyan videoklipeken dolgozott, mint Lil Wayne: Lollipop, Kanye West: Flashing Lights, és SIA: Soon We’ll Be Found c. számainak videója. Emellett kéttucatnyi kisfilmet készített. A főiskola megkezdése előtt pedig a Sharp Independentnél dolgozott, mely kapcsolatban áll a Harper Collinsszal.

Néhány kép róla:





UNITED borítófotózás:







Nyereményjáték


Cara a Leihr bolygóra költözik egy időre, míg Aelyx a Földön teljesít szolgálatot. Így a mi játékunk is más bolygóra kényszerült szereplőkről szól.
Minden blogon találtok egy kissé homályos képet, amiről ki kell találnotok, hogy kit / mit ábrázol és beírnotok a Rafflecopter megfelelő mezőjébe.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

11/16 Dreamworld
11/20 CBooks

2015. október 30., péntek

Robyn Schneider - Egy új élet reménye



Mindenki életében van egy pont, amikor minden megváltozik. A Blogturné Klub segítségével most okt. 28-31. között megtudhatjátok, Ezra és Cassidy élete miként változik meg azután. 
Robyn Schneider számos díjat nyert történetét a Maxim Könyvkiadó jelenteti meg november elején, és ha ügyesek vagytok a játékban, tiétek lehet Egy új élet reménye a kiadó által felajánlott három példányból!


Robyn Schneider: Egy új élet reménye

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632616544
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
A fiatal Ezra Faulkner hisz benne, hogy mindenkire vár egy tragikus fordulat – azután történik meg minden, ami igazán fontos. Az ő tragédiája nem sokáig várat magára: egyetlen pillanat, és a fiú mindent elveszít. Egy cserbenhagyó gázoló egy rendkívüli estén törte össze Ezra térdét, a sportkarrierjét és a társasági rangját.
Így kerül Ezra a bálkirályjelöltek élmezőnyéből a kirekesztettek asztalához, és így találkozik Cassidy Thorpe-pal, az új lánnyal. Cassidy senkihez sem fogható Ezra eddigi ismerősei közül. Irigylésre méltó könnyedséggel veszi az akadályokat, ragyogóan intelligens, és feltartóztathatatlanul repíti magával Ezrát egy végtelen kalandra.
Ám miközben Ezra fejest ugrik az új kihívásokba, az új barátságokba és az új szerelembe, megtanulja, hogy a könyvekhez hasonlóan vannak emberek is, akiket félre lehet érteni. Fel kell tennie magának a kérdést: ha már történt egy tragédia, amely olyan sok mindent elrabolt tőle, mit veszíthet, ha még ezzel nincsen vége a balszerencsének?
A könyv egy lírai, szellemes és szívfájdító történet arról, milyen nehéz eljátszani a szerepet, amelyet mások elvárnak tőlünk, és hogy hirtelen, tragikus befejezésekből is kisarjadhat az új kezdet.

Saját véleményem:
Mielőtt belecsapnánk a közepébe, elárulok nektek egy butus kis dolgot arról, miért is kerültem kapcsolatba Robyn Schneider regényével. Ez pedig nem más, mint a főhős neve: Ezra.
Amikor megnyitottam a könyv gr linkjét, a szemem egyből ráfókuszált erre a névre, és több indok nem is kellett. Lehet, hogy őrültség egy keresztnévre alapozni, én mégis megtettem - ugyanis a Pretty Little Liars óta érthető okokból imádom az Ezra nevű srácokat. És néha bizony nagyon is kifizetődőek ezek a banális indokok.

Az Egy új élet reménye lírai hangvételű, hol szomorú, hol vicces történet arról, hogy történjék bármi, menni kell tovább, s hinni, hogy a bezáruló ajtó helyett egy jobb tárul ki előttünk. De akár azt is mondhatnám, ez maga az élet, hangulatában, tartalmában és mondanivalójában egyaránt. Kicsit úgy képzeljétek el, mint a Csillagainkban a hiba és az Eleanor & Park keverékét - na, persze nem tartalmilag, hanem érzetileg. Fiatalokról fiataloknak egy kis filozofálgatnivaló az élet sarkalatos kérdéseiről.

"Még mindig úgy gondolom, hogy mindenki életében, legyen az akármilyen szürke, van egyetlen tragikus találkozás, ami után megtörténik minden, ami igazán számít. Ez a pillanat a katalizátor, az első lépés az egyenletben. De tudnunk kell, hogy az első lépéssel nem jutunk sehova − ami utána jön, az határozza meg az eredményt."

A történet elején egy fiatal, menő srácot ismerünk meg Ezra személyében, olyat, aki a gimnázium legnépszerűbb diákja, tehetséges sportoló, tehetős barátok dongják körbe, van egy gyönyörű pomponlány barátnője, s trendi sportautója. Tehát minden adott számára, hogy az élete gondtalan legyen, tele elismeréssel és csillogással. Ám elég egyetlen pillanat ahhoz, hogy minden álma szertefoszoljon.
Miután Ezra egy buliban rajtakapja barátnőjét, amint éppen egy másik sráccal etyepetyézik, forrongva kiront a házból, hogy a lehető leggyorsabban elhúzhasson onnan, csakhogy egy sebesen száguldó autó elüti. Így válik idegenvezetőnk a suli bulikirályából egyszerű, mozgássérült, magányos és megkeseredett sráccá.
Az élet által kimért pofon Ezra életében jó kis görbetükör neki, és az olvasó számára is. Megmutatja, milyen mai társadalmunk mentalitása. Ameddig sikeres, népszerű és tökéletes vagy, addig százával vesznek körbe hamis barátok, és te magad is könnyen egy illúzióvilág részesévé válhatsz, ám ahogy valamiféle negatív fordulat áll be a mindennapjaidban, elveszted varázsodat, a látszatbarátok elhagynak, és nem marad más, mint a zord, csupasz valóság.

Robyn Schneider regénye azonban nem a búslakodásról szól, hanem az újrakezdés lehetőségéről, egy új élet reményéről.
Kivétel nélkül mindenki életében vannak olyan hullámhegyek, -völgyek, amikor valamiféle drasztikus változás elé néz, legyen szó egy tragédiáról, vagy valamiféle sikerről. Ilyenkor nem szabad megrekedni, menni kell tovább. Nagyjából ezt hivatott bemutatni a történet is.
Amikor Ezra végleg feladja, búskomorrá, magányossá válik, felbukkan egy régi jó és igaz barát, Toby személyében, aki tökéletesen tisztában van vele, min is megy keresztül főhősünk, minthogy egy félresikerült, horrorisztikus fordulatot vevő szülinapi buli, az ő életét is drasztikusan megváltoztatta. Noha akkor Ezra magára hagyta barátját, Toby most nem tágít mellőle, bevezeti a fiút a "lúzerek" világába, ahol új szerelem, barátok és jövő vár rá.

Mivel egy karakterközpontú regényről van szó, igen nagy a hangsúly Ezra fejlődésén, amit az írónőnek sikerült hihetően, életszerűen ábrázolnia. Szerettem azt a folyamatot, ahogyan Ezra szép lassan rádöbbent, hogy a sporton és a bulikon kívül is van élet, és esély arra, hogy megtalálja a helyét, célját a világban. Méghozzá olyan területeken, amikről álmodni sem mert volna. Korábbi, teniszbajnok énje soha nem vett volna részt vitaversenyeken, kockapartikon, nem szökött volna be idegen sulikba, hogy csak néhányat említsek mindazon őrültségekből, amiket átmegy.

"Oscar Wilde egyszer azt mondta, hogy az élet a legritkább dolog a világon, mert a legtöbb ember csak létezik, és kész. Nem tudom, igaza van-e, de azt igen, hogy hosszú ideig léteztem, és most élni akarok."

A felfedezésekben legfőbb segítője a kissé különc, kiismerhetetlen Cassidy lesz, aki egy sor új dolgot mutat meg a fiúnak, rávilágítva, hogy az élet igenis szép, tele van lehetőségekkel, amiket fel kell fedezni és kiaknázni. És, mint az várható, hamar egymásba is gabalyodnak.
Ez a kis szerelmi szál aranyos, nincs túlkomplikálva, mégis érződik a felek közti kémia - éppen annyi, amennyi kell, és ami erre a korosztályra jellemző.
Én például fenemód értékeltem, hogy nem hangzottak el nagy szavak, melyek örök, sírig tartó szerelmet ígértek. Sőt, valahogy végig ott vibrált a levegőben a kapcsolat törékenységének fenyegetése - ami részint Cassidy furcsa viselkedésének tudható be.
Számomra ő mindvégig olyan volt, mint egy rengeteg problémával és titokkal küzdő kamaszlány, és őrangyal keveréke, aki csak azért jelent meg, hogy Ezrát a helyes útra terelje. Valószínűleg ezért tartottam attól, hogy abban a percben, ahogy bevégezte feladatát, elillan, mintha nem is lett volna.
Vele ellentétben a többi karakter teljesen hétköznapi srác vagy lány, olyanok, mint a saját barátaink, ismerőseink. Beleértve Ezrát is. Egyikük sem tökéletes, külsejük és modoruk sem hibátlan, pusztán átlagosak. De az átlagosság nem mindig rossz dolog.

Összességében azt gondolom, az Egy új élet reménye remek olvasmány a fiatalok (vagy momentán bármelyik korosztály) számára. Olyan dolgokra igyekszik rávilágítani, amik előbb vagy utóbb mindenkit elérnek. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a lírikusabb hangvételű, kicsit szomorkás, mégis vidám történeteket az életről. De azt azért ne gondoljátok, hogy olvasás közben nem ér Titeket meglepetés. És egy-két zsepiről sem árt gondoskodni.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Ezra, Toby, Cassidy és Cooper
Kedvenc jelenet: a vitaversenyes buli éjszakája, és az első játszóteres jelenet
Negatívum: Ezra exbarátnőjét ki nem állhattam
Borító: 5/4
Megtetszett? Vidd haza!




Borítók








Nyereményjáték


Ezra gyerekkori legjobb barátjának életében egy csúnya baleset hozza el a törést - volt a hullámvasút előtt, és a hullámvasút után.
A játékunkban most egy kissé félelmetes irányt veszünk: minden idők legbrutálisabb hullámvasút-baleseteiről olvashattok rövid leírást, mellé egy képet is kaptok a kérdéses vasútról. A Ti feladatotok pedig az, hogy kitaláljátok, hol történt a baleset. (Elfogadjuk a park nevét és a várost is.)
Tanulság: vigyázz, mire szállsz fel! 
Figyelem! A nyertes jelentkezését az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk! A kiadó csak Magyarország területére postáz. 


Vidámpark:
Ez a hullámvasút már kétszer is ölt: egyszer 2008-ban, egyszer 2002-ben. Mindkét balesetet az utasok gondatlansága okozta, egyikük leesett kalapját próbálta összehalászni, ami végül a fejébe került, másikuk pedig kilógó lábával pedig egy alkalmazott halálát okozta. 






Nézzetek be a többi állomásra is

11/29 CBooks
11/30 Dreamworld
11/31 Deszy könyvajánlója

2014. május 27., kedd

John Green - Csillagainkban a hiba


John Green: Csillagainkban a hiba

Kiadó: GABO
ISBN: 9789636899172
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.
 
Saját véleményem:
Hazel évek óta küzd a rákkal, mely megtámadta a pajzsmirigyeit, és a tüdejét is. Orvosai szerint az utolsó stádiumban van, ám életét egy csodagyógyszerrel próbálják meghosszabbítani, amennyire csak lehet. A lány nem tud önmagától lélegezni, így kénytelen állandóan maga után hurcolni egy oxigénpalackot, mely gondoskodik arról, hogy levegőt kapjon.
Egyik alkalommal, amikor Hazel a szokásos támaszcsoporti gyűlésen vesz részt, felfigyel egy új srácra, aki nagyon szexi, és folyamatosan őt bámulja. 
Augustus a gyűlésen elmondja, hogy ő már 1,5 éve tünetmentes, ám a betegsége fél lábába került.
Az ülés végeztével Hazel és Augustus beszélgetésbe elegyedik, és a srác áthívja magukhoz Hazelt, hogy nézzenek meg egy filmet. A lány beleegyezik, és az együtt töltött idő alatt nagyon jól érzik magukat, nevetgélnek, viccelődnek és könyveket ajánlanak egymásnak - melyek később meghatározó szerepet játszanak a történetben. Kapcsolatuk napról napra elmélyül, és egyre több időt töltenek egymás társaságában, nem felejtve el a rákot.

"Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet. Azután vannak olyan könyvek…, amelyekről nem lehet beszélni másoknak, olyan különlegesek, ritkák és a tieid, hogy az érzelmeidet reklámozni árulásnak tűnik."
 
Nos, a Csillagainkban a hibára mind a két állítás igaz. Nehéz szavakba önteni azokat az érzéseket, melyeket Hazel és Augustus története vált ki az olvasóból. Nem árulok el nagy titkot, ez a könyv bizony fájni fog. Nagyon. Összetör, ugyanakkor belopja magát a lelkedbe. Hiába csukod be, és teszed fel a polcra, benned marad. Észre fogod venni, hogy csak ülsz, és rajtuk, illetve ezen az elbaltázott és igazságtalan világon merengsz. 
John Green egy kis csodát alkotott, pedig történetének főhősei átlagos emberek, akik sajnos egy manapság nagyon elterjedt betegség - ilyen vagy olyan - szenvedő alanyai. 
 
"– Ez a baj a fájdalommal – mondta Augustus, azután rám pillantott. – Megköveteli, hogy érezzék."
 
A rák rettentő kemény témaválasztás, főleg a Young Adult műfajban. Rajtam kívül biztos, sokan voltak/vannak még úgy (az elolvasásával), hogy hiába kíváncsiak rá, egyszerűen félnek a fájdalomtól. Ám most, hogy elolvastam - verem a fejem a falba, hogy miért halasztottam eddig -, azt mondom, bátran vágjatok bele. Igen, megsebez, kegyetlenül fog fájni, az összes zsepit elhasználod, de egy olyan pluszt ad, amiért megéri. Oké?
Már csak a két főszereplő miatt is, akik nagyon szerethetőek. Kitartásuk és realitásuk irigylésre méltó. 
A könyv egyik fő erénye, hogy nem kecsegtet hamis álmokkal. Az arcunkba vágja a rideg tényeket minden finomkodás nélkül, és ahelyett, hogy illúziókba ringatna, kihasználja a jelent, a meglévő időt, hisz senki nem tudhatja, mennyi van még hátra. Míg a most az biztos.

"Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte."
 
Hazel és Augustus - akiknek egyébként imádom a nevét - együtt és külön-külön is fantasztikus. Humorosak, aranyosak, és rettentően intelligensek. Közös jeleneteik pedig egészen egyszerűen szenzációsak. Érezni köztük a kémiát, hogy mennyire szeretik egymást, s hogy bármire hajlandóak lennének a másikért. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az Amszterdami utazás, valamint a legrosszabb helyzetekben való helytállásuk. 
Óriási ötletnek tartom, hogy John Green Hazel kedvenc könyve köré szőtte többé-kevésbé a saját regényét. Az egyes mozaikdarabkák úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy kirakós darabkái. Semmi sem történik véletlenül. Rengeteg igazság és bölcsesség bújik meg a sorok között. Ráadásul, ahogy Amszterdamról ír, komolyan kedvet kaptam, hogy bejárjam azokat a helyszíneket, amiket Gusék is.
Ami nagyon tetszett még, az a sok humor. A témából adódóan könnyen hihetnénk, hogy leginkább kezeléseken, fájdalmas pillanatokon alapul a regény, de nem. Több vicces jelenet és párbeszéd is helyt kapott benne, melyek őszintén megmosolyogtatják az olvasót. Legalább annyiszor nevettem, mint sírtam. 
A vége pedig... hát az rendesen megnyomorgatja az ember szívét. Az utolsó körülbelül 60 oldal kegyetlen(ül szép). A kegyelemdöfést mégis a levél, és annak is leginkább utolsó sorai adják. Benne van minden. Hazel, Augustus, az álmaink, a fájdalom, a boldogság, az élet és az elmúlás. 
Összességében kinek ajánlom? Mindenkinek. Tényleg. Kicsiknek, nagyoknak, nőknek, férfiaknak. Ez egy olyan történet, amit kivétel nélkül minden embernek olvasnia kéne. Oké? 


Pontszám: 5/5***
Kedvenc szereplő: Hazel és Augustus
Kedvenc jelenet: Oké, az utolsó levél, Amszterdam, piknik, tojásdobálás, Gus vallomásai
Negatívum: a kegyetlen élet
Borító: 5/5

2013. november 26., kedd

Morgan Rice - A hősök küldetése


A Maxim Kiadó jóvoltából november 30-án megjelenik Morgan Rice: A hősök küldetése című könyve. A Blogturné Klub november 25. és 30. között bemutatja nektek a 14 éves Thorgrin kalandos útját a felnőttválás felé, egy varázslatos világban. Hat állomás, hat blogger véleményével, extrákkal és nyereményjátékkal. Kövesd az állomásokat napról-napra, hogy megismerd a Gyűrű Királyságát és tiéd lehessen a hamarosan megjelenő könyv egyike!


Morgan Rice: A hősök küldetése

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632613550
Oldalszám: 300 oldal
Fordító: Bihari György

Fülszöveg:
Varázslatos történet egy 14 éves, nem mindennapi fiú felnőtté válásáról, aki egy kis faluban él, valahol a Gyűrű Királyságának végvidékén. Thorgrin érzi, hogy más, mint a többiek, rejtélyes és érthetetlen erők lakoznak benne, különleges adottsága van és különös sorsra rendeltetett. 
Arról ábrándozik, hogy híres harcos lesz, a király lovagja, és megvédi hazáját a Szakadék túloldaláról támadó hordáktól. Amikor eléri a megfelelő kort, bár az apja megtiltja, hogy beálljon a király légiójába, ő nem engedelmeskedik: világgá megy, hogy utat törjön magának a király udvarába és elérje, hogy komolyan vegyék. Noha semmi esélye sincs, beleszeret a király lányába, de mire tiltott kapcsolatuk kibontakozna, fölfedezi, hogy hatalmas ellenségei vannak. 
A varázsló gyűrűje című sorozat nyitókötete eposzi mese barátokról és szerelmekről, vetélytársakról és udvarlókról, lovagokról és sárkányokról, cselszövésekről, politikai intrikákról, a felnőtté válásról, a szívfájdalomról, az álnokságról, a becsvágyról és az árulásról. Mese a becsületről, bátorságról, sorsról és végzetről, varázslatról.

Saját véleményem:
Thor három bátyjával, és édesapjával él a Gyűrű Nyugati Királyságának egyik falujában. Családjában lenézik, kihasználják őt. Míg testvérei a fegyverforgatást gyakorolják, addig neki a birkanyájra kell vigyázni, holott minden álma, hogy egy napon bekerüljön a király seregébe.
A királyságban nyílt katonatoborzás veszi kezdetét, mely Thorgin faluját sem kerüli el, ám a fiút minden igyekezete ellenére nem választják be, így hát csalódottan visszatér a nyájához.
Észreveszi, hogy az egyik báránya elkóborolt, méghozzá a tiltott Éjsötéterdőbe. Thor, dacolva a veszélyekkel utána ered, majd véletlenül belebotlik Argonba, a király leghíresebb druidájába, aki ködös szavaival arra biztatja őt, ne adja fel álmait, menjen el a király udvarába. Thorgin megfogadja a varázsló szavait, és útnak indul, mit sem sejtve arról, hogy a jövő mennyi veszélyt és furcsaságot rejteget még számára...
A királyi udvarban lakodalomra készülnek, a király legidősebb leánya készül házasságot kötni a keleti királyság hercegével. A szokások pedig azt diktálják, hogy a trónon levő uralkodó, nevezze meg utódját. Ám cseppet sem könnyű feladat kiválasztani az öt jelölt közül a legmegfelelőbb személyt.

Nagyon közel állnak a szívemhez a történelmi témájú könyvek, filmek, és, ha mindehhez még némi fantasy is társul, akkor tuti biztos, hogy nekem azt látnom/olvasnom kell, így hát nem is csoda, ha rávetettem magam erre a történetre.
Kifejezetten tetszett az a fajta lendület, amivel az írónő írt; olvastatta magát az egész mű, és alig pár óra alatt sikerült befalnom mind a 300 oldalt, mindezt úgy, hogy észre sem vettem az idő múlását. A mű az elejétől kezdve a legvégéig gördülékeny, folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. Morgan nagy mestere annak, hogy az egyes fejezetek után mindig azt érezd, hogy, na csak még egy fejezetet elolvasok, utána megállok. Ez lehetetlen, ugyanis állandóan elhúzza az ember orra előtt a mézesmadzagot, elhint egy kis rejtélymorzsát, ami után te persze egyből tudni akarod, mi történt. Megnyugtatlak, nem fogsz rájönni, mert váltott szemszögekkel dolgozik, és bizony sokszor ugrálunk köztük.
Ez persze nem baj, sőt, épp ellenkezőleg. Lehetővé teszi, hogy egy komplexebb képet kapjuk a történetben érintett szereplőkről, belássunk a legfontosabb karakterek életébe, gondolataiba.
Számomra kifejezetten érdekes volt, hogy egy éltesebb korú király fejébe is bepillanthattunk, és megismerhettük a nézeteit, miként látja az országát, milyen dilemmát is jelent számára kiválasztani gyermekei közül a legmegfelelőbbet, vagy, hogy egyáltalán milyen érzés egy országot vezetni.
Ugyanígy a negatív figura is rengeteg új nézetet csempészett a sztoriba. Teljesen más, ha az ember kívülről nézi a tetteit, mintha megérthetjük, mit miért tesz.
Thor, a főszereplőnk pedig egy végtelenül aranyos és szeretetreméltó srác. A nincstelenek közül érkezett, de a szíve sokkal nemesebb volt, mint bárkié. Őszintén becsültem benne azt a rengeteg kitartást, alázatot és akaratot, amivel az álmai eléréséért küzdött. Leginkább talán a Lovagregényből Williamhez tudnám hasonlítani (Heath Ledger alakította).
Az biztos, hogy rengeteg próba és tanulás áll még a srác előtt, de nekem ő már most is bizonyította a rátermettségét. Ráadásul amilyen biztos a lovagi és katonai életben, éppen olyan bizonytalan a lányokkal, és a világ egyéb dolgaival kapcsolatban. Ez pedig érdekes és felettébb szórakoztató kontrasztot nyújt.
Thor mellett van még jó néhány szereplő, akiknek sikerült igazán a szívembe férkőzniük, akár többet, akár kevesebbet szerepeltek. Kendrick, a király fattya (úgy látszik, hogy minden fattyú fiú a szívem csücske, lsd. Havas Jon) egy nemes lovag, és bár nem jelent meg sokszor, mégis rengeteg potenciált érzek benne, és az események alakulása miatt bízom benne, hogy a folytatásban jobban is megismerhetjük. De ott van még Erec, a hős és rendkívüli tiszteletnek örvendő lovag, valamint Reece, a király legkisebb fia, aki egyben Thor legjobb barátja is. Valamint muszáj ide sorolnom Argont, a druidát, aki mindvégig kellően titokzatos maradt, és noha folyamatosan csöpögtette az információkat, azok megválaszolásával már jóval fukarabb volt. Az én oldalam meg majd' kilyukadt a kíváncsiságtól...
A karakterek mellett a háttérdolgok sem elhanyagolhatóak. Az írónő rettentően korhű, mind a szereplők ruházkodásában, mind a szokásokban, helyszínekben.
Imádtam a lovagoknak rendezett lakomákat, a vadászatot, vagy éppen annak a kiheverését.
Khron
Ám volt valami, amit még ezeknél is jobban szerettem, mégpedig a srácok kiképzését. Morgan azt irtózatosan jól elkapta. Minden egyes pillanatát olyan áhítattal és csodálattal olvastam, hogy már-már fizikai fájdalmat éreztem, amikor rájöttem, én sosem lehetek lovag (pedig nagyon szeretnék). Kemény meló, és nem csak annyiból áll, hogy odamész, felszállsz a lóra, megsuhogtatod a kardodat, majd dolgod végeztével élvezed az ünneplést. Ennél jóval összetettebb, és most mi, az olvasók erről tökéletes képet is kaphattunk. Megtudhattuk, hogyan kezdik a katonák, a lóganajozástól az ásáson át, a szívatósabbnál szívatósabb gyakorlatokig. És, ha végre eljutnak odáig, hogy fegyvert vegyenek a kezükbe, hát az sem egy tipikus leányálom. Kőkeményen el kell viselni a fájdalmat, megtanulni, minek milyen súlya és formája van, miként kell az adott eszközzel bánni.
És számomra külön öröm volt, hogy egy kisebb jelenet erejéig részesei lehettünk egy lovagi tornának, méghozzá testközelből. (Nálam ez olyan, mintha egy gyereket beengednének a cukorkaboltba.)
A fentebb felsoroltak mellett persze vannak még különböző fantasy lények, megjelenik az állatkultusz, a hozzájuk társított mondák, hiedelmek, valamint a romantika is felüti a fejét. Nem kell megijedni, mert nem azon van a hangsúly, egyelőre. Későbbiekben több szempontból is fontos lehet, mint ahogyan ebben a korban minden házasság, kapcsolat az volt.
Arra viszont felhívnám a figyelmeteket, hogy a vége brutálisan gyilkos! Kegyetlen függővéggel számoljatok, és milliónyi kérdéssel, amire falat kaparva várjátok majd a válaszokat. Ez viszont ne rettentsen el senkit, mert vétek lenne kihagyni.

A legjobban úgy tudnám jellemezni a történetet: mintha a Trónok harcát összekeverték volna a Merlin sorozattal, és mindezt  megspékelték volna egy csipetnyi  Lovagregénnyel. 
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi, középkori könyveket, vagy a lovagokat, illetve a fantasy rajongóknak is kiváló csemege lehet, kortól, nemtől függetlenül.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Thor, Erec, Kendrick, Argon
Kedvenc jelenet: lovagi torna, vadászat
Negatívum: miért nincs még a kezemben a folytatás???
Borító: 5/4




Kedvcsináló idézetek


"- Ellenséget nem szándékosan szerzel. Gyakran az irigység teremti őket."

"- Ez az a kérdés, amelyet évszázadok óta felteszünk magunknak - felelte. - Meg leget változtatni a sorsot? Egyrészről minden el van döntve, le van írva. Másrészről van szabad akaratunk. A döntéseink is meghatározzák a sorsunkat. Lehetetlennek tűnik, hogy ez a kettő - a végzet és a szabad akarat - együtt létezhessen, mégis ez a helyzet. Ahol ez a kettő összeér - ahol a végzet találkozik a szabad akarattal - ott jut szerephez az emberi viselkedés. A végzetet nem mindig lehet megtörni, de néha meghajlítható, vagy éppen megváltoztatható egy hatalmas áldozattal, és a szabad akarat hatalmas erejével. Legtöbbször azonban a végzet az erősebb. Legtöbbször csak szemlélői vagyunk, figyeljük, ahogy működik. Azt hisszük, hogy szerepünk van benne, de ez rendszerint tévedés. Inkább szemlélők vagyunk, nem résztvevők."

"- (...) Nagy kiváltság látni a jövőt. Ugyanakkor nagy átok. A legtöbb ember úgy éli meg a sorsát, hogy nincs tudatában. Néha nincs fájdalmasabb annál, mint ha tudod a sorsodat, mi lesz a jövő."

"- (...) A lovag nem az erejére támaszkodik, hanem az értelmére. A vakmerőség önmagában nem tesz lovaggá, csak a bátorság, becsület és a bölcsesség együtt. Mindig arra kell törekedned, hogy tökéletesítsd a szellemedet és a lelkedet. Lovagnak lenni nem tétlenséget jelent, hanem tevékenységet. Minden nap, minden percében azon kell dolgoznod, hogy jobb legyél."




Nyereményjáték


1) Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat (kötelező!)
2) 1-1 plusz pontért kommentálj a turnéban résztvevő blogok bejegyzéséhez, majd töltsd ki a Rafflecopterben az ehhez tartozó részeket. A hozzászólásod témáját te döntöd el (például: miért szeretnéd olvasni a könyvet/mi a kedvenc fantasy filmed vagy könyved/vagy akár egy szimpla ‘köszönöm’ is megteszi ;))
(Csak Magyarország területén érvényes a postázás)




Nézzetek be a turné többi állomására

11/25 Könyvszeretet
11/26 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
11/27 Kelly & Lupi olvas
11/28 Deszy könyvajánlója - A Végzet Kardja
11/29 Insane Life
11/30 Függővég