A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hajnal Gabriella. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hajnal Gabriella. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. július 8., szombat

Sabrina Jeffries - Mire vágyik egy herceg?



A General Press Kiadó jóvoltából megjelent Sabrina Jeffries legújabb regénye Mire vágyik egy herceg? címmel.
Maxmillian Cale igencsak furcsa üzenetet kap, mely szerint halottnak hitt testvére életben van. Minden szál a Manton Nyomozóiroda felé vezet, ahol nem talál mást, csak Lisette-et, ezért a lány segítségére szorul. Vajon tényleg él a testvére? Lisette csakugyan segítségére lehet?
A turné állomásain még többet megtudhattok a könyvről és meg is nyerhetitek a kiadó által felajánlott három példány egyikét.


Sabrina Jeffries: Mire vágyik egy herceg?
Kiadó: General Press
ISBN: 9789634520139
Oldalszám: 328 oldal
Fordító: Hajnal Gabriella

Fülszöveg:
Egy nap váratlan látogató kopogtat a Manton Nyomozóiroda ajtaján. Az igencsak dühös herceg, Maximilian Cale magyarázatot követelve kér bebocsátást. Azt állítja ugyanis, hogy az irodavezető testvére orvul rászedte őt, és nem átallotta azt hazudni, hogy az ő halottnak hitt bátyja él. A helyszínen azonban csak az igézően szép Lisette-et találja, az őt becsapó férfi húgát, aki hiába próbál magyarázattal szolgálni. Cale szentül hiszi, hogy a testvérek összejátszanak ellene, a nő azonban váltig állítja, hogy mind ő, mind a fivére ártatlan. Lisette végül meggyőzi Maximiliant, hogy együtt próbálják meg kideríteni, hová tűnhetett a bátyja, és hogy valóban él-e a herceg testvére. Azért, hogy a nő tisztességén folt ne essen, kénytelenek inkognitóban, férjként és feleségként útra kelni. Ahogy úti céljuk, Párizs felé tartanak, a kényszer szülte helyzet megannyi izgalmat tartogat számukra, a legnagyobb kihívás elé mégis tulajdon szívük állítja őket. Vajon hihetnek az érzéseiknek, és teret engedhetnek a vágyaiknak, vagy az egész nem több egy hirtelen fellángolásnál?
Sabrina Jeffries új sorozatának, A herceg embereinek első kötetében sem izgalmakból, sem szenvedélyből, sem pedig humorból nincs hiány. Igazi ínyencfalat a romantikus regények kedvelőinek.

Saját véleményem:
Sabrina Jeffriesre a Karácsonyi csoda során figyeltem fel. Lendületes stílusa szerethető karakterekkel, pergő cselekménnyel, na meg némi szenvedéllyel és rejtéllyel párosult, melynek elegye magában foglalta mindazt, amit a műfajtól várok.
Egy könyv olvasta után még nem mertem olyan nagy szavakkal dobálózni, mint a kedvenc, ám most, a Mire vágyik egy herceg? után már egészen nyugodtan kijelenthetem, hogy Sarah MacLean és Monica McCarthy mellett új kedvencet avattam történelmi romantikus szerzők terén.
Mostani regénye annyira bájos, humoros, és izgalmas, hogy lehetetlen nem nyakig elmerülni benne.

Lisette személyében igazán különc hősnőt köszönthetünk. Szókimondó, szabadságvágyó, kíváncsi természet, nem tűrheti a korlátokat és az elnyomást. Karakterének pedig komplikált családi háttere ad extra színezetet. Francia anya és brit apa törvénytelen gyermekeként egy olyan világban, amikor az angol-francia nép épp csak letette a fegyvert, de a levegőben még ott lappang a másik nemzet megvetése, eleve hátránnyal indít, hisz sehová sem tartozik igazán. Ám a valódi bonyodalmat bátyja korábbi bűntette jelenti.
Tristan meggondolatlansága tizenkét évre elszakítja a családot a lány szülőföldjétől, és amikor Lisette végre visszatér, hogy féltestvére, Dom szárnyai alatt, annak nyomozó irodájában segédkezve beteljesíthesse álmait, hirtelen olyan lehetőség pottyan az ölébe, amit nem tud kihagyni. Minthogy úgysem szándékozik férjhez menni, mit sem törődve jóhírével, beleveti magát egy, a testvérét is érintő ügybe. Részben azért, hogy megvédje Tristant a kiállhatatlannak látszó hercegtől, részben pedig azért, hogy kipróbálhassa, milyen egy vérbeli nyomozás.

A történet férfi főszereplője a gőgös Max Cale, Lyons hercege, aki az eltelt évek megpróbáltatásainak hála áthatolhatatlan falat húzott maga köré. Életét pedig nem kevesebb tragédia tarkítja, mint Lisette-ét - az egyik legmeghatározóbb, bátyjának, Peternek az elrablása. És ez az, ami végül a cselekmény mozgatórugójaként szolgál. Max ugyanis levelet kap Lisette szökevény bátyjától, aki azt állítja, megtalálta a halottnak hitt Petert.
Az egyetlen akadályt csupán a nő jelenti, aki akárcsak a herceg, visszatart mindenféle információt, mellyel Tristan nyomára akadhatna, így hát bármennyire megvetik is egymást, közösen útra kelnek, hogy vált válnak vetve derítsék ki az igazságot.
Útjuk számtalan megpróbáltatást tartogat számukra, kezdve férj és feleség álcájuktól, követőjükön át, kapcsolatukig. Mozgalmas nyomozásukat számtalan rejtély, váratlan fordulat, és a múlt démonai tarkítják. Mialatt bátyjaik ügyét igyekszenek kideríteni, szembe kell nézniük saját félelmeikkel, s leszámolni korlátaikkal.

Lisette és Max két igazán vehemens figura, mind a ketten makacs teremtések, mégis két külön világ. Kapcsolatuk a megvetéstől fokozatosan alakul át szenvedéllyé, intenzív érzelmeik pedig mind a hálószobában, mind a másik leteremtésében jól működnek. Vitáik rettentően szórakoztatóak, jókat nevettem rajtuk és változatos módszereiken, amikkel igyekeznek kiszúrni a másikkal. Mindez pedig tökéletes táptalajként szolgál romantikus viszonyukhoz.
Csakhogy kapcsolatukban több buktató is rejlik. Egyrészt a rangjukbeli különbség is óriási akadályként gördül eléjük, ám ami ennél is áthidalhatatlanabbnak tűnik, az Lisette szabadságvágya, valamint Max szigorú, a házasságot illető nézetei, melyek szoros kapcsolatban állnak a ráváró tébollyal. A bátyjaikról és az ők felkutatásával járó megannyi hazugságról nem is beszélve...
Szóval romantika terén is felettébb izgalmas történetről beszélhetünk. Persze a nyomozás jelentette izgalmakra sem lehet hiány, vérbeli országokat, tengereket átszelő kalandról van szó, mely minden pontján váratlan fordulatot tartogat.
Tetszett, ahogy Sabrina Jeffries megoldotta a családi rejtélyeket, ötletes, s egyben váratlan magyarázattal szolgálva.

Az elsőtől az utolsó szóig imádtam a Mire vágyik egy herceg?-et. Megdobogtatta a szívemet, mosolyt csalt az arcomra, összetört, szerelembe ejtett, és elérte, hogy elfeledkezzek a külvilágról. Szívből ajánlom a műfaj rajongóinak, az egyik legjobb történet, amit valaha olvastam. Alig várom, hogy Victor oldalán belecsöppenhessek abba a titokzatos skóciai ügybe...


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Max, Lisette
Kedvenc jelenet: az álsírás, és kb az összes Max-Lisette ugratás
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: A herceg emberei 1. része, de önálló kötetként is kezelhető




Eugène Vidocq


"Eugène Vidocq valós személy volt, akit világszerte az első magándetektívként és a modern kriminológia atyjaként tisztelnek, az ő nevéhez fűzőik továbbá a Sûreté Nationale megalaptása is. Amikor a Scotland Yard annak idején megkezdte a működését, az angol rendőrséget megalapító brit politikus, későbbi miniszterelnök Sir Robert Peel kétszer is küldött embereket, hogy megfigyeljék módszereit. Életművének számtalan részletét felhasználtam a regényember." - írja Sabbrina Jeffries. - "Vidocq valóban bűnözőként kezdte, mígnem az egyik bűntársa felakasztása rá nem ébresztette, ideje átállnia a másik oldalra. Valóban alkalmazott négy tisztvislőt, akiknek az volt a feladatuk, hogy rendben tartsák a hatvanezer darabot számláló személyi kartotékrendszert, amely egykori bűnözőtársainak az adatait tartalmazta. Azáltal, hogy feltalálta a bankok által előszeretettel használt, hamisíthatatlan (vegytintával írható) papírt, valóban nagy vagyonra tett szert. És az is igaz, hogy nőket is alkalmazott ügynökökként. "

És hogy mit érdemes tudni még Vidocq-ról?

Egyesek szerint Vidocq ihlette Victor Hugo A nyomorultak című regényének két fő karakterét (Jean Valjeant és Javert). 
A legendák szerint nyomozóként sosem alkalmazta a törvény teljes szigorát azokkal szemben, akiket valódi kényszer vett rá a lopásra és törvényes vállalkozásaiban gyakran alkalmazott volt elítélteket. Vidocq-nak tulajdonítják számos bűnüldözési eljárás első használatát, úgy mint: gipsz-láblenyomat készítése, személyi akták vezetése, fedett nyomozók alkalmazása, ballisztikai vizsgálat. Antropometriai módszereit ma is használja a francia rendőrség.

Informátori tevékenységét a La Force börtönben kezdte, ahol rabok beszélgetéseit hallgatta ki. 20 hónappal később a rendőrség álszökést szervezett neki, hogy a kinti világban folytathassa besúgói munkáját.
Végül kitalálta egy civilruhás nyomozóegység, a Brigade de Sûreté gondolatát, ami alapja lett a későbbi Sûreté Nationale francia hivatalnak. Az egység 1812-ben állt fel, 12 nyomozó dolgozott Vidocq keze alatt, több közülük exbűnöző volt. Vidocq ismeretségei miatt bonapartizmus gyanújába keveredett és visszavonult. 1830-ban újra visszahelyezték. Ugyanebben az évben a Brigade de Sûreté újra mozgásba lendült és számos lázadót tartóztattak le.
1832-ben vissza kellett vonulnia. Megvádolták, hogy bűncselekményre bujtott fel valakit csak azért, hogy az ügyet megoldhassa. Bizonyos források szerint ez idő tájt vezették be a szabályt a rendőrségnél, amely tiltotta, hogy volt bűnözőket alkalmazzanak.
Papírgyárat és nyomdát alapított, ahol szintén alkalmazott volt bűnözőket. Ennél a kiadónál elsőként saját emlékiratait szándékozott kiadni, amiket nem ő maga, hanem L'Héritier írt. A négy kötet közül csak az első kettőt adták ki, nagy sikerrel.
1833-ban megalapította az első magánnyomozó irodát, a Le bureau des renseignments-t („nyomozó iroda”). Szokásához híven itt is volt bűnözőket alkalmazott. 1842-ben újra letartóztatták. A gyanú szerint megrendezett egy sikkasztási ügyet és annak megoldásáért pénzt fogadott el. Büntetése 5 év börtön és 3000 frank volt, de a fellebbviteli bíróság szabadon engedte.
Utolsó éveiben regényeket írt. Egyes vélekedések szerint ebben segítségére volt barátja, a híres író, Honoré de Balzac.
Felesége 1847 szeptemberében meghalt. Ezután Vidocq visszavonult. 1857 áprilisában betegség következtében megbénult, majd május 11-én ágyában fekve meghalt.




Nyereményjáték


A történet középpontjában a Manton Nyomozóiroda és a herceg áll. Mi lehetne könnyebb, mint olyan könyvet keresni, aminek középpontjában egy herceg vagy egy nyomozó áll? Minden állomáson idéztet találtok, szereplők neveit persze kihagytuk, a könyv címén felül azt kell megírnotok a főszereplő herceg vagy nyomozó. Mivel sok könyv játszhatna, kivételesen leszűkítjük a kört a General Press kiadványaira. Játékra fel!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


"– Soha nem kedveltem a teknősöket, legfeljebb levesben – tréfálkozott ___, oldalba bökve ___ ____ – de most nagyon úgy fest, hogy az én teknősöm fürgébb, mint a tiéd. Fogadok egy fontban, hogy a tiéd később bújik ki a páncéljából, mint az enyém.
– Állom a fogadást! – vágta rá ____ ____ gondolkodás nélkül, és magasztaló szavakkal máris ösztökélni kezdte lusta teknősét, hogy dugja már elő a fejét a páncélja alól."




Nézzetek be a többi állomásra is

2017. február 4., szombat

Mary Jo Putney - Az amazon és a katona

Megjelent hazánkban a General Press kiadó jóvoltából Mary Jo Putney legújabb könyve Az amazon és a katona, ami régi és új olvasóknak egyaránt izgalmas jeleneteket tartogat.
Athena egy igazi bátor hölgy, nem rest megvédeni szeretteit és mikor már elhatározta, hogy örökre vénlány lesz, megjelenik Will és felforgatja életét. Gyertek és kalandozzatok velünk az öt állomásos turnén!


Mary Jo Putney: Az amazon és a katona

Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439774
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Hajnal Gabriella

Fülszöveg:
Will Masterson egy bárói cím és jókora vagyon örököseként kényelmes életet élhetne angliai otthonában, ő mégis katonának áll. Sok-sok évnyi borzalmas, Napóleon elleni háborúskodást követően úgy határoz, mielőtt hazatérne, még elvállal egy utolsó küldetést. Csakhogy amint eléri úti célját, a hegyek között megbúvó, aprócska királyságot, San Gabrielt, újra kell gondolnia a jövőre vonatkozó terveit. Nem mást sodor ugyanis a karjába a sors, mint álmai asszonyát...
Athena Markham egy igazi amazon: magas, bátor, és fittyet hány a társadalmi konvenciókra. Mindig is többre értékelte a függetlenségét, mint egy férfi szerelmét. Amikor azonban Will felbukkan, úgy érzi, vele tenne egy próbát.
Bimbózó románcukat azonban kisvártatva próba elé állítja az élet. San Gabrielt veszély fenyegeti, a két fiatal pedig úgy dönt, hogy együtt száll szembe a fenyegető ellenséggel A haláltól sem riadnak vissza, hogy megmentsék az országot és a lakóit. A megpróbáltatásaik során megismerik a másik valódi énjét, és innentől már csak rajtuk áll, hogy megtudják, lehetnek-e igazán boldogok egymás oldalán.

Saját véleményem:
Nem győzőm elégszer elmondani, milyen nagyszerű, hogy a kiadó - a borítóit illetően - arculatot váltott. Minden bizonnyal akadnak még hozzám hasonlóan olyanok, akik a gyönyörű fedlapok láttán jóval több történelmi romantikust vesznek a kezükbe (mondjátok, hogy nem én vagyok egyedül coverwhore!), mint korábban.
Az amazon és katona kézbevételénél azonban a cím és a fülszöveg is arra biztatott, csábuljak el. És hát ki vagyok én, hogy gátat szabjak a késztetéseimnek? Ugyanakkor az a faramuci helyzet állt elő, hogy a történettel sokáig nem találtuk a közös hangot. Az eleje kicsit túl történelmi volt (amivel alapvetően nem lenne bajom, hisz imádom a törit, de influenzásan némileg leterhelt), aztán meg túl instant lett minden. Tökéletes szereplők, tökéletes kémia, tökéletes terep. És ahogy haladtunk előre, semmi - pontosabban nem sok - bonyodalmat nem láttam, minden ment, mint a karikacsapás, én pedig ott álltam, nem értve, mi a fene fog még történni kétszáz oldalban, ha már abban a pillanatban összejöhetett volna a happy end. Mindez lassú haladást eredményezett, ami viszont egy idő után stockholm szindrómához vezetett. Azt vettem észre, hogy már nem érdekel, mi fog történni, csak minél tovább maradhassak az időközben családommá avanzsált szereplőkkel. Továbbra is felhúztam a szemöldökömet, ha valami bagatellbe, instantba botlottam, ám lapról lapra átszivárogtam San Gabrielbe. Az írónőnek sikerült lebontania körülöttem a valóságot, és helyette egyszerű szavakból felépítette a kicsiny királyságát, annak minden gyönyörűségével és kilátástalanságával együtt. Kimondom: San Gabriel belopta magát a szívembe. Ami talán nem meglepő, végtére is övé a főszerep.
Abban a percben, ahogy felismertem, mi is a lényege, illetve hogy miről is szól ez a regény, minden értelmet nyert. Ritka, hogy egy helyszín legyen a legfőbb szereplő, de - hiszem, hogy - itt így van.
San Gabrielre kezdetektől nagy hangsúly került. A franciák korábban letarolták, kifosztották a kis királyságot, elvették az emberektől hitük legfőbb szimbólumát, a Mária szobrot, míg gazdaságuk lényegét, a szőlőtőkéket földdel egyenlővé tették, s amit csak lehetett, leromboltak. A főszereplőknek és segítőiknek ezt kellett rendbe tenniük ahhoz, hogy aztán az élet egy végső próbatétel elé állíthassa a földet és lakóit. Az amazon és a katona magja tehát San Gabriel. Az emberek közössége, a vallásuk, a történelmük, a gazdaságuk, és mindaz, amit a természeti adottságai nyújtani tudnak. Na, meg a bor!

Persze mégiscsak egy történelmi romantikusról van szó, amiből nem hiányozhat a romantika - ráadásul rögtön két párral -, és a történelem sem. Utóbbit illetően nagyon örültem, hogy Mary Jo Putney valós történelmi személyeket és eseményeket kevert a fikcióval, annak pedig méginkább, hogy ebből az elegyből egy egészen valóságos dolog kerekedett ki. Abszolút elhittem, hogy minden megtörtént abból, amit leírt.
Ami a másik szálat illeti... kicsit vegyes érzéseim vannak az egyébként is kettős romantikával kapcsolatban. Összességében nem lehet azt mondani, hogy túl sok ilyen jelenet volt benne, mégis úgy hatott. Valószínűleg a szerelem - szerelmek - instant megjelenítésétől. Első látásra mind a két páros között kialakult az örök szenvedély - gyanítom, ha a pap felbukkant volna, egész nyugodtan össze is adhatta volna őket -, csupán a múltjuk vagy rangjuk gördített eléjük akadályt. Bár ezzel sem mindig foglalkoztak.
Tudom én, hogy a hasonló műfajú sztorikban javarészt a felsorolt problémák gördítenek akadályt a párok közé, de itt valahogy minden túl meseszerűen tökéletesen klappolt. Hiányzott a végső beteljesedésig kitaposható út. Ezzel együtt az amazon és katona, valamint a hercegnő és borkereskedő románca is aranyos volt, szerettem mind a két páros hevességét, kitartását, fondorlatosságát. Will és a minden tekintetben kitűnő Athena esetében a korukkal párosuló érett viselkedést, valamint a másik társadalmi rangjához való hozzáállást kedveltem. Jól kiegészítették egymást, mint rangos, ám azt semmibe vevő és problémás múltú, ám rangot végtelenségig tisztelő emberekként. Justin és Sofia pedig szimplán a cukiságról (vagy szebben: a szerethetőségről) gondoskodott.

Mindent egybevetve Az amazon és a katona egyszerű, ám annál aranyosabb történelmi romantikus. Tény, hogy nem a műfaj legjobbja, cserébe viszont lelke van. Kellő hangsúlyt kap benne a (fiktív) történelem, a romantika és a helyszín, ezért elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a hasonló típusú történeteket, és nem bánják, ha nem a szerelemé a főszerep.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: San Gabriel, Will, Justin, Athena és Sofia
Kedvenc jelenet: Athena és Will első találkozása, valamint egy bizonyos esküvő
Negatívum: idealizáltság
Borító: 5/4
Sorozat: Jó útra tértek testvérisége (Rogues Redeemed) #1 , de önállóan is értelmezhető




Valóság vs fikció


Honnan jött a bortermelés és a teraszos ültetvény ötlete? És a Douro folyó?

"Néhány évvel ezelőtt részt vettem egy hajókiránduláson, amelynek során végighajóztam a Douro folyón az Észak-Portugáliában található Portótól az Atlanti-óceán partja mentén egészen a spanyol határig., valamint ellátogattam az egyeteméről híres Salamanca városába. A folyó partját övező meredek domboldalakon teraszos művelésű szőlőültetvényeket láttam, és amikor Gaiában a Douro túlpartján, Portóval szemben felkerestünk egy borkereskedő raktárházát, teljesen lenyűgözött az épület falait átitató portói bor koncentrált illata."



Hogyan nézhetett ki az Alcaranta család kastélya? És miért pont a franciák támadták meg San Gabrielt? Mi végre a helyiek vallásossága?

"Az ország ezen része sokat szenvedett az Ibériai-félszigeten dúló háborúban, amelyben francia, portugál, angol és spanyol csapatok egyaránt részt vettek. Hallottam a pontonhíd katasztrófájáról, amely akkor történt, amikor a franciák lerohanták Portót, sétálgattam a Castelo Rodrigo festőien szép romjai között, amely a középkorban erőd volt, és egy dombtetőn állt. (...) Az idegenvezető a hajón tudta, hogy történelmi regényeket írok, így egy dombra mutatott, majd azt mondta: ,,Az az épület egy zárda. Wellington a csata után kórházként használta." Ezek után csoda, hogy szerettem volna írni egy történetet, amely a világnak ezen a részén játszódik?"





San Gabriel valóban létezett?

"San Gabriel kicsiny királysága kizárólag a képzeletem szüleménye, ám az, hogy nyelvében és kultúrájában a portugálok és a spanyolok öröksége is fellelhető, tudatos döntés volt a részemről. Feltétlenül szeretném megemlíteni, hogy a két ország határán valóban létezett egy miniállam Couto Misto néven, amely egészen addig önálló volt, amíg az 1864-es lisszaboni szerződés értelmében a területét fel nem osztották Spanyolország és Portugália között.
Couto Mistót nem használhattam a regényemben, mert saját történelme van, és azért sem, mert az egykori miniállam Portugália északi határa mentén feküdt, nekem pedig olyan helyszínre volt szükségem, amely a keleti határ közelében található. De az ország mítoszaiból merítettem, amikor beleszőttem a történetembe a számkivetett és áldott állapotban lévő hercegnő, Ilduara Eriz menekülésének történetét, aki aztán Couto Mistóban lelt menedékre, és ott adott életet Rudesind Gutierre-nek. Később mindkettejüket szentté avatták. Pompás háttértörténet kerekedett belőle az én San Gabrielemnek!





Nyereményjáték


A könyvben a Napóleoni háborúk után járunk, Will rangja megengedné otthon maradhasson, ám ő inkább hazáját szeretné megvédeni.
Ti mennyire ismeritek a történelmet? - Minden állomáson találtok egy történelmi kérdést a könyv témájához kapcsolódóan és erre kell helyesen válaszolnotok.
A helyesen válaszoló játékosok között három könyvet sorsolunk ki. Játékra fel!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kérdés
Miről híres a Lipcsei csata?




Nézzetek be a többi állomásra is

01/31 Insane Life
02/01 Könyvvilág
02/02 Olvasónapló 
02/03 Deszy könyvajánlója
02/04 Dreamworld

2016. október 26., szerda

Sabrina Jeffries - Karácsonyi csoda



Karácsony közeledtével sokan szeretnénk átélni egy kis karácsonyi csodát, esetleg olvasással az ünnep hangulatát megteremteni.
A General Press kiadó jóvoltából megjelent Sabrina Jeffries legújabb könyve, a Karácsonyi csoda, a Halstead Hall bajkeverői legújabb kötete. 
Ha szeretnél te is részese lenni egy kis karácsonyi készülődésnek, kövesd a turné négy állomását és ha velünk játszol, tiéd lehet a könyv egyik példánya.


Sabrina Jeffries: Karácsonyi csoda

Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439149
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Hajnal Gabriella

Fülszöveg:
A Halstead Hall bajkeverői című sorozatból megismert Lord Devonmont sorsát követhetjük nyomon.
Pierce Waverlyt, Devonmont grófját gyermekkorában a szülei rokonok gondjaira bízták, és a férfi sosem bocsátotta meg nekik, hogy magára hagyták. Egy nap azonban levelet kap anyja társalkodónőjétől, Mrs. Camilla Stuarttól, amelyből arról értesül, hogy az édesanyja súlyos beteg. Azonnal hazatér vidéki birtokukra, hogy elbúcsúzhasson az asszonytól. Ám amikor megérkezik, meglepődöttségében a szája is tátva marad. Kiderül ugyanis, hogy az anyjának semmi baja, ő pedig beleesett Camilla körmönfont csapdájába. Az életvidám, vonzó özvegyasszony ugyanis eltökélte, hogy mindent megtesz azért, hogy kibékítse őlordságát az anyjával. A célja elérése érdekében pedig még arra is hajlandó, hogy elfogadja a férfi által felajánlott alkut, amely tisztességesnek egyáltalán nem nevezhető...
Sabrina Jeffries karácsonyi történetében a Halstead Hall bajkeverői című sorozatból megismert Lord Devonmont sorsát követhetik nyomon az olvasók a megbocsátás és a szerelem útján.

Saját véleményem:
Az olvasmányaim kiválasztásánál általában a borító, az első benyomás vagy a műről hallott/olvasott méltatások azok, amik eldöntik, szeretnék-e megismerkedni az adott regénnyel vagy sem. Nos, ebben az esetben viszont a magyar cím volt a bíró, minthogy szeptember elején elkapott a karácsonyi-láz.
Nagy elvárásaim nem voltak, egyszerűen csak szerettem volna egy ünnepi hangulattal átitatott, szórakoztató könyvben elmerülni. És ezt meg is kaptam.
A Karácsonyi csoda remek döntés, ha szeretnénk ráhangolódni az ünnepekre, de akár a karácsonyfa alatti bekuckózáshoz is választhatjuk - szívetmelengető pillanatokat fog okozni. Mi több, romantikus hölgyismerősöknek, rokonoknak, anyunak, nagyinak ajándékként is jó választás lehet. Mindezt úgy, hogy maga a karácsony nem játszik benne központi szerepet. Fontosnak fontos, a készülődés bizonyos pillanatai előtérbe is kerülnek, de csak mint hangulati elemek. Mindenesetre én imádtam a vásárt, azt, hogy bepillantást nyerhettem a 19. századi angolok karácsonyi szokásaiba, és a más kultúrákból eredő dolgokhoz való hozzáállásukba. Mindezt pedig csak még varázslatosabbá tette a gyermek figura ártatlansága, vágyai, és az általa oly' sokat hangoztatott versike, ami megreformálta a kis közösséget.

A cselekmény fókuszában a férfi nézőpontkarakter, Pierce, az ő hányattatott gyermekkora, és az abból eredeztethető dolgok állnak. Devonmont grófját szülei kisfiúként száműzték otthonról, s egészen édesapja haláláig szóba sem álltak vele. Ennek okán a férfi, lelki sebeit enyhítendő/palástolandó botrányos életvitelt választott magának, s a szeretet írmagját is csírájában fojtotta el, megözvegyült édesanyjáról pedig hallani sem akar. Egészen addig, míg az asszony társalkodónője egy meglehetősen nagy füllentéssel rá nem veszi, hogy ellenérzéseit félretéve meglátogassa anyját. A többi pedig, ahogy mondani szokták, történelem. Camilla sugárzó, cserfes, minden lében kanál személyiségével eléri, hogy Pierce több időt töltsön a birtokon, míg ő alkujuk fejében éjjelről-éjjelre szórakoztatja. Na, nem úgy! Nem teljesen. Mert bár Pierce és Camilla között az első perctől izzik a levegő - s erről nem csupán szavakból értesülhetünk, hanem érezhetjük is -, rengeteg rang-, személyiség- és szemléletbeli akadály az, amit le kell küzdeniük a beteljesedésig. Az út és érzéki "táncuk" viszont szépen felépített, hol mókás - szóváltásaiknak, bakijaiknak köszönhetően -, hol pedig szívszaggató(an reménytelen).
Mind a két karakter közel egyforma családi háttérrel rendelkezik, Sabrina Jeffries mégis más-más módon dolgoztatta fel velük az őket ért tragédiákat, bemutatva, hogy több út is létezik, tőlünk függ, mivé válunk, miként kezeljük gondjainkat. Pierce az érzéketlenséget, keménységet, Camilla pedig a reményt, a boldogságot választotta, s eszerint élte, és éli napjait. Talán pont e kettősségből fakad a kettejük közti erős kémia. És ugyanezen okokból szerethető és emberi duójuk együtt és önállóan is. Nem tökéletesek, megvan a maguk keresztje, sokszor csinálnak hülyeségeket, mégis... (meg)érthetőek. Arról nem is beszélve, mennyire dinamikusak és viccesek közös jeleneteik.

A romantika mellett azonban van még valami, ami izgalmassá teszi a könyvet, ez pedig nem más, mint a Lord Devonmont és az anyja közt lappangó családi titok. Az ok, amiért Pierce-t gyerekként száműzték, távol tartották otthonától, szeretett édesanyjától, és amiért a nő önként vállalta a gyermekétől való elidegenedést.
Ezek összessége egy olyan téma, ami mindvégig ébren tartja az olvasó figyelmét, gondolkodásra, és nyomozásra készteti. Bevallom, én sok mindenre gondoltam, néha közel is jártam a megfejtéshez, de rengeteg kirakós darabra nem sikerült rájönnöm.
Összességében tehát a Karácsonyi csoda egy szenvedélyes, hangulatos, rejtélyes, csipkelődős, ízig-vérig történelmi romantikus regény. A szerző stílusa rendkívül olvasmányos, a karakterek szerethetőek, a karácsony pedig kellemes hangulati elem.  Csak ajánlani tudom. Ó, és bár egy sorozat 6. része, abszolút érthető önállóan is.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Jasper, Camilla, Pierce
Kedvenc jelenet: felolvasás, vásár, Jasper a katonákkal
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Halstead Hall bajkeverői 6. rész, The Duke's Men 0,5. része, de önállóan is olvasható




Nyereményjáték


Ismeritek a Halstead Hall bajkeverői sorozatot? Nem? Semmi gond, itt a remek alkalom egy picikét megismerni vele. 
Minden állomáson találtok a sorozatból egy torz borítót, ami alapján ki kell találnotok a címét, de ne legyen ennyire egyszerű, az adott kötet főszereplőjét is be kell írnotok a Rafflecopter dobozba. (Elég az egyik főszereplő neve.) - Tehát minden állomásnál a rafiba egy kötet címet és mellé az egyik főszereplő nevét várjuk.
Játékra fel!
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

10/26 Dreamworld