A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Laura Thalassa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Laura Thalassa. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 11., péntek

Laura Thalassa - Bewitched


Az Anassa Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent a nagy népszerűségnek örvendő szerző, Laura Thalassa legújabb regénye, a Bewitched - Megbabonázva. A Blogturné Klub bloggerei ennek örömére bemutatják ezt az ízig-vérig boszorkányos, gyilkosságokkal, szenvedéllyel és mágiával teli történetet, mely az Alkusz sorozat világában játszódik!
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.
 
 
Laura Thalassa: Bewitched - Megbabonázva
 
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507433
Oldalszám: 480 oldal
Fordító: Kéri Andrea

Fülszöveg:
Jöjj hozzám, Császárné...
A húsz éves Selene Bowers kétségbeesetten reméli, hogy bejut a Henbane-re, a különleges intézménybe, melyet fiatal boszorkányok számára alapítottak. A felvételi kritériumok egyike a természetfeletti erejével való kapcsolódás egy vadkalandon keresztül, ezért a lány egy utazást foglal Dél-Amerikába. Amikor egy gonosz erő célba veszi a repülőjét az égen, a különleges képessége életre kel, hogy megmentse, ám cserébe borzalmas árat követel: az emlékeit.
Ráadásul, amikor Selene felfedezi rejtélyes támadóját a dzsungelben, egy ősi gonoszt enged szabadjára: Memnont, az Átkozottat, aki ráadásul őt a régen elhunyt, áruló feleségével téveszti össze. Selene végül képes elmenekülni és megkezdeni a tanulmányait Henbane-ben, de amikor Memnon megjelenik a kollégiumban, és boszorkányokat találnak holtan az egyetem területén, gyilkos vádak és veszélyes összeesküvések kereszttüzében találja magát…

Saját véleményem:
Laura Thalassa munkásságával az Alkusz sorozat kapcsán ismerkedtem meg, és nem titok: egyből megnyert magának. Történetei feszesek, olvasmányosak, kellő mértékben átitatja őket a mágia, ugyanakkor izgalomból, rejtélyből, humorból és szenvedélyből sincs hiány bennük. Így hát nem is volt kérdés, hogy érkezzen tőle magyarul bármi, azt olvasni akarom-e.

"– Te vagy a gyengepontom, császárnő – vallja be szelídebb hangon. – Mindig is az voltál."

Gondolom, mindannyian emlékeztek még a közel egy évtizeddel ezelőtt tomboló vámpír, vérfarkas, boszorkány őrületre, amikor elárasztották a könyvpiacot (is) az ilyen témájú könyvek. Nos, ez valakinek bejött, valakinek nem, én viszont kezdettől fogva szomjazom egy ízig-vérig boszorkányos, mágiával és sötétséggel átitatott történetre, ami egyszerre varázsol el és borzongat meg. Valami olyanra, amiben a boszorkányság aktív elem, nem pedig háttérkellék. Sokat kellett rá várnom, de Laura Thalassa végre megajándékozott vele: ez a könyv valami istennőtelenül jó volt!
A történet hősnője Selene egy fiatal boszorkány, akinek egyetlen álma van, hogy bekerüljön a Henbane-be, ami voltaképp egy bentlakásos boszorkány egyetem, ahol a boszik kovenben élhetnek és tanulhatnak, később pedig, ha úgy döntenek, letelepedhetnek az iskola szomszédságában. Csakhogy Selene hiába próbálkozik, sorozatosan elutasítják állapota miatt. A lány memóriája ugyanis nem a legjobb, mágiája felemészti hosszabb- és rövidebb távú emlékeit, feljegyzésekből és cetlikből él. Ám legutolsó próbálkozásánál felcsillan a remény: amennyiben sikerül egy izgalmas küldetésen részt vennie és szerez egy familiárist, felvételt nyer a kovenbe. Selene hanyatló elméjének és egy vakmerő estének hála gépre száll, hogy teljesítsen egy egzotikus küldetést, csakhogy a gépen egy fura hang és mágiafoszlány környékezi meg, egyre magához vonzva őt, aminek az lesz a vége, hogy a gépe lezuhan és a dzsungel közepén köt ki.
Ezen a ponton légyszi ne rohanj el fejvesztve, mert igen, a Lost és Indiana Jones crossovert idéző dzsungeles kitérő irtó fura, de nagyon is szükséges a folytatáshoz, figyelembe véve, hogy Selene nem csak egy igen vad familiárisra tesz szert, hanem a hangot követve sikerül felébresztenie egy kétezer éve elátkozott szuperdögös harcos királyt is, akinek szent meggyőződése, hogy Selene valódi neve Roxilana és az ő császárnője, szerelme.
Az események innentől már a Henbane-en folytatódnak, ahol Selene igyekszik beilleszkedni, megismerni erejét, annak mibenlétét és kitanulni a boszorkányság minden csínját-bínját. A dolgát azonban nem csak fogyatkozó emlékei nehezítik meg, hanem Memnon, a felébresztett király is, akinek szent meggyőződése, hogy Selene átka zárta koporsóba, ráadásul a koven területén kegyetlen gyilkosságok történnek.

A Megbabonázva egy rejtélyekben és izgalmakban bővelkedő, sötét hangulatú regény, melyben mágia, múlt, ősi átok és perzselő vágy keveredik egymással. Az Alkusz sorozat rajongóinak további jó hír, hogy ez a sztori ugyanabban, a miénkkel egybeolvadó, ám azon túlmutató világban játszódik, mint Callie és Des története, s említés szintjén többször is utalnak a Peel Akadémiára és Másvilágra, továbbá a politia - egy természetfeletti rendőrség - aktívan résztvevője ennek a sorozatnak is. A cselekmény java viszont a Henbane-en játszódik, amit leginkább egy elszigetelt akadémiaként jellemezhető: egyszerre ősi az iskolai és boszorkányos részek miatt, ugyanakkor akadnak modern, lányszövetségre jellemző, bulis részei is. Ez a kettősség engem levett a lábamról, és nem csak azért, mert a Vámpírnaplók sorozat vibe-jára emlékeztetett, hanem azért is, mert szuper egyensúlyt teremtett a két főszereplő között, és hangulatilag is jól alátámasztotta (vagy épp megerősítette) az eseményeket.
És hogy a karakterekről is essen némi szó: Selene a modern világot képviseli. Tipikus szomszéd lány típus, aki a maga módján küzd a memóriájával, ugyanakkor óriási akarat és bizonyítási vágy munkál benne. Szeretné bebizonyítani önmagának és a világnak, hogy az emlékvesztései ellenére is képes önálló életre és jó boszorkány válhat belőle. A másik oldalon viszont ott van Memnon, aki amellett, hogy egy ősi, vad, megfékezhetetlen király, maga a kétlábon járó piszkosul szexi veszély és erotika. Ne haragudjatok, nem tudok másképp fogalmazni: Memnon tényleg az a típus, akiről tudod, hogy messzire el kéne kerülnöd, mégis inkább az ágyadba rángatnád. Eszméletlenül mocskos, felbőszült, pimasz, félelmetes, birtokló... és védelmező. Selene és közte irtó jó a kémia, és ezt csak még magasabb fokozatra kapcsolja az, hogy Memnon meggyőződése, hogy Selene Roxilana, a lelki társa, császárnője, asszonya, aki átkot szórt rá, míg Selene ezt folyamatosan hárítja. Az így kapott vonzalom bosszúvággyal keverve bombasztikus, papírlapot perzselő, elemi és sóhajtásra késztető. Ebből következik, hogy a Megbabonázva bizony tartalmaz tizennyolc karikás részeket (basszus, Memnon maga a kétlábon járó erotika!): de meglehetősen piszkos és galád módon.
A cselekmény fókuszában természetesen ez a fura gyűlöllek-szeretlek kapcsolat áll, ám mindemellett akad itt még gyilkossági sorozat is, titkos, sötét mágiát használó társaság, na meg Memnonék múltja, ami bizonyos mértékig magával hozza a történelmet is. Laura Thalassa úgy másfél évtizeddel ezelőtt, egyetemi tanulmányai során, sírhelyeket tanulmányozva beleszeretett a szarmaták, a pásztor nomádok csoportjába, s történetüket, kultúrájukat, sőt még egyes alakjaikat is beleszőtte regényébe. Na nem túl hivalkodóan, épp ellenkezőleg. Az egész szarmata múlt, Memnon zabolátlansága remekül passzol ehhez a kísérteties, borongós dark academia vonalhoz, illetve a boszorkányos istennői dolgokhoz is.

Mindent egybevetve én ezt rohadtul imádtam! Az egész regény olyan, mint egy óriási érzelemgömb. Olvasás közben, hol összeszorult a gyomrom, hol epekedve sóvárogtam, míg máskor félelmetesen jókat szórakoztam, de bizony olyan is előfordult, hogy remegő kézzel, iszonyatos ideg- és felfokozott izgalmi állapotban faltam a sorokat és lapokat, hogy megtudjam, hova fajulnak az események. Ritkán van rám ilyen hatással egy regény, de Laura Thalassa minden kétséget kizáróan egy zseni. Meg egy szemét dög is. Nem fogok zsákbamacskát árulni: pusztítóan függővéges a sztori.
A Bewitched úgy hatott rám mint a drog: minél többet vettem magamhoz, annál jobban felpörgetett és egyre többre szomjaztam, a végén pedig valóságos idegronccsá váltam a megvonástól. Szóval ide nekem a folytatást, de most azonnal!


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Memnon, Selene, Nero
Kedvenc jelenet: egy bizonyos éjszaka
Negatívum: a Lost és Indiana Jones crossovert idéző dzsungeles kitérő
Borító: 5/5
Sorozat: Megbabonázva #1
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során híres filmes boszorkányokat keresünk. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni az adott boszi nevét, majd beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Extra pontszerzési lehetőségért pedig látogassatok el a Blogturné Klub blogjára és találjátok meg szókereső játékunkban minél több boszorkány keresztnevét.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

10/05 Könyv és más
10/07 Insane Life
10/09 Zakkant olvas
10/11 Dreamworld

2023. október 19., csütörtök

Laura Thalassa - The Emperor of Evening Stars

Laura Thalassa: The Emperor of Evening Stars - Az Esti Csillagok Császára
 
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507099
Oldalszám: 240 oldal
Fordító: Kéri Andrea

Fülszöveg:
Kezdetben vala a sötétség.
Mielőtt találkozott Callie-vel, mielőtt Alkusz vált volna belőle, ő volt Desmond Flynn, egy írnok fattyú fia. Aki puhány anyától született, varázstalanságra volt kárhoztatva, és arra rendeltetett, hogy rabszolgával házasodjon.
De a sorsnak más elképzelései voltak.
A sötétség végezetéig.
Arestys kopár barlangjaitól Somnia palotáján át a földi utcákig: így vált Desmond Flynnből, a tündérből, aki a semmiből indult, az Esti csillagok Császára.

Saját véleményem:
A Strange Hymn falatkaparó függővége után némileg kiborultam, hogy a következő Laura Thalassa könyv nem a harmadik, egyben befejező kötet lesz, hanem a Desről szóló novella. De most már belátom, ennél jobb döntést nem is hozhatott volna a kiadó. Mert bár ez a rész valóban Des múltjáról szól, szükség van rá ahhoz, hogy jobban érthessük a második részben már felvezetésre kerülő szálakat, amik meghatározzák főszereplőink jelenét.

"Ha elég erősen hiszel valamiben, azzal valóra válthatod."

A The Emperor of Evening Stars egészen Des anyukájának szökéséig nyúlik vissza, addig a pillanatig, amíg az asszony túljárva az éjkirály eszén, elhagyta a palotát, hogy egy eldugott barlangban világra hozza gyermekét. Azt a gyermeket, akinek féltestvéreihez hasonlóan meg kellett volna halnia. Desmond Flynn anyja leleményességének hála azonban nem csupán túlélhetett, hanem megadatott számára az is, hogy beteljesítse sorsát, átvegye a trónt, leigázza apját, és ráleljen lelki társára. Csakhogy ez a kétszázhetven évet magába foglaló életút rengeteg megpróbáltatással telt, s ez az, amit részletesen megismerhetünk e kötetből. Des a szemünk láttára válik fattyúnak kikiáltott, elégedetlen kamaszból haramiává, majd háborús hőssé, legvégül pedig királlyá, s azzá a hírhedt Alkusszá, akinek a nevét mindenki rettegi.
Rövidsége ellenére, egyébként meglepően tartalmas műről van szó, melynek végig feszített a tempója, míg cselekménye folyamatosan pörög, újabb és újabb izgalmakat nyújtva az olvasó számára. Laura Thalassa egy elképesztően tehetséges szerző! Onnantól, hogy kezembe vettem a könyvet, csak úgy faltam a lapokat, egyszerűen nem győztem betelni Desszel, és az általa megélt borzalmakkal. Mélyen megérintett, mennyi viszontagságon kellett átesnie, ugyanakkor örültem, hogy láthattuk, miért és hogyan fordult meg a véleménye emberi lelki társával kapcsolatban. Ebben a kötetben egyébként is rengeteg apró, jelentéktelennek tűnő pillanat van, olyanok, amik sorsdöntő erővel bírnak. 
A sorozat rajongójaként élmény volt elveszni Des bosszúvággyal átitatott, erejét gyakorló múltjában, megélni, megtapasztalni, hogyan alakult ki közte és Malaki között a szoros baráti kötelék, belepillantani Des lelkébe, és abba, mit okozott számára az apja, és a kettejükkel történtek; nem beszélve Callie-ről. Volt itt minden, ami egy felcsigázó, izgalmas fantasy-hez kell: jövendölés, véres összecsapások, bosszú, árulás, tisztelet kivívása, vágy, epekedés, veszteség és örök barátság. És külön kiemelném Des emberekhez való hozzáállását, illetve annak különféle folyamatait. Valamiért ez a szál nagyon megragadott. Talán pont azért, mert végig ébren tartotta Des emberi oldalát, azt, ami távol esik az árnyaktól. 

Mindent egybevéve I-M-Á-D-T-A-M ezt a novelláskötetet, és nem győzök elég hálás lenni a kiadónak azért, hogy elhozta nekünk. Tudjátok, vannak azok a tipikus, húzzunk le még egy bőrt típusú kiegészítők, és vannak azok, amik valódi értéket közvetítenek, amiknek az olvasását kár lenne kihagyni. És ezt bizony kár lenne, nagyon-nagy kár! Régi események kerülnek új megvilágításba, értelmet nyer mindaz, amit eddig csak sejtettünk, ráadásul megannyi új hely, szereplő és esemény bontakozik ki.
Ó, és, ha azt gondoltátok, hogy a második rész vége brutálisan durva, akkor felejtsétek el: ez az, ami igazán kegyetlen! Még szerencse, hogy hamarosan érkezik a zárókötet.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Des, Malaki, az embernő a sátorban, Callie
Kedvenc jelenet:  Des és az embernő párbeszéde, Des bosszúi, és a Callie-vel töltött évek
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Az Alkusz #2,5
Megtetszett? Vidd haza!

2023. május 12., péntek

Laura Thalassa n- A Strange Hymn

 
Laura Thalassa: A Strange Hymn - A Szirén Éneke
 
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507068
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Kéri Andrea

Fülszöveg:
Callypso ​Lillis, a szirén és az Éjszaka Királyának lelki társa kiszabadult Karnon, az őrült király karmaiból és bizarr börtönéből. Ám a rémálom itt nem ért véget. Callie magán viseli a fogságban töltött idő fizikai nyomait, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Lélektolvaj még mindig szabadon kószál.
Amikor egy árnyünnep a Flóra Királyságába szólítja Callie-t és társát, Desmond Flynnt, a nyomozásukat ott folytatják. Ám a birodalom ragyogó fényei és káprázatos virágai között sokkal sürgetőbb problémákkal találják szembe magukat. A hatalmas árnycsarnokoknál nem létezik könyörtelenebb hely a világon, és nincs annyi alku, ami megmenthetné Callie-t a királyi intrikától.
A tündérek veszélyes játékot játszanak. Egyesek szerelemre vágynak, mások bosszúra vagy szexre, de akadnak olyanok is, akik kimondhatatlan szörnyűségekre. Egy dolog azonban biztos: senki nem az, aminek látszik. Még Des sem, aki minden egyes újabb titokkal egyre sejtelmesebbé válik.
Ám a Flóra Királyságának is megvannak a maga titkai, a vérző fáktól a megbélyegzett rabszolgákon át a felszívódó katonákig. Valami készülődik a növények földjén, és ha Callie nem vigyáz, ez a veszedelem elpusztít mindent és mindenkit, akit Callie szeret. Sőt, talán őt magát is…

Saját véleményem:
Az idei év legjobban várt megjelenése minden kétséget kizáróan A Strange Hymn volt számomra. Alig vártam, hogy kezemben tarthassam a folytatást, ami meglehetősen sok izgalommal kecsegtetett a Callie-vel történtek után.

"– Parázstól a hamuig, hajnaltól alkonyatig, most és mindörökké, légy az enyém, Desmond Flynn.
[…]
– Egészen a sötétség végezetéig."


A történet ott folytatódik, ahol a Rhapsodic során abbamaradt: Des forr az indulatoktól, miközben Callie küzd új önmaga elfogadásával. Nehezen tudja feldolgozni mindazt a szörnyűséget, amit átélt a Fauna királyságában, az őrült királytól kapott szárnyai és pikkelyei pedig rendre emlékeztetik az ott töltött napokra. Ám nem ez az egyetlen probléma... Külseje miatt kénytelen a Másvilágban maradni, egy olyan helyen, ahol a magafajtákat nem becsülik sokra. Mindez viszont eltörpül amellett, hogy az Éjszaka királyságát megfenyegetik, jóvátételt követelve a Des által elkövetett vérengzésért. A baj azonban ennél is nagyobb: Callie-t rémálmok gyötrik, újabb férfiak tűnnek el, s minden jel arra utal, hogy a Lélektolvaj nem szűnt meg létezni. Ráadásul közeledik a Napforduló, amit a Másvilágban egy hosszú ünnepségsorozat kísér, mely során minden királyság összegyűlik, s békét kötve együtt mulat a Flóra királyságában. 

Míg a Rhapsodic lefektette az alapokat, beleértve a szerelmi szálat és a másvilági bonyodalmakat, addig a folytatás főként a világépítésre, valamint a főszereplő páros kapcsolatának kibontására fókuszál. Betekintést nyerünk Des teljes birodalmába, megismerjünk annak egyes részeit, a király uralkodási szokásait, habitusát,  sőt még  a  Callie előtti múltja is feltárul - ez utóbbinál különösen tetszett, hogy a szerző párhuzamba állította a páros kapcsolatának fejlődésével. Ahogy Calliék szintet lépnek, s hivatalosan is társakká válnak, úgy rendeződik át az egész viszonyuk is, s veszi kezdetét egy mélyebb, lelki szintű ismerkedés. Itt már nem az a kérdés, szeretik-e egymást, a másik lényének megismerése, elfogadása a fontos, a végcél pedig egy rendíthetetlen bizalom kiépítése. Ám ahhoz, hogy ez létrejöhessen, elengedhetetlen az érzelmi lecsupaszítás - abból pedig nincs hiány. 
Szerencsére Laura Thalassa igazán reálisan kezelte Desék kapcsolatát, nekem például kifejezetten tetszett, hogy nem kérdőjelezte meg az összetartozásukat vagy az érzelmeiket, ugyanakkor megteremtette annak a lehetőségét, hogy karakterei tovább tudjanak építkezni. Persze akadnak bizonytalansági faktorok, Callie részéről egy ponton túl sok is, mégis vált válnak vetve menetelnek, s olyan édes vagy épp fülledt pillanatokat okoznak, hogy olvasóként könnyű ájuldozni tőlük. 

Maga a történet egyébként két részre osztható. Az első felében a romantika, s ekképp a páros kerül előtérbe. A számos cuki, vicces vagy épp perzselő jelenet mellett azonban fontos érzelmi szálak is feldolgozásra kerülnek; ilyen például Callie új énjének elfogadása, Des családi drámája vagy az önvédelem fontossága. Míg a későbbiekben az udvari intrika, a politikai- és hatalmi játszmák csúcsosodnak ki.
A Napforduló remek lehetőséget teremt arra, hogy a szerző ne csak egy újabb királyságot mutasson be, hanem a Másvilág hierarchiáját és furcsa szabályrendszerét is. Persze felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van erre? A válasz viszont az, hogy egyértelműen. A kiszélesített világ új aspektusba helyezi az eseményeket, ráadásul rengeteg bonyodalmat, váratlan fordulatot is kínál. A tündérek mocskos világának ábrázolásáról nem is beszélve! Egyszerre káprázatos, rémisztő és undorító. Vagyis pont olyan, amilyennek lennie kell egy lebilincselően izgalmas fantasynek. És erre még a vadregényes atmoszféra is rátesz néhány lapáttal a maga növényekkel borított helyszíneivel, fákra épített házaival, s vért könnyező fáival. 
Bálok, bujaság, titokzatos eltűnések, tesztoszterontól fűtött összecsapások, csillagos égbolt, harci edzések, mágikus italok, rémálmok, kishalálok, rabszolgaság, nemesség, összecsapások, álnokság - ez minden, amit a Napforduló kínál. 

Mindent egybevetve, engem a folytatás éppúgy megvett kilóra, mint az első rész! A Strange Hymn egy vérpezsdítően izgalmas, dark hangulatú tündérmese, ahol elég egyetlen óvatlan pillanat, és az ember holtan végzi. Jólesően borzongató, szexi, varázslatos és megfelelő mértékben humoros. És tudjátok, még mi? Kegyetlen! Kegyetlenül függővéges... a falhoz vágom fajtából. 
Ennek tekintetében szívből, őszintén és igazán ajánlom, ha szeretnétek egy letehetetlenül jó tündéres fantasyt olvasni, olyat, amiben megfelelő mértékben keveredik egymással a romantika, mágia és rejtély. Desnek pedig van némi Rhys vibe-ja, szóval... 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Des, Temperance, Callie
Kedvenc jelenet: lehozott csillagos
Negatívum: Callie elbizonytalanodásai
Borító: 5/5
Sorozat: Az Alkusz #2
Megtetszett? Vidd haza!

2022. november 23., szerda

Laura Thalassa - Rhapsodic

 
Laura Thalassa: Rhapsodic - Az Éjszaka Királya
 
Kiadó: Anassa Könyvek
ISBN: 9786156507006
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Kéri Andrea

Fülszöveg:
Callypso ​Lillis egy szirén, aki az elmúlt hét év során egy fekete gyöngyökből álló karkötőt gyűjtögetett a csuklójára. Minden gyöngy egy-egy mágikus adósságlevél olyan szívességekért, amiket megvásárolt. Csak a törlesztés vagy a halál oldja fel őket.
Mindenki tudja, hogy akinek szívességre van szüksége, az az Alkuszhoz fordul segítségért. Ő az a férfi, aki bármit képes megszerezni… persze jó áron. És azt is mindenki tudja, hogy előbb vagy utóbb behajtja a kölcsönt.
Az egyik ügyfelétől viszont még soha nem kért fizetséget. Egészen mostanáig. Amikor Callie a szobájában találja az éjszaka ravaszul vigyorgó és csillogó szemű királyát, azonnal világossá válik számára, hogy a dolgok hamarosan megváltoznak. Az Alkusz először csupán egy félszeg csókot követel tőle. Mindössze egyetlen gyöngyszemnyit. És ígéretet a folytatásra.
Az Alkusz számára több ez egy rég elfeledett románc felélesztésénél. Mert mostanában valami titokzatos és fenyegető dolog zajlik a Másvilágban. Egymás után tűnnek el az árnyharcosok. Csak a nők térnek vissza. Mozdulatlanul fekszenek üvegkoporsójukban, mellükön egy-egy gyermekkel. És persze ott vannak a rabszolgák között suttogott titkok a gonoszról, aki állítólag felébredt.
Ha az Alkusz meg akarja menteni a népét, szüksége lesz a szirén segítségére, akinek évekkel ezelőtt összetörte a szívét. Csakhogy a felébredt gonosz is rajong a különleges teremtményekért. Pont az olyanokért, mint Callie.

Saját véleményem:
Rendkívül megörültem a hírnek, hogy új kiadóval gazdagodik a  hazai könyvpiac, ráadásul az Anassa könyvek igen erős címekkel rukkolt elő. Fantasy rajongóként egyből bele is szerettem Laura Thalassa regényébe, mely kellően érdekesnek és kedvemre valónak tűnt, már csak a tündéres-szirénes vonal miatt is, nem beszélve az Éjszaka Királyságának  denevérszárnyas királyáról, aki egy másik kedvencem hangulatát idézte vissza.

"Ha a nap beleragyog az arcomba, az ő árnyékát látom kirajzolódni a járda kövén. Ha utolér az éjszaka, az ő sötétsége borul a szobámra. Ha lehunyom a szemem, az ő arca kísérti az álmaimat.
Mindenhol és mindenben ott van, és egyetlen férfi sem képes elfeledtetni őt."


A történet középpontjában Callypso Lillis, vagyis Callie áll, akivel elsőként egy igen drámai helyzetben találkozunk. A tizenöt éves lány ugyanis vérben úszik, akárcsak a földön heverő mostohaapja, aki oly sok éven át keserítette meg életét és gyalázta meg a testét. A sokkos állapotban lévő Callie, nem tudván, kihez forduljon, magához hívja az Alkuszt, a Másvilág és az éjszaka legrettegettebb tündérét, aki nem csupán a bujaság, az erkölcstelenség és minden éjszakai ügylet ura, hanem rendkívül jó üzletember is: különféle alkukért cserébe teljesíti partnerei kéréseit. 
Az Alkusz segít az ifjú szirénnek eltusolni a gyilkosságot, továbbá elintézi, hogy a lányt felvegyék egy természetfeletti bentlakásos suliba. Ám kapcsolatuk itt nem ér véget; Callie-t annyira vonzza a jóképű, karizmatikus, minden porcikájában veszélyt sugárzó férfi, hogy estéről estére újabb alkut köt vele  társaságáért cserébe. Háromszázhuszonkét alku után viszont a férfi eltűnik az életéből, magára hagyva az összetört szívű lányt, és csak hét esztendővel később bukkan fel hálószobájában, egy csókot és törlesztést követelve.

A Rhapsodic egy ízig-vérig spicy urban fantasy, ami javarészt a mi világunkban játszódik, miközben rövidebb-hosszabb kitérőket teszünk a Másvilágba, azon belül is az Éjszaka Királyságába. A kettősségek sora azonban nem áll meg ennyiben, ugyanis minden fejezet múlt és jelen váltakozásából épül fel, melynek köszönhetően figyelemmel kísérhetjük Callie felnőtté válásának folyamatát, továbbá az Alkusszal való kapcsolatának alakulását, mely a két idősíknak hála válik teljessé.
Rendkívül komplex könyv, ami a fantasy elemek mellett nem feledkezik meg az emberi érzelmekről sem. Egyszerre szól a múltbéli sérelmek feldolgozásáról, felnőtté válásról, az első szerelemről (annak megéléséről) és szerelmi csalódásról, miközben minden egyes oldalt átitat a dühvel vegyülő vágyódás és ösztönösség. Callie nem egyszerű lány, hanem szirén (nem, nem növeszt sellőfarkat és lubickol a tengerben, tengerészeket halálba csábítva), aki képes megbabonázni az embereket és rávenni őket, hogy teljesítsék kívánságait, ugyanakkor a benne lakozó szirén buja, lételeme az erotika. Ez a tulajdonság pedig jócskán meg tudja nehezíteni a dolgát, pláne, ha Desmond Flynnről, az Alkuszról van szó, akit összetört szíve miatt legszívesebben a pokolba kívánna.
De hát Des nem az a férfi, akit könnyű figyelmen kívül hagyni. Pimasz, veszélyes, csábító és nem fél visszaélni hatalmával (és te atyaúristen, én is alkudozni akarok vele!). Callie és közte pedig nagyon-nagyon jól működik a kémia, amit az alkudozós-alku teljesítős vonal csak még magasabb szintekre emel. Kettejük között - múltban és jelenben egyaránt - vibrál a levegő, annyi szexuális feszültség van köztük, hogy olvasóként is szinte eleped az ember. Párosuk ebből fakadóan rendkívül intenzív, és az, hogy figyelemmel követhetjük nyolc év vágyódását, évődését még rátesz egy lapáttal. Észbontóak aranyosak, viccesek, vadak és elemiek együtt. Ritka az ennyire vibráló/passzoló páros, én a magam részéről nagyon-nagyon szerettem őket.
A cselekmény nagy részét egyébként Callie és Des kapcsolata alkotja, kezdve közös múltjuktól, a sérelmekkel vegyes viszontlátáson át, az ismételten fellobbanó érzelmekig. De ahogy a fülszöveg is említi, van egy természetfeletti nyomozós szál is, mivelhogy Des birodalmában sorra jelennek meg üvegkoporsóba zárt harcosnők, mellükön vérszomjas csecsemőkkel. Valaki sorra hibernált állapotba juttatja őket, minek után horrorbabákat nemz nekik, akik aztán vérrel táplálkoznak és mindenféle baljóslatú jövendöléseket suttognak emberi dajkájuknak. Callie az egyetlen, aki segíthet megoldani a rejtélyt mielőtt megsemmisülne a birodalom: Ki áll a gaztettek hátterében és miért akarja elpusztítani az Éjszaka Királyságát? Valóban felébredt a gonosz? És ha igen, milyen árat követel az Alkusztól?

Minden nőiességemet sutba dobva azt kell mondanom, hogy: én rohadtul imádtam ezt a könyvet! Érzéki volt, vicces, szerethető, rejtélyekkel, romantikával, bujasággal teli, miközben a fantasy rajongó énem is mindent megkapott, amire csak vágyhatott: tündért, vérfarkast, szirént, creepy főgonoszt, izgalmas világot modern és fantasy díszlettel. És amellett, hogy nyomokban visszaidézte a acotart, nem vált koppintássá. A Rhapsodic egy nagyon is önálló világképpel rendelkező, kellően dark hangulatú urban fantasy, amit szívből ajánlok a zsáner kedvelőinek. Ha szeretnétek egy olvasmányos, izgalmas és megfelelő mértékben pikáns regényt, akkor szívből ajánlom. Számomra az év egyik legkellemesebb meglepetését-, egyben legfelemelőbb kikapcsolódását okozta; alig várom, hogy kezemben tarthassam a folytatást.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Des, Callie
Kedvenc jelenet: a Felelsz vagy Merszek, vallomás, HP filmmaratonok, Velence
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Az Alkusz #1
Megtetszett? Vidd haza!