Laura Thalassa n- A Strange Hymn

 

Laura Thalassa: A Strange Hymn - A Szirén Éneke

 

Kiadó: Anassa Könyvek

ISBN: 9786156507068
Oldalszám: 400 oldal

Fordító: Kéri Andrea

Fülszöveg:

Callypso ​Lillis, a szirén és az Éjszaka Királyának lelki társa kiszabadult Karnon, az őrült király karmaiból és bizarr börtönéből. Ám a rémálom itt nem ért véget. Callie magán viseli a fogságban töltött idő fizikai nyomait, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a Lélektolvaj még mindig szabadon kószál.
Amikor egy árnyünnep a Flóra Királyságába szólítja Callie-t és társát, Desmond Flynnt, a nyomozásukat ott folytatják. Ám a birodalom ragyogó fényei és káprázatos virágai között sokkal sürgetőbb problémákkal találják szembe magukat. A hatalmas árnycsarnokoknál nem létezik könyörtelenebb hely a világon, és nincs annyi alku, ami megmenthetné Callie-t a királyi intrikától.
A tündérek veszélyes játékot játszanak. Egyesek szerelemre vágynak, mások bosszúra vagy szexre, de akadnak olyanok is, akik kimondhatatlan szörnyűségekre. Egy dolog azonban biztos: senki nem az, aminek látszik. Még Des sem, aki minden egyes újabb titokkal egyre sejtelmesebbé válik.
Ám a Flóra Királyságának is megvannak a maga titkai, a vérző fáktól a megbélyegzett rabszolgákon át a felszívódó katonákig. Valami készülődik a növények földjén, és ha Callie nem vigyáz, ez a veszedelem elpusztít mindent és mindenkit, akit Callie szeret. Sőt, talán őt magát is…

Saját véleményem:

Az idei év legjobban várt megjelenése minden kétséget kizáróan A Strange Hymn volt számomra. Alig vártam, hogy kezemben tarthassam a folytatást, ami meglehetősen sok izgalommal kecsegtetett a Callie-vel történtek után.

"– Parázstól a hamuig, hajnaltól alkonyatig, most és mindörökké, légy az enyém, Desmond Flynn.
[…]
– Egészen a sötétség végezetéig."

A történet ott folytatódik, ahol a Rhapsodic során abbamaradt: Des forr az indulatoktól, miközben Callie küzd új önmaga elfogadásával. Nehezen tudja feldolgozni mindazt a szörnyűséget, amit átélt a Fauna királyságában, az őrült királytól kapott szárnyai és pikkelyei pedig rendre emlékeztetik az ott töltött napokra. Ám nem ez az egyetlen probléma... Külseje miatt kénytelen a Másvilágban maradni, egy olyan helyen, ahol a magafajtákat nem becsülik sokra. Mindez viszont eltörpül amellett, hogy az Éjszaka királyságát megfenyegetik, jóvátételt követelve a Des által elkövetett vérengzésért. A baj azonban ennél is nagyobb: Callie-t rémálmok gyötrik, újabb férfiak tűnnek el, s minden jel arra utal, hogy a Lélektolvaj nem szűnt meg létezni. Ráadásul közeledik a Napforduló, amit a Másvilágban egy hosszú ünnepségsorozat kísér, mely során minden királyság összegyűlik, s békét kötve együtt mulat a Flóra királyságában. 

Míg a Rhapsodic lefektette az alapokat, beleértve a szerelmi szálat és a másvilági bonyodalmakat, addig a folytatás főként a világépítésre, valamint a főszereplő páros kapcsolatának kibontására fókuszál. Betekintést nyerünk Des teljes birodalmába, megismerjünk annak egyes részeit, a király uralkodási szokásait, habitusát,  sőt még  a  Callie előtti múltja is feltárul - ez utóbbinál különösen tetszett, hogy a szerző párhuzamba állította a páros kapcsolatának fejlődésével. Ahogy Calliék szintet lépnek, s hivatalosan is társakká válnak, úgy rendeződik át az egész viszonyuk is, s veszi kezdetét egy mélyebb, lelki szintű ismerkedés. Itt már nem az a kérdés, szeretik-e egymást, a másik lényének megismerése, elfogadása a fontos, a végcél pedig egy rendíthetetlen bizalom kiépítése. Ám ahhoz, hogy ez létrejöhessen, elengedhetetlen az érzelmi lecsupaszítás - abból pedig nincs hiány. 

Szerencsére Laura Thalassa igazán reálisan kezelte Desék kapcsolatát, nekem például kifejezetten tetszett, hogy nem kérdőjelezte meg az összetartozásukat vagy az érzelmeiket, ugyanakkor megteremtette annak a lehetőségét, hogy karakterei tovább tudjanak építkezni. Persze akadnak bizonytalansági faktorok, Callie részéről egy ponton túl sok is, mégis vált válnak vetve menetelnek, s olyan édes vagy épp fülledt pillanatokat okoznak, hogy olvasóként könnyű ájuldozni tőlük. 

Maga a történet egyébként két részre osztható. Az első felében a romantika, s ekképp a páros kerül előtérbe. A számos cuki, vicces vagy épp perzselő jelenet mellett azonban fontos érzelmi szálak is feldolgozásra kerülnek; ilyen például Callie új énjének elfogadása, Des családi drámája vagy az önvédelem fontossága. Míg a későbbiekben az udvari intrika, a politikai- és hatalmi játszmák csúcsosodnak ki.

A Napforduló remek lehetőséget teremt arra, hogy a szerző ne csak egy újabb királyságot mutasson be, hanem a Másvilág hierarchiáját és furcsa szabályrendszerét is. Persze felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van erre? A válasz viszont az, hogy egyértelműen. A kiszélesített világ új aspektusba helyezi az eseményeket, ráadásul rengeteg bonyodalmat, váratlan fordulatot is kínál. A tündérek mocskos világának ábrázolásáról nem is beszélve! Egyszerre káprázatos, rémisztő és undorító. Vagyis pont olyan, amilyennek lennie kell egy lebilincselően izgalmas fantasynek. És erre még a vadregényes atmoszféra is rátesz néhány lapáttal a maga növényekkel borított helyszíneivel, fákra épített házaival, s vért könnyező fáival. 

Bálok, bujaság, titokzatos eltűnések, tesztoszterontól fűtött összecsapások, csillagos égbolt, harci edzések, mágikus italok, rémálmok, kishalálok, rabszolgaság, nemesség, összecsapások, álnokság - ez minden, amit a Napforduló kínál. 

Mindent egybevetve, engem a folytatás éppúgy megvett kilóra, mint az első rész! A Strange Hymn egy vérpezsdítően izgalmas, dark hangulatú tündérmese, ahol elég egyetlen óvatlan pillanat, és az ember holtan végzi. Jólesően borzongató, szexi, varázslatos és megfelelő mértékben humoros. És tudjátok, még mi? Kegyetlen! Kegyetlenül függővéges... a falhoz vágom fajtából. 

Ennek tekintetében szívből, őszintén és igazán ajánlom, ha szeretnétek egy letehetetlenül jó tündéres fantasyt olvasni, olyat, amiben megfelelő mértékben keveredik egymással a romantika, mágia és rejtély. Desnek pedig van némi Rhys vibe-ja, szóval... 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Des, Temperance, Callie

Kedvenc jelenet: lehozott csillagos

Negatívum: Callie elbizonytalanodásai

Borító: 5/5
Sorozat: Az Alkusz #2

Megtetszett? Vidd haza!