Karády Anna - A füredi lány

 

Karády Anna: A füredi lány

 

Kiadó: Álomgyár

ISBN: 9789635700295
Oldalszám: 448 oldal

Fülszöveg:

Szerelem ​téren és időn át…
Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura.
A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség…
Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem.
Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal – a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül.
Vajon a két világot összekötheti a szerelem?
Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni

Saját véleményem:

Karády Anna nevével és művével az instagramon találkoztam először, ahol egyből megragadott a kötet gyönyörűséges belső borítója. Akkoriban azonban sikeresen elnyomtam magamban a vágyat, hogy rögvest rohanjak a legközelebbi könyvesboltba és beszerezzem, de A füredi lány nem hagyott, úton-útfélen belebotlottam, ismerősök és ismeretlenek ajánlgatták tucatszámra. A szélsőséges vélemények dacára mégis beadtam a derekam, s mindennemű félelmemet sutba hajítva fejest ugrottam Almássy Anna évszázadokon átívelő történetébe.

"Vannak az életben pillanatok, amik jobban számítanak, mert mások, mint a többi: fordítanak a sorsunkon, és valami elkezdődik, vagy éppenséggel lezárul."

Anna, a kötet hősnője, egy véletlen balesetnek köszönhetően belepottyan a Balaton melletti patakba, s mikor már azt hinné, elérkezett a vég, hirtelen fogódzót talál... Csakhogy az őt körbeölelő táj egyáltalán nem tűnik ismerősnek számára, mint ahogyan a kor sem. Végül egy helybéli asszony, Katica veszi pártfogásába, s együtt hamar kiderítik, hogy a lány minden észérvnek ellentmondva, visszautazott az Úr 1763. esztendejébe. Döbbenete ellenére Anna kénytelen gyorsan alkalmazkodni, s a furcsa, ám jószívű Katica gondjaira bízni magát, aki egyszer már találkozott egy hozzáfogható, időutazó lánnyal, aki ugyancsak egy napforduló idején érkezett. Ezt hallva Anna elhatározza, hogy a téli napfordulókor megpróbál visszajutni jelenünkbe, ám addig is megtanul úgy élni, mint az akkori emberek. 

Noha az alapszituáció önmagában is érdekesnek nevezhető, Anna beilleszkedése a 18. századba, s a kor eszméinek elfogadása még ennél is több izgalommal kecsegtet. A felvilágosult, modern szemléleteket valló lánynak meg kell tanulnia, miként húzódjon háttérbe, nehogy lelepleződjék, s máglyahalálra ítéljék boszorkányság vádjával, miközben olyan alapvető dolgok hiányával is szembe kell néznie, mint a különféle fertőzések lehetősége, a higiénia hiánya, vagy a könyvek iránti rajongásának elnyomása. 

A regény első harmada Anna beilleszkedésére fókuszál, általa megismerhetjük a korabeli balatoni vidéket, megtapasztalhatjuk, milyen sorsa volt a nőknek, hogyan bántak a szegényekkel, miként éltek a kor emberei, mivel keresték mindennapi betevőjüket, vagy, hogy milyen szokások uralkodtak a nemesi családok köreiben. Karády Anna lenyűgöző alapossággal kalauzol végig bennünket ezen az évszázadokon átívelő kalandon, s olyan részletességgel festi le az akkori emberek életét és az őket körbevevő világot, hogy az olvasó már-már úgy érzi, mintha ő maga is időutazó lenne. 

Néha ugyan egy picikét soknak, elnyújtottnak éreztem ezt a részt, ám a rengeteg ismeretanyag (amit szivacsként szívtam magamba), valamint a szerző gördülékeny stílusa, és az Annát pártfogásba vevő család bőségesen kárpótolt mindenért. Szerettem a füvesasszony és Anna kapcsolatáról olvasni, látni, hogyan teltek egy balatonparti munkáscsalád napjai, akik gyógyfürdőt üzemeltettek, s megtapasztalni, miben volt más, vagy éppen miben egyezett az akkori fiatalság és a mai. 

"(…) amelyik férfi igazán szereti a feleségét, sosem faggatja olyanról, amelyről az hazudni kényszerülne…"

Oroszy Mihály felbukkanásával, és a nyár múlásával azonban Anna élete is új fordulatot vesz, új helyre kerül, ahol rengeteg új impulzus éri. Mind közül a legkarakteresebb talán maga Mihály, a nőcsábász nemes, aki jócskán megdobogtatja a lány szívét. Minden észérv ellenére fellobban köztük a szikra. A kérdés csak az, lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, amit évszázadok és társadalmi különbségek választanak el? Egyáltalán, szabad-e beleavatkoznunk a múltba, és teret engednünk érzéseinknek, miközben a vég egyre gyorsabban közelít?

Anna és Mihály kapcsolata nagyon finom, érzéki, hűen ábrázolja a kor szellemiségét, miközben belecsempészi a jelen féktelenségét is. Én a magam részéről nagyon szerettem az évődéseiket, azt, ahogyan Mihály reagált a lány pimaszságára és műveltségére, vagy ahogyan Anna kezelte az érzéseit. Az egész roppant szerethető volt.

Mindent egybevetve örülök, hogy végül mégis adtam egy esélyt ennek a könyvnek, s magam tapasztaltam meg, milyen is a magyar időutazás. A füredi lány hiánypótló történet. Végre egy regény, ami a magyarság múltjával foglalkozik! Méghozzá nem is akárhogyan... Karády Anna érezhetően elmélyedt a témában, s olyan gondos odafigyeléssel és alapossággal keltette életre a tizennyolcadik századi balatoni világot, amihez foghatóval ezidáig még nem találkoztam. 

Karády Anna regényét azoknak ajánlom, akik szeretik a hosszú leírásokkal teletűzdelt, lassabb tempójú, ámde annál érdekfeszítőbb történeteket, melyekben az emberi sorsok épp olyan hangsúlyosak, mint a romantika. A füredi lány lassan csordogáló, kissé lírai hangvételű mű, olyan, akárcsak a korabeli világ: nem lehet átrobogni rajta, hagyni kell, hogy minden sejtünket átjárja, kényeztesse és beburkolja a szívünket.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Katica, Anna

Kedvenc jelenet: Katica és Anna beszélgetéseit nagyon szerettem, akárcsak Mihály felolvasását

Negatívum: lassú felvezetés, illetve néhány dolog a végéről

Borító: 5/5
Sorozat: A füredi lány #1

Megtetszett? Vidd haza!

Tittel Kinga - Kilátók és miniszobrok

Tittel Kinga először a Mesélő Budapest című kötettel mutatkozott be a hazai olvasóközönségnek, majd elkezdte megjelentetni Mesélő Zsebkönyvek című sorozatát, melyek a főváros egy-egy kiemelt témájára épülnek. A Várnegyed titkai és a Duna kincsei után már kezünkbe foghatjuk a Kilátók és miniszobrok című darabot is, melyből jobban megismerhetjük hazánk csodaszép panorámát kínáló helyeit és Kolodko Mihály egyre népszerűbb, miniatűr alkotásait. Tartsatok négy bloggerünkkel, és nyerjétek meg a Kolibri Kiadó által felajánlott példányt!

 

 

Tittel Kinga: Kilátók és miniszobrok

 

Kiadó: Kolibri Kiadó

ISBN: 9789634377986
Oldalszám: 200 oldal

Illusztráció: Kecskés Judit

Fülszöveg:

Tudod-e, hogyan jelezték régen a toronyőrök, ha a városban tűz ütött ki? Miért Normafa a Normafa? Vajon ki lehetett a híres angyalszobrász, aki vasárnaponként habos kakaóval vendégelte meg a környékbeli gyerekeket?
Tittel Kinga Mesélő Zsebkönyvek sorozatának harmadik kötete különleges utazást ígér – szó szerint a magasba repít. Ezúttal kilátókból és tornyokból tekinthetünk le fővárosunkra, miközben templomokba térünk be.
Mindazt pedig, ami odaföntről nézve rejtve maradna – az izgalmas, apró, emberi részleteket – a híres gerillaszobrász, Kolodko Mihály miniszobrai révén tárja elénk a szerző.

Saját véleményem:

Tittel Kinga nevével az utóbbi néhány évben többször is találkoztam már, ám ez idáig mindig legyintettem, mondván, számomra nem annyira releváns egy gyerekeknek szóló útikalauz. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna! A Mesélő Zsebkönyvek remek társai lehetnek bárkinek - legyen az kicsi vagy nagy -, aki szeretné felfedezni fővárosunkat.

"A 2020-as év váratlan fordulatot és számos kihívást hozott mindannyiunk életébe – soha nem látott módon és mértékben fordult feje tetejére a világunk, átértékelődtek a korábban megszokottnak, magától értetődőnek tartott dolgok, köztük az utazás és az élményszerzés is."

Világéletemben pesti lány voltam, a szüleim válásáig azonban jóformán nem is ismertem Budapestet. Jócskán elmúltam már  tizennégy, amikor először jártam a Budai várban vagy a Normafánál, az ennél egzotikusabb helyekről már nem is beszélve. Onnantól kezdve viszont évről évre egyre aktívabban kutattam azokat a helyeket, amik itt vannak, körülvesznek minket, mégsem olyan közismertek, mint mondjuk a Városliget. Most, közelítve a harmadik ikszhez, elmondhatom, hogy még mindig találok új, felfedezésre váró látványosságokat, anélkül, hogy elhagynám a város közigazgatási határát. Budapestben sokkal, de sokkal több rejlik, mint amit elsőre látunk, a szerző pedig nagyszerűen rávilágít erre.

A zsebkönyvek sorozat minden kötetben más perspektívából kívánja bemutatni a fővárost: ezúttal madártávlatból és békaperspektívából ismerkedhetünk meg Budával és Pesttel, vagyis a kilátókat és Kolodko Mihály gerillaszobrait vesszük górcső alá. 

A kötetet kinyitva rögtön egy budai kilátópontok térképpel találjuk szemben magunkat, melynek pesti párját a könyv végén leljük, a szerző előszava után pedig máris elkezdhetjük felfedezni a város érdekesebb kilátóit, magaslatait, képekkel, érdekességekkel, remek illusztrációkkal tűzdelve. Akadnak köztük ismertebbek (pl.:Szent-István bazilika), amik Tittel Kinga rövid, ámde annál velősebb összefoglalói által rengeteg új információval vagy izgalmas történelmi ténnyel szolgálnak (tudtátok, hogy a 18. század végén a bazilika helyén egy, a kolosszeumhoz hasonló heccszínház állt, ahol állatviadalokat tartottak?), ám számos kevésbé közismert hellyel is találkozhatunk benne (zikkurat, Oroszlán-szikla). E kötetet olvasva garantáltan élettel telnek meg a kőfalak, míg egy-egy szobor, csempe vagy kupola izgalmas történetet suttog el számunkra Jézus születésétől, a török uralmon át, egészen a világháborúkig. 

Egészen elképesztő ilyen alaposan, faragványról faragványra tekinteni a bazilikára, megismerni a harangok szívszorító történetét, megérteni, egyes templomokban melyik szobor miért ott áll, ahol, vagy mit szimbolizál,  s rádöbbenni, mennyi csoda húzódik még a fák takarásában, fölénk magasodó domboldalakon, hegyeken, és mindeközben értékes történelmi tényekkel, eseményekkel, személyekkel és az ő tetteikkel találkozni. A legmegdöbbentőbb élmény számomra mégis az volt, amikor a Mátyás-templomról és annak falai közt megbúvó befalazott szobrokról olvashattam. Másfél éven át, heti rendszerességgel dolgoztam ott, mi készítettünk a templom virágdekorációit, így olyan helyekre is betekintést nyertem, amikre egy hétköznapi embernek nem feltétlenül nyílik rálátása... Tittel Kinga sorait olvasva mégis azon vettem észre magam, hogy új helyeken barangolok, az általam oly nagyon ismert oltár hirtelen többletjelentést kap, akárcsak a falfestmények.

 

A kilátókat magunk mögött hagyva, a kötet második részének fókuszában már Kolodko Mihály és az általa készített szobrok állnak. Amennyiben követitek az instámat, vagy olvastátok itt egy korábbi bejegyzésemet, akkor tudhatjátok, mennyire rajongok a - többnyire - aprócska gerillaszobrokért, és hogy az egyik legnagyobb álmom egyszer összehozni egy olyan túrát, amikor az összeset meg tudom nézni egyszerre. Ebből a szempontból tehát ugyancsak csodás kis útikalauz a Kilátók és miniszobrok, térképet és pontos címeket tartalmaz a miniszobrok felkutatásához... Ám ennél valójában sokkal, de sokkal többet ad. 

Tittel Kinga és Kolodko Mihály együttműködésének hála a szobrok immár nem csupán szobrok, hanem valóságos mesekönyvek, melyek hol szívszorító, hol megmosolyogtató történeteket regélnek a múltunkból, jelenünkből, s néha még a jövőnkről is.
Lehet, hogy már ti magatok is találkoztatok ezekkel az aprócska alkotásokkal, de elgondolkoztatok valaha azon, miért ott, olyan szögben és úgy állnak, ahogy és ahol? Belegondoltatok abba, mit szimbolizál a lufikutya, az ugró lány, a tank vagy a többiek? Hallottatok már az usánka és a kalapács, vagy a sárga Simpson történetéről és eltűnéséről? És egyáltalán: hogyan és mikor kerülnek a helyükre ezek az alkotások? Minderre választ ad a könyv. 

Mindent egybevetve tehát: tiszta szívből ajánlom mindenkinek a Kilátók és miniszobrokat, mely méretéből adódóan simán befér bármilyen táskába. Ha szeretnétek otthonról kimozdulni, jó társatok, s idegenvezetőtök lesz. A mostani, feje tetejére állt világban pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy többnyire olyan látnivalókat kínál, amik bármikor, kötöttségek nélkül megszemlélhetőek.

Én a magam részéről biztosan beszerzem majd az előző részeket is, s titeket is erre buzdítalak, ha még nem tettétek meg.

Pontszám: 5/5

Kedvenc kilátó: Szent-István bazilika, Mátyás-templom, zikkurat

Kedvenc miniszobor: Szomorú tank, Hungarian Yellow, Főkukac, Kockásfülű nyúl, Lufikutya

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Mesélő zsebkönyvek, önálló kötet

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban Kolodko Mihály miniszobrainak nyomába eredünk. Minden állomáson megtaláljátok egy-egy szobor nevét, a ti dolgotok pedig, hogy leírjátok a rafflecopter doboz megfelelő helyére, hogy pontosan milyen címen található az adott alkotás!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Seress Rezső

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/08 Könyv és más
07/10 Dreamworld
07/12 Hagyjatok! Olvasok!
07/14 Zakkant olvas