Julie Soto - A leláncolt rózsa

Miután a sötét erők győzedelmeskednek, Briony Rosewood hercegnő elveszíti szabadságát és varázserejét, majd egy árverésen annak a férfinak a kezébe kerül, akihez fájdalmas múlt köti. Julie Soto Rose in Chains - Leláncolt rózsa című romantasy regénye sötét intrikákkal, ellenségekből szerelmesek dinamikával és lebilincselő mágiával ragadja magával az olvasót. Most pedig itt a lehetőség, hogy megnyerj egy példányt a kötetből!

 

 

Julie Soto: Rose in Chains - A leláncolt rózsa

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789636758417
Oldalszám: 608 oldal

Fordító: Nimila Ágnes

Fülszöveg:

A háborúnak vége, a sötét erők győzedelmeskedtek, és a hős, akinek meg kellett volna mentenie őket, halott.
Miután kastélyát elfoglalja az ellenség, Briony Rosewood hercegnőt foglyul ejtik, megfosztják varázserejétől, és elárverezik annak, aki a legmagasabb ajánlatot adja rá.
Így kerül Toven Hearst tulajdonába: egy olyan család sarjához, amely hírhedt mágikus erejéről. A két fiatal nagyon jól ismeri egymást, hiszen egy varázslóiskolába jártak. És Toven a lány régóta tartó, soha le nem zárt szerelmének tárgya.
Bár új világa borzalmas, és a szerep, amit el kell benne sajátítania, félelmetes, mégsem veszett el minden. A segítség – és a remény – a legváratlanabb helyeken is felbukkanhat…
Julie Soto Dramione gyökerű, finoman szexi romantasykötete tele van érzelemmel, intrikával és mágiával. Ellenállhatatlan ellenségekből szerelmesek románc.

Saját véleményem:

forrás: pinterest

Az elmúlt években fénykorukat élik a romantasy regények. Jóformán egymást követik a mágikus királyságokban játszódó, ellenségekből szerelmesekké váló párokat felvonultató történetek. Ezzel nincs is gond - én magam is rajongok ezért a trope-ért -, azonban tény, hogy egyre nehezebb olyan könyvvel találkozni, ami nem csupán a zsáner jól ismert elemeiből építkezik, hanem képes valami újat is mutatni. A Rose in Chains ilyen. 

"Az ígéretek végső soron csak szavak. És a szavakat meg lehet szegni."

A történet kezdetén két, hosszú évek óta háborúban álló uralkodói család utolsó, mindent eldöntő összecsapásának lehetünk tanúi. Hősnőnk, Briony szentül hiszi, hogy testvére, Rory győztesen tér majd vissza a csatamezőről, ahogyan arra a prófécia is utal. A sors azonban másként alakul. Rory elesik, a bomardi ellenség áttöri a palota védelmét, Briony és a túlélők pedig menekülni kényszerülnek. A túlerővel szemben azonban nincs esélyük: a lány és a többi eversun fogságba esik, és egyik pillanatról a másikra minden, amit addig ismert, semmivé foszlik.
Ha most azt gondolod, hogy ebben nincs semmi újdonság, hiszen számtalan fantasy indul vereséggel, elnyomással vagy egy bukott királyság történetével, akkor részben igazad van. Julie Soto azonban nem magára a háborúra helyezi a hangsúlyt, hanem arra, ami utána következik. A legnehezebb időszakba enged bepillantást, a vereség utáni csendbe, amikor a küzdelem már véget ér, a vesztesek/túlélők kálváriája azonban épp csak kezdetét veszi. 
A Rose in Chains egyszerre dark fantasy, politikai intrikákkal átszőtt romantasy és érzékeny karakterdráma. Miközben a regény a szabadság, a hatalom és túlélés kérdéseit boncolgatja, folyamatosan próbára teszi az olvasó erkölcsi érzékét is. Nem fél kellemetlen helyzetbe sodorni karaktereit (velük együtt pedig minket sem), és nem fél nehéz megoldásokat kínálni. 

 

A Rosewood család egyetlen életben maradt tagjaként, nőként és mágiával rendelkező fogolyként Briony felbecsülhetetlen értéket képvisel egy olyan világban, ahol a bomardiak rabszolgaként bocsátják áruba foglyaikat. A rabszolgaság azonban Julie Soto világában nem pusztán fizikai kényszermunkát jelent. A mágiával rendelkezők teste és ereje egyaránt a győztesek tulajdonává válik, így a kizsákmányolás jóval összetettebb és kegyetlenebb annál, mint amire elsőre számítanánk. A szerző által megálmodott világban ugyanis rendkívül fontos elem a mágia, annak a használata, erejének növelése és sok egyéb aspektusa, amibe most nem mennék bele. A mágia hatalom, Briony pedig értékes fogoly, akit sokan szeretnének megkaparintani, ám végül Toven Hearst birtokába kerül, ahhoz a férfihoz, aki az iskolában folyamatosan megkeserítette a Rosewood család életét, s akiért Briony titokban mégis epekedett.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Julie Soto a felvázolt alaphelyzet ellenére szerencsére nem sietteti a romantikus kapcsolat alakulását. A vásárt követően Briony kiszolgáltatott helyzetben találja magát, miközben múltja szorosan összefonódik Toven Hearsttel, aki a győztes oldal egyik legbefolyásosabb családjához tartozik. Emiatt a Briony és Toven közötti kapcsolatot kezdettől fogva áthatja a bizalmatlanság, a múlt sérelmei, valamint a kialakult hatalmi egyenlőtlenség, amit a regény véletlenül sem próbál romantikus köntösbe csomagolni. A szerző érezhetően tisztában van azzal, hogy kényes dinamikára épít, s ehhez mérten hagy időt és teret karaktereinek és nekünk is (alapvetően nem vagyok híve a slow burn románcoknak, ám itt valóban szükséges a hitelességhez), hogy megszokjuk a kialakult helyzetet és megkérdőjelezzük a szereplők motivációját. A trauma itt tehát nem pusztán karakterépítő eszköz, hiszen a háború következményei áthatják a szereplők döntéseit, reakcióját, kapcsolatát. Nincsenek látványos fordulatok, heves fellángolások, a bizalom lassan épül, amire a  veszteségek súlya sokszor rátelepszik.
A Rose in Chains lassabb tempójú regény, ami kapkodás helyett a múlt és jelen eseményeinek váltakozásával fokozatosan tárja fel Briony és Toven közös történetét, mélyíti a világgal kapcsolatos ismereteinket és ad új jelentést bizonyos kapcsolatoknak, eseményeknek, tetteknek. Megjegyzem, ritka, amikor a múlt és jelenbéli fejezetek váltakozása ennyire jól képes árnyalni a karaktereket, ám itt hibátlanul működik.
És ha már karakterek...

Briony esetében külön örültem annak, hogy nem egy kényes hercegnőt kaptunk főszereplő gyanánt, aki csak arra vár, hogy valaki megmentse, ugyanakkor hősnőnk nem is egy badass harcos. Sokkal inkább egy emberi figura, aki, ha kell, bátor, makacs és elszánt, máskor meg tele van félelmekkel, gyászol, hibázik, és ha úgy adódik, bizony megkérdőjelezi önnön tetteit is. 

Vele ellentétben Toven már egy jóval rejtélyesebb figura, egy vérbeli morally grey alak, aki egyszer kegyetlennek és pökhendinek tűnik, máskor védelmezőnek és együttérzőnek. És valljuk be, ez nem véletlen. 
Nem akartam kizárólag erre kihegyezni a bejegyzésemet, azonban megkerülhetetlen tény, hogy a Rose in Chains a Harry Potter fanficek világában oly' népszerű Dramione párosra épít. Vagyis Toven egyfajta Draco átirat, míg Briony Hermione alternatív megfelelője, a varázsvilágot pedig a mágiával átitatott királyság jelképezi. Ha ez számotokra bármilyen pluszt jelképez az jó, de véleményem szerint ettől függetlenül, önálló és egyedi történetként is kezelhető. Mi több, a szereplők mellett a világban jelenlévő mágiarendszer is hangsúlyos részét képezi a történetnek. Soto ugyanis nem egyszerű háttérelemként használja, hanem épít rá, a társadalom működésének alapjává teszi. A mágia politikai fegyver és hatalmi eszköz, ezért a foglyok kizsákmányolása sem csupán kegyetlenség, hanem a rendszer működésének szerves része. És ezzel el is jutottunk a legnagyobb kérdésig: vajon miért vásárolja meg Toven Briory-t, és ahelyett, hogy minden téren kiszipolyozná, miért ösztökéli arra, hogy fejlessze saját erejét? Bocsi, a választ sajnos nem tőlem fogjátok megtudni. 

A Rose in Chains egy ízig-vérig dark fantasy, ami olyan ismerős romantasy elemeket vonultat fel, mint az ellenségekből szerelmesek, vagy a fogoly és fogvatartott, politikai intrikák, lassan építkező románc, mégsem ezek miatt emelkedik ki a zsáner kínálatából. A fogság itt nem romantikus díszlet, hanem a hatalom és az elnyomás eszköze, a trauma pedig nem karakterépítő elem, hanem a történet mozgatórugója. Ebben a világban a szereplők számára nem igazán léteznek egyértelműen jó vagy rossz döntések, helyettük morálisan szürke helyzetekkel és fájdalmas kompromisszumokkal kell szembenézniük. A Rose in Chains végső soron nem a hősökről szól, hanem a vereség következményeiről. 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Briony, Toven

Kedvenc jelenet: spoileres

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Rose in Chains #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

A Leláncolt rózsa egy Dramione fanfiction - ezért Dracóról és Hermionéról teszünk fel nektek a nyereményjátékon belül kérdéseket. A helyes válaszokat a Tally megfelelő sorába! 
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Melyik átok miatt vált Draco Malfoy súlyosan sebesültté a Félvér Hercegben?

Tally űrlap

Nézzetek be a többi állomásra is

07/04 Kitablar 

07/07 Dreamworld 

07/10 Ambivalentina

Danielle L. Jensen - A híd királysága

A Könyvmolyképző jóvoltából hazánkban is megjelent Danielle L. Jensen TikTok-szenzációként elhíresült regénye, A híd királysága. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Lara hercegnő szenvedéllyel és ármánykodással átitatott történetét, melyből kiderül, mi történik, ha beleszeretsz abba a férfiba, akit valójában el kellene pusztítanod.
Kövessétek a turné állomásait, ismerjétek meg ezt az érzelmekkel teli regényt, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet.

 

 

Danielle L. Jensen: A híd királysága

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789635977321
Oldalszám: 376 oldal

Fordító: Borz Alexandra

Fülszöveg:

Mi történik, ha beleszeretsz abba, akinek az elpusztítása a küldetésed?
Lara hercegnőt harcosnak nevelték, és mindig is tisztában volt a végzetével: el kell pusztítania ellenségét, Aren királyt. A Híd Királyság, Aren király országa ugyanis arra használja a hatalmát, hogy kifossza és tönkretegye Lara hazáját.
Amikor elküldik Larát, hogy Aren király felesége legyen, végre lehetőséget kap, hogy a közelébe férkőzzön. Nincs más dolga, mint belülről emészteni fel a királyságot – és újdonsült férjét. Ám amikor az ellenséges érzelmek szenvedéllyé alakulnak át, a lány hűségét a legkeményebb próbák elé állítják…TikTok-szenzáció, egyre növekvő rajongótáborral.

Saját véleményem:

Ha létezik olyan romantikus trope, amire azonnal ugrom, akkor az egyértelműen az enemies to lovers (ellenségből szeretők); s ha mindehhez még hozzávesszük az álházasság témája is, akkor az adott könyv gyakorlatilag kilóra megvett. Olvasásra legalábbis mindenképp. A Híd királyságától egyébként nem vártam sokat, egyszerűen csak szerettem volna egy komfortos fantasy-t olvasni. És hogy végül mit kaptam? Elmesélem. 

"Egy királyság, amelyet meg kell mentenie. És egy királyság, amelyet el kell pusztítania."

A Híd királysága borítójára tekintve, biztos vagyok benne, hogy elsőként olyan jelzők jutnak eszetekbe, mint a cozy, cuki, romantikus és társai. Feltételezem, álmotokban sem gondolnátok hentelésre, népirtásra vagy épp  tömeggyilkolászásra. Pedig az a helyzet, hogy A Híd királysága már az első két fejezetben brutálisan odacsap az olvasójának és Vörös nászt megszégyenítő módon sokkolja is. 

Larát, a történet húsz esztendős hősnőjét tizenegy - még életben lévő - féltestvérével karöltve másfél évtizeden át arra képezik ki egy titkos sivatagi oázisban, hogy felnőve tökéletes kémmé és leendő férjük gyilkosává váljanak. Ám a kiképzés végén csupán egyikőjük győzedelmeskedhet, s nyerheti el azt a megtiszteltetést, hogy az ellenséges király sarcként követelt arája legyen. Húgaival és nővéreivel ellentétben Lara viszont pontosan tudja, mit jelent számukra a vereség: halált. Ő azonban élve szeretné elhagyni a helyet. Az utolsó vacsorán, mielőtt kihirdethetnék a nyilvánvaló győztest, Marylynt, Lara mindegyik testvérét megmérgezi, s e kegyetlen tettel eléri apjánál, a királynál, hogy őt válassza. Így hát miután minden szolgálóval és kiképzővel végeznek, Lara megkezdi útját leendő férje, Aren király felé, hogy kiderítse a kontinenseiket összekötő híd titkát, s pusztulásba döntse hitvese királyságát.

 

A Trónok harcán szocializálódott kis lelkem beteg módon élvezte a nyitány könyörtelen brutalitását, mely ha ábrázolásában nem is kifejezetten volt tökéletes, hangulatában mindenképp. Jó alapot szolgáltatott a világhoz, s legfőképpen magához Larához. Megmutatta, hogy mi mindenre hajlandó ez a lány a céljai elérése érdekében. Véleményem szerint remek írói húzás volt ez a szerző részéről, olyasmi, ami súlyt ad tizenöt évnyi kiképzésnek, na meg a ténynek, hogy Lara valóban gyilkolásra és kegyetlenségre teremtetett. Persze ezt maga Aren király is sejti, így a nász, és a lány abbéli tervei, hogy ősi módszerekkel elcsábítja urát és kiszedi belőle királysága titkait, nem indul valami zökkenőmentesen. Aren sokáig bizonytalan a hercegnővel szemben, igyekszik olyan távol tartani magától és a Híd titkától amennyire csak lehet, ám idővel egyre közelebb és közelebb sodródnak egymáshoz.

Ezek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy A Híd királysága egy egzotikus környezetbe csomagolt szimpla romantasy, amiben a két főhős gyűlölete perzselő szerelemmé olvad, csakhogy ez az állítás nem teljesen helytálló. Ahogy már említettem, Larának tizenöt éven keresztül kemény próbákat kellett kiállnia, ahhoz, hogy életben maradjon, kegyetlenségre, titkok megszerzésére és csábításra nevelték, ráadásul apja egyéves ultimátuma is a feje felett lóg: miszerint ennyi időt kap arra, hogy elvégezze feladatát, ellenkező esetben őt is megölik. Ezt a történetet viszályok, politikai játszmák és különféle intrikák szövik át, miközben Larának meg kell vívnia a szív és kötelesség csatáját. Ez utóbbi pedig napról napra egyre nehezebbé válik számára, hisz nem csak férjéhez kerül érzelmileg,hanem új népéhez, királyságához is, és rájön, hogy nem minden úgy van, ahogyan azt az apja mondta. A kérdés csak az, hogy a sorsdöntő pillanatban képes jó döntést hozni, vagy a kötelességtudat felülírja a szív szavát? Nos, a választ természetesen nem árulom el, de azt igen, hogy nem annyira egyértelmű a választás. És maga Lara sem mindig a legszerethetőbb, legszimpatikusabb figura. Karaktere nem esik át nagy jellemfejlődéseken. A történet húzóereje egyértelműen Aren, az igazságos, jó uralkodó, aki ha kell, katonái oldalán harcol.

A karakterek mellett viszont muszáj még kitérnem magára a világra is, ami fantasy viszonylatban majdhogynem egyedülálló. Adott két kontinens, amiket egy, a tengeren átívelő, biztonságos híd köt össze. A híd birtokosa uralja a kereskedelmet, ami jelentős mennyiségű bevételt jelent a birodalomnak, s ez az, amire Lara apja is vágyik, mit sem sejtve arról, hogy a híd feletti uralom nem csupán fényűzéssel és hatalommal jár. Illetve magát a dzsungelszerű világot, és a vad tengeri viszonylatokat is megemlíteném, ami szintén nem szokványos. 

Összességében úgy vélem, hogy A Híd királysága egy kegyetlenséggel, ármánykodással és elhibázott döntésekkel teli fantasy, amiben az enemies to lovers szál meglepően reálisan lett ábrázolva. Nem tökéletes, megvannak a maga hibái, döccenői, amik főként Larához és az általa meghozott döntésekhez kapcsolódnak, de attól még szerethető, izgalmas, olvasmányos történet, amit a zsáner rajongói élvezettel falhatnak.

 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Aren

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: Lara egyik döntése

Borító: 5/4
Sorozat: A híd királysága #1

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során enemies to lovers jellegű párokat keresünk. Minden állomáson láthattok egy fotót-fanartot a keresett páros tagjairól, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy hívják őket, majd a nevüket beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ahol több név is szóba jöhet, ott természetesen mindegyiket elfogadjuk. (Segítségként annyit még elárulunk, hogy egy párost leszámítva mindannyian könyvmolyképzős könyvek főszereplői.)
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/26 Kelly és Lupi olvas
06/28 Dreamworld - Borítók
06/30 Dreamworld - Idézetek
07/02 Milyen könyvet olvassak?
07/04 Dreamworld