2013. november 24., vasárnap

Kim Harrington - Clarity

 
November 22-től 26-ig öt állomáson keresztül várunk benneteket a Clarity blogturnén.
Egy izgalmas bűnügyi nyomozás áll a történet központjában, amit főhősnőnk természetfeletti képességei segítségével igyekszik megoldani. Te is láss tisztán!! 3 példányt sorsolunk ki annak a szerencsésnek, aki megfejti a játékot! Ne hagyd ki!


Kim Harrington: Clarity - A tisztánlátó

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633733455
Oldalszám:
Fordító: Vincze Judit

Fülszöveg:
Ne hunyd be a szemed.
Kivéve akkor, ha a sötét valóságot már nem tudod elviselni.
Cape Cod turisták által kedvelt városában, Eastportban él egy csodabogár família. Az én családom. Én tisztánlátó vagyok. A bátyám médium. Anyánk telepatikus képességekkel bír. Míg a turisták odáig vannak értünk, a városban az emberek inkább lesajnálnak minket. Bár egy impozáns viktoriánus házban élünk, házi kísértetünk még sincs, és otthonunk földszintjén rendeztük be spirituális vállalkozásunkat: családi jósdánkat.

Saját véleményem:
Clarity édesanyjával és bátyjával Eastportban, a turisták által felkapott üdülővárosban él. Saját családi vállalkozást működtetnek, mely merőben eltér az átlagtól, ugyanis egy jósdát üzemeltetnek.
Clare édesanyja telepatikus adottságokkal bír, a bátyja médium - képes beszélni a szellemvilággal -, míg ő maga tisztánlátó. Elég megérintenie egy tárgyat, és - jó esetben - máris felvillannak előtte az emlékképek. Csakhogy ez közel sem annyira jó dolog, mivel iskolatársai állandóan csúfolják és lenézik. Egyetlen barátja sincs a bátyján, és annak legjobb haverján kívül. Ráadásul élete első pasija, akibe fülig szerelmes volt, részegen megcsalta őt a legnagyobb ellenségével.
Az egyébként békés, nyugodt városkában egy nap valami váratlan történik. Holtan találnak a közeli motelben egy fiatal lányt.  Clare-t exbarátjának apja, a polgármester  felkéri, hogy segítsen a nyomozásban, a lány pedig rábólint. Társául a nem rég érkezett nyomozó fiát kapja, aki bár őrülten dögös, mégis fenntartásokkal viseltetik Clarity képességeivel szemben.

Eleinte sokat gondolkoztam, hogy szeretném-e olvasni ezt a történetet, vagy sem, mert a fülszöveg annyira nem keltette fel az érdeklődésemet. Maga a médiumos téma már akkor is tetszett, de valahogy teljesen más cselekményre számítottam. Ám azt kell mondanom, hogy nem bántam meg, és nagyon is kellemesen csalódtam benne.
Az írónő stílusa kellemes, olvastatja magát, és akár néhány óra alatt be lehet falni a könyvet, vagyis inkább a sorokat.
A család képességeinek ötlete érdekes volt, és jó kis alapot adott a regénynek, sőt még az is tetszett, hogy ők nem a jövőt jósolgatták, hanem mindazt, ami már megtörtént. Viszont, itt jön a buktató, ami a családi vállalkozásukban gyökerezik. Egyrészt nekem kicsit furcsa volt, hogy a nyaraló turistákból éltek, mert nem gondolom, hogy a kikapcsolódásra vágyó emberek jósdákba járnának, vagy, ha igen, akkor is inkább a jövőre kíváncsi a többség.
Másrészt hármójuk közül egyedül Perry, a báty adottsága az, ami valóban olyan szolgáltatást nyújthat a betévedőnek, ami új. Clarity és az édesanyja tudása sokkal jobban illik a rendőrség hatókörébe, vagy valami olyasmihez, ahol nyomozni kell.
Szerencsére az írónő is így gondolta, és ezáltal igen hamar az izgalmak gócpontjába csöppenünk. Ehhez persze szükségünk van egy hullára - kezdésnek -, egy újonnan érkezett rendőrre, meg a helyes fiára, valamint az exbarátra, akinek az apja nem kevés befolyással rendelkezik.
Ebből könnyen arra a következtetésre lehetne jutni, hogy itt bizony megint a romantikáé és a szerelmi háromszögé  lesz a főszerep, de nem. Az igaz, hogy a háttérben alakulgatnak a szálak, és olykor a kémia is befigyel, de valahogy soha nem tör előre, és nem veszi át a nyomozás helyét. Inkább azt mondanám, hogy Kim ezzel óvatosan megágyazott a második résznek.
Viszont, ha már megkapargattam a háromszög felszínét, akkor muszáj elmondanom, hogy nálam nagyon ritka az, hogy ne tudjak választani a két, egymással versengő srác között, de itt most teljesen összezavarodtam. Akármennyire is szeretnék, képtelen vagyok dönteni. Amikor Clare az egyikkel beszélgetett, akkor annak szurkoltam, amikor a másikkal, akkor meg annak. Ha pedig összekerültek, végem volt.  Gabriel és Justin tűz és víz.
Justin, az exbarát bár megcsalta Clarity-t, ami nem helyes - és, ha valaki, hát én mélységesen el is ítélem -, de ugyanakkor látszott rajta, hogy őszintén megbánta a dolgot. És szenvedett. Ráadásul az egész városban ő volt az egyetlen, aki elfogadta a lány adottságát, és nem vetette meg emiatt.
Ezzel szemben Gabrielnek akadt néhány nagyon csúnya beszólása, aminek szintén megvoltak a miértjei. Benne még sok lehetőséget látok a későbbiekre nézve, most éppen csak megismerhettük azt, hogy mi lehet a külső burok alatt.
Gabriel Toscano
Clarity, mint hősnő teljesen rendben volt. Érződött rajta, hogy minden ízében egy kamaszlány, akinek a nyomozás és a rejtélyek mellett megvoltak a maga hétköznapi gondjai is, amikkel úgyszintén meg kellett küzdenie. És az az érzelmi vívódás is érdekes volt, amin a nyomozás alatt ment át. Nem lehet könnyű feldolgozni azt, ha valakinek a bátyja is gyanúsítottá válik. Egyébként halkan hozzátenném, mindentől függetlenül Perry-t egészen egyszerűen imádtam!
Ami magát a krimiszálat illeti, hát az brutális. Akadt néhány tippem, hogy ki gyilkolhatta meg az embereket, de a végeredmény rettentően meglepett. Tipikus esete volt annak, amikor minden nyomot az olvasó elé pakolnak, de az nem veszi észre. Tényleg minden kulcs adott volt a megfejtéshez, de annyira elterelték róla a figyelmet, hogy a valódi dolgok már különösebben fel sem tűntek.
Egyedül az nem tetszett benne, hogy tulajdonképpen maga a rendőr és a polgármester eltűnt, mintha ők a fotelben, összekulcsolt kézzel hátradőltek volna, arra várva, hogy a tinik oldjanak meg egy gyilkosságot! És a srácok (Clarity és Gabriel) minden egyéb gond nélkül bejutottak a helyszínekre, sőt még csupasz kézzel mindent meg is tapizhattak.
Ettől függetlenül - bár nem sok krimit olvasok, és annyira nem is szeretem őket -, úgy vélem, a hozzám hasonló krimi elleneseknek is tetszhet. Szépen felépített, izgalmas, olykor humoros, valamint egyetlen pillanatra sem laposodó el sztori.
A végéhez csak annyit fűznék, hogy aki nem akar megválaszolatlan kérdések, és elvarratlan szálak tengerében őrlődni, az álljon meg azelőtt, hogy Clare utoljára beszélhetne az orosz hölgyeménnyel. 

Összességében tehát ajánlom azoknak, akik néhány óra kikapcsolódásra vágynak, szeretik a tengerparti környezetet, hangulatot, valamint a misztikus közeget, és unják már a sablonos, gimikben játszódó történeteket.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Perry, Clarity, Gabriel
Kedvenc jelenet: a kólás
Negatívum: a tinik nyomozásban kapott szabadkezűsége
Borító: 5/4




Kedvcsináló idézetek


"Az étlap felé böktem az állammal. - Melyik néz ki a legjobban?
Rám kacsintott. - A pincérlány."

"A srác mozdulataiból csak úgy áradt a magabiztosság, a testéből pedig a tűz. Farmerja lógott a csípőjén, fekete pólója viszont izmos felsőtestére feszült. Ahogy elhaladtak a bokszunk mellett, rajtam felejtette sötét szemét, és egy apró mosolyt küldött felém. Én meg ott helyben majdnem elolvadtam.
- Ezt nevezem én az étterem specialitásának... - mormoltam.
- Miatta vagyok itt - szólalt meg Nate.
Felvontam a szemöldökömet. - Nem is tudtam, hogy újabban már két kapura játszol, mindenesetre jó az ízlésed."

"Őrizd meg a nyugalmadat!
Ne süllyedj le a szintjére!
Te úrilány vagy.
Ő csak egy neurotikus kis kurva hozzád képest. 
Kettőtök közül te vagy a jobb. Viselkedj is úgy!
Rendben, már le is csillapodtam. - Fogalmam sincs róla, hogy van Justin, és nem is érdekel.
- Ó, valóban? - mondta. - Azt hittem, sokat gondolsz rá.
Lehet, hogy öngyilkossági hajlama van a csajnak? Azért kötekszik velem, hogy öljem meg?

- Jinnie vagyok - csilingelte a lány, és büszkén kidüllesztette a mellét. Tizenhat lehetett, és nem tűnt egy matekzseninek. - Itt nyaralok a szüleimmel, és pont a házatok előtt estem el a görkorimmal egy repedésen. Perry segített ellátni a sebem - mutatott rá a térdén egy jelentéktelen horzsolásra.
- Bizony, ilyen az én bátyám! - mondtam. - Minden lányt készségesen leápol."

"Belépett a hallba, és körülnézett. - Csak néhány percig voltunk itt, mikor elvittük tőletek Jonit. nem volt lehetőségem szétnézni. - Elhalgatott. - Másra számítottam.
- Mégis mire számítottál? Mennyezetről lecsüngő voodoobabákra?
Elvigyorodott. - Egyre biztosan, amelyik hasonlít rám.
- Azt az ágyam alá rejtettem."

"Vizes fürtjeimet hagytam szabadon száradni, hogy kis idő múlva jó frizurám legyen. A pára szörnyű dolgokat művelt velem. Sokkal jobban mutatnék egy sivatagban."




Nyereményjáték


Szeretnél te is tisztán látni és nyerni vele három könyvet?
Nem kell mást tenned, mint az érzékszerveidre hagyatkozni - helyesebben, most a főhősnő érzékszerveire. Mindennap különböző képesség nevének a betűi vannak elrejtve a bejegyzésekben, ám egy kimaradt. 
Hogy melyik az? Ezt te találd ki a végén.



Nézzetek be a turné többi állomására

11/22 Kelly & Lupi olvas - Trailer + Álomcasting
11/23 Insane Life - Bűnügyi tisztánlátók
11/24 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
11/24 Deszy könyvajánlója - Borítómánia
11/25 Könyvszeretet - Interjú az írónővel

2013. november 23., szombat

Jus Accardo - Touch


A hétköznapok nagy rohanásában meg szoktál állni, hogy egy pillanatra rácsodálkozz a világra? A körülötted lévő tárgyakra és emberekre? Gondolkoztál már azon, hogy milyen jelentősége lehet egy érintésnek? Hagyd, hogy Kale és Deznee rávezessen ennek fontosságára Jus Accardo: Touch - Érintés című könyvében, amely várhatóan november 30-án jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.
A Blogturné csapata november 21. és 30. között elkalauzol titeket egy olyan világba, ahol már semmi sem lehetetlen, mégis az emberi érzelmek mindennél többet érnek. Sok extra és a megszokottól eltérően egy másfajta, különleges játék is vár rátok, a nyeremények pedig lélegzetelállítók egy leendő rajongó számára!
 


Jus Accardo: Touch - Érintés

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633730898
Oldalszám: ??? oldal
Fordító: Lánc Brigitta

Fülszöveg:
Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

Saját véleményem:
Dez egy igazán belevaló csaj, amolyan ami a szívén, az a száján típus. Benne van minden buliban, imád gördeszkázni, és srácokat megszégyenítő bátorsággal veti le magát több méter magasból, pusztán a szórakozás kedvéért. 
Egy nap azonban, amikor egy hasonló buli után hazaindul, találkozik egy ismeretlen sráccal, akit fegyveresek üldöznek. Miután Deznee-nek sikerül őket rossz irányba terelni, úgy dönt, meghívja magukhoz Kale-t, már csak azért is, hogy ezzel heccelhesse apját, akivel nem túl rózsás a kapcsolata. Ám a dolgok ezután nem várt fordulatot vesznek. Kiderül, hogy Kale nem egy átlagos hétköznapi fiú, érintése halálos. 
Éveken keresztül fogságban tartották, és gyilkolásra kényszerítették a Denazen emberei. Csakhogy Dez mindeddig abban a tudatban élt, hogy apja - aki a Denazenben dolgozik - egy átlagos "seggfej" ügyvéd, így képtelen felfogni mindazt, amit a fiú állít, egészen addig a pillanatig, míg az meg nem jelenik fegyverrel a kezében.
Döntenie kell: bármennyire is utálja apját, vele marad és hisz a férfi ártatlanságában, vagy követi Kale-t, ezzel fenekestül felforgatva addigi életét. Naná, hogy a jégkék szemmel rendelkező megoldást választja.

Ha azt mondom, hogy a Touch (és Kale) az elmúlt 1-2 év legjobban várt újdonságai közé tartozik, akkor nagyon nem lövök mellé. Én magam is tűkön ülve vártam már, hogy végre megjelenjen, noha közben mindvégig bennem volt a kérdés: mi lesz, ha csalódnom kell? De feleslegesen aggódtam, mert rögtön az elején megvett.
Már maga az adrenalin dús kezdés is azt jelezte, hogy itt bizony nem egy lagymatag tucatrománcról lesz szó. Ráadásul az is igen gyorsan leszűrhető volt, hogy végre egy valódi tökös hősnővel lesz dolgunk, akit nem kell majd úton útfélen pátyolgatni azért, mert megfújta a szellő, vagy mert a szomszédnéni csúnyán nézett rá.
Dez önálló csaj, aki szeret szembemenni a szabályokkal, legfőképpen akkor, ha azokat az apja állította fel. Minden vágya, hogy egyszer végre valamilyen érzelmet csikarjon ki a közömbösen viselkedő férfiból, és ennek érdekében nem fél a legszélsőségesebb eszközökhöz folyamodni. 
Imádtam benne a lazaságát, és a kissé szarkasztikus humorát, valamint az egyes helyzetekben megfogalmazódott, ámde ki nem mondott gondolatait, narrációit, mert azok többsége igen szórakoztató volt. Az is tetszett, ahogyan a zűrösebb helyzeteket kezelte. Mindig igyekezett a lehető legracionálisabban gondolkozni, és amikor egy kicsit elvitték az érzései, vagy az indulatai, akkor is időben kapcsolt, és megálljt parancsolt magának. És az sem elhanyagolható szempont, hogy sűrűn használja a fejét, nem követ el ostobaságokat. A Kale-lel közös jeleneteik pedig extra cukik! 

" - Te vagy az egyetlen ember, aki meg tud engem érinteni, Dez. 
- Egyelőre. Emlékszel? Ginger azt mondta, megtanulod majd kontrollálni. Hamarosan normális életet élhetsz. Olyan leszel, mint bárki más. És akkor majd másokkal is szeretnél találkozgatni.
- Nem figyelsz rám - húzott magához. - Te vagy az egyetlen, aki meg tud engem érinteni. Egy nap majd képes leszek megérinteni másokat anélkül, hogy porrá változtassam őket, de ez nem változtat majd azon a tényen, hogy te vagy az egyetlen, aki meg tud érinteni engem.
Kale megfogta a kezem, és a mellkasára helyezte, közvetlenül a szíve fölé. "
  
Kale... *óriásit sóhajt* ő... hát ő egyszerűen lábrogyasztó és szívdobogtató. Ha röviden össze akarnám foglalni, akkor a legnemesebb értelemben úgy jellemezném, hogy olyan, mint Tarzan extrákkal. Sebzett. Naiv. Őszinte. Szerethető. Ártatlan. Tisztalelkű. Nemes. Aranyos. Szexi.
Egész életében fogva tartották, elzárva a külvilágtól, a civilizációtól, és olyasmire kényszerítették, amit soha nem akart megtenni. Mégsem tudták megtörni. A lelke kristálytiszta maradt. 
Amint kikerül a hétköznapi világba, szinte mindenre rácsodálkozik, a babydolltól kezdve, a medvén át, a raszta haj furcsa szagáig. Teljesen máshogyan látja a dolgokat, mint mi. Más az értékrendszere. Ebből kifolyólag nem egy olyan megszólalása volt, amitől én úgy elolvadtam, mint a napon felejtett fagyi. 

 " - Miért olyan bonyolult? Van jó és rossz. Már hogy lennének ezeknek különböző... fokozatai?
(...)
- Ami rossz, az rossz. Vagy betartod a szabályokat, vagy vállalod a büntetést. Miért kell ezt ennyire megbonyolítani? "

De a Touch esetében nem csak remek karakterekről beszélhetünk, hanem fantasztikus és nagyon (tényleg nagyon, de nagyon) eseménydús cselekményszálról is. Jus a történet elején elkezd egy ütemet diktálni, ami már akkor jóval pörgősebb, mint az átlag, majd a későbbiekben soha nem veszi annál lazábbra, csak még inkább fokozza, olyannyira, hogy egy pont után képtelenség abbahagyni az olvasást. Rengeteg izgalommal, csavarral, meglepetéssel és rejtéllyel borzolja az idegeinket. 
Marshall Cross
Soha nem tudhatjuk, hogy a későbbiekben mi következik; ki kinek az oldalán áll, vagy éppen miként bonyolódnak a háttérben a szálak. Konkrétan volt olyan, amikor az írónő feketén-fehéren leírt valamit, ami az addigi információk ismeretében fel kellett volna, hogy tűnjön, ámde olyannyira az események gócpontjába helyezte mindezt, hogy jelentéktelennek hatott  egészen addig a percig, míg egy szereplő fel nem hívta rá a figyelmet. Akkor jött a basszus, és tényleg! érzés.   
A vége pedig felér egy kisebb adrenalinbombával. Ott aztán tényleg nagyon kell figyelni, mert könnyen el lehet veszíteni a fonalat.  
Befejezést illetően nagyjából lezártnak tekinthető, de azért milliónyi szál marad elvarratlanul, és érződik a levegőben valami baljóslatú dolog, ami nem sok jót ígér a későbbiekre nézve.

Ajánlom mindenkinek! Főként azoknak, akik szeretik az akciót, az izgalmakat, rejtélyeket, és a milliónyi csavart. Unják már a sablonos fantasylényeket, és helyettük valami egészen újra vágynak, valamint azoknak, akik még szeretik a jófiúkat. De a badass hősnők kedvelői sem fognak csalódni, mert Dez tényleg olyan lány, akitől nem vered a fejed a falba.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Dez, Kale
Kedvenc jelenet: babydoll, és az összes Kale-Dez jelenet
Negatívum: néha időzavarom volt
Borító: 5/5




Kedvcsináló idézetek 


 „Tré dolog ez az adrenalin, nem igaz? Soha nem tart elég sokáig.”

"- Na, még mindig nem akarsz beavatni, hogy kik voltak azok az alakok a csini kis balett-trikóban? - Az ajtózárral bajlódtam. Ez a rohadék mindig beragadt. - Talán felbosszantottál egy csapat balettáncost?"

 "A nedves cipőre mutattam. - Azért majd egyszer leveszed?
- Nem - felelte. - Akkor megvágom magam.
Szerintem nem volt ki mind a négy kereke. A szomszéd városban volt egy elmegyógyintézet, ahonnan hébe-hóba kiengedték a betegeket. Csak velem fordulhat elő, hogy megtalálom a létező legdögösebb srácot, aki teljesen zakkant."

„A szája lassan pokoli mosolyra húzódott. Ettől a mosolytól valószínűleg már rengeteg lány hevert romokban. Füle mögé tűrt sötét, kócos haja még nedves volt a zuhanyzástól, jégkék szemei minden mozdulatomat követték.”

"- Ilyen érzés csókot kapni?
- Hát, tulajdonképpen igen. De rengeteg különböző létezik...
- Mutasd meg!
- Mit mutassak meg?
- Mutass meg néhány másmilyen csókot!
- Azt kéred, hogy csókoljalak meg?
Bólintott, kezét az ágyra fektette.
- Ez nem helyes?
- Én... - Nem tudtam, mit válaszoljak. Képzeljétek csak: én, amint teljesen megkukulok! Ez kábé olyan, mintha a pokol tüze hirtelen gleccserré változna." 

„A srácok teljesen kiakadnak, ha elvárod tőlük, hogy dicsérjék meg az új cipődet vagy a menő farmerodat, vagy – ne adj isten – jegyezzék meg a nevedet. De ha csókot ígérsz nekik – olyanokká válnak, mint a kutyák, amikor jó nagy, szaftos csonttal kínálod őket.”

"Ha egy magam korabeli sráccal kell a szexről beszélgetnem, abba én belehalok! A baseball hasonlatok ebben az esetben nem működnek. Főleg, mert azt sem tudta, mi az a baseball."

„Olyan volt, mint egy tökéletes, alacsony költségvetésű mozifilm. A gonosz részvénytársaság agyatlan izomkolosszusokkal és ördögi tervvel leigázza a világot. Mindenkit, kivéve szegény, gyámoltalan, gyönyörű lányt.
Oké, nem gyámoltalan, de kétségkívül gyönyörű. Nem. Áthúzva. Dögös.”

„Beszívtam az alsó ajkát, és harapdálni kezdtem. Istenem, de finom volt! Mintha a gyömbérsört, a rágógumit és a vágyat összekevernénk valami semmihez sem hasonlítható, különleges dologgal. Valamivel, ami maga Kale.”

„- Rohadt hasznos vagyok – kapta fel Alex a vizet. – Leleményes vagyok, ravasz, de a legfontosabb, hogy az erkölcsi iránytűm nem észak felé mutat.”

"- Tudni akarod, hogy érzek? - Végigsimítottam az arcát, majd beletúrtam kócos hajába. - Ez nem hasonlítható semmihez. Ugrottam le épületekről, gördeszkáztam már le tetőkről, sőt, még vonatszörföztem is. De semmi nem hasonlítható ahhoz a mámorító érzéshez, amit akkor érzek, mikor veled vagyok. Rettenetes dolgokon mentél keresztül, mégis te vagy a legkedvesebb, legőszintébb ember, akivel valaha találkoztam. Először azt gondoltam, azért, mert biztonságot sugárzol. Hogy amiatt érzek irántad valamit, mert nem tudsz megbántani. Legalábbis nem úgy, ahogy Alex tette. De most már tudom, hogy nem ezért. Hanem magad miatt. Azért, aki vagy. Amiatt, amilyen vagy. A mosolyodtól kezdve egészen addig, hogy mindig pontosan kimondod, amit gondolsz. A lelked miatt, Kale." 





Nyereményjáték


FIGYELEM! Rajtunk kívül álló technikai okok miatt, az elmúlt napokban nem mindenkinek működött megfelelően a rafflecopter. Erre sajnos csak egyetlen megoldást találtunk, ha új dobozt csinálunk. Ezért kérünk mindenkit, aki játszott korábban, hogy töltse ki újra az összes eddigi mezőt! Köszönjük és elnézést a kellemetlenségért, reméljük nem lesz több ilyen.
1. Töltsd ki a Rafflecopter dobozt és lájkold a kért oldalakat
2. Minden blogon válaszoljátok meg az írónővel vagy a könyvvel kapcsolatos kérdésünket, amelyre mindig EGY SZÓ lesz a helyes megfejtés. A megfejtés ELSŐ BETŰIT gyűjtsétek össze 10 napon keresztül és írjátok bele az így kapott könyvcímet a rafflecopter megfelelő rublikájába. Kicsit azért nehezítettünk a játékon, mert nem soroljuk fel előre, hogy a melyik blogon találjátok a kérdéseket. Az aktuális blogokon minden esetben találtok majd egy rövid versikét, ami segít abban, hogy melyik blogon találjátok a következő kérdést.
3. A Rafflecopter minden mezőjét kötelező kitölteni és a lájkolás is kötelező elem! Csak úgy vesztek részt a játékban, ha ezeket mind teljesítitek!

Kérdés:
Melyik hajviseletnek van fura szaga Kale szerint?

Segítség a következő állomáshoz:
"Titkos életet él a könyveibe bújva, Hogy miként vélekedik?
Megtudhatod újra! Keresztneve ragyog, mint a patina, 
Hiszen nem más ő mint a drága.......!"


a Rafflecopter giveaway


Nézzetek be a turné többi állomására

11/21 Könyvszeretet - Első közös iskolai nap
11/22
11/23
11/24
11/25
11/26
11/27
11/28
11/29
11/30

A turné végén megtaláljátok az összes állomás linkjét, addig azonban nyomozzatok egy kicsit. :) 

2013. november 22., péntek

Jamie McGuire - Az őrző


A Maxim Kiadó jóvoltából már hazánkban is megjelent Jamie McGuire: Az őrző című könyve, a Sötétség és Fény angyalai trilógia nyitókötete. Ennek örömére a Blogturné Klub egy három állomásos turné keretein belül bemutatja Nina angyali kalandját! 
 Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak a Nina és Jared történetét ismerhetitek meg, hanem ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is egy példányt a könyvből a Maxim Kiadó felajánlásával!


Jamie McGuire: Az őrző

Kiadó: Maxim
ISBN: 9789632612669
Oldalszám: 484 oldal
Fordító: Szűr-Szabó Katalin

Fülszöveg:
A Rhode Island-i Providence városának békebeli árnyékában Nina Grey váratlanul Menny és Pokol összecsapásának középpontjába csöppen. Miközben keservesen igyekszik megbirkózni édesapja nemrégiben bekövetkezett halála miatti gyászával, véletlenül – vagy legalábbis ő ezt hiszi – megismerkedik Jared Ryellel. Bár a fiatalember lehengerlően jóképű megjelenése és titokzatos képességei kellemesen elterelik a figyelmét, hamarosan világossá válik, hogy Jared többet tud Nináról, mint a Brown Egyetemen a barátai. Amikor már több a kérdés, mint a válasz, Jared mindent kockára tesz, hogy megtartsa a lányt, akinek megmentésére született, éspedig úgy, hogy elárulja a titkot, amelynek megőrzésére felesküdött. 
Amikor Nina apjának korábbi társai követni kezdik Ninát a sötétben, a lány ráébred, hogy az apja nem az az ember volt, akinek hitte, hanem egy tolvaj, aki démonoktól lopott. Szeretné kideríteni, mi az igazság apja halála körül, s eközben olyasmire bukkan, amire álmában sem gondolt, és amire a Pokolnak égető szüksége van, a kulcs azonban egyedül Nina birtokában van… 

Saját véleményem:
Nina édesapja egy autósbalesetben életét veszti. 
A temetést követően a lány magába roskadva ücsörög a házuk közelében lévő buszmegállóban, és olyannyira elbambul, hogy hagyja elmenni az utolsó buszt is. Ám egy ismeretlen srác, aki szintén lekéste a járatot, leszólítja, és végül együtt hívnak taxit. Nina száll ki elsőként az egyetemen, a helyes idegen pedig továbbmegy. 
Ezután hónapok telnek el, mialatt Ninának meg kell küzdenie az édesapja által hagyott űrrel, de a gyász mellett képtelen kiverni fejéből Jaredet. Mígnem egy nap, véletlenül összefutnak a bevásárlóközpontban, aminek egy közös vacsora lesz a végeredménye. 
Nina epekedve várja, hogy Jared elkérje a telefonszámát, ám a fiúnak eszében sincs, azzal hárítja a dolgot, hogy majd úgyis találkoznak még. Onnantól kezdve pedig egyre gyakrabban bukkan fel a szőke hajú idegen. Különösképpen akkor, amikor Nina valamilyen bajba keveredik, ugyanis apja egyik ügyfele folyamatosan zaklatja őt.
Nina azonban egyre mélyebbre ás - apjai titkai közt - a kért dokumentumokat keresve, és napról-napra szorosabb kapcsolatba kerül Jareddel, csakhogy fogalma sincs arról, milyen lavinát indít el mindezzel...

A történet alapgondolata igazán érdekes, és sok potenciált látok benne. Az írónő pedig elképesztően jól tud fogalmazni. Én meg valószínűleg azon kevesek táborát erősítem, akik eddig kimaradtak a Gyönyörű sorscsapásból - de ami késik... az hamarosan be lesz pótolva -, és talán ezért is volt számomra ennyire új és üdítő az a fajta gördülékenység, amivel Jamie McGuire ír.
A fülszövegből kiderül, hogy nem egy szimpla real life romantikus regénnyel állunk szembe, hanem bizony a fantasy is, mint olyan megmutatja magát. Ám a hangsúly egyelőre a felbukkanáson van. Mivel egy trilógia kezdőkötetéről van szó, így jóval hangsúlyosabb szerep jut a különféle kapcsolatok és konfliktushelyzetek kialakulásának, némi akcióval fűszerezve.
Claire
A misztikus szál nagyon tetszett, és talán a sorozat címéből (Sötétség és Fény angyalai) ítélve, nem lövök le nagy spoilert azzal, ha elárulom, itt bizony angyalokról is szó van.  Igen, vannak egyéb teremtmények is, mint azt a fülszöveg is mutatja, de rájuk most bővebben nem térnék ki. Ellenben az angyalokra igen. Örültem annak, hogy Jamie többé-kevésbé megmaradt a közismert rendjüknél, hierarchiájuknál, és, hogy ezt az alapot egészítette ki a saját gondolataival. Különösképpen szerettem azokat a részeket, amikor az ő tulajdonságaikról, fajtáikról, szabályaikról mesélt, és szívesebben olvastam volna róluk többet is.
Ami még nagyon tetszett az a Taleh dolog, minden velejárójával együtt. Egyszerre volt aranyos, szép, megható, kegyetlen és vicces. Na, meg, hogy Ninát idézzem: hátborzongató.
Ami a szereplőket illeti, magával Ninával valahogy nem tudtam teljesen megbarátkozni. Voltak normális és szerethető megnyilvánulásai, de sajnos sokszor ostobán és érthetetlenül viselkedett. Érzelmileg igen ingatag csajszi, ami egyrészt az apja elvesztéséből fakad, másrészt a rázúduló titkok súlyából. És bár egyes tetteinek a miértjeit megértettem - mert a legtöbb esetben csak jót akart, csakhogy épp az ellenkezőjét érte el -, azért szívesen beállítottam volna a hideg zuhany alá, hogy térjen már észhez. 

"- Te vagy az én tökélyem. Csak miattad vagyok mindaz, amit felsoroltál (...). Miattad létezem csak, Nina."  

Jared viszont iszonyat cuki volt! Olykor kedvem lett volna megölelgetni, annyira aranyosan viselkedett. Becsülöm benne a kitartását, és mindazt, amit végigcsinált Nináért. Talán neki kellett a legnehezebb dolgokat elviselnie, és akkor mindennek tetejébe még ott volt ez a talehesdi is. Nem egy rész volt, ahol a szívem szakadt meg érte.
Jared
Ryan pedig... hát vele kapcsolatban úgy ingadoztak az érzéseim, mint egy hullámvasút. Mindent összevetve normális, rendes srác volt, és egészen addig, míg nem lett tolakodó, nagyon bírtam is. Ám az ő karaktere néha picit erőltetettnek tűnt számomra. Tudom, hogy kellett ahhoz, hogy a szerelmi háromszög létrejöhessen, de nem teljesen értettem azt a gyorsan kialakult vonzódását Nina irányába. Hozzáteszem, a Nina-Jared páros is gyors volt eleinte.
A további szereplők közül  Beth-nek és Claire-nek sikerült beférkőzni a szívembe. Beth ugyan nem túl sokat szerepelt, de remek barátnő volt, aki valóban megértette Ninát, és mindig kiállt mellette, terelgette. Claire pedig... na, ő egy nagyon badass csajszi. Egyszerűen halálos! Bízom benne, hogy a második részben még többet hallhatunk róla.

A cselekményszálat nagyobb részben a párkapcsolati-, a helyes és helytelen közti "vívódás" alkotja, miközben persze mindvégig ott bujkál a háttérben a fenyegetés, mindennek a mozgatórugója, hiszen a cselekedetek zöme ebből fakad. Mindemellett akad itt még nyomozás és akció is.
Muszáj még megjegyeznem, hogy Jamie mennyire jól játszik a különböző helyek-hangulatok párosával. Providence, a hűvös, ködös időjárásával megfelelő közeget biztosít a komorabb hangvételű dolgoknak, míg a karibi sziget a maga napfényességével és melegével tökéletes táptalaj a vidámságnak, és a felhőtlen szórakozásnak. Ezenfelül mind a kettőnek megvan a maga varázsa.

Mindezek mellett felhívnám a figyelmeteket a kezdésre, mert az erős, és szívszaggató. Merész húzásnak tartom az írónő részéről, hogy bele mert csapni egy ennyire lelkileg megterhelő nyitásba, de az kétségtelen, hogy az egyik legmegindítóbb pillanatok közé tartozik. És szörnyen valóságos.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki unja már a Young Adult korú főhősöket, és vágyik valami romantikusra. Egy őszi-téli, borongós estére megfelelő választás. Ráadásul önálló kötetként is megállja a helyét.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Jared, Claire
Kedvenc jelenet: a 6 hét utáni pillanat, és a nyaralás
Negatívum: a női bajos rész, és a foci
Borító: 5/5




Nyereményjáték


Nézzetek be a turné többi állomására

11/22 Dreamworld
11/24 Kelly Lupi olvas

2013. november 21., csütörtök

Sarah MacLean - A csábítás kilenc szabálya


A Blogturné Klub november 15-tel kezdődően egy hétre a múltba invitál titeket. Hét különböző állomáson ismerhetitek meg a Könyvmolyképző Kiadó legújabb arany pöttyös kötetét, Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya című regényét, ráadásképp pedig minden nap olvashattok valami érdekességet a szerzőről, valamint a régens korról.


Sarah MacLean: A csábítás kilenc kilenc szabálya

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633735718
Oldalszám:
Fordító:

Fülszöveg:
Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban.
Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!
De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.
Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk

Saját véleményem:
Calpurnia társaság előtti debütálása finoman szólva nem jár sikerrel. Alkata nem felel meg a kor elvárásainak, teltebb, mint az átlag hölgyek, arca sem túl szép, ráadásul az összképen az a narancsszínű ruhaköltemény sem segít, melyet édesanyja parancsolt rá. A nevét pedig már ne is említsük. 
Az elkeseredett lány titokban a kertbe rohan, ahol találkozik egy vonzó férfival, Ralston márkival. A márki miután némi önbizalmat sulykol a lányba, elrohan... a kert másik felében várakozó szeretőjéhez. Callie utánafut, és döbbenten figyeli a szeme előtt kibontakozó romantikus légyottot. Onnantól kezdve, tíz hosszú éven át a könyveibe bújva másról sem álmodozik, mint a nőcsábász Ralstonról. Észre sem veszi, hogy vénlánnyá változik. 
Csinos és szép húga eljegyzését követően feloson apja egykori dolgozószobájába, ahol a sötétben bujdokolva rálel bátyjára, a szintén nőtlen Benedickre. Beszélgetésük közben a férfi arra biztatja a lányt, próbáljon ki valami szokatlan dolgot, vigyen színt az unalmas életébe, majd távozik. Miután a lány is el akarja hagyni a szobát, meghallja a húgát és annak jegyesét, amint éppen titokban csókoloznak a folyosón, és róla beszélnek, arról, hogy mennyire szürke. Callie ezek után elhatározza, hogy ír egy listát, amire végül kilenc olyan dolog kerül fel, ami akkoriban egy nő számára tilos volt. Az első pont pedig a csók. 
Ki más is adhatná az első csókot, mint az a férfi akiről hosszú éveken át álmodozott? Némi alkoholtól fűtve elindul a márkihoz, aki végül beleegyezik, egy alku fejében...  

Mióta olvastam a Jane Austen könyveket, nagyon megszerettem a régensség korabeli történeteket. Minden megvan bennük, ami a mai világból hiányzik: romantika, udvariasság, társasági események, bálok, és még sokáig sorolhatnám. Nincs ez másként ennél a történetnél sem. Ám van valami, amit Austen könyveiből nem tudhatunk meg. Ez pedig nem más, mint az akkori férfiak élete. 
Callie listájának köszönhetően bővebb betekintést nyerünk a régens urak színfalak mögötti életébe. Megtudhatjuk, miket és hogyan csináltak akkor, amikor éppen nem udvaroltak, vagy bálokra jártak. Ez pedig határozottan izgalmas! 
Olvasás közben én magam is úgy éreztem, mintha tilosban járkálnánk, és ennek megvolt a maga varázsa. Imádtam, hogy Callie-nek köszönhetően női szemmel fedezhettem fel, milyen is a bárok, férfiklubok, vívó egyesületek hangulata. Ráadásul az írónőnek sikerült mindezt rendkívül jól elkapnia, megmutatta, mennyire más is, ha az urak elengedik magukat, és nem azok a szívtiprók, akiknek mi látjuk őket. Szivarfüstös, alkoholmámoros, élvhajhász banda.
Callie mellett volt még egy idegenvezető, aki mindig jó időben volt jó helyen, és ez rengeteg vicces pillanatot szült a regényben. Ám az sem elhanyagolható szempont, hogy a nőcsábász márki nem véletlenül csavarta el annyi hölgy fejét. Roppant férfias, kissé távolságtartó, ugyanakkor nagyon is vonzó személy. (Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy fülig beleestem.) És, mint ilyen, melyik nő ne szeretné megmutatni, hogy ő képes volt megváltoztatni? 
Imádtam benne, hogy bár az élet minden területén annyira magabiztos és határozott volt, Callie közelében mégis megbomlott. Az pedig különösen tetszett, hogy bár vonzódott a lányhoz mégsem vált túlzóan romantikussá és karakteridegenné, sőt! Gyönyörű karakterfejlődésen esett át, Calpurniának és valamelyest a váratlanul felbukkanó húgának köszönhetően. 
Ez a fokozatos fejlődés főhősnőnknél, Callie-nél is megfigyelhető. Mind a ketten a maguk ütemében csiszolódnak, úgy, hogy szinte meg sem lehet mondani, mikor is állt be a változás. Ez ritka, de nagyon jó dolog.
Callie pedig egy nagyon is szerethető hősnő. Nekem néhol Alexia Tarabottihoz (Gail Carriger: Napernyő protekturátus sorozata főszereplője) hasonlított. Hiába mondta a családja, és mindenki más is, hogy egy szürke egérke, ő annál jóval színesebb figura volt már az elején is. Ahogy pedig haladtunk előre a történetben, úgy mutatta meg, mennyire színes és izgalmas. Bátor, okos, merész lány volt, akinek a gondolataival is könnyen lehetett azonosulni. Minden ízében szerethető.
A romantikus részeknél, ahova egy óriási 18-as karikát tennék ki, valósággal sistergett a levegő. A kémia már a legelső perctől kezdve működött, Callie és a márki között, és nem lehet elmondani róluk, hogy sokat finomkodtak. Hagyták, hogy az ösztöneik vezessék őket. 
Külön dicséret az írónőnek, hogy mellőzte a kliséket. Amikor már számítottam egy bizonyos fordulatra, akkor tuti biztos, hogy a szereplők máshogyan reagáltak, ezzel engem is meglepve. Így soha nem tudhattam, mi jöhet a következő pillanatban. De ennél is jobban méltányolom azt, hogy végre nem szenvedtünk, hosszú-hosszú lapokon át, ami manapság rengeteg regény kötelező kelléke. 
Folyamatosan pörögtek az események, hol viccesebb, hol izgalmasabb szituációkba csöppentünk. Közben pedig mindenben, díszletben és társalgási formában is megmaradtunk a régens korban.
És, ha már a díszleteknél tartunk, akkor muszáj kitérnem a különféle helyszínekre, amiket az írónő úgy tárt elénk, hogy minden ízében elképzelhettük, miként is nézhet ki. Ilyen volt az opera, a vívóklub, a bálok, vagy akár a szereplők otthonai. és a könyvtár! (Callie egy igazi könyvmoly, ezért többször is felbukkannak a könyvek, vagy maga a könyvtár, és már ettől is közelebb érezhetjük magunkhoz Calpurnia karakterét.)
A ruhák pedig egyszerűen elképesztőek és mesések. Az a részletesség, amivel róluk írt Sarah! Szinte látni lehetett a különböző anyagokat, fodrokat, csipkéket, hallani lehetett a súrlódásukat, és érezni a tapintásukat. Azért a kék ruháért pedig ölni tudnék, ha legalább láthatnám valahol... 

Összességében tehát ajánlom minden lánynak, nőnek, mert korosztálytól függetlenül élvezetes és szórakoztató élményt nyújt. Bőven van benne izgalom, kaland, romantika, és humor. Ha szeretitek a történelmi romantikusokat, akkor ez a ti könyveket. Ha pedig még nem kóstoltatok bele ebbe a világba, akkor tökéletes választás ahhoz, hogy elkezdjétek.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Ralston, Juliana, Callie
Kedvenc jelenet: az összes Ralston-Callie rész
Negatívum: néha egy picit sok volt az erotika (az én ízlésemhez)
Borító: 5/5




Kedvcsináló idézetek


"- Ez, drágaságom, nem jó válasz.
- Nem illik így szólítania, ez túlontúl bizalmaskodó.
A férfi erre kissé elmosolyodott. 
- Itt van nálam, a hálószobámban és arra kér, hogy csókoljam meg. Szerintem megengedhetem magamnak a feltételezést, hogy már rég túllépte az illendőség határait, ezért újra felteszem a kérdést: miért?"

"- Fél füllel azt hallottam, hogy ön állítólag félmeztelenül otthagyott egy grófnét a télikertben, miközben ön a férj haragja elől az ablakon át távozott.
- Ez azért túlzás.
- Azt is mondják, hogy ön otthagyta az ingjét, amit a férj bosszúból elégetett.
- Nem kis túlzás.
Callie a férfi szemébe nézve mondta:
- És mi történt a lelkész lányával, aki egész Devonshire-on keresztül követte önt, nem törődve azzal, hogy ezzel feláldozza a jó hírét?
- Ezt hol hallotta?
- Borzasztó érdekes dolgokat lehet hallani a bálokban, a táncparkett szélén álldogálva, mylord. Miért, nem igaz?
- Azt tisztázzuk azért, hogy ez a hölgyemény szerencsére nem ért utol."

"-Fogja fel a dolgot üzleti megállapodásként.
Ralston felvonta a szemöldökét.
- Üzleti megállapodás, amely egy csókkal kezdődik?
- Egy különleges üzleti megállapodás."

"- Micsoda ostobaság, hogy a teát és a tejet csak szigorúan meghatározott sorrendben lehet kitölteni!
Callie lenyelte a nevetését.
(...)
- De ne aggódjon! - Juliana kissé teátrálisan felemelte a kezét. - Igyekszem megjegyezni: először a tea, aztán a tej. Nem szeretnék újabb okot adni a háborúra Nagy-Britannia és a kontinens között."

" - A szerelem csak kifogás, hogy úgy cselekedjünk, hogy közben nem számolunk a következményekkel - jegyezte meg érzelemmentesen Ralston. - Én mindig azt láttam, hogy a szerelem a fájdalom és a szenvedés előhírnöke. És mint fogalom is több kárt okoz, mint hasznot."

"- Semmi szükség a gúnyolódásra, Benedick - mondta Callie. - Ez nem valami illendő.
- Az persze nagyon is illendő, ha egy hajadon lady, egy gróf lánya, London egyik legmegrögzöttebb nőcsábászát kéri meg, hogy ajánljon egy fogadót. Ez aztán tényleg az.
- Ebben a megvilágításban értem, hogy a történet némileg problematikusnak tűnhet."

"A kaland akkor is megéri, ha maga a tapasztalat csalódás."

"- Szerintem az emberek csak azt látják, amit látni szeretnének és nem azt, ami a valóság."

"A szerelem sosem egyoldalú vagy önző. A szerelem nagyvonalú és jó irányba változtatja az életet. A szerelem nem rombol, Gabriel, a szerelem épít."




Nyereményjáték


A blogbejegyzések kiemelt betűi minden esetben egy-egy történelmi románc főhős nevét adják ki. Nincs más dolgotok, mint azt kitalálni, mi a regény címe, amelyben azé az úriemberé volt a főszerep.



Nézzetek be a turné többi állomására

11/15 Angelika blogja - Az írónőről
11/16 Kristina blogja - Mi is az a regency?
11/17 Szilvamag olvas - Borítók
11/18 Deszy könyvajánlója - Korabeli divat
11/19 Nem harap a... - Regency illemtan
11/20 Insane Life - Interjú az írónővel
11/21 Dreamworld- Kedvcsináló idézetek

2013. november 17., vasárnap

Wendy Higgins interjú


Az Angyali gonosz blogturné apropójából Wendy Higgins válaszolt néhány kérdésünkre. Következzen hát a Blogturné Klub interjúja az írónővel!


A Sweet Evil-ben hangsúlyos szerepe van a démonoknak és a Pokol hercegeinek. Rendkívül érdekes és átfogó képet kapunk róluk. Sok kutatómunkát igényelt, hogy ilyen részletességgel tudd bemutatni őket?
In Sweet Evil you put a huge emphasis on demons and on the Princes of Hell so we could read in a very exciting and comprehensive way about them. Did you have to delve into this topic to be able to show them in this appropriate way?

Wendy: Folytattam egy kis kutatást az angyalok- meg a bukott angyalok mitológiájáról, és elolvastam minden bibliai verset róluk. Magával ragadó volt, és nagyon élveztem, hogy megalkothattam a saját verziómat a történetben. 
I did a bit of research on angel and fallen angel mythology, and I read all of the Bible verses about them. It was fascinating, and I enjoyed being able to make up my own lore for them in the story!


A történetben olyan témák is felbukkannak - kisebb-nagyobb jelentőséggel -, mint az erőszak, szex, prostitúció, alkohol és a drogok. Kevés író meri bevállalni, hogy ilyen megosztó dolgokról is írjon, holott ezek szerves részei (sajnos) az életnek. Nem tartottál attól, hogy miként fogadják ezt majd az olvasók? Vagy Anna és néhány másik szereplő gondolatai, melyek azt sugallják, hogy ezek bizony nem helyes dolgok, ezt hivatottak ellensúlyozni? 
In the story we can read about violence, sex, prostitution, alcohols and drugs as well. I don’t know about many writers who would write about these divise topics while these are (unfortunately) also a huge part of our society. Didn’t you worry about the opinion of the readers? Or did you want to point out the unbeneficial aspects by the thoughts of Anna and other characters?
 
Wendy: Ezek nagyon kényes témák, különösen egy tiniknek szóló regényben, ezért olyan ízlésesen kellett megjelenítenem őket, amennyire ez lehetséges, és óvatosnak kellett lennem, hogy ne legyek ítélkező és prédikáló. Persze aggaszt az emberek véleménye, de szerintem a legtöbben, akik olvasták a könyvet, megértik. Megértik, hogy én csak úgy próbáltam megmutatni ennek a világnak a valóságát, amilyen. Mind látjuk ezt. Mind ismerjük. Érdekes nézni, ahogyan a karakterek megküzdenek ezekkel a dolgokkal.
Those are very touchy subjects, especially for a teen novel, so I had to present those issues as tastefully as possible, and also be careful not to come across as "judgmental" or "preachy." I do worry about people's opinions, but I think most people who read the book get it. They understand that I'm just trying to show the reality of this world as it is. We all see it. We all know it. It's fascinating to watch the characters deal with these things.


A regény során Kaidan és Anna kocsival vág neki, hogy megtegyék a Los Angelesig tartó hosszú utat, közben pedig csodálatos helyeken hajtanak át. Van olyan helyszín, ahol te is szívesen megálltál volna, hogy jobban körülnézhess? 
In the book Kaidan and Anna set off by car to reach Los Angeles and during their journey they cross amazing places. Are there any places where you would have wanted to stop and look around?

Wendy: Gyerekként én is végigcsináltam ezt az utazást (persze nem egy szexi pasival, csak a családommal, haha). Imádtam azt az utat, és mindig is tudtam, hogy egyszer majd bele akarom írni az egyik történetembe. És ahogy Anna, én is a Grand Canyont szerettem volna megnézni. 
I've made that same cross country trip as a kid (except not with a hot guy - only with my family, haha). I loved that trip, and I always knew I'd want to incorporate that trip into a story. Like Anna, I would have wanted to see the Grand Canyon.


Anna mindenképp szerette volna megnézni a Grand Canyon-t, csakhogy erre nem került sor az első részben. Elárulod nekünk, hogy végül eljut(nak) oda?
Anna really wanted to see Grand Canyon but they couldn’t do it in the first book. Would you tell us whether she or both of them gets/get there after all?
 
Wendy: Nos, nem szeretnék sok részletet elárulni, de annyit elmondhatok, hogy Anna eljut a Grand Canyonhoz a harmadik könyvben… ;)  
Well, I can't give any details, but I will tell you that Anna does make it to the Grand Canyon in book three... ;)

 
Jay-t és Annát szoros, évek óta tartó barátság fűzi össze. Te hiszel abban, hogy létezhet fiú és lány közti barátság?
Jay and Anna are very good friends and stand close to each other for years. Do you believe in friendship between a girl and a boy?
 
Wendy: Igen, hiszek. Persze bonyolulttá válhat, ha az egyik fél elkezd többet érezni, ami elég gyakran meg is történik. De hiszek benne, hogy lehet barátság bármilyen nemű, rasszú, korú stb. emberek között. Csak a kölcsönös törődésre van szükség és arra, hogy érdekeljen a másik jóléte. 
Yes, I do. It can get complicated if one of the friends develops feelings, though, which happens a lot. I believe in friendship between any gender, race, age, etc. All it takes is mutual care and concern for the other.


Van olyan karakter, akit egy kicsit jobban megkedveltél, vagy egyformán szereted mindet? 
Is there any character that you loved a little bit more than the others, or do you love them equally?

Wendy: Mindegyiküket igazán szeretem, de Kaidan egy kicsikét nagyobb darabot lopott el a szívemből, már a kezdetektől. Ő nagyon összetett és a határaimig kényszerített, mint írót. 
I truly love them all, but Kaidan stole the biggest chunk of my heart right from the beginning. He's complex, and he pushed me to my limits as a writer. 


Van valamilyen szokásod írás közben?
Do you have special customs while you are writing?
 
Wendy: Egyedül kell lennem, és teljes nyugalomra van szükségem. A legjobban az ágyamban szeretek írni vagy a kanapén, amikor senki sincs otthon. 
I need to be alone, and I need to have complete quiet. I prefer to write in my bed or on the couch when nobody else is home. 


Végezetül, szeretnél üzenni a magyar olvasóidnak?
And finally would you like to send a message to your Hungarian readers?

Wendy: Nagyon izgatott vagyok, hogy egy magyar kiadó megvette az Angyali gonoszt! Az az álmom, hogy minél több emberhez eljusson ez a történet a világon, és minden magyar olvasónak nagyon hálás vagyok, akit érdekel a történet és hajlandó adni neki egy esélyt. Nagyon várom, hogy beszélhessek veletek online. Jó olvasást, Magyarország! :-)
I am so thrilled that a Hungarian publisher has bought Sweet Evil! It's my dream to share this story around the world, and I am so grateful for all the Hungarian readers who are excited and willing to give Sweet Evil a try. I look forward to talking with you guys online. Happy reading, Hungary! :-)

Köszönöm az interjút! :)
Thanks for the interview! :)

A fordításért pedig külön köszönet Deszy-nek!