2015. szeptember 6., vasárnap

Samantha Shannon - A Mímes Rend



A hazánkban is nagyon népszerű Csontszüret sorozat második része 2015. szeptember 7-én jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában, A Mímes Rend címmel. 
A Blogturnésok öt bloggere alig várta, hogy újra belemerülhessen Paige világába. Itt az alkalom, hogy elmondják a véleményüket a folytatásról, a kedves olvasóknak pedig a játék helyes megfejtéséért esélyük nyílik megnyerni a könyv egy példányát a kiadó felajánlásában.


Samantha Shannon: A Mímes Rend

Kiadó: Athenaeum
ISBN: 9789632934501
Oldalszám: 560 oldal
Fordító: Bottka Sándor Mátyás

Fülszöveg:
Paige a Csontszüret sorozat első kötetének végén kiszabadul a Sheol I brutális világából, de a bajok csak most kezdődnek: sok szökevény még mindig bujkál, őt pedig mind közül a legveszélyesebbnek nyilvánították… Ahogy a Scion mindent látó szeme Paige után fordul, a mímeslordok és mímeskirálynők bandái számára összehívják az Abnormális Unió tanácsát. Jaxon Hall és a Hét Pecsét vezető szerepre készül, de egy végzetes fenyegetés híre terjed a látók között, és mindenhol sötét titkok sejlenek.

Saját véleményem:
Nagyjából két évvel ezelőtt olvastam a Csontszüretet, ami akkoriban teljesen megbabonázott. Rettentően vártam, hogy folytathassam Paige (és persze Arcturus) történetét. Aztán amikor elérkezett az idő, és ott hevert előttem A Mímes Rend, tengernyi kétségem támad, úrrá lett rajtam a félelem.
Abban egy percig sem kételkedtem, hogy Samantha Shannon ismételten el fog kápráztatni, de rettegtem attól, mi vár rám. Hiába gyűlöltem a Sheolt és a rephaitákat, mégis egy biztos pontot, zárt közösséget jelentettek, melyet már ismertem, belaktam.
Ráadásul két év alatt igencsak megkoptak az emlékeim, melyek hiányosságával bizony már az első néhány oldal során szembesültem, így a pánik méginkább elhatalmasodott rajtam. Mindezt azért írom le, mert biztos vagyok benne, hogy lesznek hozzám hasonló olvasók, nekik pedig azt ajánlom, ne pánikoljanak. Ha nem is rögtön a regény legelején, de hamar jön majd egy rövidke emlékeztető a főbb történésekről – melynek az a nagyszerű tulajdonsága, hogy egyáltalán nem szájbarágós, így azok számára sem lesz erőltetett, akiknek nem kellett hosszú-hosszú éveket várniuk a második részre.

A történet hajszálpontosan ugyanott veszi fel a fonalat, ahol az első véget ért. Paige a barátaival, és a többiekkel együtt szökésben van, ám hiába távolodnak messzire a Sheoltól, egy pillanatra sem dőlhetnek hátra. Londonba érkezve át kell jutniuk a Toweren, az őrökön, s ha mindez sikerül is, el kell vegyülniük a nép között.
Paige előtt pedig két út áll. Vagy visszamegy mímeslordjához, Jaxonhoz, aki kis híján végzett vele, vagy megpróbál egyedül életben maradni egy olyan világban, ahol a különféle bandák, mint csúcsragadozók, felfalják a magányos egyedeket. Nem könnyű döntés, Paige számára pláne nem, s ez a lamentálása sokáig húzódik.
Az esze azt diktálná, kullogjon vissza a biztonságba, kössön békét Jaxonnal, és tegye a dolgát, mint régebben. Csakhogy Paige szabadságvágya, önfejűsége sokkal erősebb. Rengeteg sértettség, harag, dac és elszántság munkál benne. Hiába tűnik úgy, hogy minden út, logikus döntés Jaxonhoz és régi bandájához vezet, küzd ellene. Legnagyobb vágya, hogy az Abnormális Unió elé tárhassa Sheolt, és az ott történt dolgokat. Mindent elkövet annak érdekében, hogy összehívják a gyűlést.

Bevallom, kezdetben a Csontszürethez hasonlóan nagyon lassan haladtam a könyvvel. Az első ötven oldalt nagyjából két nap alatt olvastam el, annyira tömör volt. Persze a korábbi tapasztalatokból kiindulva felkészültem rá, hogy itt is előállhat ez a helyzet, de az az igazság, hogy A Mímes Rendre ez általánosan jellemző volt.
Olyasfajta regény ez, amin nem lehet néhány óra vagy nap alatt átszaladni. Időt kell szánni rá, hogy megértsd, átéld, és szép lassan magadénak érezd.
És nos, igen, a Sheolt ugyan már kiismertük, de az csak egy icike-picike szeletkéje volt ennek a nagy, komplex birodalomnak.
Samantha Shannon bámulatos, és igencsak jól felépített világa A Mímes Rend során minden eddiginél jobban kiszélesedik, és egy grandiózusabb darabba enged betekintést. A mímes lordok, -királynők és a bandák uralta világba, melynek hierarchiája a legszebb fogalmazásban is meglehetősen kiterjedt, szerteágazó és komplikált. Ó, és persze veszélyektől sem mentes.

Miközben Paige foggal-körömmel küzd önmagáért, a tervéért, s legfőképpen azért, hogy ne kelljen újra Jaxonnak dolgoznia, részletgazdag, izgalmas, hangulatos leírások kíséretében térképezhetjük fel Londont, és ezt a – számunkra – új világot.

Imádtam Samantha Shannon érzékletes leírásait, ahogy a legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok által felépítette körülöttem a ködös, borongós, macskaköves, sült gesztenye illatú, ugyanakkor félelmetes Londont, ahol vigyáznom kellett merre fordulok, kibe futok bele, mert soha, egyetlen percig sem lehettem biztonságban, mint ahogyan Paige sem.

Hősnőnk számára nincs megállás, és mint korábban, most is csak magára számíthat – legalábbis többnyire. Számtalan dolgot kell megoldania, kitapasztalnia kiben bízhat, és visszazökkennie abba az életbe, melyből kiragadták. Taktikusnak, ravasznak, okosnak kell lennie, ha túl akarja élni mindazt, ami az útjába gördül.

Új és régi szereplőkből sincs hiány, nehéz lenne mindenkit felsorolni, így meg sem kísérlem. De míg a szívem eszeveszetten tombolt a fájdalmasan kevés, Mr. Rejtélyes Arcturus miatt (nem mintha az Arcturus jelenlét/per oldalszámot valaha is túl lehetne adagolni), addig Jaxon előtérbe kerülése némileg enyhítette a kínjaimat.
Jaxon kiszámíthatatlan, kiismerhetetlen figura volt a kezdetektől, olyan, akitől egyszerre lehetett rettegni, és olvadozni, úgyhogy kifejezetten örültem annak, hogy most jobban megismerhettem.

Mindent egybevetve, a Mímes Rend a lassabb kezdés ellenére is rengeteg izgalmat, rejtélyt, akciót, és fordulatot tartogat. Na, meg persze egy kiforrott világot, melynek minden négyzetcentimétere lehengerlő, akárcsak a bravúrosan megalkotott karakterei. De előre szólok, készüljetek, hogy falat fogtok kaparni a folytatásért.
Ajánlom minden Csontszüret rajongónak, valamint azoknak, akik szeretnének egy minőségi, tartalmas, jól átgondolt és megalkotott könyvet a kezükben tartani.  


Pontszám: 5/5
Kedvenc karakter: Paige, Jaxon, Arcturus
Kedvenc jelenet: túlzás, ha azt mondom, az elejétől a végéig?
Ami nem tetszett: a borító - vérzik a szívem az eredeti miatt
Borító: 5/-




Térkép
- 2059, London -









Nyereményjáték


A Csontszüret sorozat szimbólumait kell kitalálnotok minden állomáson a kiemelt betűk segítségével. Természetesen képeket és egy kis körülírást is kaptok. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni! 
A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.

Mai szimbólum:
Scion szimbóluma: Nincsen biztonságosabb hely.






Nézzetek be a többi állomásra is

09/03 Kelly & Lupi olvas
09/04 Deszy könyvajánlója
09/05 Always Love a Wild Book
09/06 Dreamworld
09/07 Zakkant olvas

Razorland blogturné extra



Rendhagyó retro turnéval jelentkezünk. Észrevettük, szegény Ann Aguirre mennyire elhanyagolt, ezért szeretnénk felhívni rá a figyelmet. 

Augusztus 27 és szeptember 8 között öt blogger népszerűsíti a Razorland-trilógiát. Érdemes lesz minket követni, mert a sok meglepetés extra mellett nyerhettek is a Fumax kiadó jóvoltából.


Ann Aguirre: Menedék

Kiadó: Fumax
ISBN: 9789639861473
Oldalszám: 274 oldal
Fordító: Benes Attila

Fülszöveg:
A második világégéskor születtem. Legendák szóltak egy olyan korról, amikor az emberek hosszú ideig éltek. Én dajkamesének tartottam. Az én világomban senki sem érte meg a negyven évet. Egy enklávéban éltem, ahol a legidősebb közülünk huszonöt éves volt. Némelyek azt suttogták, megváltás lenne számára a halál, de igazából csak nem akarták a saját maguk jövendőjét látni.
Pikk amióta csak az eszét tudja, vadásznő szeretett volna lenni. A vadászok feladata élelmet szerezni a közösségnek a föld alatti menedéket körülölelő, életveszélyes alagútrendszerből, amelyben örök sötétség honol, miközben igyekeznek elkerülni a Korcsokat, ezeket a zombiszerű, vérszomjas szörnyetegeket. Amikor az örök kívülálló, Fakó nevű vadászt osztják be mellé társul, aki titokzatos körülmények között került az enklávéba, a lányt tiltott érzelmek kerítik hatalmukba. 
Fakóval hamarosan rádöbbennek, hogy a Korcsok egyre szervezettebben lépnek fel ellenük, ám az idősek nem hallgatnak figyelmeztetésükre. Megszokott kis világuk szertefoszlik, így rákényszerülnek, hogy szembenézzenek az ismeretlennel.Köszöntünk az apokalipszisben!


Ann Aguirre: Helyőrség

Kiadó: Fumax
ISBN: 9789639861558
Oldalszám: 334 oldal
Fordító: Gálla Nóra

Fülszöveg:
Pikk egy új világban találja magát. Míg odalent a társai felnőttként, a közösség teljes jogú tagjaként kezelték, a városkában csak egy gyerek a sok közül, akinek az iskolapadban a helye. Pikk képtelen megtagadni magát, hiába igyekszik beilleszkedni a kisváros életébe, makacssága újabb és újabb konfliktusokba sodorja.
Ráadásul Fakó is hűvösen és távolságtartóan viselkedik vele, míg Kósza többet akar a puszta barátságnál. Az új környezetben a barátok egyre jobban eltávolodnak egymástól. Pikk nem tehet mást: a maga útját kell járnia, bármilyen fájdalmas és magányos legyen is az. A tanév végén Pikk őrszolgálatra jelentkezik, hogy a kiválasztottakkal együtt megvédhesse a földműveseket a korcsok egyre hevesebb és kegyetlenebb támadásaitól. Az eseménytelenül induló küldetés azonban váratlan fordulatot vesz. A városlakók által alábecsült korcsok figyelik az embereket. Terveket szőnek és várnak. El akarják pusztítani Megváltás városát, és a végső katasztrófát csak Pikk látja előre


Ann Aguirre: Horda

Kiadó: Fumax
ISBN: 9789639861916
Oldalszám: 480 oldal
Fordító: Holló-Vaskó Péter

Fülszöveg:
A horda megérkezett.
Pikk élete örökös harcból állt, amíg Megváltásban be nem fogadták. A várost azonban körülzárták a mutáns korcsok, és félő, hogy a lány máris elveszíti a nem rég megszerzett biztonságot, új, szerető családját.
Barátaival, Fakóval, Kószával és Tegannal ezért lehetetlen küldetést vállal: titokban elhagyja a települést, hogy segítséget szerezzen és megmentse azokat, akiknek új életét köszönheti. Amikor útnak indulnak, Pikk még nem is sejti, hogy a mindent eldöntő csata felé száguld. A korcsok már nem azok az értelem nélküli szörnyek, amiket az Enklávéban megismert: uralják a vadont, emberek városait rohanják le, felderítőket küldenek ki. Véres háború közeleg, olyan küzdelem, amilyenre évszázadok óta nem volt példa. De az emberiség már elfeledte, hogyan álljon ki magáért.
Csak egy valaki képes összefogni őket: Pikk.
A tét ezúttal nem csupán egy enkláve, egy helyőrség, vagy egy városka. Az egykori vadásznő most a teljes emberi faj túléléséért kénytelen fegyvert rántani, noha ő maga sem tudja, egyetlen lány és maroknyi barát megállíthatja-e a pusztítás hordáját… 


Felkeltette az érdeklődésedet? Rendeld meg egyben a trilógiát!




Trailer






Karakterképek


Pikk

"A második világégéskor születtem. Legendák szóltak egy olyan korról, amikor az emberek hosszú ideig éltek. Én dajkamesének tartottam. Az én világomban senki sem érte meg a negyven évet. Egy enklávéban éltem, ahol a legidősebb közülünk huszonöt éves volt. Némelyek azt suttogták, megváltás lenne számára a halál, de igazából csak nem akarták a saját maguk jövendőjét látni."

"Egész életemben erre a napra készültem; kést, husángot egyaránt jól forgatok. Minden falat ételt, amelyet más hozott, azzal a tudattal fogyasztottam el, hogy egy nap majd nekem kell táplálékot szereznem a vakarcsoknak.
Ez a nap eljött. A 15-ös Lány halott.
Éljen soká Pikk!" 



Fakó

"Sovány, markáns arcát borzas, sötét haj keretezte, amely a homlokába és az éjfekete szemébe lógott. E tekintet olyan volt, akár egy feneketlen verem. Ezenkívül rengeteg sebhely éktelenkedett rajta, minta számunkra elképzelhetetlen csatákat járt volna meg. Bár itt szintén kemény volt az élet, csendes dühe arról árulkodott, hogy látott már nagyobb szörnyűséget is.
A többséggel ellentétben ő nem az enklávéban született. Az alagúton át érkezett is, csaknem felnőttként. Amikor rátaláltunk, az éhhalál küszöbén tengődött, és szinte vadállatként tombolt."

"– Fakó vagyok. – mutatkozott be.
– Tudom. Téged mindenki ismer.
– Mert nem ide tartozom közétek.
– Te mondtad, nem én."






Nyereményjáték


A Razorland Korcsai tulajdonképpen zombinak is nevezhetőek. Összegyűjtöttünk nektek olyan szereplőket és írókat, akiknek köze van ehhez a témához, nincs más dolgotok, mint az ő nevüket beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Három szerencsés nyertes pedig gazdagabb lesz egy-egy Menedék példánnyal a Fumax kiadó felajánlásából.


Mai karakter:
Kiskőrös legelszántabb zombiapokalipszis-túlélője. A magyar szerzőpáros egy igazi kemény főszereplőt hozott össze, aki tud lőni, naplót ír, és nem adja magát olyan könnyen, főleg, hogy ő már előre felkészült mindenre.




Nézzetek be a többi állomásra is

08/27 Bibliotheca Fummie - Interjú a Horda fordítójával
08/29 MFKata gondolatai - Könyvdivat
08/31 Deszy könyvajánlója
09/02 Deszy könyvajánlója - Helyőrség idézetek
09/04 Könyvszeretet - Menedék idézetek
09/06 Dreamworld - Extra állomás
09/08 Könyvszeretet

2015. szeptember 3., csütörtök

Rachel Van Dyken - Egyetlen


Rachel Van Dyken: Egyetlen

Kiadó: Athenaeum
ISBN: 9789632933559
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Szilágyiné Márton Andrea

Fülszöveg:
Kiersten elsőéves az egyetemen. Még sosem találkozott senkivel, aki a rémálmait elűzte volna, de olyannal sem, akit ha meglát, a szíve hevesebben kalapál. A beiratkozáskor azonban összefut egy fiúval – szó szerint –, akitől nemcsak kalapál a szíve, hanem egyenesen kiugrik a helyéről. Weston, az egyetemi focicsapat nagymenője sok lánnyal találkozott már. Volt olyan is, aki szexuális zaklatással vádolta. Már éppen nyugvópontra ért volna az élete, erre besétál az ajtón egy elsőéves, akinek vadító vörös hajzuhataga van, és zöld szemében olyan titkok csillognak, amelyeket azonnal meg akar fejteni. Rachel Van Dyken Egyetlen trilógiájának első kötete egy nem mindennapi páros történetét meséli el. Megvédhet-e a szerelem a rémálmoktól? És mi történik, ha a halálos kórral kell szembenézni?

Saját véleményem:
Rachel Van Dyken regényére a magyar megjelenéskor figyeltem fel, azóta epekedtem iránta. Így amikor végre kezemben tarthattam könyv formájában is, óriási lelkesedéssel vágtam bele az olvasásba. Na, meg persze félelemmel, mert hát a fülszöveg utolsó sora nem túl sok jóval kecsegteti az olvasót.
Hiába tudom ép ésszel, hogy egy romantikus New Adult regénytől milyen befejezést várhatok – az esetek többségében -, azért a „halálos kór” nem egy könnyed lélegzetvételű téma, még akkor sem, ha kellő humorral van körítve. Mint itt.
Az Egyetlen egy igazán édes, aranyos, szórakoztató, ugyanakkor szívszorító történet két sérült fiatalról, és az ő élettel folytatott küzdelmükről. Kezdetben pihe-puha selyembe burkolja a szívedet, míg a szádat fülig érő mosolyra görbíti, majd később, minden egyes oldallal egyre lentebb és lentebb kunkorítja azt, hogy az arcodon végiggördülő könnycseppek szabadon csordogálhassanak.

"Hányszor tapasztalja meg az ember a veszteség érzését, mielőtt maga is meghal? Mielőtt felemészti belülről a szíve fájdalma?"

Kiersten, a kisvárosi fiatal, zárkózott lány, elsőéves hallgatóként igyekszik belerázódni az egyetemi életbe. Ami számára egyáltalán nem egyszerű feladat. Kortársaitól eltérően nem egy nyitott, társasági lény, sőt. Szörnyű rémálmokkal, és depresszióval küzd, mióta elvesztette szüleit. Nemhogy párkapcsolata, de még barátai sincsenek. Számára az élet nem tartogat boldog jövőt. Legalábbis ő maga így véli. Egészen addig, míg szó szerint bele nem szalad a nyolc kockával rendelkező Westonba, az egyetem nagymenőjébe.
Wes hírneve nem csupán gazdag, befolyásos apjának köszönhető, hanem iskolai sportteljesítményének, valamint egy nemi erőszak vádjának is. A srác nem a hűség és a tartós kapcsolatok mintaképe, mégis teljesen megbabonázza a lányt, és Kiersten is őt. Számos ugratás, és igencsak vicces véletlen után kiderül, hogy Wes a vörös hajú elsős egyetemi mentora, amit jócskán ki is használva, állandóan a nyomában liheg.
Nos, a fentebbiek alapján könnyen leszűrhető, hogy az alapszituáció teljesen átlagos, már-már New Adult sablon szerint íródott. Igen, valóban, sőt az egész regény egy nagy sablon, ennek ellenére mégis olyan műről van szó, ami teljes mértékben elfeledteti veled, hogy tucatnyi ehhez hasonlót olvastál már.
Rachel Van Dyken érezhetően más szempontokra helyezte a hangsúlyt, ahelyett, hogy görcsösen ki akart volna szabadulni a saját maga alkotta keretek közül. Nem akart többnek látszani, mint ami, inkább az olvasó érzelmeire hatott. Nálam bevált.

A karakterek, legyen szó fő-, vagy mellékszereplőkről, egyaránt nagyon szerethetőek. Kiersten lakótársa, az őrült, duracell nyuszi módjára pörgő, Mickey egér fóbiás Lisa, valamint az agyontetovált, nőcsábász rosszfiú, Gabe, amellett, hogy üde színfoltjai a sztorinak, legalább annyira érdekesek is, mint Wes vagy Kiersten. Főleg Gabe. Te jó ég! A lányok álmainak megtestesítője: pimasz, megszelídíthetetlen, titokzatos, ugyanakkor rendkívül gondoskodó. Engem teljesen levett a lábamról – és akkor még enyhén fogalmaztam. Kezdetben azt hittem, Gabe révén az írónő kialakít egy szerelmi háromszöget, de szerencsére nem tette, amiért nem győzök elég hálásnak lenni.
Ami Kierstent illeti, nos, ő egy teljesen átlagos csaj, akivel olvasóként könnyen lehet azonosulni. Olyan, mintha az Alkonyat Belláját, és a (sorozatos) Vámpírnaplók Elenáját egybegyúrták volna. De mielőtt hanyatt-homlok menekülni kezdenétek, elmagyarázom, mire gondoltam.
Sokszor keveredik édesen cikis helyzetekbe – főként Wes miatt vagy által –, amit képtelenség mosolygás vagy hangos nevetés nélkül megélni, és ahogy ezeket a szituációkat megéli, az csak még pozitívabbá varázsolja az egészet.
De minthogy New Adult regény – általában – nem létezhet lelkisérült, vagy súlyos gondokkal küzdő főszereplők nélkül, úgy Kierstennek is megvan a maga keresztje. Mióta édesanyja és édesapja egy közös búvárkodás során megfulladt, számára megszűnt az élet, és a boldogság. Éjszakáról-éjszakára rémképek kísértik, ordítozva, zihálva, leizzadva ébred. Nem közelít senkihez, kizárja az érzelmeket, nehogy újabb veszteség érje. És itt jön képbe Wes, aki szép lassan visszaráncigálja az életbe. Megmutatja neki a hétköznapok szépségét, s hogy van még olyan, aminek lehet örülni.
Wes tulajdonképpen életcéljának tekinti a lány megmentését, mindent elkövet annak érdekében, hogy sikerrel járjon. Akár pimaszkodással, ugratással, flörtöléssel, akár komolyan. Gyönyörű folyamat, melyen ketten együtt mennek át. Tudatosan, vagy tudatlanul, de segítik, támogatják egymást. Ennek eredményességét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint Kiersten „bakancslistája”, tele őrült dolgokkal. Apropó, említettem már mennyire imádom az ilyen listákat?

"– Még ne add fel. Néha oda, ahová Isten azt írta, Vég, azt igazából úgy érti, hogy Kezdet." 

Sajnos azonban Kiersten problémája nem az egyetlen, és még csak nem is a legsúlyosabb. Wes titka, mely egyben a sorsa is, sokkal tragikusabb kimenetelű. Rachel Van Dyken kezdetben csak sejteti, hogy a nagymenő életében van valami baj, számtalan apró jellel utal rá, amikből egyre több és több lesz a sztori előrehaladtával.
Nem mondom, hogy nem található ki, milyen betegséggel küzd Wes, mert ez nem igaz, és nem is a meglepetés ereje a lényeg, hanem ennek az egésznek az érzelmi töltete. Az, ahogy az önfeledt, boldog percek eleinte csak keserédessé, majd torokszorítóvá válnak. Komolyan mondom, a könyv utolsó harmada kegyetlen. Kegyetlenül fájdalmas. Mert tudod, hogy az a bizonyos vonat gőzerővel hasít a szakadék felé. Attól pedig csak még szomorúbb, ahogyan a baráti-, családi- és férfi-nő közti szeretet megnyilvánul ezekben a pillanatokban. És igen, szükségetek lesz zsepire is, mert bizony könnyfakasztó percekben is részetek lesz, ha adtok egy esélyt az Egyetlennek.

Mindent egybevetve, úgy vélem, az Egyetlen egy olyan történet, amit minden NA rajongónak olvasni kell. Ha szeretitek a lelkisérült fiatalok egymásra találásáról szóló könyveket, melyek a fájdalom mellett jócskán tartogatnak boldog perceket is, akkor semmiképp ne hagyjátok ki. 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Gabe, Wes, Kiersten, Lisa
Kedvenc jelenet: Kiersten listájának teljesítése; Wes és Kiersten találkozása; ápolónő
Negatívum: a kicsit lóléptékű haladás
Borító: 5/3,5

2015. szeptember 1., kedd

Silvia Zucca - Asztológiai útmutató összetört szíveknek



A Libri Kiadó jóvoltából jelent meg idén nyáron Silvia Zucca első regénye, az Asztrológiai útmutató összetört szíveknek. A regény hősnője, Alice barátságot köt Tióval, az asztrológiában otthonosan mozgó sráccal, akinek segítségével felfedezi a csillagállások hatását mindennapjaira, s felfedezőútra indul az önismeret és a szerelem ösvényein. 
A Blogturné Klub három bloggere elkísérte Alicét, tartsatok hát velünk, és a turné végén meg is nyerhetitek a könyvet.


Silvia Zucca: Asztrológiai útmutató összetört szíveknek

Kiadó: Libri Kiadó
ISBN: 9789633103234
Oldalszám: 508 oldal
Fordító: Bíró Júlia

Fülszöveg:
Alice, az idealista és kissé lökött Mérleg egy feltörekvő tévécsatornánál egyengeti karrierjét. Előző pasija, egy szabadságmániás Vízöntő épp most jelentette be, hogy eljegyzi új barátnőjét, aki ráadásul terhes. Ha még ez nem lenne elég, a csatorna felvesz egy önimádó Oroszlánt, hogy leépítse az oda nem illő munkatársakat. Alice retteg az új főnökétől, de ez nem akadályozza meg abban, hogy fülig beleszeressen.
A lány egyetlen reménye, hogy új barátja, Tio mindent tud az asztrológiáról, és bölcs tanácsokkal látja el őt mind a munka, mind a szerelem terén. Alice el akar menekülni az Oroszlán iránt érzett vonzalma elől, hát beleveti magát az élet sűrűjébe, ahol szexmániás Nyilasokkal, higgadt Bikákkal, kitartó Kosokkal, hazug Halakkal és bosszúszomjas Skorpiókkal hozza össze a sors. Tiónak sikerül annyira zodiákus bűvkörébe vonnia Alicét, hogy az már zöldségest és orvost is születési képlete alapján választ, mígnem legjobb barátnője, a gondoskodó Rák orvoshoz viszi horoszkópfüggősége miatt.

Saját véleményem:
Silvia Zucca regényénél legelőször a borító keltette fel a figyelmemet, majd a cím, míg a legutolsó lökést a fülszöveg adta.
Ciki, nem ciki, beismerem, érdekelnek az ezoterikus dolgok, és ez alól a horoszkóp sem kivétel. Így ha egy humoros, csillagjegyi befolyással fűszerezett chick lit műfajú könyvet lobogtatnak meg előttem, akkor jó eséllyel ugrok. Főként úgy, hogy ez idáig még nem találkoztam hasonló alapgondolattal.
Most komolyan, élete során biztos mindenki elmerengett már legalább egyszer azon, milyen horoszkópú társ illene hozzá. Vagy, hogy milyen jellemzői lehetnek egy-egy jegy szülöttének. De ha ezeken nem is, azon tuti, mennyire határozza meg személyiségünket a születési dátumunk. Bármennyire is ódzkodunk beismerni, az oroszlánok igenis szenvedélyesek, a szüzek általában szerényebbek, míg a bakok… nos, őket hagyjuk. (Tisztelet a kivételnek!)

"Vannak napok, amikor a csontjaidban érzed. Felébredsz, és biztos vagy benne, hogy aznap úgyis minden balul üt ki, szóval jobban tennéd, ha ágyban maradnál, a fal felé fordulnál, és a fejedre húznád a paplant."

Ami magát a történetet illeti, az már az első néhány oldalon kiderül, hogy humorból, pasikból, csetlés-botlásból, kalamajkából, és popkultúrából nem lesz hiány.
Hősnőnk, Alice egy tipikus Bridget Jones karakter, aki állandóan bajba kerül, s nem elég, hogy az élet, de még saját maga is önmaga ellen dolgozik. Ami bakit, pechet el tudtok képzelni, az vele megtörténik. Szabadságmániás expasija megnősül, lekési az összes járművet, szétázik, össze-vissza fecseg, maga alatt vágva a fát, stb. Kész katasztrófa a csaj. De a szerethető fajtából.
Ami tehát elromolhat, az garantáltan el is romlik Alice életében, miközben ő pont azt a korszakát éli, melyben stabilitásra, biztos alapokra vágyik, párkapcsolati, és karrieri értelemben egyaránt. Ám ehelyett, amikor már azt hihetné, rosszabb nem jöhet, kénytelen szembesülni vele, hogy de, igenis jöhet.
Munkahelyén a főnökség úgy dönt, néhány változtatást eszközölnek a csatorna felvirágoztatásának érdekében, ezért felkérik a jóképű, felsőbbrendűséget sugárzó Davidet, térképezze fel, min kéne módosítaniuk – értve ezalatt a leépítéseket, és új műsorokat.
Eddigre Alice már-már végleg összeomlik, érzi a végzet szelét, szerencsére azonban a Sors útjába sodorja az asztrológia koronázatlan királyát, Tiót, aki rögvest felkarolja őt.

Kezdetben roppant érdekes, ahogyan Tióék megközelítik ezt az egész dolgot. Nem az átlagos, unásig ismételt, felületes kliséket sütik el, hanem sokkal részletesebben, behatóbban nyúlnak a horoszkópok témájához. Egy idő után viszont átlibbennek a ló túlsó oldalára, ami valljuk be, elég nagy hazárdjáték az írónőtől. Vagy bejön valakinek, vagy nem.
Nyilván olyan, aki hanyatt-homlok menekül az asztrológiától, elkerüli a könyvet, de saját tapasztalatból mondom, még egy megrögzött mániákus is falra tud mászni attól, amit Alicék művelnek.  Én legalábbis nagyon untam. Túl száraz, túl tudományos és sok volt. Főleg azután, hogy Alice valóságos horoszkóp függővé alakult, és már mindent a csillagok állása, valamint a születési dátumok alapján kikalkulálva tett. És igen, bevallom, nemegyszer átlapoztam ezeket az oldalakat. Az az érzésem támadt, hogy ez a kényszeresség megfojtja a könnyed, bohókás hangulatot. Akárcsak az a rengeteg filmcím és színész, akiket hősnőnk filmmániája révén megemlített.

"Csak a filmekben történik meg, hogy valaki azt mondja:
„Nagyon tetszel nekem, Bridget. Úgy, ahogy vagy.”
"

De minthogy egy chick lit történettel állunk szemben, garantáltan számíthatunk rengeteg humorra és romantikára. Utóbbi… nos, az nagyon meglepett. Hiába olvastam a fülszöveget, mégis úgy képzeltem, lesz egy határozott cél, amihez rögös út vezet, némi kitérővel (pont, mint a Bridget Jones esetében).
Alice életében viszont úgy jöttek-mentek a pasik, mint valami kifutón. És bár nagyjából sejtettem, hova sodródik legvégül, mégis akadtak pillanatok, amikor Silvia Zuccának sikerült elbizonytalanítania. Ezért mindenképp pluszpontot érdemel. És azért is, hogy hagyta hősnőnket kísérletezni, tapasztalatokat szerezni. Sokkal életszagúbb lett az egész.

Végül, de nem utolsó sorban muszáj megemlítenem Tio karakterét, aki valóságos színfoltja volt ennek a regénynek. Olyan barát, akire mindenki vágyik. Végtelenül vidám, aranyos, kedves, barátságos fickó, akit csak imádni lehet, de azt rajongásig.

Összességében tehát úgy vélem, az Asztrológiai útmutató összetört szíveknek nem egy szokványos, habkönnyű női regény. Vagyis nem teljesen. Ha kivonjuk belőle Alice függőségét, akkor egy szórakoztató, humoros, vidám történetet kapunk, de a horoszkópok miatt elsősorban azoknak ajánlanám, akik nem félnek a töményebb mennyiségtől. Ha ez pipa, akkor tökéletes olvasmány lehet akár a nyári hőségben, akár otthon, takaró alá kucorodva.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Tio
Kedvenc jelenet: minden, ami Tio, plusz a munkahelyi gyerekfelügyelet
Negatívum: Alice függősége és a túl sok filmcím & színész
Borító: 5/5




Előzetes






Nyereményjáték


A regény főhőse, Alice a könyv során barátja, Tio segítségével megismerkedik az asztrológia rejtelmeivel, ezáltal pedig mi is megismerkedhetünk a csillagjegyek jellemzőivel, és összefuthatunk egy-egy jeles képviselővel. A csillagjegyek sokféleképp csoportosíthatók. Játékunkban most azt kell kitalálnotok, hogy a felsorolt jellemzők mely elemhez (tűz, víz, föld, levegő) tartoznak - az elem nevét kell a rafflecopter megfelelő sorába írnotok :)
Figyelem! A nyertesekkel e-mailben vesszük fel a kapcsolatot, kérjük, hogy 72 órán belül válaszoljatok az üzenetre, ellenkező esetben újrasorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.


"az intellektuális típusú érzékelést fejezik ki, a felfokozott igényt a kommunikációra, ismeretszerzésre és az emberi kapcsolatokra. Folyton mindenhez és mindenkihez kapcsolódni akarnak. Témájuk a megismerés és az elvonatkoztatás. Temperamentumuk: szangvinikus."




Nézzetek be a többi állomásra is

09/01 Dreamworld

2015. augusztus 26., szerda

Maggie Stiefvater - A Hollófiúk



Augusztus 26-tól a Hollófiúkkal együtt indul nyomozásra a Blogturné Klub. Hat állomásunk lesz, hogy a rejtélyeken kívül a szereplőket is megismerjük - szórakoztató lesz, ígérjük. És hogy milyen kincsre bukkanhattok a végén? Nos, egy példány lehet a tiétek a könyvből, ha kitartóan nyomoztok minden oldalon!


Maggie Stiefvater: A Hollófiúk

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632459776
Oldalszám: 414 oldal
Fordító: Molnár Edit

Fülszöveg:
Nem látó csak két okból pillanthat meg egy szellemet Szent Márk éjszakáján. Vagy te vagy a lény igaz szereleme… vagy te ölted meg őt. Blue Sargent minden évben ott áll látó anyja mellett, amikor a halálra várók elsétálnak előttük. Blue sosem látja őket: ebben az évben viszont egy fiú válik ki a sötétből, és megszólítja őt. A fiú, Gansey, az Aglionby nevű helyi magániskola jómódú tanulója. Blue egyszer megfogadta, hogy távol tartja magát az Aglionby diákjaitól. A Holló Fiúkként ismert banda csak bajt hozna rá. De Blue megmagyarázhatatlan vonzalmat érez Gansey iránt. A fiúnak egy küldetést kell teljesítenie, amelyben három másik Holló Fiú is érintett: Adam, az ösztöndíjas hallgató, a kiváltságosok mintapéldánya; Ronan, a zabolátlan lélek, akinek érzelmi skálája a haragtól a kétségbeesésig terjed, és Noah, a csendes szemlélő, aki sok dolgot észrevesz, de nagyon keveset beszél. Blue-t már egészen fiatalon figyelmeztették: ő okozza majd igaz szerelmének halálát. A lány nem hisz az igaz szerelemben, ezért soha nem is aggódott emiatt. De ahogy az élete egyre jobban összefonódik a Holló Fiúk furcsa és baljóslatú világával, már nem olyan biztos a dolgában.

Saját véleményem:
Az elmúlt évek során volt szerencsém az írónő összes, hazánkban is megjelent művéhez - vagy legalábbis sorozatainak kezdőköteteihez -, de ennél éreztem azt, hogy otthon vagyok. A Hollófiúk egyedülálló történet, Maggie legzseniálisabb alkotása. Szerintem.
Viszont aki ismeri Maggie-t, az tudja, hogy vele, és regényeivel kapcsolatban vannak visszatérő elemek. Itt elsősorban olyanokra gondolok, mint a kelta mondavilág, az új, eddig sehol máshol nem olvasott témák, elfeledett legendák, mítoszok, és az az egyedi világ, hangulat, melyet csak ő képes megteremteni.
Anno a Shivernek többször kellett nekifutnom, mert sehogy nem találtuk a közös hangot. Akkor még nem értettem, mostanra viszont rájöttem, hogy Maggie stílusát szokni kell. Az ő világai nem olyanok, hogy kinyitod a könyvet, és máris berendezkedsz, magadénak érzed. Nem. Ki kell taposnod a hazáig vezető utat, mely úgy szippant magába, hogy észre sem veszed, mikor olvadtak le körülötted a valóság falai. És ebben annak is nagy szerepe van, hogy az írónő nem zúdítja olvasója nyakába az információkat, nem nyom prospektust és térképet a kezébe; hagyja, hogy a történet maga ismertesse meg világát kalandorával. Itt sincs ez másként.

"Vannak titkok, amelyek csak az arra érdemesek előtt mutatkoznak meg."

A Hollófiúk rengeteg szereplővel és szállal operál, melyek idővel, szép lassan egybefutnak. Egyfelől ott van a négy (elit) magániskolába járó fiú, Ronan, Gansey, Adam és Noah, akik közül hárman, fiatal koruk ellenére együtt laknak egy gyárépületben, s mindannyian Gansey álmát kergetik. Megszállottan kutatják a Ley vonalakat, a hozzá tartozó legenda végett. A halott hollókirályt keresik, akinek megtalálása olyan hatalmat jelent, mint semmi más a világon.
Sokáig homály fedi a srácok indítékát, nem tudni, mit akarhat néhány tizenéves ekkora hatalommal, és miért jó ennyi időt, energiát és pénzt ölni egy mítoszba. Mert az nyilvánvaló, hogy nem akarják romba dönteni az egész bolygót, vagy háborút indítani. De hogy akkor mégis mi vezérelhet négy, ennyire ellentétes jellemű fiatalt, az rejtély.
Ezzel kapcsolatban elég vegyesek az érzéseim. A nyomozás része teljesen rendben van - sőt! -, tényleg le a kalappal Maggie előtt, mert izgalmas, mindig csak annyi infót hint el, amitől még jobban hajt a tudásvágy, holott egyre több lesz a kérdés. Válaszok és miértek hiányában viszont nem érteni, mi ez a nagyfokú megszállottság.
Bennem pedig mind a mai napig maradtak kérdések: Hogy lehetnek a szülők ennyire jelentéktelenek, hogy ha a fiúk a fejébe vesz valamit, csapot-papot otthagyva, költöznek a világ egyik pontjáról a másikra? Miként került össze ez a négy srác, akikről nehéz eldönteni, hogy tényleg barátok, vagy csak önös érdekek fűzik össze őket? Mert igen. Egyik pillanatban úgy tűnik, a Hollófiúk őszinte, igaz barátok, akik történjen bármi, kiállnak egymásért, máskor meg az az olvasó érzése, hogy nulla szimpátia van egy-egy tag között, és akár egy kiskanál vízben is meg tudnák fojtani egymást.
De nem csak együtt alkotnak óriási kérdőjelet, hanem külön-külön is. Mindannyian nagyon élő, intenzív karakterek. Egyikükről sem mondható az, hogy csak pozitív vagy negatív figurák, hisz bőven akadnak hibáik, mégis más és más okból szerethetőek.

Abban ellenben biztos vagyok, hogy Ronan, ez a mogorva, zárkózott, olykor bunkó fiú, aki olyan gyengédséggel nyúl egy árva hollófiókához, mint semmi máshoz, lesz minden olvasó kedvence. Vagy legalábbis sokaké. Hiába húzódik ebben a kötetben háttérbe, érezhető a körülötte gomolygó rejtély, és ezt támasztja alá a regény utolsó mondata is. Fog ő még meglepetést okozni.
Aztán ott van még Noah, a fantomként lézengő fiú, akit csak imádni lehet, ráadásul általa egy igazán megható és érdekes szál is beúszik a képbe, valamint Adam, aki első perctől kezdve belopja magát az olvasó szívébe. Ő egy rendkívül nyílt, kedves, szerethető figura, tipikusan az a karakter, akiért lehet szorítani, teameket gyártani, miközben tök átlagosnak tűnik. A kulcsszó a tűnik, ugyanis Maggie nem dolgozik sablonokkal, és ahogy haladunk előre, úgy kerülünk egyre közelebb az igazi Adamhez. Egy bizonyos fordulatról nem is beszélve...
A végére hagytam Gansey-t, a legkiismerhetetlenebb embert, aki egyben a fiúkat összekötő kapocs is. Gansey a külső szemlélő számára egy tipikus sznob seggfej. Nincs mit szépíteni, tényleg van egy ilyen oldala. Csakhogy, ha jobban megismerjük, rájövünk, mennyivel több is van benne. Egész életét a kutatásának szenteli.
Összességében tehát látható, hogy mindegyik fiúnak megvan a maga kis titka, keresztje, hibája, vagy éppen pozitívuma. De pont ezek miatt lesznek szerethetőek. Más és más módon lopják be magukat az ember szívébe.

A srácok mellett viszont van még két szál, ami fontos. Az egyik egy jó sorból lecsúszott, jelenleg tanárként tevékenykedő pasié, aki a Hollófiúkkal párhuzamosan nyomoz, teljesen más okból. A másik pedig Blue-é, a fiatal lányé, aki édesanyjával, és annak női rokonaival, valamint barátnőivel osztozik egy öreg házon. Hogy ez mitől érdekes? A Blue körül élő nők egytől-egyig médiumi képességekkel rendelkeznek. Egyedül Blue az, akiből ez a tehetség kiveszett. Ő csupán annyit tud, hogy felerősíti a környezetében lévők képességeit. És ha ez a fajta kirekesztettség nem lenne elegendő számára, akkor még meg kell küzdenie egy jóslattal is (a csókja megöli igaz szerelmét), mely kislány kora óta üldözi.
Blue azonban egészen addig nem foglalkozik ezzel, míg Szent Márk éjszakáján, egy rituálén meg nem pillantja Gansey szellemét. A szertartás különlegessége pedig abban rejlik, hogy ezen az éjszakán, azoknak a még élő embereknek szelleme mutatkozik meg, akik a következő évben életüket vesztik... És amikor egyszer csak Gansey húsvér valójában is betoppan a lány életébe, vagyis anyja jósdájába, minden fenekestül felfordul. 

A Hollófiúk egy kissé melankolikus hangulatú, rejtélyekkel, legendákkal, és misztikummal teli regény, életről, halálról, barátságról, kirekesztettségről és hatalomvágyról. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kelta mondavilágot, kíváncsi valami tényleg egyedire, vagy csak rajong Maggie stílusáért.


Pontszám: 5/5*
Kedvenc szereplő: Ronan, Adam, Noah, Blue
Kedvenc jelenet: Noah titkának feldolgozása, a jóslás, és Gansey könyve
Negatívum: a Gansey családját érintő kérdés
Borító: 5/5




Ley vonalak


A Földünknek, akárcsak az élőlényeknek, megvan a maga „érrendszere”. Csak míg az élőlények ereiben vér folyik, addig szülőbolygónk megfelelő áramlási rendszerében energia.
Alfred Watkins arra jött rá, hogy régi műemlékek, síremlékek, vallásos építmények, megalitok, mind egy egyenes vonal mentén helyezkednek el. De ez a jelenség az összes kultúrában fellelhető, különböző korszakokban, és különböző módon. Ilyen vonalakat a Föld minden részén találhatunk, a keleti kultúrában sárkányáramok néven emlegetik. Az elnevezést Watkins adta, hiszen megfigyelte, hogy a vonalak mentén elhelyezkedő műemlékek nevének többségében szerepelt a „ley” szócska.

Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel. Működésük pontos megismerése még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni, vagy éppenséggel eloszlatni a viharfelhőket.
A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző erősségű Ley-vonal találkozik.

Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több évvel ezelőtt élt őseink. Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn, megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja. 
A vonalak többnyire nyílegyenesen futnak.


Miként lehet megtapasztalni, hogy ezekben a vonalakban energia áramlik?

Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik vonalon állva kellemes bizsergést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.


Térkapuk?

A Ley-vonalak rendszerének és fizikájának megismerése egészen távolra is vezethet. Mindebben az a furcsa, hogy ez a tudás egykoron már az emberiség birtokában volt, és alkalmazta is azt mindennapi élete során. Miről is van szó?

A többszörös Ley-vonal kereszteződésekben impulzus-mágnesestér van jelen. Ráadásul ez a tér asszimetrikus és a felharmonikusok igen nagy frekvenciákon rezegnek. Az így létrejött tér nemcsak az agyra és a viselkedésre hat (jelenések, parajelenségek, stb.), hanem magának a térnek a szerkezetére is. Ilyen helyeken - adott időpontokban - nyílik meg az időkapu, tárul fel a jövő vagy a múlt. Ha ezt figyelembe vesszük, mindjárt érthetővé válik, miért azokon a helyeken épültek jósdák, ahol.

Mindezeken túl térkapu is megnyílhat, vagyis, ha valaki ismeri ezen helyek titkát, a működési mechanizmusát, azaz a fizikáját, akkor az illető a tér egy másik pontján is meg tud jelenni, esetleg egy párhuzamos világban is. A sok-sok eltűnés mögött esetleg ilyen „spontán” bekövetkezett jelenség is állhat. Egyben magyarázatot kaphatunk bizonyos „égből pottyant” állatok felbukkanására is.

(forrás: aranylaci & filantropikum) 




Nyereményjáték


Cassandra Jean nevét bizonyára sokan ismeritek, de ha nem, akkor majd most! Ő ugyanis rengeteg favorit YA sorozathoz készít illusztrációkat, és igen, a Hollófiúk is megragadta a figyelmét! 
A Ti feladatotok nem lesz nehéz. Minden állomáson találtok egy Cassandra Jean alkotást, amelyen a sorozat egyik szereplője, vagy akár több szereplője látható. Csak annyi a dolgotok, hogy beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, ki(ke)t is láttok a képeken. 
Ha ügyesek vagytok, tiétek lehet a könyv egy példánya!
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz! A nyertest e-mailben értesítjük, ha 72 órán belül nem jelentkezik, új nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

08/26 Dreamworld
08/27 Deszy könyvajánlója
08/28 CBooks
08/29 Insane Life
08/30 Bibliotheca Fummie
08/31 Media Addict

2015. augusztus 24., hétfő

Legenda - blogturné extra



A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A nehéz helyzetben kell helyt állnia a különböző társadalmi osztályokból származó June-nak és Day-nek, akikben nem csak az a közös, hogy különös érzéseket táplálnak egymás iránt...

A Blogturné Klub különleges utazásra hív. Ismerd meg Marie Lu sikeres Legenda trilógiájának az első kötetét, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyvet.


Marie Lu: Legenda
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632457031
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: AncsaT

Fülszöveg:
A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. 
A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe.
A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk.
Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait. 


http://konyvmolykepzo.hu/karacsony/reszlet/18legenda.pdf        http://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/marie-lu-legenda-909      http://dreamworld-books.blogspot.hu/search/label/Legenda




Idézetek


"Le foglak vadászni. Egyenként kutatom át Los Angeles összes utcáját utánad. A Köztársaság minden utcáját átkutatom, ha kell. Átverlek, lépre csallak, hazudok és lopok, hogy megtaláljalak, előcsallak a rejtekhelyedről, és addig űzlek, amíg nem lesz hová menned. Még nem tudod, de már halott vagy."

"– Furcsa érzés itt lenni veled. Alig ismerlek. Mégis… néha olyan érzés, mintha egyetlen ember lennénk, két különböző világban."

"– Még sose kérdeztelek a becenevedről. Miért pont Day?
– Minden nap azt jelenti, hogy újabb huszonnégy órányi lehetőséged van. Minden nap azt jelenti, hogy megint megtörténhet bármi. A pillanatnak élsz, és meghalhatsz egy szempillantás alatt, ezért aztán épp elég, ha egyszerre csak egy nappal törődsz. – Kifelé bámult a vasúti kocsi nyitott ajtaján, ahol sötét vízfüggöny takarja a világot. – Próbálsz a fényben járni."

"– Nem tudom, hogy mondták-e már neked… – kezdi. Nem pirul el, és a szeme sem rebben. Mintha két feneketlen óceánba néznék, az egyiknek a felszíne tökéletesen sima, a másikat apró hullám fodrozza. – …de nagyon vonzó vagy.
(…)
– Én ugyanezt mondhatnám rólad – nyelek egyet – , ha nem tudnád.
Lassan vigyor terül el a képén.
– Ó, hidd el, tudom én."

"Rám néz. Hiába van sötét, nem bírom levenni róla a szemem. Az eső tisztára mosta az arcát. A véres csík kiázott a hajából. Csak néhány horzsolás látszik rajta. Úgy néz ki, mint egy angyal, még ha csak egy bukott angyal is."

"Ha lázadni akarsz a rendszer ellen, kezdd el belülről bomlasztani! Sokkal többre mész, mint aki kívülről próbál meg küzdeni ellene. És ha úgy döntesz, hogy teszel valamit, én is benne akarok lenni!"





Legenda képregény













Nyereményjáték


A regény Los Angelesben játszódik, ám a város képe korántsem olyan, mint napjainkban. Mindenesetre mi most foglalkozzunk a mával, így a játékunk során Los Angeles híres helyeiről találtok képeket, amit fel kell ismernetek és beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ne feledjétek, a google jó barát :)

A helyes megfejtők között egy könyvet sorsolunk ki. A győzteseket e-mailben értesítjük, és kérjük, hogy 72 órán belül válaszoljatok, különben újra kell sorsolnunk. A kiadó sajnos csak Magyarország területén belül tud postázni.






Nézzetek be a többi állomásra is

08/22 Bibliotheca Fummie
08/24 Dreamworld - Extra állomás
08/26 Media Addict
08/28 CBooks
08/30 Deszy könyvajánlója