2014. február 16., vasárnap

Kim & Krickitt Carpenter - Fogadom

Tudtátok, hogy Angliából indult el az a kezdeményezés, amely a Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család értékeire és fontosságára irányítja az emberek figyelmét? Nos, a Harmat Kiadó tisztában van ennek fontosságával, ezért is ütemezte Kim és Krickitt Carpenter szívbemarkoló igaz történetéről szóló könyvének megjelenését erre az időszakra. 
A Blogturné Klub segítségével február 13-án induló turné keretein belül öt különböző állomáson olvashattok a házaspár nem mindennapi megpróbáltatásairól és tudhattok meg további érdekességeket a történetüket feldolgozó filmről.


Kim & Krickitt Carpenter - Dana Wilkerson: Fogadom

Kiadó: Harmat kiadó
ISBN: 9789632882208
Oldalszám: 175 oldal
Fordító: Kertész Tünde

Fülszöveg:
Kim Carpenter edző egy unalmasnak ígérkező napon felveszi a telefont, hogy megrendeljen néhány dzsekit a baseballcsapata számára. Nem is sejti, hogy a hívást követően az egész élete megváltozik: a megrendelést felvevő hölgy hangja belekúszik a fülébe, és többé nem tud szabadulni tőle. Hamarosan egekbe ugrik a telefonszámlája, aztán vőlegény, majd férj lesz belőle. A mesébe illő találkozás azonban egy autóbalesetet követően a legszörnyűbb rémálommá válik: felesége amnéziájának köszönhetően közös múltjuk teljesen törlődik az asszony emlékezetéből…

Saját véleményem:
Kim egy napon úgy dönt, megrendeli baseballcsapata számára a dzsekiket. Arra számít, hogy a vonal túlsó végén ismét a megszokott, unott, gépiesen beszélő dolgozóval lesz dolga. Ám ehelyett egy vidám, kedves lány veszi fel a telefont, akinek pozitív kisugárzása olyannyira megragadja Kimet, hogy képtelen kiverni a fejéből. A férfi azon kapja magát, hogy folyamatosan keresi az indokokat, mivel hívhatná fel a hölgyet újra.
Hívás hívást követ, s Krickitt végül megadja otthoni számát is, hogy Kim bármikor elérhesse, ha további kérdései, gondjai adódnának a rendeléssel. Csakhogy ezek a telefonhívások hamarosan átcsapnak személyes beszélgetésekbe, majd levelezgetésekbe, legvégül pedig személyes találkozókba és házasságba. 
A fiatal Carpenter házaspár elhatározza, hogy a hálaadást Krickett szüleinél töltik. Bepakolnak az autóba és útnak indulnak, csakhogy az éjszaka folyamán balesetet szenvednek. Kim súlyosan megsérül, Krickett pedig élet-halál között lebeg...

Nehéz bármilyen véleményt mondani erről a könyvről, mert ez nem egy szimpla regény, ami kipattant valakinek a fejéből. Ezt a történetet az élet írta. S mint ilyen, úgy gondolom, nincs jogom elemezgetni a karaktereket és a tetteiket, vagy azt a reményt, amibe kapaszkodtak.
Az viszont biztos, hogy aki ugyanazt várja, mint a filmtől, csalódni fog. Ez annál jóval keményebb és valóságosabb. Nem is mondanám igazán regénynek, sokkal inkább két ember életrajzának. 
Mindvégig Kim Carpenter az, aki elmeséli nekünk a történetüket. Megmutatja miként ismerkedtek meg, s milyen érzések lobbantak bennük, amik az oltár elé vezették őket. Valamint bepillantást enged kapcsolatuk legembertpróbálóbb időszakába. Ez pedig rendkívül megrázó a maga rideg, minden sallangtól  mentes formájában. 
Valószínűleg pontosan úgy tárták az olvasó elé, ahogyan az történhetett. Nem szépítettek a sérüléseken, vagy az egyes szereplők tettein. A baleset utáni pillanatok és az állapot, ahogyan a kocsiban lévők kinéztek, sokkoló, akárcsak a sérüléseik. 
Nagyon tetszett, hogy megmutatták milyen is egy ilyen baleset utáni rehabilitáció, milyen fázisokon és feladatokon kell átesniük a betegeknek.
A könyv jelentős részét Krickett felépülésének folyamata teszi ki, kiegészítve azokkal az érzésekkel, amiket Kim élt át. Minden tiszteletem az övé, mert nem sokan tették volna meg mindezt a feleségükért, amit ő.

"Ha férfi vagy - különösen edző -, gyakran azt érzed, mintha a világ azt várná el tőled, hogy szorítsd össze a fogad, és panasz nélkül folyasd az életedet."

Rengeteg dolog szakadt a nyakába. Támaszt kellett nyújtania a szerelmének, el kellett viselnie, hogy az nem emlékszik rá, sőt olykor egyenesen ki nem állhatta, valamint meg kellett felelnie a munkájában, s közben a kezelések számláit is állnia kellett. Talán nem is csoda, hogy mindezt úgy sikerült átvészelnie/átvészelniük, hogy Istenbe kapaszkodtak és a hitükbe. 
Igen, a történetben fontos szerep jut a hitnek és Istennek. Már a baleset előtt is, utána pedig méginkább.
Amit viszont egy kicsit hiányolok, az a bővebb befejezés. Megszerettem a szereplőket és szívesen olvastam volna hosszabban arról az időszakról, amikor Krickett kikerült a központból és visszaköltözött az otthonukba. 
Ellenben érdekes volt, hogy meséltek a médiáról az életükben. És az írásmód is nagyon tetszett. Gyorsan lehetett vele haladni, rövidsége miatt pár óra alatt be lehet fejezni. 
Arra viszont ajánlott felkészülni, hogy elgondolkodtatja az embert, és a szívét is megfacsargatja kicsit. Utolsó gondolatként még annyit mondanék, hogy Krickittnek óriási mázlija volt Kimmel.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Kim
Kedvenc jelenet:a lánykérés
Negatívum: gyors befejezés
Borító: 5/3,5




Film & könyv


"Meghívtak minket a forgatásra is, és lehetőségünk nyílt arra, hogy egy rövid időt töltsünk Rachel és Channing társaságában. Rengeteg változtatást eszközöltek ugyan a forgatókönyvön - ez egyáltalán nem szokatlan, ha egy igaz történetet dolgoznak fel a mozivásznon -, a történet alapja azonban a helyén volt."

Ezt mondta Kim Carpenter a saját életük ihlette filmről, és olvasóként, külső szemlélőként teljesen egyetértek vele. Ahogy néztem a filmet, az jutott eszembe, hogy ez teljesen más, mégis ugyanolyan.
Rengeteg dolgot megváltoztattak a készítők. A karakterek nevét, megismerkedésüket, életstílusukat, munkájukat, családjaikat, magát a balesetet, a felépülés folyamatát és az azt követő dolgokat. Szinte mindent. Valami azonban megmaradt, méghozzá a legfontosabb. Sikerült elkapniuk és megtartaniuk a szereplők esszenciáját, a lényegüket. Ez pedig óriási dolog!
Kivétel nélkül az összes színész fantasztikus volt - attól függetlenül, hogy valós személyről mintázták őket vagy sem -, ám Rachel és Channing kiváltképp. Rachel remekül bemutatta, miken mehetett át Krickitt, milyen belső harcok játszódhattak le benne. Az arcmimikája, az apró gesztusok, a félénk mosolyok, a szeme csillanása, a lobbanékonysága, mind-mind a helyén volt.
Channing pedig egészen egyszerűen káprázatos volt. Ugyanazt nyújtotta, mint Kim a könyvben. Megmutatta, hogy nem csak mókamester, vagy szexi táncos tud lenni, hanem komoly, megtört és az életéért küzdő férj is. És éppen ezért haragszom egy kicsit a film készítőire. Mindvégig engedték a karakterének, hogy ugyanaz maradjon, mint akiről mintázták, ám a végére elkövették a legnagyobb bakit, amit csak lehetett. Leo pontosan azt csinálta, amit életbeli társa soha nem tett volna meg, vagy legalábbis nem ilyen könnyen. SPOILER, ha még nem olvastad/láttad! Kim nem írta volna alá ennyire egyszerűen a válási papírokat. Pont az volt a lényeg, hogy még akkor is azért küzdött, hogy ne veszítse el a feleségét, amikor már alig volt reménye. Az meg, hogy randizzon egy másik csajjal, szóba sem jöhetett volna. Az azt mutatta volna, hogy túllépett a feleségén és ő nem tudott, foggal-körömmel ragaszkodott hozzá.SPOILER VÉGE!
Ezt leszámítva nekem tetszett, és, ha valakinek bejött a film, akkor a könyvben sem fog csalódni. Mindössze azt kell figyelembe venni, hogy ami jól működik a könyvben, az nem biztos, hogy a mozivásznon is megállja a helyét, vagy fordítva. Illetve a Fogadom esetében lényeges különbség a két változat között a vallás.

Channing Tatum, Rachel McAdams, Krickett & Kim Carpenter




Nyereményjáték




Nézzetek be a többi állomásra

02/13 Kelly & Lupi olvas - Képek az is Kim és Krickitt Carpenterről
02/14 Szilvamag olvas
02/15 Deszy könyvajánlója - Borítók
02/16 Dreamworld - Film & Könyv
02/17 Angelika blogja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése