Bizony nem egyszerű rávenni egy kisiskolást arra, hogy az iskolai kötelező olvasáson kívül is a kezébe vegyen egy könyvet és olvasson. Kivéve, ha az olvasmány, amit rábízunk olyannyira megragadja, hogy letenni sem képes és magával ragadja a könyvek, az olvasás, a fantázia birodalmába. A Blogturné Klub ezúttal éppen egy ilyen könyvet ajánl a figyelmetekbe február 18-26-ig tartó turnéjában, melynek keretein belül bemutatjuk Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című könyvét. A kisregényt a Kolibri Kiadó jóvoltából gyönyörű, megújult kiadásban olvashatjuk.
Tartsatok velünk a turnén, olvassatok a könyvhöz kapcsolódó olvasásnépszerűsítő programról, az írónőről, Bosnyák Vikiről, a sorozat további részeiről, és keressétek meg a pókokat a blogokon, hogy Tiétek lehessen a könyv egy példánya!
Kiadó: Kolibri
ISBN: 9786155234699
Oldalszám: 140 oldal
Fülszöveg:
Elolvasta a lányom. „Apa, ez tök jó! Lányos!” Elolvasta a fiam. „Apa, ez tök jó! Fiús!” Akkor már csak elolvastam én is. Lányos? Fiús? Gyerekes? Felnőttes? Kalandos? Szerelmes? Izgalmas? Sejtelmes? Igen, ez is. Igen, az is. Boszorkányos! Süveges Gergő
Eleven és szellemes stílusával Bosnyák Viktória szerfelett élvezetes módon ejti rabul az olvasót, és többé nem is engedi könyve lapjairól. A Tündérboszorkány az egyik legeredetibb és legszórakoztatóbb könyv, amit valaha olvastam. Elisabetta Gnone (a W.I.T.C.H. megalkotója, a Fairy Oak-trilógia szerzője)
A Békés Utcai Általános Iskola elhagyatott könyvtárában különös dolgok történnek. A könyvtáros nénit, Morcz Arankát, aki mindig morcos, sokan igazi boszorkánynak tartják. De Laci meg az ikerlányok, Sári és Dóri szerencsére nem ijedősek. Na, és persze nem is minden az, mint aminek látszik...
Saját véleményem:
Laci, a 10 éves kisfiú eltér társaitól. A legtöbb gyerekkel ellentétben a nyári szünetet nem nyaralással és játékkal tölti, hanem a könyveivel. Egyik történetet falja a másik után, s olyannyira beleéli magát az olvasásba, hogy még enni is elfelejt.
Szeptember elsején unottan elindul az iskolába, és mielőtt kezdetét vehetné az évnyitó, gyorsan felrohan a könyvtárba, hogy kikölcsönözzön valamit, ami lekötheti a figyelmét az unalmas szónoklat alatt. Noha a könyvtár első nap zárva tart, a mogorva, öreg könyvtárosnéni, Aranka, kezébe nyomja A Pál utcai fiúkat. Laci hiába tiltakozik, hogy ő azt már olvasta, Aranka néni hajthatatlan, így hát a kisfiú kénytelen-kelletlen leslattyog társaihoz.
Egész álló nap a könyvét bújja, ám egyik osztálytársa, Sanya beleolvas, és meglepődve konstatálja, hogy mennyire szórakoztató és vicces is az. Annyira megtetszik neki, hogy még abba is beleegyezik, hogy beiratkozzon a könyvtárba (ahova egyébként évek óta csak Laci jár a 333 gyerek közül). Csakhogy az A Pál utcai fiúk, amit ő kap, cseppet sem vicces, sőt, kifejezetten lehangoló. Laci emiatt újabb kísérletet tesz, és ezúttal megszerzi barátjának azt a példányt, amit ő maga olvasott, s kiderül, hogy az valóban teljesen más, mint az eredeti mű. Mint ahogy minden könyv, ami azelőtt Lacinál járt...
Bárhonnan is nézzük, bőven kinőttem már a gyerekkorból, ám szerencsére a mesék kortalanok és néha bizony jólesik megnézni, elolvasni egyet-egyet. Így esett a választásom erre a történetre is.
Mielőtt azonban belevágnánk a könyv elemzésébe, muszáj felhívnom mindenki figyelmét arra, hogy a (Kolibri kiadós) lapok szélén található egy pókocska, ami lapról lapra lentebb, illetve fentebb vándorol, s az oldalakat pörgetve mozgásba lendül. Ez pedig hosszú időre képes lekötni a figyelmet. Én szóltam...
Maga a sztori viszonylag lassan indul be. Az első felében inkább a szereplőkön van a hangsúly. Megismerkedünk Lacival, az ő hobbijával, az iskolával, valamint az iskolatársaival és Aranka nénivel.
A gyerekeknek könnyű beleélniük magukat. A tanórák és az osztályban lévő gyerekek leírása pontosan ugyanolyan, mint a valóságban. Még én is azon kaptam magam, hogy felidéződtek bennem a negyedikes emlékeim, és ha csak egy kicsit is, de visszarepültem időben. Ráadásul az írónő nem pusztán külső szemlélőként kezeli-, hanem be is vonja őket a történetbe. Hol vicces megjegyzésekkel tűzdelve, hol tényleges szereplőként. Úgy gondolom, hogy a kisebbek kifejezetten élvezni fogják ezt, kiváltképp akkor, amikor Laci nagymamája nem csak az unokájának, hanem nekik is süt palacsintát, ezzel mintegy varázsütésre berántva őket a könyvbe.
Én ugyan alapjáraton nem igazán kedvelem, ha ilyen van egy regényben, de nyilván más ez egy gyerekeknek szóló mese esetében, és megint más egy YA, NA vagy felnőtt könyvnél.
Én ugyan alapjáraton nem igazán kedvelem, ha ilyen van egy regényben, de nyilván más ez egy gyerekeknek szóló mese esetében, és megint más egy YA, NA vagy felnőtt könyvnél.
"Tényleg nem magyaráztam el Neked, mitől olyan különleges ez az épület.
Jártál már a Budapesti Állatkertben? Reméltem. Nem, nem állatok járnak a
Békés Utcai Általános Iskolába.
(Persze itt is akad beképzelt majom, üvöltő sakál s feleléskor hallgató sült hal is, és van, akinek a padja kész disznóól, de mindez nem zoológiai értelemben.)"
(Persze itt is akad beképzelt majom, üvöltő sakál s feleléskor hallgató sült hal is, és van, akinek a padja kész disznóól, de mindez nem zoológiai értelemben.)"
A második részben viszont felbukkant a valódi bonyodalom. Nagyobb tér jutott a tényleges történéseknek, és az egyszerű, hétköznapi sztoriban megjelent a varázslat.
Az alapötletért hatalmas pluszpont, az rettentően tetszett és fantasztikusnak tartom. Bosnyák Viktóriának ezzel sikerült megfognia, és felkeltenie az érdeklődésemet. Szinte faltam a sorokat, mert kíváncsi voltam, miként alakulnak a további események. Továbbá nagyon értékelem, hogy ekkora hangsúlyt fektetett a könyvek szeretetére és, hogy több olyan módot is talált arra, miként szerettesse meg a kisebbekkel is az olvasást. Már csak ezért is azt mondom, hogy gyerekek kezébe a könyvvel!
Ami a karaktereket illeti, közülük Arankát nagyon szerettem, és az ikerlányok is aranyosak volt. Ám a leginkább Lacit ismerjük meg, ő nyúl ki az olvasóért és kalauzolja végig. És talán ő az, aki legjobban hasonlít ránk, könyvmolyokra. A Muci nénikről viszont szívesen olvastam volna többet is, noha tudom, hogy pontosan megfelelő arányban jelentek meg.
Összességében tehát ajánlom minden gyereknek, mert a manapság forgalomban lévő legtöbb mesekönyvvel ellentétben, ennek van mondanivalója és tanulságos.
Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Aranka néni
Kedvenc jelenet: a könyvtárban piknikezős
Negatívum: egy-két írói kiszólás
Borító: 5/5
Interjú az írónővel
A történetben az egyik legtöbbet emlegetett könyv a Pál utcai fiúk. Ha megtehetnéd, valóban megváltoztatnád? Illetve van olyan könyv, aminek átírnád a végét vagy valamelyik részét?
Viktória: A Pál utcai fiúk esetében valóban szerettem volna mindig is, ha happy endre végződne, bár hogy jövök én ahhoz, hogy Molnár Ferencet kritizáljam? De igaz, ami igaz, nekem gyerekként akkor is elég tanulságos és izgalmas lett volna a történet, ha Nemecsek felgyógyul
Vannak tűrhető könyveid, mint Lacinak?
Viktória: Sok könyvem van, és gyerekkoromban is sok volt. Dédelgettem őket, megnyugtatott, hogy vannak. De sosem hordtam őket a nadrágomba betűrve, mint ő. :)
Most már elektronikus könyvolvasó ketyerém is van, és azt is szeretem, csak a történet, amit olvasok, jó legyen!
Ha kíváncsiak vagytok, hogy idén milyen újdonságokkal rukkol elő Bosnyák Viktória, szeretnétek megtudni, kikről mintázta az írónő Lacit vagy Aranka nénit, valamint, ha érdekel a Lovessence, akkor olvassátok el a teljes interjút. Katt ide! :)
Nyereményjáték
Egy blogturné nem múlhat el nyereményjáték nélkül, így aztán a Tündérboszorkány is varázsol néhány példányt a könyvből azoknak, akik helyesen válaszolnak a játékban feltett kérdéseinkre! S hogy mit is kell tenni ennek érdekében? Egyszerű: Keresd a pókot!!!
Ezen az állomáson egy olyan verset találtok, mely egy nagysikerű regény- és filmtrilógia szereplőiről szól, s melyben szerepel egy bizonyos pók, akinek a nevét direkt kicsillagoztuk. Ki lehet ő? A választ a Rafflecopter megfelelő mezőjébe (4. pók) írjátok be.
 |
| nagyobb méretért katt a képre |
Nézzetek be a többi állomásra
02/18 Roni olvas - Tündérboszorkány a könyvtárban
02/20 Insane Life - A trilógiáról
02/22 Deszy könyvajánlója - Bosnyák Viktóriáról
02/24 Dreamworld - Interjú az írónővel
02/26 Kelly & Lupi olvas - Pókfóbia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése