M. Kácsor Zoltán - A boszorkány seprűje

A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent M. Kácsor Zoltán A boszorkány seprűje című legújabb mesekönyve, amely számos klasszikus mesehős kalandjait mutatja be, közel sem klasszikus csomagolásban. A megjelenés alkalmából a Blogturné Klub négy bloggere mesél most a könyvvel kapcsolatos élményeiről. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott két példány egyikét!

M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634373070
Oldalszám: 84 oldal
Illusztrálta: Horváth Ildi

Fülszöveg:

Hogy kerül egy mesekönyvbe a fogszabályzós sárkány és az ördög gonoszsága? Miért hagyja faképnél a seprű a boszorkányt, és miért nem bánja a kalózkapitány, hogy a cápa leharapta a lábát?
Fogós kérdések, ugye? Ezekből a muris mesékből megtudhatjuk az igazat, de csakis az igazat! A sikeres Zabaszauruszok-sorozat szerzője másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat.
Királylányok és királyfik, sárkányok és lovagok, kísértetek és ördögök, kalózok és varázslók, na és egy boszorka… Tudd meg te is a féltve őrzött titkaikat!

Saját véleményem:

Új M. Kácsor Zoltán mesekönyv? Ide vele! Nagyjából valami ilyesmi játszódott le abban a két teljes másodpercben, amikor megláttam és eldöntöttem, hogy akarom ezt a könyvet. Sokszor elmondtam már, mennyire szeretem a szerzőt, azt, ahogyan és amit ír, hogy a történetei értéket képviselnek. Épp ezért vérzik most a szívem. Szeretni, imádni akartam ezt a könyvet, újra átélni azt a varázst, amit a Zabaszauruszok közben, csakhogy nevetés helyett egészen más érzések kerítettek hatalmukba.

"A sör biztos jót fog tenni, mert a lovag is mindig azt szokta mondani sörivás előtt, hogy Mi bajunk lehet tőle? (...)."

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy nem vagyok anyuka, csupán önnön szórakoztatásom végett vágtam bele A boszorkány seprűjébe, de ha az is lennék, nem vagyok benne biztos, hogy jó szívvel adnám a gyermekem kezébe. Kemény szavak, tudom, és alapvetően nem szokásom ennyire durván kifejezni magam, ám ez a mesekönyv kissé kibillentett a komfortzónámból. Úgy gondolom, hogy a gonoszság, a csalás, a kényszerítés és a szegények lenézése közel sem olyasmi, ami a kicsik számára követendő példa lehet, márpedig ezek sajnos nagyon is jelen vannak a történetekben.
A fülszöveg azt ígéri, hogy a szerző "másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat", ami bizonyos pontig rendben van, gyerekként én magam is sokszor drukkoltam a sárkánynak, de úgy gondolom, a felnőttek feladata erkölcsileg helyes útra terelni a csemetéket, megtanítani, mi az, ami maga és mások számára jó, etikus, és mi az, ami elítélendő. Ilyen formában nekem visszás olyanokat olvasni, hogy a boszorkány seprűje a jóság helyett végül a gonoszságot választja, vagy hogy a nők egy megbabonázó varázslat miatt hamis boldogságban élik le az életüket olyan férfiak feleségeként, akiket amúgy megvetnek/ki nem állhatnak, és hát az olyan mondatok sem segítenek a gyerekek jellemformálásában, mint az "(...) úgy zsongtak a legyek a disznóól körül, mint a szegény emberek az ingyenkonyhán.”. És akkor még nem beszéltünk a varázskönyvről, ami megvetette és lenézte a szegény földművest. Szóval igen, ezek az etikailag és morálisan megkérdőjelezhető csattanók és tanulságok csöppet kiverték nálam a biztosítékot. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek után felüdülésként éltem meg a se eleje, se vége, tanulsága meg végképp semmi típusú meséket
Néhány pozitívumot, ami a maga módján megmelengette a szívemet, azért mégiscsak sikerült felfedeznem. Elsőként rögtön kiemelném a szerző elragadó stílusát, a magyar népmesei világra hajazó illusztrációkat, és azt a rejtett agytornát, ami megbújt a sorok és történetek között. M. Kácsor Zoltán furfangos köteléket képezett az egyes mesék között, mindegyikben visszaköszönt az előző történet valamely eleme, legyen szó varázslóról, sárkányról, páncélról vagy boszorkányról, ráadásul mindegyik sztori egyazon sémára épülve (elveszíteni valamit) megmutatja, milyen sokféle megoldás is létezhet ugyanarra a problémára.

Összességében tehát felemás érzéseim vannak A boszorkány seprűjével kapcsolatban. Persze fenntartom annak a lehetőségét, hogy nálam van a baj, minthogy én még Disney, Grimm- és népmeséken nevelkedtem, amik egészen más értéket közvetítettek, mint a mai mesék. Mindennek ellenére tisztelem és kedvelem a szerző munkásságát, a Zabaszauruszok legújabb részét pedig epekedve várom, így rendhagyó módon ezúttal nem szeretnék pontszámokat osztogatni.

Nyereményjáték

A könyvben szereplő mesékben a főhős mindig elveszít valamit, ami sokat jelent számára. Játékunk során az egyes állomásokon olyan klasszikus meséket idézünk fel egy-egy kép segítségével, amelyben az egyik szereplő szintén elhagyott valami számára fontosat. A feladat az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok, hogy ki és mit veszített el.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

09/30 Spirit Bliss Sárga Könyves út
10/02 Veronika’s Reader Feeder
10/04 Dreamworld
10/06 Könyv és más