M. Kácsor Zoltán - A sárkányok fővárosa

 

M. Kácsor Zoltán: A sárkányok fővárosa

 

Kiadó: Lampion Könyvek

ISBN: 9789636141875
Oldalszám: 280 oldal

Illusztrátor: Horváth Ildi

Fülszöveg:

Igen, Háromig Számolok, a Sárkánytörvény című 2. kötetből megismert kincstárnok visszatér!
Ám a mindig precíz és szigorú sárkány most maga kerül slamasztikába. De vajon mekkora vétség az, ha a kincstárnok elszámolja Leiszút Feliszút adóját? És melyik a jobb: a törvény minden betűjét betartani még akkor is, ha azzal egy gonosztevőnek segítünk, vagy szövetkezni egy adócsalóval, és leleplezni az évezred legnagyobb összeesküvését?
Tűzfészket, a sárkányok fővárosát olyan veszély fenyegeti, amilyennel a lakóinak évszázadok óta nem kellett szembenézniük. A vaskalapos Háromig Számolok csak úgy mentheti meg az otthonát, ha elfogadja, hogy az élet nem mindig fekete-fehér. Vajon egy rókaképű sárkány, egy különc tűzdzsinn és egy önmagával örökösen vitatkozó háromfejű fenevad segítségével szembeszállhat az ismeretlen ellenséggel? És vajon ki mer a sárkányokkal újat húzni?
M. Kácsor Zoltán legsikeresebb meseregény-sorozatának vadonatúj része Horváth Ildi rajzainak köszönhetően most új képi világgal és sok apró, böngészni való részlettel jelenik meg.

Saját véleményem:

Egy teljes évnyi kihagyás után visszatértek a Zabaszauruszok, ám némileg más formában, mint ahogyan azt megszokhattuk. Új kiadó, új képi világ, új helyszín. A rajongók számára talán meglepő lesz mindezen változtatások sora (nekem is az volt), de a legfontosabb szerencsére a régi maradt: M. Kácsor Zoltán hangja. Na meg persze fergeteges humora és szójátékai!

Az ötödik kötet végén, miközben Leiszút Feliszúték a rájuk támadó dragoszauruszokkal vívtak ádáz küzdelmet, kiderült, hogy Háromig Számolok, Tűzfészek kincstárnoka elszámolta magát a selypítős sárkány adójával. A sárkánytörvények szerint a tizenkilenc aranyat meghaladó eltulajdonítás komoly bűnnek számít, így hát a talpig becsületes, ez idáig feddhetetlen kincstárnoknak mielőbb vissza kell szolgáltatnia az általa jogtalanul eltulajdonított húsz aranyat. Csakhogy kirepülési engedélyt egyedül a király adhat...
Háromig Számolok, tartva tettei következményeitől, más megoldást keres. Úgy gondolja, talán Pacsuli, az új sárkánykancellár segítségére lehet. A kérdés csak az, hogy az új kancellár mit kér a hallgatásáért cserébe? S ez az ár bajon összeegyeztethető-e egy törvénytisztelő állampolgár elveivel, vagy van az a pont, amikor mindez nem számít?

M. Kácsor Zoltán ezúttal olyan témaköröket érint meseregényében, mint a becsület vagy a botlás, miközben igyekszik bemutatni, hogy még a leggondosabb odafigyelés és jószándék mellett is véthetünk hibát. Igazán fontos üzenet ez a gyerekek számára, mint ahogyan az is lényeges, hogy lássák, mindez milyen következményekkel bír abban az esetben, ha félelemből megpróbáljuk eltusolni a dolgot, ahelyett, hogy egyszerűen felvállalnánk. Mert hát milyen az emberi természet? Félve a negatív reakciótól, hajlamos menekülőutat keresni, még akkor is, ha az nem helyes. 

A kötet főhőse, Háromig Számolok egy talpig becsületes, hivatásának élő sárkány, aki végtelen odaadással viseltetik a munkája iránt. S pont emiatt viseli meg az a kis baki, amit akaratán kívül elkövet. Ám ahelyett, hogy bevallaná vétkeit királyának, tartva a megtorlástól, inkább útra kél és megpróbál annak háta mögött cselekedni. Csakhogy az egyenes útról való letérésnek megvan az ára, a kincstárnoknak pedig saját bőrén - pardon, pikkelyein - kell megtapasztalnia, mindez mit is jelent. Kék pikkelyes barátunk egyik kalamajkából keveredik a másikba, miközben rengeteg új tapasztalattal gazdagodik, és rájön, hogy nem szabad ítélkezni, mert lehet, hogy a segítség onnan érkezik, ahonnan nem is várná. 

Úgy vélem, olyan mesealap ez, ami tanulsága mellett rengeteg izgalommal szolgál, s amire természetesen ráerősít az új helyszín (melyik gyerek számára ne lenne érdekfeszítő a sárkányok izzasztóan parádés fővárosa?), valamint a régi-új karakterek. Utóbbiak között akadnak költői vénával megáldott tolvajok, csaló gazfickók, kissé ügyefogyott, ámbár jólelkű őrök, tűzrőlpattant dzsinnek, na meg egy munkamániás főszereplő is. Egyszóval minden garantált a szórakozáshoz.
Meglehet, ezúttal Rilex, Kunyi, Barmol és a többiek kimaradtak a buliból, de Három Számolok és csapata is gondoskodik a jól megszokott Zabaszauruszok-élményről. M. Kácsor Zoltán a tőle megszokott módon, elképesztő szójátékokkal, s végtelen sok fantáziával kényezteti olvasóját. Én felnőtt fejjel sem tudok betelni vele, egyszerűen imádom amit és ahogyan ír!

A Sárkányok fővárosa tehát bár több ízben is rendhagyó a sorozat korábbi köteteihez képest, esszenciájában ugyanazt a színvonalat és szórakoztató tartalmat képviseli, mint azok. Természetesen hazudnék, ha azt mondanám, nem vérzik a szívem a régebbi illusztrációk miatt, és hogy nem furcsa számomra ez az új képi világ, vagy hogy nem volt olyan tartalmi elem, amit sokalltam (véleményem szerint a célkorosztály számára túl sok volt a pénzügyi  vonal), de mindezek eltörpültek amellett a fantasztikus élmény és hangulat mellett, amit kaptam. Szóval egészen nyugodtan vessétek bele magatokat, nem fogjátok megbánni!

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Pénz Beszél, Háromig Számolok és a dzsinnlány

Kedvenc jelenet: a tárgyalás

Negatívum: a pénzügyi vonal néha soknak tűnt

Borító: 5/4
Sorozat: Zabaszauruszok #6

Megtetszett? Vidd haza!

Laura Dollin - Kincset érő barátok

Szeretnél egy jót kalandozni a Százholdas Pagonyban? A Kolibri Kiadó legújabb mesekönyvéből jobban megismerheted Micimackót, Malackát, Tigrist és Fülest, ráadásul az újabb feldolgozások mellett ezúttal egy, az eredeti A.A. Milne könyv hangulatát és képi világát idéző, gyönyörű kiadványon keresztül. Tarts négy bloggerünkkel, és nyerd meg a Kiadó által felajánlott példányt!

 

 

Laura Dollin: Micimackó - Kincset érő barátok

 

Kiadó: Kolibri Kiadó

ISBN: 9789634378365
Oldalszám: 176 oldal

Fordító: M. Horváth Zsanett
Illusztrálta: Andrew Grey

Fülszöveg:

Csatlakozz Róbert Gidához és barátaihoz a Százholdas Pagonyban! Vedd kezedbe az E. H. Shepard rajzait idéző meseválogatást, és olvasd el a csodás történeteket mindenki kedvenc medvéjéről, a mézimádó Micimackóról, az állandóan ugrándozó Tigrisről, a mindig borongós, farkát kereső Fülesről, valamint a legapróbb és legkedvesebb Malackáról.

Saját véleményem:

A kilencvenes évek szülötteként Micimackó nagy szerepet játszott az életemben, már egészen pici lányként imádtam a filmeket és lelkesen vártam a sorozat legújabb epizódjait (amiket később újra és újra megnéztem). Aztán ahogy iskolás lettem, megismerkedtem A. A. Milne klasszikus változatával is, mely ha más köntösben is, de ugyanazt a kedves-bugyuta hangulatot idézte elő, mint a Disney-verzió.
Az én szívemhez utóbbi közelebb áll, jobban szeretem a bájos rajzait, a karakterek hangjait és az egymás közti dinamikájukat, ám ahogy megpillantottam a Kincset érő barátokat, rögvest felcsillant a szemem. Egyrészt Micimackóékból nem létezik olyan, hogy elég, másrészt megtetszett a gondolat, hogy a gyerekek ilyesformán is megismerkedhetnek Milne munkásságával. Ez a kötet tulajdonképpen híd a Disney és a klasszikus verzió között: hangvételében előbbit idézi ám megjelenését tekintve az eredetit. 

A Kincset érő barátok négy részből áll, s mindegyik egy-egy főszereplőt (Micimackó, Malacka, Tigris, Füles) helyez fókuszba. Ám a részek ezen belül is három egységre tagolódnak: három-négy oldalon keresztül bemutatásra kerül az adott karakter (megtudhatjuk, mi a nevük, hol élnek, mik a legfőbb ismertetőjegyeik, tulajdonságaik, mit szeretnek), majd jön egy rövid, ám annál bugyutább versecske róluk, amit végül egy - pontosabban két egybeolvasztott - mese követ. E mesék már ismerősek lehetnek a vérbeli rajongók számára, mindazonáltal a kötet célkorosztályának ideálisak ismerkedésre. Szövegük leegyszerűsített, az eredeti zanzásított verziója, ekképp a legkisebbek számára is érthető, ráadásul kellően szellősen és izgalmas tipográfiával taglalt, vagyis alkalmas arra, hogy a nagyobbak első olvasókönyvei között szerepeljen. És itt jegyezném meg, mennyire ötletes megoldásnak találom, hogy a hangulatfokozó szavak nagyobb, elkülönülőbb stílust és méretet kaptak, hisz ennek következtében játékosabbá válik általuk a szöveg.

Ahogy fentebb már említettem, hangvételét tekintve inkább a Disney-féle verzió felé billen a mérleg, olyannyira, hogy sokszor a karakterek hangján hallottam magamban a párbeszédeket, belső monológokat, ergo tökéletesen működött a nosztalgiafaktor. És bizony szükség is volt erre, mivel felnőtt fejjel számomra az elvártnál is bugyutább és egyszerűbb volt az írásmód, sőt helyenként kifejezetten erőltetettnek hatott. Ez utóbbi erőteljesen igaz a versikékre. De minthogy én már a harmadik ikszet taposom, kénytelen vagyok belátni, hogy a gyerekek nagy valószínűséggel nem így látják majd, számukra inkább vicces hatást kelthet az ilyesféle humor.

Küllemét és üzenetét tekintve csupa báj az egész könyv. Pasztelles színvilága megnyugtató, illusztrációi, melyek végigkísérik az egész kötetet, rendkívül hasonlítanak a Milne-féle változatéhoz, a lapok strapabíróak, és a borító...! Nos, a borító külön figyelmet érdemel, mivel alsó és oldalsó éle mentén kapott egy extra, figurális fóliaréteget, vagyis, ha jó szemszögből nézzük, megfigyelhetjük rajta Tigrist, Kangát és Zsebibabát, Nyuszit, Malackát és Micimackót, egy óriási fát, meg különféle pillangókat. Igazán mesés látvány!

Ennél pedig már csak a mesék által közvetített üzenet szívet melengetőbb. Valamilyen úton-módon, izgalmas és félelmetes kalandok közé csomagolva, mindben megjelenik a barátság témája. Nagy hangsúly helyeződik arra, hogy elfogadjuk, segítsük, megértsük barátainkat, és támogassuk őket, ahelyett, hogy hátat fordítanánk nekik. Még akkor is, ha elsőre nehéz, vagy nem mindig értjük őket, az irántuk való szeretetünk segít átlendülni a problémákon. Ez pedig nagyon fontos üzenet, olyan, amit nem árt már gyerekkorban megalapozni, hisz a barátok és maga a barátság intézménye is egy életen át kísér minket.

Pontszám: 5/3,75

Kedvenc szereplő: Füles, Tigris

Kedvenc jelenet: amikor Füles a nem túl kedves ajándékokban is meglátja a szépet

Negatívum: versikék, és a nagyon egyszerű, erőltetett szövegrészek

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a Micimackó mesék többi szereplőjét keressük. Minden állomáson elrejtettünk kiemelt betűket, melyeket a helyes sorrendbe téve egy-egy szereplő nevét kapjátok, ezeket kell a rafflecopter-doboz megfelelő helyére beírni!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/27 Utószó
06/28 Csak olvass!
06/29 Dreamworld
06/30 Könyv és más

M. Kácsor Zoltán - A Százfok-öböl réme

M. Kácsor Zoltán: A Százfok-öböl réme

 

Kiadó: Kolibri Kiadó

ISBN: 9789634377993
Oldalszám: 304 oldal

Illusztráció: Bertóthy Ágnes

Fülszöveg:

A három jó barát, Rilex, Kunyi és Barmol CSÚF CSAPDÁBA esnek a Végtelen-síkságon. A szabadulásuk egyedül Kunyin múlik, mint ahogyan az is, eljutnak-e végül a bölcsek falujába, VALAMIDERENGBE.
…A FÖRTELMES DRAGALÁD eközben rajtaüt Gyíktaréjon, Leiszút Feliszút és barátai csak egy TITKOS JÓAKARÓNAK köszönhetik, hogy az utolsó pillanatban megmenekülnek.
De vajon elérik a céljukat, és le tudják csendesíteni a Csendetlen-óceánt? Egy biztos: a JÓSLAT szerint a világot csak a JÓSZÍVŰ ÉNEKES TOLVAJ mentheti meg!
A gyerekek és a szülők körében is nagy népszerűségnek örvendő Zabaszauroszok 5. kötetét már népes rajongótábor várja, és szerencsére ezúttal sem kell csalódniuk. Kunyi pimaszabb, Rilex pedig bölcsebb, mint valaha ̶  ész mi tagadász, Leiszút Feliszút isz hossza a szokászos formáját. Szőt! A történet ezúttal is bővelkedik izgalmas kalandokban, váratlan fordulatokban, ráadásul előbukkan benne néhány soha nem látott fura teremtmény is.
M. Kácsor Zoltán azt vallja: a gyerekeket leginkább azért csodálja, mert őket szó nélkül beengedik Meseországba. A népszerű meseregény-sorozat azonban a legjobb bizonyíték arra, hogy a szerző maga is bejáratos ebbe a mindannyiunk által olyannyira szeretett és semmi mással nem pótolható birodalomba.

Saját véleményem:

Immár ötödik esztendeje nem múlhat el a nyár nálam anélkül, hogy látogatást ne tennék a Zabaszauruszok földjén, ahol hüllő- és madár pajtásaim rendre slamasztikába keverednek. Legutóbb például úgy váltam el tőlük, hogy Rilex, a barátságos T-rex, Kunyi, a keselyű és Barmol, a raptor társaságában átkelt a Grillcsirke sivatagon, hogy kiderítsék, miként csendesíthetnék le a Csendetlen-óceánt, miközben a Gyíktaréjon éldegélő Leiszút Feliszút és kedvese, Egyem a Szíved, adoptált gallimimusz gyermekeik körében, a barlangjukban bujdokolva törték a fejüket, hogyan szabadulhatnának meg az őket körbevevő bűzös dragoszauruszok hadától. 

Ennyi izgalom után talán senki sem lepődik meg azon, ha azt írom, tűkön ülve vártam, vajon a sorozat kis hősei végül révbe érnek-e.

A választ természetesen nem árulom el, de annyi bizonyos, hogy a szerző ezúttal is rengeteg kihívás elé állítja szereplőit, melyek ez alkalommal jócskán eltérnek a korábbiaktól. M. Kácsor Zoltán olyan erkölcsi kérdéseket feszeget gyerekek nyelvére kódolva, mint a kapzsiság, barátság és a bizalom.

Rilex, Kunyi, Barmol és Káró a Végtelen síkságba érve azzal szembesül, hogy a kis keselyű álmai-vágyai teljesülnek. Mindez elsőre talán meglepőnek, majd viccesnek tűnik, ám minél több megtestesült álom veszi körbe őket, annál inkább elszakadnak a valóságtól, ezzel együtt pedig önmaguktól is. De vajon nem jobb egy, az álmainkból épült világban élni, távol minden bajtól-viszontagságtól? Netán megeshet, hogy a korlátlan hatalom kifordítja önmagából használóját? És vajon egy barátság túlélhet mindent, vagy van az a pont, ahonnan már nincs visszaút? Kunyinak és a barátainak ilyen és ehhez hasonló kihívásokkal kell megküzdeniük ahhoz, hogy maguk mögött hagyhassák a Végtelen síkságot - már amennyiben nem úgy döntenek, hogy maradnak. 

Megdöbbentő, ugyanakkor bátor témaválasztás ez egy mesekönyv esetében, de ha van valaki, aki képes a legifjabb korosztály számára érthetően és érdekfeszítőek definiálni mindazon folyamatot és következményeket, amiket a túlzott hatalomvágy okozhat, akkor az M. Kácsor Zoltán. Ráadásul teszi mindezt úgy, hogy a helyzet komolysága mit sem csorbul a helyzetkomikumok és a vicces szövegrészek közepette. Mert bizony legyen bármily' félelmetes is az, amibe Kunyi csöppen, én őszintén bevallom, sok esetben dőltem a röhögéstől a sok képtelenséget olvasva. Egészen elképesztő, ahogyan a szerző játszik a magyar nyelvvel, fergeteges! 

Ám közel sem Rilexék szolgáltatják az egyetlen humor- és izgalomforrást, ugyanis Leiszút Feliszúték is bőven kiveszik belőle a részüket, miközben a Gyíktaréjba zárva próbálják kieszelni, hogyan is akadályozhatnák meg a dragoszauruszok támadását, s dűlőre jutni abban a sorsdöntő kérdésben: ki az áruló, és ki a barát?

A Százfok-öböl réme izgalmakban, fordulatokban és humorban bővelkedő folytatása a Zabaszauruszoknak, s egyféle lezárása is. Na persze mindez közel sem jelenti azt, hogy elérkezett volna a búcsú ideje, hisz Rilexékre újabb, az eddiginél talán sokkalta nagyobb feladat vár: meg kell menteniük Dínomdánomot. 

Én a magam részéről izgatottan várom, milyen bonyodalmak várnak még a kedvenceimre, nektek pedig kortól és nemtől függetlenül szívből ajánlom a teljes Zabaszauruszok sorozatot. Nincs még egy olyan kortárs magyar szerző, aki úgy játszana a magyar nyelvvel, mint M. Kácsor Zoltán. Egyszerre varázslatos, vicces és eszement, egyszóval zseniális!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Rilex, Leiszút Feliszút, Dragyagya,  Kunyi és Barmol

Kedvenc jelenet: Rilex beszéde, és a pipis rész, azokon a sorokon konkrétan sírva röhögtem

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok #5

Megtetszett? Vidd haza!

 

M. Kácsor Zoltán - Dragalád visszavág

M. Kácsor Zoltán: Dragalád visszavág

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634376538
Oldalszám: 300 oldal
Illusztrálta: Bertóthy Ágnes

Fülszöveg:

A Zabaszauruszok és Szutykoska rendületlenül folytatják útjukat, csakhogy hiába minden óvatosság, hamarosan Ródában, a világ legveszedelmesebb dinóvárosában találják magukat.
Mindeközben Leiszút Feliszút barlangján rajtaütnek a félelmetes és förtelmes dragoszauruszok…
Vajon hogy végződik Rilexék élet-halál harca a ródai arénában? Megmenekülnek-e a sárkánybarlang lakói, és túljárhat-e Dragalád eszén a jóságos Fogkopács? A sorozat negyedik, váratlan fordulatokkal teli kötetében ismét fény derül néhány sejtelmes titokra.

Saját véleményem:

forrás: Kolibri Kiadó

A nyár számomra negyedik esztendeje már egybeforrt a Zabaszauruszok rekeszizmokat nem kímélő csapatával. Minden évben gyermeki lelkesedéssel várom, Rilex, Kunyi, Barmol és a többiek milyen szédítő kalandokba keverednek következő történetük során. Ám idén mindebbe egy icipici félelem is vegyült, ugyanis a harmadik rész - legnagyobb bánatomra - nem aratott osztatlan sikert nálam, én pedig nagyon drukkoltam, hogy ezúttal minden klappoljon, hisz imádom a szerzőt, akárcsak az általa megálmodott világot.

A történet pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az előző kötet abbamaradt: Rilexék rendületlenül folytatják útjukat, hogy megtudják, hogyan csendesíthetik le a Csendetlen-óceánt, miközben Leiszút Feliszút és sárkány kedvese egy seregnyi gallimimuszt lát vendégül otthonában. Kis hőseink azonban nem sokáig élvezhetik a nyugalmat, Leiszútékat előbb megtámadja Dragalád serege, aztán csapdába esnek a barlangban, miközben a Szutykoskával kiegészült madaras-dinoszauruszos csapat véletlenül Ródában köt ki, abban a városban, mely nem csupán nevében, de felépítésében is meglehetősen hajaz az ókori Rómára - tudjátok, gladiátorokkal együtt.
A cselekmény tehát rengeteg izgalmat ígér - és meg is adja azt! Kedvenceink egyik szédítő kalandból csöppennek a másikba, miközben lépten-nyomon újabb veszedelem leselkedik rájuk. Vérszomjas összecsapások, furfangos menekülések, váratlan meglepetések tarkítják a történetet, melyből természetesen a humor sem hiányozhat. M. Kácsor Zoltán ezúttal is úgy játszik a magyar nyelvvel, hogy öröm nézni: szellemes áthallásokkal, mókás párbeszédekkel és hasfájdítóan vicces jelenetekkel deríti jókedvre olvasóját - lett légyen az kicsi vagy nagy.

Ennek hála már az első fejezeteknél elszállt minden félelmem, aggódás helyett gyermeki lelkesedéssel faltam a lapokat és izgultam kedvenceimért. A Dragalád visszavág méltó folytatása a sorozatnak! Pörgős, humoros, kalandos. A gyerekek imádni fogják! És csak ismételni tudom magamat: több ilyen értékes, igényes mesekönyv kellene, amely egyszerre tanít és szórakoztat, miközben azt is megmutatja kis olvasójának, milyen fantasztikus is a magyar nyelv!
Egyetlen szálka maradt csak a szememben, méghozzá az illusztráció. Fájdalmasan vettem tudomásul, hogy immár nem Kecskés Judit keltette életre vizuálisan a kedvenceimet, hanem Berthóthy Ágnes. Noha az új illusztrátor igyekezett megtartani a jól ismert alakokat, számomra mégis elveszett azok varázsa, a disney-s, bájos megjelenésük. Ágnes festményei az én ízlésemhez mérten túl elnagyoltak, sötétek - és sokszor nem is túl karakterhűek. Persze mindez valószínűleg a kicsiknek nem fog feltűnni, ráadásul a kötet élvezeti értékén sem csorbít, hisz a Zabaszauruszok lénye nem az illusztrációkból fakad. Mindent összevetve tehát, imádtam a Dragalád visszavágot, és alig várom, hogy kezemben tarthassam az ötödik kötetet!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Rilex, Kunyi, Leiszút

Kedvenc jelenet: Dragalád táborában

Negatívum: -

Borító: 5/3
Sorozat: Zabaszauruszok #4

M. Kácsor Zoltán - A boszorkány seprűje

A Kolibri Kiadó gondozásában megjelent M. Kácsor Zoltán A boszorkány seprűje című legújabb mesekönyve, amely számos klasszikus mesehős kalandjait mutatja be, közel sem klasszikus csomagolásban. A megjelenés alkalmából a Blogturné Klub négy bloggere mesél most a könyvvel kapcsolatos élményeiről. Tartsatok velünk, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott két példány egyikét!

M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634373070
Oldalszám: 84 oldal
Illusztrálta: Horváth Ildi

Fülszöveg:

Hogy kerül egy mesekönyvbe a fogszabályzós sárkány és az ördög gonoszsága? Miért hagyja faképnél a seprű a boszorkányt, és miért nem bánja a kalózkapitány, hogy a cápa leharapta a lábát?
Fogós kérdések, ugye? Ezekből a muris mesékből megtudhatjuk az igazat, de csakis az igazat! A sikeres Zabaszauruszok-sorozat szerzője másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat.
Királylányok és királyfik, sárkányok és lovagok, kísértetek és ördögök, kalózok és varázslók, na és egy boszorka… Tudd meg te is a féltve őrzött titkaikat!

Saját véleményem:

Új M. Kácsor Zoltán mesekönyv? Ide vele! Nagyjából valami ilyesmi játszódott le abban a két teljes másodpercben, amikor megláttam és eldöntöttem, hogy akarom ezt a könyvet. Sokszor elmondtam már, mennyire szeretem a szerzőt, azt, ahogyan és amit ír, hogy a történetei értéket képviselnek. Épp ezért vérzik most a szívem. Szeretni, imádni akartam ezt a könyvet, újra átélni azt a varázst, amit a Zabaszauruszok közben, csakhogy nevetés helyett egészen más érzések kerítettek hatalmukba.

"A sör biztos jót fog tenni, mert a lovag is mindig azt szokta mondani sörivás előtt, hogy Mi bajunk lehet tőle? (...)."

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy nem vagyok anyuka, csupán önnön szórakoztatásom végett vágtam bele A boszorkány seprűjébe, de ha az is lennék, nem vagyok benne biztos, hogy jó szívvel adnám a gyermekem kezébe. Kemény szavak, tudom, és alapvetően nem szokásom ennyire durván kifejezni magam, ám ez a mesekönyv kissé kibillentett a komfortzónámból. Úgy gondolom, hogy a gonoszság, a csalás, a kényszerítés és a szegények lenézése közel sem olyasmi, ami a kicsik számára követendő példa lehet, márpedig ezek sajnos nagyon is jelen vannak a történetekben.
A fülszöveg azt ígéri, hogy a szerző "másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat", ami bizonyos pontig rendben van, gyerekként én magam is sokszor drukkoltam a sárkánynak, de úgy gondolom, a felnőttek feladata erkölcsileg helyes útra terelni a csemetéket, megtanítani, mi az, ami maga és mások számára jó, etikus, és mi az, ami elítélendő. Ilyen formában nekem visszás olyanokat olvasni, hogy a boszorkány seprűje a jóság helyett végül a gonoszságot választja, vagy hogy a nők egy megbabonázó varázslat miatt hamis boldogságban élik le az életüket olyan férfiak feleségeként, akiket amúgy megvetnek/ki nem állhatnak, és hát az olyan mondatok sem segítenek a gyerekek jellemformálásában, mint az "(...) úgy zsongtak a legyek a disznóól körül, mint a szegény emberek az ingyenkonyhán.”. És akkor még nem beszéltünk a varázskönyvről, ami megvetette és lenézte a szegény földművest. Szóval igen, ezek az etikailag és morálisan megkérdőjelezhető csattanók és tanulságok csöppet kiverték nálam a biztosítékot. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezek után felüdülésként éltem meg a se eleje, se vége, tanulsága meg végképp semmi típusú meséket
Néhány pozitívumot, ami a maga módján megmelengette a szívemet, azért mégiscsak sikerült felfedeznem. Elsőként rögtön kiemelném a szerző elragadó stílusát, a magyar népmesei világra hajazó illusztrációkat, és azt a rejtett agytornát, ami megbújt a sorok és történetek között. M. Kácsor Zoltán furfangos köteléket képezett az egyes mesék között, mindegyikben visszaköszönt az előző történet valamely eleme, legyen szó varázslóról, sárkányról, páncélról vagy boszorkányról, ráadásul mindegyik sztori egyazon sémára épülve (elveszíteni valamit) megmutatja, milyen sokféle megoldás is létezhet ugyanarra a problémára.

Összességében tehát felemás érzéseim vannak A boszorkány seprűjével kapcsolatban. Persze fenntartom annak a lehetőségét, hogy nálam van a baj, minthogy én még Disney, Grimm- és népmeséken nevelkedtem, amik egészen más értéket közvetítettek, mint a mai mesék. Mindennek ellenére tisztelem és kedvelem a szerző munkásságát, a Zabaszauruszok legújabb részét pedig epekedve várom, így rendhagyó módon ezúttal nem szeretnék pontszámokat osztogatni.

Nyereményjáték

A könyvben szereplő mesékben a főhős mindig elveszít valamit, ami sokat jelent számára. Játékunk során az egyes állomásokon olyan klasszikus meséket idézünk fel egy-egy kép segítségével, amelyben az egyik szereplő szintén elhagyott valami számára fontosat. A feladat az, hogy a rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok, hogy ki és mit veszített el.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

09/30 Spirit Bliss Sárga Könyves út
10/02 Veronika’s Reader Feeder
10/04 Dreamworld
10/06 Könyv és más

M. Kácsor Zoltán - Acsargó-mocsarak

M. Kácsor Zoltán: Acsargó-mocsarak

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634374169
Oldalszám: 244 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit

Fülszöveg:

Leiszút Feliszút bajban van. Szerencsére régi barátai, a Zabaszauruszok első két kötetéből már jól ismert Rilex, Barmol és Kunyi azonnal a segítségére sietnek, és nekivágnak a veszedelmes útnak, hogy kiderítsék, hogyan csendesíthetik le a Csendetlen-óceánt…
…csakhogy az Acsargó-mocsarakban lakó rettenetes Dragalád kémei eközben kelepcébe csalják a jóhiszemű sárkányt, Káró nem hagy fel a gonoszkodással, Fogkopácsnak pedig szörnyűséges titok jut a tudomására…
A számtalan izgalmas kaland közben pedig hol itt, hol ott bukkan fel három titokzatos büdösmadár. Vigyázat, orrokat befogni!

Saját véleményem:

Immár harmadik esztendeje töretlen lelkesedéssel várom a nyár elejét, hogy kedvenc őslényeim társaságában fejest ugorhassak a Zabaszauruszok újabb, fergetegesnek ígérkező és nevetőizomlázat okozó kalandjába. Idén pedig még inkább eluralkodott rajtam az izgatottság, minthogy az előző rész fenemód csattanós jövőképpel ért véget.
Történt ugyanis, hogy Kunyi - Rilexék döbbenetére - kicsit több arannyal rövidítette meg selypítős sárkány barátjukat, mint amennyi felett a sárkánytörvények szemet hunyhatnának, úgyhogy hála a kis keselyűnek, Leiszút Feliszút kitaszítottá vált. És bár barátai, vezeklésül magukra vállalták büntetését, s útnak indultak, hogy kiderítsék, hogyan csendesíthetik le a Csendetlen-óceánt, Leiszút Feliszút magára maradt, kiszolgáltatva a tolvajoknak.
Kis barátaink talpa alatt tehát jócskán izzik a talaj, veszélyről veszélyre kell átverekedniük magukat, ha ép bőrrel akarnak kikeveredni az egyre szerteágazóbbá váló slamasztikából.

Ahogyan azt már megszokhattuk, most is több szemszögből követhetjük az eseményeket, ezúttal egészen pontosan három nézőpont váltja egymást.
Elsőként ott van Fogkopács, aki egyszerű fogorvosból villámsebességgel titkosügynökké avanzsál, amikor is az Acsargó-mocsarakba érkezve, fültanúja lesz Dragalád rettenetes tervének, mely egyszerre szól a selypítős sárkány vagyonának elkobzásáról és Rilexék likvidálásáról. A dokinak hála azonban nem csupán kulcsinformációkat tudhatunk meg a kedvenceikre leselkedő veszedelemről, hanem egy egészen új helyszínt is feltérképezhetünk, egy olyat, melyet a sárkányok és dinoszauruszok közös leszármazottai, s egyéb mocsári lények laknak. A jól ismert kis szigetünkön pedig hol Leiszút Feliszút megpróbáltatásairól, hol pedig Rilex, Kunyi és Barmol kalandtúrájáról olvashatunk. Az orrfacsaró bűz, az égből lecsapó gyilkosok, valamint a szent mandarinfa rejtélye mellett rengeteg új karakter is tiszteletét teszi, hogy elcsavarja vagy éppen gonosz kelepcébe csalja jóhiszemű barátainkat. Történésekből tehát nincs hiány...

...az én boldogságom mégsem teljes. Az előző részekkel ellentétben nem teljesedett ki az írói ígéret, s  jóformán úgy éreztem, megpróbáltatások ide vagy oda, semerre sem haladunk. Az Acsargó-mocsarak ezúttal egyszerű epilógusként szolgált, s ehhez mérten, egy-két aprócska összecsapást leszámítva, végig stagnált. Ám a legfőbb célközönséget kétségtelenül a gyerekek alkotják, az ő figyelmüket meg valószínűleg sokkal jobban le fogja kötni az undi bűzös madár meg a sok poénos szituáció, mint az, hogy a szerző mennyire gördítette előre a cselekményt. Szóval, hacsak nem vagytok hozzám hasonló gyereklelkű felnőttek, akik saját szórakoztatás gyanánt olvasgatják a Zabaszauruszokat (erre egyébként csak bátorítani tudok mindenkit, mert amúgy valóságos gyöngyszem ez a sorozat), akkor lényegében gond egy szál se. Rilex, Kunyi, Barmol, Leiszút Feliszút és Káró még mindig eszméletlenül mókás, amihez nagyon sokat hozzátesz M. Kácsor Zoltán fergeteges humora, és az, hogy úgy játszik a magyar nyelvvel, ahogyan az csak nagyon keveseknek sikerül. Engem huszonhét évesen is mosolyra fakasztanak sorai, s gyermeki lelkesedéssel falom a lapokat. És hát persze Kecskés Juditról sem szabad megfeledkezni, neki köszönhető, hogy a Zabaszauruszok virtuálisan is megelevenednek előttünk. Imádom a Disney mesék világát idéző rajzait.
Szívből ajánlom mindenkinek - gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt - a Zabaszauruszokat, mert messze az egyik legértékesebb, legértelmesebb mesesorozat, amivel ezidáig találkoztam. Okos, szép, humoros, kalandos - és egyenértékű partnerként kezeli olvasóját.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc szereplő: Rilex, Kunyi, Leiszút Feliszút

Kedvenc jelenet: az udvarlás

Negatívum: az, hogy nem jutottunk kb. sehova

Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok #3

M. Kácsor Zoltán - Sárkánytörvény

M. Kácsor Zoltán: Sárkánytörvény

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9789634371793
Oldalszám: 180 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit

Fülszöveg:

A Zabaszauruszok első kötetéből ismert három jó barát sikeresen elérte célját: Rilex, a tirex kitanulta a fogorvos szakma csínját-bínját, Kunyi bármikor degeszre tömheti a hasát, Barmol, a raptor pedig kedvére villoghat vadonatúj fogsorával. Csakhogy…
…a postás egy nap titokzatos levelet hoz Leiszút Feliszúttól. Kunyi, akit valójában Káró, a varjú csal kelepcébe, gyanútlanul útra kel, hogy meglátogassa a selypítős sárkányt, akit olyan csúful meglopott. Rilex és Barmol azonban megérzik a veszélyt, és a keselyű után indulnának…
…ám ekkor egy hatalmas, tűzokádó árnyék vetül Dínómdánomra, és azt mennydörgi: Háromig számolok…!

Saját véleményem:

Míg a Jurassic Park porrá lett, addig Dínomdánomban tovább vigadnak a szerencsés őslények. Nem fenyegeti őket kihalás, éhhalál még úgyse... épp ellenkezőleg! Egyre terebélyesedő pocakjukat egyaránt áztathatják és tömhetik meg a Tejben-vajban Gyógyfürdőben, netán némi mozgás gyanánt éjjeli túrótúrát szervezhetnek a Túrótóhoz, hogy aztán hazatérjenek a Lakoma Lakóparkba, de csakis azt követően, hogy áthaladtak a Nokedligeten. Nem csoda hát, hogy nincs olyan dinoszaurusz, aki elvágyódna eme földi paradicsomból. Egyet kivéve.
Míg a szájhős keselyű, Kunyi, és az immár arany fogakkal büszkélkedő raptor, Barmol élvezi az új életet, addig a fogorvosi álmait megvalósító Rilex, a tirex honvággyal küzd. Szerencsétlen pára akárhogy próbálja rávenni barátait, hogy térjenek vele haza, azok hajthatatlanok... míg a sárkányok fel nem borítanak mindent.

A Zabaszauruszok második kötetében tovább folytatódik a kalamajka, kis hőseink ismételten egyik bajból keverednek a másikba. Mert ugye azt senki nem hitte, hogy Rilexék Dínomdánom hegyei között, nyugalomban fognak növekedni életük végéig? A Sárkánytörvényben bizony szembe kell nézniük piszkos kis titkuk következményével, és vállalni az azzal járó bonyodalmakat. Utóbbiból pedig nincs hiány. Ahogy azt korábban megszokhattuk, a szerző roppant csavaros észjárással szövögeti a szálakat, olyan váratlan fordulatokat sodorva hőseink útjába, amiktől nem csak ők, de mi magunk is elámulunk.
Noha a folytatáson érezhető az átkötő jelleg, mégsem lehet ok panaszra. A cselekmény jól felépített, humoros, és telis-tele van a kicsik számára is befogadható tanulságokkal, kezdve a becsületesség fontosságától, a barátságon át, az összetartás erejéig.
Kunyi, Rilex, Barmol, Káró és a többiek különböző személyiségek, akárcsak mi, emberek. Egyikük sem tökéletes, hibáznak, s épp úgy tesznek jó és rossz dolgokat, amiket egyesek elítélnek, míg mások lehetőséget adnak azok kijavítására, mégis összetartanak (a kárörvendő, fekete tollas légypiszkot kivéve, aki végre jól megkapja a magáét... nem ok nélkül). Úgy vélem, ez olyasmi, ami minden gyerek számára fontos üzenettel bír. Ám nem feledkezhetünk meg a kötet élvezeti értékéről sem, mely elengedhetetlen része a játszva nevelésnek.
Immár a Zabaszauruszok sorozat védjegyének számít az állandólagos kaland és humor; utóbbi remek szójátékokban, karakterjegyekben, és tettekben nyilvánul meg. (Ezen a ponton szeretném megjegyezni, engem még huszonhét éves fejjel is ámulatba ejtenek M. Kácsor Zoltán névvariánsai; a magyar nyelv százszázalékos kihasználása, amit csinál.)

A Zabaszauruszok hiánypótló sorozat a hazai gyermekirodalomban. Mind tematikájában, mind kivitelezésében izgalmas, szereplői szerethetőek, míg illusztrációi igen magas minőségűek. Az Utazás Dínómdánomba és a Sárkánytörvény olyan mesekönyvek, amiket szívesen olvasnék a gyerekeimnek. Tiszta szívből ajánlom mindenkinek, aki kicsit is nyitott a mesékre.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Rilex, Kunyi, Leiszút Feliszút

Kedvenc jelenet: Leiszút Feliszút barlangjában zajló események, Káró lecsapása

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok #2

M. Kácsor Zoltán - Utazás Dínómdánomba

A Kolibri kiadónál megjelent M. Kácsor Zoltán Utazás Dínómdánomba c. mesekönyve, mely a dinoszauruszok világába kalauzolja olvasóját. Ennek örömére a Blogturné Klub három tagja bemutatja a világ legbékésebb T-Rexének és barátainak izgalmas utazását.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg ezeket a mókás dínókat, az Áldozatok völgyét, és vessetek egy pillantást a földi paradicsomukra, amit pattogatottkukorica-mezők tarkítanak.

M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155633560
Oldalszám: 240 oldal
Illusztrálta: Kecskés Judit

Fülszöveg:

Hallottál már Rilexről, a világ legbékésebb Tirannoszaurusz rexéről? Tudod-e, miért éppen az ő szájában lakik Kunyi, a pimasz keselyű? Kíváncsi vagy, milyen kalandok várnak rájuk a sárkány barlangjában, és hogyan sikerül átjutniuk az Áldozatok völgyén, miután útnak indulnak új barátjukkal, a raptorral?
Tarts velük izgalmas kalandokkal teli útjukon! Az úti cél Dínómdánom, a dínók földi paradicsoma, ahová csak csúszdán lehet bejutni. Ideje felfedezni a pattogatottkukorica-mezők és a Halászlé-tó hazáját, ahol a Tejút és a Vajút összetalálkozik, és még a falak is fehér csokiból vannak…

Saját véleményem:

A dinoszauruszok világa már egészen pöttöm kislányként elvarázsolt. Rajongásig imádtam - és mind a mai napig imádom - őket, olyannyira, hogy előbb tanultam meg a legbonyolultabb fajok nevét, mint az ábécét. Az óriási dínógyűjteményemről vagy az álmomról, hogy egyszer kutatóként a csontjaikat fogom kiásni, nem is beszélve.
Az évek múlásával a mániám némileg ugyan szerényebb formát öltött, ámde sosem szűnt meg, még huszonöt éves fejjel is képes vagyok csillogó szemű kislánnyá vedleni, ha róluk van szó. Így hát amikor a kiadó honlapján böngészve megláttam az Utazás Dínómdánomba Disney mesékre hajazó, cuki borítóját, végem volt, a bennem szunnyadó hatéves tapsikolva kiabálta, hogy "olvasd, olvasd!".

A könyv látványi része egészen egyszerűen fantasztikus! Mind fizikai, mind vizuális tekintetben minőségi munka. A rajzok aranyosak, már-már rajzfilmszerűek - engem valamiért kezdettől fogva a klasszikus Disney-mesékre emlékeztettek, ami nem kis szó. Továbbá külön kiemelném velük kapcsolatban a mennyiségüket. Szinte minden oldalon megelevenedik egy-egy apróbb figura vagy motívum, illetve akadnak egy-kétoldalas illusztrációk is, mégsem nyomják el a szövegi részt, és ez jó.
Szeretem, ha egy mesekönyv értelmes, van mondanivalója, és jól kidolgozott; attól, hogy valami gyerekek számára íródik, még nem feltétlenül kell bugyutának vagy szájbarágósnak lennie. Az Utazás Dínómdánomba pedig abszolút megállja a helyét. Kellően kifejtett, tartalmas, szórakoztató történet.

Főszereplői Rilex, a legbékésebb tirex, aki nem érti, miért félnek tőle a dinoszauruszok, mikor ő nem bántani akarja őket, hanem barátkozni velük, illetve a Rilex szájában élő pimasz keselyű, Kunyi, aki viszont állandóan amiatt zsörtölődik, hogy a tirex miatt nem jut elegendő húshoz. Kettejük Timon és Pumba beütésű párosa fergeteges! És bár a jámbor óriás is a szívemhez nőtt, azért be kell vallanom, Kunyi szállította számomra a legélvezetesebb pillanatokat. Nagyhangú szájhős sajátos értékrenddel.

És hogy mégis miről szól a történet? Mi az a Dínómdánom? Vagy, hogy egyáltalán, milyen utazásról van szó? Nos, a válasz egyszerű. Miután Rilex balszerencsés módon megszabadít egy raptort (Barmol) majd' minden fogától, ezzel harcképtelenné és beszédhibássá téve, a trió útra kel, hogy felkeressék az egyetlen fogorvost, aki több problémájukon is segíthet. Ám ahhoz, hogy ráleljenek, túl kell élniük a Zabaszaurusszal való találkozást, át kell kelniük az Áldozatok völgyén, egyezségre jutni egy óriási sárkánnyal, majd pedig keresztülevickélni a nagy Sárkánykádon. Ezek mindegyike rengeteg kalandot, vagy éppen veszélyt jelent, ugyanakkor esélyt is, egy jobb életre.
Útjuk kellően rögös, mindig akad valami, amivel ilyen vagy olyan értelemben meg kell küzdeniük. De nem feltétlenül úgy, ahogy azt a drámai sugallatok alapján gondolnánk... és ez nekem ez nagyon tetszett. Tipikusan az a mesei húzás, ami egyszerre rejt magában tanulságot, és csavar a dolgon annyit, hogy abból valami váratlan és izgalmas süljön ki.

Az Utazás Dínomdánomba szórakoztató, kalandos, s egyben tanulságos mese barátságról, álmokról, kitartásról, melyet a dinoszauruszok világa tesz még egyedibbé. Szívből ajánlom minden gyereknek vagy gyermeklelkű felnőttnek. Jómagam pedig alig várom a folytatást!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Kunyi, Rilex, Barmol

Kedvenc jelenet: Kunyi, a hős pillanata

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Zabaszauruszok első része

Őslények elérhető közelségben

Feltehetőleg nem vagyok egyedül a dinoszauruszok iránti rajongásommal, ezért arra gondoltam, összeszedek nektek három helyszínt, ahol elérhető közelségbe kerülnek eme nagyszerű lények.


1) Ipolytarnóci Ősmaradványok

Néhány évvel ezelőttig fogalmam sem volt róla, hogy létezik a magamfajták számára is olyan, magyarországi paradicsom, ahol szó szerint az őslények otthonában barangolhatunk.
"23 millió éves cápafogak, 17 millió éves megkövesedett lábnyomok és fák és egy valódi időutazás várja azokat, akik ellátogatnak Ipolytarnócra. Az időutazást a legmodernebb technológia teszi lehetővé: 3D-s és 4D-s vetítések, az időspirálban való séta, vagy a miocén erdő, ahol személyes jó barátságba kerülhetnek gyerekek és felnőttek is azokkal az állatokkal, akik régen lakták ezt a földet. Mindehhez izgalmas és humoros idegenvezetés és sok-sok játék társul."
Már rögtön a kapuhoz érkezve megleshetünk néhány olyan famaradványt, amik akkor is itt voltak, amikor még őslények barangoltak a Földön, majd a fogadóépületbe érve eldönthetjük, hogy beülünk-e egy izgalmas vetítésre, vagy a természetben barangolva megnézzük azoknak az állatoknak a mását, melyek hazánkban éltek, utána pedig részt vehetünk egy nagyjából 1 órás idegenvezetésen, aminél izgalmasabb túrán én még nem voltam! Egyrészt az idegenvezetők halálosan jófejek, másrészt láthatunk, érinthetünk lábnyomokat, leereszkedhetünk olyan erdős részekbe, ahol korábban az állatok barangoltak, továbbá megszemlélhetünk egy őslény drámát is a megmaradt lábnyomoknak hála, amit egy vetítés tesz még élőbbé. És ez közel sem minden!
Szívből ajánlom ezt a helyet, számomra óriási élmény volt. Őslények, természet, időutazás, mozi, kalandpark - kell ennél több?


2) Budakeszi Dinó Park

Személyesen itt ugyan még nem jártam, de ismerőseim által láttam róla fotókat, és egyből repült is bakancslistára.
A Budakeszi Dinó Parkban 21 dinoszaurusz fajtával lehet találkozni, melyekhez  "informatív fajleíró táblák tartoznak, és megtekinthető az első magyarországi dinoszauruszlelet, a Hungarosaurus tormai méretarányos másolata.
A leírások tartalmazzák a különböző fajtákra vonatkozó legfontosabb információkat, különös tekintettel a jelentősebb lelőhelyeikre, testfelépítésükre és táplálkozási szokásaikra.
A közel életnagyságú dinoszauruszok élethűen színesek, közülük hat mozgásra és hang kiadására is képes, két állatra pedig a gyerekek is felülhetnek.
A Budakeszi Vadaspark bejáratán keresztül megközelíthető Dinó Parkhoz tematikus ajándékbolt, tekepálya és játszótér tartozik." - írja a hirado.hu


3) Pozsonyi állatkert és dínópark

Ugyan nem hazánkban van, mégis gyorsan, könnyen megközelíthető, és rendkívül pénztárcabarát. Jómagam augusztus elején fogom meglátogatni, és már alig várom!
"A pozsonyi állatkert és Dínópark országos viszonylatban olyan egyedi látványossággal szolgál, ami egy csapásra rabul ejti kicsik és nagyok szívét. A fantasztikus Dínópark dinoszauruszok életnagyságú makettjeivel rengeteg látogatót vonz, akik betekintést nyerhetnek az őslények világába. Az életnagyságú dínók mellett a programot őslénytani játszótér és 3D mozi teszi még izgalmasabbá. Ezt a helyet egyszerűen látni kell!" - írja a visitslovakia.com
Nem meglepő, hisz, ha rákerestek, valóságos földi paradicsomban lesz részetek, az őslények mintegy a természet részeként, teljes életnagyságban uralják az erdőt. Hátborzongatóan valóságosak: hangot adnak ki, mozognak, vagy éppen egymást marcangolják. És a legjobb, hogy bárki közel mehet hozzájuk, egy ketrecbe bújhat a raptorokkal, megnézheti, milyen egy félelmetes ragadozó szájában kapálózni, netán bébi dinóként bekuckózhat egy tojásba. Sőt még Rilex kevésbé barátságos mása elől is megpróbálhat elfutni.

Nyereményjáték

Mostani játékunkhoz ásót, vésőt, ecsetet ragadtunk, és kiástunk néhány dinoszaurusz csontot számotokra. Nektek nincs más dolgotok, mint a csontvázak alapján kitalálni, melyik blogger milyen fajta dínót talált.
Ha mind a három állomást teljesítitek, tiétek lehet a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyike.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/13 Deszy könyvajánlója
07/16 Dreamworld
07/19 KönyvParfé