A következő címkéjű bejegyzések mutatása: álkapcsolat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: álkapcsolat. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. október 14., péntek

Ali Hazelwood - A szerelem képlete


Ha egy kicsit is követjük a külföldi könyves trendeket, már tudatában lehetünk annak, hogy mekkora sikert aratott Ali Hazelwood debütáló regénye, A szerelem képlete. Ez a kiemelkedően híres TikTok szenzáció végre megérkezett a magyar könyvpiacra is, és már alig vártuk, hogy egy turné keretében beszámolhassunk nektek róla. Tartsatok bloggereinkkel és vegyetek részt a nyereményjátékunkon, hiszen a turné után egy szerencsés résztvevő gazdagabb lesz egy nyereménypéldánnyal az említett kötetből!
 
 
Ali Hazelwood: A szerelem képlete
 
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618432
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Stier Ágnes

Fülszöveg:
Harmadéves doktorandusz hallgatóként Olive nem hisz a tartós romantikus kapcsolatokban, de a legjobb barátnője igen, és ő emiatt kerül ebbe a helyzetbe. Anh meggyőzéséhez, hogy randizik és jó úton halad a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” felé, többre van szüksége néhány kézlegyintéses Jeditrükknél. A kutatóknak bizonyítékok kellenek. Úgyhogy mint bármelyik magára valamit is adó biológus, Olive pánikba esik, és megcsókolja az első férfit, akit meglát.
Ez a férfi nem más, mint Adam Carlsen, a fiatal, menő egyetemi tanár, aki közismert seggfej. Ezért Olive teljesen padlót fog, amikor a Stanford ügyeletes laborzsarnoka beleegyezik, hogy titokban tartja a színjátékot, és a kamupasija lesz. De amikor egy nagy tudományos konferencia félresikerül, és Olive karrierje Bunsen-égőre kerül, Adam újra meglepi határozott támogatásával, és még határozottabban... kockás hasával. A kísérletük hirtelen veszélyesen közel kerül ahhoz, hogy lángra kapjon. Olive pedig rájön, hogy egy szerelemmel kapcsolatos hipotézisnél csak az bonyolultabb, ha a saját szíve kerül a mikroszkóp alá.

Saját véleményem:
Ali Hazelwood neve futótűzként terjedt szét a különféle social media felületeken, s rövid idő alatt hatalmas hype alakult ki A szerelem képlete körül. Instagram posztok, tiktok videók végeláthatatlan sora került fel a netre, és nagyjából lehetetlen volt nem belebotlani áradozó posztok tucatjaiba. Én pedig, annak ellenére, hogy nem vagyok Kylo és Ren fan (az új SW filmeket, sorozatokat nem láttam), felültem a hype vonatra, és azt kell mondjam, egy-két jellemvonást leszámítva, alig érzékelhető valami abból, hogy ez tényleg egy Rylo fanfic. 

"– Nem látni valamit még akkor se, ha ott van az orrod előtt. Szándékosan megvakítod magad, csak mert félsz, hogy túl sokat látsz."

Örülök, hogy elcsábultam, mert egy elképesztően cuki és bájos könyvet kaptam A szerelem képlete által, melynek főhősei igen csak megmelengették a szívemet. Pontosan azt adta, amit egy ilyen típusú olvasmánytól remél az ember: felhőtlen szórakozást. Nem akar se több, se kevesebb lenni, annál ami: kissé klisés, édes, humoros egyetemi románc. De pontosan emiatt lesz annyira szerethető, na meg Adam Carlsen miatt, aki garantáltan megdobogtatja majd minden olvasó szívét. Engem teljesen levett a lábamról; bírom az olyan karaktereket, akik látszólag seggfejek - márpedig Adam az egyetem zsarnoka -, de valójában vajból van a szívük.

A történet két főszereplője Olive, a Stanford Egyetem hallgatója, és Adam, a diákok által rettegett tanár, akik kölcsönös szívességen alapuló kamukapcsolatba kezdenek, miután a lány váratlanul megcsókolja a férfit. Míg Olive a legjobb barátnőjének szeretné bizonyítani, hogy túllépet előző randipartnerén, egyben lehetőséget teremteni arra, hogy Anh összejöhessen a sráccal, addig Adam azt reméli, hogy kapcsolatuk által sikerül meggyőznie az egyetemi vezetőséget arról, hogy nincs szándékában munkahelyet váltani, s így megkaphatja befagyasztott kutatási pénzeit. A gond csak az, hogy Adam Carlsen az egyetem legrettegettebb tanára, aki előszeretettel ríkatja meg diákjait, dobja vissza kutatásaikat és buktatja meg őket, ami nem kevés ellenérzést vált ki Olive barátaiból és ismerőseiből. Csakhogy minél több időt töltenek együtt, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy Adam nem az, akinek mutatja magát: valójában kedves, törődő, vicces és rendkívül karizmatikus pasi. Olyan, aki képes feje tetejére állítani a lány életét.
De vajon lehet-e jövője egy nagymenő egyetemi professzor és egy szárnyát bontogató diák románcának? És mi van azzal a lánnyal, akiért Adam évek óta rajong?

A cselekmény végtelenül egyszerű, voltaképp a romantikus regények kötelező útját járja be, mégis kellemes kikapcsolódást nyújt. Adam és Olive ellentéteken alapuló párosa iszonyat cuki és esetlen. Kapcsolatuk lassan bontakozik ki, ám a beteljesedésig vezető utat számos képtelen és szórakoztató pillanat édesíti meg, aminek a kamurandizás ad megfelelő táptalajt... Hisz terveikkel ellentétben olykor bizony bizonyítaniuk kell viszonyuk valódiságát, s olyan dolgokat művelni nyilvánosan, amiket maguktól sosem tennének meg. Így kezdeti kávézgatásaik lassan közös programokkal, mély beszélgetésekkel, félszeg érintésekkel és csókokkal bővülnek, jócskán túllépve korábban felállított szabályaikon.
A szereplők viszonylagos tapasztalatlansága miatt az egész igen csak hasonló az első szerelemre jellemző tapogatózó, elfojtott vágyakozással teli, kissé félszeg románcokhoz, amikor a páros között végig vibrál a levegő, mégsem mernek lépni a másik irányába. Adam sokáig csak egy kutatásainak élő tanár, míg Olive demiszexuálisként képtelen testi vonzalmat érezni olyan partnerek iránt, akikkel nem alakul ki érzelmi viszonya, ráadásul múltbeli élményei miatt mindehhez hozzáadódik az elvesztéstől való félelme és önbizalomhiánya is. Szóval vérbeli slow burn románc ez a javából - arcpirítóan szenvedélyes csúcsponttal. 
 
A történetnek viszont, ha nem is központi-, mégis jelentős részét képezi az egyetem és az egyetemi környezet. Adam Carlsen nagy hírű, neves lapokban publikáló egyetemi tanár, míg Olive az egész életét a hasnyálmirigyrák megelőzésének kutatására tette fel, legfőbb célja megoldást találni annak korai felismerésére. Kora ellenére kutatásai jól haladnak, nőként azonban nincs könnyű dolga, ráadásul a jelenlegi laborja sem megfelelő ahhoz, hogy folytatni tudja, amit elkezdett. Nőként és diákként azonban nehéz érvényesülnie a STEM világában vagy felhívnia magára a figyelmet; hogy mennyire, azt Ali Hazelwood csodásan bemutatja. 
Manapság rengeteg egyetemen játszódó történettel találkozni, számomra mégis A szerelem képlete volt az első, ami valóban betekintést engedett ebbe a világba. És nem csak hogy megmutatta, milyen az egyetemista élet (a kimerítő tanulás-munka, csóróság, küzdelem a figyelemért, kávémánia), hanem külön rálátást engedett a lányok helyzetére is. Nem túl erőszakosan, nem fröcsögve, pusztán szimpla tényekre alapozva, a maga hétköznapi módján. 

Összességében tehát nagyon-nagyon szerettem A szerelem képletét; megolvasztotta a szívemet, mosolyt csalt az arcomra, kikapcsolt, szórakoztatott és feltöltött. Szóval, ha kedvelitek a lassú égésű rom-comokat, amikben nem túl hivalkodóan de megjelennek fontosabb témák is (úgy, mint ambíció, múltbéli traumák, diszkrimináció, zaklatás), akkor szívből ajánlom. Ó és említettem már, hogy Adam "seggfej" Carlsen tökéletes bookboyfriend?


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő:Adam, Olive, Malcolm, Anh, Holden
Kedvenc jelenet: naptejezés, chipses este, randik, hoteles éjszaka
Negatívum: vakcinarandi (nem értem, miért kellett vakcinapropagandát nyomatni egy könyvben), kísérleti egerek
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Ali Hazelwood írónő történeteiben a romantika mellett fontos szerepet kap a nők helyzete tudományos környezetben. Jelenlegi játékunk is erre épül, számos híres biológusnőről teszünk fel kérdéseket, a ti feladatotok pedig beírni a helyes választ a Rafflecopter megfelelő dobozába!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Melyik intézmény igazgatója volt Dixy Lee Ray 1963-1972 között?




Nézzetek be a többi állomásra is

09/30 Fanni's Library
10/02 Angelika blogja
10/04 Veronika's Reader Feeder
10/06 Könyvvilág
10/08 Csak olvass!
10/10 Pandalány olvas
10/12 Sorok Között
10/14 Dreamworld
10/16 Utószó
10/18 Hagyjatok! Olvasok!
10/20 Szaffi polca

2022. október 10., hétfő

Katee Robert - Alvilági szerelem


A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Katee Robert Neon Gods sorozatának első részét, Neon Gods - Alvilági szerelem címmel. Hádész és Perszephoné történetét sokan ismerik és szeretik a görög mondavilágból, ebben a regényben egy sötét, de szexi feldolgozást olvashatunk, mai modern környezetben. Gyere velünk, fedezzük fel Olümposz sötét oldalát, ha szerencsés vagy, a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!
 
 
Katee Robert: Alvilági szerelem
 
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789634991731
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: Németh Anikó

Fülszöveg:
Úgy volt, hogy ő csak a mítoszokban létezik. De attól a pillanattól fogva, hogy átkeltem a Sztüx folyón, teljesen megigézett…
Az ultramodern Olümposz elitjének üdvöskéje, Perszephoné Dimitriou azt tervezi, hogy megszökik, és új életet kezd valahol máshol, távol az Olümposzt uraló istenek, a tizenhármak tisztességtelen politikájának világától. Azért döntött így, mert anyja a tudtán kívül Zeusznak ígérte a kezét, aki a csillogó-villogó látszat mögött meghúzódó sötét világ veszélyes, teljhatalmú ura. Mivel nem marad más választása, Perszephoné a tiltott alsó városba menekül, ahol eladja a lelkét Hádésznak, akit korábban csak egy mitikus hősnek gondolt… a férfi pedig bevezeti egy olyan világba, amelynek létezéséről fogalma sem volt. Hádész mindig is az árnyékos oldalon élte az életét, és továbbra sem áll szándékában kilépni a fényre. Ám amikor rátalál Perszephonéra, ráeszmél, hogy ezzel lehetősége nyílik az évek óta tervezett bosszú végrehajtására. ennél több ürügyre nincs is szüksége ahhoz, hogy segítsen a lánynak — aminek persze megkéri az árát. Igen ám, de minden egyes szenvedélyes éjszakával, amelyet együtt töltenek, egyre jobban a szívébe zárja Perszephonét, és úgy dönt, készen áll akár az egész Olümposszal szembeszállni csak azért, hogy ne kelljen elválnia tőle…
Hádész és Perszephoné modern átdolgozása, amely édes, mint a bűn…

Saját véleményem:
Reneszánszukat élik a Hádész & Perszephoné történetét feldolgozó sztorik, ez pedig egy magamfajta mitológia rajongó számára leírhatatlanul nagy boldogságot jelent. Még akkor is, ha jócskán modernizált változatokról van szó.

"Előfordulhat, hogy akkor is neked kell viselned a következményeket, ha nem te, hanem a szüleid űztek ilyen játékokat. Sírhatsz és zokoghatsz persze amiatt, hogy igazságtalan a világ, de akár tehetsz is ellene valamit."

Sokat hezitáltam viszont, hogy esélyt adjak-e az Alvilági szerelemnek, minthogy meglehetősen vegyes véleményekkel találkoztam külföldi platformokon. Végül mégis győzött a kíváncsiságom és a görög mitológiáért való rajongásom, na meg a tény, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva mégiscsak csábított ez a regény. És hogy megbántam-e a döntésemet? Nem, határozottan nem. Az viszont tagadhatatlan, hogy a Katee Robert által életre keltett történet csak személyiségjegyek és nevek szintjén érinti a mitológiai alakokat, a Neon Godsban ugyanis ezek szimpla titulusok, amiket örökölni- vagy szavazás útján elnyerni lehet. Olümposz meg tulajdonképpen egy két részre osztott modern város (vagy ha úgy tetszik, mini New York), aminek felső részét Zeusz és a Tizenhármak további tizenegy tagja uralja és határozza meg, míg az alsó, baljósabb részét a halottnak kikiáltott Hádész birtokolja.
Sajnos a kötet legnagyobb gyengesége a világépítés. Fájdalmasan elnagyolt, kifejtetlen vagy éppen sok sebből vérző. Olvasóként nehéz kitalálni, hogy itt most egy mágiával átitatott fantasyről van szó, vagy egy cosplayes MOB románcról, ahol a maffiatagok elvetemült módon rajonganak a görög mitológiáért. De segítek, nagyobb részben az utóbbi lesz a helyes válasz.
Olümposz lakói felett a Tizenhármak uralkodnak, akik a tizenhárom főbb görög isten nevét, mint titulust viselik. Zeusz, Hádész és Poszeidón címei családon belül öröklődnek, ám a többi pozícióra bármilyen befolyásos vagy híres ember jelentkezhet. Tulajdonképpen tehát ők a város celebjei, velük és családtagjaikkal vannak tele a címoldalak, rájuk irányul a média figyelme. A fő sztár pedig egyértelműen Zeusz, aki mellől úgy hullanak a Hérák, mint a legyek. És ezzel el is érkeztünk a történet fő konfliktusához, ugyanis hősnőnk, Perszephoné váratlanul egy eljegyzés kellős közepén találja magát, ahol Zeusz neki teszi fel a nagy kérdést: lesz-e az újabb Héra? Azoknak a Héráknak a sorában, akik holtan végezték. Természetesen Olümposz urának senki sem mondhat nemet, ám a boldogító igen kimondása után a lány hirtelen kereket old, és elkeseredésében egészen az Alsóvárosig fut, ahol Hádész karjaiban talál menedékre. 
Mindketten megvetik Zeuszt, egyikőjüktől a szabadságot, másikjuktól a családot rabolta el, ezért alkut kötnek: három hónapon át nyilvános viszonyt fognak folytatni, melynek eredményeként Zeusz megundorodik megrontott arájától, Hádész pedig revansot vehet.

Önmagában mindez baromi izgalmas felállásnak tűnik, de a teljes képhez hozzátartozik az az aprócska tény, hogy Hádész nem veti meg a nyilvános szexet, otthonában igen fülledt orgiákat rendez (helló, trón a borítón), és hát Perszephoné sem az az ártatlan nebáncsvirág, mint a mitológiában. Alkujuk tehát nem kevés aktussal és pajzánsággal kecsegtet, s egészen mélyen belenyúl a BDSM világába is. 
Párosuk között tagadhatatlanul forr a levegő, nagyon jó a karakterek kémiája ágyon belül és kívül egyaránt. Perszephoné rendre meglepi és meghökkenti Alsóváros urát, aki ugyan morgós, valójában mégis rendkívül odaadó és figyelmes fickó, olyan, aki százszázalékosan odafigyel partnerére. Talán egy kicsit túlságosan is. A világépítés hiánya mellett számomra Hádész figurája is inkább esett a jófiúk kategóriájába, mint a veszélyesen vonzó, erkölcsileg megkérdőjelezhetőekébe, ami titulusát tekintve inkább elvárható lett volna. Továbbá - mivel két nézőpontos regényről van szó - az ő hangja nekem némileg feminimre sikeredett szerintem. Ám a regény atmoszférája, a páros kisebb-nagyobb szócsatái, közös (ágyon túli) élményei, továbbá az egész maffia jelleg, és a Hérák titokzatos halála körüli rejtélyek kárpótoltak a hiányokért.

Az Alvilági szerelem tehát közel sem tökéletes, mégis kellően olvasmányos mű ahhoz, hogy az ember túllépjen bosszúságain, és élvezze az előtte kibontakozó maffiarománcot annak minden előnyével és hátrányával egyetemben.
Őszinte leszek, nem kicsit ijedtem meg, amikor tudatosult bennem, hogy sikerült belenyúlnom egy BDSM sztoriba, mivelhogy nem kifejezetten rajongok értük, ám a szerző szépen egyensúlyozott az erotikus részeknél, és amennyire a zsáner követelményei engedték, igyekezett nem átcsúszni pornóba.  Ám még így sem ajánlom mindenkinek, kell hozzá egy bizonyos szintű érettség, hogy az olvasó helyén kezelhesse az olvasottakat. De ha ez megvan, kedvelitek az erotika központú, öltönyös-maffiás-krimi jellegű románcokat, amit megszínesít némi mitológiai szál, akkor nyugodtan adjatok neki esélyt. Borongós, vad, szexi és pimasz újragondolása Hádész és Perszephoné történetének.


Pontszám: 5/3,75
Kedvenc szereplő: Hádész
Kedvenc jelenet: kutyás jelenet
Negatívum: világteremtés hiánya, és az én ízlésemhez túl sok volt az erotika
Borító: 5/5
Sorozat: Sötét Olümposz #1, önállóan is olvasható
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Olümposzi istenekkel játszunk, velük akár találkozhattok is ebben a regényben! Célratörő leírásunk alapján találjátok ki, melyik görög istenre gondoltunk az adott blogon, és írjátok be a megfejtést a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


A tengerek, folyók és források, az árvizek és földrengések istensége.




Nézzetek be a többi állomásra is

09/29 Kelly & Lupi olvas
10/02 Olvasónapló
10/05 Sorok között
10/10 Dreamworld
10/11 Szaffi polca

2022. július 22., péntek

Elena Armas - Spanyol szerelmi átverés


Elena Armas első regénye hatalmas sikert aratott a romantikus könyvek rajongóinak körében. A XXI. Század Kiadónak köszönhetően már magyarul is olvashatjuk ezt a humoros chick litet, ami világszerte meghódította a könyvmolyok szívét. Tartsatok bloggereinkkel, hiszen blogturnénk során egy szerencsés olvasó megnyerheti a kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!
 
 
Elena Armas: Spanyol szerelmi átverés
 
Kiadó: 21. Század Kiadó
ISBN: 9789635682164
Oldalszám: 462 oldal
Fordító: Horváth M. Zsanett

Fülszöveg:
Az esküvő Spanyolországban lesz. A pasi kiállhatatlan. Három napon át úgy kell tenned az összes rokon előtt, mintha szerelmes lennél belé.
Catalina Martín szingli, de nem akar egyedül menni a nővére esküvőjére. Korábban elejtett egy megjegyzést, hogy van valami amerikai pasija, és mostanra mindenki készpénznek veszi a dolgot a családban és az ismeretségi körben. A volt pasija – és annak jelenlegi menyasszonya – például alig várják, hogy megismerkedjenek Catalina jövendőbelijével.
Négy hete van, hogy találjon valakit, aki hajlandó átrepülni vele Európába, és végig úgy tesz, mintha együtt lennének. A New York–Spanyolország repülőút hosszú, és Catalina érdes modorú családját nem lesz könnyű átverni.
Színre lép Aaron Blackford – Catalina magas, jóképű, tenyérbemászó stílusú kollégája –, aki meglepő módon felajánlja, hogy beugrik a szerepbe. Catalina legszívesebben közölné, hogy nem kér belőle – életében nem látott még ilyen idegesítő, bicskanyitogató, kiállhatatlan alakot.
De kiszolgáltatott helyzetben van, az esküvő közeleg, és mégiscsak Aaron a legmegfelelőbb megoldás. Catalina lassanként rájön, a férfi talán nem is olyan szörnyű, mint amilyennek a munkahelyén elkönyvelte.

Saját véleményem:
Hosszas tépelődést követően sikerült felülnöm az Aaron Blackford nevet skandáló hype-vonatra. Ritkán fordul elő velem ilyesmi, de minthogy mindenhol vég nélküli áradozásba futottam, illetve a fülszöveg már korábban is megmozgatta a fantáziámat, végül csak beadtam a derekamat. Hisz ki vagyok én, hogy nemet mondjak egy üdítően könnyed, humorban és Aaron Blackfordban gazdag strandregényre?

"– Ha megbotlasz egy akadályban, és elesel, én is veled együtt esem. És együtt állunk talpra."

A történet főszereplője Catalina, egy húszas évei végét taposó, temperamentumos spanyol lány, aki múltbéli sérelmei miatt elhagyta szülőhazáját és meg sem állt New Yorkig, ahol gondos odafigyeléssel komoly karriert épített fel magának. Élete kiegyensúlyozott, élvezi a szabadságát, ám amikor kiderül, hogy nővére esküvőjén jelen lesz első és addigi egyetlen szerelme (aki nem elég, hogy a vőlegény bátyja, de annak idején még csúnyán el is bánt hősnőnkkel) újdonsült menyasszonyával, Lina azt füllenti, hogy ő is magával viszi az amerikai pasiját. A gond csak az, hogy nincs senkije.
A nem várt fordulatot viszont Aaron Blackford - a Lina által Robot uraságnak csúfolt kolléga - szolgáltatja, aki felajánlja, hogy elkíséri a lányt a spanyol esküvőre. Csakhogy Lina erről hallani sem akar, hisz ki nem állhatja a merev férfit, aki első találkozásukkor mélyen megbántotta. A lehetőségei azonban korlátozottak: vagy elfogadja ellensége segítségét és eltöltenek együtt három napot családja körében, vagy felvállalja az igazságot és hagyja, hogy újra megtörténjen az, ami évekkel korábban. 

A fülszöveget olvasva egy vicces, mediterrán limonádéra számítottam, sok-sok kalamajkával és gyönyörű tájakkal fűszerezve, de az az igazság, hogy nem ezt kaptam. Pontosabban nem teljesen. A történet két részre osztható, az első fele New Yorkban játszódik, a másik pedig többnyire Spanyolországban, amivel önmagában nem is lenne gond, de számomra az előbbi túl hosszúra nyúlt. 
A Spanyol szerelmi átverés Elena Armas első regénye, és ez érezhető is túlírtságában. Lina gondolatai, belső monológjai uralják a történetet, ami sok esetben inkább idegesítő, mintsem mókás, ráadásul túl sok a leírás is. Egy jó szerkesztő legalább a könyv harmadát kihúzta volna, valamint minimum huszadjára csökkenti Aaron kék szemének a megjelenítését és az ilyen-olyan jelzőkkel illetését. (Mi több, sajnos a hanyag magyar szöveggondozás és fordítás sem könnyíti meg a dolgot, minthogy rengeteg az elírás, a kihagyott vagy felcserélt szó, továbbá a páros érzékszervek többesszámú használata is olyasmi, amiről minden író, fordító, szerkesztő tudja, hogy itthon nem alkalmazzuk.)
A legfőbb gondot viszont Lina személyisége és a szerző tapasztalatlansága jelenti. Elena Armas érezhetően szeretett volna egy romkom filmet könyv formátumba konvertálni, s hogy mindezt elérje Linából spanyol Bridget Jonest csinált. Ez egyfelől jó, az olvasó könnyen talál vele azonosulási pontokat, másrészről viszont eljön az a pont, amikor túl töménnyé válhat a rengeteg belső monológ, narráció, túlgondolás, illetve önmaga által kreált probléma, ami kétszázhetven oldalon át zúdul az emberre anélkül, hogy a cselekményben lényegi haladás történne. 
Őszinte leszek, egy ponton odáig jutottam, hogy vagy feladom vagy átlapozom az oldalakat, annyira idegesített Lina korlátoltsága: adva van egy ultrahelyes, kissé merev pasi, aki épp csak neontáblát nem lógat a nyakába, azt hirdetve, mennyire odavan a lányért, az viszont állandóan bántja, lekezeli és fordítva állítja be a dolgokat.

Spanyolország viszont elhozza a várva várt áttörést, onnantól pontosan azzá válik a történet, amit várnánk tőle. A hősnő locsogása üdítő szeleburdisággá szelídül, s nagyszerűen belesimul az élénk, pezsgő, mediterrán kultúrába, nem mellesleg megfelelő hátteret biztosít az átverésnek induló kapcsolat valódivá tételéhez. Jó kis helyzetkomikumokat szül Lina és Aaron kamukapcsolata, ami hivatalosan a nagy, hangos és mindenhol jelenlévő családtagok figyelő tekintetének szól, ám szép lassan összemosódik az álom és a valóság. A páros között pedig olyan szintű kémia bontakozik ki, ami minden romantikus könyvmolyt olvadozásra késztet. Aaron Blackfordról nem is szólva, aki spontán öngyulladásra buzdítja az oldalakat és az olvasókat is.
Hihetetlenül szexi, forró, ugyanakkor végtelenül bájos és humoros a folytatás. Tökéletes nyári olvasmány.
Viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy Spanyolország inkább hangulatában, kultúrájában, ízeibein és habitusában van jelen, főként kimozdító szándékkal. Segít kiszakítani a főszereplő párost a megszokott környezetből, ahol folyamatosan marakodó kollegális viszonyban állnak egymással, és egy új élethelyzetben, kötöttségek nélkül, egymásra utalva, hétköznapi emberekként - vagy jelen esetben kamutársakként - kell boldogulniuk. S talán épp ez az, amitől nem csak Lina és Aaron, hanem maga a könyv is megváltozik, szerethetőbbé, gördülékenyebbé válik. 
Én például nagyon szerettem, hogy hazaérkezve Lina sebezhetőbb lett, tetszett az az érzelembeli utazás, amit ez az ingatagság okozott, és a megannyi felismerés, fejlődés, amire igenis szüksége volt. Akárcsak Aaronnak. De leginkább a duójukat szerettem, az ellenáló-hódító viszonyt, a perzselő, sóvárgó jeleneteket, amiket mind-mind egy elnyújtott előjátékként lehetne jellemzi.

Szóval mindent egybevetve egyáltalán nem bántam meg, hogy beadtam a derekamat és felültem a hype-vonatra. Nem tökéletes regény, az eleje vontatott, túlírt, ám a folytatás annál pezsdítőbb! Romantikus, szexi, vicces, csacska - tehát ideális strandkönyv. Csak arra vigyázzatok, hogy Aaron Blackford komoly függőséget és heves szívdobogást okoz.


Pontszám: 5/4 (a történet első fele 3 pont, a második 5)
Kedvenc szereplő: Aaron Blackford
Kedvenc jelenet: focis, első csók, licit
Negatívum: túlírtság, a kék szemek cunamija, fordítási furcsaságok, figyelmetlen korrektúra (?)
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során pár, a történetben jelentőséggel bíró szót emeltünk ki, amelyekből kihagytuk a magánhangzókat. A ti feladatotok kitalálni, hogy melyik szóra gondoltunk, ezt a szót pedig írjátok be a Rafflecopter megfelelő dobozába!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


m_nk_t_rs_k




Nézzetek be a többi állomásra is

07/11 Fanni’s Library
07/13 Zakkant olvas
07/15 Csak olvass!
07/17 Pandalány olvas
07/19 Szaffi polca
07/21 Dreamworld
07/23 Sorok között

2021. február 4., csütörtök

Julia Quinn - A herceg és én

 
Julia Quinn: A herceg és én
 
Kiadó: GABO Kiadó
ISBN: 9789635660674
Oldalszám: 392 oldal
Fordító: Bozai Ágota

Fülszöveg:
Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák?
Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat.
Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni…

Saját véleményem:
Julia Quinn neve egyáltalán nem volt ismeretlen számomra, mint ahogyan a Bridgerton családé sem. Az elmúlt években Deszy (Deszy könyvajánlója) és Toffy (Insane Life) több alkalommal is ajánlotta a könyveket, ezeket hol fel, hol pedig lepakoltam a kívánságlistámról. Aztán jött a hír, miszerint megfilmesítik az első részt, majd befutottak a tiritarka plakátok is, én meg szépen elkönyveltem magamban, hogy kihagyom a Bridgerton jelenséget. Mégsem bírtam ki, beregisztráltam a Netflixre, és az a szörnyű igazság, hogy anyuval kevesebb mint huszonnégy óra alatt ledaráltuk az egész évadot, mígnem ott ültünk, tátongó űrrel a szívünkben, elvonási tünetektől szenvedve, és az egyetlen kiutat a könyvek jelentették.

"Azt mondani, hogy a férfi csökönyös, mint a szamár, sértő a szamárra nézve."

Igen nagy elvárással kezdtem neki az olvasásnak, és bár nem kellett csalódnom, mégis örülök, hogy előbb láttam az adaptációt. Számomra a színészek játéka nagyon sokat hozzátett érzelmileg és emberileg ehhez a történethez, általuk kapott valódi jelentést egy-egy karakter fájdalma vagy éppen aggodalma. 
Mint tudvalevő, a könyvek és filmek világa nagyon eltérő; ami működik az egyik oldalon, az a másikon nem, és persze a fókusz is máshová kerül. Nincs ez másként ebben az esetben sem. A Julia Quinn által papírra vetett történet üde, szórakoztató történelmi romantikus, ami a zsáner többi képviselőjéhez hasonlóan foglalkozik kényesebb témákkal, a hangsúlyt mégis a romantikára helyezi. Ebből a szempontból A herceg és én egy roppant gördülékeny, olvasmányos regény, amit átitat a humor és vágyódás, a fő cél pedig Daphne és Simon kapcsolatának kifejtése. Ezzel szemben a filmadaptációban sokkal nagyobb teret kap az egyén, beleértve minden problémáját és érzelmét. 
Hogy ezzel mit is akarok mondani? Nos azt, hogy a könyvbeli karakterek bizonyos szempontból sokkal egyszerűbbek, lazábbak, humorosabbak. Utóbbi az egyik húzóereje is ennek a regénynek, félelmetesen jó párbeszédek, élcelődések zajlanak a szereplők között - szinte végignevettem az egészet.  Simon és Daphe csipkelődései imádni valóak, a három Bridgerton báty pedig szédületes, akárcsak édesanyjuk, Violet.
 
Tehát míg a filmvásznon egy drámai, szövevényes sztorival ismerkedhetünk meg, addig a könyv sokkalta finomabb cselekményt tár elénk. Persze az alap, miszerint London legsármosabb hercege és a Társaság ékköve kölcsönös megállapodáson nyugvó alkut köt, ki-ki a saját haszna reményében (a herceg azért, hogy megszabaduljon a lányos anyák nyomulásától, Daphne pedig új kérők reményében) , ugyanaz - és bizonyos események tekintetében is felfedezhetünk egyezéseket - de ezen túlmenően másfajta történetet kapunk. Olyat, ami megfelel a romantikus könyvek elvárásainak, legyen szó sorsdöntő pillanatokról, vagy a vágy(ódás) megélésről. 
Simon és Daphne között találkozásunk pillanatában fellobban a szikra, s az alku - valamint a számos akadály - dacára egyre közelebb kerülnek egymáshoz érzelmileg. Játékukkal hiába próbálják becsapni az embereket és önmagukat, rendre kudarcot vallanak. Egyetlen akadály létezik csupán, Simon fogadalma, mely örökre megpecsételheti sorsukat. 
Család, szenvedély, álmok, dac és düh - erről szól ez a történet, sok-sok humorral, sziporkázó dialógusokkal, és remek korrajzzal megspékelve. Már a Netflix adaptációban is feltűnt, hogy olyan korabeli dolgok is feltűnnek, ami a mai ember számára megbotránkoztató lehet, de erre Julia Quinn még rátett egy lapáttal. Hogy mire is gondolok? Például a lányok fel nem világosítására, és arra, milyen sokkoló és megalázó élmény lehet úgy nekivágni a nászéjszakának, hogy az ember lánya azt se tudja, miből áll. De bármennyire durva is ez, örülök, hogy a szerző ilyesfajta testközeli ismeretekkel is szélesíti az olvasó látókörét.
Szívből ajánlom hát A herceg és ént a történelmi romantikus kedvelőinek, és azoknak is, akik szeretnének megismerkedni a zsánerrel. Szórakoztató, kikapcsolódást nyújtó olvasmány az év bármely napján.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Simon, Anthony, Benedict, Colin, Violet, Lady Whistledown
Kedvenc jelenet: Violet a fiaival, a Bridgerton tesók ugratásai, a "fürdés", és a vége
Negatívum: bosszantóan sok az elírás-elgépelés a könyvben
Borító: 5/5
Sorozat: Bridgerton család #1, önállóan is olvasható
Megtetszett? Vidd haza!

2017. április 8., szombat

Kasie West - Szívességből szerelem



A Menő könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Kasie West Szívességből szerelem című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja a felszínes lány hazugsággal, ármánykodással és felismeréssel teli kalandját, melyből a romantika sem hiányozhat.Vajon Giának sikerül megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?


Kasie West: Szívességből szerelem

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634033493
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Sándor Alexandra

Fülszöveg:
Giával az iskolai bál kezdete előtt fél órával szakít a pasija, ezért kétségbeesésében vakmerő lépésre szánja el magát. Arra kér egy vadidegen srácot, játssza el egy estére, hogy járnak. A terv egyszerű: két óra, pár kegyes hazugság a barátnőknek. A baj csak az, hogy Gia nem tudja kiverni a fejéből a helyes ismeretlent. Aztán az élet úgy hozza, hogy viszonozhatja a szívességet ... Tényleg egyre fontosabbak lesznek egymásnak, vagy kamu az egész? Alapulhat-e bármi is hazugságon? Mit gondolnak majd a barátnői, ha kiderül az igazság? Tényleg ennyire számít, hogy ki mit gondol?
Kasie West szellemes és csodálatosan romantikus regényének főhőse egy hirtelen ötlet miatt óriási galibába keveredik, és az élete fenekestül felfordul. Vajon sikerül újra megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?

Saját véleményem:
Kasie Westre egy másik regénye kapcsán figyeltem fel (egészen pontosan a The Distance Between Us miatt), úgyhogy kapva kaptam az alkalmon, amikor kiderült, hogy magyarul is jön tőle valami. Kíváncsi voltam, vajon a történetei is annyira aranyosak-e, mint az eredeti borítói. A válasz: igen! A Szívességből szerelem egy igazán cuki, fiatalos, kicsit kelekótya, mégis fontos üzenetet közvetítő, romantikus regény(ecske). (Nem illik ilyet mondani, de engem leginkább a LOL kötetekre emlékeztetett.) Néhány órányi kikapcsolódáshoz tökéletes.
Őszintén sajnáltam volna, ha kimarad az életemből.
Történt ugyanis, hogy a környezetemben többen megijesztettek vele - annyira, hogy bele sem akartam kezdeni. És bevallom, a negatív visszhang az első tíz-húsz oldalra némileg rányomta a bélyegét, de aztán rövid időn belül arra eszméltem, hogy nem csupán a felénél járok, de baromira élvezem is! Vagyis a Szívességből szerelem jó példa arra, miért nem szabad elhamarkodottan ítélni, anélkül, hogy megismernénk valakit. Ebben az esetben Giát.

Főszereplő hölgyeményünk eleinte elég sekélyesnek tűnik a pasiját státusz szimbólumként mutogatni kívánó húzásával. Gia ugyanis bizonyítékul szolgáló tárgyként tekint rá, s azt reméli, a srác végre tisztázhatja barátnői előtt, mivel a lányok, úgy vélik, nem is létezik semmiféle barát. Csakhogy Bradley az iskolai bál ajtajában faképnél hagyja. És hát persze mit tehet ilyenkor az ember lánya, minthogy keres egy kamupasit, mert hazudni még mindig jobb, mint álhazugnak lenni. Még úgyis, ha egyetlen hazugság végül hazugságok sorát indítja el.
A képlet viszont nem ennyire egyszerű. Gia baráti társaságában akad egy végtelenül idegesítő lány, aki mindent elkövet, hogy kifúrja hősnőnket a csapatból, miközben ártatlannak tetteti magát. Persze lehet azt mondani, hogy ha a többiek bedőlnek a hazugságoknak vagy ilyesmik miatt Gia ellen fordulnak, akkor nem is igaz barátok... de aki volt tini, és került hasonló helyzetbe, az tudja, hogy élesben nem így látja a szenvedő fél. Pocsék érzés, ha elmarják a csapatodat. Jómagam is átéltem, így irtó könnyen sikerült Giával azonosulnom és megértenem.
Maga a barátnős dolog egyébként igen fontos részét képezi a regénynek, Kasie nagy hangsúlyt fektetett erre a témára, és azt kell mondanom, igazán életszerű lett. Ugyanis akadnak esetek, amikor körömszakadtáig harcolunk valamiért, amiről mi magunk sem igazán tudjuk, megéri-e. Mert bizony néha zátonyra futnak barátságok, vagy szépen elpárolognak, mintha soha nem is léteztek volna, netán mi jövünk rá, hogy ez már nem az, ami egykor volt. És megint máskor felmerül a kérdés: lehet-e ép, ami megsérült? Ebben a szituációban mindezt kiegészíthetjük még a: Vajon mindig a jók győzedelmeskednek? kérdéssel is.
A választ nem árulom el, az úgy kerek, ha Gia oldalán megvívjátok a harcot. Érdemes - főleg tiniként.

Természetesen Gia nem egy ártatlan lány, megvannak a maga vétkei, de mindenképp fejlődőképes. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy gyönyörű utat jár be a regény kezdetétől annak végéig. Bajos csajból igazi, szerethető hősnővé érik. Ám, hogy ez bekövetkezzen, kénytelen szembesülni tetteivel, és elszenvedni egy-két komoly pofont, amik némileg lerángatják a földre, és megmutatják neki, milyen is a közösségi médián túli valóság.
Mindebben nagyszerű társa (és rugdosója) Reb, a KamuPasi fura húga, aki egyébként üde színfoltja a történetnek a maga különcségével. Kettejük kapcsolatára nem lehet azt mondani, hogy zökkenőmentes, egymás nyakába borulós, de épp ez benne a nagyszerű: más, mint a hasonló regényekben.
És ha már szóba került KamuPasi... Ő az a srác, aki kisegíti Giát a bál estéjén, majd ahogy az borítékolható, egyre jelentősebb részévé válik a lány életének... és hazugságainak. Nem fogom elárulni a nevét, mivel jó kis rejtvény kapcsolódik hozzá, és jobb, ha ti magatok derítitek ki, így csak KamuPasi lesz nálam. Mindenesetre ő olyan, akit nem lehet nem imádni. Hihetetlenül édes, pasisan pimasz (ahww... az az autós-bemászós húzása) figura.

A Szívességből szerelem olyan, mint egy falatnyi boldogság bonbon, átjárja az olvasó szívét-lelkét. Aranyos, vidám, fiatalos - lazulós sztori. Én nagyon szerettem a hibái ellenére is. Lehet, hogy nem tökéletes, a szöveg nem szépirodalmi minőségű, viszont van benne valamiféle báj, ami megbabonázza az embert, és hívogatja. Szóval szívből remélem, nem ez volt az utolsó Kasie West kötet, amit olvashattam.

Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: KamuPasi, Gia, Reb
Kedvenc jelenet: az autódobálások
Negatívum: Gia bátyjának tette, és úgy unblock Julie
Borító: 5/5
Sorozat: önálló kötet




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a kamupasis, -csajos könyveké a főszerep. Minden állomáson találtok egy borítórészletet, ami alapján ki kell találnotok, melyik könyvre gondoltuk. Ám a feladat nem ennyire egyszerű, ugyanis nem a címükre vagyunk kíváncsiak, hanem a kamupár tagjainak nevére. Ráadásul a borítókat is kicsit átszabtuk! 
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

04/07 Deszy könyvajánlója
04/08 Dreamworld
04/10 Könyvvilág

2016. november 11., péntek

Elle Kennedy - Az üzlet



A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából nálunk is megjelent Elle Kennedy nagysikerű Off-Campus sorozatának első kötetete, a The Deal - Az üzlet.
Hannah a traumát átélt lány és Garrett az iskola szépfiúja minden oldalon mosolyt csal az olvasók szájára, de vajon ez elég, hogy több lehessen közöttük, mint barátság?
Ha kíváncsiak vagytok a válaszra, gyertek és kövessétek a blogturné állomásait! Játszatok velünk és tiétek lehet a könyv egyik példánya!


Elle Kennedy: The Deal - Az üzlet

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:  9789633997765
Oldalszám: 440 oldal
Fordító: Barthó Eszter

Fülszöveg:
A lány egyezséget köt a fősuli rosszfiújával…
Hannah Wells végre talált valakit, aki megdobogtatja a szívét. Bár az élet más területein magabiztosan mozog, a szex és a csábítás nem éppen erős oldala. Ha fel akarja hívni magára a kiszemelt srác figyelmét, ki kell lépnie a komfortzónájából, és elérni, hogy észrevegyék …még ha ezért korrepetálnia kell is a hokicsapat idegesítő, gyerekes és beképzelt kapitányát egy álrandiért cserébe.
…ami jobban sül el, mint remélte. Garrett Graham egyetlen álma, hogy a diploma után profi hokijátékos legyen, de a zuhanó tanulmányi eredménye miatt mindent elveszíthet, amiért eddig olyan keményen dolgozott. Ha a csapatban maradás ára, hogy segít egy cinikus csajnak féltékennyé tenni egy srácot, hát legyen. De amikor egy váratlan csók életük legvadabb szexébe torkollik, Garrett hirtelen ráébred, hogy a szerep, amit játszik, nem neki való. Most már csak Hannah-t kell meggyőznie arról, hogy a fiú, akire vágyik, nem más, mint ő maga.

Saját véleményem:
Nagyon vicces és rendhagyó módon került a kezembe Elle Kennedy regénye. Történt ugyanis, hogy valamilyen, számomra is ismeretlen okból, összekevertem az írónőt egy másikkal - egészen pontosan Anne Elliottal -, és hát... hajtott a kíváncsiság. Így utólag azért örülök kis bakimnak, kár lett volna kihagyni ezt a fergeteges sztorit.
Az utóbbi egy-két évben viszont számos New Adult könyvhöz volt már szerencsém, akadt időm kitapasztalni a műfaj sajátosságait, sablonjait, és nagyjából letudtam már minden létező felállást, lelki sérülést, amivel ezek operálnak. Nem fogok hazudni, Az üzlet is  tele van sablonokkal, a főszereplők itt is fájdalmas és rejtélyes múlttal rendelkeznek, és még sokáig sorolhatnám. Mégis... Elle Kennedy képes volt megtalálni azokat a pici pluszokat, amiktől története nem vált tizenkettő egytucattá.
Az egész nagyon olvasmányos, odaragasztja az embert, míg a karakterek igazán emberiek. Na, meg viccesek. E hármas, illetve a nemi erőszak újfajta feldolgozása az, amitől Az üzlet kiemelkedik a műfajból.

Mint mondottam volt, sok a sablon, ami az alaptörténetre is igaz. Adott egy jókislány, aki jól tanul, nem bulizik, míg vele szemben ott van a nagymenő, egyéjszakás kalandok királya, a hokicsapat kapitánya, Garrett. Abszolút semmi közös nincs bennük, más körökben mozognak, emberszámba sem veszik egymást, egészen addig, míg a fiú átlaga le nem romlik, és tudomást nem szerez Hannah jegyeiről. S noha a lány hallani sem akar korrepetálásról, azért előbb-utóbb mégiscsak sikerül üzletet kötniük. Garrett - sajátos eszközeivel - segít Hannah-nak meghódítani álmai pasiját, némi magánóráért cserébe.
Ha most azt gondoljátok, kész is az instant love, elárulom: nem. Hannah és Garrett kapcsolata fokról fokra építkezik, nagyon szép ívet tesz meg, mire ellenségekből baráttá, majd lelki társakká válnak. Amennyire mókás kezdeti kutya-macska viszonyuk, annyira mély, megható későbbi kapcsolatuk. Elle Kennedy zseniálisan belőtte az arany középutat e két szélsőséges érzelem terén.
Fergetegesen jókat kacagtam ennek a két idiótának a szóváltásain, majd olvadoztam, amikor azon volt a sor. Mégis azt javaslom, ne buszon vagy órán olvasgassátok, mert a Garrették közt lévő kémia egészen sistergő vagy éppen bensőséges erotikus jeleneteket is tartalmaz. Ami viszont mindenképpen a szerző javára írandó, az az, hogy a szex valódi tartalommal bír, s bizony jelentősége is van. Nem is kicsi.

Magáról a cselekményről nehéz bármit is írni anélkül, hogy le ne lőnék bármilyen csattanót, így annál többet nem is mondanék, minthogy Az üzlet két sérült, nagyon eltérő személyiségű fiatal kapcsolatáról szól, akik szép lassan rájönnek, az, amit keresnek, talán nincs is olyan messze, mint hitték. A felismerésig vezető utat pedig rengeteg puhatolózás, kísérletezés, és gyógyítás övezi.
Ellenben a karakterekről mindenképp érdemes szót ejteni. Hannah tipikus szerethető hősnő, jókislány mivolta dacára ráadásul egyáltalán nem idegesítő. Sőt! Aranyos, kedves, vicces, azonosulásra alkalmas. Nagyon szerettem benne, hogy bár komoly, és nem kevésszer olvasott problémát cipel a hátán, mégis másként áll az egészhez, mint (egyéb) könyvbeli társai. Elle Kennedy ezzel remek példát mutatott: így is lehet. Ha nehezen is, de felül lehet kerekedni a sebeken, és meg lehet próbálni kimászni a gödörből (azzal együtt, hogy ami történt, sosem válik semmissé).
És itt jön képbe az a beképzelt, egoista tökfej, aki sztereotípiákat meghazudtolva válik partnerré a dologban. Hogy pontosan miről is hablatyolok, azt derítsétek ki ti magatok. Ami viszont Garrettet illeti: úúúúúristen, ide nekem, de azonnal! Tipikus pasi. A stílusánban, a beszédében, a röptében a legyet habitusában, a baráti bajtársiasságában, a célorientáltságában... egyszóval minden vonásában. Szerettem, hogy nem volt tökéletes. Szerettem, hogy mindent megtett az álmaiért. De leginkább azt szerettem, aki és ami volt, és amit Hannah-val művelt.
Na, de elég a nyálazásból: Hannah és Gatrett együtt és külön-külön is zseniális. A szerző nagyon jó kis hangot talált mind a kettejükhöz, és a hobbijukat-álmukat is ügyesen vonta be a történetbe.

Ajánlom minden New Adult rajongónak, még azoknak is, akik megcsömöröltek a műfajtól. Szórakoztató, szenvedélyes, humoros, ugyanakkor mély, karakterei - úgy mellék-, mint fő - eszméletlenek! Nekem pedig ide a többi lökött srácot, de minél gyorsabban!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Garret és a haverjai, Hannah
Kedvenc jelenet: kolbászfesztivál
Negatívum: -
Borító: 5/5




Nyereményjáték


A The Deal - Az üzlet kötet egyik főszereplője Garrett, aki profi hokijátékos és egész életét a jégkorong határozta meg. Hazánkban, ha nem is a legnépszerűbb sportok közé sorolható a jégkorong, de bizony nekünk is vannak szép eredményeink.
Vajon mennyire ismeritek a hazai válogatottat?
Minden állomáson egy képet találtok és a játékos jelenlegi klubjának a nevét, ezek alapján kell megtalálnotok melyik játékost látjátok és beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Székesfehérvár AV 19., kapus




Nézzetek be a többi állomásra is

11/03 Kristina blogja
11/04 Insane Life
11/05 Angelika blogja
11/06 Sorok között
11/07 Deszy könyvajánlója
11/08 Kelly & Lupi olvas
11/09 CBooks
11/10 Dreamworld

2016. július 14., csütörtök

Kylie Scott - Play



Emlékeztek még Eve és David történetére a Stage Dive sorozatból? Az Ünnepi Könyvhétre megjelent a folytatás a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából, most pedig velünk tarthattok, hogy megismerjétek Mal, a zenekar rosszfiús dobosa, és a kissé szerencsétlen Anne kapcsolatát is.
 Tartsatok velünk július 1-e és 13-a között, amikor hét blogger bejegyezésein keresztül követhetitek nyomon őket, és ha velünk játszotok, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét!


Kylie Scott: Play - Futam

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996720
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Császár László

Fülszöveg:
Csak arról volt szó, hogy úgy tesz, mintha egy rocksztár barátnője lenne. Arról nem, hogy bele is szeret...
Mal Ericson, a világhírű Stage Dive rockbanda dobosa villámgyorsan rendbe akarja tenni az életét – egy rövid időre legalábbis. Úgy gondolja, a látszathoz az is éppen elég lesz, ha egy igazi jókislánnyal kezd mutatkozni. Nem úgy tervezte, hogy ez az átmeneti helyzet állandóvá válik, és nem sejthette, hogy éppen így találja meg az igazit.Anne Rollins álmában sem gondolta volna, hogy megismerkedik majd a rock egyik istenével, akinek a posztereivel tinédzserkorában ki volt plakátolva a szobája – és különösen nem ilyen körülmények között. Anne ugyanis anyagilag nem áll valami jól. Illetve nagyon nem. Ugyanakkor érzi, hogy ha pénzért cserébe úgy tesz, mintha a vad partiarc dobos csaja lenne, annak semmiképpen nem lehet jó vége. És teljesen mindegy, hogy mennyire szexis pasi Mal. Vagy mégsem?

Saját véleményem:
Na kérem, így kell sablonhalomból ütős sztorit kreálni! Kylie Scott bebizonyította, hogy igenis működhetnek a már milliószor olvasott elemek úgy is, mintha most találkoztunk volna velük először. A recept ráadásul nem is bonyolult: végy két dilinyós, ámde szerethető főszereplőt, fűszerezd meg őket némi őrültséggel, adj hozzájuk sziporkázó mellékkaraktereket, néhány adagnyi szenvedélyt, és tálald remek stílusban. Desszertként pedig jöhet a humor. A vendégeid (olvasóid) garantáltan boldogan távoznak majd, a mielőbbi viszontlátás gondolatával.
Mondjuk én a magam részéről fel sem álltam volna, szívem szerint egyik repetát rendeltem volna a másik után. Mal és a Play egyszerűen fantasztikus! Klasszisokkal felülmúlja az első részt! Persze ebben Malnek, a mániákus tekintetek kiváltójának is nagy szerepe van, mivel (szerintem) ő az egész Stage Dive csapat legütősebb eleme. Olyannyira, hogy képes volt több mint száz oldalon keresztül, masszív vigyort varázsolni az arcomra, és elfelejtetni velem, mennyire sablonos is az egész alapszituáció. Hogy mire is gondolok?
Hősnőnk, Anne egy teljesen átlagos, hétköznapi lány (1), aki egyik nap arra ér haza, hogy legjobb barátnője és szobatársnője se szó, se beszéd lelépett, hátrahagyva Anne-t és egy csinos kis tartozást (2). Nem elég, hogy szegénynek nincs szerencséje a szerelemben, még a barátai is sorban verik át (3). Ám szerencsére ott van - mindenki - Laurenje, aki felkarolja és magával hurcolja Ev és David egyik fergeteges bulijába (4), ahol hősnőnknek mintegy véletlenként sikerül telefonon úgy kiönteni szívét, hogy azt a sötétbe húzódó Mal végighallgatja (4). Az a Mal, akiért tinikora óta rajong, akivel kitapétázta a szobáját, és akiről olyan sok mindent fantáziált már (5). Némi beszélgetés és civakodás után (6) szétválnak útjaik... egészen másnapig, amikor is a bolondos dobos meglepetésként beköltözik a lány lakásába, mint legújabb albérlője (7). Az igazi fordulatot viszont az jelenti, amikor Mal egyezséget ajánl: kifizeti Anne tartozását, mitöbb berendezi az üresen tátongó lakást, ha a lány kamuból eljátssza, hogy a barátnője (8) - de természetesen igazi, gyengéd érzelmek kizárva (9). 

Gyakorlott NA olvasók ennyiből már simán összerakják a sztorit - én sem vagyok kivétel, de az az igazság, hogy ebben az esetben mindez nem érdekelt. Onnantól, hogy első percben elkapott a gépszíj, egészen a végéig kikapcsoltam az agyamat és sodródtam az árral, megélve a szereplők érzéseit, vagy éppen jókat mosolyogva rajtuk. 
Anne szimpatikus, aranyos hősnő, némi Bridget Jones beütéssel. Kylie Scott lányaiban egyébként is az a jó, hogy egytől egyig - tényleg - hétköznapiak, nem tökéletesek, és valóban úgy élik meg a velük történő hihetetlen és egyben szürreális dolgokat, ahogyan azokat valószínűleg mi is tennénk. Ebben az esetben például baromi realisztikus volt, ahogy Anne kezelte testet öltött bálványának lényét/viselkedését/jelenlétét. Továbbá szimpatikus volt, hogy narrációjának köszönhetően, a fejébe látva nem egy álszerény, visszahúzódó szűzlány gondolatait kellett végigolvasni, hanem azt, miként küzd a logikus gondolkodása az ösztöneivel. Én is belegondoltam, mit tennék, ha hirtelen nem csak megjelenne előttem rajongásom "tárgya", de olyasmiket ajánlana vagy csinálna, mint Mal...  És bizony rá kellett jönnöm, hogy feltehetően jómagam is egyszerre szeretném kinyírni (a hülye beszólásai/beégetései miatt), megtapizni, és kihasználni az alkalmat, hogy annyi időt töltsek vele, amennyit csak lehet. Szóval Anne tettei és gondolatai tökéletesen érthetőek, átérezhetőek, főleg, hogy fiatalos, bensőséges hangvételével úgy meséli el a dolgokat, mintha a barátnői lennénk. 
Ami pedig Malt illeti... *mániákus tekintet*... hát.... ő igazán lábrogyasztó. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva, tökéletes testtel rendelkezik, melyről nem hiányozhatnak a tetoválások, és nő legyen a talpán, aki ne szeretné húsvér valójában is látni azt a buta kitárt szárnyú madarat, miközben ez a félisten félmeztelenül hajlong, sétál, vagy tulajdonképpen bármit csinál, mégsem ettől lesz szívtipró. Örökmozgó, bolondozó, esetenként egomán énje teszi feledhetetlenné, na meg doboló ujjai. Úgy tud alfahím lenni, hogy közben nagyon is szertelen, laza és idióta. Ráadásul mindez remekül passzol dobos mivoltához. 
Anne-nel tökéletes párost alkotnak! Kezdettől fogva, érezhető köztük a kémia, olyannyira, hogy az olvasó minden pillanatban azt várja, mikor esnek már egymásnak, felrobbantva a világot. Csakhogy a szerző ezúttal tovább korbácsolta az izgalmakat, és megfűszerezte egy évődő, játékos adok-kapok háborúval az egészet, ami egyszerre volt szórakoztató, perzselő, és pillanatról-pillanatra szította tovább a tüzet. Mint tudjuk, a tiltott dolgok a legédesebbek...
Természetesen egy New Adult regényben kötelező elem a lelki sérülés, itt sincs másképp. Mal esetében rögtön az elejétől érezhető, hogy valami nem kerek, és ezt a környezete fura kérdezősködése és önnön hangulatváltozása is megerősíti, ugyanakkor egy-két elszólás alapján Anne sem kivétel. Amiben viszont más a Play az átlaghoz képest, az a titokzatosság. A jelek annyira szerteágazóak Malnél, hogy hiába tippelget az ember, nem feltétlenül jön rá, és ez nagyon jól is van itt. A szerelmi szál mellé remekül jön a pici rejtély és kutatás, extra izgalmat ad a műhöz.

Mindent egybevetve, a Play klasszisokkal felülmúlja a Licket. Vicces, szenvedélyes, pörgős, szereplői pedig szerethetőek. És idióták. Úgyhogy ha romantikus, humorban gazdag, perzselő, minőségi New Adult könyvre vágytok. bátran ajánlom. De figyelem, a Play hőmérséklet növekedést és mániákus tekintetet válthat ki olvasójából! Bizonyos esetekben mindez nagyfokú birtoklási vággyal is párosul, melynek legfőbb célpontja Mal.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Mal, Anne, Lauren
Kedvenc jelenet: ágytörős, és a beköltözés
Negatívum: -
Borító: 5/5




Nyereményjáték


Mivel a regény férfi főszereplője, Mal tölti be a dobos szerepét a Stage Dive zenekarában, adja magát, hogy ebben a játékban híres rockegyüttesek dobosait kell kitalálnotok. Minden blogon találtok egy képet az adott zenészről, és segítségként a posztokban elrejtve megtaláljátok a zenekar nevét is. A Rafflecopter megfelelő dobozába a dobos és az együttes nevét is be kell írnotok! Ha velünk játszotok, megnyerhetitek a három nyereménypéldány egyikét.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)






Nézzetek be a többi állomásra is

07/01 CBooks
07/03 Angelika blogja
07/05 Deszy könyvajánlója
07/07 MFKata Gondolatai
07/09 Insane Life
07/11 Sorok között
07/13 Dreamworld

2016. január 21., csütörtök

Jenny Han - A fiúknak, akiket valaha szerettem



Tegyük fel, hogy eddigi életed minden plátói szerelmének írtál egy levelet, amolyan búcsúlevelet, amikor lemondtál róla. Aztán a leveleket szépen eltetted, sok más emlékkel együtt. És aztán hopp - egyszer csak minden levelet elküld valaki a címzettnek. Kíííínos. Nos, pontosan ez történik Lara Jeannel, és a Blogturné Klub 8 tagja vele együtt éli most át, mi történik egy ilyen nagy dráma után! Tarts velünk Te is, hogy megtudd, ki mit szól és mindez hogyan változtatja meg gyökeresen az életét!


Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633994825
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Tóth István

Fülszöveg:
Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.
Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Saját véleményem:
Jenny Han a Nyár trilógia során nem igazán bűvölt el. Hiába mutattak a sorozat kötetei javuló tendenciát, hiába voltak aranyos kis limonádék, nem éreztem úgy, hogy hiányozni fog az írónő munkássága, ha többet nem olvashatok tőle. Ebből kiindulva jogosan kérdezhetitek, hogy akkor mégis mire fel ez a bejegyzés? Nos, az igazság az, hogy annak idején, amikor Deszy angolul olvasta, megragadott a lelkesedése, a gyönyörű borító és nem tudom, egyszerűen csak sodródtam az árral, bízva abban, hogy ezúttal nem egy Belly szintű főhőssel lesz dolgom.
Hát... eleinte rezgett a léc, felbukkant mindaz, amit nem kedveltem korábbról: tőmondatok sokasága, idegesítő főszereplő, nála is bosszantóbb, hisztis testvérek, gyerekes, valamint a szereplők tényleges korához nem illő viselkedés. Bár ez így nem teljesen igaz. Akadtak részek, ahol gond nélkül sodródtam a történettel, míg máskor szerettem volna behúzni magamnak egyet amiért belevágtam egy újabb Jenny Han sorozatba, miközben tudtam, hogy ebből én már legalább tíz éve kinőttem. Aztán egyszercsak arra eszméltem, hogy órák óta le sem tettem a könyvet, annyira elkapott a lendület. Élveztem, amit olvastam! Jenny Han a gyengébb kezdés után nem pusztán gyönyörűt mentett, hanem elvarázsolt, függővé tett. No, de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, miért.

A történet főszereplője a 17 éves Lara Jean Song, aki ahányszor úgy érzi, reménytelenül szerelmes egy fiúba, szerelmeslevelet ír neki, amit postázás helyett végül elrak pávakék kalapdobozába. A rituálé előnye, hogy így képes lezárni ezeket a szerelmeket és továbblépni.
Sok évvel korábban is így tett, amikor Josh, legnagyobb szerelme, aki egyben a Song nővérek legjobb barátja és szomszédja, váratlanul összejött nővérével, Margot-val. Egy nap azonban, Margot elutazását követően, a doboz eltűnik, a levelek pedig egykori szerelmei postaládájában landolnak, ezzel mintegy valóra váltva Lara Jean legkínosabb rémálmát.  Hogy a lány mentse a menthetőt, és ne tűnjön annyira cikinek, alkut köt a levelek egyik tulajdonosával, a suli leghelyesebb srácával, Peterrel, akinek szintén kapóra jön egy kamukapcsolat. Míg Lara Jean Josh elől menekül, addig Peter exbarátnőjét szeretné visszahódítani a kis látszat afférral, ami azonban rengeteg hazugságot és galibát szül...

Klisé klisé hátán, igen. A helyzet az, mégis nagyon jól működő klisékről beszélhetünk, melyek egyáltalán nem idegesítőek, inkább üdítőek. Hiába tűnnek külső szemlélőként gyerekesnek vagy unásig ismételtnek, élesben mindennek nyoma vész és csak a pozitív hatása érződik. Ám a klisék mellett azért új keletű gondolatok is felbukkannak szép számmal. Elsőnek rögtön ott van a búcsúzó szerelmeslevelek ötlete. Zseniális!
A plátói szerelem olyan, amit legalább egyszer - de jellemzően többször is - mindenki átél, főként tiniként, és az, hogy ezektől Lara Jean úgy igyekszik megszabadulni, hogy kiad minden benne felgyülemlett érzelmet, mintha az illető szemébe mondaná, jó gondolat. (Az más tészta, hogy én kicsit komolyabb levelekre számítottam, elfelejtve, hogy nem shakespeare-i karakterrel van dolgom, hanem egy fiatal lánnyal.)  A baj ott kezdődik, ha ezek a levelek az ember tudtán kívül célba érnek. Elképzelni sem merem, mennyire kellemetlen érzés lehet, én tuti, hogy a föld alá süllyednék, szóval ebből a szempontból abszolút érthető, hogy a lány az első útjába kerülő menedék után nyúl, ami ebben az esetben Peter és a kamukapcsolat.
Tetszett, hogy Lara Jean tisztában volt egy ilyen hazugság következményeivel, mégis felvállalta az esetleges komplikációkat, mert úgy ítélte, ez a kisebb rossz. Az ember képes az aktuális jót választani, még akkor is, ha az hosszabb távon rosszabb, mint ami jelen helyzetben várna rá. Fiatalon meg aztán pláne könnyű elódázni az apokalipszist. Számomra emiatt vált szerethetően emberivé a hölgyemény. Itt láttam és tapasztaltam meg a karaktere valódi lényét. Addig csak annyit tudtam róla, amennyit az írónő a számba rágott, viszont az annyira száraz és ellentmondásos volt, hogy unszimpatikussá tette őt.

Lara Jean karaktere a tettei által válik egyre szerethetőbbé (és hála az égnek igen távol áll Belly személyiségétől).
Aranyos, vidám lány, ámde tipikus középső testvér, aki felnéz már-már anyai szerepet betöltő nővérére, ugyanakkor mindent megtesz húgáért is, és valahogy megreked ebben a kettősségben. Mindig a második helyre szorítja magát, mindegy hogy pasiügyekről van szó, szórakozásról vagy családról. Ennek következtében viszont olyan, mintha nem is 17, hanem 14-15 éves lenne. Túl naiv.
Aztán jön Peter, és észrevétlenül felszínre hozza Lara Jean igazi énjét. Kinyitja, szélesebbre tárja előtte a világot, és átrendezi az érzelemvilágát. Mindezt olyan láthatatlanul, hogy nem csak a lány, de én sem eszméltem rá, míg az apuka ki nem mondta, mennyire pozitívan formálódott az elmúlt hónapok során csemetéje.
Ám Peter még valamit elér úgy, hogy azt senki észre sem veszi, elrabolja a női szíveket...

Sokáig nagy Josh drukker voltam, mert hát éljenek a cuki szomszédfiúk, le a menő sulikirályokkal. Csakhogy apró, jelentéktelennek tűnő gesztusokkal, szavakkal, érzelmekkel Peter úgy tört fel, mint a talajvíz, én meg azon kaptam magam, hogy összecsomagoltam a sátramat, és átcuccoltam a Team Peter táborba.
Ő tipikusan az a sablonsrác, akiért odáig vannak a lányok, de igazából senki nem tudja, milyen is valójában - ami ugye megint csak klisé... lenne, ha Peter csak és kizárólag szent lenne, de nem az. Vannak furcsaságai, amiért lehet rá haragudni, de közben elég egy hülye beszólás tőle és az ember lánya elolvad. És még csak azt sem lehet mondani, hogy örök szerelmet kínál, vagy nagy ajándékokkal halmozza el választottját. Nem. Ő az apró részletek embere.
Ami pedig a páros kapcsolatát illeti, a legjobb értelemben vett hétköznapi cukisággal tudnám jellemezni. Nem instant láv, nincsenek rózsaszín felhők vagy nagy ígéretek. Két kamasz van, némi kémiával fűszerezve, ami magától teszi a dolgát. De azt úgy, hogy a végére mindenki azt kívánja, ez ne egy kamukapcsolat legyen.
Persze ott van még az a rengeteg bonyodalom is, amit Peterék szövetsége okoz. Ahogy telnek a napok, úgy gabalyodnak bele jobban és jobban, egyre több résztvevőt bevonva hazugságuk hálójába.

"Különös érzés az, amikor az ember olyan sokáig vágyik valamire, vágyik valakire, majd egy szép napon, hirtelen elillan az egész."

A nyilvánvaló leveles-romantikus szál és konfliktus mellett azonban ott van még Janny Han már-már védjegyének számító családi vonatkozása is. Ha valami igazán ütős volt a Nyár trilógiában, akkor az a testvéri és ilyen-olyan rokoni szálak kidolgozottsága. Ezúttal sincs ez másként, kapunk egy nővér triót, egy magányos apukát, és egy elhunyt édesanyát, aki ugyan nem árnyékolja be a kis család életét, hiánya mégis érezhető.
Örülök, hogy Jenny Han nem az anya halálára helyezte a hangsúlyt, és hogy nem ezen keseregtünk, mert bár tényleg szörnyű tragédia, mégis sokszor felmerülő téma a regényekben, ellenben a hosszabb távú, leülepedett hatásával. Itt pedig többek között ezt figyelhettük meg azáltal, hogy a három lány életét miként formálta az anya hiánya. Továbbá ehhez társult egy külön testvéri szál is, mely egyáltalán nem volt felhőtlen, mindegyikük követett el ostobaságokat, mégis ettől vált igazivá. Nekem ugyan nincs testvérem, de a szüleim révén volt szerencsém testközelből megtapasztalni, milyen eltéphetetlen kötelék is ez. Mennyivel másabb, mint egy barátság. Ebből nem lehet kiszállni, úgy kiírtani, mintha nem is létezett volna. Tegyen bármit a másik, akkor is a testvérünk vannak. De ez visszafele is működik. Egy testvérnek meg kell felelni, nem lehet átgázolni az érzésein, ellenkező esetben akkora fájdalmat okoz, mint semmi más. Ez mind-mind olyan dolog, amit a Song nővérek mellett átélhetünk; jót is, rosszat is. Külsősként mondhatom, hogy sokszor bosszantott Kitty, vagy hogy Margot-tól a falra másztam, de nem az én testvéreim, így én nyugodtan vehetem a képzeletbeli péklapátot, Lara Jean nem. Neki maradnak a következmények, a fájdalom vagy a boldogság.

Összességében azt tudom mondani, a számtalan klisé, az egyszerű írásmód vagy a kiszámíthatósága ellenére, A fiúknak, akiket valaha szerettem egy rettentő aranyos és egyben szórakoztató regény. Rég találkoztam már olyan tipikus, romantikus YA könyvvel, ami ennyire magába foglalta volna a műfaj lényegét. Hétköznapi, humoros, olvadozós, karakterközpontú, szerethető, habkönnyű történet, amit csak imádni lehet. Ha szeretitek a szerelmes, családcentrikus sztorikat, akkor szívből ajánlom! Jutalmul pedig egy kis keleti kultúrát is megismerhettek.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Lara Jean, Peter
Kedvenc jelenet: Peter levelei és kb minden Peter-Lara Jean jelenet
Negatívum: Gen (Peter exe)
Borító: 5/5




Öltözz a könyvhöz!








Nyereményjáték


A történet szerelmes üzenetei minket is megihlettek!
Ebben a játékban számunkra kedves és emlékezetes szerelmes levelekből gyűjtöttünk nektek részleteket. Arra vagyunk kíváncsiak, melyik könyves szerelmes párhoz tartoznak.
(A páros mindkét tagjának nevére kíváncsiak vagyunk, de nem leszünk szigorúak - keresztnév is elég, a lényeg, hogy egyértelmű legyen.)
Ha megvannak a nevek, már csak be kell őket írnotok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és a tiétek lehet a könyv 3 példányának egyike!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, amennyiben valaki nem jelentkezik 72 órán belül, új nyertest sorsolunk.


Részlet a szerelmeslevélből:
“Hogy miért ebbe a könyvbe írok? Miattad. Te tanítottál meg rá, hogy szeressem, pedig korábban megvetéssel tekintettem rá. Amikor nyitott szívvel és elmével másodszorra is elolvastam, mérhetetlenül kétségbeestem, másfelől viszont irigyeltem Sydney Cartont. Igen, Sydney-t, mert bár nem is remélhette, hogy a nő, akit szeret, viszontszereti majd, legalább beszélhetett neki az érzéseiről. Ő legalább tehetett valamit, hogy bizonyítsa szenvedélyét, még ha az a szenvedély halálra is volt ítélve.
A halált is vállaltam volna, hogy elmondhassam neked az igazat, ….. - ha bizonyos lehettem volna benne, hogy én leszek az, aki meghal. Ezért irigyeltem tehát Sydney-t. Mert szabad volt.”




Nézzetek be a többi állomásra is

01/16 CBooks
01/21 Dreamworld