2022. szeptember 16., péntek

Vi Keeland & Penelope Ward - Hate Notes

 
Vi Keeland - Penelope Ward: Hate Notes - Adok-kapok
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635971046
Oldalszám: 368 oldal
Fordító: Kereki Noémi

Fülszöveg:
Ez ​volt a leggyönyörűbb szerelmes levél, amit valaha olvasott. Bárcsak neki írták volna!
Minden egy esküvői ruhába varrt titokzatos kék üzenettel kezdődött.
Valami kék.
A sosem viselt menyasszonyi ruhámat mentem eladni egy használtruhaboltba. Ekkor találtam meg egy másik menyasszony „valami régijét”. Egy lélegzetelállító, tollas, egyedi tervezésű ruha bélésébe volt tűzve a legszebb üzenet, amit valaha olvastam: „Köszönöm, hogy valóra váltottad minden álmom.”
A kék levélpapíron dombornyomással a Reed Eastwood név szerepelt, aki nyilvánvalóan a földkerekség legromantikusabb férfija lehetett. És mint kiderítettem, a legvonzóbb is. Bárcsak itt véget értek volna az igaz szerelemmel kapcsolatos képzelgéseim! Mert azóta megtudtam egyet s mást Mr. Romantikáról. Arrogáns, cinikus és lekezelő. Én aztán tudom! A sors fintorának köszönhetően ráadásul még az új főnököm is.
De ez nem fog megakadályozni abban, hogy kiderítsem, mi a története az utolsó szerelmes levelének. Annak a szerelmes levélnek, aminek nem a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” lett a vége. Az a történet azonban semmi ahhoz képest, ami köztünk van kibontakozóban. Egyre forróbb, csábítóbb és meglepőbb – őrjítőbb, mint bármi,
amit el tudtam volna képzelni.
Valami új.
De fogalmam sincs, hogyan fog végződni…
Hagyd, hogy magával ragadjon!

Saját véleményem:
Sokszor említettem már, hogy Vi Keeland neve számomra egyet jelent a kikapcsolódással. Az általa írt regények feltöltenek és végtelenül szórakoztatnak, ezért előszeretettel nyúlok hozzájuk, ha valami könnyedre, ugyanakkor minőségire vágyom. Penelope Wardtól ugyan nem olvastam még túl sok mindent, de amit igen, azt szerettem. Kettejük elegyéről pedig nyugodtan kijelenthetjük, hogy bombasztikus!

"– […] ki kell találnod, hogyan szeresd azt az életed, amid most van, amíg azon az életen dolgozol, amit szeretnél."

A fentebbiek tekintetében arra számítottam, hogy az Adok-kapok is egy könnyed, kissé túlfűtött, humoros románc lesz, ami lényegében igaz, ám Reed titka némileg árnyékol rajta. No nem nagyon, épp csak annyira, amennyire a történetnek szüksége van rá; ráadásul a szerzőpáros humora kellő mértékben egyensúlyozza is ezt az állapotot.
Ahogy azt már megszokhattuk Vi Keeland és Penelope Ward duójától, ezúttal is egy igazán mókás nyitánnyal vetjük bele magunkat az eseményekbe. A regény hősnője, Charlotte, meghiúsult esküvőjét követően arra készül, hogy beadja menyasszonyi ruháját egy használtruha boltba, csakhogy az üzletben beleszeret egy másikba, aminek a bélésében gyönyörű üzenet rejlik. Minden észérvet sutba hajítva hazaviszi a másik ruhát, és kissé ittasan nekiáll kinyomozni, ki írhatta azokat a sorokat. Hamar megtalálja a szerzőt, s innentől kezdve Charlotte mindent elkövet azért, hogy megismerhesse a kék cetlis férfit. Olyannyira, hogy a puszta szerencsének köszönhetően kollégákká válnak. Új munkája pedig lehetőséget teremt arra, hogy ostrom alá vegye a zárkózott Reedet, s meghódítsa.

A cselekményt akár klisésnek is nevezhetnénk, hisz egyértelműen Charlotte és Reed egymásra találása kerül fókuszba, viszont az a helyzet, hogy a szerzők csavartak egyet a dolgon, és ezúttal a páros női tagja válik rámenőssé, ő az, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy kibillentse főnökét megszokott stabilitásából. Charlotte személyében egy kissé szerencsétlen, ámde vidám, szeleburdi lányt kapunk, aki életkörülményei ellenére próbálja élvezni az életet - például úgy, hogy listát ír arról, miket szeretne még megvalósítani. Míg Reed tipikus hűvös, kissé arrogáns macsó, az a típus, aki látszólag csak és kizárólag a munkájának él. A valóság viszont egészen más, Reed valójában egy érző, melegszívű fickó, akinek megvannak a maga indítékai arra, miért nem akar kapcsolatba bonyolódni - azon túl is, hogy nem olyan régen hiúsult meg az esküvője. 
Hosszú és rögös út vezet kettejük egymásra találásáig: ahhoz, hogy Charlotte meghódíthassa Reedet, rengeteg falat kell lerombolnia, ám az együtt átélt hol mókás, hol hajmeresztő élményeik - melyek sokszor túlmutatnak az irodai környezeten, s egészen vad helyekre vezetnek - egyre közelebb és közelebb sodorják őket egymáshoz. És ehhez bizony nagyon jó löketet ad Charlotte zakkant listája. A regény fő kérdése viszont nem az, hogy valójában szeretik-e egymást, hanem az, hogy lehet-e közös jövőjük.

Az Adok-kapok egy lassan építkező, ám annál érzelmesebb olvasmány, amiben a karakterek együtt és külön-külön is hosszú utat tesznek meg a kezdet és végpont között. Megannyi hullámhegy és -völgy tarkítja útjukat, amik hol mosolyt csalnak az olvasó arcára, hogy pedig könnyeket. Rengeteg őrült, mókás, meghökkentő vagy éppen szívfájdító pillanatnak lehetünk tanúi, és persze a szenvedély sem hiányozhat.
Elsősorban tehát a zsáner rajongóinak ajánlom, azoknak, akik szeretnének egy érzelmes, mégis humoros könyvet tartani a kezükben, olyat, ami egyszerre bohókás és komoly, perzselő és megrendítő.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Reed, a nagyi és Charlotte
Kedvenc jelenet: mókusos, hűtős
Negatívum: Charlotte nyomulása néha sok volt
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!

2022. szeptember 7., szerda

Astrid Scholte - Négy halott királynő

Astrid Scholte: Négy halott királynő
 
Kiadó: Alexandra Kiadó
ISBN: 9789635822928
Oldalszám: 448 oldal
Fordító: Babits Péter

Fülszöveg:
Kvadria ​világának négy régiója csak egymásra utalva képes létezni: Árkia termékeny földjei látják el élelemmel a birodalom népét, Eóniának köszönhetőek a legújabb technológiai csodák, Lüdia kreatív lelkei nyújtanak szellemi táplálékot, és Tória a kvadránsokat összekötő kapocs. A birodalom törékeny békéjét négy királynő óvja.
A tizenhét éves Kerália első látásra ugyan ártalmatlannak tűnik, de valójában ő Kvadria legelszántabb és legügyesebb tolvaja és szélhámosa. Ezzel szemben Varin Kvadria legfelvilágosultabb régiójának józan, becsületes polgára – nem csoda, hogy találkozásukból semmi jó sem sülhet ki. Kerália mindkettejük életét veszélybe sodorja, amikor ellop egy csomagot Varintól, ráadásul pedig belekeverednek egy, a teljes birodalmat átszövő összeesküvésbe, amely a négy királynő életét követeli.
Kezdetben kelletlen érdekszövetségük tétova románccá alakul, de a túléléshez és a közös élet esélyéhez fel kell fedniük a négy halott királynőt maga mögött hagyó összeesküvés sötét titkait – és szembe kell nézniük saját múltjukkal is. Az óra pedig ketyeg…
Astrid Scholte kíméletlen tempót diktáló, fordulatokban gazdag Young Adult regénye mesterien ötvözi a krimi, a fantasy és a sci-fi elemeit, és nem hiányzik belőle a kaland és a szerelem sem.

Saját véleményem:
Astrid Scholte regénye azóta piszkálta a fantáziámat, mióta megláttam a csodaszép magyar borítóját. A borítót, ami alapján - a fülszöveg ellenére is - könnyű téves következtetéseket levonni. Na nem a történet minőségét, sokkal inkább a zsánerét illetően.
Töredelmesen bevallom, hogy én egy ízig-vérig fantasy kötetre számítottam királynőkkel, orgyilkossal, titkokkal, intrikákkal és minden egyébbel megfűszerezve, ami elengedhetetlen egy izgalmas sztorihoz. A Négy halott királynőben mindez megvan,  azonban sokkal inkább sorolható a sci-fi és disztópia zsánereibe, mintsem a fantasyébe. De hogy ez baj lenne? Nem, cseppet sem!

"– Néha egyszerűen azért vallunk kudarcot, mert arra vagyunk ítélve, nem pedig sikerre.
– Néha pedig a kudarc a siker kezdete."

Élt egykoron egy király, aki négy feleséget hagyott maga után. Ezek a nők úgy döntöttek, négy egységes részre darabolják Kvadriát, és mindegyikük egy-egy rész felett fog uralkodni. Hogy kötelességükről ne vonja el más a figyelmüket, létrehoztak egy szabályrendszert, melynek értelmében megállapodtak, hogy a majdani királynők nem pazarolhatják idejüket szerelmi viszonyokra, kötelesek negyvenöt esztendős korukig leányutódot nemzeni, akit a saját kvadránsában, anyjától távol nevelnek és készítenek fel az uralkodásra, illetve, hogy megkoronázásuk után nem hagyhatják el többé az aranykupolás palotát, ahol együtt, közösen élnek és uralkodnak. Sok-sok generáción át mindez működött is, azonban történetünk jelenében rengeteg titok, ármány, vágy és káosz gyengíti Kvadria uralkodóházát, ami jogos örökösök híján romba dőlni látszik, amikor valaki elkezdi meggyilkolni a királynőket. 

Hat nő szemszögén keresztül követhetjük az eseményeket, ami egyszerre több idősíkon játszódik. Egyrészt mind a négy kvadriai királynő saját fejezet(ek)et kap, melyek során megismerhetjük őket, a személyiségüket, a mások elöl gondosan leplezett álmaikat, vágyaikat, viszonyaikat, titkait - amikből bőven kijut. Hiába a szigorú szabályok, a négy uralkodó is ember: éreznek, sóvárognak, terveket szövögetnek. Mindemellett pedig az egymással kialakított királynővéri viszonyuk sem annyira egyértelmű, mint ahogy a  látszat mutatja. Zsarolás, titkos viszony, sorsdöntő titok és megannyi intrika szövi át Harmónia palotájának sötét, veszélyekkel teli folyosóit, ahol a halál árnyként suhan keresztül. 
A királynők fejezetei közé ékelődve azonban megismerhetünk egy másik történetet és sorsot is, Keráliáét, az ugyancsak súlyos titkokat rejtegető tóriai tolvajlányét. Fiatal kora ellenére Kerália a tolvajhálózat legjobbja, ügyesen emel el bármit, amire főnöke rámutat, legyen szó ékszerről vagy különleges információkat rejtő chipekről. Ezenfelül Kerália az események legfőbb mozgatórugója és a külvilági kalauz is. Míg a királynők révén a palotabéli élettel és rendszerrel ismerkedhetünk meg, addig a családjától megszökött, nincstelen lány végigkalauzol minket a tóriai bűnbandák alvilági központjától kezdve két másik kvadránson, melyek során bepillantást nyerhetünk abba, miként is él a nép. 

A történet egyik legsarkalatosabb pontja a világépítés. Astrid Scholte egy igazán komplex világot álmodott meg, melynek történelme épp olyan hangsúlyos, mint egyes részei. Kvadria négy, egymástól jócskán eltérő részre oszlik mind fejlettségét, mind színvonalát, mind pedig eszméit tekintve: Árkia a legvisszamaradottabb, ahol földműveléssel foglalkoznak és elutasítják a technikát, míg a zord, hideg Eóniában felhőkarcolókban élnek az emberek, kiölve magukból minden érzést. Itt még azt is megszabják genetika alapján, kinek mikor kell meghalnia (igen, mesterséges elaltatással). Ezzel szemben Lüdiában a művészeteké, a féktelen élvezeteké és a bohém életé a főszerep, Tória pedig egyféle kikötőként és kereskedelmi központként működik. Illetve itt üzemel a Dokk, ami a sötét üzelmek központja, s itt húzza meg magát Kerália is.
Az első száz oldal főként a világ feltérképezésére szolgál, ami őszintén szólva elég megterhelő és unalmas. Nehéz átlátni a nagy egészet, amin a különféle cirkalmas elnevezések sem segítenek. Mindazonáltal érdemes átrágni magunkat rajta, mert a folytatás igazán kalandos, fordulatokban és cselszövésekben gazdag. 

Keráliának sikerül egy eóniai futárfiútól ellopnia egy olyan chipet, ami tartalmazza a négy királynő halálának pontos részleteit, s amikor a lány válik a gyilkosságok egyetlen tudójává, megkezdődik az üldözés. Egykori barátja és főnöke hajtóvadászatot indít ellene, miközben a meglopott eóniai futár, Varin válik Kerália egyetlen szövetségesévé. Bizalmatlanságuk ellenére kénytelenek lesznek megbízni egymásban és kideríteni ki és mi áll a gyilkosságok hátterében.
Az erkölcstelen tolvaj, valamint a talpig becsületes futár versenyfutása az idővel és ellenségeikkel nem csupán ütemes folytatást, de vérpezsdítő kalandot és tengernyi érzelmet ígér, mely során hőseinknek szembe kell nézniük múltjukkal, s mindazzal a teherrel, ami a lelküket nyomja, miközben gyengéd érzelmek lobbannak közöttük. 
Vajon mikor jön el Varin halálnapja? Mi nyomja Kerália szívét? Kié lesz a HIdRa nevű csodaszer, mely megmenthet egyetlen életet? És a legfontosabb: ki áll a gyilkosságok hátterében?
 
A Négy halott királynő a lassabb indítás ellenére egy pergő történet, amiben senki és semmi nem az, aminek látszik. Ha szeretitek a nyomozós, meghökkentő csavarokkal tűzdelt, intrikákon alapul történeteket, akkor szívből ajánlom. Akkor is, ha nem vagytok oda a romantikáért, ugyanis Kerália és Varin kapcsolata leheletfinomságú, épp csak annyira van jelen, hogy még jobban összekuszálja a dolgokat. Sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a karakterekre, azok mozgatórugóira, valamint múltjukra.
Hangulatában engem sokszor emlékeztetett a Hat varjúra, illetve A beavatottra, és bár eleinte furcsa volt a piszkos, bűnözőktől hemzsegő kikötői légkör, a technológiailag csúcson járó, steril Eónia és a palota középkori atmoszférájának keveréke, idővel mégis szépen összeállt az egész. Szerettem Kerália küzdelmeit, és azt, ahogyan pimaszságával előcsalogatta az érzelemmentes Varin érző oldalát, a nyomozás pedig elképesztett. Mint ahogyan a hatodik narrátor, akinek maradjon rejtve a kiléte. 


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Kerália, Varin
Kedvenc jelenet: a palotabéli "nyomozás", Varin titkos álma
Negatívum: sajnálom, hogy a nevek magyarosítva lettek, semmi értelme, mivel nem beszélőnevek, így meg inkább csak gyerekes és idegen
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!

2022. szeptember 4., vasárnap

Serena Valentino - Anyád a tét


A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Serena Valentino Gonosztevők c. sorozatának legújabb része, az Anyád a tét. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Gothel és nővérei történetét, a három boszorkányét, akik soha nem hagyták még el anyjuk, a Holtak királynőjének birodalmát. Tartsatok velünk, és ismerjétek meg Nyanya banya szívfájdító múltját, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát.
 
 
Serena Valentino: Anyád a tét
 
Kiadó: Manó Könyvek
ISBN: 9789635841974
Oldalszám: 328 oldal
Fordító: Halmai Gergely

Fülszöveg:
Mindenki jól ismeri a bűvös aranyvirágról szóló mesét, melyre egy vén boszorkány áhítozik, hogy segítségével fiatal és szép maradhasson. Ám az mégis egy beteg királynőé lesz, akinek aztán varázslatos hajú leánya születik. A boszorkány, aki nem hajlandó lemondani a virág varázserejéről, elrabolja a kis hercegnőt, majd egy toronyba zárja, és sajátjaként neveli fel. A hercegnő végül mégis rájön, hogy ki ő, és legyőzi a vén boszorkányt.
Ám ez csak a történet egyik fele. Mi a helyzet a vén Gothellel? Honnan jött? És hogy bukkant rá a varázserejű virágra? Íme, egy változat az ő történetéről, mely évszázadokig a homályban maradt… egészen mostanáig. Egy mese anyákról és lányokról, fiatalságról, és sötét mágiáról. Ez a Banya története.

Saját véleményem:
A Gonosztevők világa - címszereplőihez méltón - végtelenül sötét és baljóslatú. A Disney mesék színes-szagos, habos-babos hangulatától eltérően Serena Valentino egészen új perspektívába helyezi a már jól ismert történeteket, egyszersmind lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasó megismerhesse az érem másik oldalát: a főgonoszokét. Azokét, akikre szeretünk eredendően bűnösként gondolni. 
De mi van akkor, ha a múltjukat mélyen átitatja a fájdalom, ha ők is - mint oly' sokan mások -, csupán szeretetre, törődésre vágytak egykoron, ám valami folytán környezetük áldozataivá váltak?

"- (...) A világ sötét, önző és kegyetlen hely. Hacsak a legkisebb jót is felfedezik az emberek, rögvest tönkreteszik."

Az Anyád a tétben Nyanya banya történetével ismerkedünk meg, s ahhoz, hogy megértsük, miként válik azzá a mániákus banyává, aki elrabol egy csecsemőt és toronyba zárja tizennyolc esztendőre, vissza kell repülnünk az időben pár száz évet. Egészen addig a fiatal Gothelig, aki nővéreivel (Azáleával és Kankalinnal) a holtak erdejében él. Anyjuk, Manea a történelem egyik leghatalmasabb és legrettegettebb boszorkánya, a holtak királynője, aki mit sem törődve lányaival, leginkább féltett raponc virágjait ápolgatja, miközben gyermekei arról álmodoznak, milyen lehet a határon túli élet. 
A holtak erdejének monotonitása azonban végleg megszűnik azon a napon, amikor a falusiak megszegik az alku rájuk eső felét, s holtaikat immár nem adják át Maneának. A királynő kegyetlen és brutális megtorlása után Gothelnek és nővéreinek választaniuk kell: felveszik végre anyjuk vérét s erejét, ezzel mintegy összekapcsolódva egymással, vagy gyáván megfutamodnak? Gothel másra sem vágyik, nővérei viszont kevésbé eltökéltek. Kanka és Azálea nem akar ártatlanokat gyilkolni, arra sem vágynak, hogy ők irányíthassák a holtakat... életre, színekre áhítoznak, ami a kopár, sötét, halott vidéken nincs jelen. Ugyanakkor Gothel szeretne anyja nyomdokaiba lépni, királynővé válni és továbbvinni családjuk örökségét úgy, hogy közben szeretett nővéreitől se kelljen elválnia - hisz ők az elsők számára.

Gothelék mottója ("A három nővér. Együtt, mindörökké.") a regény legmeghatározóbb eleme, egyben mozgatórugója is. Testvéri szeretetük felülírja önnön vágyaikat, befolyással bír tetteikre, de még az élet-halál véglegességén is túlmutat. 
Mélyen megható a három lány egymás iránti, s nem utolsósorban feltétel nélküli szeretete, ami rendre visszaköszön a történet több pontján is, s olyan témákat feszeget, mint az elengedés, a görcsös ragaszkodás, vagy éppen a másik boldogságának megteremtése. Három, látszólag nagyon különböző karakter, a szívük mégis egyszerre és ugyanazért dobban: egymásért. És ettől lesz igazán gyönyörű az ő sztorijuk, attól, hogy mind Kanka, mind Azálea, mind pedig Gothel vágyik valamire, mégis képesek beáldozni azt annak érdekében, hogy a másiknak jó legyen. Áldozatuk azonban néha túl sokat követel tőlük: az életüket (nem feltétlen a szó szoros értelmében).
Épp ezért ez a már-már fanatikus rajongás olyan morális kérdéseket is felvet, mint az, hogy: hol húzódik a határ a szeretet és az őrület között? Illetve arra is választ keres, hogy mennyire és milyen mértékben szabad beleavatkoznunk mások életébe vagy épp halálába. Mi az a pont, ahol meg kell állni?
Serena Valentino nagyon távolról indítja Nyanya Banya történetét, olyan irányból, amire szerintem a legtöbben nem is gondolnánk, egy ponton viszont valóban értelmet nyer a virág iránti őrült rajongása, na meg a távollétei.

Az Anyád a tét karakterközpontú, szinte végig Gothelé a narratív főszerep, ami határozottan a kötet előnyére válik. Nincsenek szerteágazó szálak, felesleges karakterek, drámák, csak és kizárólag a Sötét nővérek jelennek meg és jó szokásukhoz híven kuszálják össze az eseményeket. Két boszorkánytrió, s az ő felülírhatatlan testvéri kötelékeik. Ennyi, se több, se kevesebb. Na meg jó adagnyi élőhalott.
Ezzel pedig el is érkeztünk a könyv atmoszférájának témájához, amiről úgy érzem, illik szót ejtenem. Szinte minden egyes résznél kiemeltem eddig a sötét, komor, mételyező hangulatot, ami átitatja a lapokat. Ám azt kell mondanom, a sorozat korábbi kötetei közül egyik sem volt ennyire creepy és dark, mint az Anyád a tété! Parancsszóra feltámadó, foszladozó holtak, sírokkal teli, komor erdő, kegyetlen mészárlások, családgyilkosságok, hollók és egy sor olyasmi, amivel a legvadabb rémálmaimban se szeretnék találkozni. Tim Burton viszont határozottan megirigyelhetné ezt a fantáziavilágot, ahol a holtak királynőjük parancsára építkeznek, fel- és kiszolgálnak, ölnek vagy épp csatába vonulnak. Hátborzongató. És tudjátok mit? Hátborzongatóan jó is! Imádtam Jákob lovagot, a magas, egyre inkább foszladozó, titokzatos halottat, akit a holtak királynője szerelmének hív, s aki olyan féltőn óvja Gothelt, mint saját gyermekét. A többiektől meg csak simán frászt kaptam, s nem egyszer úgy éreztem magam, mintha az Addams Family és a Mások összegyúrt világában bolyonganék, ahol fojtogatóan sivár az élet, s ahol még az is megeshet, hogy kivájt szemű gyermekek jönnek velem szembe, miközben valaki Vidám cetliket aggat a fákra, sírokra.

Nem hibátlan történet, vannak benne kisebb-nagyobb logikai bukfencek, és a vége is egy kicsit túl gyors, számomra mégis ez lett a sorozat kedvenc kötete. Gothel és a nővérei története mélyen érintett, volt pont, amikor annyira belesimultam a regénybe, illetőleg átvettem a szereplők fájdalmát, hogy akaratomon kívül kiejtettem a kezemből a könyvet, vagy épp a gyomrom szorult össze. Érzelmileg nagyon intenzív élmény volt, olyan, ami elborzasztott, összetört és felháborított. Sokszor sírni vagy sikítani lett volna kedvem, de nekem, mint olvasónak, az a szerep jutott, hogy némán végignézzem, hogyan rohan egy fiatal, álmokkal és szeretettel teli lány saját vesztébe mások fondorlatainak köszönhetően. 
Különleges, felkavaró utazás ez, nem szokványos díszletbe ágyazva. Gyerekeknek semmiképp sem ajánlom! Felnőtteknek annál inkább - akár halloweenre is. Az Anyád a tét egy fordulatokban és  ármánykodásban bővelkedő, cselszövésekkel tarkított regény a testvéri szeretet erősségéről, és arról, hogyan válik valaki a környezete áldozatává. Mágia, vér, halál, nekromancia és a jól ismert történet az aranyhajú lányról, akit tizennyolc évre toronyba zárt mostohája. 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Gothel, Kanka, Jákob lovag, Flynn
Kedvenc jelenet: A leghosszabb éj, Jákob búcúsja és Flynn villantom a szívtiprót jelenete
Negatívum: a vége nekem le lett darálva, és volt egy kis baki az éveket illetően is
Borító: 5/5
Sorozat: Gonosztevők #5 (önállóan nem ajánlom)
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során Gothel, Azálea és Kankalin triójához hasonló boszorkánynővéreket keresünk. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a fotón látható három boszorkány nevét.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

09/04 Dreamworld
09/06 Csak olvass!
09/08 Utószó

2022. augusztus 30., kedd

Jane Austen - Meggyőző érvek


Jane Austen népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Regényei rengeteg írót és rendezőt megihlettek az évek során. A Menő Könyvek nemrég gyönyörű kiadásban jelentette meg Jane Austen életművének egyik újabb darabját. A már megjelent kötetek mellett az írónő egy újabb klasszikusát tarthatjuk a kezünkben lenyűgöző változatban. Tarts bloggereinkkel a turnén, olvasd el az ajánlóinkat, és légy az a szerencsés olvasónk, aki a blogturné végén megnyeri a Meggyőző érvek legújabb kiadását!
 
 
Jane Austen: Meggyőző érvek
 
Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789635841875
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Tomori Gábor

Fülszöveg:
Jane Austen hatodik, egyben utolsó regénye már halála után, 1818-ban jelent meg először. A történet Sir Walter Elliotról és három lányáról szól, akik közül csak Mary, a legkisebbik ment férjhez. A legidősebb, Elisabeth hiába vár gőgösen somersetshire-i kastélyukban rangos házasságra, a középső testvért, a regény főhősét, Anne-t pedig, lebeszélték arról, hogy házasságot kössön szerelmével, a fiatal, vagyontalan Wentworth tengerésztiszttel. Az egykori szerelmesek nyolc év után véletlenül újra találkoznak, ami azért is érdekes, mert az idő múlásával aztán fordult a kocka: Sir Walter pazarló életmódja miatt kénytelen bérbe adni a birtokát, és elköltözni, az azóta kapitányi rangra emelkedett korábbi udvarló viszont fényes pályát futott be, meggazdagodott, és most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet... csak Anne Elliot nem...
Hosszas bonyodalmak, kölcsönös büszkélkedés és féltékenykedés után vajon végül újra egymásra találnak hőseink?
A Meggyőző érvek a legérettebb - és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott - Austen-regény, amit nem az erény és a hűség felemelő példái tesznek maradandóvá, hanem a karikaturisztikusan jellemzett, hiú, üresfejű, páváskodó, csacska alakok pompás galériája.

Saját véleményem:
Forrás: Little Moon Dance
A Meggyőző érvek Jane Austen utolsó befejezett regénye, ami halála után hat hónappal jelent meg. És bár már a 19. században is jól fogadta az olvasóközönség, valódi hírnevet és elismerést csak a 20-21. században kapott. Azóta rengeteg tudományos értekezés látott napvilágot a szerzőről és műveiről, ám mind közül e történetét tartják a legérettebbnek - főként hősnője, Anne érettsége miatt.

"– Úgy van. Mi bizony nem feledjük el olyan könnyen a férfiakat, mint ők bennünket. De ez inkább végzetünk talán, mint érdemünk."

Az események középpontjában Anne Elliott áll, aki második gyermekként látta meg a napvilágot. Családja többi tagjával ellentétben ő egy szerény, jólelkű, éles eszű, intelligens lány, tele jó meglátásokkal, ám atyja és testvérei részéről efféle értékei rendre elutasításra találtatnak. Anne azonban engedelmes lány lévén bölcsen (vagy bizonyos esetekben balgán) fejet hajt a többiek akarata előtt, legyen szó bármiről is. Mindezt jól példázza tizenkilenc éves kori önmaga:
Annak ellenére, hogy fiatalon beleszeret és elfogadja a kimagasló eredményekkel rendelkező Wentworth tengerésztiszt házassági ajánlatát, később családja és egy családi barát nyomására mégis felbontja azt, annak ellenére, hogy őszintén és tiszta szívből szereti a rangjához nem méltó férfit. Olyannyira, hogy az évek múlásával sem tud másra gondolni vagy elfogadni más házassági ajánlatát. Mint ahogyan Wentworth is képtelen más nőbe beleszeretni.

A regény első harmadában főként Anne családjával, azok anyagi helyzetével és jellemével ismerkedünk meg, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megérthessük és átérezhessük mindazt, ami a több mint hét esztendővel későbbi folytatásban ígérkezik. Évek múltával Anne családja arra kényszerül, hogy pazarló életvitelük miatt kiadásra kínálják szeretett otthonukat, Kellynch Hallt, ők maguk pedig egy szerényebb otthonba költözzenek Bathban, míg anyagi helyzetük rendeződni látszik. Anne azonban nem követi őket, régi otthonához közel, betegeskedő nővérénél marad. 
Döntése mondhatni sorsszerű, ugyanis az új bérlők szoros rokoni kapcsolatban állnak egykori vőlegényével, aki az elmúlt esztendők során mesés vagyonra és kapitányi rangra tett szert. Mi több, Wenthworth kapitány éppen most dönt úgy, hogy ideje letelepednie, megnősülnie és családot alapítania. Mindössze egyetlen kitétele van: bárki lehet a felesége, csak Anne Elliot nem. 

A Meggyőző érvek nem egy nagyívű, pergő történet, hanem lassan csordogáló, érzelmileg visszafojtott, ám annál intelligensebb mű, amihez le kell lassulni és hagyni, hogy a korra jellemző, finom visszafogottság eluralkodjon rajtunk. A szerző mondatai terjengősek, jóval túlbonyolítottabbak, mint korábbi történetei esetében. És ha őszinte akarok lenni (márpedig miért ne akarnék?), akkor nem rejthetem véka alá azon véleményemet sem, hogy számomra bizony néha túlságosan is kacifántosak, túlhúzottak. Az első harmadon igen nehezen sikerült túljutnom, a túl sok név, leírás és mindenféle végnélküli infó csak lassan akart összeállni, a figyelmem pedig rendre el-elkalandozott. Ezen egy ponton annyira felháborodtam, hogy feltettem magamnak a kérdést: mi lehet a baj? Jane Austentől korábban négy művet olvastam, amiből hármat kitörő lelkesedéssel faltam, és azoknál gond nélkül működött ugyanez a felvezető séma, akárcsak a szerző lírai fogalmazásmódja. Nem tudom, hogy a modernebb fordításokkal van gondom, vagy csak a kései művei túlkomplikáltak számomra, de mindenképp szeretném majd újraolvasni ezt a könyvet egy másik fordításban, mivel maga a történet, valamint a központi témája nagyon tetszett, akárcsak a szereplők közt feszülő, visszafojtott érzelmi állapot.

De mi is az a téma, ami egységesíti a Meggyőző érveket? Nos, az maga a meggyőzés, ami végigível az egész történeten, s igen jó kor- és társadalomrajzot ad arról, hogy a korábbi évszázadokban miként is működött ez a nők esetében. Akkor, amikor igen kevesen házasodtak szerelemből, amikor a rang, a vagyon és az érdek jóval fontosabbnak számított a család szemében. Itt is pontosan ez történik: Anne-t meggyőzik arról, hogy bontsa fel jegyességét szerelmével, aki mind vagyonban, mind rangban alatta áll.
A sors furcsa fintora, hogy kevesebb, mint egy évtized alatt fordul a kocka és Wentworth kerül jobb anyagi szituációba, mint a hősnő. Azonban nem Jane Austen regény lenne, ha a szerelem és az eleve elrendelés nem törne utat magának, még ha oly' hosszan, sóvárgón is. Anne és Wentworth pedig két érett, intelligens, szerethető karakter, akik elé akadályt állít a dac, önnön elveik, valamint saját maguk. Egymásra találásuk a korhoz mérten visszafogott, belülről mégis igazán feszítő. Csodálatos szerelmi történet büszkeségről, ballépésről, második esélyről.


Pontszám: nem szeretnék pontozni, míg nem olvastam el más fordításban
Kedvenc szereplő: Anne, Wentworth
Kedvenc jelenet: spoileres lenne
Negatívum: túl nyakatekert fogalmazás/fordítás (?)
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Jane Austen könyvei óriási népszerűségnek örvendenek az egész világon. Generációk nőttek fel regényein, rengeteg kiadást megélt már mindegyik írása. A mostani játékunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy felismeritek-e, hogy melyik regényből származik az adott idézet.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


"Ami engem illet, én azt a könyvet, amelyik jól van megírva, mindig túlságosan rövidnek találom."




Nézzetek be a többi állomásra is

08/22 Csak olvass!
08/24 Spirit Bliss Sárga könyves út
08/26 Szaffi polca
08/30 Dreamworld
08/31 Könyvvilág
09/01 Sorok között
09/09 Readinspo

Soman Chainani - Hercegnő és Boszorkány


A Menő Könyvek jóvoltából ismét elmerülhetünk Soman Chainani méltán híressé vált regénysorozatának első kötetében, a Hercegnő és Boszorkányban. Gyertek és járjátok be velünk a Jók és a Rosszak Iskoláját, a tornyokat és a furcsa szobákat, barangoljatok velünk a kék minden árnyalatában játszó fák között a Végtelen-erdőben és fedezzétek fel velünk a mesék világát egy kissé más értelmezésben. Ismerkedjetek meg Agathával, aki biztos volt benne, hogy a Rosszak közé kerül, illetve Sophie-val, aki eredendően Jónak tartja magát. Agatha mégis Végestelen lesz, Sophie pedig Végességes. Vajon hiba történt vagy a két lány nem is az, akinek feltételezi magát?
 
 
Soman Chainani: Hercegnő és Boszorkány
 
Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789635841622
Oldalszám: 592 oldal
Fordító: Bozai Ágota

Fülszöveg:
Ősidőknek erdejében
Két kastély áll, fej fej mellett;
Egy a Jónak, egy Gonosznak,
Együtt, de mind mást tanulnak.
Menekülnél, de nem lehet,
Kifelé csak mese vezet.
Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba.
Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.
Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha... túlélik.

Saját véleményem:
A Jók és Rosszak Iskolája az egyik legvarázslatosabb, legkidolgozottabb, leglenyűgözőbb olvasmány, amivel valaha találkoztam. Ez nem csupán egy mese, hanem A MESE a hozzám hasonlóan gyerekkorban ragadt felnőtteknek, ami ötvözi kiskorunk kincseit, s mindazt, ami legyünk akárhány évesek, szívünk-lelkünk mélyén lángol.

"[…] a mesék és a való élet közötti határvonal bizony nagyon vékony."

Sophie és Agatha egy egyszerű városkában, Gavaldonban él, ahol van az évnek egyetlen napja, amikor minden a feje tetejére áll. A legenda szerint ugyanis ezen az éjszakán eljön a Gazgató, hogy magával vigyen egy jó és rossz gyermeket, akik a Jók és Rosszak Iskolájába kerülve mesehősökké válnak.
Sophie a monda megszállottjaként egész életében erre az alkalomra készül, s most végre úgy érzi, eljött az ő ideje. Végre kiszabadulhat a mocsokból, a pórnép közül, maga mögött hagyhatja utált családját és beteljesítheti várva várt sorsát: hercegnő lehet egy helyes herceg oldalán.
Vele ellentétben antiszociális, fura, temetőben élő barátnője, Agatha őrültségnek találja az egészet.... mígnem valóban megjelenik a Gazgató és magával viszi a két lányt. Csakhogy a várttal ellentétben Sophie kerül a Rosszak iskolájába, Agatha pedig a Jók Iskolájába.
Egyikük sem illik az adott helyre, diáktársaik megvetik őket. Ám míg Agatha haza akar jutni, addig Sophie csak arra vágyik, hogy átkerüljön a másik épületbe, közel álmai hercegéhez. Egyetlen bibi van, a Tanétesz elkezdi megírni kettejük meséjét, melyből egyetlen út vezet ki, ha végigjátsszák.

Sophie és Agatha különbözősége kezdettől fogva jó kis alapként szolgál, s egyben rengeteg vicces szituációt is szül.
Sophie első ránézésre tipikus hercegnő alapanyag. Gyönyörű, ápolt, karcsú, bőre hibátlan, rózsaszín ruhája tökéletes. De ahogy kinyitja a száját, minden illúziónk vele szembenben kártyavárként dől össze. Ő ugyanis tipikus megtestesítője az üresfejű, sekélyes, buta, önző libáknak. Azon kívül, hogy ő maga szép legyen, és minden úgy történjen, ahogy akarja, semmi nem érdekli. És az egészben az a legelképesztőbb, hogy el is hiszi magáról, mennyire jó, erényes lány.
Hosszú időbe telik, mire bármiféle pozitív érzelmet sikerül kicsikarnia az olvasóból. Engem sokszor annyira kikészített, hogy legszívesebben bezártam volna egy tükörterembe, hogy éljen boldogan, távol tőlem. Ám fentebb említett tulajdonságai végett egyben rendkívül szórakoztató is látni, miként dolgozza fel, hova és kik közé kerül. Rengeteget nevettem rajta.
Gondoljatok csak bele! Beküldeni egy hercegnőt, akinek a szépség a legelső, egy olyan helyre, ahol minden és mindenki csúnya, kínzást, elcsúfítást, és hasonló szörnyűségeket oktatnak... fergeteges!
Sophie-tól eltérően viszont Agatha első perctől kezdve belopta magát a szívembe egyszerűségével. Meglehet kissé különc csajszi, nem tipikusan hercegnő típus, de gondolkodásmódja, s tettei alapján nagyon is az.
Szerettem benne a tiszta szívűségét, ami kellő tettvággyal és ésszel párosult, és azt is, hogy kezébe vette saját sorsának alakulását.

A Jók és Rosszak Iskolája által Soman Chainani egy rendkívül komplex világot teremtett. Nem csak úgy simán nyúlt a mesékhez, mint alaphoz, hanem képes volt új színezetet adni nekik. Nagyon komoly történelmet, szabályrendszert és háttérvilágot épített fel regénye köré.
Nem elég, hogy az épületeket  ötlet- és részletgazdagon építette fel, baromi ütős, meseszerű elnevezésekkel, de még az egyes tanórákat is stílszerűen alkotta meg. A hercegnő jelöltek mindenféle cuki dolgot tanulnak, mint például az állatokkal való társalgás, a megnyerő mosoly elsajátítása, szépítkezés, csábítás, stb. Míg a rosszak aljasságtörténetet, csatlóskiképzést, elcsúfítást. Hosszasan, órákba  nyúlóan lehetne ezekről mesélni, de nem teszem, fedezzétek fel Ti magatok - mert az az igazi élmény.
 
A kötet hossza ne riasszon meg senkit, ebben a vaskos könyvben iszonyatosan sok minden történik, nagyon tömör, nagyon pörgős, nagyon fordulatos az egész, ráadásul száz oldalban annyi akadály jön velünk szembe, amit hősnőinknek meg kell oldaniuk, hogy az elképesztő!
Bevallom, néha el is töprengtem, mi jöhet még x száz oldalban, ami eddig nem történt, de az írónak mindig sikerült meglepnie, és a figyelmemet is fent tudta tartani az első szótól az utolsóig. Van itt minden, ami kell: beilleszkedési problémák, beolvadás, kutatás, barátságbeli gubancok, bimbózó szerelmi szál, rejtélyek, stb. Agathanák és Sophie-nak nem pusztán végig kell játszaniuk a meséjüket, de életben is kell maradniuk, amihez elengedhetetlen a beilleszkedés, saját valódi énjük elfogadása, és a jó iskolai teljesítmények.

Összességében tehát imádtam ezt a könyvet, úgy, ahogy volt. A karakterek egyediek, és ha nem is lopják be magukat azonnal az olvasó szívébe, azért hidegen sem hagyják. Tetszett, hogy mint minden mesének, ennek is megvoltak a maga tanulságos mondanivalói. Többek között az, hogy nem eredendően rossz vagy jó valaki, és hogy nem csak fehérek vagy feketék vagyunk.
Ajánlom minden meseszeretőnek, aki valami igazán újra, kidolgozottra, viccesre, rejtélyesre, s kicsit meseszerűre vágyik.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Agatha, Hester, Hort, Sophie
Kedvenc jelenet: Agatha és Tedros szócsatái
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Jók és Rosszak Iskolája #1
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a Jók és Rosszak nemezisei kerülnek fókuszba. Minden állomáson láthattok egy fotót, melyen vagy egy jó vagy antihős fog szerepelni, nektek pedig nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter dobozba az adott karakter nemezisének a nevét. Pl.: ha Pongó és Perdita képét látjátok, akkor Szörnyella nevét kell elküldenetek.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

08/30 Dreamworld
08/31 Fanni’s Library
09/01 Spirit Bliss Sárga könyves út
09/03 Utószó
09/04 Könyv és más
09/06 Sorok Között
09/07 Kelly & Lupi olvas
09/08 Csak olvass!

2022. augusztus 21., vasárnap

Monica McCarty - A Bajnok


Tízedik részéhez érkezett Monica McCarty A Felföld rettegett fiai sorozata, melyet a General Press Kiadónak köszönhetően olvashatunk magyar nyelven. Tartsatok velünk blogturnénkon és játszatok a Kiadó által felajánlott nyereménykönyvért.
 
 
Monica McCarty: A Bajnok
 
Kiadó: Kiadó
ISBN: 9789634526247
Oldalszám: 516 oldal
Fordító: László Zsófia

Fülszöveg:
A szerelem még a legnagyobb háborús stratégákat is térdre kényszeríti…
Eoin MacLean, a Bajnok tudta, hogy meglehetősen kockázatos beleszeretni az ellenség lányába, a gyönyörű és tűzről pattant Margaret MacDowell bűvköréből azonban nem tudott szabadulni. A férfi ígéretet tett a királyának, Robert the Bruce-nak, hogy a harcostársai előtt nem fedi fel a lánnyal kötött házasságát. Maga sem sejtette azonban, hogy a titkok és az elhallgatások milyen nagy árat követelnek majd – tőle, a házastársától és a királyért vívott harcuktól.
Hat évvel élete legnagyobb veresége – és elárultatása – után Eoin készen áll arra, hogy bosszút álljon feleségén és annak klánján. A Margarettel való újbóli találkozása azonban minden tervét felülírja. Az asszony ugyanis olyasmit fed fel a férfi előtt, amely nemcsak a hat évvel ezelőtt történteket helyezi más megvilágításba, de kettejüket is arra készteti, hogy harc nélkül ne mondjanak le a szerelmükről.

Saját véleményem:
A sorozat hűséges rajongói immár tizedik alkalommal mélyedhetnek el A Felföld rettegett fiai sorozatban, hogy Robert the Bruce híres elit katonái által megismerjék a történelem e viszályokban gazdag korszakát, mely a fegyverek csattogása ellenére sem mentes gyengéd érzelmektől. Ezúttal pedig Eoin MacLean, a Bajnok válik főszereplővé egy olyan, érzelmi dilemmákat felvonultató történetben, melyet az új olvasók épp úgy élvezhetnek és érthetnek, mint a régiek.

"A szerelemnek, mint oly sok minden másnak, táplálásra van szüksége. Különben elhal."

A sorozat egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy az egyes kötetek nagyjából egyenlő mértékben tartalmaznak történelmet és romantikát - ennél a résznél pedig ez hatványozottan igaz.
Hét évnyi háborúzást követően Robert the Bruce végre fordított az események menetén, s csaknem az egész királyságát visszafoglalta a vele szembeszegülő angoloktól és skót földijeitől, ugyanakkor 1313-ban is akadnak még Skóciában olyanok, akik nem hajlandóak mellé állni. Ilyen Galloway tartománya, melyet a MacDowell klán könyörtelen feje, Dugald MacDowell vezet. Mind Robert, mind pedig a kötet férfi főhőse, Eoin számára személyes ügy Dugald MacDowell térdre kényszerítése: míg a király elvesztette többszáz emberét, köztük két testvérét egy sok évvel korábbi csatában, addig Eoin mindezért felelősnek érzi  magát. A férfi ugyanis abban a tudatban él, hogy hőn szeretett felesége elárulta őt. Hat évvel később viszont végre elérkezik a pillanat, amikor Robert the Bruce Eoin által revansot vehet, s végre csapdába csalhatja ellenségét. Ekképp a regény egy igazán izgalmas, s nem kevésbé meghökkentő nyitánnyal indít. Eoin és emberei angol álruhában készen állnak arra, hogy Dugald MacDowellre egyetlen lányának esküvőjén lecsapjanak, élve a meglepetés erejével. Így amikor a pap felteszi az ominózus kérdést, miszerint akad-e bárki, aki ellenzi a frigyet, előlép a menyasszony által halottnak hitt Eoin, vagyis Margaret MacDowell első, egyben jogos férje. 
A cselekmény jelenbéli szála ezen a ponton véget ér, s mielőtt Eoin tudomást szerezhetne az okról, amiért Maggie hajlandó lett volna újra férjhez menni, visszaugrunk 1305-be, hogy nyomon kövessük a főszereplők megismerkedését, fellobbanó vágyát, s gyorsan megkötött frigyük drámai hanyatlását, mely egy sor érzelmen, áruláson és cselszövésen át vezet a jelenig. 

A Bajnok egy gondosan felépített, szépen kivitelezett történet szerelemről, árulásról, félreértésről és becsületről. Egy vérbeli második esély sztori a skót történelem vérzivataros éveiből, amikor az emberek az életükkel fizettek egy-egy döntésükért, s amikor a szerelem egész háborúk sorsára bírt befolyással. Kiváltképp abban az esetben, ha az ember beleszeret az ellenség tűzről pattant, mindenre elszánt lányába. Márpedig a Bajnokban épp ez a helyzet. 
Maggie és Eoin találkozásuktól kezdve alapjaiban rengetik meg egymás életét: ahogy a lány véletlenül tönkreteszi az ifjú harcos sakkjátszmáját, hogy szívet alkosson a bábukból, úgy dúlja fel egymás iránti szenvedélyük családjaik és vezetőik sorsát. Kapcsolatuk vad és perzselő, képes az égig emelni és a mélybe taszítani őket. Hogy mennyire és miként, az remekül megmutatkozik a múltban játszódó fejezetekben, melyek rendhagyó módon, majd' kétszázötven oldalt tesznek ki - történet a történetben jelleggel. Nem szokványos írói döntés, ebben az esetben mégis szükséges ahhoz, hogy mi, olvasók megérthessük és átérezhessük mindazon érzelmeket, sérüléseket, sértettségeket, amik a jelenben meghatározzák mind Margaret, mind Eoin karakterét. 
Gyors és főként testi vágyakon alapuló frigyüknek nem kedvezett a korábban kirobbanó háború, mely Eoint messzire szólította, az újdonsült ara pedig egyedül maradt egy olyan családban, ami mélyen megvetette és rendre becsmérelte. Ahelyett tehát, hogy a pár megélhette volna közös boldogságát, s tovább mélyíthette volna kapcsolatát, külön kellett válniuk, s ez az idő akarva-akaratlanul is rányomta bélyegét sorsukra, aminek egy drámai mészárlás, s több száz ember halála vetett véget. Legalábbis 1313-ig, amikor is Maggie és Eoin egy mind a kettejüket érintő ügy okán megint kapcsolatba nem kerülnek egymással, lehetőséget kapva arra, hogy tisztázzák ellenérzéseiket, s fényt derítsenek az igazságra.

S tulajdonképpen ez az a pont, ahonnan a cselekmény izgalmas fordulatot vesz. míg a múltbéli fejezetekből egy ifjú pár heves szerelme bontakozik ki, addig a jelenben két érett, sokat megélt felnőtt néz szembe egymással. A kérdés az, hogy vajon képesek-e megbocsátani egymásnak? Árulás, intrikák, háború, és egy mindent elsöprő szerelem Skócia vad tájain - ez az, amit a Bajnok ígér. Na meg egy tüzes, talpra esett hősnő, aki jellemével - még egyszerű ruhájában is - úgy kitűnik a finom kisasszonyok tömegéből, mint lángoló hajzuhatagával, és egy zord, megkérgesedett szívű elit harcos, Robert the Bruce titkos seregéből. 
Érzelmes, pergő, eseménydús regény. Szívből ajánlom azoknak, akik szeretik a történelemmel átitatott szerelmi sztorikat, különösképp azokat, melyek nem kevés szenvedélyt tartalmaznak. Én a magam részéről rettentően szerettem Eoin és Maggie történetét, azt a rengeteg fájdalmat, ami megmételyezte a szívüket, és az annál is több szeretetet, ami segített ezeken felülemelkedni. Két egyenrangú fél küzdelme volt ez minden tekintetben, amit a vágy és a humor mellett a gondosan felépített történelmi háttér tett még kiélezettebbé. Egész egyszerűen elképesztő élményt nyújtott az az alapos kutatómunka, amit Monica McCarty beletett ebbe a könyvbe... az meg még inkább, ahogy mindebbe belehelyezte Eoint és Maggie-t. Úgyhogy, ha szeretnétek egy kiforrott, minőségi történelmi romantikust, ami mindenféle téren megfelelő arányokkal dolgozik, akkor bátran vágjatok bele a Bajnokba - még akkor is, ha nem ismeritek az előzményeket (ami kell, az ebben a kötetben mind benne van). 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Eoin, Maggie
Kedvenc jelenet: esküvő
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: A Felföld rettegett fiai #10, önállóan is olvasható
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Nyereményjátékunk természetesen Skóciához kapcsolódik, most híres skótokat keresünk. A turné minden állomásán rövid leírás található egy-egy híres skót származású személyről, a ti feladatotok pedig az, hogy beírjátok ennek a személynek a nevét a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


18. században élt költő, dalszerző, Skócia nemzeti költőjének tartják




Nézzetek be a többi állomásra is

08/17 Betonka szerint a világ…
08/19 Kelly és Lupi olvas
08/21 Dreamworld

2022. augusztus 13., szombat

Jenna Evans Welch - Love & Olives


A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Jenna Evans Welch új regényét, Love & Olives - Szantorini történet címmel, mely egy igazi nyaralós történet, sok humorral, váratlan szerelemmel, családi bonyodalmakkal. Gyere velünk, kísérjük el a regény főszereplőjét a gyönyörű görög szigetre, és a játékunk során megnyerheted a kiadó által felajánlott nyereménykönyvet!
 
 
Jenna Evans Welch: Love & Olives - Szantorini történet
 
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789634995630
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Vince Judit Andrea

Fülszöveg:
Livnek nincsenek szép emlékei az apjáról, ami érthető, hiszen a férfi visszatért Görögországba, amikor ő még csak nyolcéves volt. Amire viszont emlékszik: a mítoszok és Atlantisz elveszett városa iránti szenvedélyük. Ezért amikor váratlanul kap egy képeslapot, amelyben az apja értesíti, hogy a National Geographic számára dokumentumfilmet forgat Atlantiszról, és egyben meghívja magához Görögországba, hogy ebben segédkezzen neki, Liv igent mond a lehetőségre. Aztán megérkezik a gyönyörű Szantorini szigetére, és azzal szembesül, hogy nem is olyan egyszerű feldolgoznia a helyzetet. Hosszú évek után először találkoznak az apjával, ezért rengeteg kérdés és megannyi érzelem tör a felszínre. Ráadásul Liv azt sem szeretné, hogy Theo, az operatőr, aki apjának lelkes tanítványa, tanúja legyen a küzdelmének.
Mediterrán életszemléletével Theo segít Livnek, hogy elmerüljön mindabban, amit Szantorini kínál: a káprázatos naplementékben, a türkizkék vízben, a barlanglakásokban és a finom ételekben. Ahogy egyre jobban élvezi Theo társaságát, és az apjával is közelebb kerülnek egymáshoz, Liv lassan ráébred, hogy az apja talán nem is Atlantisz miatt hívta meg Görögországba.

Saját véleményem:
Atlantisz, szerelem és dokumentumfilm forgatás? Mindez Jenna Evans Welch tollából? Hát kell ennél több egy jó kis nyári olvasásélményhez?
Nekem nem! Ráadásul, ha mindehhez hozzávesszük Görögországot, és azon belül is Szantorini szigetét, Európa legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontját, ahol az Égei-tenger kékje lélegzetelállító kontrasztot képez a hófehér, kék kupolás házakkal, akkor megkapjuk mindazt az üdítően friss élményt, amire egy hasonló típusú könyvtől vágyunk. A szerző neve pedig kellő garanciául szolgál a minőségi tartalomra. A Love & Gelato könyvhöz (!) hasonlóan Liv története is egy édes, szerelembeesős-kalandos, érzelmekkel dúsított történet, melyben fontos szerep jut a családi kapcsolatoknak is.

"…vannak emberek, akik megérnek egy második esélyt. Nem minden ember. Csak néhány ember."

Liv apukája nagyjából tíz esztendővel korábban úgy döntött, hogy Atlantiszt választja a családja helyett, s mindössze huszonhat dolgot hagyva maga után (kedvenc fahéj ízű rágógumiját, kifakult pólót, néhány összefirkált papírlapot, stb.), eltűnt. Ezeket a kacatoknak tűnő tárgyakat az akkor nyolcesztendős kislány egy cipős dobozba rejtette, s olykor, ha egyedül volt otthon, elővette, s elgondolkodva nézegette - még egy listát is készített a hagyatékról -, hátha sikerül megfejtenie őket. Azonban amikor rádöbbent, hogy apukája soha többé nem fog visszatérni hozzájuk, összeomlott, s a görög-amerikai Indiana Oliveból megszületett a gondosan összeállított, francia stílusú ál-Liv. 
A regény kezdetén mi már az immár végzős Livvel találkozunk, aki boldognak látszó, ám veszekedésekkel tarkított párkapcsolatban él, alárendelődve helyes pasijának. Épp közös nyarukat és a továbbtanulást tervezgetik, amikor a lány egy furcsa képeslapot, s egyben ultimátumot kap: egy hét múlva Szantorini szigetén várja tíz éve nem látott édesapja. Noha Livnek esze ágában sincs repülőre szállni, édesanyja hajthatatlan, így hát útra kel, hogy segítsen apukájának, aki úgy tűnik, megtalálta Atlantiszt, e felfedezéséről pedig a National Geographic dokumentumfilmet szeretne forgatni. Csakhogy a kaland nem indul valami fényesen, minthogy a férfi nem jelenik meg a reptéren, helyette segédje, Theo vár Livre rögtön kamerát tolva annak arcába.

Ez a történet egyszerre könnyed és nehéz, édes és keserű. Liv évek óta rémálmokkal küzd, úgy érzi megfullad, elnyomja érzelmeit, alárendelődik másoknak abban a reményben, hogy így boldog lehet, Szantorinire érkezve pedig kénytelen megbirkózni az édesapjával való kapcsolatával és a megannyi titokkal, ráadásul Theo-nak hála minden más is megkérdőjeleződni látszik az életében. Ez az utazás tehát jóval többel kecsegtet, mint elsőre gondolnánk: önismeret, belátás, megbocsátás, felnőtté válás, kiteljesedés, szabadság.
Az első és legfontosabb téma azonban egyértelműen a Liv és az apukája közti kapcsolat, ami lassan, de annál érzelmesebben építkezik, s jut el a végpontjához, ahol kiderül, miért hagyta el a férfi egykoron a családját, miért Atlantiszt választotta, és hogy egyáltalán mit jelent számára Atlantisz. Ehhez pedig elengedhetetlen a dokumentumfilm forgatás, ami amellett, hogy kénytelen-kelletlen összehozza Olive-ot, Niko-t (apuka) és Theo-t, lehetőséget nyújt ahhoz, hogy felfedezzük ezt a csodálatos, színes, illatos vidéket, gyönyörködjünk a naplementében, megízleljük a görög ételeket, felfedezzük a táj szépségét, és hogy átéljük a görög létet. 
A Love & Gelato-hoz hasonlóan a szerző itt sem viszi túlzásba a tájleírást, inkább apró mozzanatok, érzések, belsős infók és hangulati elemek által teremti meg azt az igazi görög atmoszférát, amitől menten szeretnénk odateleportálni. Én legalábbis komoly késztetést éreztem egy repülőjegy megvásárlására, ami azóta sem csillapodott...
Végül, de nem utolsósorban pedig ott van Theo, a cuki görög srác, aki nem csak Olive szívét dobogtatja meg, hanem az olvasóét is. Temperamentumos, vidám, vicces, megértő, odaadó és a szó legjobb értelmében hús-vér hétköznapi fiú. A tájleíráshoz hasonlóan a szerelmi szál sincs túlerőltetve, nagyon finoman szövi át a regényt, minden alakul a maga ütemében és medrében. Én pedig őszintén szólva imádtam, hogy Jenna Evans Welch nem tolta túl, nem tett életre szóló ígéreteket, s nagymonológok helyett apróbb tettek (például az Olive nevével való játszadozás) fejezték ki a szereplők közti érzelmeket. Ettől az egész könnyed, mégis hétköznapi és valósághű maradt, s nem utolsósorban tökéletesen igazodott a szereplők korához. 

Szívből ajánlom a Love & Olivest, ha szeretnétek egy könnyed, mégis tartalmas, édes, ám kissé keserű történetet olvasni. Gyönyörű tájak, igazi görög életérzés, Atlantisz titokzatossága, egy filmforgatás kalandossága, szerelem, családi kapcsolatok-titkok és egy zegzugos könyvesbolt vár rátok szívet melengető csomagolásban. 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Olive, Theo
Kedvenc jelenet: az utolsó forgatás, a 26. dolog
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Love & Gelato #3, de standalone
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Tény, hogy Santorini az egyik legkedveltebb utazási célpont, de számos más görög sziget is várja a turistákat. A játékunk most extra könnyű, gyönyörű görög szigetek neveit mixeltük össze, helyes sorrendbe állítva írjátok be ezeket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


nokoMsy




Nézzetek be a többi állomásra is

08/07 Kelly & Lupi olvas
08/09 Zakkant olvas
08/11 Hagyjatok! Olvasok!
08/13 Dreamworld