A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Elle Kennedy Briar U sorozatának várva várt harmadik részét a The Play - A játszma címmel. A jóképű hokis csapatkapitány, Hunter Davenport önként vállalt szexmentes élete egyre bonyolultabbá válik, miután egyetemi csoporttársa és jóbarátja a szexi Demi Davis egyértelműen őt akarja megszerezni, miután szinglivé vált. Ha olvasnád ezt a vérbeli “barátságból szerelem” sztorit, kövesd az állomásokat és a játék megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.
Idézetek
"– Ne izéljen már, mester! – gúnyolódik Con. – Mindenki tudja, hogy a malacok nem tudnak énekelni.
– Te is benne vagy a dologban, Edwards? – kérdezi Jensen kétkedve. – Akarod a malacot?
Conor rávigyorog.
– Annyira nem izgat, hogy az már fáj – feleli.
– Mind benne vagyunk! – vitatkozik Bucky.
Az edző pengeéles tekintete végigpásztázza a termet.
– Úristen! Ti ezt halál komolyan gondoljátok? Tényleg azt hiszitek, hogy harminc ilyen idióta életben tudna tartani egy állatot?
– Na! – tiltakozik Matt. – Nekem két kutyám van otthon.
– És hol van az az otthon?
– Minneapolisban.
– És te hol vagy?
Matt rögtön befogja."
"– Dögös hokis vagy. Légyszi ne akard már bemesélni nekem, hogy nem szexelsz. Nem most jöttem a falvédőről.
– Nem szexelek.
Olyan komolynak hangzik, hogy egy pillanatra be is dőlök neki. Aztán leesik a tantusz.
– Ja, hogy már elkezdtük az ülést! Miért nem szóltál? Jegyzetelnem kéne!
Elneveti magát.
– Még nem kezdtük el. Tök komolyan mondtam. Cölibátust fogadtam.
– Cölibátust?
– Önmegtartóztatást – tisztázza.
– Tudom, mit jelent a szó, csak éppen nem hiszek neked.
– Pedig igazat mondok.
– Kamu.
– Esküszöm.
– Bizonyítsd be!
– Hogyan?
Hunter is a könyökére támaszkodik, és izmos teste csak úgy rázkódik a nevetéstől. Egy darabig értetlenül meredek rá, aztán egyszer csak beugrik, mekkora baromságot kértem tőle."
"– Gyere, salsázz velem! – rángatja a karom. – Ez a kedvenc dalom.
– Nem – jelentem ki határozottan. – Nem salsázok.
– Én igen – nyújtja Demi felé a kezét Dean.
– Tudsz salsázni? – ámuldozik Demi, majd felém fordul. – Egy félisten, aki még salsázik is. Nem is értem, miért veled vagyok itt.
Tudom, hogy viccel, de azért figyelmeztető pillantást vetek rá.
– Dean foglalt – ábrándítom ki.
– Nagyon is – erősíti meg a haverom. – Viszont Allie cicának hála igaz salsavirtuóz lettem. Együtt járunk órákra."
"– Kinek írsz? – kérdezi Nico.
– Hunter Davenportnak.
TJ felkapja a fejét.
– Te Davenporttal levelezel?
– Igen. Tudod, együtt dolgozunk azon a feladaton. Megvan a száma.
– Ki az a Hunter Davenport? – kérdezi Corinne.
– Csak egy hokis, aki isten ajándékának hiszi magát – ereszt meg egy fanyar mosolyt TJ.
– Nem is ismered – jegyzem meg.
– Ha elfelejtetted volna, tavaly volt egy közös szemináriumunk. Amikor motelszobának használta a könyvtárat."
"– Új farmer – mormogja. – Még elég merev.
– Merev.
– Ez csak az anyag. Látod? Fogd meg!
Kitör belőlem a nevetés.
– Jesszusom! Nem képzeled, hogy megfogom a farkad!
– Nem tudod, mit veszítesz – ül ki önelégült vigyor az arcára.
– Ha te mondod."
"– Egyáltalán mi a tököm az a despacito? – mormogom. – Olyan, mint a desperado?
Hannah felnevet.
– Azt jelenti: lassan.
– Tökmindegy. Szar ez a dal.
Igazából nincs vele semmi bajom. Normál esetben közömbös vagyok iránta, de most alig várom, hogy véget érjen. Vasvillaszemmel meredek a tánctérre.
– Csak barátok, mi? – kombinál Logan.
Az eddig visszatartott sóhaj most kiszakad belőlem.
– Ó, totál odavan a lányért – cukkol Hannah.
– Á, nem – kamuzok. – Idén nincs se szex, se randizás. A hokira akarok koncentrálni."
"– Szóval hogy csináljuk? – dobom le a hátizsákom a székre.
– Andrews azt mondta, hogy ezeket a találkozókat kezeljük terápiás ülésekként.
– Jól van – vonogatom a szemöldököm. – Akkor játsszunk doktorosat!
– Fúj! Én veled nem játszom semmit, hokifiú.
– Hokiférfi, ha kérhetem! – helyesbítek.
– Jól van, hokiférfi."
"A helyünkhöz érve látom, hogy a Boston két játékosa szánalmasan rossz az álcázásban. Mindketten baseball sapkát húztak, és Garrett még egy szögletes hipszter szemüveget is az orrára biggyesztett.
Kitör belőlem a röhögés.
– Álszemüveg? Ez komoly?
– Jó, mi? – vigyorog önelégülten Garrett. – Még neked is időbe telt, mire felismertél.
– Nem azért bámultalak, mert nem ismertelek fel, hanem mert olyan hülyén nézel ki."
"– Kösz, hogy segítesz – hálálkodik félszegen Corinne.
Felakasztok egy vastag kötött pulcsit.
– Nincs mit. Egyrészt szeretek ilyesmit csinálni, másrészt barátok vagyunk, és a barátok nem hagyják cserben egymást pakolási krízisekben."
"– Basszus! – bukik ki belőlem. – Elfelejtettem mondani, hogy szeretlek!"
Nyereményjáték
A turnénk során minden állomáson egy kedvelt hokis főszereplő nevének betűit kevertük össze Elle Kennedy jégkorongos sorozataiból. Helyes sorrendbe állítva a neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
aLong hoJn
Nézzetek be a többi állomásra is
11/09 Kelly és Lupi olvas
11/12 Angelika blogja
11/15 Dreamworld - Idézetek11/18 Könyvvilág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése