2022. november 21., hétfő

Ben Miller - Amikor megmentettem a karácsonyt


Ha valaki, hát Jackson mindent tud a Karácsonyról! Vagyis majdnem mindent, hiszen azt nem tudja hogyan is lett a Karácsony apóból Karácsony apó? Amikor találkozik vele, meg is kérdezi, és meglepetésünkre Karácsony apó meg is osztja a történetét a kisfiúval! Tartsatok bloggereinkkel, és a turné végén megnyerhetitek a Móra kiadó által felajánlott nyereménypéldányt!
 
 
Ben Miller: Amikor megmentettem a karácsonyt
 
Kiadó: Móra Kiadó
ISBN: 9789636031336
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:
Jackson mindent tud a karácsonyról: hogy Karácsony apó szánját repülő rénszarvasok húzzák, hogy a titkos műhelyben az Északi-sarkon manók készítik az ajándékokat, és hogy valamilyen csoda folytán Karácsony apó egyetlen éjszaka képes házhoz vinni az ajándékot a Földön élő összes gyereknek. Csak egyet nem tud: hogyan lett a Karácsony apóból Karácsony apó?
Szenteste aztán a fiú személyesen is találkozik Karácsony apóval, aki elmeséli neki hihetetlen élettörténetét.
Elkezdődik a káprázatos mese egy varázslatos, hófödte tájon, ahol Torvil, a zsugori, boldogtalan manó él, aki nem érti, mi a jó a karácsonyban. Jackson talán egészen más történetre számított, de ahogy Karácsony apó is mondja, az igazán jó mesék mindig meglepőek…
Ben Miller színész és komikus Charles Dickens klasszikusát írja újra, amelyhez Daniela Jaglenka Terazzini készített csodálatos illusztrációkat. A könyv végére senkinek nem marad kétsége afelől, hogy Karácsony apó igenis létezik!

Saját véleményem:
Az ünnepek közeledtével előszeretettel nyúlok karácsony tematikájú könyvekhez, segítenek a ráhangolódásban és egyszerűen jólesnek a lelkemnek. Főként akkor, ha meséről vagy, mint jelen esetben, bűbájos képekkel illusztrált meseregényről van szó. Ezúttal ráadásul nem más a szerző, mint Ben Miller, a Bridgerton sorozat Lord Featheringtonja! (... ami egy magamfajta Bridgerton rajongónak még többet nyom a latba).

"– Ajándékot kapni csodálatos. Egy idő után az öröm mégis elillan, és az ember azon kapja magát, hogy megint valami újdonságra vágyik. De amikor titokban megajándékozol valakit… nos, az abból fakadó öröm sohasem kopik meg. Örökre velünk marad."

Ha karácsony, akkor az angolszász országokban egyértelműen a Télapó a sztár, ő a legtöbb alkotás főszereplője. Gondoljatok csak bele, hány télapós filmet vagy könyvet láttatok már, amik valamilyen módon az ő életét vagy hivatását dolgozták fel? Na ugye!
Az Amikor megmentettem a karácsonyt középpontjában is Karácsony apó áll, ám Ben Miller, jó angol úriemberhez mérten az egész eredettörténetbe vitt egy dickensi csavart, s eljátszott azzal a gondolattal, hogy mi van akkor, ha az ajándékosztogató, kedves öregúr nem mindig volt olyan nagylelkű és emberbarát, mint amilyennek ismerjük? Mi van, ha valójában egy megkeseredett, fukar, önző, boldogtalan manóként kezdte, aki csak a zsugoriságának élt, nem törődve mások érzéseivel? A lapokon keresztül kibontakozik előttünk Torvil, az árva manó évszázadokra visszanyúló története, amit egy jelenbéli kisfiú segítségével ismerhetünk meg. 
Jackson ismeri Karácsony apó legendáját, tud a repülő rénszarvasokról, a kéményről és a gyárról, ahol az ajándékok készülnek, ám felmerül benne, hogy mi van akkor, ha ez az egész csak mese és amiben kisgyerekként hitt, az valójában nem is létezik? Kétségei arra sarkallják, hogy kiderítse az igazságot, így hát ébren vár Karácsony apóra, aki nagy robajjal meg is érkezik, ám némi balesetnek köszönhetően úgy alakul, hogy Jackson kénytelen a manóval tartani és segíteni az ajándékkézbesítésben, aki cserébe elmeséli, miként lett Torvilból Karácsony apó. 

A történet jelen és múlt között váltakozik, a főhangsúly mégis a múlton és Torvil Karácsonyapóvá válásán van. Láthatjuk, hogy a zsugori játékboltos milyen aljas módon zsigereli ki egyetlen alkalmazottját, vagy hogy a haszon érdekében miként alakít árain, boldogtalanná téve sok manószülőt és gyermeket, egészen addig a sorsdöntő pillanatig, míg a boltja előtt daloló manókórus egyik tagja különleges ajándékot nem ad számára. Ez az ajándék - egy érme - látszólag drága holmi, ám valódi értékét nem régisége, hanem a benne lakozó varázserő adja. És ez az a pont, ahonnan Torvil története dickensi fordulatot véve, egyfajta Karácsonyi ének retellingként folytatódik, ugyanis a boldogtalan manó három segítő által bejárja a múltat, jelent, jövőt, ami kíméletlenül szembesíti a valósággal és a ráváró sorssal, ha nem változtat a hozzáállásán. Torvil olyan történések szemtanúja lesz, amik egészen más megvilágításba helyeznek mindent, és rámutatnak arra, hol és mennyire siklott ki az árvaházban nevelkedett manó élete, és hogy tulajdonképpen olyan dolgok miatt taszított el magától másokat (köztük legjobb barátját, Gerdát), amik nem úgy zajlottak, ahogyan ő azt elképzelte.
Keserédes utazás ez, olyan, ami egyszerre varázsolja el az embert és szorítja el a szívét. 
Joggal merül fel a kérdés, mennyire való gyerekeknek? A válasz azonban az, hogy nagyon is! Ben Miller gondoskodott róla, hogy kellően mesés környezetet teremtsen, kezdve a manók falujától, a beszélő rénszarvason át, egészen a gigantikus hóember segítőig, amik mind megfelelően ellensúlyozzák a szomorú részeket. Ráadásul Jackson jelenbéli fejezetei is jó időben szakítják meg az időutazást, ügyelve arra, hogy az feldolgozható mennyiségben kerüljön az olvasó elé. De ha mindez nem lenne, akkor sem lenne ok aggodalomra, hisz a szomorúbb részek fájdalmassága is nagyon szépen ábrázolt, sőt... valószínűleg egy nyolcéves gyerekben nem ugyanúgy csapódik le az árvaság, az elárultság, elzárkózás vagy magány érzése,  mint bennünk, felnőttekben. Számukra sokkal érdekfeszítőbb lesz az, miért is piros Rudolf orra (megjegyzem, imádtam a szerző magyarázatát!), vagy hogy minek köszönhetően fér be a kéménybe Karácsony apó.

Az Amikor megmentettem a karácsonyt tulajdonképpen olyan, mint maga a karácsony: boldog, meghitt, felemelő, varázslatos, és érzékenyebbé tevő. Ha erről az ünnepről van szó, amúgy is hajlamosabbak vagyunk több érzést magunkba engedni és szentimentálisabbá válni. Ami pedig a tanulságot illeti, az - legyünk akárhány évesek - mindig jó emlékeztető: a pénz nem tesz boldoggá, a sérelmek pedig megkeserítenek, míg a boldogság, az önzetlenség, a jó tevés nem kerül semmibe. Vannak pillanatok, tettek, amikor nem valamiféle haszon fejében kell cselekednünk. És erre hivatott rávilágítani ez a könyv is. Szívből ajánlom hát mindenkinek (gyereknek és felnőttnek egyaránt), akár ráhangolódásként, akár karácsonyfa alatti meghitt olvasmányként, amikor összebújva kiélvezhetjük a történet által kínált kis csodát és átbeszélhetjük az ünnep legfőbb üzenetét.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Gerda, Karácsony apó, Rudolf
Kedvenc jelenet: Rudolf és Torvil beszélgetései, és az árvaházas plüssállatos
Negatívum: a felismerés egy csipetnyit gyors a jövő szemlélésekor
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Hamarosan itt a december, ezért bloggereink úgy döntöttek, hogy belevágnak ebbe az édes karácsonyi meseregénybe! Természetesen akadnak más kedvenceik is, és nektek az lesz a dolgotok, hogy a fülszövegrészletek alapján kitaláljátok, melyik állomáson melyik édes karácsonyi meseregény részlete rejtőzik! A könyvek címét írjátok be a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


“a kis mopsz azt kívánja, bárcsak rénszarvas lehetne, hátha akkor vissza tudná hozni az ünnepi hangulatot. Sárgarépát eszik, próbál agancsot és világító piros orrot szerezni, de egyik terve sem válik be.”




Nézzetek be a többi állomásra is

11/09 Könyv és más
11/11 Hagyjatok! Olvasok!
11/13 Zakkant olvas
11/15 Csak olvass!
11/17 Sorok között
11/19 Utószó
11/21 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése