Luanne G. Smith - A szőlő boszorkány

 

Luanne G. Smith: The Vine Witch - A szőlő boszorkány

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789635971275
Oldalszám: 320 oldal

Fordító: Boros Csilla Andrea

Fülszöveg:

Sose ​átkozz meg boszorkányt!
A Château Renard szőlőültetvény évszázadokon át a szőlő boszorkányainak tehetségétől függött, akiknek bűbája létrehozta a völgy világhírű borát.
Ám miután átkot szórtak rá, sorcière Elena Boureanu elvesztette képességét. Most, hogy megtörte az átkot, ami egy mocsár sekély vizébe kényszerítette, és legyengítette varázserejét, Elena küszködik, hogy visszatérjen korábbi életébe. Időközben azonban öröksége – a szőlészet – egy jóképű idegen tulajdonába került.
Jean-Paul Martel csak és kizárólag a tudományra esküszik. Elutasítja a babonát, és távol áll tőle a helybeliek hite a boszorkányokban. Elena viszont járatos a bűbájban, és tudja, hogy a szőlészet hemzseg a rontástól. Hogy maradhasson, és meggyógyítsa a szőlőültetvényt, titkolnia kell valódi kilétét és a bosszúszomjas terveit is az ellen a személy ellen, aki ellopott hét évet az életéből. Nem nyugszik, amíg szembe nem száll a gonosz erőkkel, amik őt, Jean-Pault és a szőlőboszorkányok ősi örökségét fenyegetik Chanceux Valley dimbes-dombos vidékén.
Hagyd, hogy elvarázsoljon!

Saját véleményem:

Kár lenne tagadni, hogy A szőlő boszorkánya is egy olyan könyv, amire elsősorban a gyönyörű, witchy vibes jellegű borítója miatt figyeltem fel. A valódi lökést viszont a boszorkányos vonal adta meg, figyelembe véve, hogy Luanne G. Smith sorozatának nyitókötete elég erőteljesen középpontba helyezi a boszorkányságot.

"A szív hajlamos arra hogy megkeményedjen, ha megfosztják az álmok táptalajától és beszorítják egy szűkös élet keretei közé."

A történet a századforduló idején, egy vidéki, francia borászatban játszódik, a Château Renard szőlőültetvényen, mely évszázadokon keresztül híres volt kiváló minőségű boráról. Hírnevét azoknak a szőlőboszorkányoknak köszönhette, akik generációkon keresztül életben tartották, gondozták, óvták, ápolták. Ám amikor Elena Boureanu, megtörve hétévnyi békaátkát visszatér a mocsárból, meglepve tapasztalja, hogy a szívének kedves birtokot - az örökségét - eladták, a bor ihatatlanná vált, a szőlészet pedig hemzseg a rontástól. A nőnek szerencsére sikerül meggyőznie az új, jóképű tulajdonost, hogy ott maradhasson és segédkezhessen az ültetvényen, azonban a babonaságot megvető, tudományokban hívő férfi kiköti, hogy semmiféle boszorkányságot nem vethet be. Ám nem ez az egyetlen probléma, amivel Elenának meg kell küzdenie, szívét ugyanis bosszúvágy mardossa, szeretné megbosszulni mindazt, amit egykori vőlegénye tett vele: nevezetesen a békaátkot. Csakhogy egykori kedvese nincs egyedül, különleges képességű boszorkány védelmezi.
Vajon ők, mint a konkurencia állnak a Château Renard hanyatlása mögött? Képes lesz-e Elena az új tulaj előtt leplezni boszorkányos praktikáit, s újra felvirágoztatni egykori örökségét, vagy még kegyetlenebb sors vár rá, mint a hét évig tartó békaátok?

A szőlő boszorkánya az egyik legboszorkányosabb könyv, amivel valaha dolgom volt; igen erőteljesen megjelenik benne a mágia, s e tekintetben teljes mértékben kielégíti a boszorkányságra vágyó olvasó igényeit. Mindezt pedig felerősíti a századfordulós, francia vidék borongós, ködös hangulata, a szőlőültetvények, borpincék, Elena boszorkányos búvóhelye és a mindenféle szeánszok. Nem is beszélve az igen hangulatosra sikeredett első fejezetről, mely meglehetősen érzékletesen ábrázolja, miként szabadul ki hősnőnk békaátkából, hogyan hagyja el a bűzös mocsárvilágot, s tér vissza az emberek közé.
Luanne G. Smith nagyon erőteljes hangulatteremtésben, érzékletes - színes, szagos - leírásai magukkal rántják az olvasót. Ám ahhoz, hogy a szerző által kínáltakat ténylegesen kiélvezhessük, nem árt visszalassulni és átszellemülni, felvenni egy, a miénktől merőben különböző kor és világ ritmusát, egy olyanét, amiben az emberek és boszorkányok együtt élnek a természettel.
A szőlő boszorkányában, ahogy a cím is mutatja, fontos szerepet tölt be a szőlő, szőlészet és a bor hármasa, voltaképp körülöttük forog minden. Ez egyfelől jó, másfelől viszont úgy éreztem, a történet rovására ment, és a sztori többi része Hallmark és/vagy Rosamund Pilcher filmek szintre süllyedt. Tudjátok, olyan egyszerű, családi filmekére, amikben a karakterek kissé elnagyoltak, nagyi és anyu mégis élvezettel falja őket. Annyi kikötéssel, hogy A szőlő boszorkánya kapott egy Hercegnő és a béka-féle sötét tónust.

Mindent összevetve felemás érzéseim vannak ezzel a történettel kapcsolatban. A hangulata és a boszorkányos vonala nagyon tetszett, örültem, hogy végre nem csak tessék-lássék jelenik meg a bosziskodás, viszont a túl sok szőlészeti infó és a súlytalan karakterek, na meg a lassabb cselekményvezetés már nem annyira nyert meg magának. Elsősorban a mágikus realizmus kedvelőinek ajánlanám A szőlő boszorkányát, illetve azoknak az olvasóknak, akik szeretik a lassabb, líraibb történeteket. De Sarah Addison Allen rajongói is nagy örömüket lelhetik benne.

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Elena

Kedvenc jelenet: a bosziskodós részeket szerettem

Negatívum: terjengős leírások és az unalmas részek

Borító: 5/5
Sorozat: A szőlő boszorkánya #1, olvasható önállóan is

Megtetszett? Vidd haza!