Anna Banks - Triton

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Anna Banks: Triton című regénye, a Szirénia öröksége trilógia második része. Ennek örömére a Blogturné Klub öt bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Emma és Galén szárazföldön és óceánokon átívelő történetének folytatását, melyben a szív és a sors ádáz harcot vív egymással!

2015. december 9-től naponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Anna Banks:Triton

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632616803
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Komáromy Rudolf

Fülszöveg:

Emma nemrég csöppent bele a szirének világába, amely nemcsak váratlan fordulatokat tartogat a számára, hanem szerelmet is. Galén, a tengeri herceg az első pillanattól kezdve rabul ejti. De amikor Emma végre megbékél vele, hogy különleges képessége a szirénekhez köti, egy titok újra megrengeti a világát: édesanyja egy réges-régen eltűnt hercegnő a Poszeidón-házból. Ez a tény megkérdőjelezi Emma egész eddigi életét. Félvérként az emberek különcnek és bogarasnak tartják, a szirének között pedig utálat tárgya. Ha ez még nem lenne elég gond, édesanyja feltűnése a szirének világában egymás ellen fordítja a két királyságot, Poszeidónt és Tritont. Vajon Emmának most mit kellene tennie? Eldöntheti, hogy teljesíti Galén kérését, és távol tartja magát a tengeri világ problémáitól. Vagy kockára tesz mindent, fölfedi kilétét és különleges tehetségét, hogy olyanok életét mentse meg, akiket nem is ismer. Vajon hátat fordít-e Emma eddigi szárazföldi életének, hogy a víz alatt tanyázó sziréneknek segítsen? Hová köti a szíve és a sorsa?

Saját véleményem:

Az első rész után alig vártam, hogy újra elmerülhessek Galén és Emma világában, ahol csak úgy röpködtek a tengerfenéki poénok... na, meg a tányérok. És nem is kellett csalódnom. Az írónő ezúttal sem mellőzte a szirén humort... és hevességet. Rögtön a történet elején egy akció kellős közepében találtam magam, ami megadta a regény alapdinamikáját.

Emma egy kocsi hátsóülésén magához térve jön rá, hogy elrabolták. Méghozzá az anyja, akinek megrögzött elképzelése, hogy Galén és Tóraf állításukkal ellentétben nem a Triton királyért, Gromért merült alá, hanem azért, hogy sereget toborozzanak, és magukkal rángassák őt, a halottnak vélt Poszeidón hercegnőt. A nő érvelése logikusnak tűnik, éppen ezért Emma kétségek között vergődve próbálja kibogozni, Galén vagy az anyja oldalára álljon. Ám a szirének sem restek, rögtön a szökevények nyomába erednek, aminek következtében kezdetét veszi egy őrületes üldözéses derbi, ami amellett, hogy megmosolyogtató, rengeteg titokról rántja le a leplet.

A Nália és Emma közötti anya-lánya kapcsolat nagyon meghatározó szerepet tölt be. Emma világa a szirénvilág felbukkanásával egyébként is a feje tetején áll, ám amikor szeretett édesanyja kirántja alóla a talajt azzal, hogy elmeséli múltját, beleértve megismerkedését Emma apjával, ami közel sem annyira romantikus, mint azt Emma hitte, mondhatni kártyavárként dől össze az élete.

A helyzet komolyságát azonban Anna Banksnek kellő mértékben sikerült ellensúlyoznia az üldözés szédületes tempójával és humorával. Így ahelyett, hogy Emma komolyabb letargiába süppedhetett volna, folyamatosan újabb és újabb akadályok gördültek az útjába, melyek megoldása sokszorosan lefoglalta.

A sztori nagyobb részét mégsem ez az üldözés teszi ki, hanem egy sokkal nagyobb volumenű kérdéskör megvitatása a tengerfenéken. Véletlenül sem szeretnék spoilerezni, így csak annyit árulok el, hogy Nália lelepleződésével rengeteg probléma merül fel, aminek tisztázásához a szirének hagyománya értelmében szükség van egy "bírósági tárgyalásra".
A fájdalmas valóság azonban az, hogy legyen szó szárazföldről vagy tengervízről, a zsarolás, lázongás, vesztegetés, taktikázás, ármánykodás mindenütt jelen van. Főleg hatalmi játszmákban. És itt bizony egy igen komoly hatalmi harc alakul ki az uralkodó családok és forradalmárok között.

Élvezettel merültem el a szirének világában, jó volt egy picikét közelebb kerülni hozzájuk és megismerni őket. Látni, hogyan élnek, milyen hagyományokat és szabályokat követnek, miféle képességeik vannak, miként jönnek ki egymással és a körülöttük élő állatokkal. Bár azt azért megjegyzem, sokkal több infót is elbírnék viselni róluk. (Persze tudom, hogy ez nem egy olyan sorozat, ahol véresen komolyan veszi a szerző a világot, és minden részletéből süt az alapos kidolgozás, de rajongok a sellős/hableányos/szirénes könyvekért, és hát lássuk be, kicsiny hazánk nem tobzódik ezekben...)

Az első részhez hasonlóan itt is két szemszöget kapunk, egyik Emmáé, másik Galéné. Mind a kettő élvezetes, de valahogy Galén engem most jobban lekötött. Nyilván nagy szerepe van benne annak is, hogy ezúttal tényleg a vízben zajlanak az események, míg a szárazföldön Emma különböző kérdéseken filózgat, míg valami újra és újra ki nem rángatja a problémák özönéből. Összességében tehát vannak jó megnyilvánulásai - sőt a benne megfoganó dilemmák is teljesen jogosak és indokoltak -, a könyv nyolcvan százalékában mégis inkább a háttérbe szorul.
Persze hazugság lenne azt mondani, hogy Emmával ellentétben Galén ezer fokon pörög, mert nem, ám jóval több impulzus éri őt, s az  E/3-as szemszögnek hála minket is. Ő a mi csatornánk, vagy ha úgy jobban tetszik, szemünk. Nagyon helyes, nagyon vehemens szemünk.

Érdekes módon viszont a mellékkarakterek számomra most sokkal aktívabbnak tűntek, mint Emmáék. Raina szédületes tornádóként söpört végig a regényen, akárcsak Rachel, Nália, Grom vagy Tóraf. Egyenként is izgalmas, sokszínű figurákként funkcionáltak, együtt viszont halálos elegyet alkottak. Konkrétan folyt a könnyen a (szó)csatáikon. Iszonyú jók, rengeteg színt visznek a történetbe.

Mindent egybevetve azt tudom mondani, hogy ugyanúgy élveztem, akárcsak a Poszeidónt (egyedül a vége miatt morogtam csöppet, nekem az olyan hirtelen volt, és nem, nem akarom elhinni, hogy az írónő képes volt erre!).
A Triton egy habkönnyű, szórakoztató, lendületes olvasmány, mely kitárja az olvasó előtt a szirének birodalmának képzeletbeli kapuját. Legfőbb erénye, hogy nem akar több lenni, mint ami. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a sziréneket, vagy csak egy aranyos, pezsdítő olvasmányra vágyik.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Raina, Tóraf, Galén

Kedvenc jelenet a verekedős és bilincselős rész

Negatívum: a vége túl hirtelen volt

Borító: 5/5

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk a történet címét is képező Triton mitológiai figurája körül forog. Minden állomáson találtok egy vele kapcsolatos kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes válaszokat beírni a Rafflecopter megfelelő soraiba Ha ezt az összes állomáson megtettétek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott regény három példányának egyikét. 

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Valamint, ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol, új nyertest sorsolunk!

Kérdés

Hogy hívják Triton legismertebb lányát (a mítosz szerint)?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/09 MFKata gondolatai

12/10 Kelly & Lupi olvas

12/11 Deszy könyvajánlója

12/12 CBooks

12/13 Dreamworld