Sara Raasch - Hó, mint hamu

A Twister Media Kiadó jóvoltából immár magyarul is olvashatjuk Sara Raasch izgalmas trilógiájának első részét, a Hó, mint hamut. A regény nem is lehetne aktuálisabb, mint most, amikor sokan közülünk annyira vágyják a havat, mint Meira és a Télországiak. Gyertek és járjátok be velünk Primoria királyságait, keressük meg együtt a mágiasztereket, ismerjétek meg velünk ezt a mágiával és érzelmekkel teli kalandos regényt.

Az út első napjára 2015. december 14-én kerül sor, majd ezt követően minden nap másik hat blogger segítségével ismerhetitek meg a Hó, mint hamu világát. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékunkon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - három példány a Hó, mint hamu című könyvből!

Sara Raasch: Hó, mint hamu
Kiadó: Twister Media
ISBN: 9786158029438
Oldalszám: 496 oldal
Fordító: Bozai Ágota

Fülszöveg:

TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat. Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt. Sara Raasch első regénye hűségről, szerelemről, életünk céljának kereséséről szóló lenyűgöző olvasmány.

Saját véleményem:

Coverwhore énem örömében felzokogott, amikor a külföldi megjelenéskor meglátta ezt a meseszép borítót, melynek tanulmányozásával órákat lehet eltölteni. A második érzelmi állapotom pedig a nosztalgiában nyilvánult meg, ugyanis a fedlapon látható fegyver - melynek becses neve: csakram - felidézte gyerekkorom egyik kultikus sorozatát, a Xenát, ahol a harcos amazon ugyanilyennel ritkította ellenségeit. Ebből kifolyólag nem is volt kérdés, hogy nekem ezt olvasnom kell, tökmindegy miről szól. (Megjegyzem, műfaját tekintve, első körben valami disztópiára tippeltem, de miután világossá vált, hogy high fantasy, csak még boldogabb voltam.)

Maga a történet iszonyatosan sokrétű, az írónő komoly történelmet és háttérvilágot épített a cselekmény köré, melyeket érzékletes leírásai tettek még valósághűbbé. Én pedig egyre csak azt éreztem, hogy jó, jó, hogy virtuálisan itt vagyok, látok és érzek mindent, na, de akkor most valaki úgy istenigazából is szuszakoljon be ebbe a világba - lehetőleg Theron vagy Mather közelébe.
Primoriában 8 királyság létezik, négy Évszak és négy Ritmus. Mindegyiknek megvan a maga uralkodója, jellegzetessége - hagyományok, munkakörök, természeti erőforrások, lakosság külső-, belső tulajdonságai, stb. -, fővárosa (az Évszak-királyságok esetében ezek roppant találóak, de a Ritmus-királyságoknál nem sikerült kibogoznom, hogy például a Rintiero mit takar), s noha nem különösebben kedvelik egymást a különböző királyságok, sokáig mégis viszonylagos békességben éldegélnek. Egészen addig, míg Tavaszföld uralkodója úgy nem dönt, leigázza a világot, és egyeduralkodóvá nem válik. E terv első részeként legközelebbi szomszédját, Télországot teszi a földdel egyenlővé. Megöli az uralkodót, az embereket, kettétöri Hannah királyné mágiaszterét, a túlélőket pedig rabszolgatáborokba száműzi.
Néhány télországinak mégis sikerül megmenekülnie, és tizenhat évnyi bujkálással terveket szövögetnie, felkészülnie egy revansra. Elsődleges céljuk visszaszerezni a mágiaszter medál darabjait, amelyeket azonban Angra folytonos mozgásban tart, minthogy nagyon különleges és hatalmas erővel rendelkezik.
Minden királyság rendelkezik egy-egy mágiaszterrel, mely nevéből adódóan az adott ország mágiaforrását rejti. Ezt azonban csak az uralkodó tudja használni. Ám ami ennél is nagyobb csavar: az ehhez szükséges erő vagy csak női, vagy csak férfi ágon öröklődik. Szerencsétlenség a szerencsében, hogy a megmaradt télországiak között ott bujkál Hannah királynő gyermeke, ám az nem lány, hanem fiú. A kis csapat ennek dacára mégis a medálban látja a reményt. Mi pedig ebbe az állapotba csöppenünk bele.

Idegenvezetőnk szerepét a kissé forrófejű, harcos szenvedélytől fűtött, tenni vágyó Meira ölti magára, aki a nomád életmódot folytató csapat legifjabb tagjainak egyike a király, Mather mellett. Részben emiatt, részben más okokból kifolyólag a rangidős Sir nem engedi a lányt kibontakozni. Meira hiába szeretne a medálszerző kalandok részese lenni, harcolni, vagy egyáltalán tenni valamit országáért, nem engedik. Aztán amikor mégis, a fülszövegben leírtak szerint felfordul a csapat élete. Hiába kaparintják meg a medál egyik felét, a másikat olyan helyen őrzik, amely elvételéhez nem elég nyolc ember - így hát szövetségesre van szükségük. És tulajdonképpen innentől válik igazán szövevényesé, s letehetetlenül izgalmassá a dolog.

Egy jó YA high fantasy-hez híven egyszerre kapunk kalandokat, rejtélyeket, ármánykodást, politikai taktikázást, és nos igen, egy csipetnyi szerelmet is. Sara Raasch pedig mindezen adalékokat olyan mennyiségben és milyenségben adagolja, hogy az garantáltan folytonos kíváncsiságot váltson ki az olvasóból.
Egyébként ha nagyon hasonlítgatni akarnék, akkor azt mondanám, hogy érzésre az Üvegtrón és (egy bizonyos szakaszon) A Párválasztó sorozatok hangulatát idézte fel bennem. Annyi különbséggel, hogy míg azoknál tudtam választani a szerelmi háromszögek pólusai között, itt úgy ingadoztam, mint búzakalász szeles időben.
Noha a romantika nem elsődleges fontosságú, azért érezhetően végigível a sztorin, és egy rövidke ideig nagyobb figyelmet is követel.
Meira kezdettől fogva gyöngéd érzéseket táplál barátja, s egyben királya, Mather iránt. A fiú szintén. Egyikük sem hangoztatja úton-útfélen, nem keseregnek miatta, de az olvasóban ettől még tudatosul, hogy van ilyen, és a nehezítő körülmények miatt csak méginkább drukkol nekik. Aztán egy baromi unszimpatikus helyzet következményeként megjelenik Theron, akit dunszt is utálni kell.... de nem lehet. Egyszerűen túl kedves, aranyos, pimasz, helyes, érzékeny, bátor, sebzett, talpraesett, találékony...és ahh. A helyzet mégsem ilyen egyszerű. Theron miatt nem kopik meg Mather fénye, így amikor csak egyik van jelen, az ember lánya ő érte epekedik, amikor a másik, akkor azért. De ha ezek ketten együtt bukkannak fel, na az maga a mennyország vég! Ezzel kapcsolatban egyébként van egy nagyon jó jelenet, amit imádtam!
Most kicsit úgy tűnhet, mintha nem is lenne itt más, csak egy szerelmi huzavona, de higgyétek el, nem így van. Mather és Theron jó karakterek, és bár kétségtelenül megdobogtatják a hölgyek szívét, mégsem ilyen szempontból fontosak. Alakjuk inkább katalizátor Meira számára. Theron például számos jó tanáccsal, buzdítással ösztökéli Meirát, amikor az hullámvölgybe kerül, vagy nem látja a kiutat.
Igen, igen, tudom, megint Theronról beszélek (felé jobban húz a szívem :D ), de mielőtt tovább lépnék, muszáj elmondanom, mennyire szerettem a Meirával közös jeleneteiket. Gyönyörű gondolatoknak, eszmecseréknek lehetünk tanúi általuk, amikben ott bujkál egy fontos üzenet: sose add fel, ne törődj bele, inkább idomulj hozzá és keress az álmaidhoz/céljaidhoz vezető másik utat.

De ha már Meira... az írónő személyében egy igazán olvasóközeli hősnőt alkotott meg.
Meirát az élet nevelte fel, s a körülmények tették olyanná, amilyenné. Egy harcos szellemű, hazaszerető, bátor lánnyá, aki nem szeretne semmi mást, csak bizonyítani. Bizonyítani tehetségét, fontosságát, kitartását. És bár tény, hogy átlagos nőtársait meghazudtoló tehetséggel bír a harcművészetek terén, és jóval karakánabb is náluk, mégis esendő. Vannak gyengepontjai, hibái. És bizony többször is szembesülnie kell neméből adódó hátrányaival: a férfiak szemében báb, s mint ilyen, a politikai taktikázások szenvedő alakja. Kitartása, szenvedélye, bátorsága, tanulékonysága révén azonban képes felülkerekedni az elnyomó tényezőkön. Teszi mindezt úgy, hogy nem válik túl idealizálttá vagy idegesítővé, mindvégig szerethető, tisztelhető és azonosulásra alkalmas lány marad.

Ez az aranyközépút a regény több pontjára is jellemző. Például a politikára. Egy olyan hatalomközpontú high fantasy-ben, mint ez, döntő szerepe van az elme játékának. Az írónőnek pedig sikerült egy olyan egyensúlyt találnia, ahol érezhető a hatalmasok stratégiai taktikázása, ármánykodása abban a formában, ahogyan kell, mégsincs túlkomplikálva. Tehát bárki képes befogadni és megérteni, éppen mi is zajlik.

A cselekményt a medál másik felének megszerzése és Angra elpusztítása jelenti, ami nem kis feladat. Hőseinknek nagy utat kell bejárniuk, áldozatokat kell hozniuk a nagyobb jó érdekében. Nem biztos, hogy mindig mindenki tette szimpatikusnak hat, mégis minden okkal történik.  Ám a kaland az izgalmakon felül egy rejtéllyel is párosul, melynek legfőbb alakja Meira. Nem mondom, hogy már jó előre nem lehet kitalálni a csattanót, mert nem lenne igaz. Mégis annyi kis zsákutca nyílik közben, amik sokszor kellő mértékben elbizonytalanítják az olvasót, s ettől nemhogy kevesebb, hanem több lesz az élmény.
Az élményhez azonban hozzájárul más is: a világ. Sara nem operál barokkos körmondatokkal, nincs semmi túlkomplikálva, pusztán egyszerű szavakat rakosgat egymás után, melyek valamilyen varázslat folyamán bekúsznak az ember fejébe, és a betűket képpé alakítják, mígnem a mondatokból fáról lecsüngő jégcsapok, titkos folyosók, vagy bűzös csatornák nem lesznek.
Rengeteg jó könyvet olvastam, mégis igen ritka, hogy a cselekményeket, a külvilágot vagy akár magukat a szereplőket moziélményszerűen lássam magam előtt - itt mégis megtörtént. És őszintén szólva fogalmam sincs, hogy miért, mert a szerző stílusa  igaz, hogy gördülékeny, lendületes, sodor magával, mégsem kimagaslóbb, mint a kedvenceim zöme. De némi töprengés után szüntelenül ugyanoda lyukadtam ki: Sara Raasch nem leírja a dolgokat, vagy megalkotja a külvilágot. Nem. Ő benne él, a részese.

Ezek után talán mondanom sem kell, hogy a Hó, mint hamuval új kedvencet avattam, szerző és sorozat tekintetében is. A meseszép külső éppoly' lélegzetelállító belülről is! Ajánlom mindenkinek, aki szereti a YA high fantasy-t, mert ez a műfaj legjobbjainak egyike. Összetett, erős karakterek, kellő mennyiségű romantika, kaland, mágia és rejtély, komoly történelemmel vegyítve!

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő:Meira, Theron

Kedvenc jelenet: amikor Meira a gyakorlótérre téved + kardpárbaj

Negatívum: -

Borító: 5/5
Megtetszett? Vidd haza!

Az írónő Pinterest táblája

A képre kattintva elérhetitek a táblát

Nyereményjáték

A Twister Media Kft. felajánlásának köszönhetően ismét nyereményjátékra invitálunk Titeket. A szerencsés nyertesek megnyerhetik a három könyv egyikét!

A Hó, mint hamu világában, Primoriában nyolc királyság, így nyolc főváros is található, de az első részben egyelőre csak hetet ismerhetünk meg (Nyárföld, Őszföld, Télország, Tavaszföld, Yakim, Ventralli és Cordell – Paisly egyelőre még ismeretlen), ráadásul hét bloggerünk is van. A feladatotok az, hogy kitaláljátok a hét főváros nevét és beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. A hét fővárost hogyan is találjátok meg? Olvassátok el figyelmesen a bejegyzések/vélemények szövegét, ugyanis a városnevek a mondatok valamelyikébe bújtak. Honnan lehetsz biztos benne, hogy a megfelelő városnevet találtad meg? A városnév értelmezhetetlen, nem odaillő módon szerepel a mondatban. Kalandra fel!

Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újra sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/14 Letehetetlen

12/15 Könyvszeretet

12/16 MFKata gondolatai

12/17 Kelly & Lupi olvas

12/18 Deszy könyvajánlója

12/19 CBooks

12/21 Dreamworld