A General Press kiadó jóvoltából megjelent néhány hete Elizabeth Hoyt méltán kedvelt sorozatának, a Maiden Lane következő része a Sötétség hercege.
Maximus és Artemis múltja tele van szenvedéssel, megtanultak erősnek látszani a nagyvilág szeme előtt, de legbelül mind a ketten sérülékenyek. Vajon Maximus felül tud kerekedni büszkeségén és jó feleséget választani? - Kövessétek a turné állomásait és többet megtudhattok a főszereplőkről.
Elizabeth Hoyt: A sötétség hercege
Kiadó: General Press
ISBN: 9789636439217
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Nagy Nikoletta
Fülszöveg:
Maximus Batten tizennégy évesen válik Wakefield hercegévé, miután szüleit egy rablás során kegyetlenül meggyilkolják. A férfi azóta járja St. Giles utcáit, és harcol a bűn ellen; reménykedve, hogy egyszer bosszút állhat. Egy sötét éjjel két hölgy segítségére siet, kimenekítve őket az erőszakoskodók karmai közül, amikor elkapja az egyik nő bátor, meg nem alkuvó pillantását. Mi lakozhat a szelíd vonások, az egyszerű, barna ruha mögött, ha a nő tekintete ennyire beszédesen erőt sugárzó?
Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán... és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét...
Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?
Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán... és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét...
Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?
Saját véleményem:
Hoyt nevét először és sokadszor is az Insane Life bloggerétől, Toffytól hallottam, akinek annyira megfogott a lelkesedése, hogy eltökéltem, amikor majd lehetőségem nyílik rá, adok egy esélyt az írónőnek. Amikor pedig megláttam ezt a csodaszép borítót, rajta a szerző nevével, tudtam, elérkezett a pillanat.
Elöljáróban annyit: most már értem a rajongást! Elizabeth Hoyt nagyon jól bánik mind a szavakkal, mind pedig karaktereivel, ráadásul nagyon jól csavargatja a szálakat, és a tipikus történelmi romantikus elemek mellett egyedi színt is visz történetébe. Félelmetesen jól szórakoztam A sötétség hercegén!
Annál is inkább, mivel rögtön az első fejezet megvett a maga szokatlan kellékeivel, mert hát valljunk be, nem sok hasonló műfajú könyv indít egy piros-fekete rombusz mintás ruhába öltözött, önjelölt igazságosztóval. És a 18. századi környezetbe ágyazott bunker-edzőtermek sem sűrűn képviseltetik magukat. Szóval igen, mondhatni, hogy a szerző elérte, hogy tányérnyira kerekedett, csillogó szempárral, extrém gyorsasággal pörgessem a lapokat.
Wakefield hercege, Maximus tizennégy éves korában egy gyilkosság következtében elveszti szüleit, ami olyan mély nyomot hagy benne, hogy további életét nekik szenteli. De nem a szokott módon! Éjjelente harlequin jelmezt öltve kutatja a gyilkos(oka)t, hogy bosszút állhasson, és harcol a bűn ellen, míg nappal hercegi rangjához méltón intézi ügyeit.
Ebben az aspektusban az ő karaktere nagyon emlékeztetett egy korabeli Zöld íjász-Batman keverékre, ami kifejezetten érdekes volt. Mert hát most komolyan, egy 18. századi Oliver Queen, kinek a fantáziáját ne ragadná meg? Főleg, hogy különbejáratú, titkos edzőteremmel is rendelkezik, ahol DC-s/sorozatos társához hasonlóan mindenféle csodálatos dolgot művel - gondolok itt félmeztelen mászásra, ágyúgolyó hajigálásra -, és még cinkostársa is akad inasa személyében (akiről itt jegyezném meg: hatalmas figura!).
A hasonlóságok azonban nem merülnek ki ennyiben, sokáig lehetne folytatni a sort, főszerepben a tipikus aranyifjú viselkedéssel és a testvéri kötelékkel. Amiben viszont eltér a két(-három) figura, az Maximus (akiről minden egyes alkalommal az Aranyhaj makacs pacijának képe ugrik be, bocsi) szülei iránti tiszteletének másik megnyilvánulása. Hercegünk ugyanis hiába folytat titkos éjszakai életet, nappali énje mindent megtesz azért, hogy családi hírneve makulátlan legyen, s ennek mi is lehetne tökéletesebb módja, mint egy jó hozománnyal és makulátlan háttérrel rendelkező feleség. Az sem számít, ha buta libácska. És mit ad isten, akad is egy, a feltételeknek megfelelő jelölt. Csakhogy Penelope-val együtt jár társalkodónője, aki igencsak megrengeti Maximus elhatározásait...
Artemis zseniális hősnő! Bátor, merész, makacs, okos, ami a szívén, az a száján típus; könnyű őt megszeretni, megérteni. Nem csoda, hogy Wakefield hercegének is felkelti figyelmét. Csupán egyetlen bökkenő van vele kapcsolatban, a származása. Éppen ezért a lány nem is számít boldog életre. Hiú ábrándok kergetése helyett beletörődik sorsába, hisz tudja, senkinek nem kéne egy hozomány nélküli nő, akinek ikertestvérét bolondnak nyilvánították. Artemis tehát a szerelem hajkurászása helyett nagyon is épp elméjű testvérére, és annak kiszabadítására fókuszál.
A sors viszont meglehetősen kiszámíthatatlan, megesik, hogy egyszerre sodor az ember útjába olyan személyt, aki segítségére lehet, és a szívét is megdobogtathatja. Ebben az esetben a kulcs Maximus.
Ami Artemis és Maximus kapcsolatát illeti... az meglehetősen heves, tornádó-szerű. Pont abban egészítik ki és nevelik meg egymást, amiben és ahol kell. Rendkívül dinamikus páros. S a köztük formálódó viszonnyal nem csupán a romantikát, de a cselekményt is előre lendítik.
Imádtam őket, és azt is, hogy neveltetése kapcsán Artemis jócskán eltért az átlagos hősnőktől, akik hosszabb-rövidebb köröket futnak le erényük és vágyaik beteljesítése közt őrlődve.
Mindent egybevetve ismét ráakadtam egy olyan szerzőre és sorozatra, akire/amire a jövőben figyelni fogok. Ami pedig a regényt illeti... A sötétség hercege igazán élvezetes történelmi romantikus, 18. századi közegbe ágyazott, álruhás szuperhős szállal. Merész, ámde annál üdítőbb párosítás. Ráadásul önállóan is olvasható
Elöljáróban annyit: most már értem a rajongást! Elizabeth Hoyt nagyon jól bánik mind a szavakkal, mind pedig karaktereivel, ráadásul nagyon jól csavargatja a szálakat, és a tipikus történelmi romantikus elemek mellett egyedi színt is visz történetébe. Félelmetesen jól szórakoztam A sötétség hercegén!
Annál is inkább, mivel rögtön az első fejezet megvett a maga szokatlan kellékeivel, mert hát valljunk be, nem sok hasonló műfajú könyv indít egy piros-fekete rombusz mintás ruhába öltözött, önjelölt igazságosztóval. És a 18. századi környezetbe ágyazott bunker-edzőtermek sem sűrűn képviseltetik magukat. Szóval igen, mondhatni, hogy a szerző elérte, hogy tányérnyira kerekedett, csillogó szempárral, extrém gyorsasággal pörgessem a lapokat.
Wakefield hercege, Maximus tizennégy éves korában egy gyilkosság következtében elveszti szüleit, ami olyan mély nyomot hagy benne, hogy további életét nekik szenteli. De nem a szokott módon! Éjjelente harlequin jelmezt öltve kutatja a gyilkos(oka)t, hogy bosszút állhasson, és harcol a bűn ellen, míg nappal hercegi rangjához méltón intézi ügyeit.
Ebben az aspektusban az ő karaktere nagyon emlékeztetett egy korabeli Zöld íjász-Batman keverékre, ami kifejezetten érdekes volt. Mert hát most komolyan, egy 18. századi Oliver Queen, kinek a fantáziáját ne ragadná meg? Főleg, hogy különbejáratú, titkos edzőteremmel is rendelkezik, ahol DC-s/sorozatos társához hasonlóan mindenféle csodálatos dolgot művel - gondolok itt félmeztelen mászásra, ágyúgolyó hajigálásra -, és még cinkostársa is akad inasa személyében (akiről itt jegyezném meg: hatalmas figura!).
A hasonlóságok azonban nem merülnek ki ennyiben, sokáig lehetne folytatni a sort, főszerepben a tipikus aranyifjú viselkedéssel és a testvéri kötelékkel. Amiben viszont eltér a két(-három) figura, az Maximus (akiről minden egyes alkalommal az Aranyhaj makacs pacijának képe ugrik be, bocsi) szülei iránti tiszteletének másik megnyilvánulása. Hercegünk ugyanis hiába folytat titkos éjszakai életet, nappali énje mindent megtesz azért, hogy családi hírneve makulátlan legyen, s ennek mi is lehetne tökéletesebb módja, mint egy jó hozománnyal és makulátlan háttérrel rendelkező feleség. Az sem számít, ha buta libácska. És mit ad isten, akad is egy, a feltételeknek megfelelő jelölt. Csakhogy Penelope-val együtt jár társalkodónője, aki igencsak megrengeti Maximus elhatározásait...
Artemis zseniális hősnő! Bátor, merész, makacs, okos, ami a szívén, az a száján típus; könnyű őt megszeretni, megérteni. Nem csoda, hogy Wakefield hercegének is felkelti figyelmét. Csupán egyetlen bökkenő van vele kapcsolatban, a származása. Éppen ezért a lány nem is számít boldog életre. Hiú ábrándok kergetése helyett beletörődik sorsába, hisz tudja, senkinek nem kéne egy hozomány nélküli nő, akinek ikertestvérét bolondnak nyilvánították. Artemis tehát a szerelem hajkurászása helyett nagyon is épp elméjű testvérére, és annak kiszabadítására fókuszál.
A sors viszont meglehetősen kiszámíthatatlan, megesik, hogy egyszerre sodor az ember útjába olyan személyt, aki segítségére lehet, és a szívét is megdobogtathatja. Ebben az esetben a kulcs Maximus.
Ami Artemis és Maximus kapcsolatát illeti... az meglehetősen heves, tornádó-szerű. Pont abban egészítik ki és nevelik meg egymást, amiben és ahol kell. Rendkívül dinamikus páros. S a köztük formálódó viszonnyal nem csupán a romantikát, de a cselekményt is előre lendítik.
Imádtam őket, és azt is, hogy neveltetése kapcsán Artemis jócskán eltért az átlagos hősnőktől, akik hosszabb-rövidebb köröket futnak le erényük és vágyaik beteljesítése közt őrlődve.
Mindent egybevetve ismét ráakadtam egy olyan szerzőre és sorozatra, akire/amire a jövőben figyelni fogok. Ami pedig a regényt illeti... A sötétség hercege igazán élvezetes történelmi romantikus, 18. századi közegbe ágyazott, álruhás szuperhős szállal. Merész, ámde annál üdítőbb párosítás. Ráadásul önállóan is olvasható
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Artemis, Apollo, Maximus, Craven
Kedvenc jelenet: az első edzős-inasos jelenet
Negatívum: Penelope
Borító: 5/5Sorozat: Maiden Lane 6. kötete, de önállóan is olvasható
Artemisz istennő
Artemisz (a rómaiaknál Dianának feleltették meg) Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában. A Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. A vadállatok úrnője is.
A legendák szerint egy egész nappal testvére előtt született. A Héra bosszúja elől menekülő Létó Ortügián adott neki életet.
Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kívül ő lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennője. Szent állata a szarvastehén volt.
Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. Ezenkívül, mint a Hold istennője homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdőket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdőkben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére ő volt gondozójuk, aki segítette, védte őket és utódlásukat biztosította. A szülő nők is gyakran hívták segítségül, és ő volt a dolgozó nők védelmezője is, igaz, a munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is kilőttek, úgymint veszettséget, leprát és köszvényt.
Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. Ezenkívül, mint a Hold istennője homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdőket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdőkben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére ő volt gondozójuk, aki segítette, védte őket és utódlásukat biztosította. A szülő nők is gyakran hívták segítségül, és ő volt a dolgozó nők védelmezője is, igaz, a munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is kilőttek, úgymint veszettséget, leprát és köszvényt.
Nyereményjáték
Szeretitek Elizabeth Hoyt történeteit? Vajon mennyire ismeritek őket? Minden állomáson az írónő egyik magyarul megjelent könyvével kapcsolatban teszünk fel kérdést, némi keresgéléssel azok is rábukkanhatnak a válaszra, akik még nem olvastak mindent tőle. Kis segítséget adunk: keresgéljetek a fülszövegekben.
Játszatok velünk és tiétek lehet a könyv egyik példánya.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Játszatok velünk és tiétek lehet a könyv egyik példánya.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Kérdés:
Kit csábít el az elbűvölő kalóz?
Nézzetek be a többi állomásra is
12/05 Insane Life
12/06 Kristina Blogja
12/07 Deszy könyvajánlója
12/09 Könyvvilág
12/10 Olvasónapló
12/11 Angelika blogja
12/12 Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése