2016. december 15., csütörtök

Leylah Attar - Papírhattyú

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelent Leylah Attar megdöbbentően gyönyörű könyve, a The Paper Swan - Papírhattyú.
Nem egy hétköznapi romantikus könyv, tele van gyűlölettel, bosszúvággyal, de a legsötétebb időkben két szív egymásra talál. Lehet jövőjük? Mit tartogathat számukra a jövő? - Elúszhat minden, akár egy papírhattyú a víz tükrén? Tartsatok velünk a nyolc állomásos turnén és megtudhattok többet a könyvről.


Leylah Attar: The Paper Swan - Papírhattyú

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633999103
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:
A szerelem nem halhat meg soha.
Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet, tele nyerseséggel, intrikával és feszültséggel.
Lenyűgöző mese szenvedélyről, veszteségről, megváltásról. Hagyd hogy magával sodorjon!

Saját véleményem:
Megérzés. Néha az ember megpillant egy borítót és ösztönösen kötődni kezd hozzá, hisz valahol mélyen belül tudja, hogy az a történet rá vár, szeretné vele megismertetni magát. Én így voltam a Papírhattyúval - vagy ő velem? -, amikor a külföldi megjelenés idején megláttam, éreztem, hogy nekünk még lesz dolgunk egymással. És beigazolódott!
Hogy mit vártam tőle, azt magam sem tudom, ám az biztos, hogy a finom, mégis kicsit bajjóslatú kép alapján egészen más kaliberű sztorit sejtettem, mint amit végül kaptam. Ugyanis Leylah Attar műve egy nagyon sötét, ámde annál szívszorítóbb szépségű gyöngyszem. Az idei évem legkiemelkedőbb élményeinek egyikét kínálta. Elborzasztott, összetört, átmelengetett, majd a mélybe rántott, behúzott, megláncolt, elrabolta a szívemet, földhöz vágott és magához ölelt.

"Nincsenek jófiúk meg rosszfiúk. Mindenkinek megvannak a maga indokai."  

A szerző nem sokat tökölt a kezdéssel, rögtön belevágott a sűrűjébe, így az olvasó íziben belecsöppen egy frissen elrabolt nő bizonytalansággal vegyes pillanataiba, amikor még az is kérdéses, hogy Skye túléli-e a következő másodpercet vagy sem. Ám minthogy a női főszereplőről van szó, nyilván túl. Skye élete azonban gyökeres fordulatot vesz, maga mögött hagyva csili-vili, fényűző életmódját, ahol a legnagyobb gondot márkás tűsarkújai kiválasztása jelentette, kénytelen lesz megtapasztalni a földi poklot. Elrablója bezárja, megkötözi, ellátja a baját és még pompás hajkoronáját is megkurtítja, miközben megfosztja alapvető emberi szükségleteitől. A Damian nevű férfi egymaga az óceánon keresztül próbálja átcsempészni, de hogy mi célból, az mind Skye, mind a mi számunkra titok jódarabig.
Ami viszont világos, hogy köze van Skye apjához, de távol áll a pénztől, magyarul valamiféle bosszúról van szó. Ennek a bosszúnak pedig párosulnia kéne egy gyilkossággal is, amit a zord férfi valahogy képtelen megtenni. Mielőtt azonban romantikus ábrándba ringathatná magát az olvasó, Leylah Attar gyorsan tudatosítja benne, hogy bizony egy kemény, brutális könyvet tart a kezében, ami mentes mindenféle papucsoktól és hercegektől. (Itt kaptam az első pofont.)

"(...) láttam, hogy az emberi psziché milyen védtelen valami. Akár a vékony héj mögött rejtőző tojássárgája: elég egyetlen apró repedés, és már ki is folyik. 
(...)
És mindez belül kezdődik, merthogy igazából minden belül kezdődik."

Skye egy végtelenül szerethető hősnő. Kezdetben ugyan nagyon sekélyes, apuci kislányának tűnik, ám önironikus humorával túlmutat a buta liba kategórián, majd pedig igen hamar megmutatja, mennyire kemény, harcias, bátor, ámde érzékeny lány is ő.
Mindvégig tisztában van helyzetével és az esélyeivel, na meg Damian antihős szerepével az elrablást illetően, mégsem süpped letargiába - vagy éppen csak annyira, amennyi kijár neki -, hanem harcol. Remekül visszaadja a fogoly létet a maga hullámhegyeivel, -völgyeivel, s nagyon emberi, ahogyan az egészet megéli.
A rabként érzelmeivel és fogvatartójával dacoló nő mellett azonban szép lassan alakot ölt előttünk egy kislány is, tengernyi válasszal, s miérttel arra, miért és hogyan is lett Skye az, aki, na meg hogy egyáltalán ki is ő.  Az események nem csupán a jelenben, hanem a múltban is zajlanak, mintegy kirakóselemként gazdagítva az összképet.
Minthogy egy rettentően komplex, szerteágazó történetről van szó, a kettős idősíkú mesélés elengedhetetlen, akárcsak a könyvnegyedekként váltakozó narráció is. Míg Skye része elindít és felvet bizonyos problémákat, addig Damiané válaszokkal szolgál. 

Damian nem egy tipikus álompasi, sokáig egyáltalán nem szerethető. Az olvasó hozzá köthető érzelmei nagyjából a hősnőével megegyező ritmusban alakulnak, gyűlölettől enyhe - önmagunk számára is érthetetlen és megvetendő - vonzalomig, hogy aztán némi sajnálatot követően belobbanjon az a bizonyos szikra. 
Ezzel együtt Damian egy veszélyes alak, vér tapad a kezéhez, és bizony olyan dolgokat művel valaminek a nevében, ami láttán minden épeszű nőnek menekülnie kéne, elfojtva az alattomosan suttogó kis "de"-ket. De... Damian története szívszorító.
Minden irracionalitása ellenére - az összes könnyel, fájdalommal, sebbel, brutalitással együtt - csodaszép az, ami Skye és Damian között játszódik. Ennél többet viszont nem mondhatok, pedig tartalmilag és érzelmileg is jóval több ez a történet, de az már spoiler lenne. Olvassátok el!

A Papírhattyú az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya, olyan amire sokáig - ha nem örökre - emlékezni fogok. Különleges. Keserédes. Sötét. Gyönyörű. 
Ha szeretitek a dél-amerikai hangulatú, drog kartelles-maffiás, bosszú vezérelt, kemény történeteket, akkor szívből ajánlom. Csodálatos.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Esteban, Damian, Skye, MaMaLu
Kedvenc jelenet: cápás, plusz a visszaemlékezések
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Papírhattyú hajtogatás


A papírhattyú fontos és szimbolikus kelléke mind a történetnek, mind a borítónak - ráadásul szép is. Engem annyira megfogott, hogy eltökéltem, készítek egyet. És ha már belevetettem magam a hajtogatásba, arra gondoltam, miért is ne mutathatnám meg nektek is, hátha szeretnétek egy sajátot készíteni.
Két verziót mutatok, az egyik könnyebb, a másik egy fokkal talán komplikáltabb, ugyanakkor mutatósabb is - nem mellesleg pont olyan, mint a borítón látható.
Jó hajtogatást!









Nyereményjáték


Mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz dolgotok. Minden állomáson találtok egy valamilyen szempontból nem hétköznapi romantikus történetből idézetet és ki kell találnotok honnan idézünk.
A Rafflecopter megfelelő dobozába író nevét és az idézett könyv címét kell beírnotok.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Idézet:
"Próbálkozz egy olyan napon, amelyik nem esik hétfő és vasárnap közé."




Nézzetek be a többi állomásra is

12/09 Insane Life
12/10 Könyvvilág
12/11 Kristina blogja
12/12 Angelika blogja
12/13 Sorok között
12/14 Deszy könyvajánlója
12/15 Dreamworld
12/16 CBooks

1 megjegyzés: