2020. június 7., vasárnap

Garth Nix & Sean Williams - Vérkötelék


Garth Nix - Sean Williams: Vérkötelék

Kiadó: Könyvmolkyépző Kiadó
ISBN: 9789633994207
Oldalszám: 260 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:
Erdász az örök egyensúly hazája. A ritka kapocs, a szellemállatokhoz fűződő kötelék tartja össze az emberek és az állatok világát. Conor, Abeke, Meilin és Rollan mindnyájan részesültek ebben a különleges ajándékban – és a megtiszteltetéssel járó felelősség is a vállukra nehezedik.
A Hódítók azonban megpróbálják elpusztítani ezt az egyensúlyt, lángba borítják a világot, és egész városokat tipornak el a végső hatalomra törő küzdelem során – köztük Meilin otthonát is. A lány végül képtelen tovább várni, készen áll a harcra, így hát szellemállatával, egy Dzsí nevű pandával behatol az ellenség területére. A barátai sem járnak messze mögötte… de nem ők az egyetlenek.
Az ellenség mindenhol ott rejtőzik.

Saját véleményem:
Az előző rész függővége után azonnal belevetettem magam a folytatásba, ami egészen új szintre emelte a sorozatot. A Szellemállatok immár túlmutat egyszerű ifjúsági történeten, vérpezsdítő fantasy tele emberi érzelemmel, különleges kötelékkel, és egy epikus háborúval, melynek minden egyes csatája sorsdöntő fordulatokat eredményez.

"– (...) A valódi erőnek semmi köze a mérethez vagy a harciassághoz."

A Vérkötelékért ezúttal Garth Nix és Sean Williams szerzőpárosa felelt, akik közül az előbbi neve  ismerősen csenghet a hazai olvasóközönség számára is. A Sabriel írójáról, Garth Nixről tudvalevő, hogy otthonosan mozog a fantasy zsánerében, és rendkívül erős világ- és hangulatteremtésben. Szerencsére...
Amennyiben olvastátok az előző kötetről írt beszámolómat, emlékezhettek rá, hogy Maggie Stiefvater esetében a darabosságra és kidolgozatlanságra panaszkodtam, illetve csupa olyasmire, ami elengedhetetlen lenne egy, a Szellemállatokéhoz hasonló, nagyívű fantasy során, még akkor is, ha elsősorban gyerekek számára íródott. A Vérkötelék esetében szerencsére már a legelső oldalaktól kezdve érezni lehet, hogy egy sokkal kidolgozottabb, tartalmasabb folytatással állunk szembe, olyannal, ami nem csupán leír, hanem mutat is.
A szerzőpáros által megálmodott történet él: gyönyörűen kidolgozott, részletgazdag és jól felépített. Néha talán kicsit túl képszerű a korosztályi besoroláshoz, de mindenképp hiteles. Hiteles, hisz ezúttal a megbocsátás, család, szövetség és elengedés témái mellett a háború és a távol-keleti kultúra is hangsúlyos szerepet kap.
Kis hőseink ezúttal Meilin és egy újabb amulett nyomába eredve a lány szülőföldje felé veszik az irányt, ahol át kell vágniuk a buja, veszedelmekkel és mocsarakkal teli dzsungelen, szembenézni a félelmetes rinólovasokkal és megküzdeni a Pusztító gyilkos hadával. Mindeközben számtalan veszély és próbatétel fenyegeti útjuk sikerét, amit csak tovább tetéz a négy gyerek belső konfliktusa: Meilin leválása, Conor ballépése, az ezzel párosuló sértettség, kirekesztettség és bűntudat.

A kötet központi alakja ezúttal Meilin, aki Conor ballépését követően útra kel, hogy felkutassa apját, s mellé állva hadba vonuljon a Hódító ellen. Csakhogy az eltökélt, tettvágytól buzgó lány olyan akadállyal szembesül, ami nem csupán lelassítja, hanem egyúttal arra is ösztönzi, hogy átértékelje önmagát, nézeteit, és a szellemállatával való viszonyát. Próbatétele során pedig egy új mentort is kap a kiismerhetetlen Xue személyében, aki újabb és újabb verbális-mentális pofonokkal terelgeti a helyes irányba, sokszor mosolyt csalva az olvasó arcára.
Meilin jellembeli fejlődése idő- és szükségszerűsége mellett tanulságos, szórakoztató, helyenként pedig kimondottan szívfacsaró is. Akárcsak a másik három gyereké, ahol a tolvajból sértett, a becsületesből hitszegő, az árulónak kikiáltottból pedig békítő válik.

Mindent egybevetve úgy gondolom, a Vérkötelék a sorozat eddigi legjobb része: fordulatos, kalandokkal teli, jól felépített, izgalmas, humorban és torokszorító élményekben bővelkedő írás. Ráadásul hiába követi a jól megszokott amulett-keresős sablont, egyáltalán nem érezni ismétlésszerűnek, hisz rendkívül szerteágazó, illetve a tényleges cél elérése is jóval epikusabbra sikeredett az eddigieknél. Ahogy fentebb említettem, immár véres harcokból sincs hiány, ahhoz, hogy valamelyik fél megszerezhesse Dinesh, a bölcs elefánt amulettjét, meg kell vívniuk a maguk csatáját: bestiális krokodilok, éles fegyverek és vérmes szellemállatok serege csap össze a négy bajtárssal és újdonsült segítőikkel. ...úgyhogy, ha szeretitek a kalandos (néhol Indiana Jones-szerű) fantasyket, akkor szívből ajánlom - az egész sorozatot. Ne tévesszen meg benneteket a borító és a korosztályi besorolás, felnőttek számára is épp olyan körömlerágósan izgalmas tud lenni a történet, mint a tizenéves olvasók számára.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Meilin, Dzsí, Xue, Abeke és a többiek
Kedvenc jelenet: Meilin és Xue beszélgetései, Abeke és Conor banántökös küldetése
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #3


2020. május 31., vasárnap

Maggie Stiefvater - A hajsza


Maggie Stiefvater: A hajsza

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633991008
Oldalszám: 216 oldal
Fordító: Pék Zoltán

Fülszöveg:
Erdász világában csak kevesen tudnak olyan szellemállatot megidézni, mint Conor, Abeke, Meilin és Rollan. Olyan kapcsolat fűzi őket a szellemállatukhoz, ami révén emberfeletti képességek birtokába jutnak.
És ha másképp is lehet szellemállatot szerezni? Mesterségesen létrehozni a kapcsolatot, így az embert teljes hatalommal ruházni fel? És ha olyasvalakinek ajánlják fel ezt, aki határtalanul önző?
A négy fiatalnak még ideje sem volt összemelegedni, és még szellemállataik képességével sincsenek igazán tisztában. Ennek ellenére szembe kell szállniuk egy brutális ellenféllel, aki minden szabályt megszeg, hogy legyőzze őket.

Saját véleményem:
Az első rész után nem is volt kérdés, hogy folytatni akarom-e a sorozatot. Az izgalmas nyitánynak, és a függőben maradt kérdéseknek hála furdalt a kíváncsiság, hogyan is alakul tovább Conor, Abeke, Meilin és Rollan élete, illetve, hogy milyen eszközöket vet majd be ellenük rettegett ellenségük, a Pusztító. Ráadásul az sem tűnt elhanyagolható szempontnak, hogy A hajsza szerzője maga Maggie Stiefvater.

"– Egy vezetőnek azonban arra kell gondolnia, mit akar a jövőben, nem hogy mit akart a múltban – húzta ki magát kissé Lord MacDonnell. – Ez a játék stratégiára tanít – intett a sakktábla felé."

A Vadnak született után a folytatás sem tér el a jól bevált sémától, Erdász sorsa a négy gyereken és híres szellemállataikon múlik, valamint azon, hogy minél több talizmánt begyűjtsenek a szétszéledt Nemes Vadaktól, még azelőtt, hogy ellenségeik lecsapnának rájuk. Conorék ezúttal pedig nem kisebb állat nyomába erednek, mint Rumfusséba, a hírhedt vadkanéba. Ám ahhoz, hogy elérjenek hozzá, hőseinknek át kell kelniük a néhai szolga- és pásztorfiú szülőföldjén, ami a kiválasztás óta jócskán megváltozott. Immár Connor édesanyja törleszti családjuk adósságát, míg a gróf kudarcot vallott fia az ellenség csapatának kulcsfigurájává avanzsált, s ezzel együtt az egész város is elfordult a Zöld köpenyesektől.
Kalandjuk során a gyerekek mellé új idegenvezető társul egy különös fiú személyében, és a rengeteg veszély mellett különféle próbatételekkel is szembe kell nézniük. Ezek a megpróbáltatások pedig sokszor nagyon személyesek (Meilin apja eltűnik, Conor családja bajba kerül, Abeke árulónak tűnik, míg Rollan továbbra sem képes uralni szellemállatát), sokat hozzátesznek a srácok személyiségéhez, és annak kibontakozásához.

A sorozat különlegessége egyértelműen a megidézett szellemállatokban, valamint a velük való személyes kapcsolatban, és annak feldolgozásában rejlik. Abban, hogy melyik szereplő miként kezeli a számára elrendelt állatot, hogyan képes vele együttműködni, fejlődni. Ez egyeseknek könnyebben megy, másoknak nehezebben, és persze olyanok is akadnak, akiknek nehéz elfogadniuk kapott állataikat. Ez utóbbi kategóriába tartozik Meilin, az ázsiai harcoslány, aki egy lomha, látszólag mihaszna panda társaként kénytelen leélni az életét. A hajsza azonban lehetőséget kínál a kapcsolatok új szintre emelésére, legyen szó emberi vagy állati kötelékről.
Sajnos maga a történet ezúttal nem nyűgözött le annyira, a csaták hiteltelennek és gyerekesnek hatottak, minden túl egyszerűnek és valótlannak tűnt, míg az elindított szálak megválaszolatlanul maradtak, a logikai bakikról nem is beszélve, ám az emberi és állati kapcsolatok bőségesen kárpótoltak. Imádtam a háttérben szárba szökkenni készülő szerelmet, ami egyelőre nagyon gyermeki, szurkálódó, a maga nemében mégis bájos; mentor és diák tiszteleten nyugvó viszonyát, a szellemállat és gazda közti szimbiózist, vagy éppen a tapogatózó ismerkedéssel párosuló izgalmakat. De épp ennyire megérintettek a gyerekek sajátos lelki vívódásai is, az, ahogyan egyiküknek-másikuknak a családjuk és a világ sorsa között kell őrlődniük, vagy azon, miként is bizonyítsák hűségüket.

Továbbra is úgy vélem, jó kis sorozat ez (erről árulkodik a folytatás, amit már el is kezdtem), csak ebben a részben valami félresiklott picit. Hogy ez a valami Maggie Stiefvaternél keresendő vagy sem, nem tudom, de az biztos, hogy én többet és mást vártam a szerzőtől tartalom, hangulat és nyelvezet tekintetében is. Részben egyébként ennek is köszönhető, hogy ez a rész nem tudott annyira beszippantani, mint az első vagy harmadik kötet.


Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Rollan, Essix, Uraza, Meilin
Kedvenc jelenet: Essix és Rollan vacsora közben, valamint Rollan és Meilin ugratásai
Negatívum: nyelvezet, a történet súlytalansága
Borító: 5/5
Sorozat: Szellemállatok #2


2020. május 28., csütörtök

Kelly Creagh - Oblivion


Kelly Creagh: Oblivion - Ébredés
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570417
Oldalszám: 424 oldal
Fordító: Farkas János

Fülszöveg:
Az élet és a halál közötti vékony határ már rég elmosódott Isobel Lanley számára. A Varennal történt kis híján halálos összecsapást követően Isobel retteg visszatérni az álomvilágba, arra a kihalt, mégis életveszélyes helyre , ahol egymás ellen fordultak. Amikor azonban újra kísérteni kezdik, majd véres valósággá válnak a rémálmai, nem marad más választása. Varen sötét világa lassan utoléri őt és a való világot, hogy mindent felemésszen.
Isobel számára csupa félelem a világ. Fél, hogy nem bírja ép ésszel, és attól is retteg, hogy Varen fog megőrülni. Különösen, hogy a fiút nem régen súlyos veszteség érte. Ráadásul Lilith is magának akarja Varent, és bármit megtenne, hogy végleg megszerezze őt. Bármit.
Vajon végül minden jóra fordul Isobel életében? Világok csapnak össze és sorsok pecsételődnek meg a Nevermore-trilógia lélegzet-elállító fináléjában.

Saját véleményem:
Kezdetben nagy rajongója voltam a Nevermore sorozatnak: imádtam a szerző által megteremtett szürreális, rémálomszerű világot, a Poe vonalat, valamint a történetre jellemző gótikus hangulatot. Aztán befutott a második rész,  és a lelkesedésem oldalról oldalra megcsappanni látszott, miközben a nagy semmiről és Isobel értelmetlen eszmefuttatásairól olvastam. Titkon reménykedtem benne, hogy idővel talán megkapom, amire vágyom, de nem így történt. A kötet végére érve ott maradtam csalódottan, egy nagy, értelmetlen katyvasz kellős közepén. Egyik felem persze majd' elepedt azért, hogy a kezemben tarthassam a trilógia zárókötetét, a másik viszont ódzkodott tőle. Végül három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rá tudjam szánni magam a befejezésre.

"Egy álom ugyanolyan kézzelfogható tud lenni, mint a valóság, a valósnak érzékelt dolgok pedig olyan tünékenyek, mint az álmok."

Őszinte leszek, nem ment könnyen az olvasás. Lapról-lapra küzdöttem át magam, miközben úgy éreztem, olyan iszamós posványba ragadtam, amiből míg élek, nem mászom ki. Több száz oldalon keresztül unatkoztam, nem kötött le a régen oly' nagyon szeretett világ, és valahogy semmibe sem sikerült megkapaszkodnom. Ez részben a hangulatomnak tudható be, részben pedig annak, hogy Kelly Creagh harmadszor is eljátszotta a jól megszokott sablont: eseménytelen fejezetek sora a regény háromnegyedéig, majd felpörgetett véghajrá. Csakhogy míg ez az első könyvnél működött, addig a későbbiekben már nem.

"– Úgy értem, ki lehet szedni a szőkeséget a gótból, de a gótságot nem lehet kiszedni egy szőkeségből- folytatta Gwen, és beleharapott az egyik kekszbe."

Isobelt sosem vádolhattuk azzal, hogy túl okos lenne, vígan eléldegélt a maga rózsaszín kis világában, amit egyedül Varen tudott megbolygatni. Ellenben a fiú karaktere kellően egyedi, rejtélyekkel és izgalmakkal teli volt ahhoz, hogy elvigye a hátán mindkettejüket, így furcsa kis duójuk remekül működött is addig, míg Varen ki nem fordult önmagából, és a fókusz át nem helyeződött a lányra. Onnantól kezdve minden elromlott, érdektelenné és már-már idegesítővé vált. A befejező kötet java részében ugyanazokat a köröket futottuk újra és újra, én pedig kezdtem azt érezni, hogy lassan megtébolyodok. Kelly Creagh és a története úgy szívta ki belőlem a életkedvet, mint Rowling dementorai. Egyetlen dolog hajtott: az, hogy túl legyek rajta és végre örökre elfelejthessem az egészet.
Sajnálom, hogy így alakult, rengeteg lehetőség rejlett a sorozatban, s kezdetben olyan gyöngyszeme volt ez a Young Adult könyveknek, ami ritkaság.  Most azonban egyszerűen csak örülök, hogy vége. Nincs többé Isobel, Varen, Pinfeathers, poe-i világ, vége a keszekuszaságnak, és már azt sem bánom, hogy az Oblivion lezárása össze lett csapva. Örülök, hogy mindezt elengedhetem, és felébredhetek végre ebből a rémálomból... S szólt a Holló: "Sohamár!"


Pontszám: 5/2
Kedvenc szereplő:-
Kedvenc jelenet: az utolsó írásjel
Negatívum: az egész könyv
Borító: 5/5
Sorozat: Nevermore-trilógia #3


2020. május 23., szombat

Elizabeth Hoyt - A bűn hercege


"Mindenkinek, akivel előfordult, hogy reménytelenül beleszeretett... a rosszfiúba."
Mi hajlamosak vagyunk kicsit beleszeretni a rosszfiúkba, tehát ezzel a szerzői ajánlással indítjuk útjára Elizabeth Hoyt A bűn hercege című könyvének blogturnéját, és ismét elmerülünk a Maiden Lane sorozat és a 18. századi London dekadens világában.
Tartsatok velünk, és ne felejtsetek el játszani nyereményjátékunkon!


Elizabeth Hoyt: A bűn hercege

Kiadó: General Press
ISBN: 9789634523635
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Nagy Nikoletta

Fülszöveg:
EGY BŰNÖS FÉRFI
Halálosan jóképű. Hiú. Lelkiismeretlen. Valentine Napier, Montgomery hercege mindent megtesz azért, hogy az irányítása alatt tartsa az embereket, és ennek érdekében még a zsarolástól sem riad vissza. A száműzetésből hazatérve egyetlen cél vezérli: bosszút akar állni azokon, akik ártottak neki. Ám a tervét keresztülhúzhatja az, amit az otthonában talál.
EGY BECSÜLETES NŐ
A házasságon kívül született házvezetőnő, Bridget Crumb ravasz, okos és mindenekfelett hűséges. Amikor Montgomery hercege megzsarolja az arisztokrata származású anyját, Bridget a főúr szolgálatába áll, hogy felkutassa a terhelő bizonyítékot – ám valami sokkal veszélyesebbre bukkan.
EGY TITOK, AMELY MINDKETTEJÜKET TÖNKRETEHETI
Montgomery hercegét teljesen elvarázsolja a megtévesztően pedáns – és meglepően szellemes – kémnő. Bridget pedig hiába próbálkozik, nem tud ellenállni a herceg sármjának. Az akaratok viadala közben azonban rá kell jönniük, hogy mindketten titkokat őriznek, és egyikük sem olyan becstelen, és nem is olyan ártatlan, mint amilyennek tűnik…

Saját véleményem:
Valentine Napier, Montgomery hercege egyértelműen a Maiden Lane sorozat egyik kulcsfigurája. Ihletőjéhez, Lokihoz hasonlatosan óriási játékos, csínyeivel és csalásaival számtalan karakter orra alá tört már borsot. Nyugodtan kijelenthető róla, hogy nem tipikus hős figura - hogy mennyire nem az, tudhatjátok, ha olvastátok már a nyolcadik kötetet. Val tehát egy igazi bajkeverő, olyan ember, aki szeret bizalmas titkok birtokába kerülni, hogy azokat kellő időben és helyen zsarolásra használhassa. Nincs ez másként ezúttal sem.

"(...) beismerte magának: bármilyen elvetemült gazember is, bármilyen hiú, bármilyen vérlázító - akkor is kezd beleszeretni Montgomery hercegébe."

Val, sajátosan értelmezett száműzetésének önkényesen véget vetve úgy dönt, a birtokában lévő értékes információk által megzsarolja a királyt, és nőül vesz valakit, akinek esze ágában sincs hozzá menni. Újdonsült házvezetőnőjével azonban nem számol, egészen addig, míg rajta nem kapja a nőt, amint az négykézláb, az ágyában kutakodik.
A hölgy számára végzetes következményekkel jár a tettenérés, figyelembe véve, hogy a ház ura él-hal a titkokért, s mindent elkövet annak érdekében, hogy leleplezze őket. Egy rejtélyekkel teli házvezetőnő pedig - aki nem csupán munkaadója után kutakodik, de még a keresztnevét sem hajlandó elárulni, ellenben fiatal kora ellenére ígéretes ajánlólevelekkel rendelkezik - határozottan olyan talány, melynek érdemes lehet a végére járni.
Így kezdődik főhőseink izgalmakkal, misztériumokkal teli, érzékiségtől nem mentes kalandja, mely során végre megismerhetjük a gátlástalan herceg titkait, aki valami olyasmit is rejteget, ami titokzatos házvezetőnője sorsát nagyban meghatározhatja.

A kötet egyik nagy erőssége a karakterábrázolás. Elizabeth Hoyt Val személyében mondhatni egy igen masszív antihőst alkotott, olyat, aki valóban erkölcstelen, számtalan tette megkérdőjelezhető, mindemellett pökhendi, egoista, piperkőc alak, és imád játszadozni az emberekkel vagy megbotránkoztatni őket. Nem véletlenül lett hát A szívtelen király a fejezetek előtt álló példamese. Val nem érez, nem szeret, ésszel él, és ezen semmiféle nő vagy szerelem nem változtathat gyökeresen. Montgomery hercege üdítően új színfoltja tehát az irodalomnak - amolyan tizennyolcadik századi Loki.
Vele ellentétben Bridget jóval nyílt szívűbb, felelősségteljesebb, ámde annál izgalmasabb teremtés. Az általa keresett kincs, és elszántsága teszi azzá, beosztott pozíciójából pedig jól látható, mennyire szereti a rendet, fegyelmet, engedelmességet, s hogy milyen elkötelezettséggel viseltetik ezek iránt. További nagy előnye karakterének, hogy Valhoz hasonlóan rettentően emberi: nem szenveleg, beismeri a hibáit és botlásait - vagy éppen a főnökét illető vonzalmát. Utóbbiből pedig jócskán akad, minthogy a herceg előszeretettel sokkolja az általa szemérmesnek titulált nőt.
Bridget és a herceg kapcsolatának dinamikája rendkívül élvezetes, kezdve a férfi hidegvérű próbatételeitől, a csábításon át, egészen kettejük szövetségéig. Humorosak, szenvedélyesek, játékosak, és ez kihat magára a cselekményre is.

A bűn hercege dramaturgiailag és lendületét tekintve is kimagasló. A cselekmény pörgős, fordulatokkal teli, egy percig sem engedi olvasója figyelmét elkalandozni. Ráadásul kellően mocskos is. Na nem Val meztelenkedés-mániája miatt, sokkalta inkább a fókuszba kerülő Káosz Urainak köszönhetően, akik kedvtelésből erőszakolnak és ölnek gyerekeket. A társaság tagjai különleges delfin tetoválást viselnek, és megvan az a jó szokásuk, hogy titokban segítik egymást, erkölcstelen előnyökhöz juttatva az üzleti életben, politikában, házasságban, egyházban, hadseregben és a tengerészetnél. Valentine Napier, Montgomery hercege pedig történetesen éppen pont egy delfin tetoválást visel a bal farpofáján... Hogy mindez mit jelent, derítsétek ki ti magatok. Annál is inkább, mert Val és Bridget története a sorozat egyik legjobbja. Amennyiben szeretitek a történelmi romantikusokat, ezt semmiképp se hagyjátok ki - akár ismeritek a sorozatot, akár nem!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Val
Kedvenc jelenet: Val pimaszkodásai korlátlan mennyiségben, és az, amikor megmentette Pipet
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Maiden Lane #10, de önállóan is olvasható




Melyik Maiden Lane férfi főhös illik hozzád?
Töltsd ki a tesztet, derítsd ki, és írd meg!






Nyereményjáték


Játékunk természetesen a Maiden Lane sorozathoz kapcsolódik, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire ismeritek a sorozatot és szereplőit.
A turné minden állomásán egy-egy szereplő nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy megtaláljátok ezt a nevet, a Rafflecopter megfelelő dobozába pedig annak a könyvnek a címét írjátok be, melynek a főszereplője volt.Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!




Nézzetek be a többi állomásra is

05/15 Betonka szerint a világ…
05/17 Könyvvilág
05/19 Angelika blogja
05/21 Olvasónapló
05/23 Dreamworld

2020. május 20., szerda

Mulan legendája

Ki ne ismerné Mulan történetét? A harcias lelkületű lány bármit megtenne, hogy megvédje szeretteit, még betegeskedő apja helyett is beállt a hadseregbe, egy Ping nevű fiúnak álcázva magát. De mi történt volna akkor, ha nem meséből ismert módon alakul a történet? A Manó Könyvek Kiadó gondozásában megjelent Sorsfordító történetek legújabb részéből ez is kiderül. Tartsatok velünk, merüljetek el Mulan világában és vigyétek haza a kiadó által felajánlott három nyeremény könyv egyikét.




Mulan legendája


A Disney mesék többsége kitalált történet, ám akad közöttük néhány, mely valós történelmi eseményeken alapul, főszereplői létező, vagy annak vélt alakok. Többek között ilyen Fa Mulan is, aki egy legendás kínai harcosnő balladájából kelt életre. Alakját Hua Mulan inspirálta, kinek valós létezéséről ugyan nincsenek tényleges történelmi feljegyzések - bátor tettét mindössze egyetlen ősi népdal, a Mulan Balladája örökítette meg -, mégis ő lett az egyik legismertebb hős Kínában.
A ballada eredetijét a 6. század rögzítették, legalábbis erre utal Guo Maoqian 11-12. századi antológiájának forrásmegjelölése. Mulan a kései Ming-dinasztia idején, 1593-ban Xu Wei kétfelvonásos drámájának hősévé vált, míg a Qing-dinasztia elején Chu Renhuo beépítette karakterét történelmi regényébe. Az idő múlásával a bátor lány legendája népmesévé alakult, s népszerűsége mai napig töretlen maradt a kínai nép köreiben.
Mulan létezésének ténye egyébként épp úgy megosztja az embereket, akárcsak annak ideje. Egyesek Kr. u. 385-534 közé, a Wei-dinasztia uralkodási idejére datálják életét, míg mások úgy vélik, a Sui-dinasztia idején, Kr. u. 581-618 között élhetett. Korához hasonlóan családnevét illetően is megoszlanak a vélemények, a három lehetséges opció a Zhu, Wei és a Hua, melyek közül utóbbi virágot jelent, míg a Mulan a magnóliára utal.

Mulan Észak-Kínában, egy kis faluban született. Édesapja katona volt, ennek köszönhetően a lány nem csak a szövés és hímzés mesterségét sajátította el, de már gyerekként megtanult lovagolni, és komoly jártasságot szerzett az íjászat és vívás harcművészetében is. Mindemellett rendkívül okos, művelt lány volt, szabadidejében előszeretettel olvasgatta apja katonai jegyzeteit.
Nagyjából tizennyolc éves lehetett, amikor a határokon történő fosztogatásokat megelégelve, a császár rendeletet adott ki, s arra utasította alattvalóit, hogy szervezzenek hadsereget, és haladéktalanul kezdjék meg a katonai besorozást egész országszerte. A rendelet minden felnőtt férfi nevét tartalmazta, többek között Mulan apjáét is. A férfi azonban ekkor már túl idős és beteg volt ahhoz, hogy részt vehessen a nomád népek elleni küzdelemben, Mulan öccse pedig túl fiatal. 
Mulan úgy döntött, ő maga vonul be családja férfitagjai helyett, vállalva az ezzel járó kockázatot. Szülei eleinte tiltakoztak - hisz akkoriban nem csak súlyos vétségnek számított az ilyesmi, de megalázó is volt a férfiakra nézve -, ám a lány nem tágított. Tudta, hogy édesapja valószínűleg nem élné túl a háborút, ha pedig ellent mondana, hazaárulónak bélyegeznék. Így hát maga mögött hagyta egykori életét, s női igényeit félretéve, bevonult a seregbe.

Mulan tizenkét esztendőn keresztül szolgált a seregben, bátran harcolt, számos csatában vett részt, és szerzett katonai elismeréseket. Mindeközben féltőn ügyelt, nehogy kitudódjon valódi személyisége. Éjjelente ruhájában aludt, lemondott szükségleteiről, és férfiakat megszégyenítő módon edzett annak érdekében, hogy ne maradjon le társaitól. Senki sem gyanakodott női mivoltára.

A háború befejeztével a császár hivatalos állást ajánlott neki, Mulan azonban visszautasította, mindössze egy jó lovat kért, hogy hazatérhessen családjához. Otthon, öreg korában, nem pedig a harcmezőn szeretett volna meghalni. Az uralkodó jóváhagyta kérését, mi több, követeket is küldött vele, akik biztosították hazaútját.
Hazaérkezvén családja először nem ismerte fel a lenyűgöző hadvezér alakjában tündöklő lányt, később azonban Mulan öccse óriási mulatságot rendezett rég várt nővére hazatérésének alkalmából. Miután a lány megtisztálkodott, s magára öltötte ruháját, az őt kísérők valósággal ledöbbentek azon, hogy tizenkét évig egy nő oldalán harcoltak. 

Mulan létezésétől függetlenül a gyermeki jámborság, bátorság, erényesség, jóság, hűség, igazság, kitartás és bölcsesség erényeit szimbolizálja. Alakja világszerte népszerűvé és ismertté vált, generációk rajongtak és rajonganak érte. Mindemellett Mulan egyike lett a történelem azon kevés nőinek, akik dacolva koruk szabályaival, fel merték vállalni álmaikat, s bizonyítani, hogy épp olyan egyenrangúak, mint férfitársaik.


Végezetül pedig álljon itt Mulan Balladája:

Egyik sóhaj hallatszik a másik után,
Mivel Mulan sző az ajtóban.
Nincs hangja a szövőszéknek és a vetélőnek,
Csak a lány panaszkodásának.
Kérdezd meg, kiről gondolkodik,
Kérdezd meg, kire vágyik.
„Nincs senki, akire gondolnék,
Nincs senki, akire vágynék.

Múlt éjjel láttam a hadsereg értesítését,
A Khan sok behívót küld –
A csatatekercsek tucatjai,
Mindegyiken az édesapám neve,
Az apámnak nincs felnőtt fia,
És nincs idősebb bátyám.

Hajlandó vagyok lovat és nyerget venni,
Hogy elmenjek a csatába az apám helyett.”
Majd vesz egy szép paripát a keleti piacon;
Egy nyerget és takarót a nyugati piacon;
Egy kantárt a déli piacon;
És egy hosszú ostort az északi piacon.

Hajnalban hagyja el a szüleit,
Hogy sátrat verjen a Sárga folyó mellett alkonyatkor,
Nem hallja a szülei hívó szavát a lány,
Csak a Sárga folyó dübörgő vizét.
Hajnalban otthagyja a Sárga folyót,
Hogy elérje a Fekete-hegységet alkonyatra.

Nem hallja a szülei hívó szavát a lány,
Csak a barbár lovasság kiáltásait a Yan dombokon.
Tízezer mérföldet lovagolt a háborúban,
Szorosokon és hegyeken keresztül, mintha szárnyakon szállana,
Az északi levegő hozza az őrszem gongját
Hideg fény ragyog az acélkabátján.

A tábornok ideje lejár számos csata után
A harcos visszatér tíz év szolgálat után.
Visszatérnek, hogy lássák a nagyszerű Khant,
Aki a Ragyogás csarnokában ül.

Az érdemek tekercsei tucatszor forognak,
Jutalmak százai és ezrei.
A Khan megkérdi őt, mi a vágya,
„Nincs szükségem az úriemberek egyetlen hivatali posztjára sem,
Kérem, adjon kölcsön egy gyors lábú tevét,
Hogy hazavigyen engem a szülővárosomba.”

Szülei meghallván, hogy lányuk visszatér,
Kimennek a külvárosba, hogy üdvözöljék hazatértét,
Nővére meghallva, hogy húga visszatér,
Megigazítja rúzsát az ajtónál.
Kisöccse hallván, hogy nővére visszatér,
Élesíti a henteskést a lakoma előkészítéséhez.

„Kinyitom a keleti szobám ajtaját,
Leülök a nyugati szobám ágyára.
Leteszem a harci köpenyt,
És felöltöm régi ruháimat.
Megigazítom leheletfinom hajamat az ablakpárkánynál,
És felteszem porcelán sminkemet a tükörben. Kilépek, hogy láthassam a bajtársaim,
Mindannyian meglepődöttek és megdöbbentek:
„Tizenkét évig utaztunk együtt,
De nem vettük észre, hogy Mulan egy hölgy!”
A bak ide-oda szökken,
Míg az őzsuta keskenyre nyílt szemekkel ül.
De mikor két nyúl egymás mellett ugrál,
Honnan is tudhatod, melyik a nőstény és melyik a hím?


(A ballada forrása: clearharmony)




Nyereményjáték


Mivel a Fénytörések című könyv a Mulan című mesét dolgozza fel, így a mostani nyereményjáték keretében olyan kérdéseket kell megválaszolni, amelyek összefüggésbe hozhatók Mulannal valamilyen módon. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket bloggereinknél találtok.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Folytasd a dal szövegét:
Mért van, hogy lelkemben
más él, mint testemben,
tükrömből nem az néz rám, ki bennem él!




Nézzetek be a többi állomásra is

05/12 Csak olvass!
05/14 Csak olvass! - Diyu
05/16 Dreamworld
05/18 Utószó
05/20 Dreamworld - Mulan legendája

2020. május 18., hétfő

Interjú a Fairy Lights megalkotójával


https://fairylights.hu/Az elmúlt években Magyarországot is meghódították a könyves szójaviaszgyertyák. Változatos színekben és finomabbnál-finomabb illatokban idézik meg kedvenc fandomjainkat vagy karaktereinket. Hatalmas rajongójukként az a megtiszteltetés ért, hogy májusban én lehetek a Fairy Lights egyik repje. Ennek apropóján beszélgettem Fannival, a cég (és a csodásabbnál-csodásabb gyertyák) megálmodójával.


Interjú


Gyönyörűek a gyertyáid. Mi vezetett el odáig, hogy eldöntsd, ezzel szeretnél foglalkozni?

Köszönöm! Több dolog is közrejátszott ebben, kezdve azzal, hogy mindig is szerettem alkotni, kreatívkodni, és persze olvasni. Talán az első esemény, ami hozzájárult a Fairy Lights létrejöttéhez,, az pár éve karácsonykor történt. Gondolom mindenkinek ismerős, amikor semmi ötlete sincs, mit ajándékozzon a szeretteinek. Én általában minden évben kitaláltam valami kézzel készített ajándékot, és akkor a gyertyákra esett a választásom. Semmit nem tudtam akkor a gyertyaöntésről, de azt már akkor is láttam, hogy Magyarországon elég szegényes a kínálat alapanyagok terén. Paraffinviaszt rendeltem, találomra pár illatot és színezéket hozzá, és nulla tudással nekiálltam elkészíteni őket. A végeredmény persze rettenetes lett. Hatalmas lyuk keletkezett a gyertyában, végül amennyire tudtam kijavítottam, de az óta se lettek meggyújtva ezek a gyertyák (talán jobb is így :D). Aztán eltelt 1-2 év, és egy ideje éreztem, hogy kellene nekem valami új hobbi, amiben kiélhetem a kreativitásom, mert sajnos elég gyakran éreztem úgy, hogy unatkozom, nincs semmi ami igazán lekötne. Segítségül hívtam hát legjobb barátomat, a Google-t. Valami olyasmit gépelhettem be, hogy “kreatív hobbik”.... Így visszanézve elég vicces, de akkor kétségbeesetten kerestem valamit, amivel elüthetném az időt. És persze az egyik weboldalon ott is volt a megoldás: gyertyaöntés. Erre egyből felcsillant a szemem, és mivel már Magyarországon is megjelentek a könyves gyertyák, egyből eldöntöttem, hogy én is szeretnék ilyesmit csinálni. Imádom a könyveket, sorozatokat, szeretek alkotni is, ez volt a tökéletes hobbi. Napokig nézelődtem honnan tudnék alapanyagokat rendelni, mennyibe kerülne ez az egész. Eldöntöttem, hogy szeretnék egy kis vállalkozást indítani, és hirtelen felindulásból körülbelül 2-3 hét alatt meg is valósult az egész. Nagyon meggondolatlan voltam, nem törődtem a lehetséges buktatókkal, de szerencsére mindenki támogatott. Rengeteg internetes oldalt olvastam a gyertyaöntésről, és még több Youtube videót néztem meg. Aztán megérkeztek az alapanyagok, és megkezdődött a tesztelés. A semmiből kezdtem neki az egésznek, rengeteget hibáztam. De szerencsére mára már magamba szívtam a lehető legtöbb tudást ezzel kapcsolatban.


Hogyan képzeljük el egy-egy új termék születését? Mennyit kísérletezgetsz, mire egy gyertya elnyeri végleges formáját? Előbb megszületik az ötlet, hogy melyik könyvhöz, karakterhez, helyszínhez szeretnéd készíteni, vagy az illat után társítasz hozzá nevet?

A legelső alkalommal megrendeltem pár olyan illatot, ami jól hangzott, tetszett. Nem igazán törődtem azzal, hogy mihez használom majd fel. Az illathoz kerestem valami tervet. Most már rutinosabb vagyok, és megtanultam, hogy nem szabad kapkodni, és meggondolatlanul berendelni mindenfélét, amit aztán sosem fogok felhasználni. Általában először kigondolom milyen fandomhoz szeretnék gyertyát készíteni, aztán jöhet a címke elkészítése. Van, hogy a könyvborítóról inspirálódok, vagy a karakter/helyszín egy-egy kiemelkedő vonását próbálom megragadni. De elég hosszú procedúra, mire a végleges terv megszületik. Volt olyan terv, ami már készen volt, kinyomtattam, felragasztottam, és azt mondtam, hogy tetszik. Aztán pár nappal később, kitaláltam valami sokkal jobbat, és az egész kezdődött újra. De amikor már a második verziót ragasztottam fel az üvegre, akkor éreztem, hogy ez az igazi. Aztán jöhet a gyertyakészítés. A szín legtöbb esetben adja magát a címke színéből fakadóan. De sajnos a gyertyaszínezés nem olyan egyszerű, ugyanis nincs egy színskála, ami megmondja, hogy mennyi viaszhoz mennyi színezék szükséges. Nekem kell kipróbálnom, hogy mennyivel növeljem, vagy csökkentsem a mennyiséget, hogy a megfelelő árnyalatot kapjam. Most már legtöbbször elsőre eltalálom az árnyalatot is, de ha nem, akkor kezdődhet elölről. Az illattal szerencsére nem kell sokat kísérletezni, ugyanannyi mennyiséget használok szinte minden illatból. De a tökéletesen passzoló illat megtalálása azért nem olyan egyszerű.


Mennyire befolyásol egy-egy fandom vagy karakter szeretete? Előtérbe helyezed a kedvenceidet, vagy inkább a vásárlóid kérését igyekszel teljesíteni?

Azt kell mondanom, hogy eléggé befolyásol, de nem teljesen. Elsőként persze a saját kedvenceimet valósítom meg, hiszen ezeket ismerem a legjobban. De azt is igyekszem figyelembe venni, hogy a többség milyen fandomokat szeret, ezért is készült el a második Cassandra Clare gyertya is, holott én magam nem szeretem az árnyvadászok világát. Illetve azért próbálok figyelni a többi könyves gyertyás vállalkozásra is, és igyekszem főként olyan gyertyákat megvalósítani, ami még nincs máshol (oké, vannak kihagyhatatlanok, mint az Éjszaka udvara). Sajnos mostanában elég kevés időm van olvasni, ezért az újdonságokkal már nem vagyok annyira képben, ezeket nehezebb elkészíteni, de szerencsére mindig akad valaki, aki lelkesen segít ötletelni ilyen esetben.


Egyedi, különleges grafikákkal dolgozol. Ezeket te magad rajzolod, vagy már meglévő alapokat használsz?

Nem, sajnos a digitális rajzolás terén nem vagyok elég képzett, de már egy ideje próbálok foglalkozni vele, és talán egyszer eljutok arra a szintre, hogy a gyertyákon is szerepelhessen saját grafika. Legtöbbször kész stock fotókból, vektorképekből dolgozom (ezek természetesen szerzői jogtól mentes képek, tehát szó sincs más munkájának eltulajdonításáról). Ezeket szerkesztem át, illetve össze, valamint Photoshop effektekkel, alakzatokkal is bővítem őket. A megfelelő kép megtalálása azért így is elég nagy feladat, gyakran több óra, vagy napok keresgélése, mire meglesz a tökéletes.


Melyik gyertya áll legközelebb a szívedhez, és miért?

Nehéz kérdés, bár az igaz, hogy vannak gyertyák, amelyekkel jobban, illetve amelyekkel kevésbé vagyok elégedett. Érdekes módon, azok sokkal közelebb állnak hozzám, amelyeknek a terve nem egy stock fotóból áll, hanem amelyet több kisebb elemből szerkesztettem össze, és több munka volt vele. Ott van például a Stranger Things gyertya, ami mindig is az egyik kedvencem lesz, mert az első tervek közül való, és az óta sem változtattam rajta (a többi korai tervvel ellentétben). Úgy érzem ez az egyik legjobban sikerült terv, imádom a címkét, hiszen első pillantásra látszik rajta, hogy melyik fandomhoz kapcsolódik. Az illata pedig a mai napig a legnagyobb kedvencem. De van olyan terv is, amelyik egyszerű, de mégis annyira imádom, hogy a saját könyvespolcomon is ott van. Ilyen most például a “The North Remembers” gyertya, aminek az illatát is imádom, és a külsejét is.


Végül, de nem utolsósorban, a csodás gyertyáitok mögött ott rejletek ti, a készítők. Mesélnétek magadról/magatokról és a közös munkáról néhány szót?

Valószínűleg ezidő alatt már sokan rájöttek, hogy főként egyedül dolgozom - ez szerintem egy ilyen magányos munka. Szeretek többes számban beszélni, mert annak ellenére, hogy a gyertyákat egyedül készítem, rengeteg segítséget kapok a családomtól, páromtól, minden tekintetben. Általában a csomagok feladásában segédkeznek, ötletelésben, stb. És persze elviselik a hatalmas rendetlenséget, amikor készülnek a gyertyák. :) Nincs még kialakított műhely, így nagyrészt mindenhol zajlik a gyertyakészítés, a csomagolásról nem is beszélve. De ami késik nem múlik, és jelenleg az egyik legnagyobb vágyam, hogy egy napon annyira ismertté váljunk, hogy egy egész gyár kelljen a rendelések teljesítéséhez. :D De ez egy 10-20 éves projekt, szóval egyelőre csak egy kis családi vállalkozásról van szó. Remélem valamennyire sikerült belátást engednem a háttérmunkálatokba, és jobban megismertétek a Fairy Lights célját és történetét. :)


Köszönöm az interjút!


A Fairy Lights elérhetőségei:
Honlap: https://fairylights.hu/
Instagram: https://www.instagram.com/fairylightscandles/
Kód, amivel 10% kedvezményt kaptok a vásárlásotok végösszegéből: DREAMWORLD10




2020. május 17., vasárnap

Mulan Book Tag

A Fénytörések blogturné résztvevőivel mindhárman nagy szerelmesei vagyunk Mulan történetének, így készültünk Nektek egy játékon kívüli Book Taggel is. Ha van kedvetek töltsétek ki Ti is és mutassátok meg Nekünk! A Book Tag elején jelöljétek meg a Blogturné Klubot, mint a Mulan Book Tag indítója és hívjátok ki a Tag végén az ismerőseitek rá. Ajánljunk egymásnak nagyszerű könyveket!





Mushu - Egy karakter, aki mindenáron bizonyítani szeretne

Hangay Mili (Ambrózy báró esetei) az egyik legkitartóbb hősnő, aki Mulanhoz hasonlóan szeretne kitörni a századforduló korlátai közül, és bizonyítani mindenkinek - legfőképp a morc báró úrnak -, hogy ő valóban jó nyomozó. Neme és kora ellenére éles eszű, ügyes és talpraesett, olyan karakter, aki céljai eléréséért képes bátran szembeszállni a kor szellemiségével, éles a nyelve és minden helyzetben feltalálja magát.


Mulan – A legerősebb könyves női karakter

Celaena Sardothien - aka Aelin - olvasmányaim legbadasabb hősnője. Fiatal kora ellenére túlélte a sóbánya rabszolgaságát, kitanulta az orgyilkosok mesterségét, a koronaherceg bajnokaként megnyerte a király veszedelmekkel teli versenyét, melyben ellenfelei a legravaszabb tolvajok és legkegyetlenebb gyilkosok voltak, hogy aztán egy olyan elképzelhetetlen helyzetben találja magát, amit leírni is szörnyű (nem mellesleg spoileres) lenne. Celaenaként és Aelinként is halálos, ő a legerősebb női karakter ever.


Diyu – Egy könyv, amiben démonok vannak

Az Árnyvadászvilág fontos részét képezik ezek a teremtmények, voltaképp az árnyvadászok azért küzdenek, hogy megszabadítsák tőlük a földet. És ha őszinte akarok lenni, ez az egyetlen világ, melyben elviselem őket, máskülönben kerülöm azokat a regényeket, amikben szerepelnek. Hogy miért? Egyszerűen csak feláll tőlük a szőr a hátamon, megnevezni se szeretem őket. Fura kis kattanás ez, tudom.


Shishi – Egy karakter, aki erősnek és rettenthetetlennek mutatja magát, de igazán érző szíve van

Will Herondale (Pokoli szerkezetek) pont ilyen. Belül hatalmas szíve és gyönyörű lelke van, szeretteiért bátran kockáztatná akár az életét is... mi több, akár önnön boldogságáról is képes lenne lemondani, ha ezzel örömet szerezhetne parabatai társának. Mindezt viszont arrogáns, szarkasztikus viselkedéssel palástolja, na meg bátor harcos harcmodorával.


Cirip – Egy karakter, akinek mindig szerencséje van

Atticus O'Sullivant, a druidák utolsó képviselőjét még magát is meglepi, hogy képes volt több mint kétezer éven át életben maradni, miközben ez idő alatt voltaképp sikerült majd' az összes kelta istent, hőst és lényt magára haragítania. E jó szokásától A Vasdruida Krónikái köteteiben sem tér el, ám mázlista módon, valahogy mindig megússza ép bőrrel. Hát mi ez, ha nem őrült mázli?


Kisöcsém – Egy könyv, amelyben az egyik főszereplő egy állat

Katherine Applegate - Iván, az Egyetlen c. kötetét mondanám. Ez a történet egy nagy ezüsthátúró gorilláról szól, akit kölyökként elragadnak a dzsungelből, kivégezik a családját, őt magát pedig jó pénzért eladják, hogy életét egy bevásárlóközponti, kicsiny ketrecben töltse, látványosság gyanánt.
Ivan több mint húsz éven át mást sem csinál, mint ücsörög, szunyókál, le-fel járkál magányosan. Szórakozása mindössze a tévézésben, a rajzolásban, valamint a másik ketrecben lévő idős elefánttal, Stellával való beszélgetésben merül ki. Illetve néha-néha társa is akad, Bob a pláza kóborkutyájának személyében. Aaranyos mese, mely egyszerre szórakoztat, gondolkodtat el és tanít szerethető karaktereinek hála. Olyan, amit zsepi nélkül nem lehet megúszni.


Li Shang – Egy rettenthetetlen és erős férfi karakter

Ríviai Geralt azt hiszem, bőven kimeríti az erős és rettenthetetlen férfi fogalmát. Aki hidegvérrel képes szembeszállni a legborzalmasabb fenevaddal is, az megérdemli ezt a címet.


Magnólia – Egy könyv, amelynek a borítóján virágok vannak

Elizabeth Richards - A sötétség városa c. könyvének borítóján egy rózsa látható, pontosabban egy üvegszilánkokká robbanó rózsa. Számtalan virágos borítójú könyv létezik, néhány évvel ezelőtt reneszánszukat élték az ilyen típusú tervek, és manapság sincs hiány belőlük, én viszont azért választottam ezt, mert nagyon szerettem és mind a mai napig nagyon szeretem A Fekete Város krónikái trilógiát. Ez a különleges hangulatú és témájú disztópia örök lenyomatot hagyott bennem.


Hunok – Egy könyv, amelyben csatajelent van

Joe Abercrombie: Half the World – A harcos c. kötete egyértelmű választásnak bizonyult számomra. Az egész könyv epikus, hősnője, Tüske pedig vérbeli harcos. A lány hatalmas utat tesz meg a történet során, a végére pedig felnő az álmaihoz, és a sorsdöntő összecsapáshoz, amit Abercrombie olyan izgalmasan írt meg,  hogy képzeletben háromszor lerágtam mind a tíz körmömet rajta.


Császár – A 2020-as olvasmánylistádról a legkedvesebb könyv

Az árnypiac kísértetei. Mondanám, hogy sajnálom, hogy immár harmadszor rukkolok elő az árnyvadászaimmal, de nem. Az árnyvadászvilág örökké a részem lesz, ez a kötet pedig egyesíti mindazt, amit szeretek bennük: a keserédes hangulatot, érzelmeket, az izgalmat, szövevényességet, és csupa olyasmit, amire nincsenek szavaim. Bár hozzáteszem, a dobogó második fokán a Fénytörések áll.


Töltsétek ki ti is, és hívjátok meg ismerőseiteket!
Lessétek meg a Csak olvass! és Utószó bloggerének bejegyzését is!