Dreamworld: Rosamund Hodge - Kegyetlen szépség

Hol volt, hol nem volt, régi nóta száll, és átalakul valami sötétté és rémisztővé. Rosamund Hodge Kegyetlen szépsége nemrég jelent meg a Menő könyveknél, a Blogturné Klub nyolc bloggere pedig összeállt, hogy bemutassa nektek ezt a kicsavart Szépség és szörnyeteg történetet. Ha velünk tartotok, lehetőségetek nyílik megnyerni a a kiadó által felajánlott regényt.

Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634032632
Oldalszám: 432 oldal
Fordító: Hartinger Emese

Fülszöveg:

Leonidas lányát nyolc éven át képezték arra, hogy megölje a zsarnokot, megmentve ezzel a Királyságot, bár feláldozva saját életét.
De egy dologra nem készítették fel: arra, hogy mit tegyen, ha végzetes szerelembe esne.
“Imádtam ezt a felemelően sötét és káprázatosan szenvedélyes történetet – alig várom, hogy megjelenjen Hodge következő regénye!” – Sarah J. Maas az Üvegtrón-sorozat szerzője
“Teljesen magával ragadott!” – Alex Flinn, a Beastly – A szörnyszívű írója
Nüxet gyerekkorától kezdve arra képzik, hogy végezzen a Királyság zsarnok uralkodójával, a félelmetes és halhatatlan démonnal. De amikor tizenhét évesen beköltözik a város fölé magasodó kastélyba, rájön, hogy semmi sem olyan, mint amilyennek képzelte: főképp nem a vonzó és szemtelenül szellemes férje. Nüx tudja, hogy mi a kötelessége, és hogy bármi áron meg kell mentenie a népét, de lassan be kell ismernie, hogy menthetetlenül beleszeretett az esküdt ellenségébe… Vajon ez elég indok arra, hogy feladja a küldetését, és átadja magát ennek a szörnyetegnek?
Ebben a varázslatosan megírt történetben a Szépség és a szörnyeteg tündérmesei bája találkozik az Üvegtrón-sorozat dühös szenvedélyével.
A szerző, az amerikai Rosamund Hodge az ókori mítoszok, a középkori angol történetek és a dark fantasyk megszállottja, jelenleg Seattle-ben él hét macskájával és a plüssszörnyeivel.

Saját véleményem:

A Kegyetlen szépség borítójára nézve két dolgot állapíthat meg az ember: gyönyörű és köze van a Szépség és a Szörnyeteghez. - ergo olvasni kell!
Jómagam is imádom a Disney örök klasszikusát, mely egyébként már kislányként kisiklatta az életemet, és elérte, hogy csili-vili hercegek helyett holmi szörnyeknek drukkoljak (mai napig bánom, hogy Szörnyeteg Adammé változott). Szóval a rútabb, lelki- és mindenféle sérült pasik azóta vonzanak. Mielőtt azonban rátérnék arra, mindez miként eredményezhette azt, hogy beleszerettem egy árnyékba és ízig-vérig romlott, démonszemű akárkibe, térjünk vissza a kezdetekhez.
Rosamund Hodge regényétől mindössze annyit vártam, hogy idézze fel bennem a regénye alapjául szolgáló mesét, és adjon egy erős, orgyilkos típusú hősnőt.
Nos, Nüx nem egy tipikus Celaena Sardothien, ám ettől függetlenül szerethető, izgalmas, sokrétű karakter. Keveredik benne a belle-i naivitás, családcentrikusság, kíváncsiság, és a szeretethiányból fakadó keserű kegyetlenség. Éppúgy megvan benne a fény, mint a sötétség. Én nagyon szerettem őt. Könnyű volt megérteni mit miért tesz, átérezni, min mehet keresztül adott szituációban. A szerző rettentő emberien ábrázolta, kezdve a kétségbeesésétől, a félelmein, dacosságán, talpraesettségén és a célorientáltságán át, egészen a törékenységéig. Figurája nagyon szép utat járt be.

Ami a Szépség és a Szörnyeteg hangulatot illeti, abszolút megvan benne - legalábbis egy bizonyos pontig. Adott egy lány, Nüx, aki családja épségéért cserébe a Szörny rémisztő kastélyában köt ki, mint az említett lény felesége. Mindössze kínos és rémséges vacsoráik során találkoznak, a maradék időben Nüx szabadjára járhat-kelhet, felfedezheti a számára nyitva lévő szobákat, és azt csinálhat, amit akar - amíg nem ront férje életére, és nem próbál a lezárt szobákba bejutni. Tik-Tak úr és Lumiére helyett pedig Árny, az árnyék siet segítségére, ha kell, vagy szórakoztatja épp; míg családját egy tükrön át figyelheti.
Mindez, a velük társuló hangulat, a karakterek, és az írónő már-már meseszerűen csodálatos - hol finom, hol sötét tónusú - leírásai, száz százalékban nosztalgikus állapotba kergetik az olvasót. Megszámolni sem tudom, hányszor szerettem volna bedugni a dvd-t és megnézni a mesét.
Ám mielőtt valaki azt hinné, a Kegyetlen szépség nem több, mint egy új köntösbe csomagolt Szépség és a Szörnyeteg koppintás, elárulom, a hasonlóságoknak itt kábé vége is szakad. Vannak azonban más mitológiai és mesei elemek, amik még szövevényesebbé és különlegesebbé varázsolják az egészet.

Kezdetben rettentően meglepődtem, amikor kiderült, hogy egy középkori római város a főhelyszínünk, ám még ennél is jobban megdöbbentett a görög istenek és mitológiai alakok ilyen szintű hangsúlyossága. Azonban még ekkor sem sejtettem, hogy mindez semmi ahhoz képest, ami később jön. Alapjáraton nem szeretem a random, egymástól ennyire nagyon eltérő dolgok mixelését, mégis azt kell mondanom, teljesen jól működött együtt minden, amit Rosamund beledobált: görög mitológia, Róma, hermetikus tanok, Szépség és a Szörnyeteg, Kékszakállú herceg, Rumpelstiltskin, Pandóra szelencéje, stb.. Oké, a fekete szárnyak már elérték a küszöbömet, de minden más egybeolvadt - akármilyen hihetetlenül is hangzik.

És hogy tulajdonképpen miről is szól ez az egész?
Nüxnek kell megfizetnie az apja által kötött alku árát, vagyis hozzá kell mennie a Kegyes úrhoz, aki egy démon és búra alatt tartja a várost több mint 900 esztendeje. A lány egész életében arra készül, hogy a frigyet követően végezzen a Szörnnyel, s magát is feláldozva romba döntse a kastélyt (noha családjától soha egy fikarcnyi szeretetet sem kapott), hogy népe végre felszabaduljon. A művelet sikeréért négy "Szívet" kell megtalálnia.
Férje ugyan tisztában van tervével, de az állandóan változó szobák ismeretében nem akadályozza; sőt még egy alkut is ajánl neki: Nüx kitalálja mi az Ignifexként emlegetett úr eredeti neve, vagy meghal.
Innentől pedig kezdetét veszi a kettős játék. Nüx minden adandó alkalommal férje életére tör, miközben Árny segítségével igyekszik megfejteni Ignifex rejtélyét, és megtalálni a négy szívet. Maga a cselekmény nem túl gyors, szép lassan csordogál, de kellőképpen varázslatos és rejtélyes ahhoz, hogy az olvasó ne akarja letenni. Ráadásul a két férfi is gondoskodik a női szívek rabul ejtéséről.
Nem klasszikus szerelmi háromszög Árny, Nüx és Ignifex kapcsolata. Az előbbi azt kínálja a lánynak, amire vágynia kéne, az utóbbi viszont azt, amire vágyik. Mind a ketten nagyon érdekesek (kezdetben komolyan belezúgtam Árnyba), ki ezért, ki azért, de azért Ignifex az, aki a hátán viszi az egészet. Ő tipikus Szörny karakter, annyi csavarral, hogy külsőleg csodálatosan néz ki. A lelke ellenben sötét, élvezi, ha gonoszkodhat, és tulajdonképpen meg is teszi. Nüx-szel pedig remek párost alkotnak. Dinamikusak, megvan köztük a kémia, ugyanakkor nem mindig világos, hogy éppen megcsókolni vagy megölni akarják egymást.
Ha láttátok a Szépség és a Szörnyeteget, tudhatjátok, a látszat, legyen szó külsőről vagy belsőről, nem minden. A Kegyetlen szépség Jing-Jang üzenetű regény. Megmutatja, hogy minden sötétségben van egy kis fény, és minden fényben lakozik egy kis sötétség; jó és rossz együtt létezik.

Összességében tehát imádtam az egészet, simán esélyes lett volna az év könyve címre is, ha megállok a 21. fejezetnél, de nem tettem. Nem tehettem, mert Rosamund Hodge tovább szövögette a szálakat, és az általam már kitalált csavaron csavart egyet, és megalkotott egy túl hirtelen, több buktatót rejtő, és önmagában is sok-érzetű szituációt. A vége visszaerősített ugyan, de bennem bennem maradt a tüske, így csak egy szimpla (és dühös) ötössel tudom jutalmazni.
A Kegyetlen szépség hátborzongató szépségű mese az emberben lakozó jóról és rosszról. Ha szeretitek a borongós hangulatot, a gyönyörű leírásokat, vagy csak szimplán nosztalgiáznátok, szívből ajánlom. De szólok, Ignifex az enyém!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Ignifex

Kedvenc jelenet: Ignifex és Nöx közös pillanatai (főleg a kötekedések)

Negatívum: a vége előtti csavar

Borító: 5/5

Nüx legendája

Nüx (görögül: Nyx) a görög mitológiában az éjszaka istennője, aki a nap végén sötét szárnyaival beborítja a világot. A sötétség istenasszonyaként egyike az ősprincípiumoknak. Az ókori görögök az első istennőként ismerték és tisztelték.

Ő teremtette az alvást, a halált, az álmokat, a szorongást, a szeretetet és a csalást. Mindazokat a jelenségeket, melyek diszharmóniát keltenek a világ létében, enélkül azonban nem képzelhető el sem maga a világ, sem végleges harmóniája.
Hésziodosz elbeszélése szerint Nüx Tartaroszban, alvilági palotájában élt lányával Hémerával, a nappallal. Mikor egyikük éppen hazatért, a másikuk elhagyta Tartaroszt.

- Hogy ez miért érdekes a történet szempontjából, az kiderül, ha elolvassátok a regényt.

Nyereményjáték

Rosamund Hodge Kegyetlen szépség című regénye a világhíres Szépség és szörnyeteg történetet dolgozza fel nem hétköznapi módon. A mostani nyereményjátékban a Disney verzióban megismert dalokból láthattok egy-egy jelenetet, nektek pedig a rafflecopter megfelelő dobozába kell beírnotok a dal címét. A helyes választ adók között kisorsolunk egyet a Menő könyvek által felajánlott regényből.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.