Sasha Keaton tíz évvel azután, hogy kiszabadult a Vőlegény nevű sorozatgyilkos fogságából, úgy dönt, hogy hazatér a családi fogadójukba édesanyjához. Sajnos nem sokkal megérkezése után furcsa, ijesztő dolgok kezdenek történni körülötte - talán ismét veszélybe került az élete? Szerencséjére felbukkan valaki a múltból, aki megfogadta, hogy ezúttal megvédi őt, ha már tíz éve nem sikerült neki. Vajon Cole Landis FBI ügynöknek sikerül betartania a fogadalmát? Tartsatok bloggereinkkel ezen az izgalmas blogturnén, de ne felejtsetek el játszani se. A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a Míg a halál... egy példányát!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634577263
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Kádár Pál
Fülszöveg:
Tíz év telt el az óta, hogy Sasha Keaton elhagyta nyugat-virginiai otthonát, miután kiszabadult a Vőlegény néven ismert kegyetlen sorozatgyilkos karmaiból.
Amikor Sasha tíz év után végül hazatér, hogy segítsen a családi fogadó körül, úgy tűnik, élete kirakósának darabjai végre a helyükre kerülnek. Amikor aztán a lányt ismét veszély fenyegeti, Cole Landis FBI ügynök is újra felbukkan, és fogadalmat tesz, hogy helyrehozza tíz évvel korábbi hibáját, és ezúttal megvédi őt.
Aztán eltűnik egy nő. Majd még egy, és a Vőlegény borzalmainak egyetlen túlélője egyre nyugtalanítóbb üzeneteket kap. Cole soha sem volt képes megbocsájtani magának, hogy nem tudta megvédeni Sashát, és mindenre kész, hogy most megtegye. Mert a lány szórakoztató szexissége alatt, amibe tíz éve beleszeretett, acélkemény erő lakozik, és emiatt csak még jobban szereti.
Valaki azonban figyel. Vár. Így Sasha első hibája könnyen az utolsó is lehet.
Amikor Sasha tíz év után végül hazatér, hogy segítsen a családi fogadó körül, úgy tűnik, élete kirakósának darabjai végre a helyükre kerülnek. Amikor aztán a lányt ismét veszély fenyegeti, Cole Landis FBI ügynök is újra felbukkan, és fogadalmat tesz, hogy helyrehozza tíz évvel korábbi hibáját, és ezúttal megvédi őt.
Aztán eltűnik egy nő. Majd még egy, és a Vőlegény borzalmainak egyetlen túlélője egyre nyugtalanítóbb üzeneteket kap. Cole soha sem volt képes megbocsájtani magának, hogy nem tudta megvédeni Sashát, és mindenre kész, hogy most megtegye. Mert a lány szórakoztató szexissége alatt, amibe tíz éve beleszeretett, acélkemény erő lakozik, és emiatt csak még jobban szereti.
Valaki azonban figyel. Vár. Így Sasha első hibája könnyen az utolsó is lehet.
Saját véleményem:
"Ugyanakkor hiszem, hogy ha az embernek igazán fontos valaki, akkor történjék bármi is, sosem felejti el."
Alapvetően nem vagyok a zsáner rajongója, azonban ha ilyen könyvre adom a fejem, perverz módon várom, hogy eluralkodjon rajtam a zsigeri félelem, és az olvasottak hatására paranoiásan tekintsek körbe-körbe magam körül. Mindez valószínűleg abból fakad, hogy egy időben előszeretettel követtem a hátborzongató gyilkosságokat feltáró dokumentumfilmeket, amik megmutatták, mennyi beteg elme rohangál a világon. Mert hát néha kell egy kis adrenalin meg szörnyülködés - amit Jennifer L. Armentrout ugyancsak meg is ad.
A történet középpontjában a huszonkilenc éves Sasha áll, akit a múltban egy Vőlegény nevű sorozatgyilkos ejtett foglyul, erőszakolt meg és bántalmazott, miközben arra készült, hogy korábbi áldozataihoz hasonlóan a lányt is kegyetlen módon kivégezze. Főhősnőnknek azonban szerencséje volt, sikerült megszöknie, Vőlegény pedig meghalt. Ám amikor tíz év elteltével, a barátaitól, családjától és párjától messzire menekült Sasha visszatér otthonába, hogy besegítsen, majd a hagyományoknak megfelelően átvegye édesanyjától a család fogadóját, megint nők kezdenek eltűnni a környékről, miközben körülötte is különös dolgok történnek. Vajon mindez csak paranoia lenne Sasha részéről, vagy valaki más átvette a Vőlegény szerepét? Netán ő maga tért vissza a halálból?
Armentrout baromi izgalmas, egyben rettentően beteg alapkoncepciót álmodott meg, olyat, ami elsőre talán hihetetlennek tűnik, holott nagyon is megtörténhet a valóságban. Gondoljunk csak bele: naponta tűnnek el nők, és kerülnek elő holtan, megcsonkítva. Ha így nézzük, ebbe tökéletesen beleférne egy kattant, magát Vőlegénynek képzelő sorozatgyilkos figurája, aki sorra ragadja el magának a menyasszony alapanyagokat, és végez velük a saját rituáléjának megfelelően. És épp ettől az "akár igaz is lehetne" érzéstől lesz brutálisan jó ez a szál. Ahogy Colleen Hoover mondta, azok a dolgok, amik velünk is megtörténhetnek, mindig sokkal félelmetesebbek. Ráadásul Armentrout mestere a hangulatkeltésnek: a történet során végig nagyon jól bánik a különféle hatást fokozó elemekkel, olvasás közben az embernek feláll a szőr a hátán, és infarktust kap, ha pattan egyet mellette a vizesüveg. Mindezt csak tovább erősíti, hogy a történet során húsba vágóan életszerű visszapillantásokat kapunk Sashától a vele történtekről, és hogy olykor-olykor belebújhatunk a gyilkos elméjébe is - testközelből élve meg a benne és általa végbemenő eseményeket-érzelmeket.
A thriller vonulat mellett azonban hangsúlyos szerep jut a romantikus szálnak is, ami tulajdonképpen egy második esély szerelmet bontakoztat ki a történet során.
Ahogy fentebb említettem, Sasha az átélt borzalmakat követően tíz kerek esztendőre maga mögött hagyott mindent és mindenkit, beleértve szerelmét, Cole-t is, aki a tragédia estéjén nem tudta megvédeni őt. A lány visszatértével azonban az immár FBI ügynökké lett férfi új esélyt kap arra, hogy visszaszerezze barátnőjét, és megvédelmezze mindentől és mindenkitől, ahogyan azon az éjszakán is kellett volna. De ahogyan az sejthető, nincs könnyű dolga. Sasha a terápiák után is bizalmatlan, fél attól, hogy Cole szánalomból van vele, ráadásul - érthető módon - önmagával, illetve a testével sincs szinkronban. Ahhoz tehát, hogy a férfi meghódíthassa, hosszú utat kell megtenniük. Kettejük története ennek megfelelően szépen kidolgozott és felépített, kételyekkel, ugyanakkor szenvedéllyel teli. Olyan armentroutos. Jennifer ezúttal sem hazudtolja meg magát, hozza a tőle elvárható minőséget, csak immár kicsit érettebb csomagolásban.
Mindent összevetve tehát én nagyon szerettem ezt a történetet. Vérfagyasztóan jó női thriller. Elborzaszt, felpezsdít, és izgalomba hoz. Mindemellett kellően rejtélyes, csavaros, és szenvedélyes. Ajánlom minden Armentrout rajongónak, és persze azoknak is, akik szeretnek kicsit borzongani, de közben a romantikától sem rettennek vissza.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: -
Kedvenc jelenet: spoileres lenne
Negatívum: -
Borító: 5/5Sorozat: -
Nyereményjáték
Nyereményjátékunkban ezúttal azt tesszük próbára, mennyire ismeritek a Könyvmolyképző Kiadó Kristály Pöttyös könyveit! Minden állomáson találni fogtok egy idézetet, ami a kiadói sorozat egyik könyvéből származik, és a feladatotok az lesz, hogy írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő soraiba azoknak a könyveknek a címét, amelyekből idéztünk.Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!
„– Tragikus, nem? – kérdezte Ross.
– A halál mindig az – felelte Robyn. – Minden halál tragikus, főleg azoknak, akik hátramaradnak.”
– A halál mindig az – felelte Robyn. – Minden halál tragikus, főleg azoknak, akik hátramaradnak.”
Nézzetek be a többi állomásra is
07/28 Hagyjatok! Olvasok!
07/30 Sorok között
08/01 Hagyjatok! Olvasok! (Borítómustra)
08/03 Fanni's Library
08/05 Olvasónapló
08/07 Sorok között (Borítótervek)
08/09 Könyv és más
08/11 Dreamworld - Idézetek
08/13 Dreamworld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése