A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miks-Rédai Viktória. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Miks-Rédai Viktória. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 27., hétfő

Sara Shepard - Tökéletes



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent a Hazug csajok társasága könyvsorozat harmadik része, a Tökéletes. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja a négy régi barátnő - Aria, Hanna, Spencer és Emily - történetének folytatását, valamint izgalmas extra tartalmakkal színesíti azt.
Kövessétek a turné állomásait, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott könyv egy példányát.


Sara Shepard: Tökéletes

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634576853
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Aria nem tud ellenállni tiltott exének. Hanna közel áll hozzá, hogy elveszítse legjobb barátját. Emily egy egyszerű csók miatt idegeskedik. Spencer pedig semminek nem tud ellenállni, ami a nővéréé.
Jó nekem. Én jobban ismerem ezeket a hazug csajokat, mint ők magukat. De nehéz dolog magamban tartani a titkaikat. Jobb lesz, ha azt csinálják, amit mondok, különben…!
Ismerd meg a sötét titkokat!

Saját véleményem:
Piszkosul vártam már erre a folytatásra, arra hogy ismételten elmélyedhessek a Hazug csajok társaságának ügyes-bajos életében. Szeretem a komplexitását, azt, hogy egyszerre csajos és brutális, és hogy a hollywoodi kliséken túllépve valós emberi érzelmekkel, problémákkal foglalkozik. A szerző bátran boncolgat olyan témákat, mint a másság, az (ön)elfogadás, a megcsalás, a testvéri rivalizálás, evési zavarok, családi kapcsolatok, barátság vagy iskolai gondok és azok következményei. Mindemellett persze nem feledkezhetünk el a főszálról, Ali haláláról, valamint a fenyegető üzeneteket küldözgető A-ról sem, de úgy gondolom, a PLL leginkább mégis a lányok sötét kis titkai miatt szerethető. És ha valamiből, hát titkokból és mocsokból ebben a részben nincs hiány.

"– Ali nem állt közel túl sok emberhez. Csak hozzánk. És mi mind halálosan szerettük."

A korábbi kötetekhez képest a Tökéletes jóval komorabb hangulatú elődeinél, immár nagyobbak a tétek, A üzenetei egyre fenyegetőbbek, és az is kiderül, mi történik, ha valamelyik lány nem tartja be a játékszabályokat. Vagyis a játszma most kezd igazán érdekfeszítővé válni.
A sorozattól eltérően a lányok továbbra sem egységes csapatként, barátokként működnek, inkább amolyan különálló kisbolygók, akik az Ali naprendszerben, az A nevű égitest körül keringenek. Az Ali iránti újraindított nyomozás és az sms-ek azok, amik néha-néha összehozzák őket, ám ezt leszámítva mindannyian a maguk kis életével bajlódnak:
Aria rájön, hogy egyáltalán nincs túl Ezrán, és a családi élete is felbolydul, miközben újabb részletek derülnek ki a múltjáról. Akárcsak Spencer esetében, aki tovább viaskodik nővérével, és komoly csávába keveredik egy Melissától ellopott dolgozat miatt. Ezzel szemben Hanna legjobb barátnőjével, Monával kerül összetűzésbe, és éli meg annak hullámhegyeit-völgyeit, míg Emily A áldozatául esik. Engedetlenségének hála nem csupán a földi poklot lesz kénytelen átélni, hanem végre önmagáért is ki kell állnia.

Ha most valaki megkérdezné tőlem, melyik lány száláért rajongok jobban, nem tudnám megmondani. Számomra épp annyira érdekfeszítőek Aria családi gondjai, és az általa bekúszó tanár-diák viszony, mint a Spencer és Melissa közt feszülő testvér-párharc, Emily coming-outja, vagy Hanna önképzavarai és barátnős viaskodásai. Szeretem, ahogyan Sara Shepard ezekkel a hétköznapi problémákkal foglalkozik, és hogy olyan intenzitással kezeli, amennyire azt egy lányok korabeli diák is tenné. Ettől válik valóságossá az egész.
Bár azért azt be kell vallanom, hogy nem vagyok maradéktalanul megelégedve a mostani résszel. Az eleje számomra kissé lassú, eseménytelen, egészen A ismételt felbukkanásáig súlytalanok a fejezetek. Onnantól viszont minden a helyére kerül, beindul a gépezet, jönnek a megdöbbentő üzenetek, sokkoló cselekedetek és váratlan fordulatok. Ariáék egy sor újabb kihívással találják szembe magukat, féltve őrzött titkaik pedig komoly veszélybe kerülnek.

Összességében azért jó kis rész ez a hibái ellenére is. Fordulatos, izgalmas, meglepően őszinte, és csupa-csupa olyan témát érint, amivel bármelyik tini azonosulni tud.
Amennyiben ismeritek a sorozatot, úgy nem kérdés, folytassátok - most kezdődik csak igazán! -, ha pedig nem, akkor bátran vágjatok bele, amennyiben kedvelitek a csajos krimiket. Lehet, hogy a Hazug csajok társaságában még kinyithatós telefont használnak, de az üzenete, és az általa taglalt témák örök érvényűek.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Aria, Emily
Kedvenc jelenet: Aria skarlát betűs kirohanása
Negatívum: Aria anyukája
Borító: 5/5
Sorozat: Hazug csajok társasága #3




Nyereményjáték


Mostani játékunk során a sorozat szereplői után nyomozunk. Minden állomáson láthattok egy azonosító kártyát, amiről sajnálatos módon kikopott a fénykép, és összekeveredett rajta a név. Arra kérünk benneteket, segítsetek nekünk kitalálni, kiket is rejtenek ezek az igazolványok. Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!






Nézzetek be a többi állomásra is

04/19 Spirit Bliss Sárga könyves út
04/21 Dreamworld - Borítók
04/23 Spirit Bliss Sárga könyves út - Idézetek
04/25 Sorok között
04/27 Dreamworld
04/29 Sorok között - Sorozat

2020. március 28., szombat

Gail Carriger - Időtlen



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Gail Carriger nagysikerű sorozatának, a Napernyő Protektorátusnak a befejező része - Időtlen címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere bemutatja a megfélemlíthetetlen Alexia utolsó kalandját, mely ezúttal a titkokkal teli Egyiptomba, és megannyi megoldásra váró rejtélyhez vezet.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait, és vigyétek haz a kiadó által felajánlott regény egy példányát.


Gail Carriger: Időtlen

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634577430
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Alexia ​Tarabotti, azaz Lady Maccon boldog házasáletet él.
Persze, mivel Alexiáról van szó, ennek a boldogságnak része, hogy a farkasembereket bevezesse a londoni társaság krémjébe, miközben egy vámpír második legjobb ruhaszobájában él, és egy koraérett totyogóssal birkózik, aki lépten-nyomon alakítgatja a természetfelettieket.
Alexia annyira élvezi új londoni életét, hogy még Ivy Tunstell társulatának legújabb előadása (nem mondtunk sokat, ha katasztrofálisnak nevezzük) sem tudja kedvét szegni.
Ám egy este olyan meghívást kap Alexandriából, melyet nem hagyhat figyelmen kívül. Férjével, gyermekével és a Tunstell házaspárral súlyosbítva gőzhajóra száll, hogy átkeljen
a Földközi-tengeren. Egyiptom azonban talán több rejtélyt tartogat, mint amennyivel a megfélemlíthetetlen Lady Maccon elbír.
Mit akar tőle az alexandriai bolykirálynő valójában? Miért támad újra az Istenölő Átok? És hogyan lett Ivy Tunstell egyszerre a Brit Birodalom legnépszerűbb színésznője?
A népszerű sorozat régen várt befejező része.

Saját véleményem:
A Napernyő Protektorátus sorozattal való kapcsolatom 2012. áprilisában kezdődött, amikor is eltökéltem, hogy beülök a hazai közönség számára akkor még ismeretlen szerző előadására, megveszem a könyvét és dedikáltatom vele. Bevallom, akkor és ott nem sejtettem, hogy nem sokkal később kedvenc sorozatot avatok általa, mégis így történt. Éppen ezért fáj, hogy itthon ennyire méltánytalanul alacsony érdeklődéssel van iránta a közönség. (Emberek, ez egy rohadt jó sorozat, baromi jó karakterekkel! Olvassátok!)
De tudjátok, mi fáj ennél is jobban? Az a négy év, ami az előző kötet és az Időtlen között eltelt. Egyetlen év is sokat számít sorozatrészek között, hisz a kisebb-nagyobb információk hónapról hónapra vesznek el a mindennapok tengerében, mígnem az ember ott találja magát a várva várt befejezéssel a kezében, de egyszerűen nem leli se a hangot, se a fonalat, fogalma sincs alapvető, a történettel kapcsolatos dolgokról. Nos, valahogy én is így éreztem magam az Időtlen első sorait olvasva. Semmi nem klappolt, nem találtam a helyem szeretett világomban, nem emlékeztem semmire, nem értettem, mi miért történik, és ez a tudatlanság frusztrált... egészen addig, míg Alexiáék szédületes kis csapata nem kezdett meztelen ámokfutásba Lord Akeldama háza előtt. Ott és akkor értettem meg, hogy eltelhet akárhány év, elfelejthetem, mi történt, de a lényeg, a sorozat lelke és motorja, az a semmi másra nem jellemző atmoszféra akkor is megmarad, és rég látott ismerősként üdvözöl, hogy aztán karon ragadva egy utolsó fergeteges utazásra invitáljon Egyiptomba.

"– Tessék? Nem is ellenkezel?
– Volna jelentősége, ha megtenném?
– Hát, igen, de attól még elmennék."

A történet egy rövidke időugrással a Szívtelen eseményei után veszi fel a fonalat. Alexia és Lord Maccon titkon továbbra is Lord Akeldama egyik gardróbszobájának vendégszeretetét élvezi, míg hivatalosan a híres vámpírúr neveli gyermeküket. E feladat egyik szülő számára sem könnyű, Prudence ugyanis meglehetősen különleges, nem mellesleg rettentően labilis képességekkel rendelkezik, többek között például képes megfosztani a természetfeletti lényeket halhatatlanságuktól néhány óra erejéig, így magának nyerve meg erejüket. A kislány tehát valóságos bajkeverő, totyogós mivolta ellenére seperc alatt elbánik Lord Akeldama egész háztartásával... egyetlen személy képes csak hatni rá, az anyja.
Már a könyv kezdetén világossá válik, hogy ez a kis totyogós a későbbiek során kellő galiba okozója lesz, s be kell vallanom, nem is csalódtam benne, imádtam a kiscsajt, a képességei kiismerhetetlenségét, és azt, hogy épp annyira őrült, mint az őt körülvevők. Rengetegszer csalt mosolyt az arcomra.
De természetesen nem lopja el a showt a régi kedvencektől sem, akik köszönhetően Alexia alexandriai meghívójának, és a módnak, ahogyan a Maccon família nekivág az útnak, még egyszer visszatérnek, hogy egy fergeteges fináléban búcsúzzanak el.

Magáról a történetről nem árulnék el annál többet, mint amennyit a fülszöveg elmond. Úgy vélem, aki eljutott eddig a részig, annak jár a meglepetés és újdonság varázsa, mert bizony a végjáték jócskán tartogat meglepetéseket, olyannyira, hogy még rettenthetetlen hősnőnk is kibillen megszokott stabilitásából.
Az Időtlenben újra támad az Istenölő Átka, tiszteletét teszi a legidősebb vámpír, vérig sértett vásárlók farolnak ki a kalapboltból, Lord Akeldama igyekszik hősiesen helyt állni, miközben gondok adódnak a falkában, Ivy-ék sziporkáznak, Lord Maccon morog, Alexia pedig fékevesztetten nyomoz. Olyan finálé ez, ami méltó módon zárja le Lady Maccon és barátai történetét, miközben új kapukat nyit a jövő generációjának.
Nincsenek tévképzeteim, hacsak nem történik valami csoda, akkor kétlem, hogy mi, hazai olvasók valaha is olvashatnák Biffy és Lyall professzor, valamint Prudence történeteit, mindazonáltal köszönöm a kiadónak, hogy kitartott a sorozat mellett, és ha nehezen is, de végigvitte.

Végezetül: nem ajánlom senkinek az Időtlent. Én az egész sorozatot ajánlom! Ha szeretnétek egy angol humorban bővelkedő, egyedi, viktoriánus korban játszódó, steampunk elemeket felsorakoztató, izgalmas történetet olvasni, mely mentes az elcsépelt kliséktől, akkor ne habozzatok! A Napernyő Protektorátus minden idők egyik legzseniálisabb sorozata!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő:Alexia, Lord Maccon, Lord Akeldama, Prudence, és még sokan mások
Kedvenc jelenet: Prudence és Lord Maccon alakváltós futkorászása
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Napernyő Protektorátus #5




Nyereményjáték


Játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek a sorozatot, és annak karaktereit. Ennek értelmében minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a helyes megoldást beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és máris esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott regény egy példányát.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


Milyen híres, fegyverként is használt kiegészítője volt Alexiának?




Nézzetek be a többi állomásra is

03/20 Betonka szerint a világ…
03/22 Angelika blogja
03/24 Dreamworld - Idézetek
03/28 Dreamworld

2018. november 22., csütörtök

Alessandra Torre - Hollywoodi mocsok


Alessandra Torre: Hollywoodi mocsok

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634570721
Oldalszám: 472 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Agglegénye lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban!
Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak.
Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot.
Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak ‒ és nekem is.
Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást.

Saját véleményem:
Idestova három éve követem figyelemmel Alessandra Torre közösségi médiás megnyilvánulásait, és pontosan ugyanennyi ideje vártam arra, hogy hazánkban végre olyan mű is megjelenjen tőle, ami az én ízlésvilágomba is belefér. Mondhatni, már-már zsigeri késztetést éreztem aziránt, hogy megismerjem eme szimpatikus, s rendkívül közvetlen hölgy munkásságát. A Hollywoodi mocsok pedig minden szempontból ideális választásnak bizonyult: tetszett a történet, ímmel-ámmal a belőle készült film forgatását is figyelemmel kísértem, a csodaszép borítóról már nem is beszélve.

"Az ember a nem hozzá illő házastárs mellett elpocsékolja az életét."

Ki ne álmodozott volna már arról, hogy találkozik egy szexi színésszel/énekessel és több is kialakul köztük, futó pillantásnál? Alessandra Torre ezt az elképzelést álmodta tovább a maga humoros, egyben perzselő stílusában, annyi csavarral kiegészítve, hogy azt a bizonyos dögös hollywoodi fickót egyenesen vidéki hősnőnk szomszédságába költöztette egy filmforgatás erejéig.
Cole valóságos hollywoodi sármőr: sikeres, tehetséges, ráadásul páratlan testi adottságokkal rendelkezik - döglenek utána a nők. Ám miközben ő arra készül, hogy filmet forgasson arról a kisvárosról, ahol Coca Cola milliárdosok élnek, felesége mással hentereg. Amikor erre Cole is rájön, kezdetét veszi a válási procedúra, mely során ügyvédje szigorú szabályokat szab a szingliséget élvező férfinak: kerülnie kell a botrányokat és a nőket.
A forgatás, pontosabban a forgatási helyszín puritánsága épp kapóra jön, Cole-t Quinceybe száműzik, hogy távol a világtól, s egyben mindenféle kísértéstől, munkájára koncentrálhasson, miközben ügyvédje elrendezi a válást. A gond csak az, hogy a férfinak egyedül kell megküzdenie az önálló - hétköznapi - élet buktatóival, mivel személyi asszisztense balesetet szenved, ráadásul él a kisvárosban egy fiatal nő is, aki nem, hogy nem esik hasra sármjától, de még keményen meg is mondja neki a magáét - hősünk pedig nincs ehhez szokva. Ámbátor Summer jelleme pontosan olyan, amilyen szereplőt Cole filmjéhez keresnek...
Summer nem színésznő, megveti Cole Mastent és ha lehet, messzire elkerülné, mégis kénytelen elfogadni a filmes ajánlatot, ha mielőbb szeretne lelépni a városból, ahol nem szívlelik.

"Különös, hogy a szerelem miként tudja teljesen más irányba terelni az életedet már azelőtt, hogy észrevennéd, hogy ez történik. Amikor pedig észreveszed, nem érdekel, mert a szerelem túlnő rajtad és a saját vágyaidon."

A történet eleinte lassú, ám a folytatás bőségesen kárpótolja az olvasót. Szexi, humoros és letehetetlen. Summer és Cole hol gyermeki, hol érzéki évődése zseniális, a nyilvánvaló vonzalmuk dacára - vagy épp azért - folyamatosan piszkálják egymást, azt lesve, mivel tehetnének alá a másiknak - és én imádtam ezt.
Cole a nagyképű, öntelt macsó, aki életében először egyedül kénytelen helyt állni egy számára idegen  környezetben, miközben olyan női magatartással szembesül a talpra esett Summer személyében, amivel korábban nem volt dolga. A forgatásokon pedig mindez megfordul, a hősnő kerül számára ismeretlen szituációba, ami nem kevés bizonytalanságot okoz számára. És tulajdonképpen ez az ellentéteken alapuló adok-kapok játék adja a regény lelkét. Hol egyik, hol másik fél kerekedik felül, megtörve, egyszersmind elősegítve a másik karakterfejlődését. Sokszor hasamat fogva nevettem Summerék leleményességén; a vidéki élet - és annak velejárói -, valamint az a szerzői szabadság, amit Cole megengedhet magának a film fogatókönyvével kapcsolatban, szédületes poénokat generál. Többek között így kerül Hollywood legszexibb pasijának birtokába egy kakas, és így fordulhat elő olyan, hogy a szövegkönyv napról napra pikánsabb részletekkel bővül.

A Hollywoodi mocsok egyszerre ötvözi a filmes világ csillogását a vidéki élet bájosságával. Üde, fiatalos, szenvedélyes történet sok-sok humorral fűszerezve, amit a déli vidék hangulata és az erős karakterek tesznek felejthetetlenné. Imádtam!
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a vidám, romantikus történeteket. Alessandra Torre nevét pedig érdemes megjegyezni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Cole, Summer, és a kakas
Kedvenc jelenet: képtelenség egyet kiemelni, de a kakasos részeket imádtam
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: -

2017. december 7., csütörtök

Sara Shepard - Pretty Little Liars 2.



Aria, Spencer, Hanna és Emily története végre könyvként is folytatódik a Hibátlanok című 2. kötetben. A könyv immár jócskán eltér a sorozattól, mégis hűen visszaadja annak hangulatát. Most megismerkedhettek a második résszel a Blogturné keretében, három blogger könyvkritikái alapján. Aki nyomon követi az állomásokat, természetesen egy nyereménypéldánnyal is gazdagodhat.


Sara Shepard: Hazug csajok társasága - Hibátlanok

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571124
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Rosewoodban, ahol a legédesebb mosolyok takarják a legsötétebb titkokat, él négy csinos kis hazudozó – Spencer, Aria, Emily és Hanna –, akik nagyon csúf dolgokat tettek...
Spencer lenyúlta a testvére barátját; Aria totál belezúgott az angoltanárába; Emily nagyon szereti az új barátnőjét, Mayát... de nem csak mint barátot; Hanna pedig szó szerint belebetegszik a megszállottságába, hogy tökéletesen nézzen ki. De a legrémesebb titok, amin mindannyian osztoznak, annyira botrányos, hogy teljesen tönkretehetné kényelmes életüket.
És valaki, aki csak A.-nak nevezi magát, éppen ezzel fenyegetőzik.
Először azt hitték, A. Alison, a három éve nyomtalanul eltűnt barátnőjük. Ám később kiderült, hogy Alison halott. De akkor ki lehet A.? Melissa? Spencer szinte betegesen versengő testvére? Vagy Maya, aki egészen a magáénak akarja Emilyt? És mi van Tobyval, a titokzatos sráccal, aki pont azután hagyta el a várost, hogy Alison eltűnt?
Egyvalami bizonyos: A. kezében elég bizonyíték van, hogy tönkretegye őket. És a lányok minden egyes gyűrött levélkével, gonosz netes üzenettel vagy bosszúálló sms-sel közelebb sodródnak ahhoz, hogy mindent elveszítsenek.

Saját véleményem:
Álmomban sem gondoltam volna, hogy ez a sorozat írott formában is ennyire működőképes lesz. Hiába bizonyított az első rész, a másodikról tudtam, hogy el fog térni az oly nagyon szeretett filmváltozattól, ami rettegéssel töltött el (gondoljunk csak a Vámpírnaplókra). Feleslegesen.
Sara Shepard zseniális; hihetetlenül olvastatja magát az egész sztori! Folyamatosan pörögnek az események, mindegyik szálon sűrűsödnek a gondok, és miközben a lányok saját, mélyre temetett titkai egyre közelebb kerülnek a felszínhez, közös ügyük is újabb fordulatot vesz. Méghozzá nem is akármilyet!

Ezúttal a Toby-titok kerül terítékre, újabb lepleket rántva le a csajok és Ali kapcsolatáról. Nem véletlenül, ugyanis Toby húsvér valójában megjelenik Rosewoodban, Spencerékben pedig felidéződik a tragikus éjszaka emléke, mely Jenna megvakulásához vezetett. Ezzel a fiú potenciális A jelöltté válik, mint ahogy sokan mások is.
Ali holttestének előkerülésével jócskán kiszélesedik azoknak a köre, akik ártani akarhatnának a lányoknak, és hála A újabb üzeneteinek, néha még az is megfordul a fejükben, nem közülük való-e az illető. Bizalmatlanságukat pedig tovább tetézi ismételt elidegenedésük.
A sorozattal ellentétben itt a lányok továbbra sem borulnak egymás nyakába; ahelyett, hogy közös erővel szállnának szembe az őket zaklatóval, inkább magukba fordulva rejtegetik titkaikat, illetve igyekeznek megóvni azokat. És ez így, ebben a formában tökéletesen működik is. Sokkal hihetőbb a lassú, döccenőkkel tarkított újraegyesülésük, amire jól láthatóan még sokat kell majd várni, mintha hirtelen egymás nyakába borulnának, elfelejtve sérelmeiket. A könyvforma ezt követeli. Annál is inkább, mert így lehetőség van arra, hogy jobban elmélyedhessünk a lányok múltjában, jelenében, megismerjük karaktereiket.

Az, hogy Sara egyszerre négy lánnyal dolgozik, rengeteg teret biztosít a különböző család-, barátság- és párkapcsolatmodellek bemutatására, ami kivétel nélkül megjelenik mindegyiküknél.
Ariánál a döntésképtelenségre kerül a hangsúly, húsbavágó realitással ábrázolva, min megy keresztül egy gyerek, ha olyan titok nehezedik a vállára, mint Ariáéra, ahol nincs helyes megoldás. És bár az ő szemszöge ezúttal némileg háttérbe szorul, mégsem mondható elhanyagolhatónak.
Mint, ahogy Emilyé sem.
Az ő titka és problémája amúgy is egészen más kaliberű, mint a többieké, nála továbbra is a másság elfogadása van fókuszban. Emilynél Sara ezúttal az önbeismerés, -vívódás folyamatába enged bepillantást, megmutatva, mennyire nem egyszerű elfogadni a szív ésszel szembeni harcát. Főként akkor nem, ha az illető olyan közegben nevelkedik, ahol minden tökéletes és szabályos keretek közé lett szorítva, miközben elvárások egész sora nyomja agyon.

A két vezérkarakter viszont továbbra is Hanna és Spencer.
Hanna lába alól egyre jobban kezd kicsúszni a talaj, miközben a tökéletesség álcája romokban hever. Otthoni és szerelmi gondjai, valamint evészavarai kicsúcsosodnak, s minden eddiginél jobban elhatalmasodnak rajta. Nem elég, hogy betegsége miatt fantomképek gyötrik, még hirtelen felbukkanó apja is új bonyodalmakat hoz mindennapjaiba, így Hanna már nem csak magának és osztálytársainak (vagy  Seannak), de apjának is meg akar felelni, csakhogy akadályok egész sora nehezíti feladatát.
Akárcsak Spencerét, akivel a Wren-ügy miatt továbbra sem hajlandóak szóba állni családtagjai, mi több, egyenesen kitaszítják maguk közül, megvonnak tőle mindent, ezzel méginkább Wren karjaiba kergetve. A kérdés csak az, mennyire lehet működőképes egy effektív felnőtt és tini távkapcsolata, vagy hogy minderre mit lépnek Melissáék.

Bonyodalomból tehát nincs hiány, az egyéni karakterdrámák önmagukban is kellően érdekfeszítőek, ám A üzeneteivel, vagy immár feladataival kiegészülve egyre izgalmasabbak. Sőt, lassan-lassan megjelenik az a sötét, krimis hangulat is, ami a sorozatra is jellemző volt. Rémképek, halottak, széthulló családok, egyre szövevényesebb románcok, és sok piszkos kis titok. Méghozzá a megdöbbentő fajtából!
A sorozat és könyv fonala megfelelő arányban és jókor válik külön, ahhoz, hogy a PLL-érzés megmaradjon, de újat is adjon olyan váratlan fordulatokkal kiegészülve, amik minden rajongót földhöz vágnak majd. Én legalábbis még mindig nem dolgoztam fel a történteket (főleg, hogy egy nagy kedvencemet érintik), és igen, némileg sokkot kaptam.

Továbbra is csak ajánlani tudom a Hazug csajok társasága könyveket mind rajongóknak, mind azoknak, akik noha nem látták a sorozatot, de szeretik az izgalmas, rejtélyes, csajos, krimiszállal bolondított regényeket.
És végül, de nem utolsó sorban kitérnék még az első bekezdésben említett félelmemre, mert igen, rettegtem a pillanattól, amikor a film és könyv különválik. Alaptalanul. Igaz, hogy Sara Shepard új utakra terelte karaktereit, de közben megtartotta a történet esszenciáját - a hangulatot, A-t, a csajok személyiségét, stb. Mi több, leírásai annyira elevenek, pll-esek, hogy olyan, mintha egy második sorozat játszódna lelki szemeink előtt, néha még arra is nehéz rájönni, mi lett más. Szóval ne féljetek tőle. A függővégtől és a könyvre függéstől már inkább.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Hanna, Spencer, Aria
Kedvenc jelenet: Spencer és Melissa beszélgetése a nagy csattanóval
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Hazug csajok társasága (PLL) 2. része




Nyereményjáték


A hazug csajok más sorozatokban is játszottak már mellékszerepeket. A turné állomásain rövid leírást találtok ezekről a sorozatokról, ki kell találnotok a sorozatok címeit. A Rafflecopter megfelelő sorába a sorozatcímek magyar változatát kell beírnotok.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Sasha egy orvosi sorozatban szerepelt, amelynek főszereplője egy mogorva, sokszor bunkó, ám zseniális orvos-diagnoszta, aki a csapatával olyan emberek betegségét diagnosztizálja és gyógyítja meg, akikről más orvosok már lemondtak.




Nézzetek be a többi állomásra is

12/03 Sorok Között
12/05 Spirit Bliss
12/07 Dreamworld

2017. szeptember 29., péntek

Sara Shepard - Pretty Little Liars 1.



A Pretty Little Liars tv-sorozat sokunk szívét meghódította, most pedig itt az idő, hogy megismerjük a széria alapjául szolgáló könyveket is! Az első részről a Blogturné Klub két bloggere, és vendégünk, Spirit Bliss mondja el a véleményét. Kövesd végig a turnét, és nyerhetsz is!


Sara Shepard: Pretty Little Liars - Hazug csajok társasága

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN:
Oldalszám: 264 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Alison három éve tűnt el, egy pizsamaparti után, és azóta sem látta senki. Az elit pennsylvaniai iskolába járó barátai meggyászolták, de titokban megkönnyebbülten fel is sóhajtottak. Mindegyikük őrzött egy-egy titkot, amit csak Alison ismert, ami ha a pletykára éhes világ tudomására jut, tönkreteheti őket. Amikor egymás után kapják a névtelen e-maileket és szöveges üzeneteket, pánikba esnek. Az áruló vajon a saját köreikből való? Vagy ami rosszabb: Alison visszatért? Egy rendkívül izgalmas sorozat indító kötete. A rejtélyt csak egy módon oldhatod meg: olvasd el a könyveket!

Saját véleményem:
Viszonylag friss PLL rajongó vagyok, a Ravenswood utáni évben találtam rá a sorozatra, de akkor teljesen megbabonázott - olyannyira, hogy anyuval rögtön le is daráltuk a meglévő évadokat. Már akkor nagyon kíváncsi voltam a regényváltozatra, ami még több időt ígért a kedvenceimmel, de egészen mostanáig valahogy nem jött össze. Talán nem is baj, mert Miks-Rédai Viktória fordításait nagyon szeretem.

Sara Shepard regénysorozatának első kötete sok újdonságot nem nyújt azok számára, akik ismerik a sorozatot, mindazonáltal hozzátesz. Nem is keveset.
A történet négy exbarátnő hétköznapi küzdelmeit mutatja be, valamint azt, miként alakul életük egy három évvel korábbi rejtélyt követően, amikor is pizsamapartijuk közben nyoma vész ötödik társuknak, Alisonnak.
Noha a lányok barátsága megromlik, továbbra is meghatározó szerep jut mindegyikőjük életében a gyűlölve-imádott Alinak. Ráadásul megannyi titok lappang múltjukban, olyan titkok, amelyekről csak ő tudhat...

Sara Shepard érdekes formáját választotta a lányok bemutatásának, nézőpontkarakterekként ismerhetjük meg őket magukat, jelenbeli problémáik, miközben oldalról oldalra egyre közelebb érnek szálaik. Az események nagyjából megegyeznek a pilottal, mégis tartalmasabbak. Azzal, hogy Aria, Hanna, Spencer és Emily saját fejezeteket kapott, lehetőség nyílt arra, hogy megismerjük a gondolataikat, félelmeiket, a tetteik mögött húzódó szándékot - még akkor is, ha ezek itt-ott eltértek a sorozattól.
Az én kedvencem továbbra is a különc-vagány Aria és a kisebbségi komplexussal küzdő Hanna maradt. Hanna esetében itt talán jobban kibontakoznak a félelmei, az állandó tökéletességre való törekvése, mint ahogyan a betegségével vívott küzdelme is. Ariánál pedig nem tudom megunni az Ezrával való viszonyát. Annyira jó volt újra átélni az első pillanataikat, vagy a tanár-diák viszonyuk kezdetét! (Említettem már, hogy van egy tanár-diák viszonyos kattanásom, na az jelentős részben nekik köszönhető.)
Mégis Emily és Spencer az a két karakter, aki jelentősebb magyarázatot kapott. A sorozatban ők valahogy mindig két lépés távolságban álltak tőlem, itt azonban sokkal jobban megértettem őket. Spencer ebben a formában kevésbé tökéletes; emberibb. Emily-nél pedig az önmagával szembeni coming-out folyamata rajzolódik ki nagyon szépen. A lelki vívódásai, a rádöbbenés és az a megannyi érzelem, ami feltolul benne ezerszer jobban körvonalazza a figuráját.

Cselekmény tekintetében az első rész nem túl pörgős, a fókusz a lányok megismerésén, az alapok lefektetésén van. Persze megjelenik a rejtélyes A, aki mindenhol ott van és mindenről tud, olyan titkokat pedzegetve, amikről csak Ali tudhat, így némi izgalom is vegyül a piszkos kis titkokat pedzegető sztoriba, ám a hangsúly nem ezen van. Mindazonáltal a lányok hétköznapi drámái is kellően érdekesek ahhoz, hogy elvigyék a hátukon a sztorit, engem kilóra megvettek. A PLL vonzereje csak részben köszönhető A-nak, a másik felét a különféle családi, baráti, és önkonfliktusok képezik. Azok a szituációk, amik a mi életünkben is előfordulhatnak. Gondolok itt a különféle családmodellekre, coming-outra, rasszizmusra, betegségekre, tiltott viszonyokra, vagy a megfelelési kényszerre.

Végül, de nem utolsó sorban kitérnék a sorozat vs. könyv kérdésre. Mint ahogy sokakban, úgy bennem is felmerültek olyan kérdések, mennyire szorosan kapcsolódik a kettő, megüti-e az egyik a másik színvonalát, netán tök ismeretlenül is bele lehet-e vágni. A válasz mind a háromra: igen.
Ez a kötet bár majdhogynem tökéletes megfelelője az első évad elejének, mégis fogyasztható rajongóknak és újoncoknak egyaránt. Azok számára, akik látták a sorozatot nem lesz unalmas, a nosztalgia faktor mellett új színt is kínál, míg azok, akik azt se tudják mi fán terem a PLL (van ilyen?), könnyen belerázódhatnak.
Egyetlen dolog lehet csupán szokatlan a fanoknak, mégpedig a karakterek külseje, az némileg eltér a sorozatban látott színészekétől, de úgy gondolom, annak, aki végignézett akár egy évadot is, már örökre bevésődtek a szeretett színészek (és higgyétek el, a fejetekbe épített Ezra megfizethetetlen!).

Mindent egybevetve imádtam ezt a könyvet! Jó volt nosztalgiázni, tágítani az ismereteimet, és újra együtt lenni Aria, Hanna, Spencer és Emily négyesével. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy jó kis csajos könyvet olvasni.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Aria, Hanna, Ezra, Emily
Kedvenc jelenet: az Aria-Ezra pillanatok, főleg a sulisak
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: Hazug csajok társasága 1. része




Nyereményjáték


A lányok életében bizony a srácok is fontos szerepet játszanak… A mostani játékunk során a történet azon férfi szereplőit keressük, akik az első könyvben is feltűntek már. A sorozatból kölcsönzött képek alapján te is felismerheted őket, de hogy nehezítsük a helyzetet, inkább a mellékszereplőkre koncentráltunk. A megfejtést írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyes megfejtők között a könyv egy példányát sorsoljuk ki. 
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

09/26 Sorok Között
09/28 Spirit Bliss
09/29 Dreamworld

2017. április 26., szerda

Jennifer L. Armentrout - Oblivion 3.



A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelent a közkedvelt Luxen sorozat Daemon szemszögéből megírt sorozat utolsó kötete. Végre megismerhetjük a történet másik oldalát is! - Ha olvastad és szereted a Luxen sorozatot, semmiképpen ne hagyd ki!

Jennifer L. Armentrout: Oblivion 3. - Feledés

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633999882
Oldalszám: 280 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Senki sem ér fel Daemon Blackhez.
Amikor elszántam magam arra, hogy bizonyítsam az érzéseimet, komolyan beszéltem.
Katy soha többé nem kételkedhet bennem – és most, hogy túljutottunk a zökkenőkön, újra és újra fellobbannak köztünk a lángok.
Csakhogy még én sem védhetem meg a családtagjaimat, ha eltökélik, hogy kiszabadítják a szeretteiket.
Mindazok után, amiken keresztülment, Katy sem ugyanaz már, mint azelőtt. Még mindig változik, és fogalma sincs, mi lesz a folyamat vége. Lépésről lépésre fedezzük fel az igazságot, és amikor szembekerülünk a hibridek vizsgálatára és kínzására kiépült titkos kormányzati szervezettel, ráébredünk, hogy nincsenek határok.
A halál a mindennapjaink része lett. Onnan kapunk segítséget, ahonnan a legkevésbé várnánk, és a barátainkról is kiderülhet, hogy halálos ellenségeink – de nem fordulunk vissza.
Akkor sem, ha az eredmény örökre összetöri a világunkat. Egységben az erőnk – és ezt ők is tudják.

Saját véleményem:
Daemonból nem létezik olyan, hogy sok, vele egyszerűen lehetetlenség betelni. Azt hiszem önmagában már ez is kellő magyarázat arra, miért is van létjogosultsága az Oblivion trilógiának, még úgy is, ha néha pont a lényeg hiányzik belőle.
A tükörregényekben mindig van egyfajta kockázat, így bármennyire is reneszánszukat élik az effajta folytatások, írói szempontból szerintem simán nevezhetjük őket kétélű fegyvernek. Hiába van ott a szerző előtt egy kész alapanyag, jobb esetben pedig még a korábbi siker is, azért valljuk be, nehéz ugyanazt a sztorit másodszorra is úgy eladni, hogy legalább akkorát robbantson, mint az első. Az olvasók már ismerik a csavarokat, végkifejletet, egyszóval mindent; tehát kell bele valami extra izgalom, csattanó, titok, ami lázba hozza az embert. Jennifer esetében ez nem más, mint Daemon. Az ő személye mondhatni, mára már saját márkává nőtte ki magát, ráadásul annyira jól összerakott figura, hogy az ritkaság.
Túl vagyok a sorozaton, a különféle kiegészítőkön, spin-offokon, és még most is, ha kezembe veszek egy Luxen kötetet, ugyanúgy megdobban a szívem, elakad a lélegzetem, fültől-fülig vigyorra húzódik a szám a jelenlétében, mint legelső alkalommal. Képtelen vagyok ráunni. Imádom a hangját, az egoista, seggfej beszólásait, a szexi kisugárzását, és hogy egy nyamvadt mosolyával pocsolyává olvaszt.

Az Oblivion harmadik része az Opál eseményeit hivatott bemutatni pimasz luxenünk szemszögéből. A cselekmény részletezésébe nem mennék bele, olvassátok el az Opálról írt bejegyzésemet - annál tömörebben, ködösebben úgysem tudnám összefoglalni. Azt viszont bizton állíthatom, az egyik legjobb kötete volt a sorozatnak, így hát naná, hogy kíváncsi voltam, milyen lesz a kedvencem újramesélése, fog-e akkorát ütni és érzelmileg olyan mélyen berántani, mint pár évvel korábban. A válasz: igenis meg nem is. Mást nyújt. Hogy ez jó vagy rossz, az egyéni ízlés megítélése, én a magam részéről elvesztem benne, mint Micimackó a mézesbödönben. Annyira, hogy a willes csattanóig fel sem tűnt, Katy szemszögének hiányával mennyire leszűkült a cselekmény, vagy hogy mennyire kiestek a korábban fontosnak vélt részek. Ismétlem, ez nem gond, hiszen ennek ellenére az Oblivion 3. működik, csak épp nem árt, ha ez ember tisztában van a másik oldallal is, hogy kellőképp tudja értékelni Daemon reakcióit. Azokból pedig van bőven.
Az Opál vízválasztó része a sorozatnak; még benne van a játékos fiatalság, de már érezhető a komolyabb vonulat, és hát tudjuk hova fut ki a vége... Vagyis itt már eleve fokozódnak az érzelmek, minden érintés, mozdulat, gesztus extra jelentéssel párosul. És tulajdonképpen ez az, amit nagyon jól be tud mutatni az Oblivion 3.
Az, hogy tudjuk, mi lesz Katy-ékkel, csak rátesz egy lapáttal, és sokszor egészen drámai színezetet ad még egy szimpla homlokpuszinak is. Nem is beszélve az előre utaló megjegyzésekről. Ebből a szempontból tehát kiváltképp izgalmas megélni Daemon Katy nélkül töltött pillanatait, tudni, milyen beszélgetéseken esett át Dawsonnal, milyen érzések kavarogtak benne annak az árnyékában, hogy esetleg ugyanaz történhet a szerelmével, mint Bethany-val.
Természetesen azért ennyire nem drámai a helyzet, hisz humorból sincs hiány. Tudjátok, abból a hamisítatlan Daemon Black-féle egoista-seggfej fajtából. És a cukisági faktor is bőségesen megvan.

Daemont tehát nem lehet megunni - mindegy, hogy épp az önbizalmát legyezgeti, Katy-t veszi le a lábáról, Blake-kel szemétkedik, vagy a testvéreiért aggódik. Ezzel együtt úgy gondolom, az Oblivion kötetek leginkább köszönetet jelentenek (Jennifer köszönetét az olvasóinak), és ez a rész rá a legékesebb bizonyíték. Semmi esetre sem ajánlom, hogy általuk vágjatok bele a sorozatba, viszont utána nyugodtan térjetek rá vissza, olyan élmény lesz, mint Daemonnak a csokis süti.
Ui.: A kötet tartalmaz egy különleges "epilógust", ami némileg előkészíti a terepet a Luc & Evelyn sorozathoz. Ne hagyjátok ki! 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Daemon, Katy, Luc
Kedvenc jelenet: Daemonék tánca Lucnél
Negatívum: hiányoztak a fontosabb részek
Borító: 5/5
Sorozat: Luxen 3,5. része, az Opal tükörregénye




Nyereményjáték


Egy dologban egyetértünk, Daemon Blacket könnyen meg lehet szeretni.
A borítókon szereplő Tóth Pepe és Tziotziosz Sztella egybemosódott Daemon Black és Katy Swartz képével, de számos külföldi könyvön viszontláthatjuk arcukat, ezek a könyvek legtöbbször itthon másik borítót kaptak. Mostani játékunkban minden állomáson különböző Pepés és Sztellás borítókat fogtok látni, legtöbb angol, néhány egyéb nyelvű is bekerült, ezeket ott jelezzük és a címeket természetesen kitakarjuk. Az írónő neve és a borító alapján könnyedén megtaláljátok őket, végül mi a magyar címükre leszünk kíváncsiak.
Segítség: a goodreads.com és moly.hu-n kezdjétek a címek utáni keresgélést.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

04/22 Könyvvilág
04/24 Angelika blogja
04/26 Dreamworld
04/28 Sorok Között
04/30 Deszy könyvajánlója
05/02 Insane Life

2017. január 20., péntek

Jennifer L. Armentrout - Oblivion 2.


A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából folytatódik Daemon szemszögéből a Luxen történet!
Hazánkban is nagy sikernek örvend Jennifer L. Armentrout - Luxen sorozata. Olvashattuk már a sorozatot Katy oldaláról, de vajon Daemon hogyan élte meg a történetet? Tarts velünk a hat állomásos blogturnéra és megtudhatsz többet a kötetről.


Jennifer L. Armentrout: Oblivion 2. - Feledés

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633999516
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, mindkettőnknek végünk. Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak? Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el? És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmisek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…
Éld át az Ónix történetét Daemonnal!

Saját véleményem:
Daemon Black neve hallatán az ember lánya mit sem törődik azzal, milyen akadályokat kell leküzdenie - jöhet özönvíz, földönkívüli invázió, erdőtűz -, csak azért, hogy kapcsolatba kerülhessen a csokis sütik királyával. Így történt ez nálam is. Hiába olvastam az egész sorozatot, mindenféle kiegészítőkkel együtt, az Oblivion első része mégis kimaradt. Ennek dacára belevágtam a második kötetbe; egyrészt kíváncsi voltam, mit tud adni a másik szemszög, másrészt szerettem volna kideríteni, hogy az általam legkevésbé szeretett Ónix élvezhetőbbé válik-e ebben a formájában, harmadrészt pedig Daemon azért mégiscsak Daemon.
Nos, az a helyzet, számomra az Oblivion 2. abszolút pozitív meglepetés/csalódás - ki minek nevezi - lett. Jobban tetszett, mint Katy szemszöge.

Ugyanazt a sztorit másik szemszögből elmesélni, felér egy orosz rulettel, végtére is az olvasó már ismeri a történetet, tehát jó eséllyel nem fog úgy megdöbbenni rajta, mint elsőre. De mint ahogy egy film többszöri újranézésekor is újabb és újabb apróságok tűnnek fel a nézőnek, úgy itt is adott a lehetőség. Kérdés, a szerző mennyire él ezzel a lehetőséggel, mennyire fókuszál inkább a kiegészítő extrákra, és mennyire akar új színezetet adni a kultikussá vált jeleneteknek.
Jennifer esetében egy is-is megoldásról beszélhetünk. Szépen végighalad az Ónix cselekményén, de ahol lehetősége nyílik rá, ott megmutatja a másik oldalt, vagy éppen új megvilágításba helyezi a történéseket. Jó példa erre Daemon érzelemvilága.
Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy már ilyen korán sokkal mélyebb érzések kavarogtak benne, mint Katy-ben. S pont emiatt volt izgalmas figyelemmel kísérni, hogyan reagált vagy élte meg a lány bizonyos tettei(re)t. Akár azt is mondhatnám, Daemon szemszöge sokkal teljesebbé teszi kettejük kapcsolatát. A legapróbb dologtól (epres turmix, meztelen lábujjak a kanapén, Katy blogja) a legnagyobbig (Blake), minden hozzátesz valamit. Na, meg sok esetben választ is ad a homályos foltokra. 

Az Oblivion másik nagy erőssége maga Daemon, mint narrátor.
Az első részt nem olvastam, így számomra üdítő újdonságként hatott, hogy láthattam a későbbi eseményekhez képest gondtalanabb, fesztelenebb Daemont a maga szarkazmussal átitatott laza flegmaságában, minden irritálóságával egyetemben.
Azt hiszem, ha valakiről elmondhatjuk, nem lehet túl sok belőle, az Mr. Black. Szédületes figura. Vicces, beképzelt, érző szívű, eltökélt, férfias férfi, aki egyszerre képes az ember idegeire menni és szerelembe ejteni. De hát úgyis ismeritek... Ha meg nem, akkor mindenképp azt tanácsolom, az alapsorozattal kezdjetek. Igaz, hogy az Oblivion ugyanazt meséli el, mint az Ónix (vagy Obszidián), de nem ugyanabban a minőségben. Ez amolyan bővített extra, ami önmagában nem teljesen állja meg a helyét, ám rengeteget ad pluszba. Illetve kiküszöböli a Katy-féle változat falfejelős részeit, hisz a Blake szál Daemon oldaláról sokkal emészthetőbb, mentes mindenféle szappanoperaiságtól. Jómagam ennek kifejezetten örültem, és szívesen áldoztam be a Katy-Blake jelenetek dinamikusságát Daemon szerethetőségéért.
Oké, oké, tudom... elfogult vagyok, és ha Jennifer Daemon egyetlen napját részletezné 380 oldalban, akkor is ugyanúgy innám minden szavát. Már csak azért is, mert látszik, kedves írónőnk mostanra mennyire kiismerte zöldszemű (luxen) fiát, és mennyire rá tudott hangolódni.

Összességében tehát az Oblivion (2.) remek gyógyír az elvonási tünetektől szenvedő Luxen fanok számára, sok-sok extrával. Ha hozzám hasonlóan szeretnétek újra elmerülni Daemonék világában, csak ajánlani tudom, mind minőségében, mind tartalmában azt adja, mint az eredeti. Sőt... bizonyos értelemben többet is. Azt viszont nem ajánlom, hogy a három Oblivion segítségével indítsátok a sorozatot.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Daemon, Daemon... ó, és Daemon!
Kedvenc jelenet: a gyere, vedd el a sütit (az örök kedvenc marad)
Negatívum: -
Borító: 5/4
Sorozat: Oblivion 2. (Luxen 2,5)




Nyereményjáték


A Luxen sorozatnak már számos része jelent meg hazánkban, ezért mostani játékunkban arra leszünk kíváncsiak mennyire ismeritek a részeket.
Minden állomáson találtok egy idézetet, amiből aláhúzott vonallal jelölve hiányzik egy név, de nem elég csak a hiányzó nevet beírni a Rafflecopter dobozába, szükség lesz még a kötet címére is.
Tehát minden állomáson egy nevet és egy kötet címet keresünk, amiket be kell írnotok a megfelelő sorba.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


“Hirtelen megjelenése megrémített. Még csak nem is hallottam! Hogy tud valaki ilyen átkozott halkan mozogni, főleg egy ennyire magas valaki? És, hűha, póló is volt rajta. Nem bírtam eldönteni, hálás vagyok-e, vagy inkább csalódott. Leszámítva a modorát, ______ igenis megbámulni való volt.”




Nézzetek be a többi állomásra is

01/16 Insane Life
01/17 Angelika blogja
01/18 Deszy könyvajánlója
01/19 Könyvvilág
01/20 Dreamworld
01/21 Sorok között

2016. november 1., kedd

Nicole Christie - Falling for the Ghost of You

Vannak tiltott szerelmek. De amikor olyan csábító! Vannak titkok. De amikor nem is számít rájuk az ember! A Blogturné Klub november 1-től ezeknek a titkoknak és a tiltott szerelemnek a nyomába indul az Érzéki csalódás blogturnéján, és hogy mi lesz a vége? Meglátjuk.


Nicole Christie: Falling for the Ghost of You - Érzéki csalódás

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998083
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Egyszer már megégette magát; vállalja-e újra a kockázatot?
A tizenhét éves Violet Mercer arra tér haza Hawaii-on töltött nyári vakációjából, hogy a barátja megcsalja egy barátnőjével. És ha ez önmagában nem volna elég pocsék dolog, az anyja hozzámegy egy férfihoz, akivel csak nemrég ismerkedtek meg.
A dolgok még kínosabbra fordulnak, amikor Violet találkozik az új, gazdag mostohaapjával és annak fantasztikusan jóképű fiával ­ aki előtt éppen aznap járatta le magát! Zane O'Connor szexi és elbűvölő... és egyáltalán nem Violet súlycsoportja. Őt látva Violet azt is elfelejti, hogy az exe egyáltalán létezik. De soha nem lehet esélye nála... igaz?
Vajon túléli-e a szerelem az igazságot?
Dobd fel vele a napod!

Saját véleményem:
Ó, hogy mennyire imádtam én ezt! Tipikus sablonkönyv, amiben egyik sablon követi a másikat, ám mindez nem hogy hátrányára, hanem előnyére válik. Nem akar világot megváltani, elgondolkoztatni, mindössze egyetlen célja van: kikapcsolódást nyújtani. Tökéletes lazulós, megmosolyogtató, dilis és édes könyv csajoknak.
Amennyiben ki kéne emelnem, miben is rejlik az ereje, akkor a humor mellett a könnyedségét mondanám. A történet során rengeteg olyan dolog és probléma merül fel, ami depresszióba ránthatná hősnőnket, megakaszthatná a gördülékeny előrehaladást, oltári drámákat szülhetne sok-sok könnyel megspékelve, ám az egyszerűség, a hétköznapi hozzáállás felülkerekedik ezeken. A legjobb példa erre Violet anyjának eljegyzése. Míg a lány nagymamájánál tölti a nyarat, édesanyja szerelembe esik, mi több gyűrűs menyasszonnyá is válik. Ám ahelyett, hogy Violet kiakadna - oké, talán egy kicsit megdöbben, de hát ki ne tenné? -, örül a sokat szenvedett asszony boldogságának, és elfogadja az új helyzetet. De épp így a szakítást és megcsalást is felhozhattam volna, tekintve, hogy Vi első találkozója pasijával, a hosszúra nyúlt nyaralás után nem végződik valami fényesen, barátja szakít vele és elárulja, távollétében összejött egy közös barátjukkal. Hősnőnk noha hullat néhány könnycseppet - inkább a büszkesége, mintsem a srác végett -, de nem megy át bömbölő, fagyit kanalazó, önsajnálatban dagonyázó hisztérikává.
Persze hazudnék, ha azt mondanám, a fentebb felsoroltakon kívül nincs egy magas, szexi srác, aki leköthetné gondolatait... csakhogy Mr. Jóképű a mostohabátyja, vagyis anyja dúsgazdag vőlegényének playboy fia. És nem mellesleg az a fiú, aki előtt jópárszor beégette magát, merthogy drága Violetünk Bella-szindrómás. Állandóan csetlik-botlik, ciki nyuszis bugyit villant (elszakadó nadrágjának köszönhetően), és ha zavarban van, anyukájához hasonlóan értelmetlen és kínos dolgok jönnek ki a száján, nem kis derültséget okozva számunkra. Elképesztően jókat szórakoztam mind Violet, mint az anyukája, mind pedig duójuk ügyetlenkedésén! (És csak halkan jegyzem meg, szóbotlásaik sablon metódusuk ellenére bájosak és természetesek.)
De ha már az anya-lánya párosnál tartunk, akkor muszáj kiemelnem kettejük bensőséges kapcsolatát. Végre, végre egy olyan családi kapcsolat, ami harmonikus, baráti, ahol mindkét fél megbízhat a másikban, és ahol úgy tudják kezelni a problémákat, ahogy az egy szeretetteljes szülő-gyerek viszony esetében ideális. Kifejezetten üdítő volt ilyennel találkozni - már csak saját tapasztalataim miatt is.

Ugyanakkor mindez csak a háttérben van, a valódi főszerep a fiatalok kapcsolatában testesül meg.
Sok újdonságot nem lehet mondani viszonyukról, tiltott és Violet szerint teljesen esélytelen pozícióból előbb megjárják a barátság szintjét, majd teret engedve a bennük zubogó szenvedélynek, belegabalyodnak egy számtalan buktatót rejtő és ígérő kapcsolatba. A folyamat során megtapasztalják a legtöbb dolgot, amit egy gazdag, menő srác - átlagos lány párosa tartogat, csak minderre rátesznek egy adag mostohatestvéri tilalmat is. Az egészben az a legszebb, hogy még így sem lesz szomorú a történet. A karakterek humora, személyisége, és a sok egyéb tompító szösszenet elveszi a kritikus szituációk élét, és idegeskedés vagy szomorkodás helyett mosolyt csal az olvasó arcára. Oké, persze vannak idegőrlő pillanatok, amikről tudja az ember, hogy nem akarja, de azt is, hogy úgyis megkapja, ez elkerülhetetlen. A legtöbb romantikus YA-val ellentétben mégis könnyed, kicsit rózsaszín marad az egész. Ha láttatok már Hilarry Duff filmeket, akkor nagyjából tudjátok, mire gondolok.
Egyetlen dolog van csupán, ami nem tetszett, mégpedig a csattanó (amire ebben a formában egyáltalán nem számítottam) egy bizonyos része. Az egész baromi jó lett volna, ha az írónő nem spékeli meg azzal a bizonyos valamivel, mert az számomra elvette az egész ügy hihetőségét (és ezért is vontam le fél pontot).
Ezt leszámítva imádtam a Falling for the Ghost of You-t. Kikapcsolt, szórakoztatott, pihe-puhán körbeölelt. Biztos, hogy nem most olvastam utoljára.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Violet és az anyukája
Kedvenc jelenet: a bemutatkozós vacsi Violet anyukájának nyelvbotlásaival, plusz a kastélyos
Negatívum: a fordulat egy bizonyos része nekem túl sok volt
Borító: 5/3 - semmi köze a sztorihoz vagy annak karaktereihez, Violet nem Eva Mendez
Sorozat: önálló kötet




Az eredeti borítóról


A könyv eredeti borítójául egy olyan közismert fotót választottak, melyen a tragikus hirtelenséggel elhunyt Cory Monteith, a Glee sztárja, és Luiza Windberg, brazil modell látható. A kép egyébként egy Cosmopolitan fotósorozat tagja.









Nyereményjáték


Az Érzéki csalódás főhőse imádja a nyulakat, így mostani nyereményjátékunkban egy kis számolgatásra invitálunk. Minden állomáson találsz egy nyulas képet - lehet, hogy könnyen megtalálható helyen, lehet, hogy a képet egy szóra kattintva találod meg. Keresgélj!
A képeken különböző számú nyulakat látsz. Nincs is más dolgod, mint beírni, az egyes állomásokon hány nyulat számoltál, a végén pedig plusz pont üti a markodat, ha azt is megírod, összesen, minden állomást összevéve hány nyulat találtál.
Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




Nézzetek be a többi állomásra is

11/01 Dreamworld
11/02 Deszy könyvajánlója
11/03 Kelly & Lupi olvas
11/04 Sorok Között
11/05 CBooks
11/07 Insane Life

2016. április 1., péntek

Gail Carriger - Heartless



A Napernyő Protektorátus negyedik kötetében az immár előrehaladottan terhelt állapotban leledző Lady Alexia Maccon újabb szövevényes rejtély kibogozásán fáradozik, s mindeközben áthág számos etikettbéli szabályt.


Gail Carriger: Heartless - Szívtelen

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789632453941
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Miks Rédai Viktória

Fülszöveg:
A lélektelen Lady Alexia Maccon ismét alaposan benne van… ezúttal azonban a baj nem a saját hibájából szakadt rá. Amikor egy őrült kísértet megfenyegeti a királynőt, Alexia veszi kezébe az ügyet – és a nyomok a férje sötét múltjába vezetnek. Mindezt megtetézi a húga (döbbenetes!) csatlakozása a szüfrazsett-mozgalomhoz, Madame Lefoux legújabb találmánya és tarajos zombisülök áradata – Alexiának arra sem marad ideje, hogy saját előrehaladott terhességével foglalkozzék. Sikerül rájönnie, ki akarja megölni Viktória királynőt, mielőtt túl késő lenne? Megint a vámpírok szervezkednek, vagy az áruló ezúttal farkasbundát visel? És egészen pontosan micsoda fészkelte meg magát Lord Akeldama második legjobb szekrényébe?

Saját véleményem:
Alexiáék negyedszerre is beköltöztek hozzám. Vagyis inkább én költöztem be hozzájuk. Méghozzá nem is akárhogy, ugyanis a harmadik és negyedik részt, nagyjából zsinórban egymás után olvastam el, tehát jócskán nyílt alkalmam elmerülni Gail Carriger világában. Ennek akadtak előnyei és hátrányai egyaránt, amikről majd mesélek nektek. Most azonban térjünk vissza egy picit a költözködés témájához.

A Szégyentelen során Alexia élete többször is veszélybe került a baba miatt. A vámpírok rettegve a bőrnyúzó mítoszától, holtan akarták látni anyát és gyermekét; és bár a fafejű, skót alfánk megjelenése sokat segített az ügyön, azért az ő képességei is végesnek bizonyultak - főként több tucat vérszomjas vámpír esetében. Ám ahol az erő nem segít, ott győzedelmeskedhet az ész.
A probléma megoldása egyszerű, az ifjú szülőknek örökbe kell adniuk születendő csemetéjüket egy vámpírnak, hogy annak nevelése és felügyelete révén a gyermek ne jelenthessen veszélyt a bolyokra. És hát ki is lehetne tökéletesebb szülő, mint Lord Akeldama?!
Igen ám, de az Alexiában újonnan ébredező anyai ösztönök azt követelik, hogy a szülők költözzenek Lord Akeldama szomszédságába... látszólag. Valójában azonban a vámpírúrhoz bútoroznak be. Kedvenceinket ismerve azonban sejthető, hogy a folyamat, akárcsak a várandósság utolsó hetei nem telhetnek el nyugalomban.
Zombisülök törnek Alexia életére, megtébolyodott szellemek bukkannak fel veszélyt jelezve, ráadásul az új falkatag sem leli helyét, hogy a nővéréhez költözni vágyó Felicity-ről már ne is beszéljünk... Így hát Lady Maccon fittyet hányva a gyerekteherre, kezébe veszi az ügyet, s kikerekedve beleveti magát az események sűrűjébe.

A történet ezúttal is több szálon halad, melyek szokás szerint idővel beérik egymást. Gail Carriger mestere a látszólag különböző dolgok egybefűzésének, nála nincsenek véletlenek vagy üresjáratok. Mindezzel együtt a cselekmény most a szellemek által sugallt üzenetre fókuszál, tekintve, hogy valaki a királynő életére akar törni.
Maga a nyomozás izgalmas, rengeteg gyanúsított kerül képbe, számomra mégis a kutatás közbeni apró "WOW!" pillanatok adták a kötet valós értékét. Alexia ügyködésének hála, számos titokra derül fény, melyek sok esetben igencsak meglepőek, nem mellesleg pedig plusz mélységet adnak a sorozathoz és annak karaktereihez. Magyarul nem csupán előre, hanem visszafele is haladunk, szélesítve korábbi ismereteinket.
A jelen eseményeit nézve már kevésbé mondható rózsásnak a helyzet. Ugyan nincsenek üresjáratok, mindig történik valami, ami a figyelmünket hivatott fenntartani, én mégis úgy éreztem, mintha melaszba ragadtam volna. Haladtunk, de mégse. A vége tekintetében meg aztán pláne. A Szívtelen teljes mértékben egy átvezető történet, ami ahhoz jó, hogy ne üljünk unatkozva, míg világra jön a baba, de ahhoz kevés, hogy előre mozdítson bármit is.

Aggodalomra azonban semmi ok, Gail Carriger másik erőssége, a humor, kellő mértékben kompenzálja a regény egyéb hiányosságait. Komikum szempontjából a sorozat egyik legerősebb darabjáról beszélhetünk, mind helyzeti-, mind karakteri fronton. Sziporkázó párbeszédek, szerelmes összemorranások, várandóssági hátrányok és sok más gondoskodik arról, hogy telecetlizzük könyvünket, kedvenc jeleneteket jelölgetve.
Lord Akeldama önmagában is jelenség, ám most, hogy szeretett gardróbjait megkurtítják, minden eddiginél nagyobb teret kap, melyet készséggel ki is használ. Piperkőc, divatbolond ővámpírsága csak úgy brillírozik! Akárcsak maga Alexia, aki az egyre terhesebb gyerekteherrel küzdve még élesebb nyelvű asszonnyá válik.

Fentebb már említettem, hogy egymás után sikerült elolvasnom a harmadik és negyedik részt, aminek voltak előnyei és hátrányai egyaránt. A negatívumokból kiindulva azt tanácsolom, semmi esetre se nyomjátok le egyben ezt a két kötetet, mert a harmadik lendületességben és eredményességben olyan magasra tette a lécet, amit a Szívtelen meg sem próbál megugrani. Valószínűleg én is kevésbé fájlaltam volna a toporgást, ha várok néhány hetet vagy hónapot.
Ami viszont abszolút pozitívum volt, az az, hogy rájöhettem, Gail Carriger milyen ötletesen, saját karakterdrámák által ismerteti meg adagonként összes  mellékszereplőjét.  A főbb mellékszereplők automatikusan magukkal rántják a jelentéktelenebbeket, így előbb vagy utóbb mindenkit megismerünk.
Míg az előző részben Lyall professzor, a falka bétája kapott hangsúlyosabb szerepet, addig ez most Lord Akeldamára hárult. Vele pedig jött Biffy, és a színfalak mögött egy tragikus Rómeó és Júlia történet bontakozott ki, mely jócskán kilépve a shakespeare-i mű kereteiből, szerteágazott. És még a sorozat világához is hozzá tudott tenni.
De hogy ne csak rébuszokban meséljek, Biffy-nek és Lord Akeldamának meg kell küzdenie azzal, hogy a korábbi események miatt, ők már soha nem lehetnek együtt. Ez pedig mindkettejüknek nagy teher. Biffy számára nehézkes a beilleszkedés és a változás (hacsak nincs ott Alexia - ha meg ott van, akkor inkább arcpirítóan kínos), Lord Akeldamának meg úgy kell folytatnia hatalma megerősítését, hogy csendben összetörik a szíve.
Lord Akeldama és Biffy mellett azonban kisebb-nagyobb, ámde annál meghökkentőbb szerepekkel felbukkan még Felicity, Ivy, Channing, Lyall professzor és Madam Lefoux is.

Mindent egybevetve ezúttal sem csalódtam. Habár a Szívtelen egy átvezető kötet, rengeteg izgalmat, titkot, meghökkentő fordulatot, és még annál is több humort kínál a sorozat kedvelőinek. Epekedve várom, mi sül ki mindabból. ami a végére kialakult.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő:Alexia, Biffy, Lord Akeldama, Lyall professzor, Conall
Kedvenc jelenet: Alexia-Biffy-Lord Akeldama küzdelem
Negatívum: a vége csata és a "főgonosz" magyarázata
Borító: 5/4




Alexia napernyője






Nyereményjáték


Gail Carriger alternatív 19. századi Angliájában a természetfeletti lények a mindennapok állandó résztvevői, így a politika színterén is képviseltetik magukat, még az uralkodó tanácsadói között is. A sorozat lelkes olvasóinak bizonyosan nem okozhat gondot megnevezni, vajon milyen tisztségnévvel illetik Őfelsége Viktória, Nagy-Brittania királynője árnyékkormányának tagjait. Segítségképpen még a betűket is megadjuk, igaz, csöppet kesze-kusza sorrendben.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)






Nézzetek be a többi állomásra is

04/01 Dreamworld