2016. június 24., péntek

Marni Bates - Gyilkos a vonal végén



A Móra Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Marni Bates Gyilkos a vonal végén című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere, az álmodozó Emmy-vel karöltve belevág a nyomozásba, hogy kiderítse, ki akarta megölni a lányt és miért. 

2016. június 18-tól minden harmadnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!


Marni Bates: Gyilkos a vonal végén

Kiadó: Móra Kiadó
ISBN: 9789634153757
Oldalszám: 352 oldal
Fordító: Chovanecz-Molnár Éva

Fülszöveg:
Emmy álma egy öt regényre szóló kiadói szerződés, romantikus vacsora a legjobb barátjával (aki végre bevallja iránta érzett halhatatlan szerelmét) és sok-sok csokitorta. Happy End. Ehelyett valami őrült öregember a Starbucksban összevissza zagyvál neki a sosem látott apjáról, a zsebébe csúsztat egy hipermodern telefont, aztán... meghal. Ennél csak az sokkolóbb, hogy az ismeretlent megölték, és a valódi célpont Emmy volt. Felbukkan a halott férfi arrogáns unokája, aki állítja, hogy a nagyapja él (miért van az, hogy a szexi srácok mind taplók és/vagy zakkantak?), és ráveszi a lányt, hogy iratkozzon át az ő szuperbiztonságos iskolájába, amíg meg nem oldják a rejtélyt. Emmynek semmi kedve Sebastian sznob sulijába járni, de minél hamarabb derül ki az igazság, annál kisebb a veszélye, hogy megfojtja a srácot egy kanál vízben. Vagy megcsókolja. Mindkét lehetőség egyformán csábító…

Saját véleményem:
Marni Bates az én személyes átjáróm Csodaországba. Ha valami igazán dilisre, viccesre, üdére, mégis minőségi olvasmányra vágyom, ami ráadásként feltölt energiával is, akkor biztos, hogy őt választom.
A Gyilkos a vonal végénről egyébként nagyjából akkor hallottam először, amikor Ms Mad Hatter nálunk járt és még javában írta a történetet. Onnantól folyamatosan figyeltem a híreket, és meglepve örömködtem, hogy nálunk előbb megjelenhet, mint külföldön - ebből is látszik, Marni mennyire imádja a magyar olvasóit (és, hogy mennyire jó kapcsolatot ápol a kiadóval). Mindezek után talán nem meglepő, hogy a kötetben itt-ott viszontláthatjuk magunkat.

"- Emmy, ezen már túl vagyunk. Te mondasz valami ütőset, én mondok valami okosabbat. Te hülyén érzed magad. Ha lehet, most ne fussuk le ezeket a köröket."

Mielőtt azonban belevágnánk, tartozom nektek egy csacska vallomással. Hiába tudtam, hogy a szerző neve Marni Bates, mégiscsak rettegtem attól, mennyire megy át a csaj a krimi műfajába - ami nem kifejezetten tartozik a zsánereim közé. Utólag visszagondolva persze tudom, bolondság volt részemről ilyeneket feltételezni, de azért hatalmas szikladarabok gördültek le a mellkasomról a bohókás borító láttán. Onnantól kezdve biztos voltam benne, hogy egy hamisítatlan Marni-élményt kapok. És igazam lett! De még mennyire! Elég volt kinyitnom a könyvet, és máris fülig ért a szám attól a rengeteg bolondságtól, amit ez a lány a nyakamba zúdított. Azt hiszem, ennyit már régen nevettem, mint itt. A főhősnőnk, Emmy belső monológjai, írói megnyilvánulásai éppoly szédületesek, mint élő szópárbajai vagy tettei. Kicsit olyan a személyisége, mintha Marni egybegyúrta volna magát velünk, olvasókkal.
Em egy örökálmodozó, romantikus lélek, aki írói ambíciókat dédelget magában. Folyton jeleneteken, történeteken gondolkozik, melyek pontosan olyanok, mint az összes szárnypróbálgató alkotópalántáé. Manírosak, túlgondoltak, és nem valami erősek. Aki életében próbálkozott már egy regény (vagy akár novella) megalkotásával, az itt kívülről viszontláthatja önmagát - végtére is Emmy hobbija egyfajta görbetükör aranyos és vicces tálalásban, ami ugyan valóban mosolyt varázsol az arcunkra, de egyszersmind közelebb is hozza hozzánk Em karakterét.
Emellett főhősnőnk egy teljesen átlagos lány, csupa olyan tulajdonsággal, ami legtöbbünkre igaz lehet. Nem kifejezetten hangember, de imádja a könyveket és a barátait; ha pedig végképp kihozzák a sodrából, akkor azért kiereszti a benne szunnyadó tigrist - vagy labradorkölyköt. Mindazonáltal egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége, olyannyira, hogy ő ennek az egész sztorinak a motorja. Már csak azért is, mert a Gyilkosság a vonal végén egy tipikus sorozatkezdő kötet - magyarán elég lassan indul be a cselekmény.
Az ütemes kezdés után (gyanútlanul kávézgató és gépelő hősnőnket betalálja egy háborodottnak tűnő bácsi, aki eltűnt apjáról és holmi életveszélyekről fecseg, majd a lányra borulva meghal, mindezzel Em nyakába zúdítva egy irritáló nyomozót, egy seggfej unokát, és némi rejtélyt, hogy a titokzatos csúcskütyüről és a gyilkosról már ne is beszéljünk) egy hosszabb szakaszra belassul a sztori, mely kiválóan alkalmas lehetne arra, hogy megismerjük Emmy új elitsuliját, annak diákjaival és a többi szereplővel együtt, de számomra ez cseppet hiányosra sikeredett. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy hiányosra, de nem unalmasra, ugyanis, mint fentebb említettem, Em egy valódi katalizátor, aki sugárzó lényével kellően kompenzálja az átvezetőrészt. Hétköznapi drámái pont annyira mókásak, érdekesek, meghatóak, mint a később elinduló rejtélylavina. Én legalábbis szerettem arról olvasni, Emmy miként szokik bele új környezetébe, hogyan fogadja Marni 2.0 típusú, örökbuzgó, állandóan csacsogó szobatársnőjét, vagy hogy mi módon éli meg a tőle merőben különböző társadalmi osztályból származó tinik reakcióit. De idesorolhatnám még a régi barátoktól és a plátói szerelemtől való eltávolodást, vagy magát Szenyasztiánt, aki hű gúnynevéhez. Szóval szerettem hétköznapi lánynak látni Emmy-t.
De minthogy a cím nem véletlen, természetesen, ha kicsit késve is, ám annál titokzatosabban megérkezik a várva várt rejtélyadag is, amit ember legyen a talpán, aki megfejt. Marni egy félelmetesen zseniális nőszemély, krimiszerzőket meghazudtoló módon kevergeti a lapokat, hol újabb titkot dobva be az egyenletbe, hol megdöbbentő csavarokat húzva meg.
Egyfelől van nekünk egy rejtélyes gyilkosunk, aki szerencsétlen, ártatlan Emmy életére tört, nem tudni mi okból. Aztán ott van Sebastian, Sebastian halott nagyapja (aki talán nem is annyira halott, vagy mégis?) és az ő szavai; Em soha nem látott apja; a phablet és a fenyegető üzenetek, valamint a ne bízz senkiben intelem. Szóval megoldandó ügyekből nincs hiány, mint ahogy bimbódzó románcokból sem. De, ha valamiben Marni nagyon ügyes - az eddig eltitkolt sherlocki énje és humorbombái mellett -, az a karakterizálás. Alakjai mindig önálló, jól elkülöníthető személyiségek, véletlenül sem találkozni két egyformával. Továbbá legyenek akár két-, akár háromdimenziós kidolgozásúak, fontos részei a történetnek, attól függetlenül, mekkora a szerepük.

Összességében tehát a Gyilkosság a vonal végén egy újabb szenzációs Marni mű, ami egyszerre izgalmas, bolondos, rejtélyes, és fiatalos. Bátran ajánlom a LOL könyvek és Smith gimi sorozat kedvelőinek, illetve azoknak, akik szeretik a bohókás, nyomozgatós tinikönyveket és a humort. Strandra (vagy kerti katicamedencéhez) például tökéletes olvasmány a tikkasztó hőségben.
Ui.: külön kiemelném a fordítást, ami visszaadta a szöveg lendületességét, maiságát, és remekül hozta a poénokat is.
Ui. 2.: KÉREM A FOLYTATÁST!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Emmy, Kayla, (Sebastian esetében még nem tudom, hogy utálom vagy imádom)
Kedvenc jelenet: Emmy és Kayla első találkozása, Emmy regényrészletei
Negatívum: a középtáji eseménytelenség
Borító: 5/4,5




Nyereményjáték


Mostani játékunk során egy kis nyomozásra invitálunk benneteket; híres gyilkosokat kell lelepleznetek.
Emhez hasonlóan ti is kaptok egy telefont, benne egy üzenettel. Az üzenet tartalmaz egy koordinátát, egy nevet rovásírással (rovásírás szabályainak megfelelő módon írva), és egy hónap-nap párost picit nyakatekert módon megfogalmazva. Ha ügyesek vagytok, a jelekből kikövetkeztethetitek az áldozat nevét, holttestének helyét, és annak megtalálásának időpontját. Csakhogy mi a gyilkos személyére vagyunk kíváncsiak!
Kalapot, pipát, nagyítót, google-t, Watsont elő, ugyanis a helyes megfejtők között (akik mindhárom gyilkost megpróbálják leleplezni) három darab Gyilkos a vonal végént sorsolunk ki, a Móra kiadó jóvoltából!
Figyelem! A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Továbbá a kiadó csak magyarországi címre postáz.




a Rafflecopter giveaway


Nézzetek be a többi állomásra is

3 megjegyzés:

  1. Szia. Most olvastam el a könyvet és nekem is nagyon tetszet, viszont lenne egy kérdésem. Írtad hogy várod a fojtatást es a vége is kicsit furcsán lett befejezve , ezek szerint lesz ennek egy 2.része? Annak nagyon örülnék mert nagyon kivi vagyok mit beszel az apjával es a ket fiúval mi lesz. *-* előre is köszönöm a választ. *-*

    VálaszTörlés
  2. Szia. Most olvastam el a könyvet és nekem is nagyon tetszet, viszont lenne egy kérdésem. Írtad hogy várod a fojtatást es a vége is kicsit furcsán lett befejezve , ezek szerint lesz ennek egy 2.része? Annak nagyon örülnék mert nagyon kivi vagyok mit beszel az apjával es a ket fiúval mi lesz. *-* előre is köszönöm a választ. *-*

    VálaszTörlés