2016. december 15., csütörtök

Leylah Attar - Papírhattyú

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelent Leylah Attar megdöbbentően gyönyörű könyve, a The Paper Swan - Papírhattyú.
Nem egy hétköznapi romantikus könyv, tele van gyűlölettel, bosszúvággyal, de a legsötétebb időkben két szív egymásra talál. Lehet jövőjük? Mit tartogathat számukra a jövő? - Elúszhat minden, akár egy papírhattyú a víz tükrén? Tartsatok velünk a nyolc állomásos turnén és megtudhattok többet a könyvről.


Leylah Attar: The Paper Swan - Papírhattyú

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633999103
Oldalszám: 376 oldal
Fordító: Kamper Gergely

Fülszöveg:
A szerelem nem halhat meg soha.
Azt mondják, 21 nap kell hozzá, hogy kialakuljon egy szokás. Ez hazugság! A lány 21 napig kitartott. A 22. napon pedig mindent megadott volna a halál nyugalmáért. Mert azon a bizonyos 22. napon rájött, hogy az ő megmenekülése a biztos halált jelenti vagy az apja, vagy a szerelme számára. A Papírhattyú komor, mégis szívet melengető szerelmi történet, tele nyerseséggel, intrikával és feszültséggel.
Lenyűgöző mese szenvedélyről, veszteségről, megváltásról. Hagyd hogy magával sodorjon!

Saját véleményem:
Megérzés. Néha az ember megpillant egy borítót és ösztönösen kötődni kezd hozzá, hisz valahol mélyen belül tudja, hogy az a történet rá vár, szeretné vele megismertetni magát. Én így voltam a Papírhattyúval - vagy ő velem? -, amikor a külföldi megjelenés idején megláttam, éreztem, hogy nekünk még lesz dolgunk egymással. És beigazolódott!
Hogy mit vártam tőle, azt magam sem tudom, ám az biztos, hogy a finom, mégis kicsit bajjóslatú kép alapján egészen más kaliberű sztorit sejtettem, mint amit végül kaptam. Ugyanis Leylah Attar műve egy nagyon sötét, ámde annál szívszorítóbb szépségű gyöngyszem. Az idei évem legkiemelkedőbb élményeinek egyikét kínálta. Elborzasztott, összetört, átmelengetett, majd a mélybe rántott, behúzott, megláncolt, elrabolta a szívemet, földhöz vágott és magához ölelt.

"Nincsenek jófiúk meg rosszfiúk. Mindenkinek megvannak a maga indokai."  

A szerző nem sokat tökölt a kezdéssel, rögtön belevágott a sűrűjébe, így az olvasó íziben belecsöppen egy frissen elrabolt nő bizonytalansággal vegyes pillanataiba, amikor még az is kérdéses, hogy Skye túléli-e a következő másodpercet vagy sem. Ám minthogy a női főszereplőről van szó, nyilván túl. Skye élete azonban gyökeres fordulatot vesz, maga mögött hagyva csili-vili, fényűző életmódját, ahol a legnagyobb gondot márkás tűsarkújai kiválasztása jelentette, kénytelen lesz megtapasztalni a földi poklot. Elrablója bezárja, megkötözi, ellátja a baját és még pompás hajkoronáját is megkurtítja, miközben megfosztja alapvető emberi szükségleteitől. A Damian nevű férfi egymaga az óceánon keresztül próbálja átcsempészni, de hogy mi célból, az mind Skye, mind a mi számunkra titok jódarabig.
Ami viszont világos, hogy köze van Skye apjához, de távol áll a pénztől, magyarul valamiféle bosszúról van szó. Ennek a bosszúnak pedig párosulnia kéne egy gyilkossággal is, amit a zord férfi valahogy képtelen megtenni. Mielőtt azonban romantikus ábrándba ringathatná magát az olvasó, Leylah Attar gyorsan tudatosítja benne, hogy bizony egy kemény, brutális könyvet tart a kezében, ami mentes mindenféle papucsoktól és hercegektől. (Itt kaptam az első pofont.)

"(...) láttam, hogy az emberi psziché milyen védtelen valami. Akár a vékony héj mögött rejtőző tojássárgája: elég egyetlen apró repedés, és már ki is folyik. 
(...)
És mindez belül kezdődik, merthogy igazából minden belül kezdődik."

Skye egy végtelenül szerethető hősnő. Kezdetben ugyan nagyon sekélyes, apuci kislányának tűnik, ám önironikus humorával túlmutat a buta liba kategórián, majd pedig igen hamar megmutatja, mennyire kemény, harcias, bátor, ámde érzékeny lány is ő.
Mindvégig tisztában van helyzetével és az esélyeivel, na meg Damian antihős szerepével az elrablást illetően, mégsem süpped letargiába - vagy éppen csak annyira, amennyi kijár neki -, hanem harcol. Remekül visszaadja a fogoly létet a maga hullámhegyeivel, -völgyeivel, s nagyon emberi, ahogyan az egészet megéli.
A rabként érzelmeivel és fogvatartójával dacoló nő mellett azonban szép lassan alakot ölt előttünk egy kislány is, tengernyi válasszal, s miérttel arra, miért és hogyan is lett Skye az, aki, na meg hogy egyáltalán ki is ő.  Az események nem csupán a jelenben, hanem a múltban is zajlanak, mintegy kirakóselemként gazdagítva az összképet.
Minthogy egy rettentően komplex, szerteágazó történetről van szó, a kettős idősíkú mesélés elengedhetetlen, akárcsak a könyvnegyedekként váltakozó narráció is. Míg Skye része elindít és felvet bizonyos problémákat, addig Damiané válaszokkal szolgál. 

Damian nem egy tipikus álompasi, sokáig egyáltalán nem szerethető. Az olvasó hozzá köthető érzelmei nagyjából a hősnőével megegyező ritmusban alakulnak, gyűlölettől enyhe - önmagunk számára is érthetetlen és megvetendő - vonzalomig, hogy aztán némi sajnálatot követően belobbanjon az a bizonyos szikra. 
Ezzel együtt Damian egy veszélyes alak, vér tapad a kezéhez, és bizony olyan dolgokat művel valaminek a nevében, ami láttán minden épeszű nőnek menekülnie kéne, elfojtva az alattomosan suttogó kis "de"-ket. De... Damian története szívszorító.
Minden irracionalitása ellenére - az összes könnyel, fájdalommal, sebbel, brutalitással együtt - csodaszép az, ami Skye és Damian között játszódik. Ennél többet viszont nem mondhatok, pedig tartalmilag és érzelmileg is jóval több ez a történet, de az már spoiler lenne. Olvassátok el!

A Papírhattyú az idei évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya, olyan amire sokáig - ha nem örökre - emlékezni fogok. Különleges. Keserédes. Sötét. Gyönyörű. 
Ha szeretitek a dél-amerikai hangulatú, drog kartelles-maffiás, bosszú vezérelt, kemény történeteket, akkor szívből ajánlom. Csodálatos.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Esteban, Damian, Skye, MaMaLu
Kedvenc jelenet: cápás, plusz a visszaemlékezések
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: önálló




Papírhattyú hajtogatás


A papírhattyú fontos és szimbolikus kelléke mind a történetnek, mind a borítónak - ráadásul szép is. Engem annyira megfogott, hogy eltökéltem, készítek egyet. És ha már belevetettem magam a hajtogatásba, arra gondoltam, miért is ne mutathatnám meg nektek is, hátha szeretnétek egy sajátot készíteni.
Két verziót mutatok, az egyik könnyebb, a másik egy fokkal talán komplikáltabb, ugyanakkor mutatósabb is - nem mellesleg pont olyan, mint a borítón látható.
Jó hajtogatást!









Nyereményjáték


Mostani nyereményjátékban nem lesz nehéz dolgotok. Minden állomáson találtok egy valamilyen szempontból nem hétköznapi romantikus történetből idézetet és ki kell találnotok honnan idézünk.
A Rafflecopter megfelelő dobozába író nevét és az idézett könyv címét kell beírnotok.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Idézet:
"Próbálkozz egy olyan napon, amelyik nem esik hétfő és vasárnap közé."




Nézzetek be a többi állomásra is

12/09 Insane Life
12/10 Könyvvilág
12/11 Kristina blogja
12/12 Angelika blogja
12/13 Sorok között
12/14 Deszy könyvajánlója
12/15 Dreamworld
12/16 CBooks

John Corey Whaley - Nagyon logikátlan barátság



A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg hamarosan a Printz díjas szerző, John Corey Whaley legújabb regényét Nagyon logikátlan barátság címmel. Hogyan lehet átvészelni a felnőtté válás éveit egy agorafóbiával és pánikrohamokkal küzdő srácnak? Egy önjelölt, ám nem éppen önzetlenül “gyógyító” lánynak talán sikerül kimozdítani a három éve bezárkózva élő Solomont. Kövesd végig a hét állomásos blogturnét, ha minden kérdése jó választ adsz, megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.


John Corey Whaley: Nagyon logikátlan barátság

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617749
Oldalszám: 256 oldal
Fordító: Vince Judit Andrea

Fülszöveg:
A 16 éves Solomon agorafóbiától szenved, ami jelent némi nehézséget a hétköznapokban…
Három éve nem lépett ki a házból. A családja mindenben támogatja, online folytatja tanulmányait, de nem érzi úgy, hogy a szociális életből bármi is hiányozna neki. Azonban tudja, hogy nem élhet így örökké.
Egyszer csak az életvidám, oltalmazó és nyílt Lisa Praytor megjelenik, és a barátja akar lenni. Biztos benne, hogy tudna segíteni Solomonnak abban, hogy kimerészkedjen a négy fal közül. Abban is biztos, hogy ez a tapasztalat neki is segíteni fog abban, hogy megírja a lehető legtökéletesebb felvételi esszét a fősulira, amivel biztosan megkapná a pszichológiai program ösztöndíját. Eltökélve, hogy „megjavítja” Solt, Lisa belép a világába, együtt elbűvölő barátjával, Clarkkal, és nem sokkal később már egy váratlan, szoros kötelék alakul ki hármuk között. Azonban amint Lisa egyre többet tud meg Solról, valamint kapcsolatáról Clarkkal, elkezdenek lebomlani a falak, amiket magasan maguk közé építettek, és a barátságuk veszélybe kerül.

Saját véleményem:
A Nagyon logikátlan barátság mellett egész biztosan elsétáltam volna, ha néhány hónappal korábban nem olvasom a Kobakot. Így viszont esélyt adtam neki, mégpedig látatlanul, mindenféle tartalmi ismeret nélkül. Persze számíthattam volna rá, hogy John Corey Whaley nem egy átlagos, realista sztorival fog előrukkolni, mégsem hittem, hogy megint nagyon merész lesz. Kicsit talán olyan ő, mint David Levithan... nos... David Levithan továbbfejlesztett, szélesebb körben fogyasztható változata. De a lényeg, a Nagyon logikátlan barátság a Kobakhoz hasonlóan igen merész, szókimondó regény. A beszédes borító is erről tanúskodik. Nem, nem szép, mint ahogy a történet sem, mégis magába foglalja mind a 256 oldalt, a holodeckszerű, sötét részben álló Sollal, és az előtte látható, színes, mozgalmas élettel - na meg a két alakkal.

A műnek két főszereplője van. Egyikük a 16 éves Solomon, aki immár három éve ki sem mozdult otthonról, mi több, nála sem fordult meg senki már jó ideje. Hogy miért? Solomon agorafóbiás és pánikbeteg, vagyis számára az önkéntes rabság maga a boldogság.
Elsőre talán majd sokakban felötlik a kérdés, hogy "ezért?" vagy "ennyi?", ám a szerző Sol karaktere által remekül bemutatja milyen is a pánikbetegek élete. És amikor azt mondom, remekül, akkor arra az életszerűségre gondolok, amit csak az tud átadni, aki maga is megtapasztalta.
A pánikbetegség korunk egyik legalantasabb állapota, amit nehéz fel- és beismerni, kikecmeregni belőle pedig annál is inkább. Külsősként én is megtapasztaltam a környezetem által, tehát tudom, milyen rémisztő tud lenni egy mások számára semmiségnek tűnő helyzet, és hogy milyen nehéz kijönni belőle, nem pedig elódázni az egészet. Ugyanakkor kezelhető (nem feltétlenül gyógyszerrel), és ennek a legnagyszerűbb alternatíváját járja körül/próbálja ki, John Corey Whaley, ami a szeretet - legyen az családi vagy baráti.

A történet másik főszereplője - és egyben narrátora - Lisa, aki Solomon ellentéte. Rettentő célorientált, tudatos, törtető, maximalista, stréber lány, mindent eltervez előre. Álmai eléréséért pedig bármire képes. Akár arra is, hogy az ösztöndíj megszerzésére használjon fel valakit; Lisa ugyanis a fejébe veszi, hogy helyrehozza Solomont, és kettejük sikerének írásos dokumentációjával bejut az egyetemre. Még attól sem retten vissza, hogy a srác fogorvos anyjától kezdve fúrja be magát a család életébe.
Lisa ilyetén elég fura karakter - mondjuk ebben a könyvben mindenki az -, nem kifejezetten szerethető, ellensúlynak ellenben annál jobb. Sol letargikusabb, zártabb fejezetei után sokszor bizony üdítő egy nagyon más szemléletű világba csöppenni.
Kettejük - illetve hármójuk - barátságát jól tükrözi a cím, hisz az egészben nincs semmi logikus, mégis működik. És hogy ki a harmadik? Lisa helyes, ámde végtelenül kedves, egyszerű pasija, akit nem lehet nem szeretni.
A Nagyon logikátlan barátság tehát három fiatal kapcsolatáról, és az egymásra való kölcsönös hatásukról szól. A két főszereplő például érdekes változáson esik át, sokat csiszolnak a másik nézetein.

Elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a realista, és azon belül is a romantika mentes, problémákat boncolgató-bemutató regényeket. Mert itt aztán van minden: pánikbetegség, agorafóbia, túlzott maximalizmus, homoszexualitás - és coming out.
Jómagam ugyan a Kobakot egy fokkal jobban szerettem, de az biztos, hogy John Corey Whaley-re érdemes odafigyelni, ha nem szirupos, túlidealizált könyvre, hanem életszerűségre vágyik az ember, annak minden előnyével és hátrányával. John Corey Whaley félelmetes nyerseséggel, ámde nagyon szépen ülteti át az élet tabunak és kényesnek számító dolgait regényeibe. Ő tipikusan az a szerző, akinél bármi megeshet, és épp úgy kaphatunk tőle happy endet, mint nyitott lezárást.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: nagyi
Kedvenc jelenet: -
Negatívum: a Star Trek részekkel nem tudtam mit kezdeni, az nálam eddig kimaradt
Borító: 5/3 (kinézetre ugyan nem szép, de nagyon találó)
Sorozat: önálló
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Solomon és Clark kedvenc sorozata a Star Trek, így a játékunkban a főszereplőket kell felismernetek, a sorozatbeli nevüket várjuk megfejtésként. A neveket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre jelentkezni a megküldött e-mailre. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!






Nézzetek be a többi állomásra is

2016. december 12., hétfő

Elizabeth Hoyt - A sötétség hercege



A General Press kiadó jóvoltából megjelent néhány hete Elizabeth Hoyt méltán kedvelt sorozatának, a Maiden Lane következő része a Sötétség hercege.
Maximus és Artemis múltja tele van szenvedéssel, megtanultak erősnek látszani a nagyvilág szeme előtt, de legbelül mind a ketten sérülékenyek. Vajon Maximus felül tud kerekedni büszkeségén és jó feleséget választani? - Kövessétek a turné állomásait és többet megtudhattok a főszereplőkről.


Elizabeth Hoyt: A sötétség hercege

Kiadó: General Press
ISBN:  9789636439217
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Nagy Nikoletta

Fülszöveg:
Maximus Batten tizennégy évesen válik Wakefield hercegévé, miután szüleit egy rablás során kegyetlenül meggyilkolják. A férfi azóta járja St. Giles utcáit, és harcol a bűn ellen; reménykedve, hogy egyszer bosszút állhat. Egy sötét éjjel két hölgy segítségére siet, kimenekítve őket az erőszakoskodók karmai közül, amikor elkapja az egyik nő bátor, meg nem alkuvó pillantását. Mi lakozhat a szelíd vonások, az egyszerű, barna ruha mögött, ha a nő tekintete ennyire beszédesen erőt sugárzó?
Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán... és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét...
Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?

Saját véleményem:
Hoyt nevét először és sokadszor is az Insane Life bloggerétől, Toffytól hallottam, akinek annyira megfogott a lelkesedése, hogy eltökéltem, amikor majd lehetőségem nyílik rá, adok egy esélyt az írónőnek. Amikor pedig megláttam ezt a csodaszép borítót, rajta a szerző nevével, tudtam, elérkezett a pillanat.
Elöljáróban annyit: most már értem a rajongást! Elizabeth Hoyt nagyon jól bánik mind a szavakkal, mind pedig karaktereivel, ráadásul nagyon jól csavargatja a szálakat, és a tipikus történelmi romantikus elemek mellett egyedi színt is visz történetébe. Félelmetesen jól szórakoztam A sötétség hercegén!
Annál is inkább, mivel rögtön az első fejezet megvett a maga szokatlan kellékeivel, mert hát valljunk be, nem sok hasonló műfajú könyv indít egy piros-fekete rombusz mintás ruhába öltözött, önjelölt igazságosztóval. És a 18. századi környezetbe ágyazott bunker-edzőtermek sem sűrűn képviseltetik magukat. Szóval igen, mondhatni, hogy a szerző elérte, hogy tányérnyira kerekedett, csillogó szempárral, extrém gyorsasággal pörgessem a lapokat.

Wakefield hercege, Maximus tizennégy éves korában egy gyilkosság következtében elveszti szüleit, ami olyan mély nyomot hagy benne, hogy további életét nekik szenteli. De nem a szokott módon! Éjjelente harlequin jelmezt öltve kutatja a gyilkos(oka)t, hogy bosszút állhasson, és harcol a bűn ellen, míg nappal hercegi rangjához méltón intézi ügyeit.
Ebben az aspektusban az ő karaktere nagyon emlékeztetett egy korabeli Zöld íjász-Batman keverékre, ami kifejezetten érdekes volt. Mert hát most komolyan, egy 18. századi Oliver Queen, kinek a fantáziáját ne ragadná meg? Főleg, hogy különbejáratú, titkos edzőteremmel is rendelkezik, ahol DC-s/sorozatos társához hasonlóan mindenféle csodálatos dolgot művel - gondolok itt félmeztelen mászásra, ágyúgolyó hajigálásra -, és még cinkostársa is akad inasa személyében (akiről itt jegyezném meg: hatalmas figura!).
A hasonlóságok azonban nem merülnek ki ennyiben, sokáig lehetne folytatni a sort, főszerepben a tipikus aranyifjú viselkedéssel és a testvéri kötelékkel. Amiben viszont eltér a két(-három) figura, az Maximus (akiről minden egyes alkalommal az Aranyhaj makacs pacijának képe ugrik be, bocsi) szülei iránti tiszteletének másik megnyilvánulása. Hercegünk ugyanis hiába folytat titkos éjszakai életet, nappali énje mindent megtesz azért, hogy családi hírneve makulátlan legyen, s ennek mi is lehetne tökéletesebb módja, mint egy jó hozománnyal és makulátlan háttérrel rendelkező feleség. Az sem számít, ha buta libácska. És mit ad isten, akad is egy, a feltételeknek megfelelő jelölt. Csakhogy Penelope-val együtt jár társalkodónője, aki igencsak megrengeti Maximus elhatározásait...

Artemis zseniális hősnő! Bátor, merész, makacs, okos, ami a szívén, az a száján típus; könnyű őt megszeretni, megérteni. Nem csoda, hogy Wakefield hercegének is felkelti figyelmét. Csupán egyetlen bökkenő van vele kapcsolatban, a származása. Éppen ezért a lány nem is számít boldog életre. Hiú ábrándok kergetése helyett beletörődik sorsába, hisz tudja, senkinek nem kéne egy hozomány nélküli nő, akinek ikertestvérét bolondnak nyilvánították. Artemis tehát a szerelem hajkurászása helyett nagyon is épp elméjű testvérére, és annak kiszabadítására fókuszál.
A sors viszont meglehetősen kiszámíthatatlan, megesik, hogy egyszerre sodor az ember útjába olyan személyt, aki segítségére lehet, és a szívét is megdobogtathatja. Ebben az esetben a kulcs Maximus.
Ami Artemis és Maximus kapcsolatát illeti... az meglehetősen heves, tornádó-szerű. Pont abban egészítik ki és nevelik meg egymást, amiben és ahol kell. Rendkívül dinamikus páros. S a köztük formálódó viszonnyal nem csupán a romantikát, de a cselekményt is előre lendítik.
Imádtam őket, és azt is, hogy neveltetése kapcsán Artemis jócskán eltért az átlagos hősnőktől, akik hosszabb-rövidebb köröket futnak le erényük és vágyaik beteljesítése közt őrlődve.

Mindent egybevetve ismét ráakadtam egy olyan szerzőre és sorozatra, akire/amire a jövőben figyelni fogok. Ami pedig a regényt illeti... A sötétség hercege igazán élvezetes történelmi romantikus, 18. századi közegbe ágyazott, álruhás szuperhős szállal. Merész, ámde annál üdítőbb párosítás. Ráadásul önállóan is olvasható


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Artemis, Apollo, Maximus, Craven
Kedvenc jelenet: az első edzős-inasos jelenet
Negatívum: Penelope
Borító: 5/5
Sorozat: Maiden Lane 6. kötete, de önállóan is olvasható




Artemisz istennő


Artemisz (a rómaiaknál Dianának feleltették meg) Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában. A Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. A vadállatok úrnője is.

A legendák szerint egy egész nappal testvére előtt született. A Héra bosszúja elől menekülő Létó Ortügián adott neki életet. 
Artemisz segített anyjának világra hozni Apollónt, így első isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kívül ő lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennője. Szent állata a szarvastehén volt.
Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készítette nyilak és az íja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. Ezenkívül, mint a Hold istennője homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdőket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdőkben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére ő volt gondozójuk, aki segítette, védte őket és utódlásukat biztosította. A szülő nők is gyakran hívták segítségül, és ő volt a dolgozó nők védelmezője is, igaz, a munkát vállaló nőket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére ő is rendelkezett gyógyerővel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is kilőttek, úgymint veszettséget, leprát és köszvényt.




Nyereményjáték


Szeretitek Elizabeth Hoyt történeteit? Vajon mennyire ismeritek őket? Minden állomáson az írónő egyik magyarul megjelent könyvével kapcsolatban teszünk fel kérdést, némi keresgéléssel azok is rábukkanhatnak a válaszra, akik még nem olvastak mindent tőle. Kis segítséget adunk: keresgéljetek a fülszövegekben.
Játszatok velünk és tiétek lehet a könyv egyik példánya.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Kérdés:
Kit csábít el az elbűvölő kalóz?




Nézzetek be a többi állomásra is



12/05 Insane Life
12/06 Kristina Blogja
12/07 Deszy könyvajánlója
12/09 Könyvvilág
12/10 Olvasónapló
12/11 Angelika blogja
12/12 Dreamworld

2016. december 10., szombat

Kass Morgan - 21 nap



A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Kass Morgan: Huszonegy nap című regényét, amely a The 100 sorozat második része és az azonos nevű amerikai tv széria forgatókönyvének alapjául szolgált. Folytatódik az évszázadok óta sugárfertőzött Földre száműzött fiatal “bűnözők” izgalmas és fordulatokban gazdag kalandja. Immár biztos, hogy a Föld lakható, és nem pusztult ki teljesen az emberiség. A túlélők viszont nem fogadják tárt karokkal az űrből érkezett fiatalokat. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játékunk megfejtői között.


Kass Morgan: 21 nap

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617541
Oldalszám: 340 oldal
Fordító: Őri Péter

Fülszöveg:
21 nap telt el, mióta a százak a Földre léptek – évszázadok óta az elsőkként –, és csak úgy élhetik túl a harcot az ismeretlen ellenséggel szemben, ha összetartanak. Izgalom, ármánykodás, harc, amely során titkok derülnek fényre, hitek rendülnek meg és a százaknak számos próbatételt kell átvészelniük.

Saját véleményem:
Atyaég, hát mi volt ez?! Már az első részt is nagyon szerettem, de ez... ez bőven túlszárnyalta azt. Bár a belőlem kiváltott reakcióhoz hozzátartozik az is, hogy továbbra sem láttam a sorozatot, és azt hiszem ez már így is marad. Más a könyv és más a film, méghozzá nagyon. Érdemes tehát eldönteni, melyikbe szeretnétek belevágni, mert a kettő együtt - szerintem - nem igazán működőképes, valamelyik bedarálja a másikat, és az negatív élményként marad meg. Jó példa erre a sok negatív értékelés a regényekről, ami zömmel a filmes közönségtől érkezik. Ha engem kérdeztek, én az írott verzióra szavazok, ugyanis nem csak, mint posztapokaliptikus disztópia állja meg a helyét, hanem a karakterdráma terén is jócskán brillírozik.
Kass Morgan hihetetlenül profin mozgatja, bogozgatja a szálakat, melyek olyan helyeken futnak össze, amikre az olvasó legvadabb álmában sem gondolna. Ilyen téren a 21 nap az egyik legkiemelkedőbb mű, amivel mostanában dolgom volt. Csavaros és meghökkentő.

Maga a történet onnan folytatódik, ahol abbamaradt. Glass és Luke a rossz oldalon rekedve egyre kevesebb levegőhöz jut, mely először tipikus utolsó pillanatokat idéző tettekre sarkallja őket, majd később, észbe kapva megpróbálják kivitelezni őrült, és meglehetősen öngyilkos akciójukat. Vagyis dacolva a veszélyekkel, igyekeznek átjutni a másik oldalra, hogy onnan elkötve egy űrkompot, Wellsék után meneküljenek.
Erőfeszítéseiket ezúttal is számos bonyodalom és akció kíséri, s általuk figyelemmel kísérhetünk egy, a Titanic végóráira meglehetősen hasonlító állapotot, mely a waldeni emberek egészen új, gyomorszorító oldalát mutatja be.
Az írónő nagyon jól átadta, milyen kétségbeesést, pánikot, erőszakot és fejetlenséget tud szülni egy katasztrófa felé gyorsan közelítő szituáció. Mind társadalmilag, mind emberileg érdekes szál ez. Ráadásul ott van Luke és Glass is, akik hol a múltjukkal, hol a jelenetükkel roppant intenzív érzéseket közvetítenek felénk. Ha emlékeztek, lappang köztük egy titok, egy nagyon súlyos titok, ami óriási teherként nehezedik a lányra.... De hogy a mi Rose és Jack párosunk sorsa mennyire követi az eredetiekét, azt nem árulom el.

Természetesen nem csak a Waldenen zajlik az élet, hanem a Földön is, ahol Bellamy és Clarke Octavia keresésére indul, míg Wells egymagában próbálja egybetartani a százakat - akik már nem is annyira százak, ugyanis az ellenséges földiek korábban gondoskodtak a létszám csökkentéséről. Ez pedig nem kis munka. A lázadozó csoportok és az általuk gerjesztett konfliktusok, na meg a magukról sokat képzelő srácok és lányok jócskán megnehezítik a dolgot. Ám az igazi bonyodalmat egy földi lány elejtése jelenti.
Vezetőként Wells egészen máshogy viszonyul Sashához, mint bosszúszomjas társai; egyedül a kígyómarást szenvedett és visszatért Clarke áll a pártjára.
A táborban tehát többszörösen érdekes szálak és konfliktusok alakulnak ki. Bellamy forrong az eltűnt Octavia miatti indulattól, a többiek Sasha vérére szomjaznak, Clarke küzd a démonaival, miközben igyekszik védeni az új lányt, és gyógyírt találni a sorra megbetegedő társai bajára, míg Wells megtapasztalja apja helyzetét - vagyis egyszerre próbál vezér és egyszerű srác lenni. És ha mindez nem lenne elegendő, a kapcsolati dolgok is rendesen összekuszálódnak.
Clarke amúgy is képtelen szabadulni Lily és a szülei elvesztésétől, ám amikor rájön valamire, akkor végleg összetörik; kihullik markából az a pici jó is, amire korábban lelt. És azt kell mondanom, ez olvasóként is nagyon fájdalmas - szörnyű belegondolni, miken mehet át. Szerencsére ott van mellette Bellamy, aki enyhíti vagy éppen fokozza a fájdalmát.
Bellamyról most nem beszélnék, mert bár Luke és Glass mellett továbbra is ő az egyik kedvenc figurám, most kicsit a háttérbe szorult - érthető okokból. Aki ellenben nagyon feljött, az Wells.
Wells mindig is szerethető, ámde kicsit Peeta szintű karakter volt, aki sok vizet nem zavart. Most azonban hirtelen olyan központi karakterré nőtte ki magát, akinél minden szál egybefut. Kifejezetten szerettem és vártam az ő fejezeteit, hogy még többet olvashassak arról, miként kezeli a tábori helyzeteket, jobban belepillanthassak az apjával való kapcsolatába, na, meg hogy figyelemmel kísérhessem a Sashával való kapcsolatát. De mivel nem szeretném lelőni, Sasha melyik oldalon áll, vagy pontosan milyen szerepe is van, így többet erről nem árulnék el.
Amire viszont mindenképp kitérnék, az a múlt. Már az első kötetben is hangsúlyos szerepe volt, és ez most sem változott. Némileg ugyan kevesebb lett a visszatekintés, de kivétel nélkül mindegyik nézőpontkarakternél a lehető legjobb helyre vannak beszúrva emlékmorzsák, mely egyes esetekben megdöbbentő csavarokkal szolgálnak, míg máskor az érzelmi töltetről gondoskodnak. És higgyétek el, ha ez a regény valamikben dúskál, akkor az a dráma és a csattanó. Utóbbi a végjátékra igencsak megszaporodik.

Mindent összevetve, sorozatszűzként úgy gondolom, a (Kiválasztott és a ) 21 nap egy rendkívül élvezetes és szerethető történet. Nem tökéletes, a szöveg sincs túlbonyolítva, mégis képes hatni az olvasójára, és számomra ez a lényeg. Kass Morgan engem megvett kilóra. Ide azt a folytatást, de gyorsan!


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Glass, Bellamy, Wells, Clarke, Sasha
Kedvenc jelenet: rengeteg szép pillanat volt, de főleg a visszaemlékezések lettek kedvencek
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: a 100 második része
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Mostani játékunk azoknak szól, akik olvasták az első részt, és ismerik a könyves karaktereket! A feladat annyi, hogy egyetlen mondat alapján ismerjétek fel a keresett személyt, és írjátok be a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

A keresett személy: 
Halálos ítéletet szabtak ki Carterre a vallomása alapján.




Nézzetek be a többi állomásra is

12/06 Kelly és Lupi olvas
12/08 CBooks
12/10 Dreamworld
12/12 Deszy könyvajánlója
12/14 Sorok között

2016. december 9., péntek

Jennifer L. Armentrout - Obsession



A hazánkban is közkedvelt Jennifer L. Armentrout legújabb könyve hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző kiadó jóvoltából. Hunter egy Arum, Serena pedig ember, mindkettőjük élete veszélyben van, vajon sikerül leküzdeniük az akadályokat és túlélni a lehetetlent?
Az Obsession - Függőség habár a Luxen sorozat egyik mellék kötete, felbukkannak a sorozatból jól ismert szereplők egy-egy jelenet erejére, de bizony Serena és Hunter története számos forró jelenetet tartogat olvasói számára. Ha kíváncsiak vagytok, gyertek és kövessétek a hét állomásos blogturnét és tiétek lehet a könyv egyik példánya!


Jennifer L. Armentrout: Obsession - Függőség

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633998342
Oldalszám: 384 oldal
Fordító: Mergl-Kovács Bernadett

Fülszöveg:
Hunter könyörtelen bérgyilkos. A Védelmi Minisztérium szoros megfigyelés alatt tartja, de ez nem zavarja, hiszen az a feladata, hogy végezzen a rosszfiúkkal. Ideje nagy részében imádja a munkáját. Egészen addig, míg nem mindennapi feladatot kap: meg kell védenie egy embert az arumok egyik halhatatlan ellenségétől.
Serena Cross egy szavát sem hiszi a legjobb barátnőjének, aki azt állítja, hogy a saját szemével látta, ahogy egy befolyásos szenátor fia átváltozott valami… természetfelettivé. Ugyan ki hinne el ekkora sületlenséget? Serena azonban hamarosan szemtanúja lesz annak, hogy a barátnőjét meggyilkolja egy idegen, és ezáltal egy olyan világba csöppen, ahol egyesek ölni is képesek azért, hogy a titok titok maradjon.
Annak ellenére, hogy másfélék, Hunterben szenvedélyes vágy ébred Serena iránt, ezért az arum a maga számára is meglepő dolgot tesz: megszegi az eddigi életét irányító szabályokat, és szembeszegül a munkaadóival Serena biztonsága érdekében. A kérdés csak az, hogy vajon az idegenek és a kormányzat jelenti Serena számára a legnagyobb fenyegetést… vagy maga Hunter?
Oldódj fel a hevétől!

Saját véleményem:
Ó, ti jóságos földönkívüli aprószentek! Ez a könyv kicsinált érzelmileg. Elképesztő, mennyire működik az Armentrout-féle varázslat! Olvasás közben ugyanazt éreztem, mint sok-sok évvel ezelőtt az Obszidiánnál, felidézte bennem, miért is szerettem bele a luxenek és arumok világába.
Egyébként biztos vagyok benne, hogy Jennifer is idegen, mert halandó nem képes arra, amire ő. Szóval már most szeretném felhívni a figyelmeteket: a mostani poszt nyomokban ugyan tartalmazhat racionalitást, de a többi színtiszta fangirl olvadozás lesz.

Az Obsession a Luxen sorozat spin-offja, és nagyjából egy időben játszódnak - párhuzamosan -, csak az anyasorozattal ellentétben itt az arumok világába nyerünk - meglehetősen széleskörű - betekintést. Éppen ezért azt tanácsolom, ha nem vagytok képben a világot érintően, ne vágjatok bele. Elméletileg persze önálló kötetként is olvasható, de sokkal érthetőbb, ha tudjátok az alapvető dolgokat. És nagyjából ugyanezen okból kifolyólag azt mondanám, Katy és Daemon sztorijának befejezte előtt kerüljétek el, mert spoileres annak a végjátékára. Én legalábbis örülök, hogy abból tudtam meg először, amit kellett. (Természetesen, ha Daemonékra nem vagytok kíváncsiak, akkor nyugodtan, mert így is érthető annyira, amennyire kell.)

A történet egy ember lány és arum srác románcát mutatja be, némi izgalommal fűszerezve.
Miután a regény hősnője, Serena szemtanúja lesz annak, hogy egy villanykörtére hasonlító luxen megöli legjobb barátnőjét, aki percekkel korábban még egy meglehetősen képtelen, földönkívüliekről szóló sztorit mesélt neki, hirtelen óriási trutyiban találja magát. A Védelmi Minisztérium hosszanti vallatása után életére törnek és olyan dolgoknak lesz ismételten tanúja, melyek legrosszabb rémálmában sem fordultak meg. A barátnője által ráhagyott tudás - mely nem csupán a helyi luxen szenátort és fiait veszélyezteti, hanem a faj sötét terveit is - ugyanis veszélyes.
Emberként Serena öt percig sem maradna életben, ám a minisztérium megbízza Huntert, az arrogáns és veszélyes arumot, hogy vigyázzon rá és szedjen ki belőle minden infót. Így hát Hunter a luxen támadást követően magával viszi a huszonhárom éves lányt otthonába, hogy kellő védelmet nyújthasson számára. Egyetlen bökkenő van csupán - és nem a gyilkolni vágyó luxenek...-, Hunter ízig-vérig arum, vagyis képtelen kordában tartani ösztöneit (harc, kaja, szex). Helyzetét pedig a makacs védence sem könnyíti meg.

Nos, ha őszinte akarok lenni... az Obsession egy több száz oldalas előjáték. Tényleg. Serena és Hunter között olyan kémia munkál, amire nincsenek szavak. Az embernek az az érzése támad tőlük, mintha egy bármikor felrobbanó bomba közelében ácsorogna. 
Jenniferről egyébként is tudvalevő, hogy nagyon jó szexuális feszültséget tud gerjeszteni karakterei között, itt meg aztán végképp. Hunterék nagyon elemi,  vad, szenvedélyes és nyers párost alkotnak. Olyat, akik képesek elvinni hátukon egy sztorit és fenntartani az olvasó figyelmét pusztán a kapcsolatukkal. De hát nincs ebben semmi meglepő, az Armentrout-fiúk egy sakkpartit is szexisen érdekessé tudnak varázsolni. 
Apropó, drága Jennifer, neked valami édesség fétised van? Mindegyik fiad úgy bánik az édességgel, hogy azt be kéne tiltani!

Na, de komolyra fordítva a szót, a sztori nagyrésze inkább a főszereplő páros viszonyára fókuszál, mintsem a luxenek jelentette problémára. Persze bőven akad bonyodalom, és a halál sem ritka, továbbá rengeteg újdonság derül ki a két földönkívüli fajról és viszonyukról is, mégis a szenvedélyé a főszerep. Direkt nem romantikát írok, mivel Serenáék korából és mentalitásából fakadóan ez nem annyira ártatlan és szenvelgős. Teljes mértékben felnőtt románc, sok erotikával.
Ami a szereplőket illeti, mind a ketten szerethetőek (oké, Serenát párszor megcsapkodtam volna), de egyértelműen Hunter a jobb. Vérbeli veszélyes, pimasz, öntelt rohadék, akitől tényleg jobb félni. Mégis... lábrogyasztó. Olyan, mint három Daemon.
De ha már Daemon, bizony ő és még néhány régi ismerős is feltűnik, szóval egy igazán komplex regényről beszélhetünk, mely a saját sztorija mellett rengeteg újat is hozzátesz a sorozathoz.

Összességében az Obsession egy zseniális erotikus-paranormális regény, akár önállóan, akár a sorozat részeként olvassa az ember. Szenvedélyes, izgalmas, jól felépített, ráadásul a humor is fontos eleme. Serena és Hunter megöllek-megcsókollak, gyűlöllek-letépem rólad a ruhát kapcsolata rengeteg szórakozást ígér, akárcsak a Hunter karakteréből fakadó nyers energia. Ő egy olyan figura, aki nem csak szóban veszélyes, hanem tettekben is, és ezt nem is leplezi.
A sorozat rajongóinak mondom, maga az arum háttérvilág egészen érdekes színezetet ad az eddigieknek, nehéz eldönteni, hogy Team Luxen vagy Team Arum akar-e lenni ezek után az ember. De ahogy Jennifer is rávilágít Hunter által, semmi sem fekete vagy fehér.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Hunter, Luc
Kedvenc jelenet: Hunter-Serena szóváltásai, főleg az első ébredés után
Negatívum: -
Borító: 5/5




Idézetek


"– Kiütöttél két napra? Kétlem, hogy ez egészséges!
Összevonta a szemöldökét.
– Akár halott is lehetnél."

"– Te egy…
–Ha megint kimondod azt a szót, hogy idegen, megfojtalak. Megértetted? –A hanghordozásából nem tudtam eldönteni, viccel-e vagy sem. –Már ezerszer megbeszéltük, mi vagyok. Én sem mászkálok fel-alá azt motyogva, hogy te ember vagy.
A szám tátva maradt.
– De az más!
– És mégis, miben? – kérdezte."

"– Nem fogom megköszönni.
– Nem is vártam tőled ilyen egyszerű gesztust – felelte. Fakó szemében harag… vagy talán csodálat villant. – Végül is, még azt sem köszönted meg, hogy megmentettem a seggedet… Az amúgy elég formás seggedet. Úgyhogy a hálátlant is feljegyzem az erényeidet taglaló hosszú listára. Eddig az szerepel rajta, hogy túlreagálod a dolgokat, először cselekszel, aztán gondolkozol, hisztériázol…
– Baszódj…
–Ne merészeld befejezni a mondatot! – Hunter figyelmeztető hangja olyan mély volt, hogy remegés futott végig a gerincemen. - Nem szorulok rá arra, hogy baszogassanak."
"(…) bolygótól függetlenül az összes hím seggfej."

"– Hallom, hogy korog a gyomrod, úgyhogy szerintem, felesleges ezen vitatkoznunk. És nem úgy nézel ki, mint azok a nők, akik éheztetik magukat, hogy olyan alakjuk legyen, mint egy kamasz lánynak.
Leesett az állam. Most megsértődjek, vagy sem? A fenébe is, elvégre nő vagyok, úgyhogy megsértődtem.
– Seggfej."




Nyereményjáték


Hunter arum, képes árnyékká változni és a sötétség jóleső világában eltűnni. Mostani játékunk ehhez kapcsolódik. Minden állomáson ugyanannak a szobának a képét láthatjátok, amit beosztunk négyzetes koordinátákra és állomásonként máshol egy árnyat elrejtetünk. Nektek a feladatotok megtalálni hol rejtőzik ez az árnyék és beírni a pontos koordinátáját. (Tehát ha B2, B3, C2, C3-as koordináta alatt látjátok az árnyat, akkor értelemszerűen B2-B3;C2-C3-at írjátok be megfejtésnek.)
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

12.06 Insane Life
12.07 Kelly & Lupi Olvas
12.08 Sorok között
12.09 Dreamworld
12.10 Angelika blogja 

2016. december 6., kedd

Matt Haig - A fiú, akit Karácsonynak hívnak



Csodás és nagyon szerethető történetet jelentetett meg a Kolibri Kiadó az ünnepekre hangolva. A Blogtuné klub 6 bloggere a Mikulás nyomába eredt, hogy kiderítse, hogy hogyan vált a gyerekek megajándékozójává ez a kedves öreg bácsi. Vajon ő milyen volt fiatal korában? Hogyan ismerkedett meg a rénszarvasokkal? Milyen kalandokba keveredett? - megannyi kérdés, amire a gyerekek mellett a felnőttek is kíváncsiak.

Ha még nem hangolódtál a karácsonyra, akkor ez a turné meghozza az ünnepi hangulatot, mert Matt Haig könyve tele van vidámsággal, tanulsággal és szerethető szereplőkkel. Most érdemes velünk tartani, mert a turné végén neked is lehetőséged lesz, hogy megnyerhesd a karácsonyfa alá a Kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét.


Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak

Kiadó: Kolibri Kiadó
ISBN: 9786155591556
Oldalszám: 270 oldal
Fordító: Magyari Andrea

Fülszöveg:
Vajon a Télapó is volt kisfiú? Kik voltak a szülei? És hogyhogy nem öregszik? Miért titokban oson be a házakba? És mióta repülnek a szarvasok?! Kik azok a koboldok, és egyáltalán, milyen egy Igazmondó Grimpli?
Ha ezek a kérdések régóta fúrják a te oldaladat is, ez a könyv neked szól. Végre mindent megtudhatsz, méghozzá a leghitelesebb forrásból! Készen állsz, hogy megismerd Nikolas kalandokkal, hóval, csupa lehetetlennek hitt dologgal (és még több hóval) teli történetét? Akkor kezdődjék a karácsonyi varázslat.

Saját véleményem:
A fiú, akit Karácsonynak hívnak olyan aranyos és beszédes cím, ami mellet nem megy el csak úgy az ember. Az én fantáziámat is egyből megragadta, úgy gondoltam, olyasmi édes, karácsonyi mese lesz, ami majd visszaidézi a 15-20 évvel ezelőtti emlékeimet. A helyzet viszont az, hogy ennél jóval többet adott, és minden elvárásomat felülmúlva nem csupán elvarázsolt, de lelkileg is megérintett.
A fiú, akit Karácsonynak hívnak olyan könyv, amit szívem szerint minden gyerek karácsonyfája alá becsempésznék. Sőt... a felnőtteké alá is, hiszen pontosan arra világít rá, amit anyagias, rohanó világunkban hajlamosak vagyunk elfelejteni. A karácsony valódi mibenlétére, a szeretetre, a családra, barátokra, hitre és az örömre.
De ami a legjobb, hogy ez a könyv nem csak tartalmilag gyönyörű, hanem fizikailag is. Egyrészt irtó aranyos illusztrációk teszik még hangulatosabbá a történetet, másrészt csillámporos a borítója! De nem azon a giccses-lányos módon, nem ám! Igényesen, karácsonyi hangulatot megteremtően - tehát fiúk esetében sem lehet gond belőle. Egyébként bevallom, én 25 évesen is hosszú percekig csodáltam, simiztem és gyönyörködtem benne.

"A képtelenség nem más, mint az elképzelhető, amit egyelőre még elképzelhetetlennek találsz."

A történet azt mutatja be, miképp születik meg a karácsony, hogyan alakulnak ki a különféle szokások, na meg, hogy miként jön létre maga a Télapó. Ám ahhoz, hogy minden apróság (akár a sapka, akár a kéményen való közlekedés) értelmet nyerjen, a Télapó kisfiú koráig kell visszarepülnünk.
Nikolas édesapjával él az erdő közepén, de olyan szegénységben, hogy a férfi nemhogy ajándékot nem tud venni gyermekének, de még az élelem is komoly gondot jelent számukra. Ám egy este, ajtajuk előtt megjelenik a Vadász, aki olyan lehetőséget kínál az apukának, ami nem csupán megoldaná gondjaikat, de életük végéig kitartana. Így hát a férfi csatlakozik a koboldokat felderítő királyi expedícióhoz, míg Nikolas  undok nagynénjére marad.
Hosszú hetek telnek el, ugyanakkor Nikolas apjáról nem érkeznek hírek, a fiú viszont egyre inkább megelégeli a hidegben-hóban alvást és a kegyetlenkedést, végül pedig úgy dönt, ő is útnak indul. Eltökéli, hogy akár Lappföldre, a koboldok földjére is elmegy célja érdekében. Társául előbb egy kisegér szegődik, majd később Villám, a rénszarvas is csatlakozik hozzájuk. Hárman rengeteg kalandot élnek át, ám az igazi izgalom akkor veszi kezdetét, amikor koboldok között kötnek ki.

Nikolas szuper kis főhős, igazi bátor kalandor, tele gyermeki álommal és tisztasággal. Nagyon szerettem a karaktere által közvetített értéket, hogy bár vágyódott dolgok után, soha nem panaszkodott, ha nem kapta meg őket, sőt... tökéletesen megelégedett az apróságokkal és a szeretettel. De épp ennyire tetszett a felnőttekre jellemző hitetlenség és a gyermeki hit közötti köztes állapota is, ami minden korosztálynak példaként szolgál arra, hogy ha merünk hinni (és itt most nem a vallásra gondolok), nem létezik lehetetlen. Szóval Nikolas követendő példaként is remek, meg kalandorként is.
Ami magát a történetet illeti, az roppant édes, izgalmas, letehetetlen, varázslatos, megható és ünnepi. Ízig-vérig karácsonyi regény. Na, meg tele van mikulásos easter eggekkel, amik minden alkalommal "aha, hát ezért!" rácsodálkozásra késztetik olvasójukat.

Tiszta szívből ajánlom minden gyereknek és felnőttnek, aki amolyan tradícionális karácsonyi könyvre vágyik - rénszarvasokkal, hóval, koboldokkal, galibával, szeretettel, családdal, ajándékokkal. Nekem a 2016-os év egyik legjobb meséjeként marad meg, és biztos, hogy évről-évre le fogom kapni a polcról, hogy soha ne felejtsem el, olyan, hogy képtelenség, nem létezik.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Nikolas, Villám, kisegér
Kedvenc jelenet: az egész könyv kedvenc
Negatívum: a robbanás
Borító: 5/5




Mikulás-kalauz


A Mikulásnak rengeteg megnevezése létezik, és kultúrától függően minden nép másként ünnepli. Lássuk, melyik országban milyen néven emlegetik:

  • Amerikában és Kanadában: Santa Claus
  • Angliában: Father Christmas
  • Baszkföldön: Olentzero
  • Brazíliában, Peruban és Spanyolországban: Papá Noel
  • Dániában: Sinter Klaas
  • Finnországban: Joulupukki
  • Franciaországban: Père Noël
  • Hollandiában: Kerstman, Sinterklaas, röviden: Sint
  • Horvátországban: Sveti Nikola, Božić Bata
  • Japánban: Santa-szan, Hoteiosho (ajándékot hozó isten)
  • Kínában: Sengtan Laozsen
  • Lengyelországban: Mikołaj
  • Magyarországon: Mikulás, Télapó
  • Marokkóban: Black Peter
  • Németországban: Nikolaus
  • Norvégiában: Julenissen
  • Olaszországban: Befana vagy Babbo Natale
  • Oroszországban: Gyed Moroz
  • Romániában: Moș Nicolae
  • Szlovéniában: Sveti Miklavž, Božiček
  • Svédországban: Jultomten




Nyereményjáték


Te jól ismered a Mikulás rénszarvasait? Matt Haig történetében Karácsony mellett fontos szerepet kapnak ezek a híres északi állatok is, akikről most egy kis rejtvény találtak. Minden blogon egy-egy rénszarvas leírását lelitek, és összekeverve a rénszarvasok neveit a képeken.
A te feladatod lesz az, hogy kitaláld, hogy melyik blogon melyik rénszarvas bújt el és beírd a Rafflecopter dobozba.






Nézzetek be a többi állomásra is
12/04 Zakkant olvas
12/06 Dreamworld
12/08 Olvasónapló
12/10 Deszy Könyvajánlója
12/12 Könyvvilág
12/14 KönyvParfé

2016. december 5., hétfő

Melissa Landers - Összefonódva



Hamarosan megjelenik a Maxim kiadó gondozásában az Elidegenítve trilógia záró kötete, az Összefonódva. Kíváncsi vagy hogyan alakul Cara és Aelyx története és végül legyőz szerelmük minden határt? Gyertek, tartsatok velünk a hat állomásos turnénkra, ha játszotok, tiétek lehet a könyv egyik példánya!


Melissa Landers: Összefonódva

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632617701
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Miután megmentették a világaik közötti szövetséget, Cara és Aelyx végre egy kis nyugalomhoz jutottak. A kis szigeten napokat tölthetnek azzal, hogy kagylókat gyűjtenek a parton, és éjszakákat egymás karjában. Azonban ez az idilli állapot nem tart túl sokáig…
Az egyezség, amelyet a Föld és a L’eihr kötött, olyan ősi erőket keltett életre, amelyek pusztulással fenyegetnek. Az Aribol, a titokzatos őrök, akik a csillagközi béke fenntartásáért felelősek, megfenyegetik a galaxist, és mindennek okaként a szövetségre hivatkoznak. Megparancsolják, hogy egy hónapon belül mindenkinek vissza kell térnie a saját bolygójára a saját világa fajtársaihoz, nem lehet keveredni, vagy a kipusztulás lesz mindkét világ végzete.
Ketyeg az óra, Aelyx és Cara pedig csapatot toboroz a Földön, és megpróbálják megoldani a rejtélyt: kik az Aribol tagjai, mit akarnak, és mi az igazi oka annak, hogy a két bolygó szövetsége ennyire feldühítette őket. Ahogy a feszültség tetőfokára hág, Aelyxnek és Carának keményebben kell harcolnia, mint valaha. Nemcsak a kettejük jövőjéért, hanem világaik megmentéséért.

Saját véleményem:
Ezzel a kötettel már a második rész olvasásakor összefonódott a sorsom, ugyanis abban az időben készítették a borítóját, amikor az Elválasztvát olvastam - ha emlékeztek, abban a bejegyzésemben még néhány fotót is mutattam belőle -, így a buksimban párhuzamosan futottak. Emlékszem, akkoriban gőzerővel teóriázgattam magamban, vajon miről is fog szólni a befejezés, de végül nem találtam el, pedig visszatekintve volt egy igazán beszédes póz, amin Cara modellje amolyan Katniss-féle kéztartással ücsörgött. Hogy ezzel mire akarok kilyukadni, az hamarosan kiderül.

Főszereplőink immár együtt, boldogságban tengethetik napjaikat, kiélvezve kapcsolatuk édes perceit. Nem kell megmenteniük népeiket, halálos fenyegetésnek sincsenek kitéve, tehát viszonylag nyugodtan élhetik életüket. Persze feladataik azért vannak, nem is kicsik, hisz Carára hárul az első telepesek rendezése, ami nem kis dolog. Cara viszont felnőtt a feladathoz.
Tudom, már az előző résznél is azt mondtam, felnőttek a szereplőink, de most méginkább igaz ez az állítás - több értelemben is. Az Elidegenítvében megismert, ízig-vérig tinilány mostanra komoly, karrierista nővé fejlődött, aki a körülményekhez és élettapasztalatához mérten gondolkozik és cselekszik. Néha azért hibázik, és attól sem kell tartani, hogy teljesen kifordult magából, de az eleve is szerethető lány még sokkal szerethetőbbé vált. És az az igazság, hogy én megint jobban élveztem az ő részeit, mint Aelyxét. Kifejezetten üdítő volt látni, hogy végre a nő nincs alárendelve a pasinak. Nem sűrűn találkozni olyan regénnyel - ifjúságival meg aztán pláne nem -, ahol a főhősnő nem szorul legalább egy picit párja erejére.
Félre ne értsetek, Cah-ra és Aelyx párként is szuperül funkcionál... de még mennyire! Szikrázik köztük a levegő, és a kapcsolatuk magasabb szintre emelkedése is sok előnnyel jár, akárcsak a realitás, amivel ábrázolva vannak. Imádtam, hogy Melissa Landers tényleg betekintést engedett életük minden részébe, mert pont az össze-összekapásaik és kibéküléseik által váltak hétköznapi párrá.

Mindazonáltal az Összefonódva mégiscsak egy befejező rész, tehát kell bele a bonyodalom és az esetlegesen felmerülő kérdések, problémák szálainak elvarrása.
Amikor akkora horderejű dologról van szó, mint két különböző bolygóról származó faj keveredése, s az összefonódásukkal járó megerősödés, akkor előbb vagy utóbb, de felbukkannak olyanok, akik ezt sérelmezik. Itt sincs másként. "Az Aribolok, a titokzatos őrök, akik a csillagközi béke fenntartásáért felelősek, megfenyegetik a galaxist, és mindennek okaként a szövetségre hivatkoznak. Megparancsolják, hogy egy hónapon belül mindenkinek vissza kell térnie a saját bolygójára a saját világa fajtársaihoz, nem lehet keveredni, vagy a kipusztulás lesz mindkét világ végzete."
Caráék tehát kolosszális galibába keverednek, jóval nagyobb gonddal kell megküzdeniük, mint korábban, ami egy hihetetlenül ütős végjátékot biztosít a sorozatnak.

Melissa Landers egyébként szép befejezést kerekített Caráéknak, minden megvolt benne, ami kellet: izgalom, bonyodalom, romantika, realitás, magyarázatok, és remek karakter történetek. Utóbbi azért is kiemelendő, mert Aelyxék mellett nagy hangsúlyt kaptak a mellékszereplők is, és bizony ők is érdekes életúttal szolgáltak - akár érzelmi téren is.
Összességében tehát az Összefonódva méltó befejezése lett a trilógiának, és a kisebb bakijai ellenére éppoly' szerethetővé vált, mint az előző részek. A sorozat rajongói imádni fogják, ebben biztos vagyok.


Pontszám: 5/4
Kedvenc szereplő: Cara, Aelyx, Cara bátyja
Kedvenc jelenet: Cara és Aelyx közös pillanatai
Negatívum: egy, a jelenlegi ismereteinket meghazudtoló védőruha nélküli pillanat
Borító: 5/5
Sorozat: Alienated sorozat 3. (utolsó) része
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Főhőseink már ismerik az űrutazást és felkészültek mindenre.
Mostani játékunkban híres, kultikus sci-fi filmsorozatokat és sorozatokat keresünk, amiket a többség ismer. Képeken a hozzájuk tartozó emblematikus űrhajó, tárgy vagy lényt látjátok és ezek alapján kell kitalálni, mit láttok a képen. Elég a főcím, nem kell a film részének pontos megnevezése.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.






Nézzetek be a többi állomásra is

12.05 Dreamworld