2023. december 5., kedd

Jennifer Saint - Ariadné

 
Az ókori Görögország kultúrája nem csupán lefektette a ma ismert világunk alapjait, de a mai napig meghatározza azt. Mítoszait rengetegféle adaptációban láthattuk és olvashattuk már. Ezúttal Ariadné történetének újragondolását olvashatjuk, melyben természetesen Thészeusz és a Minótaurosz is szerepet játszik. Jennifer Saint regénye a Könyvmolyképző Zafír Pöttyösei között jelent meg magyarul. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk a kötetről!
 
 
Jennifer Saint: Ariadné
 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789635610501
Oldalszám: 400 oldal
Fordító: Szabó Krisztina

Fülszöveg:
A ​görög mitológiából jól ismert Thészeusz és a Minótaurosz történetének igéző újramesélése.
A félelmetes Minósz király lányai, Ariadné és a húga, Phaidra a krétai palota alatti labirintusba zárt Minótaurosz patadobogását és üvöltését hallgatva nő fel. A szörny – Minósz legnagyobb szégyene és egyben Ariadné öccse – minden évben vért követel.
Amikor Thészeusz, Athén hercege áldozatként Krétára érkezik, Ariadné beleszeret. De azzal, hogy segít Thészeusznak megölni a Minótauroszt, elárulja a családját és az otthonát, és Ariadné pontosan tudja, hogy a világot szeszélyes istenek uralják – ha az ember magára vonja a figyelmüket, mindene odaveszhet.
Vajon elhozhatja-e Ariadné számára a boldogságot, ha elárulja Krétát Thészeuszért egy olyan világban, ahol a nők nem többek a befolyásos férfiak bábjainál? Vagy végül ő is áldozatul esik a szeretett férfi becsvágyának?
Az Ariadné az egyik legismertebb görög mítosz elfeledett nőalakjainak ad hangot, és elmeséli, miféle erőről tettek tanúbizonyságot a haragos, dacos istenekkel szemben. Gyönyörűen megírt, magával ragadó, kivételes kötet.
Hagyd, hogy magával ragadjon!

Saját véleményem:
A görög mitológia mindig is kedves volt a szívemnek. Szeretek elmerülni ezekben a sokszor lehetetlen, szövevényes, érzelmekkel, isteni viszályokkal, intrikákkal, bosszú- és hatalomvággyal átitatott mesékben. Szerencsére erre az utóbbi időben egyre több alkalmam nyílik, hisz egyre több szerző nyúl vissza hozzájuk, akár azért, hogy újragondolja, akár azért, hogy regényes, szélesebb körben befogadható köntösbe csomagolja őket. A közismert, avagy épp népszerű alakok/párosok mellett pedig egyre gyakrabban jelennek meg az elfeledett, korábban kissé háttérbe szoruló figurák is. Ilyen Jennifer Saint hősnője, Ariadné (és húga) is, akiről legtöbbeknek a Minótaurusz és a fonál jut eszébe. De vajon ki lehet ő valójában?

"(...) ráeszméltem a női sors egyik nagy igazságára: bármilyen ártatlan életet élünk is, a férfiak szenvedélye és kapzsisága elpusztíthat bennünket, és ez ellen az égvilágon semmit sem tehetünk."

Az Ariadné egy gyönyörűen megírt, rengeteg érzelmet felvonultató regény, ami jóval túlmutat önmagán. Jennifer Saint nem csupán Ariadné és családja történetét tárja az olvasó elé, hanem elfeledett női alakokon keresztül bemutatja ókori nőtársaink sorsát is. Rávilágít, mennyire végtelenül, isteneknek s halandó férfiaknak kiszolgáltatva élték napjaikat ezek a lányok-asszonyok, és hogy mennyi gyalázaton, kínon vagy épp szenvedésen kellett átesniük mások döntései miatt. Van, aki férje bűnei végett szenved el megaláztatást, míg mások önnön jóhiszeműségük vagy szabadságvágyuk miatt kénytelenek megtapasztalni az élet kegyetlenségét. 
Úgy gondolom, hogy aki kicsit is ismeri a görög mitológiát, az tudja, mennyire szeszélyes, egyben intrikus népek is az isteneik. Számukra nem okoz gondot az emberek eltiprása, bábként való használata. És tulajdonképpen épp egy ilyen szituáció adja a kötet alapját is, ugyanis a  Minótaurusz megszületése Minósz király büntetése, egy olyan büntetés, amit valójában felesége szenved el. Csakhogy míg a nő, anya, feleség megroppan ennek terhe alatt, addig maga a király saját javára fordítja az eseményeket. Ennek eredményeként Ariadné és húga is úgy nőnek föl, hogy a talpuk alatt érzik a föld remegését, amit öccsük, a vérszomjas fenevad vérengzése generál. 

Daidaloszról, a Minótauruszról és labirintusáról, a tizennégy athéni fiatalról meg Ariadnéről és fonaláról valószínűleg mindenki hallott már. A tudós, aki megépíti a fenevadat fogva tartó útvesztőt, a hét-hét athéni fiatal, akit évente feláldoznak neki, és a krétai hercegnő, aki úgy dönt, egyikük segítségére siet. Talán a folytatásról is hallottatok, talán nem. De nem is ez a lényeg, hanem mindazon érzelmek, folyamatok és események sora, amik ehhez kötődnek. Jennifer Saint igyekszik megadni olvasójának a lehetőséget, hogy megismermerje a közismert események és hősök mögött álló valódi hősöket, azokat a nőket, akikről a mítoszok és a történelem is előszeretettel feledkezik meg. Mert, ha valami kijelenthető az ókori görögökről (meg úgy kb. az összes nemzetről), az az, hogy a férfiak uraltak mindent. Az ő bűneikért, hibáikért, mind halandó, mind isteni szinten a nők szenvedték el a büntetést, míg a lányok-asszonyok dicső és bátor tetteiért a férfiak aratták le a babérokat. 
Az Ariadné ezt a csorbát kellemes feminista felhanggal hivatott kompenzálni. Ez ne riasszon el senkit, az egész nagyon természetes, egyszersmind finoman szövi át a sorokat, a fő hangsúly a női teherbíráson van. 
Ariadné és húga, Phaedra két különböző, ámde roppant izgalmas karakter. Életútjuk is rendkívül eltérő, ám múltjuk, s mindaz a családi teher, ami gyerekkoruk óta rájuk nehezik, egy. Bevallom, hozzám Ariadné közelebb került, részben megfontolt, okos, segítőkész jelleme miatt, részben meg talán azért is, mert a történet kezdetén sokkal többet kapunk belőle, az életéből, gondolataiból és abból a dilemmából, ami alapjaiban határozza meg jövőjét. Ariadnénak ugyanis tizennyolc esztendős korában, mindössze néhány óra leforgása alatt kell eldöntenie, hogy engedelmes leányként hozzámegy ahhoz az undorító férfihoz, akihez apja kényszeríti, vagy a véletlenül megpillantott, halálra ítélt athéni herceg mellé áll, ezzel mintegy elárulva saját népét. De vajon a hirtelen lobbant vágy elegendő lesz-e ahhoz, hogy egy életen át tartó boldogságot nyerjen öccse gyilkosa oldalán? Nem beszélve az istenekről, akiknek a figyelmét felkeltheti egy leány ilyen kaliberű ténykedése. 
Jennifer Saint elsősorban tehát nem a Minótaurusz legendáját meséli el, hanem azokét a lányokét, asszonyokét, akik ennek a balszerencsés történetnek a hátterében álltak. 

Mindent egybevetve szívből ajánlom ezt a csodálatos, ugyanakkor szívszorító regényt mindazoknak, akik az Akhilleusz dalához hasonló, katartikus élményre vágynak. Az Ariadné egy egészen kivételes hangvételű történet nőkről, női sorsokról nem csak nőknek. Ha szeretitek a mitológiát, esetleg elmélyednétek egy közismert mítosz hátterében, vagy egyszerűen csak olvasnátok valami kiemelkedőt, akkor adjatok egy esélyt Jennifer Saint könyvének. 


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Ariadné
Kedvenc jelenet: nehéz lenne egyet kiemelni, inkább a hangulatát mondanám, az egészen kivételes 
Negatívum: -
Borító: 5/5
Sorozat: -
Megtetszett? Vidd haza!




Nyereményjáték


Játékunk az ókori görög istenekre fókuszál. A feladatotok, hogy az állomásokon felsorolt jelzők alapján kitaláljátok, melyik istenre gondoltunk.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!


otthon, család, szív




Nézzetek be a többi állomásra is

11/26 Readinspo
11/28 Könyv és más
11/30 Dreamworld - Idézetek
12/04 Insane Life
12/05 Dreamworld

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése