2013. november 21., csütörtök

Sarah MacLean - A csábítás kilenc szabálya


A Blogturné Klub november 15-tel kezdődően egy hétre a múltba invitál titeket. Hét különböző állomáson ismerhetitek meg a Könyvmolyképző Kiadó legújabb arany pöttyös kötetét, Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya című regényét, ráadásképp pedig minden nap olvashattok valami érdekességet a szerzőről, valamint a régens korról.


Sarah MacLean: A csábítás kilenc kilenc szabálya

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633735718
Oldalszám:
Fordító:

Fülszöveg:
Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban.
Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!
De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.
Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk

Saját véleményem:
Calpurnia társaság előtti debütálása finoman szólva nem jár sikerrel. Alkata nem felel meg a kor elvárásainak, teltebb, mint az átlag hölgyek, arca sem túl szép, ráadásul az összképen az a narancsszínű ruhaköltemény sem segít, melyet édesanyja parancsolt rá. A nevét pedig már ne is említsük. 
Az elkeseredett lány titokban a kertbe rohan, ahol találkozik egy vonzó férfival, Ralston márkival. A márki miután némi önbizalmat sulykol a lányba, elrohan... a kert másik felében várakozó szeretőjéhez. Callie utánafut, és döbbenten figyeli a szeme előtt kibontakozó romantikus légyottot. Onnantól kezdve, tíz hosszú éven át a könyveibe bújva másról sem álmodozik, mint a nőcsábász Ralstonról. Észre sem veszi, hogy vénlánnyá változik. 
Csinos és szép húga eljegyzését követően feloson apja egykori dolgozószobájába, ahol a sötétben bujdokolva rálel bátyjára, a szintén nőtlen Benedickre. Beszélgetésük közben a férfi arra biztatja a lányt, próbáljon ki valami szokatlan dolgot, vigyen színt az unalmas életébe, majd távozik. Miután a lány is el akarja hagyni a szobát, meghallja a húgát és annak jegyesét, amint éppen titokban csókoloznak a folyosón, és róla beszélnek, arról, hogy mennyire szürke. Callie ezek után elhatározza, hogy ír egy listát, amire végül kilenc olyan dolog kerül fel, ami akkoriban egy nő számára tilos volt. Az első pont pedig a csók. 
Ki más is adhatná az első csókot, mint az a férfi akiről hosszú éveken át álmodozott? Némi alkoholtól fűtve elindul a márkihoz, aki végül beleegyezik, egy alku fejében...  

Mióta olvastam a Jane Austen könyveket, nagyon megszerettem a régensség korabeli történeteket. Minden megvan bennük, ami a mai világból hiányzik: romantika, udvariasság, társasági események, bálok, és még sokáig sorolhatnám. Nincs ez másként ennél a történetnél sem. Ám van valami, amit Austen könyveiből nem tudhatunk meg. Ez pedig nem más, mint az akkori férfiak élete. 
Callie listájának köszönhetően bővebb betekintést nyerünk a régens urak színfalak mögötti életébe. Megtudhatjuk, miket és hogyan csináltak akkor, amikor éppen nem udvaroltak, vagy bálokra jártak. Ez pedig határozottan izgalmas! 
Olvasás közben én magam is úgy éreztem, mintha tilosban járkálnánk, és ennek megvolt a maga varázsa. Imádtam, hogy Callie-nek köszönhetően női szemmel fedezhettem fel, milyen is a bárok, férfiklubok, vívó egyesületek hangulata. Ráadásul az írónőnek sikerült mindezt rendkívül jól elkapnia, megmutatta, mennyire más is, ha az urak elengedik magukat, és nem azok a szívtiprók, akiknek mi látjuk őket. Szivarfüstös, alkoholmámoros, élvhajhász banda.
Callie mellett volt még egy idegenvezető, aki mindig jó időben volt jó helyen, és ez rengeteg vicces pillanatot szült a regényben. Ám az sem elhanyagolható szempont, hogy a nőcsábász márki nem véletlenül csavarta el annyi hölgy fejét. Roppant férfias, kissé távolságtartó, ugyanakkor nagyon is vonzó személy. (Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy fülig beleestem.) És, mint ilyen, melyik nő ne szeretné megmutatni, hogy ő képes volt megváltoztatni? 
Imádtam benne, hogy bár az élet minden területén annyira magabiztos és határozott volt, Callie közelében mégis megbomlott. Az pedig különösen tetszett, hogy bár vonzódott a lányhoz mégsem vált túlzóan romantikussá és karakteridegenné, sőt! Gyönyörű karakterfejlődésen esett át, Calpurniának és valamelyest a váratlanul felbukkanó húgának köszönhetően. 
Ez a fokozatos fejlődés főhősnőnknél, Callie-nél is megfigyelhető. Mind a ketten a maguk ütemében csiszolódnak, úgy, hogy szinte meg sem lehet mondani, mikor is állt be a változás. Ez ritka, de nagyon jó dolog.
Callie pedig egy nagyon is szerethető hősnő. Nekem néhol Alexia Tarabottihoz (Gail Carriger: Napernyő protekturátus sorozata főszereplője) hasonlított. Hiába mondta a családja, és mindenki más is, hogy egy szürke egérke, ő annál jóval színesebb figura volt már az elején is. Ahogy pedig haladtunk előre a történetben, úgy mutatta meg, mennyire színes és izgalmas. Bátor, okos, merész lány volt, akinek a gondolataival is könnyen lehetett azonosulni. Minden ízében szerethető.
A romantikus részeknél, ahova egy óriási 18-as karikát tennék ki, valósággal sistergett a levegő. A kémia már a legelső perctől kezdve működött, Callie és a márki között, és nem lehet elmondani róluk, hogy sokat finomkodtak. Hagyták, hogy az ösztöneik vezessék őket. 
Külön dicséret az írónőnek, hogy mellőzte a kliséket. Amikor már számítottam egy bizonyos fordulatra, akkor tuti biztos, hogy a szereplők máshogyan reagáltak, ezzel engem is meglepve. Így soha nem tudhattam, mi jöhet a következő pillanatban. De ennél is jobban méltányolom azt, hogy végre nem szenvedtünk, hosszú-hosszú lapokon át, ami manapság rengeteg regény kötelező kelléke. 
Folyamatosan pörögtek az események, hol viccesebb, hol izgalmasabb szituációkba csöppentünk. Közben pedig mindenben, díszletben és társalgási formában is megmaradtunk a régens korban.
És, ha már a díszleteknél tartunk, akkor muszáj kitérnem a különféle helyszínekre, amiket az írónő úgy tárt elénk, hogy minden ízében elképzelhettük, miként is nézhet ki. Ilyen volt az opera, a vívóklub, a bálok, vagy akár a szereplők otthonai. és a könyvtár! (Callie egy igazi könyvmoly, ezért többször is felbukkannak a könyvek, vagy maga a könyvtár, és már ettől is közelebb érezhetjük magunkhoz Calpurnia karakterét.)
A ruhák pedig egyszerűen elképesztőek és mesések. Az a részletesség, amivel róluk írt Sarah! Szinte látni lehetett a különböző anyagokat, fodrokat, csipkéket, hallani lehetett a súrlódásukat, és érezni a tapintásukat. Azért a kék ruháért pedig ölni tudnék, ha legalább láthatnám valahol... 

Összességében tehát ajánlom minden lánynak, nőnek, mert korosztálytól függetlenül élvezetes és szórakoztató élményt nyújt. Bőven van benne izgalom, kaland, romantika, és humor. Ha szeretitek a történelmi romantikusokat, akkor ez a ti könyveket. Ha pedig még nem kóstoltatok bele ebbe a világba, akkor tökéletes választás ahhoz, hogy elkezdjétek.


Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Ralston, Juliana, Callie
Kedvenc jelenet: az összes Ralston-Callie rész
Negatívum: néha egy picit sok volt az erotika (az én ízlésemhez)
Borító: 5/5




Kedvcsináló idézetek


"- Ez, drágaságom, nem jó válasz.
- Nem illik így szólítania, ez túlontúl bizalmaskodó.
A férfi erre kissé elmosolyodott. 
- Itt van nálam, a hálószobámban és arra kér, hogy csókoljam meg. Szerintem megengedhetem magamnak a feltételezést, hogy már rég túllépte az illendőség határait, ezért újra felteszem a kérdést: miért?"

"- Fél füllel azt hallottam, hogy ön állítólag félmeztelenül otthagyott egy grófnét a télikertben, miközben ön a férj haragja elől az ablakon át távozott.
- Ez azért túlzás.
- Azt is mondják, hogy ön otthagyta az ingjét, amit a férj bosszúból elégetett.
- Nem kis túlzás.
Callie a férfi szemébe nézve mondta:
- És mi történt a lelkész lányával, aki egész Devonshire-on keresztül követte önt, nem törődve azzal, hogy ezzel feláldozza a jó hírét?
- Ezt hol hallotta?
- Borzasztó érdekes dolgokat lehet hallani a bálokban, a táncparkett szélén álldogálva, mylord. Miért, nem igaz?
- Azt tisztázzuk azért, hogy ez a hölgyemény szerencsére nem ért utol."

"-Fogja fel a dolgot üzleti megállapodásként.
Ralston felvonta a szemöldökét.
- Üzleti megállapodás, amely egy csókkal kezdődik?
- Egy különleges üzleti megállapodás."

"- Micsoda ostobaság, hogy a teát és a tejet csak szigorúan meghatározott sorrendben lehet kitölteni!
Callie lenyelte a nevetését.
(...)
- De ne aggódjon! - Juliana kissé teátrálisan felemelte a kezét. - Igyekszem megjegyezni: először a tea, aztán a tej. Nem szeretnék újabb okot adni a háborúra Nagy-Britannia és a kontinens között."

" - A szerelem csak kifogás, hogy úgy cselekedjünk, hogy közben nem számolunk a következményekkel - jegyezte meg érzelemmentesen Ralston. - Én mindig azt láttam, hogy a szerelem a fájdalom és a szenvedés előhírnöke. És mint fogalom is több kárt okoz, mint hasznot."

"- Semmi szükség a gúnyolódásra, Benedick - mondta Callie. - Ez nem valami illendő.
- Az persze nagyon is illendő, ha egy hajadon lady, egy gróf lánya, London egyik legmegrögzöttebb nőcsábászát kéri meg, hogy ajánljon egy fogadót. Ez aztán tényleg az.
- Ebben a megvilágításban értem, hogy a történet némileg problematikusnak tűnhet."

"A kaland akkor is megéri, ha maga a tapasztalat csalódás."

"- Szerintem az emberek csak azt látják, amit látni szeretnének és nem azt, ami a valóság."

"A szerelem sosem egyoldalú vagy önző. A szerelem nagyvonalú és jó irányba változtatja az életet. A szerelem nem rombol, Gabriel, a szerelem épít."




Nyereményjáték


A blogbejegyzések kiemelt betűi minden esetben egy-egy történelmi románc főhős nevét adják ki. Nincs más dolgotok, mint azt kitalálni, mi a regény címe, amelyben azé az úriemberé volt a főszerep.



Nézzetek be a turné többi állomására

11/15 Angelika blogja - Az írónőről
11/16 Kristina blogja - Mi is az a regency?
11/17 Szilvamag olvas - Borítók
11/18 Deszy könyvajánlója - Korabeli divat
11/19 Nem harap a... - Regency illemtan
11/20 Insane Life - Interjú az írónővel
11/21 Dreamworld- Kedvcsináló idézetek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése