Courtney Cole - Ha velem maradsz

Courtney Cole: Ha velem maradsz

Kiadó: Libri Kiadó
ISBN: 9789634331513
Oldalszám: 320 oldal
Fordító: Horváth M. Zsanett

Fülszöveg:

A huszonnégy éves Pax Tate egy igazi vadbarom. Tetovált, kőkemény rosszfiú, szemét hozzáállással. Persze minden oka megvan rá: hétéves volt, amikor az anyja meghalt, így Pax magára maradt az apjával, és rengeteg szorongással.
Azóta drogokkal és nőkkel próbálja elnyomni a fel-feltörő sötét múltat, amivel nem akar szembenézni, mint ahogy a lelke kongó ürességéről sem vesz tudomást. Ha úgy tesz, mintha nem lenne benne sivárság, akkor nincs is, nem igaz?
Tévedés.
Amikor megismerkedik a kedves és gyönyörű Mila Hill-lel, úgy érzi, a lány gyógyír lehet a be nem hegedő sebeire. Mila az igazi és az egyetlen, aki megmentheti Paxet saját megsebzett szívétől, akinek hatására megoldhatja a gondjait. De csak akkor, ha a férfi felhagy a szemétkedéssel, és engedi, hogy segítsék.
Az öntörvényű Pax mindezt jól tudja, és dolgozik a változáson.
Vajon ennyi elég ahhoz, hogy ne veszítse el Milát?

Saját véleményem:

Minden történet esetében a kezdés az egyik legfontosabb dolog; ezzel valószínűleg maga Courtney Cole is tisztában van, tekintve, hogy egy meglepően merész nyitányt választott regényéhez. Az ominózus jelenet azon túlmenően, hogy a "Csak szopj" felkiáltással egyből megragadja az ember figyelmét (és most teljesen mindegy, milyen tekintetben), hűen prezentálja a főhős életét, azzal a sötét veremmel egyetemben, amiben dagonyázik.
Pax valódi rosszfiú: iszik, drogozik, élvezkedik, s teszi mindezt lelketlenül, így nyomva el a múltban gyökerező fájdalmait. Ám amikor túlfeszíti a húrt és végérvényesen elérkezik az élet-halál útkereszteződéséhez, megjelenik életében a kedves, aranyos művész, Mila, aki némi fényt csempész az addigi sötétségbe. Mila Pax reménye, az a remény, ami átterelheti a srácot a helyes ösvényre...

A Ha velem maradsz központi témája a gyász, illetőleg annak feldolgozása, s mindaz, amit a fájdalom okozhat; Pax esetében ilyen a drogokhoz való menekülés. Megkockáztatom, mindez jóval fajsúlyosabb is, mint maga a romantika - ami ugyan jelen van, de inkább amolyan asszisztáló szerepet tölt be, akárcsak maga a női főszereplő. 

Mila karaktere tökéletesen megfelel a jókislány típusnak, ráadásul neki is megvan a maga keresztje (ahogy az a New Adult könyveknél már szinte elhagyhatatlan elem), számomra mégis kibontatlan maradt. Egyfelől sajnálom, hogy végig csak és kizárólag szükséges kellékként funkcionált, mind a romantikában, mind egy másfajta problémafeldolgozás lefestésében, mégsem bánom igazán. Így Pax megmaradhatott kulcsfigurának. S ez pont így volt jó.
A történet nagy kérdése, Pax vajon talpra tud-e állni, és le tud-e számolni azokkal a lelki akadályokkal, amik kis híján a halálba kergették? Miközben pedig ott a másik kérdés: mi történt vele?
A srác múltja valóban megrázó, nem tipikus NA klisé, és amikor kitudódik, az nem csupán a szereplőkre, hanem magára az olvasóra is hat. Nagyon. Tulajdonképpen az egész sztori elég borongós, fájdalmas. Az én hangulatomra rettentően rányomta a bélyegét, amit a lassú sodrású események méginkább tetéztek. Courtney Cole ezt az igen erőteljes melankóliát egybként sokszor az erotikával igyekezett kompenzálni.
Bár megjegyzem, jobban örültem volna, ha legalább feleannyi erőfeszítést ölt volna a két főszereplő szerelmének kibontásába, mint a szexjeleneteik lefestésébe, mert az sajnos valahol elveszett. Ettől függetlenül persze működött a kémia, egy szavam sem lehet rá, és az is igaz, hogy nagyon aranyos, megható vagy éppen szenvedélyes jeleneteket produkáltak ketten.

Összességében tehát nem rossz történet ez, ám tagadhatatlanul vannak hibái. Helyenként túl lassú és eseménytelen, hiányoznak belőle alapvető érzelmek és a karakterkibontásokba is bele lehetne kötni, a valótlanul ható vagy épp túltoltan szirupos részekről nem is beszélve, mégis eléri az olvasót. Főleg onnantól, hogy kiderül Pax titka.
Meglehet hát, hogy a Ha velem maradsz nem lesz közönségkedvenc, de azoknak, akik szeretik a fájdalmas New Adult regényeket, a sebzett rosszfiúkat, és az erotikától sem riadnak vissza, egy egészen szép, néha ugyan fájdalmas élményben lesz részük.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Pax

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: valami hiányzott belőle

Borító: 5/4,5
Sorozat: Megtört lelkek #1; önállóan is olvasható

Brittainy C. Cherry - Tűzeső

A nagysikerű és felejthetetlen Lebegés után Brittainy C. Cherry írónő újabb történettel jelentkezett. A Libri Kiadó Insomnia Könyvek sorozatában most Logant és Alyssa sorsfordító találkozását és kapcsolatát ismerhetjük meg. A Tűzeső a Blogturné Klub 9 bloggerét is felperzselte, és bejegyzéseikben elmesélik, hogy mitől is volt annyira különleges ez a felemelő szerelmi történet.
Tarts velünk a turnén, ahol neked is esélyed van megnyerni a Libri Kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét. Hagyd, hogy téged is magával ragadjanak az érzelmek, induljon a Tűzeső turné!

Brittainy C. Cherry: Tűzeső

Kiadó: Insomnia Könyvek
ISBN: 9789633108888
Oldalszám: 424 oldal
Fordító: H. Priker Renáta

Fülszöveg:

Lángolt a lelke, és megperzselt mindenkit, aki túl közel került hozzá.
Volt egyszer egy fiú, Logan. Szerettem, pedig mindenben az ellentétem volt. Én táncoltam, ő mozdulatlanul állt. Ő mindig csendben volt, nekem szünet nélkül járt a szám. Neki meg kellett harcolnia minden egyes mosolyért, én azt sem tudtam, mi fán terem a komorság. És amikor megláttam a benne lakozó tüzet, már nem tudtam elfordulni tőle…
A hamuból új életre keltek, majd megint hamuvá égtek.
Úgy tűnt, nem illünk egymáshoz, mégis együtt voltunk az igaziak. Aztán egy elsietett döntés nyomán elveszítettem. Ez a döntés megváltoztatta az életünket. De néhány levegővétel, néhány elsuttogott hang, néhány pillanat erejéig ő is szeretett engem, szívből, igazán.
Logan és Alyssa története egy elátkozott szerelem torokszorító leírása. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Saját véleményem:

Brittainy C. Cherry munkásságával már egy ideje szerettem volna megismerkedni, a sors pedig úgy döntött, a Tűzesővel kezdem a sort. Szerencsére az Az vagy nekem sorozat abszolút önálló könyvekből áll, így ebből a szempontból nem ért hátrány, viszont úgy érzem, kell még egy kicsit ismerkednünk... Nem volt rossz a Tűzeső sem, de katartikus élményben sem részesített.

A történet két fiatalról szól, akik teljesen ellentétes életszínvonalon élnek, más a mentalitásuk, és látszólag úgy unblock, semmi közös nincsen bennük. De aztán egy apró gesztus szikrát csihol köztük, és szép lassan egyre szorosabb kapcsolat szövődik köztük. A drogos, nyomornegyedben élő fiú, és a gazdag, sugárzó lány őszinte barátságot köt, olyat, amit semmi és senki sem ingathat meg. Az idő múlásával pedig kiderül, nagyon is sok közös van bennük, mégpedig a családi hátterük. Mind a ketten olyan szülőkkel rendelkeznek, amilyeneknek még a lapokon sem lenne szabad létezniük... Ám az egymást követő hetek valami mást is világossá tesznek számukra: érzéseik jóval többek barátságnál.
A szükség, a megértés, a vágy, a reménykedés, a kapaszkodó, amit a másiknak nyújtanak, végül lángra lobbantja őket, és ha félve is, de megadják magukat annak az emésztő hatalomnak, ami a lelküket tépi. Csakhogy történik valami, ami félreértések sorával megspékelve tragédiába torkollik, és míg Lo számára a menekülés az egyetlen lehetőség, addig Alyssa ott marad darabokra hullva, egyedül.
Ám a sors mégegyszer, utoljára megadja nekik a második esély lehetőségét, keresztezve az útjukat. A kérdés csak az, van-e számukra közös jövő a történtek után? És ha igen, elég bátrak kockáztatni?

A második esély New Adult regények mostanában nagyon hódítanak, és ennek az irányzatnak igyekszik megfelelni a Tűzeső is. Mint ilyen, abszolút telitalálat; annak, aki erre vágyik, nem fog csalódást okozni. Szép, fordulatos, megható és perzselő. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy számomra a jónál nem adott többet. Valahogy mindvégig megmaradtunk könyv és olvasó státuszban, és egy-két kivételtől eltekintve, a szereplőkhöz sem kerültem közelebb, amit őszintén sajnálok, mert a nyitány igazán ígéretesnek tűnt. És egyébként a folytatás is magában hordozta a lehetőséget, csak egyszerűen hiányoltam az átmeneteket, illetve a karakterek közös kapcsolatának kibontását.
Brittainy C. Cherry nagyobb hangsúlyt fektetett szereplői megismerésére - főleg Lo-éra -, s az egyéni érzelmeik, cselekedeteik alapján próbálta meg felépíteni kapcsolatukat. Ráadásul Logan és Alyssa szerelme nem pusztán általuk formálódott, nagy befolyással bírt rá családjuk is. Mintha nem ketten, hanem nyolcan (Alyssa szülei és nővére, valamint Logan szülei és bátyja) lettek volna benne, kisebb-nagyobb szereppel. Tulajdonképpen tehát, ha közvetve is, de ez a történet nyolc emberé.  

A központi alak egyértelműen Logan, neki kell megtennie a legnagyobb utat. Általa olyan problémákkal szembesít minket a szerző, mint a drogozás, vagy a családon belüli verbális erőszak.
Szegény srácnak rettentő nehéz gyerekkor jutott osztályrészül egy kábítószerfüggő anya és drogdíler apa oldalán, akik már hétévesen füves cigit nyomtak a kezébe. Nem csoda hát, hogy felnőve ő maga is elindul a lejtőn. És az sem segít rajta, hogy állandóan a "szar alak vagy", "nem vagy jó semmire", "bezzeg a bátyád" mondatokat sulykolják belé...
Egyetlen ember van csupán, aki látja a valódi értékeit, és arra bátorítja, merjen álmodni, ez pedig nem más, mint Alyssa. A lány, aki látszólag tökéletes, boldog életet tudhat magáénak, mégis megvannak a maga démonai egy mentális erőszakot folytató, rideg anya, és a gyermekét semmibevevő apa képében.
A regény során mind a kettejüknek meg kell küzdeniük az őket bántó dolgokkal, akár együtt, akár külön, ami hatalmas terhet ró rájuk. A kapcsolatuk ebből kifolyólag sokszor háttérbe kerül, de amikor nem, akkor vagy nagyon édesek a maguk belsős dolgaival, vagy nagyon hevesek.
Ám mellettük akad egy másik páros, akik legalább annyira - ha nem jobban - szerethetőek, mint ők; ezek pedig nem mások, mint az egy párt alkotó testvéreik, Erika és Kellan. Szerepük hangsúlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint egy második csavar... És ezzel most el is érkeztünk egy igazán kritikus ponthoz, egy olyanhoz, ami annyira személyesen érintett, hogy valósággal mellbe vágott, amikor kiderült. Nem számítottam rá, olyannyira nem, hogy a mai reggelig az se volt biztos, befejezem-e a Tűzesőt, mivel nagyon friss sebeim vannak vele. De örülök, hogy megtettem, különben olyan dolgoktól fosztottam volna meg magam, mint a könyv egyik tetőpontját képező karaoke-tól, vagy a befejezéstől.

A Tűzeső gyönyörű történet családról, szerelemről és második esélyről. Ráadásul olyan, megszívlelendő tanácsokat tartogat életünk jobbá tételére, mint a "hozzámenni egy Chris fiúhoz. Evanshoz, Hemsworthhöz vagy Pratthez". Oké, oké, viccet félretéve, nem tökéletes, nem okoz tűzijátékot, de ha valaki minőségi New Adultra vágyik, jó helyen keresgél.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Kellan, Alyssa

Kedvenc jelenet: prológus, Lo szülinapja, és a karaoke

Negatívum: a rehab utáni "csak füvezek néha" dolog

Borító: 5/5
Sorozat: Az vagy nekem 2. része, de abszolút önálló kötet

Málnás Oreo recept

Hozzávalók:

•  néhány szem málna
• 1 csomag Oreo

Elkészítés:

"Desszertnek pedig málnát hoztam, és ezt - húzott elő a kosárból egy csomag Oreót. - Kitettem magamért, igaz? Figyelj csak! - A kezébe vett egy kekszet, szétválasztotta, ráhelyezett az egyikre egy málnát, aztán  visszatette rá a másik felét. Végül reptetni kezdte, mint egy repülőgépet."

Nyereményjáték

A Tűzeső történet főszereplői (Alyssa és Logan) barátokból válnak szerelmesekké, ám ez nem mindig egyszerű és könnyű út. Néha nagyon rögös is lehet, de közben nagyon csodás, és felemelő dolog és ez a helyzet nagyon sok írót megihletett már. 

A Blogturné Klub 9 bloggerénél találtok 1-1 leírást, amiből nektek kell rájönnötök, hogy melyik könyvre gondoltunk. A feladatod annyi lesz, hogy beírd a rafflecopter dobozba a könyv címét és szerzőjét. Ha helyesen válaszolsz minden blognál, akkor neked is esélyed van megnyerni a turné végén a 3 könyv egyikét!

Melyik könyvre gondoltunk?
Kate és Henry gyerekkori barátok, együtt lesik a madarakat, és együtt álmodoznak arról, hogy a fiú egyszer megmutathatja a lánynak családja nyaralóját. Ez viszont egészen addig nem következik be, míg a nősülés előtt álló Henry, kijátszva anyját, el nem hívja magukhoz barátnőjét egy első és utolsó közös nyaralásra. Kate úgy tervezi, a látogatás után Indiába utazik, hogy megszabaduljon kibírhatatlan családjától és a tehertől, hogy sosem lehet a fiú felesége. Csakhogy kotnyeles édesanyja alkut köt vele: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond.
Kate Henry-hez fordul segítségért.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/27 Angelika blogja
03/29 MFKata gondolatai
03/31 Kristina blogja
04/02 Zakkant olvas
04/04 Könyvvilág
04/06 Deszy könyvajánlója
04/08 Insane Life
04/10 Cbooks
04/12 Dreamworld

J. A. Redmerski - Killing Sarai

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent J. A. Redmerski Killing Sarai - Megölni Sarait c. regénye, mely a Gyilkosok társaságában sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere elmerült a mexikói drogbárók és bérgyilkosok világában, hogy bemutathassa nektek ezt az izgalmas és veszélyes helyzetekkel teli történetet.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg A soha határa szerzőjének új oldalát, és vigyétek haza a regény egy példányát.

J. A. Redmerski: Killing Sarai - Megölni Sarait

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789633996294
Oldalszám: 360 oldal
Fordító: Szujer Orsolya

Fülszöveg:

ÚJ történet A Soha határa szerzőjétől!
Megérkezett J. A. Redmerskinek, a New York Times, a USA Today és a Wall Street Journal bestseller szerzőjének új bűnügyi sorozata, a Gyilkosok társaságában első kötete. A Megölni Sarait fordulatos, izgalmas, veszélyes helyzetekkel és a határokat feszegető főhősökkel teli regény.
Sarai mindössze tizennégy éves volt, amikor édesanyja kiszakította az általa ismert világból, hogy attól kezdve egy kegyetlen drogbáró mellett éljen Mexikóban. Idővel a lány elfelejtette, milyen a normális élet, ám sosem adta fel a reményt, hogy egy napon elszökhet a telepről, ahol az elmúlt kilenc évben fogva tartották.
Victor hidegvérű bérgyilkos, aki Saraihoz hasonlóan, kiskora óta mással sem találkozik, csak halállal és erőszakkal. Mikor a telepre érkezik, Sarai meglátja a férfiban a lehetőséget a szökésre. Ám a dolgok nem a terve szerint alakulnak, és a lány egyik veszélyes férfi karmai közül a másik szorításába kerül.
Menekülés közben Victor egyre kevésbé hallgat az ösztöneire, és úgy dönt, segít Sarainak. Ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Victor azon kapja magát, hogy bármire képes azért, hogy megóvja a lány életét, akár még a testvérével, Niklasszal való kapcsolatát is feláldozná, aki mostanra – csak úgy, mint mindenki – holtan akarja látni Sarait.
Ahogy Victor és Sarai lassan megtanulnak bízni egymásban, a köztük lévő különös vonzódás pedig erősödik. Ám lehet, hogy végül tapasztalata sem lesz elég, hogy megmentse a lányt, mivel az olyan hatással van a férfira, ami a saját halálához vezethet.
Merülj el az izgalmakkal és veszélyes helyzetekkel teli történetben!

Saját véleményem:

J. A. Redmerski neve kellő ösztönzésül szolgált ahhoz, hogy olvasni akarjam legújabb történetét, olyannyira, hogy amikor hónapokkal korábban kézhez kaptam, egyből bele is vetettem magam, és a mai napig elevenen él bennem minden mozzanata. A Killing Sarai nagyon más, mint A soha határa, de legalább olyan jó - ha nem jobb -, mint az. Egyébiránt nehéz összehasonlítani a kettőt, hisz Saraiák sztorija sokkal sötétebb, kiforrottabb és felnőttebb, mint Camlynéké.
Redmerski ezúttal olyan alvilágba kalauzolja olvasóját, ahol az emberkereskedelem, erőszak, drog, pénz, fegyverek és a vér az úr.

Sarait tiniként kiragadják (a tulajdon anyja) megszokott közegéből, hogy némi pénz fejében eladják egy mexikói drogbárónak. A lány évek alatt ugyan a férfi kedvencévé válik, s mint ilyen szerencsésebb helyzetbe kerül sorstársaival szemben, mégis akarata ellenére használják - ezzel mintegy megfosztva emberi mivoltától. Ő azonban nem törik meg - teljesen -, szüntelenül keresi a lehetőséget, mikor oldhat kereket. Az első és egyetlen alkalom akkor érkezik el számára, amikor Victor, a bérgyilkos megjelenik gazdájánál, Sarai pedig némi barátnői dilemmázás után, kereket old. Eltűnése azonban jócskán megbolygatja a dolgokat.
A drogbáró minden áron vissza akarja kapni kedvencét, ennek érdekében semmitől sem riad vissza. Sarai szerencséje a szerencsétlenségében, hogy bár Victor hidegvérű gyilkos, aki minden lelkiismeret furdalás nélkül bonyolítja le megbízatásait, gyűlöli a lány gazdáját.
Ennek ellenére az egész regényt végigkíséri a "Victor vajon mikor hagyja magára/adja át Sarait?" kérdésből fakadó feszültség. Victor rettentően kiszámíthatatlan, ráadásul nem az az érzékeny lélek, zord külsőbe burkolva típus, akiről úgy is sejti az ember, hogy végül megpuhul. Ó, nem, ő egy rettentően eltökélt, veszélyes alak, akit holmi érzelmek nem zavarnak meg, ha munkáról vagy racionalitásról van szó. Nagyon érdekes, kiismerhetetlen karakter, előre soha nem lehet kitalálni, mit fog lépni. Még az utolsó pillanatokban is képes meglepetést okozni.
Hozzá hasonlóan Sarai is izgalmas figura. Egyrészről remek megtestesítője a fogvatartott, kihasznált lányoknak, hisz tökéletesen prezentálja, milyen az, amikor az ember, szabadulása ellenére állandó rettegésben kénytelen élni és tudja, hogy igazából soha nem lehet szabad (bármikor elfoghatják, visszavihetik, a bűntetésről nem is beszélve), másrészről pedig képes újból és újból talpra állni.
J. A. Redmerski rengeteg, de tényleg rengeteg mocsokba sodorja szerencsétlent, annyi kínt élet át vele, ami tíz embernek is sok lenne, mégis, minden egyes pofonnal a szemünk láttára rombolja le, majd építi fel az új énjét, ami bizony kellően drámai.

Ami a cselekményt illeti, az rettentően gördülékeny és szerteágazó; folyamatosan pörögnek az események, egyik meglepő szituációból csöppenünk a másikba, mindenki állandó mozgásban van. A legérdekesebb mégsem ez, hanem az út, amit a poros sivatagtól a fináléig megteszünk. Ezalatt hatalmas átalakuláson esik át a történet, és a drogbárók világától egy még annál is érdekesebb rendig jutunk. Menekülés, gyilkosság, összecsapás, könny, vér - ez mind megvan benne. A Killing Sarai egy ízig-vérig maffia regény. (Mondjuk én egy kicsit több vért, brutalitást simán el tudtam volna viselni - de aztán lehet, hogy az én gyomrom strapabíróbb.)
Hangulatilag egyébként engem nagyon emlékeztetett a Fogoly a sötétbenhez, de tényleg csak hangulatilag. Itt nincs keményvonalas BDSM, de még csak Stockholm szindróma se (sok). Ami pedig a romantikát illeti... az végképp hiánycikk. A vágy és szenvedély persze megjelenik, az olvasó pedig a lelkét is eladná egy csókért, de egyelőre nem ezen van a hangsúly. Őszintén kíváncsi leszek, ez a későbbiekben miként vagy egyáltalán merre bontakozik ki... Addig is beérem Redmerski bátor és meglepő húzásaival.

A Killing Sarai sötét hangulatú, valódi bérgyilkos-maffia sztori, amit erős karakterei tesznek még fantasztikusabbá. A kliséket pedig nyugodtan el lehet felejteni, mivel itt senki és semmi nem szokványos.  Elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretik a gyilkolászós, menekülős, taktikázós, szenvedélyes sztorikat.
Én pedig követelem a folytatást!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Izabel, Victor

Kedvenc jelenet: az egész könyv

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Gyilkosok társaságában első része

Playlist

George Michael – Father Figure

Beethoven – Moonlight Sonata

Tito & Tarantula – After Dark

Kendra Morris – Banshee

Florence + The Machine – Heavy in Your arms

Nyereményjáték

Mostani játékunk során, állomásról állomásra Sarai bőrébe kell bújnotok, s vakon tapogatózva kideríteni, hol is vagytok. Minden blogon láthattok egy vaktérképet, mely egy olyan országot ábrázol, ahol manapság is virágzik a drogkereskedelem. Nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyikre gondoltunk, s ha ez megvan, beírni a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/01 CBooks
12/03 Dreamworld
12/04 Insane Life
12/06 Deszy könyvajánlója

Marni Bates - Menő-riadó Kambodzsában

„Forest Grove olyan helység Oregon államban, ahol mindenki úgy fest, mint egy vámpír. (...) A Smith gimiben (...) mindenki tudja rólad, mit tettél tavaly nyáron, mivel valószínűleg ott volt veled - és ha ő nem, legalábbis ismert valakit, aki igen.”

– Marni Bates: Itt a vége, lúzer véle!

Újabb zsongítóan őrületes kalandok menőkkel és kockákkal az élet és szerelem útvesztőiben....

Marni Bates: Menő-riadó Kambodzsában

Kiadó: Móra
ISBN: 9789631199499
Oldalszám: 312 oldal
Fordító: Kulcsár Júlia

Fülszöveg:

Nincs olyan szitu, amit Chelsea Halloway ne tudna megoldani! Elvált szülők? Nem probléma. Az expasija belezúgott a gimi legbénább csajába? Csak idő kérdése, és észre téríti a srácot. De azzal még a rettegve bálványozott Menő-királynő sem tud mit kezdeni, hogy a szülei egy évre Kambodzsába (!) küldik tanulni, egy rakás stréber fősulis közé. A társai hígagyú libának tartják, ráadásul a tanára egy drogbáró fogságába kerül. Most Chelsea-re vár, hogy megszervezze a mentőakciót, és kimenekítse a csoportot az országból − lehetőleg élve. Még azt az idegesítő(en szexi és szuperokos) Houstont is, aki az okoskodásával az őrületbe kergeti…

Saját véleményem:

Marni meglépte azt, amit nem sokan mernek bevállalni. Főszereplővé varázsolta a Smith gimi utálatos, beképzelt királynőjét, a menő Chelsea-t, amiért óriási elismerésem. Nem kis rizikó egy egész történetet olyan karakterre alapozni, akit a többség megvet.

Tartottam tőle, mi fog ebből az egészből kisülni, és őszintén szólva elképzelni sem tudam, miként fogom elviselni ezt az elkényeztetett csajt, nemhogy megszeretni. De az igazság az, hogy már az első oldalakon elillantak a vele kapcsolatos ellenérzéseim, fenntartásaim. Chelsea saját narrációja merőben új színben tünteti fel őt magát, a viselkedését és a tetteit. Ez a könyv jó példa arra, hogy lássuk, igenis lehet fejlődni, változni, és hogy mielőtt ítélkeznénk, ismerjük meg az érem mindkét oldalát.

Szeretem Marni-ban, hogy a lúzertől, az átlagoson át, a menőig, kivétel nélkül mindenkinek megadja a bizonyítás és az elfogadás lehetőségét. Nem tesz különbséget ember és ember között, s ezt a toleranciát fiatalos, humoros, szórakoztató stílusban tálalva igyekszik olvasói felé is közvetíteni.

 "Ami Kambodzsában történik, Kambodzsában is marad."

A történet Chelsea fejlődésén alapszik. Személyében adott egy jól szituált lány, akinek mindene megvan, hivatalos az összes bulira, a suliban egyszerre rettegnek tőle és istenítik, talpnyaló barátnői a nyomában lihegnek, megveti a lúzereket, és még sokáig sorolhatnám. A kép bármely oldalról közelítve is ugyanazt mutatná: egy elkényeztetett, szőke cicababát. Tudjátok, ő tipikusan az a csaj, aki megkeseríti az átlag sulisok életét.

Így hát nem meglepő, hogy szülei, megelégelve lányuk szégyenteljes viselkedését, valamint siralmas iskolai teljesítményét, úgy döntenek, kezükbe veszik az ügyet, és gyökeres változtatást eszközölnek. Vagy ebben az esetben szélsőségesen drasztikusat: 6 hónapra Kambodzsába küldik tanulni.

Ez az a pont, ahonnan igazán érdekessé válik a történet. Most komolyan, Kambodzsa?! Nem tipikusan az a helyszín, ami minden harmadik könyvben visszaköszön, de pont ez benne a különleges. Jómagam is egyből szoros barátságot kötöttem a google képkeresőjével, hogy kellően feltérképezhessem ezt a szegény, ámde annál egzotikusabb országot. Már csak azért pluszpont jár Marninak, hogy olvasóival egy ilyen különleges helyet, kultúrát ismertet meg.

Ami pedig Chelsea száműzését illeti, engem nagyon emlékeztetett régi, kedvenc dokumentumsorozatomra, ami talán az MTV-n futott, és a lényege az volt, hogy elkényeztetett tiniket küldtek lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyszínekre, ahol megtapasztalhatták, milyen is a luxus nélküli élet.

Nos, itt ugyanez a helyzet. Chelsea kénytelen csatlakozni egy számára ismeretlen, már összeszokott fősulis csapathoz, melynek vezetője a kissé dilis Neal (tanár úr). Ám az igazi feketelevest az jelenti, amikor a lány számára világossá válik, hogy Bent, Houstont, Amy-t és Lizt nem tudja úgy manipulálni, mint saját iskolatársait. Ezek a fiatalok - hála egyetemi tanár apjának - pontosan ismerik, milyen is ő valójában. Vagy legalábbis azt a képet, amit a külvilág számára mutat magáról. 

"- Mi az, Houston, van egy kis problémánk?"

Chelsea és a többiek között számos surlódás van, a lányok kerülik, nem beszélnek vele, Ben is csak akkor szól hozzá, ha meg akarja dönteni, Houston pedig... ő a legkeményebb dió. Chelsea apjának tanársegédjeként ő kapja azt a feladatot, hogy vigyázzon a szőkeségre, csakhogy egyáltalán nem jönnek ki. Állandóan veszekednek, sértegetik egymást, mígnem az élet egy közös balhéba nem sodorja őket. A szállodában, a szemük láttára ütik-rúgják a kísérőtanárukat, majd veszik üldözőbe őket, fegyveres kambodzsai férfiak.

De nem csak Chelsea-nek és Houstonnak kell megtanulnia, miként működjenek együtt, hanem az egész csapatnak, amennyiben élve szeretnének kikerülni a slamasztikából.

A lövöldözést-menekülést követően felpörögnek az események, a városnézést, tanulást és lazulást felváltja egy Kambodzsán átívelő őrült futam, melyben szerepel némi drog, egy drogbáró, tuk-tukok, izzasztó szituációk, zsúfolt busz, egy kövér Buddha-szobor, számtalan veszekedés, ellenségek általi összefogás, hajfesték és így tovább. 

Tudom, meglehetősen furán hangzik mindez együtt, és nem állítom, hogy a drogbáróval való alkudozós vonal nem szürreális, mégis... Marni tálalásában abszolút élvezhető, lebilincselő, izgalmas sztoriról van szó. Sőt, a drogügyletes rész simán igaz lehet, számtalan esetről hallani, amikor valaki(k) egy ismeretlen országban merő véletlenből belecsöppen(nek) hasonló szituációba. 

Ami pedig a karaktereket illeti, igazán egyediek. A formásan telt, visszahúzódónak tűnő könyvmoly, akiről mókás dolgok derülnek ki, egy az egyben Marni maga, Amy álnévvel. Mellette van még egy tökös Lizünk, aki másságának felvállalásával, és talpraesettségével kápráztat el bennünket. Valamint ott van még a tréfagyáros szépfiú, Ben, aki röptében a legyet típus, így a szédületes csajozós poénokból sincs hiány. És akkor még nem ejtettünk szót a haloványan megjelenő szerelmi szál két főszereplőjéről, Chelsea-ről és Houstonról. 

Őszinte leszek, nekem a stréber Houston kicsit kevés volt. A történet ütemessége miatt nem igazán nyílt lehetősége kibontakozni. Persze szimpatikus, aranyos, kedves srácként jelenik meg, de nem okoz katartikus élményt. Mint ahogyan a szerelmi szál sem. Itt és most nem ezen van a hangsúly, a Menő-riadó Kambodzsában elsősorban kaland-, és karakterközpontú. Utóbbi pedig főként Chelsea-t érinti.

Biztos nem vagyok egyedül, ha azt mondom, Chelsea a sorozat kezdetétől egy utálatos liba képét mutatva, nem túl pozitív érzéseket váltott ki belőlem. Azonban az ő narrációja szinte mindent megmagyaráz. Kiderül, miért viselkedett és viselkedik úgy, ahogy, s hogy mindezzel mit próbál leplezni. Chelsea élete és múltja nem annyira tökéletes és gondtalan, mint hinnénk. Persze ettől még nem válik szentté, igenis megvannak a hibái, de ahelyett, hogy utálnánk őt, inkább megsajnáljuk. Az egészben viszont az a szép, hogy az új körülmények, a váratlan események és az új emberek segítségével képes változni. Előnyére. Sokat.

Mindent egybevetve úgy vélem, Chelsea sztorija nagyon marnis. Bohókás, vicces, izgalmas, színes, egyedi, egzotikus, lendületes, fiatalos. Minden oldalát élveztem, alig néhány óra alatt faltam fel az egészet, képtelen voltam letenni.

Ajánlom mindenkinek, aki könnyed kikapcsolódásra vágyik, szereti a minőségi, jól megírt tinikönyveket, és nem bánja, hogy a kaland háttérbe szorítja a romantikát.
(Nyugodtan olvashatják azok is, akik nem ismerik a korábbi köteteket, önálló regényként is megállja a helyét.)

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Chelsea, Ben, Houston, Amy és Liz

Kedvenc jelenet: Chelsea és Houston első beszélgetése, és drog megtalálása

Negatívum: a drogbárós egyezkedés

Borító: 5/5

Phnompen & Wat Phnom

Phnompen Kambodzsa délkeleti részén, a Tonleszap, a Mekong és a Baszak folyók találkozásánál fekszik. Kambodzsa fővárosa és legnagyobb városa, illetve Phnompen városi körzet székhelye, az ország gazdasági, kulturális és közigazgatási központja.

Phnompent 1372-ben alapították, és 1434-ben lépett elő először Kambodzsa fővárosává. A későbbiekben az ország székhelye gyakran változott, és csak 1866-ban lett Phnompen véglegesen Kambodzsa fővárosa. Ezután a város nagyon gyorsan elkezdett fejlődni, főleg a francia függés időszaka alatt. Új épületeket, utakat, kikötőt építettek, az 1920-as években elkészült a Pocsetong repülőtér, illetve vasútvonalak is épültek. Ebben az időszakban Ázsia gyöngyének nevezték. A függetlenség elnyerése (1953) után tovább folytatódott a fejlődés. Ekkor Phnompen lakóinak száma 2 millió körül volt.

Ezt a békés időszakot törte derékba az 1970-es évek zűrzavara. A harcokban a település súlyos károkat szenvedett. Az ezt követő négyévnyi diktatúrában a békés város lakosságának nagy részét kiirtották vagy elűzték. 

1979-ben vietnami segítséggel megbuktatták Pol Pot rezsimét, és ezután kezdett visszatérni a lakosság a sokat szenvedett városba. Kölcsönök segítségével helyreállították az ivóvízellátást és az utakat. Azóta ismét fejlődő periódusba állt a város, és a lakossága is egyre növekszik. 2006-es adatok szerint körülbelül 2 millió ember lakik Phnompenben.

Az egykor Ázsia gyöngyének nevezett nagyváros ma népszerű úticél a turisták számára. A háború utáni gazdasági fejlődés következtében új hotelek, szálláshelyek, éttermek épültek a városban. A látogatók főleg a volt francia gyarmati stílusú épületek, és a khmer építészet látnivalói miatt keresik fel.

A legfőbb látnivalók: a királyi palota, az Ezüst Pagoda, a Nemzeti Múzeum, a Wat Phnom, a Függetlenségi Emlékmű (Vimean Akareach), a Kambodzsai–Vietnami Barátság Emlékműve, a Tuol Sleng Emlékmúzeum, Choeung Ek Emlékmúzeum

Nevét a Wat Phnom Daun Penhről kapta (más néven Wat Phnom vagy „templomhegy”). A templomot 1373-ban építették egy 27 méter magas mesterséges dombra, és Buddha öt szobrát helyezték el benne. A templom a nevét egy öreg özvegy nőről kapta (Daun Penh). 

(forrás: wikipedia)

Wat Phnom:

Nyereményjáték

A gimis évek tagadhatatlanul mély nyomot hagynak mindenki életében, nem is csoda hát, hogy annyi film és sorozat szól azokról a tini próbáló évekről. Mostani játékunkban ezek közül szeretnénk néhány híres darabot felidézni. A feladatotok nem más, mint hogy a főszereplő színészek és színésznők képei alapján kitaláljátok, mi azoknak a filmeknek avagy tv-sorozatoknak a címe, amelyben az ő középiskolai kalandjaiknak lehetünk tanúi.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

Menő-riadó Kambodzsában:
07/02 Angelika blogja
07/05 Kelly & Lupi olvas
07/08 Dreamworld

Itt a vége, lúzer véle!
07/11 Angelika blogja
07/14 Kelly & Lupi olvas
07/17 Dreamworld

Lacey Weatherford - Crush

Október 27 és november 3 között a Blogturné Klub 8 bloggere mutatja be Nektek Lacey Weatherford: Crush - Bizsergés című regényét, Hunter és Cami izgalmas szerelmi történetét. Az értékelések mellett persze extrákkal és a már megszokott játékkal is készültünk, ahol három példányt nyerhettek a könyvből.

Lacey Weatherford: Crush - Bizsergés

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633990148
Oldalszám:
Fordító: Sándor Alexandra Valéria

Fülszöveg:

Cami Wimberley-nek van egy terve, és ebben a tervben nem jut hely a fiúknak – főleg minden idők legvadabb partiállatának, Hunter Wildernek nem, mindegy milyen jóképű és karizmatikus. Cami gyönyörű, végzős, elképesztően tehetséges, jó tanuló, s mindent megtesz azért, hogy bekerüljön álmai főiskolájára, musical színház szakra. Minden tökéletes.
Hunter Wilder nem akar barátnőt – attól most csak túl bonyolulttá válna az élete. Főleg Miss Jókislányt nem akarja, de akkor miért nem tudja levenni róla a szemét? Megpróbálja tartani tőle a három lépés távolságot, de a sors mintha a másik karjaiba taszítaná őket. Régóta nyilvánvaló mindenki számára, hogy tetszenek egymásnak.

Saját véleményem:

Cami határozott tervekkel rendelkezik a jövőt illetően. Leghőbb álma, hogy bejuthasson álmai fősulijára, és színésznek tanulhasson - s célja elérése érdekében minden tőle telhetőt meg is tesz. Jól tanul, órákon odafigyel, betartja a szabályokat, és igazi jókislányként viselkedik. Nem él kicsapongó életet, nem jár bulizni, és a pasizást is hanyagolja. Szabadidejében pedig, amikor éppen nem a házi feladatai felett görnyed, vagy nem munkahelyén, a moziban robotol, egyetlen, gyerekkori barátjával, Clay-jel múlatja az időt.

Ám minden a feje tetejére fordul, amikor az egyik órán Cami összekerül az új diákkal, a szexi,  rosszfiúnak tűnő Hunterrel. A srác nyíltan flörtölni kezd vele, és bár Cami ellenáll, titkon mégis vonzódni kezd a sráchoz. A dolgokat csak még jobban összekuszálja, mikor kiderül, hogy Clay is gyengéd érzelmeket táplál iránta, és miatta még stréber külsején is változtat. Ráadásul a fiút az sem érdekli, hogy barátnője elutasítja mindennemű közeledését. 

Hunter látva Clay nyomulását, a lány segítségére siet, és jobb ötlet híján elhívja randizni. Csakhogy a tűzzel játszik. Okkal érkezett a városba, és ebbe egyáltalán nem fér bele egy romantikus kapcsolat...

"- Néha kell egy kis veszély..."

A Crush már egy ideje rajta volt a radaromon, sok jót olvastam és hallottam róla, valamint az írónő is rettentő szimpatikusnak tűnt a facebookos aktivitásai alapján. Így hát kíváncsian vágtam bele...

Tagadhatatlan tény, hogy jó időben kapott el a Bizsergés. Az Enshadowed után valami habkönnyűre vágytam és meg is kaptam. Lacey Weatherford regénye egy tipikus ifjúsági limonádé, sok romantikával, és a vége felé egyre több akcióval. Ám ettől függetlenül nagyon szerethető, ha a helyén kezeljük.

A könyv egy pár hónappal korábban játszódó prológussal indít, amikor is met túladagolás következtében holtan esik össze Camiék egyik osztálytársa. Ez pedig annyira mély nyomot hagy a lányban, hogy hetek elteltével sem tudja kiverni fejéből a tragédia képeit. 

Közben megérkezik Hunter, és bonyolult események láncolataként egymásba gabalyodnak. Az addigi jókislány fülig beleesik a tipikus rosszfiúba, akiről úgy hírlik, nem veti meg a drogokat, de az érzés kölcsönös. Hunter képtelen ellenállni a göndör, vörös hajú szépségnek, aki több szempontból is tiltott számára.

Ha most arra gondoltok, micsoda klisé, akkor igen, igazatok van. Az első oldalakon gyakorlatilag minden létező YA klisét kipipálunk: 1) ártatlan bárányka beleszeret a gonosz farkasba - pipa; 2) jól tanuló hősnő, aki nem is sejti magáról, mennyire dögös - pipa; 3) legjobb gyerekkori barát, aki hirtelen fülig belezúg a hősnőbe, kialakítva egy szerelmi háromszöget - pipa; 4) új, rejtélyes fiú a suliban - pipa; 5) első látásra szerelem - pipa; 6) tiltott szerelem - pipa; ó, és a bált említettem már? 

Lehet, hogy ezzel sikerült a potenciális olvasójelöltek felét elkergetnem, de aki maradt, az nem fog rosszul járni, ígérem. Egyrészt ez a sablonhalmaz csak a könyv elején (lehet) zavaró, másrészt a humor, ami ezzel párosul, kellő kárpótlásul szolgál, és végül, de nem utolsósorban: Hunter Wilder. 

Hunter tipikus rosszfiú. Emellett kellően pimasz, szexi, vicces, veszélyes, kiszámíthatatlan és titokzatos. Ami utóbbit illeti, már rögtön az első fejezetben volt egy sejtésem, ki, illetve mi is lehet Hunter valójában, de aztán Lacey úgy megkeverte a lapokat, hogy sikerült elbizonytalanítania, a végén pedig... Hah, azt hittétek elárulom? Nem. Derítsétek ki, Ti magatok!

Ami viszont a romantikát illeti: Camiék nagyon helyesek együtt. Érezhetően működik köztük a kémia, és ha beindulnak, ott aztán vibrál a levegő, nem is kicsit. De mivel Hunter nagykorú, Cami viszont nem - Amerikában ez jelentősebb probléma/kérdés, mint nálunk -, a túlfűtött pillanatok, gyakorta párosulnak vicces belsőharcokkal Hunter fejében. Cami pedig abszolút nem könnyíti meg a helyzetét.

Cami, mint hősnő, abszolút szerethető. Egyszerű lány, olykor kicsit naiv, de könnyen lehet vele azonosulni, a viselkedése pedig olvasóbarát.
Szerettem azokat a pillanatokat, amikor Hunterrel közösen csináltak valamit - perpill nem a csókpárbajokra gondolok -, kirándultak, fotóztak, vagy lőni tanultak,  olyan kis meghitt, bensőséges hangulatuk volt.
De ami ennél is jobban tetszett, az a drog- és akcióvonal. Kábé a könyv közepétől kezdett egyre jobban bekúszni a képbe a sok titok, és szép lassan átvette a humoros, romantikus részek feletti uralmat. A végére pedig olyannyira felpörögtek az események, hogy tövig rágtam a körmömet. Lacey-nek sok esetben sikerült elbizonytalanítani, megkavarnia, és olyan meglepő fordulatokkal állt elő, hogy csak néztem és hüledeztem.
Összességében tehát azt mondom, ha szeretitek a fiatalos nyelvezetű, vicces, romantikus, akcióval vegyített, ámde kissé egyszerűbb regényeket, akkor ne hagyjátok ki. Tökéletes választás egy lazulós estéhez. Vagy amikor unod a sok természetfelettit, és a nehéz sorsú szerelmespárok huzavonáját. Lacey stílusa kifejezetten üde és a karakterei, illetve a közeg, amiben azok mozognak, megfelelnek a mai kor tinédzsereinek életéhez, felfogásához.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Hunter, Russ, Cami

Kedvenc jelenet: mozis takarítás+szünet, és a közös mozizás, amikor Hunter randira hívta Camit

Negatívum: kezdeti sablonosság

Borító: 5/4

Kedvcsináló idézetek

"- Hiszem, hogy az életünk olyanná válik, amilyenné mi alakítjuk.
Diadalmasan felszegtem az állam, úgy vártam, hogy megcáfolja.
- Tehát így működik? Na, hát akkor azt akarom, hogy az életem egy óriási, hatalmas, sörcsapolós buli legyen.
Összeszorított szájjal pillantottam rá.
- Mi van? - húzta össze gyönyörű szemeit. - Most lúzernek gondolsz, Miss Jókislány? Valami üresfejű partiarcnak?
- Tulajdonképpen csak próbáltam elképzelni, hogyan festenél sörhassal."

"- Hát rendben, kemény kisasszony. Arra gondoltam, hogy letelepedhetnénk ott, a nagy, lombos fa alatt, az árnyékban. Neked szimpatikus?
- Aha, csináljuk ott!
Felvontam a szemöldököm.
- Ön most felajánlkozott nekem? Tudnia kellene, hogy én nem az a fajta úriember vagyok, Miss Wimberley!"

"- Készen állsz egy kis pózolásra, Jókislány?
- Pózolásra? - mosolygott rám értetlenül.
- Hallottad. Olyan dolgokat kell lefotóznunk a suliban, amin megakad a szemünk. Az enyém rajtad akadt meg - mértem végig, és megpróbálkoztam az igazán szexi vigyorommal elismerésként."

"- Akarlak - suttogtam egészen közel az ajkához. - Mindennel együtt, amit már tudok rólad, és mindennel együtt, amit még megtudhatok. Még sosem éreztem így senki iránt. Többet jelentesz nekem, mint amennyit egyáltalán el tudsz képzelni."

"- (...) A megfelelő srác mindig ki fogja várni, hogy tényleg készen állj. Becsülnie és bálványoznia kell téged, hogy örökre emlékezetessé tegye számodra a pillanatot."

"- Nem tudom, mi ez az egész. Valahányszor együtt vagyunk, a szitu egyszerűen...
Elakadt a szavam.
- Tűzveszélyes? - kereste a megfelelő szót Russ. - Forró? Lángoló? Eszeveszett? Heves? Robbanékony?
Vállba böktem.
- Jó, jó. Látom, felfogtad. Amúgy mi ez a szóáradat? Majd juttasd eszembe, hogy hívjalak fel, ha értelmező szótárra van szükségem!
- Én csak azt mondtam, amit látok - vigyorgott. - Szerintem még az élettelen tárgyak is beindultak attól a vibrálástól, ami kettőtökből árad. Hallod, tutira teherbe esett néhány kocsi a parkolóban..."

Nyereményjáték

A történet főhősnője, Cami, többek között a gyönyörű vörös hajával ejti ámulatba Huntert. A könyvekben sok vörös hajú főhősnővel találkozhattatok, így most szeretnénk egy olyan játékra meghívni Benneteket, ahol ki kell találnotok kép vagy leírás alapján, hogy kiről is van szó. A helyes megfejtők között pedig a Crush - Bizsergés három példányát sorsoljuk ki.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a győztesnek pedig 72 órája van válasz e-mailt küldeni, ellenkező esetben új nyertest kell sorsolnunk.

"Gilbert átnyúlt a két padsor közti átjárón, megragadta …. egyik hosszú vörös copfját, és karnyújtásnyira felemelve, harsányan suttogta:
- Répa! Répa!
Meg is lett a jutalma: …. dühödt pillantással meredt rá!
De nem érte be ennyivel: talpra ugrott, ragyogó ábrándjai menthetetlenül szertefoszlottak. Haragos, szikrákat szóró tekintete tüzét semmivel sem kevésbé mérges könnyek oltották el.
- Ó, te aljas, gyűlöletes fiú! - kiáltotta vadul. - Hogy merted!
Azzal - zsupsz! - Gilbert fejéhez vágta a palatábláját, ami - mármint a tábla, és nem Gilbert feje- recsegve széttört.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/27 Kelly Lupi olvas - interjú Sasha-val
10/28 Deszy könyvajánlója - Részlet a könyvből
10/29 Dave világa - Interjú az írónővel
10/30 MFKata gondolatai - Camaro
10/31 Könyvszeretet
11/01 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
11/02 Insane Life
11/03 Media Addict