Szabó Krisztina - Az ellopott kívánság

A Könyvmolyképző Kiadónál jelent meg Szabó Krisztina debütáló regénye, Az ellopott kívánság. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Ardahan legügyesebb tolvajának, Aliyának és Asmar hercegnek fordulatokkal teli kalandját, melynek középpontjában egy lámpás ellopása áll.
Tarts velünk, ismerd meg ezt a lendületes, érzelmekben bővelkedő történetet, és vidd haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

 

 

Szabó Krisztina: Az ellopott kívánság

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789632459615
Oldalszám: 424 oldal

Fülszöveg:

A ​kívánságoknak ára van…
Aliya a birodalom legügyesebb tolvaja. Egyetlen cél vezérli, hogy összegyűjtsön annyi aranyat, amennyivel végre maga mögött hagyhatja a vízhiány sújtotta Ardahant. Az álma karnyújtásnyira kerül, amikor a gyűlölt szultán legkisebb fia visszautasíthatatlan ajánlatot tesz számára. Aliyának el kell lopnia egy lámpást a palotából, cserébe pedig szabadon, gazdag emberként távozhat a birodalomból. Hogyan lehet elviselni a vonzó, de öntelt herceget?
Ez a feladat még a lámpás elemelésénél is nagyobb kihívásnak tűnik.
Aliya kénytelen az ellenérzéseit félretéve összedolgozni a szultán fiával. Szép lassan ráébred Asmar herceg igazi természetére, és minél több időt töltenek együtt, annál nehezebb figyelmen kívül hagynia a herceg iránt érzett vonzalmát. Mégsem bízhat meg benne: ha Asmar rájön a féltve őrzött titkára, egyetlen szavával véget vethet az életének. De Asmarnak is megvannak a maga titkai. Olyan súlyos és sötét titkok, amelyek szorosan összefonódnak Aliya múltjával, és ha nem vigyáznak, nem csak a saját jövőjükre nézve lehetnek pusztító hatással – Ardahan vesztét is jelenthetik.
Lépj be Ardahan homokkal, szenvedéllyel és mágiával teli világába!

Saját véleményem:

Szabó Krisztina neve sokunk számára ismerősen cseng, fordítóként számos munkájával találkozhattunk már - s ezek mindegyikét egészen nyugodtan illethetjük a minőségi jelzővel. Ez volt tehát az egyik ok, amiért felkaptam a fejemet Az ellopott kívánság megjelenésére, a másik pedig az, hogy a történet voltaképp a második kedvenc mesém, az Aladdin retellingje. Csakhogy nem a megszokott felállásban!

"– Néha elkerülhetetlen a kudarc. És olyankor egyedül az számít, feltápászkodunk-e a földről, és küzdünk-e tovább azért, amiben hiszünk."

Aliya a birodalom legügyesebb tolvaja; egyetlen célja van, hogy összegyűjtsön annyi aranyat, amennyivel maga mögött hagyhatja Ardahant, azt a helyet, ami kiskora óta csak elvesz tőle, és ahol a vízhiány valós probléma. Ez az álom végre elérhető közelségbe kerül, amikor egy idegen mesés jutalmat ajánl neki azért, ha ellopja a szultán palotájában rejlő lámpást. A küldetés azonban veszélyes, különösen a magafajta, varázserővel rendelkezők számára, így hát Aliya visszautasítja... csakhogy a megbízó számára ez nem opció. A szultán legkisebb fia, Asmar herceg megzsarolja a lányt, a küldetés tétje pedig immár nem a busás jutalom, hanem húga élete lesz. Aliya nem tehet mást, minthogy besétál anyja gyilkosának palotájába, és a herceg szeretőjének kiadva magát, beolvad az ott élők tömegébe. De vajon képes lesz-e onnan élve kikeveredni? És mi szüksége a hercegnek egy tolvajra azért, amiért akár ő maga is besétálhatna a kincsesterembe?

 

Az ellopott kívánságban romantika, akció és varázslat keveredik egymással, olyan bombasztikus elegyet alkotva, melynek lendülete magával sodorja az olvasót. A történet végig izgalmas és figyelemfelkeltő, na meg érzelmekben bővelkedő. A két főszereplő közötti feszültség - legyen szó valós ellenszenvről vagy vonzalomról - találkozásuk legelső pillanatától jól működik. Az pedig, hogy gyakorlatilag két különböző világból származnak, s más-más élethelyzetből indulnak, még inkább ráerősít erre. Aliya szívből gyűlöli, egyszersmind rettegi az uralkodói családot, hisz a szultán emberei megölték az anyját, emiatt a húga nevelőszülőkhöz került, neki pedig tolvajélet jutott és egy zug a helyi bordélyházban. Na meg a képessége miatti félelem. Ardahanban ugyanis senki más nem rendelkezhet mágiával, csak és kizárólag az uralkodói család, ha pedig valaki mégis ilyesfajta képességek birtokában van, az úgy végzi, mint a lány édesanyja. Aliya számára tehát valós veszélyt jelent a palotabéli élet, hisz a legapróbb botlás is végzetes lehet. Az ebből fakadó felfokozott érzelmi állapot, a lány egyéb félelmeivel és megvetésével keveredve zseniális alapot biztosít az ifjú herceggel való viszonyának, amit tovább tetéz az összezártságuk és egymásra utaltságuk. Mind a két karakternek szüksége van a másikra, s ez a szükség jócskán felülírja egyéb érzéseiket, ugyanakkor igazán intenzívvé is teszi kapcsolatukat. 

És ezen a ponton muszáj megjegyeznem, hogy ennyire elemi párossal már nagyon régen nem találkoztam. Aliya és Asmar között olyan szexuális feszültség vibrált, amitől már én, olvasó készültem ki, és konkrétan a lelkemet eladtam volna azért, hogy történjen már valami! Szabó Krisztina gyönyörűen prezentálta, hogy úgy is lehet perzselően romantikus és spicy kapcsolatot ábrázolni, hogy a főszereplők három oldalanként leszaggatnák egymás ruháit. (Ironikus, hogy itt viszont örültem volna, ha jobban elmerülünk a részletekben, de hát annyira jól működtek együtt!)
Egyébként a cselekmény központi részét is főként az Aliya és Asmar közötti viszony képezi, ami olykor kiegészül birodalmi ügyekkel (úgy, mint nemzetközi konfliktus, vízhiány, a nép sorsa, trónutódlás), illetve a lámpás ellopására való törekvéssel, ám a fő hangsúly magukon a karaktereken marad. Nem fogok hazudni, akadtak pillanatok, amikor furcsálltam, mennyire háttérbe szorul a megbízatás, de egyrészt mindig elvitt a lendület, másrészt a szerzőnek célja van a halasztással. Az ellopott kívánságban a karaktereken, az általuk cipelt terheken, illetőleg magán Ardahan birodalmát van a hangsúly, aminek szerves részét képezi az uralkodói család és a palota falain belüli élet.

Egy jó fantasy esetében kulcsfontosságú még, mennyire erős a világépítés, hisz ez az, ami meghatározza és egyedivé teszi. Továbbá fontos, hogy rendelkezzen azokkal a tulajdonságokkal, amik által az olvasó el tud helyezkedni benne: legyen egy jól kidolgozott háttérvilága, ami magában foglalja a helyszínt, annak a kultúráját és ha van (márpedig itt van), a mágiarendszert. Mondhatnánk, hogy a szerzőnek ebben a tekintetben szerencséje volt, mégiscsak egy Aladdin retellingről van szó, a valóság viszont az, hogy ez inkább nehézség, semmint könnyítés. Persze a fő kérdés az, hogy az író szeretne-e valami újat, többet mutatni, mint a már ismert alap vagy megelégszik a meglévővel. Szabó Krisztina esetében az előbbi helyzet áll fent, mert bár Az ellopott kívánság egy Aladdin szerű felállásból indul (és kezdetben talán Üvegtrón jelleget is mutat), igen hamar maga mögött hagyja e jellemvonásait, s megtartva annak esszenciáját, valami újjá, egyedivé formálódik. S ezen a ponton merül fel a kérdés,  mennyire kidolgozott a háttérvilág? Nos, jó hírem van, ahogy a karakterekre és a történetre, úgy a világépítésre is csak azt tudom mondani, hogy zseniális!

A fantasy zsánerén belül nagyon szeretem az arab kultúrára épülő történeteket, elképeszt a misztikusságuk, a színek-illatok kavalkádja, továbbá az a kontraszt, ami a szegények és gazdagok között húzódik. Az ellopott kívánságban pedig jócskán elmerülhetünk mindebben. Betekintést nyerünk abba, milyen körülmények között tengetik napjaikat a palotán kívül élők, mennyire küzdelmesek mindennapjaik, míg a palotába érkezve hatalmi szempontból egy félelmetes, látványát tekintve ugyanakkor egy elképesztően ingergazdag világba csöppenünk. A látványos lakomáktól kezdve, a forró, selymes fürdőkön át, egészen a különféle kelmék lágyságáig és színességéig minden megbabonázza az olvasót, míg a titkos folyosók meg a kincseskamra az izgalom fenntartásáról gondoskodik. A sajátos mágia és politikai rendszer, kiegészülve a trónutódlás kérdésével pedig jócskán képesek felbolygatni az állóvizet.

Összességében tehát úgy vélem, Az ellopott kívánság fantasztikus, s nem mellesleg igen erős szerzői debütálás. Imádtam! Sodró lendületű történet, ami arra biztat, hogy igenis merjünk kiállni és harcolni azért, amiben hiszünk. 

Szívből ajánlom, ha szeretnétek egy igazán kalandos és különleges történetet olvasni, melynek szerves részét képezi a mágia, a belső viszály és palotabéli intrika, illetve meghatározó eleme a romantika. Aliya és Asmar párosa pedig az egyik legelemibb páros, akikkel könyvmoly pályafutásom során valaha találkoztam. Kérek még belőlük! Vagy egy bizonyos undok lánytestvérből. (Aggodalomra semmi ok, Az ellopott kívánság teljes mértékben önálló kötet... sajnos.) De ha mindez nem győzött volna meg titeket arról, miért is érdemes fejest ugrani Ardahan birodalmába, beszéljen helyettem a pinterest táblám - mert igen, annyira magával ragadott ez a történet, hogy muszáj volt hozzá készítenem egyet.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Asmar herceg, Aliya, Nazira

Kedvenc jelenet: 15. fejezet

Negatívum: Aliya pityergésének mennyisége

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk a szerző személye köré összpontosul, ugyanis Szabó Krisztina nem csupán íróként, hanem fordítóként is sokunk szívébe lopta be magát. Minden állomáson megtaláljátok egy általa fordított regény borítójának részletét, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a kötet szerzőjét és címét (angol és magyar címet is elfogadunk).
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/10 Kelly & Lupi olvas
03/12 Hagyjatok! Olvasok! - Borítók
03/14 Dreamworld
03/16 Dreamworld - Idézetek
03/18 Hagyjatok! Olvasok!
03/20 Readinspo

Liz Braswell - Egy új élmény

A Manó könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent a Sorsfordító történetek legújabb tagja, az Egy új élmény. Ennek örömére bloggereink varázsszőnyegre pattanva meg sem állnak Agrabah-ig, hogy nyomonkövessék, mi történik akkor, ha Aladdin helyett Jafar kaparintja meg a csodalámpát.

Tartsatok velünk ezen a különleges utazáson, ígérjük,élményekből & nyereményből nem lesz hiány.

Liz Braswell: Egy új élmény

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789634039877
Oldalszám: 400 oldal

Fordító: Herman Alexandra

Fülszöveg:

Mi lett volna, ha nem Aladdin lesz a dzsinn gazdája?
Aladdin egy csavargó. Megannyi sorstársához hasonlóan, mindig csupán még egy újabb napot próbál túlélni az elszegényedett Agrabah-ban. Jázmin egy hercegnő, aki épp házasságra készül lépni kijelölt vőlegényével. Semmit sem akar jobban, mint elkerülni a rá kiszabott sorsot, hogy megláthassa, mi rejlik a palota falain kívül. Amint azonban a Szultán legbizalmasabb tanácsadója, Jafar hirtelen hatalomra tör, minden megváltozik. Egy ősi lámpa segítségével Jafar a varázslat törvényeit megtörve képessé válik a szerelem és halál uralására. Hamarosan nagy feladat vár Aladdinra és a hercegnői címtől megfosztott Jázminra: ők vezetik majd Agrabah népét a királyság szétszakításával fenyegetőző, hataloméhes uralkodó elleni lázadásban. Ez nem az a történet, amit már oly jól ismersz. Ez a történet a hatalomról, a forradalmárokról, és a szerelemről szól. És arról, hogyan képes mindent megváltoztatni egyetlen pillanat.

Saját véleményem:

Alig vártam, hogy újabb Sorsfordító történetet tarthassak a kezemben, és az, hogy ez végül éppen az Aladdin feldolgozása lett, kiváltképp örömmel töltött el. Amióta csak az eszemet tudom, ez a második legkedvesebb Disney mesém - hovatovább Jázmin a kedvenc hercegnőm, Aladdin pedig az első szerelmem. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy hatalmas elvárásokkal vetettem bele magam az olvasásba.

"Van másik út. Nem kell ezt az életet választanod. Dönthetsz úgy is, hogy valami több leszel."

Az Egy új élmény izgalmas felütéssel indít, rögtön a nyitányban megismerkedhetünk Aladdin édesanyjával, és az ekkor még gyermek tolvajjal. Ezt követően az általunk is ismert történet elejére ugrunk, az ominózus piacos-kenyérlopós-üldözős jelenetre, ahonnan viszonylag sokáig, a könyv feléig a már ismert mederben haladnak az események. 

Elsőre talán meglepőnek tűnik az elnyújtás, ugyanakkor jelentősége van. Ahhoz, hogy  a későbbi események értelmet nyerjenek, szükség van arra, hogy teljes hosszában átéljük Aladdin és Jázmin első találkozását a piacon, a fiú rabul ejtését, vagy a barlangba küldését. Ráadásul amellett, hogy a már ismert jelenetek kibővülnek - akár belső monológok, akár valós történések vagy érzelmek formájában -, a nosztalgia érzést is felerősítik. Meséből vett mondatok, szófordulatok, ismerős mozzanatok melengetik az olvasó szívét, miközben Agrabah utcáin megállás nélkül zajlik az élet. És én ezt hihetetlenül imádtam! Masszív mosollyal az arcomon, hol dalokat dúdolva, hol a már jól ismert szinkronok hangját hallva a fejemben, haladtam sorról sorra, egészen a nagy fordulatig.

Az, hogy Jafar szerzi meg a lámpást, izgalmas elgondolás, s ebből kifolyólag számítani lehet a borongósabb jövőképre is, amit a szerző ténylegesen meg is ad. Így az Egy új élmény merőben más, sokkalta disztópikusabb hangulatú mesét tár az olvasó felé, mint az eredeti verzió: Jafart ugyanis nem kisebb cél vezérli, mint az, hogy átlépjen a varázslat törvényein, élők és holtak választóvonalán, leigázza a világot, és elérje, hogy mindenki tisztelje, Jázmin pedig feltétel nélkül szeresse. Ezzel persze nem mindenki ért egyet, a nép számára hiába tűnik vonzónak az új, nagylelkű szultán, Aladdin, Jázmin és a tolvajok titkos bandája nem így gondolja. Főhőseink tehát szövetkeznek Aladdin gyerekkori barátaival, és az általuk vezetett szervezettel, hogy letaszítsák a zombikat teremtő Jafart, aki mindeközben nem fél bemocskolni a kezét.

"– Ne engedd, hogy az élet igazságtalansága és a szegénység határozza meg, hogy ki vagy! "

Alapvetően mindez izgalmasan hangzik, ugyanakkor amennyire imádtam a könyv első felét, annyira nem jött be a folytatás. Ahogy egyre jobban távolodtunk a fordulóponttól, úgy vesztettem el előbb a szereplők hangját, majd azok személyiségét és a történet hangulatát, legvégül pedig a lelkesedésemet. Végig azt éreztem, hogy Liz Braswell képtelen megtalálni az egyensúlyt az eredeti Aladdin és az általa elképzelt folytatás között, s ennek következtében folyamatosan elvesztette az alappal - úgy a karakterekkel, mind a történettel - való kapcsolatot. Jázmin a Jafar elleni háború megtervezése során kifordult önmagából, lázadó lány helyett fanatikus szultánává változott, miközben kártyavárként omlott szét a világ, és sorra hullottak a főszereplők. 

Ezzel pedig el is érkeztünk a második nagy problémámhoz. 

Számomra a sorsfordító azt jelenti (ezeknek a könyveknek az esetében), hogy adott ponton a szerző csavar egyet a történeten, de végül mégis ugyanannál a befejezésnél lyukad ki, amit eredetileg ismerünk - nekem pedig ebbe beletartozik az is, hogy mind a világ, mind a fő, ikonikus karakterek túlélik a történteket. Ebben az esetben viszont többjüket irracionális módon és indokkal veszítjük el, aminek az elfogadásában a logikátlanságok sora sem segít. Mert bizony onnantól, hogy a szerző saját útra téved, megindul a logikai bakik és értelmetlenségek sora.
Mindemellett ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy a történet rendkívül gördülékeny, könnyen és gyorsan lehet vele haladni. Továbbá a hibái ellenére a második résznek is akadnak izgalmas vagy éppen szerethető aspektusai: ilyenek például Aladdin barátai, akik segítenek bemutatni a szegénynegyed világát és a tolvajlét nem feltétlenül fekete vagy fehér mivoltát. De igazából ide sorolhatnám a regény disztópikus hangulatát, a társadalmi problémákat vagy az arab mondavilágból kölcsönvett elemeket-lényeket. Tetszett, hogy Liz Braswell mert nagyot álmodni és sötétebb színezetet adni ennek a történetnek, illetve ugyanígy értékeltem, hogy nem feledkeztünk meg a kultúráról és a mitológiáról sem. 

Mindent összevetve tehát azt gondolom, hogy bár az Egy új élmény közel sem tökéletes regény, mégis bőséggel tartogat izgalmat, nosztalgiát, miközben kikapcsolja olvasóját. Érdemes elengedni az eredeti alapot és szereplőket, úgy talán még jobb élményt nyújthat.

Pontszám: 5/3

Kedvenc szereplő: Aladdin, Morgiana, Abu

Kedvenc jelenet: Aladdin piaci üldözése, és a meséből átemelt mondatok

Negatívum: ismert szereplők halála, logikátlanságok, mellőzött kedvencek

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Az Aladdin zenéje nem véletlenül nyert Oscar-díjat, elválaszthatatlanul hozzátartozik a történethez, és valószínűleg nincs olyan ember, aki legalább az egyik dalt ne tudná fejből eldúdolni. Mostani játékunkon tehát ezeké a daloké lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok egy dalszövegrészletet, melyből hiányzik egy szó, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a három megadott opció közült kiválasztani, melyik, majd annak a betűjelét beírni a Rafflecopter doboz kijelölt sorába.
A játék itt azonban nem ér véget, extra pontokat szerezhettek, ha a kijelölt napokon ellátogattok bloggereink instagram oldalára, és az aladdinos posztjaikban (az állomáslistában linkeljük) feltett kérdésükre megírjátok a választ a rafflecopter dobozban is.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“Légvárként omlik szét a ________,

Mert csak melletted vár az új világ.”

a) félelem b) büszkeség c) önteltség

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

05/23 Csak olvass!
Instagram: csak_olvass
05/25 Dreamworld
Instagram: dreamworld_blog
05/27 Csak olvass! - Könyvjelzők
05/28 Hagyjatok! Olvasok! - Idézetek
05/30 Utószó
Instagram: utoszo
05/31 Fanni's Library
Instagram: fannislibrary
06/01 Dreamworld - Érdekességek a Disney mese kapcsán
06/02 Readinspo
Instagram: readinspo.blog
06/04 Hagyjatok! Olvasok!
Instagram: anitiger_mosolya
06/06 Readinspo - Film vs mese

E. K. Johnston - Ezer éjszaka

A Menő Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent E. K. Johnston: Ezer éjszaka című regénye. Gyere hát, mese szól. Jön a hely, hol a jó, csoda mindig a pártodon áll. Hol a varázslat ér, oda gyakran betérsz. Csak annyit mondj: Ezer éjszaka vár reám!

E. K. Johnston: Ezer éjszaka

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634034117
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Tóth Patrícia

Fülszöveg:

Megölt háromszáz hajadont, mielőtt a falunkba jött volna, hogy feleséget keressen magának.
Mikor a hatalmas és veszedelmes uralkodó megérkezik a sivatagbeli faluba, hogy magával vigye leendő asszonyát, lesz egy lány, aki kiáll elé, hogy megmentse a nővérét – még azon az áron is, hogy önmagát áldozza fel.
Az uralkodó palotájában a lány a biztos halálra vár.
Ám éjre éj jön, és a lány elbűvöli a királyt a történetével, amely különös mágiát sző kettőjük közé, megelevenítve a lány szavait. Ahogy a történet kanyarog, és színnel telik
meg, a lány varázsa is egyre erősödik. Ám elég erős lesz-e ahhoz, hogy megmentse az életét?

Saját véleményem:

Kedvelem az olyan fantasyket, melyek valamilyen ősi kultúrából építkeznek, és ha az történetesen éppen az arab, csak még boldogabb vagyok.
Sokszor kifejtettem már, mennyire titokzatos, álomszerű és misztikus ez a világ, hogy mennyire megbabonázó a színkavalkádja, túldíszítettsége, gazdagsága vagy hogy mennyire buja és sejtelmes hatást keltenek a különféle ruhák és vékony fátylak, melyek elmaradhatatlan kellékei.  Ezek önmagukban is olyan hangulati elemek, melyeket ha egy szerző megfelelő módon alkalmaz, sok mindenre használhatóak. Például az olvasó figyelmének lekötésére, elterelésére.  E. K. Johnston esetében legalábbis ez az eset áll fenn. 
Az Ezer éjszaka különbözik az általam eddig olvasott keleti történetektől, azoknál jóval eseménytelenebb - mégsem mondható unalmasnak. A szerző egészen kivételes mesemondó. Olyan, akinek szavai mágikus módon életre keltik az olvasottakat. Könnyű elveszni történetében, áhítattal hallgatni a különféle meséket, eszmét cserélni bölcs szkeptikusokkal, beolvadni a fonoda csacsogó asszonyai közé, bebarangolni a palota minden zegét-zugát, és olyan női titkok tudójává válni, melyekről egyetlen férfi sem tudhat. Épp ily' könnyű elfeledni, hogy hiába teltek el hosszú fejezetek, fizikai értelemben nem sokat jutottunk előre. Mint ahogyan arról is könnyű elfelejtkezni, hogy nem tudjuk a mesélőnk nevét. Sőt, valójában rengeteg más szereplőét sem. És mégis, mindennek dacára működik a varázslat. Mind többet és többet szeretnénk, majd az utolsó oldalakhoz érve rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen mégis haladtunk, hogy az a sok mese, jelentéktelennek tűnő semmiség olyan érzelmi és eszmei értékekkel gyarapított, melyek láthatatlan szellőként messzire sodortak minket a kezdőponttól.

Az Ezer éjszaka tulajdonképpen az Ezeregyéjszaka meséi retellingje. Fiatal hősnőnk, aki egyben mesélőnk is, nővére megmentése érdekében magára vonja a hírhedt uralkodó figyelmét, amikor az falujukba érkezik feleséget keresni. Lo-Melkhiin ugyanis feleséget feleségre fogyaszt, huszonhat esztendős korára már háromszáz nő gyilkosa. Ám létezik egy törvény, miszerint a király nem térhet vissza kétszer ugyanabba a faluba, városba, körzetbe, ahonnan már egyszer szerzett arát. A szerencsétlen kiválasztottra pedig földijei kisistenként tekintenek, malaszttal suttogják nevét, szentélyeket állítanak számára és imádkoznak szelleméhez.
Tizenhat éves mesélőnk mindennek tudatában, a családja és testvére iránti végtelen szeretet eredményeként, eléri, hogy ő legyen a következő. Legnagyobb meglepetésére túléli az első éjszakát. Majd a másodikat, harmadikat és a harmincadikat is. Pusztán azért, mert kamatoztatja mindazt, amit korábbi élete során megtanult.
Olyan hősnő ő, kinek ereje hitében, bölcsességében, okosságában, leleményességében és merészségében rejlik. Eleinte tudatlanul, később tudatosan tartja ébren Lo-Melkhiin figyelmét, a királyét, akiről az a hír járja, hogy egy korábbi vadászata során démon szállta meg.
Kettejük kapcsolata távolról sem mondható romantikusnak. Ezt bizonyos tekintetben sajnálom, ám tökéletesen megértem, hogy a könyv üzenete éppen a női erősség, amihez nem feltétlenül szükséges a szerelem. Azt viszont bánom, hogy romantika ide vagy oda, nem sokat kaptunk a Lo-Melkhiin számára elmeséltekből, mert úgy érthetővé vált volna, miért is hagyja a démon estéről-estére életben a lányt.
Ez az egyetlen dolog, ami miatt nem tudom maximális pontszámmal illetni a regényt, mert különben imádtam. Nagyon tetszett, hogy a látszólag időben és térben, egymástól függetlenül ugráló történetek, mesék, visszaemlékezések önmagukban is izgalmasak, ám egytől-egyig átadnak egy olyan tanulságot, ami a későbbiekben hasznossá vált hősnőnk számára.

E. K. Joshnston mindemellett aprólékos részletességgel kalauzolt körbe az általa megteremtett világban, bemutatta a kultúrát, apró, családi emlékekkel hozta hozzám közelebb szereplőit és mélyítette az egymás közti köteléküket, miközben ott és úgy hagyta a mágiát dolgozni, hogy az kellően valóságos, mégis meseszerű legyen.
De nem csak a világ, hanem a mesélő lány jelleme, karaktere is fejezetről fejezetre épült és fejlődött. Különleges képessége kezdetben halványan pislákoló gyertyalángként szőtte be magát a történetbe, majd apránként egyre nagyobb és nagyobb fényre gyúlva valóságos tábortűzzé erősödött, finoman billentve át a valóság és varázslat közti mérleget.
A keleti kultúra egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebben viseli a természetfelettit, mondhatni természetesebben olvadnak egybe.
Az Ezer éjszaka roppant különleges, lírai hangvételű, lassan csordogáló, látszólag eseménytelen történet, mégis tele van élettel, titkokkal, legendákkal és sötétben elsuttogott mesékkel. Mégsem való mindenkinek. Beállítottság és hangulatfüggő, mennyire tudunk a sorok mögé látni, megélni a csodát és meghallani az üzenetet, melyet át szeretne adni. Nálam betalált, az biztos, és csak remélni tudom, hogy a novella és második rész is érkezik, mely utóbbi jóval a mostani események után játszódik.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: a lány, Lo-Melkhiin, Sziklakezű Firh

Kedvenc jelenet: Sziklakezű Firh és a lány beszélgetése a szobroknál, a lány szövése, valamint a démon fejezetei

Negatívum: mesék hiánya

Borító: 5/2 (borzalmasan ronda szegény)
Sorozat: Ezer éjszaka 1. része, de abszolút önálló kötet

Nyereményjáték

A történetben, akárcsak az Ezeregyéjszaka meséiben fontos szerepet játszanak a mesék, így hát mostani játékunkban is övék lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok néhány mondatnyi bekezdést híres arab mesékből, melyek alapján ki kell találnotok, mi az adott mű címe, majd beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Segítségül annyit elárulunk, mindegyiket megtaláljátok az interneten, legálisan olvasható formátumban.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkezőleg automatikusan újat sorsolunk.

“Azt mesélik - de Alláh jobban tudja, mert kifürkészhetetlen az ő útja -, hogy rég elröppent esztendőkben, letűnt nemzedékek látta ősidőkben, hosszú századok ködében, a sötét múltak ölében Perzsia Khoraszán nevű városában élt két fivér, egy apa-anya gyermekei; egyiknek neve Kászim volt, a másiké Ali Baba. Apjuk már nem élt, a testvérek vita nélkül, emberségben, osztozkodtak békességben a csekélyke örökségen.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

02/19 Kelly & Lupi olvas
02/22 Dreamworld
02/23 Sorok Között
02/25 Deszy könyvajánlója
02/27 Spirit Bliss

Alwyn Hamilton - A homok leánya

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alwyn Hamilton: A homok leánya című regényét, amely A sivatag lázadója sorozat első része. A szerző 2016-ban a Goodreads Choice Awards legjobb debütáló szerzője lett, a regény pedig a Best Young Adult Fantasy and Science Fiction kategória finishébe került. Egy igazán izgalmas, misztikummal átszőtt kaland vár rád Amani mellett ebben a regényben! Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában egy példány kerül kisorsolásra a regényből játékunk megfejtői között.

Alwyn Hamilton: A homok leánya

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618487
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Egy mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó.
Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő.
Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítélt kisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal.
Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.

Saját véleményem:

Kislányként rajongtam az Aladdinért, teljesen megbabonázott a szegény, egyben gazdag világ, a tengernyi homok és a távol-keleti varázslat. Felnőve mit sem csökkent lelkesedésem. Éppen ezért örülök, hogy az arab kultúra egyre nagyobb teret hódít magának a fantasy műfajában, és olyan ősi mesékkel ismertet meg minket, amik nem csupán újak, de lélegzetelállítóak is. Ráadásként pedig önmagában is szuper hangulati alapot szolgáltat a perzselő hőség, a végeláthatatlan homok, akárcsak az ezerszínű, tarka kelmék és az azok takarásában rejtőző, beszélő tekintetű emberek birodalma.
Alwyn Hamilton mindezt előszeretettel alkalmazza is a "minél többet megmutatni" elv alapján, így A homok leányában hangsúlyos szerep jut a környezetnek. A szereplőket körülvevő világ éppoly részletesen rajzolódik ki, mint jellemük.
Nemegyszer éreztem úgy, mintha az én bőröm alá is beitta volna magát a homok, míg máskor ott kuporogtam egy karaván tagjai között és hallgattam évezredes meséiket, mintha csak egy lettem volna közülük. Alwyn Hamilton baromi filmszerűen ír, az általa megalkotott képi világ olyan éles és valósághű, mintha háromdében látná az ember. Jó értelemben vett hatásvadász módon használja ki az arab mitológia elemeit, s sorakoztat fel ijesztő, látványos, vagy éppen lélegzetelállítóan izgalmas jeleneteket. Mi több, a keleti kultúra mellett még egyedi komponensként a western is befigyel. Bizony, jól olvassátok, A homok leánya vérbeli arab western!

Ha most azon töritek a fejeteket, mégis miként fér össze e két világ, elárulom, nagyon is jól. Mit jól? Zseniálisan! Mintha szerves részei lennének egymásnak. Alwyn Hamilton játszi könnyedséggel olvasztotta össze a karavánokkal, dzsinnekkel és mindenféle ősi lényekkel teli sivatagot az azt átszelő gőzmozdonyokkal, bányászélettel és lőpárbajokkal. Észre sem lehet venni, hol kezdődik az egyik, s hol ér véget a másik.
Részben tehát ennek a vegyes kultúrából megalkotott világnak köszönhető a sorozat egyedisége, míg a siker másik felét az erős karakterek és az ő életútjukkal szorosan összefonódó cselekmény adja meg.
A szerzőnek ebben a tekintetben is sikerült maradandót alkotnia régi-új elemek felhasználásával, végtére is a jobb sorsra érdemes, erős hősnők és a titokzatos férfiak bajtársias együttműködése éppúgy megunhatatlan, mint a rejtőzködő lázadóké, akik képesek életüket kockáztatni hazájuk jobbá tételének érdekében.

És hogy miről is szól pontosan a történet? Egy hányattatott sorsú, elárvult lányról, aki egymaga száll szembe a világgal, és próbál meg kitörni a neki szánt sors fogságából.
Amani sokáig kuporgatott pénzét egyetlen esélyre teszi fel, bízva lövész képességében. Minden vágya, hogy a gazdag, és legfőképp szabad városba, Izmanba szökhessen, oda, ahol nagybátyja nem akarja sokadik feleségeként. Csakhogy az estén minden balul sül el, Amani pedig összeismerkedik egy körözött idegennel, aki másnap még nagyobb galibába sodorja. Innentől kezdve a lány és Jin sorsa szorosan összefonódik, tekintve hogy kénytelenek egymás társaságában menekülni.
Ebben az esetben a menekülés az a kulcsszó, ami viszonylag sokáig képezi a cselekmény központi részét. Ugyanis azzal, hogy a szultán emberei látták Amanit Jin társaságában, egyaránt célponttá válnak, s akarva-akaratlanul társakká kovácsolódnak.
Ám kapcsolatuk közel sem ennyire idilli. Hiába vibrál tagadhatatlanul kettejük közt a kémia, adok-kapok játékot folytatnak, és habár mindent elkövetnek, hogy a másiknak keresztbe tegyenek, ha a helyzet úgy hozza, vállt vállnak vetve néznek szembe az eléjük gördülő akadályokkal: legyen szó hatalmas seregről, vonatos üldözésről, egy karavánba való beépülésről, mentési kísérletről vagy félelmetes teremtmények támadásáról.
S miközben Amaniék átélik ezt a sok kalandot, megismertetnek minket tengernyi mesével, legendával és saját világuk történetével, melyekben a mágikus lények éppoly veszélyesek, mint az emberek.
Mindez azonban csak a kezdet, amit egy fordulatokban és látványos akciókban bővelkedő folytatás tesz még tökéletesebbé. Egy olyan, ahol azt hiszed, már mindent tudsz, majd ráébredsz, hogy közel sem.

Boldog vagyok, hogy az évet egy ennyire különleges, egyszersmind erős regénnyel zárhatom. Imádom a tüzes, ami a szívén, az a száján típusú hősnőket, akik egészségesen kezelik a saját és mások élete közti egyensúlyt, és ha kell, igenis a sarkukra állnak vagy önzőn viselkednek. Amani mindezt magában foglalja, míg Jin az én vakmerő Aladdinom.
Egyedül azt sajnálom, hogy Alwyn Hamilton a sorsdöntő ütközeteket lightosabbra vette annál, amire képes lett volna, noha értem, miért. A homok leánya csupán egy felvezető, de ahhoz lehengerlő. Kérem a folytatást!
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán kalandos, látványos, jól felépített fantasy-t olvasni sok-sok mítosszal, melyet az arab western hangulat varázsol még egyedibbé. Ó, és fiúk is bátran próbálkozhatnak vele, kellően unisex, és (számomra fájdalmasan) romantika mentes.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Amani, Jin, Shazad

Kedvenc jelenet: spoileres lenne, úgyhogy lakat a számon, de pl. az a két csók! (az volt az én karácsonyom)

Negatívum: inkább fordítói negatívum, a hanemektől még mindig kikészülök

Borító: 5/5
Sorozat: A sivatag lázadója 1.
Megtetszett? Vidd haza!

Öltözék útmutató

Shemagh: (kefijjey) az egész arab világban ismert és használt kiegészítője a viseletnek. Legtöbbször pamutból készülő, kb. 120x120 cm-es, mintás kendő apró csomózott bojtokkal a szélein. Mintázata sokféle lehet.

khalat: laza, hosszú ujjú, selyemből vagy pamutból készült köntös, mind a férfiak, mind a nők viselik, bár különböző stílusokban. A díszített változata ünnepi ruhaként szolgál. Jól véd a nyári/nappali melegtől és a téli/éjszakai hidegtől.

A regény mitológiai lényei

buraqi: Sivatagi csodaparipa. Ősi Lény, mely szélből és homokból formálódott még a halandók teremtését megelőző időkben. Fáradhatatlan, felfoghatatlanul gyors. Képes hús-vér állattá - vadlóvá - válni, ám amint vassal érintkezik, úgy is marad.

dzsinn: Isten saját tűztestéből, elsőként teremtette az örökéletű lényeket. Vér helyett tűz kering az ereikben. Csak igazat mondhatnak. Minden lény közül a legeszesebbek. Fontos a nevük, aki a birtokába jut, segítséget kérhet tőlük, de éppenséggel le is béníthatja őket.

demdzsik: Dzsinnek és földi asszonyok gyermekei. Különleges ismertetőjeggyel rendelkeznek, mindannyiuknak van valamilyen képessége. Egyesek hamis illúziót tudnak kelteni, míg mások alakváltók, de rengeteg egyéb képesség létezik. Halhatatlanok.

hullarablók: Magas, arctalan alakváltók, akik az emberi húst felfalva annak az alakját veszik fel, akit bekebeleztek. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.

lidércek: Apró termetű, bőregérre hajazó lények, melyek az alvók (vagy sötétben bolyongók) mellkasába vájják fogukat. A félelmek táplálják őket, míg azokat szívják, az egész emberi lelket felélik. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.

rokmadár: Óriási madár, Ősi lény.

Ősi Lények: Az Egyetlen Teremtő Isten földi küldöttei.

Világpusztító: A Föld gyomrából emelkedett ki, fekete óriáskígyót hozva magával, s egykor elnyelte a Napot. Gyermekei a hullarablók

vas: Egyedül a vas tartja távol vagy öli meg az Ősi Lényeket. Halandóvá igézi azt, aki hozzáér.

Nyereményjáték

Sivatagi érdekességeket kaptok feladványként, minden állomáson egy-egy kép szerepel. Egy kis kutatómunkával meg kell fejtenetek, hogy a természeti jelenség melyik országban található. Írjátok be az ország nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

3,6 km hosszú, 1,9 km széles szikla a sivatag közepén, egyedülálló látványosság.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/23 Kelly és Lupi olvas
12/30 Dreamworld
12/31 Deszy könyvajánlója