2018. február 22., csütörtök

E. K. Johnston - Ezer éjszaka



A Menő Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent E. K. Johnston: Ezer éjszaka című regénye. Gyere hát, mese szól. Jön a hely, hol a jó, csoda mindig a pártodon áll. Hol a varázslat ér, oda gyakran betérsz. Csak annyit mondj: Ezer éjszaka vár reám!

E. K. Johnston: Ezer éjszaka

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634034117
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Tóth Patrícia

Fülszöveg:
Megölt háromszáz hajadont, mielőtt a falunkba jött volna, hogy feleséget keressen magának.
Mikor a hatalmas és veszedelmes uralkodó megérkezik a sivatagbeli faluba, hogy magával vigye leendő asszonyát, lesz egy lány, aki kiáll elé, hogy megmentse a nővérét – még azon az áron is, hogy önmagát áldozza fel.
Az uralkodó palotájában a lány a biztos halálra vár.
Ám éjre éj jön, és a lány elbűvöli a királyt a történetével, amely különös mágiát sző kettőjük közé, megelevenítve a lány szavait. Ahogy a történet kanyarog, és színnel telik
meg, a lány varázsa is egyre erősödik. Ám elég erős lesz-e ahhoz, hogy megmentse az életét?

Saját véleményem:
Kedvelem az olyan fantasyket, melyek valamilyen ősi kultúrából építkeznek, és ha az történetesen éppen az arab, csak még boldogabb vagyok.
Sokszor kifejtettem már, mennyire titokzatos, álomszerű és misztikus ez a világ, hogy mennyire megbabonázó a színkavalkádja, túldíszítettsége, gazdagsága vagy hogy mennyire buja és sejtelmes hatást keltenek a különféle ruhák és vékony fátylak, melyek elmaradhatatlan kellékei.  Ezek önmagukban is olyan hangulati elemek, melyeket ha egy szerző megfelelő módon alkalmaz, sok mindenre használhatóak. Például az olvasó figyelmének lekötésére, elterelésére.  E. K. Johnston esetében legalábbis ez az eset áll fenn. 
Az Ezer éjszaka különbözik az általam eddig olvasott keleti történetektől, azoknál jóval eseménytelenebb - mégsem mondható unalmasnak. A szerző egészen kivételes mesemondó. Olyan, akinek szavai mágikus módon életre keltik az olvasottakat. Könnyű elveszni történetében, áhítattal hallgatni a különféle meséket, eszmét cserélni bölcs szkeptikusokkal, beolvadni a fonoda csacsogó asszonyai közé, bebarangolni a palota minden zegét-zugát, és olyan női titkok tudójává válni, melyekről egyetlen férfi sem tudhat. Épp ily' könnyű elfeledni, hogy hiába teltek el hosszú fejezetek, fizikai értelemben nem sokat jutottunk előre. Mint ahogyan arról is könnyű elfelejtkezni, hogy nem tudjuk a mesélőnk nevét. Sőt, valójában rengeteg más szereplőét sem. És mégis, mindennek dacára működik a varázslat. Mind többet és többet szeretnénk, majd az utolsó oldalakhoz érve rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen mégis haladtunk, hogy az a sok mese, jelentéktelennek tűnő semmiség olyan érzelmi és eszmei értékekkel gyarapított, melyek láthatatlan szellőként messzire sodortak minket a kezdőponttól.

Az Ezer éjszaka tulajdonképpen az Ezeregyéjszaka meséi retellingje. Fiatal hősnőnk, aki egyben mesélőnk is, nővére megmentése érdekében magára vonja a hírhedt uralkodó figyelmét, amikor az falujukba érkezik feleséget keresni. Lo-Melkhiin ugyanis feleséget feleségre fogyaszt, huszonhat esztendős korára már háromszáz nő gyilkosa. Ám létezik egy törvény, miszerint a király nem térhet vissza kétszer ugyanabba a faluba, városba, körzetbe, ahonnan már egyszer szerzett arát. A szerencsétlen kiválasztottra pedig földijei kisistenként tekintenek, malaszttal suttogják nevét, szentélyeket állítanak számára és imádkoznak szelleméhez.
Tizenhat éves mesélőnk mindennek tudatában, a családja és testvére iránti végtelen szeretet eredményeként, eléri, hogy ő legyen a következő. Legnagyobb meglepetésére túléli az első éjszakát. Majd a másodikat, harmadikat és a harmincadikat is. Pusztán azért, mert kamatoztatja mindazt, amit korábbi élete során megtanult.
Olyan hősnő ő, kinek ereje hitében, bölcsességében, okosságában, leleményességében és merészségében rejlik. Eleinte tudatlanul, később tudatosan tartja ébren Lo-Melkhiin figyelmét, a királyét, akiről az a hír járja, hogy egy korábbi vadászata során démon szállta meg.
Kettejük kapcsolata távolról sem mondható romantikusnak. Ezt bizonyos tekintetben sajnálom, ám tökéletesen megértem, hogy a könyv üzenete éppen a női erősség, amihez nem feltétlenül szükséges a szerelem. Azt viszont bánom, hogy romantika ide vagy oda, nem sokat kaptunk a Lo-Melkhiin számára elmeséltekből, mert úgy érthetővé vált volna, miért is hagyja a démon estéről-estére életben a lányt.
Ez az egyetlen dolog, ami miatt nem tudom maximális pontszámmal illetni a regényt, mert különben imádtam. Nagyon tetszett, hogy a látszólag időben és térben, egymástól függetlenül ugráló történetek, mesék, visszaemlékezések önmagukban is izgalmasak, ám egytől-egyig átadnak egy olyan tanulságot, ami a későbbiekben hasznossá vált hősnőnk számára.

E. K. Joshnston mindemellett aprólékos részletességgel kalauzolt körbe az általa megteremtett világban, bemutatta a kultúrát, apró, családi emlékekkel hozta hozzám közelebb szereplőit és mélyítette az egymás közti köteléküket, miközben ott és úgy hagyta a mágiát dolgozni, hogy az kellően valóságos, mégis meseszerű legyen.
De nem csak a világ, hanem a mesélő lány jelleme, karaktere is fejezetről fejezetre épült és fejlődött. Különleges képessége kezdetben halványan pislákoló gyertyalángként szőtte be magát a történetbe, majd apránként egyre nagyobb és nagyobb fényre gyúlva valóságos tábortűzzé erősödött, finoman billentve át a valóság és varázslat közti mérleget.
A keleti kultúra egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebben viseli a természetfelettit, mondhatni természetesebben olvadnak egybe.
Az Ezer éjszaka roppant különleges, lírai hangvételű, lassan csordogáló, látszólag eseménytelen történet, mégis tele van élettel, titkokkal, legendákkal és sötétben elsuttogott mesékkel. Mégsem való mindenkinek. Beállítottság és hangulatfüggő, mennyire tudunk a sorok mögé látni, megélni a csodát és meghallani az üzenetet, melyet át szeretne adni. Nálam betalált, az biztos, és csak remélni tudom, hogy a novella és második rész is érkezik, mely utóbbi jóval a mostani események után játszódik.


Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: a lány, Lo-Melkhiin, Sziklakezű Firh
Kedvenc jelenet: Sziklakezű Firh és a lány beszélgetése a szobroknál, a lány szövése, valamint a démon fejezetei
Negatívum: mesék hiánya
Borító: 5/2 (borzalmasan ronda szegény)
Sorozat: Ezer éjszaka 1. része, de abszolút önálló kötet




Nyereményjáték


A történetben, akárcsak az Ezeregyéjszaka meséiben fontos szerepet játszanak a mesék, így hát mostani játékunkban is övék lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok néhány mondatnyi bekezdést híres arab mesékből, melyek alapján ki kell találnotok, mi az adott mű címe, majd beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Segítségül annyit elárulunk, mindegyiket megtaláljátok az interneten, legálisan olvasható formátumban.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkezőleg automatikusan újat sorsolunk.


“Azt mesélik - de Alláh jobban tudja, mert kifürkészhetetlen az ő útja -, hogy rég elröppent esztendőkben, letűnt nemzedékek látta ősidőkben, hosszú századok ködében, a sötét múltak ölében Perzsia Khoraszán nevű városában élt két fivér, egy apa-anya gyermekei; egyiknek neve Kászim volt, a másiké Ali Baba. Apjuk már nem élt, a testvérek vita nélkül, emberségben, osztozkodtak békességben a csekélyke örökségen.”




Nézzetek be a többi állomásra is

02/19 Kelly & Lupi olvas
02/22 Dreamworld
02/23 Sorok Között
02/25 Deszy könyvajánlója
02/27 Spirit Bliss

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése