A Könyvmolyképző jóvoltából megjelent Tara Sivec szókimondó és vicces, Csábítások és csemegék című sorozatának második része.
Claire, Carter és Gavin együtt élik mindennapjaikat, mint egy átlagos család. Carter viszont nagy dologra készül, szeretné megkérni Clare kezét és minden probléma innen indul…
Öt blogger állomásán olvashattok a könyvről és ha játszotok, tiétek lehet akár a három nyereménykönyv egyik példánya!
Tara Sivec: Életek és édességek
Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789633992807
Oldalszám: 272 oldal
Fordító: Farkas János
Fülszöveg:
Carter, Claire és a banda visszatér, és készen állnak, hogy elkezdjék közös életüket. De vajon tényleg készen állnak?
Túl egy pokoli leánybúcsún, pornófüggőségen, zsemle-baseballon és egy elrontott lánykérésen, túl azon, hogy rájönnek, mindkettőjük családja csupa sültbolondból áll, Carter és Claire végül elkezdi megkérdőjelezni a köztük lévő kötelék erősségét.
Vajon a barátaik csak tovább rontják a helyzetet kellemetlen megjegyzéseikkel és kotnyeleskedésükkel, vagy meggyőzik a párt, hogy a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” néha tényleg kezdődhet sörponggal is?
Túl egy pokoli leánybúcsún, pornófüggőségen, zsemle-baseballon és egy elrontott lánykérésen, túl azon, hogy rájönnek, mindkettőjük családja csupa sültbolondból áll, Carter és Claire végül elkezdi megkérdőjelezni a köztük lévő kötelék erősségét.
Vajon a barátaik csak tovább rontják a helyzetet kellemetlen megjegyzéseikkel és kotnyeleskedésükkel, vagy meggyőzik a párt, hogy a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” néha tényleg kezdődhet sörponggal is?
Saját véleményem:
A Csábítások és csemegék tavaly óriási kedvencem lett, és bár nagyjából lezárult, én mégis valami többre vágytam, ami nem csak úgy félbemarad az üzlet közepén, hanem keretbe foglalja Carter és Claire történetét. Arról nem is beszélve, hogy ebből a dilis csapatból egy végtelenített változat sem lehet túl sok. Így hát óriási lelkesedéssel vetettem bele magam az olvasásba.
Nem volt semmiféle elvárásom, azt leszámítva, hogy szeretnék jókat nevetni, és minél több időt eltölteni Gavinékkel. Ezt pedig meg is kaptam. Nem mondom, hogy jobb lett, mint az első rész, mert nem, de az a Tara Sivec-féle varázs tagadhatatlanul megvolt benne. Na, meg elég csak ránézni a - magyar - borítóra, ami végképp nem árul zsákbamacskát. Vidám színek, cukorkák, 4 ever-es szív, és "Egy cukormázas örökkön-örökké" szlogen. Ebből bárki rájöhet, hogy itt egy édes, romantikus befejezésről van szó. Ergo én inkább mondanám ezt egy novellának, mely elvarrja a nyitva maradt szálakat, mint tényleges folytatásnak.
A történet fővonalát a házasság, illetve lánykérés témaköre teszi ki.
Carter és Claire hónapok óta együtt élnek, közösen nevelik fiukat, Gavint, és igyekeznek összecsiszolódni. De ugye nem véletlen az a mondás: lakva ismerszik meg a másik.
Mind a kettejüknek megvannak a maguk rigolyái, szokásai, feladatai, amiket össze kell egyeztetniük. Claire például alig tud aludni Carter horkolásától, és emiatt idegbeteg gyilkossá válik éjjelente.
Carter pedig mindeközben, mit sem sejtve szerelme gyilkos hajlamairól, folyton folyvást keresi a megfelelő alkalmat a nagy kérdés feltételére. Terveket sző, megálmodja és amennyire csak lehet, kivitelezi a pillanatot, de valami, az utolsó másod percekben mindig közbejön.
Carter és Claire párosa továbbra is eszméletlen(ül idióta)! Ha nem bénáznak, akkor éppen totál elbeszélnek egymás mellett, holott mind a ketten ugyanazt akarják, csak túl makacsak vagy félénkek beismerni, és ebből rengeteg vicces szituáció születik. A könyv jelentős részében a könnyeimet törölgetve nevettem rajtuk.
Édesek, nem normálisak, elmebetegek - tehát tökéletesen passzolnak.
De nem pusztán együtt fergetegesek, hanem külön-külön is.
Carternek most kicsit kevesebb saját hang jut, mint előzőleg, ám aggodalomra semmi ok, azért őt sem kell hiányolnunk. Mindössze arról van szó, hogy tényleg a lánykérést tervezgeti állandóan.
Sokszor viszont úgy megsajnáltam. Erején felül minden követ megmozgat azért, hogy a legtökéletesebb módon, helyen és szituációban tehesse fel a nagy kérdést, csakhogy minél jobban akar teljesíteni, annál inkább sablonos és elcsépelt lesz - legalábbis Claire elképzeléseit tekintve. Ami, ha neki nem is, de nekünk, olvasóknak mindenképpen felejthetetlen pillanatokat ígér. És hát mire valók a jóbarátok - Drew és Jim -, ha nem arra hogy bátorítsák? Naná, hogy arra, hogy jól kiröhögjék Cartert! Hülyeségben tehát mindenképp számíthatunk a srácokra. Drew például most is hozza szokásos, szexmániás, szabadszájú, vulgáris formáját, és persze az idióta feliratokkal teli pólói sem maradhatnak el.
Claire viszont több dolog miatt is előtérbe kerül: házasság-, család-, barátok és az üzlet. Így javarészt az ő szemén keresztül követhetjük végig, miként kezeli vagy éli meg ezeket, a jól bevált Claire-féle, szarkasztikus stílusban.
Őszinte leszek: imádom ezt a csajt! Ami a szívén, az a száján, legyen szó bármiről és bárkiről. Soha nem kertel, kimondja, amit gondol a maga nyers valóságában. Őrült, dilis nő, de lehetetlen nem szeretni.
Olyan belső monológokat folytat le, hogy néha úgy kellett a számra tapasztanom a kezemet, nehogy hülyének nézzenek a körülöttem ülők, min vihogok annyira.
Tetszettek az olvasó felé való kiszólásai, a részeg vagy befüvezett randalírozásai, vagy a Carter családja előtti beégései. Igen, jól olvastátok: Carter szülei és nagymamája is színre lép, méghozzá nem is akárhogy!
Mindent egybevetve én rettentően élveztem ezt a részt is. Az Életek és édességek ugyanolyan vicces, szókimondó, vulgáris, és üdítő lett, mint a Csábítások és csemegék. És persze Gavinből sincs hiány!
Ha pedig nem egy tényleges folytatásként, hanem egy kiegészítő novellaként/szórakozásként kezelitek, és elkönyvelitek, hogy ez a színtiszta "Boldogan éltek, míg meg nem"-ről szól, akkor nagy csalódás nem érhet senkit. Nagy csavarok helyett viszont Gavin, Carter, Claire, a barátaik és családjaik garantálják a szórakozást.
Nem volt semmiféle elvárásom, azt leszámítva, hogy szeretnék jókat nevetni, és minél több időt eltölteni Gavinékkel. Ezt pedig meg is kaptam. Nem mondom, hogy jobb lett, mint az első rész, mert nem, de az a Tara Sivec-féle varázs tagadhatatlanul megvolt benne. Na, meg elég csak ránézni a - magyar - borítóra, ami végképp nem árul zsákbamacskát. Vidám színek, cukorkák, 4 ever-es szív, és "Egy cukormázas örökkön-örökké" szlogen. Ebből bárki rájöhet, hogy itt egy édes, romantikus befejezésről van szó. Ergo én inkább mondanám ezt egy novellának, mely elvarrja a nyitva maradt szálakat, mint tényleges folytatásnak.
A történet fővonalát a házasság, illetve lánykérés témaköre teszi ki.
Carter és Claire hónapok óta együtt élnek, közösen nevelik fiukat, Gavint, és igyekeznek összecsiszolódni. De ugye nem véletlen az a mondás: lakva ismerszik meg a másik.
Mind a kettejüknek megvannak a maguk rigolyái, szokásai, feladatai, amiket össze kell egyeztetniük. Claire például alig tud aludni Carter horkolásától, és emiatt idegbeteg gyilkossá válik éjjelente.
Carter pedig mindeközben, mit sem sejtve szerelme gyilkos hajlamairól, folyton folyvást keresi a megfelelő alkalmat a nagy kérdés feltételére. Terveket sző, megálmodja és amennyire csak lehet, kivitelezi a pillanatot, de valami, az utolsó másod percekben mindig közbejön.
Carter és Claire párosa továbbra is eszméletlen(ül idióta)! Ha nem bénáznak, akkor éppen totál elbeszélnek egymás mellett, holott mind a ketten ugyanazt akarják, csak túl makacsak vagy félénkek beismerni, és ebből rengeteg vicces szituáció születik. A könyv jelentős részében a könnyeimet törölgetve nevettem rajtuk.
Édesek, nem normálisak, elmebetegek - tehát tökéletesen passzolnak.
De nem pusztán együtt fergetegesek, hanem külön-külön is.
Carternek most kicsit kevesebb saját hang jut, mint előzőleg, ám aggodalomra semmi ok, azért őt sem kell hiányolnunk. Mindössze arról van szó, hogy tényleg a lánykérést tervezgeti állandóan.
Sokszor viszont úgy megsajnáltam. Erején felül minden követ megmozgat azért, hogy a legtökéletesebb módon, helyen és szituációban tehesse fel a nagy kérdést, csakhogy minél jobban akar teljesíteni, annál inkább sablonos és elcsépelt lesz - legalábbis Claire elképzeléseit tekintve. Ami, ha neki nem is, de nekünk, olvasóknak mindenképpen felejthetetlen pillanatokat ígér. És hát mire valók a jóbarátok - Drew és Jim -, ha nem arra hogy bátorítsák? Naná, hogy arra, hogy jól kiröhögjék Cartert! Hülyeségben tehát mindenképp számíthatunk a srácokra. Drew például most is hozza szokásos, szexmániás, szabadszájú, vulgáris formáját, és persze az idióta feliratokkal teli pólói sem maradhatnak el.
Claire viszont több dolog miatt is előtérbe kerül: házasság-, család-, barátok és az üzlet. Így javarészt az ő szemén keresztül követhetjük végig, miként kezeli vagy éli meg ezeket, a jól bevált Claire-féle, szarkasztikus stílusban.
Őszinte leszek: imádom ezt a csajt! Ami a szívén, az a száján, legyen szó bármiről és bárkiről. Soha nem kertel, kimondja, amit gondol a maga nyers valóságában. Őrült, dilis nő, de lehetetlen nem szeretni.
Olyan belső monológokat folytat le, hogy néha úgy kellett a számra tapasztanom a kezemet, nehogy hülyének nézzenek a körülöttem ülők, min vihogok annyira.
Tetszettek az olvasó felé való kiszólásai, a részeg vagy befüvezett randalírozásai, vagy a Carter családja előtti beégései. Igen, jól olvastátok: Carter szülei és nagymamája is színre lép, méghozzá nem is akárhogy!
Mindent egybevetve én rettentően élveztem ezt a részt is. Az Életek és édességek ugyanolyan vicces, szókimondó, vulgáris, és üdítő lett, mint a Csábítások és csemegék. És persze Gavinből sincs hiány!
Ha pedig nem egy tényleges folytatásként, hanem egy kiegészítő novellaként/szórakozásként kezelitek, és elkönyvelitek, hogy ez a színtiszta "Boldogan éltek, míg meg nem"-ről szól, akkor nagy csalódás nem érhet senkit. Nagy csavarok helyett viszont Gavin, Carter, Claire, a barátaik és családjaik garantálják a szórakozást.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Claire, Carter, Drew, Liz, Jenny, Jim, Gavin, Rachel
Kedvenc jelenet: a lánybúcsúztatón történtek és a következményei
Negatívum: Nyúl Úrfit hiányoltam
Borító: 5/4
Kedvcsináló idézetek
"Tehetetlen dühömben már a matracot ütöttem-rúgtam, miközben némán sikoltozva szidtam a faszszopó horkolókat, akik nincsenek tekintettel azokra, akik halkan alszanak, és letéptem róla a takarót, és az arcába csaptam a párnájával, amit a feje alól ráncigáltam ki, miközben befogtam az orrát.
Ne ítélkezzetek felettem, oké? Én nem tudok rendesen aludni!
És különben is, épp csak addig fogtam be az orrát, amíg nem kezdett fuldokolni a saját nyálában. Mihelyt meg tudott szólalni, részletesen elmesélte az álmát, amiben azt hitte, meg fog fulladni, és miközben fuldoklott, rájött, hogy lefekvés előtt elfelejtette mondani, mennyire szeret. Igen, volt bűntudatom. És igen, azzal tettem jóvá, hogy szexeltem vele hajnali ötkor, és nem, nem vallottam be, hogy én akartam megölni álmában.
Kellenek titkok is egy párkapcsolatban."
"Lenyeltem a hatalmas falat sütit, és próbáltam nem arra gondolni, ahogy az lábakat növeszt, és egyenesen a seggemhez rohan, miközben vajtól csillogó lábnyomokat hagy a csípőmön maga után."
"Nagyon is romantikus vagyok.
Épp ma reggel hagytam Carternek (aki még aludt) egy dobozzal a kedvenc sütijéből a gombóccá gyúrt párnája mellett: fehér csokiba mártott összetört burgonyachipseket és karamellával megszórt pereceket. Úgy gondoltam, ez majd felkészíti őt arra az üzenetre, amit a doboz mellett hagytam neki, és amiben azt írtam, hogy ha még egyszer felhajtva hagyja a vécéülőkét é a seggem akaratom ellenére fürdőben részesül reggel hatkor, pillanatragasztót kenek a makkjára, amíg alszik. Még néhány X-szel és O-val is kiegészítettem az aláírásomat.
Ki mondta, hogy a romantika halott?"
"- Erről jut eszembe. Van valamim a számodra - mondta, azzal elvette a vállamról a karját és a hátára fordult, hogy benyúlhasson a farmerja zsebébe.
- Azt akarod mondani, hogy egy ajándék van a nadrágodban a számomra? Mert meg kell, hogy mondjam, buliztam már jó néhányszor a nadrágodban. Legutóbb majdnem agyrázkódást is kaptam.
Carter mélyebbre nyúlt a zsebében, és méltatlankodva nézett rám.
- nem az én hibám, hogy felkészületlenül ért, hogy le akartál pippantani út közben. Azt hittem, nem érzed jól magad, és csak le akarod hajtani a fejedet az ölembe. Amikor egy férfi hímvesszője hírtelen felbukkan a mozgó autóban szombat este, akkor BIZTOS, hogy történnek bizonyos akaratlan csípőmozdulatok."
"Carter hozott nekem füldugókat! TÉNYLEG szeret!"
"Beszélnem kellett a fiamnak a madarakról és a méhekről, itt az autóban, apám felé menet. Eleve nem értem azt a kifejezést, hogy ,,a madarak és a méhek". Mégis, hogy taníthatná ez meg a gyereket arra, hogy mi a szex? Mikor látsz olyat, hogy egy szürke galamb meghúz egy fehéret, vagy, hogy egy házi méh berakja egy poszméhnek? Jobb lenne, ha inkább azt mondanák ,, a marhák és a lovak". Pont valamelyik nap hajtottunk el egy állattartó telep mellett, és az egyik marha épp a másikon ügyködött, amikor Gavin így szólt:
- Jaj, de cukik, nézd, anya! Az egyik tehén megölelte a másikat!"
"- Nem akarsz kimenni a WC-be? - kérdezte Carter felvont szemöldökkel.
- Nem, most nem kell pisilnem - feleltem, és felé hajoltam, hogy újra megcsókolhassam.
Olyan fincsi volt, mint a bor, a napfény és a kiscicák.
-Nem úgy értem, hogy WC-zni menjünk a WC-be. Azért menjünk, hogy berakhassam neked - mondta nevetve és horkantgatva.
- Te olyan romantikus vagy. Mondd még egyszer! - feleltem, nagy szempilla-rebegtetés közepette.
carter a vállam fölött a többiekre pillantott, aztán vissza rám.
- Komolyan mondom. Senki nem figyel. Simán kiosonhatnánk a WC-be, senki nem venne észre minket. Gyors leszek.
- Aha, tényleg, folytasd csak! Ez annyira izgató - feleltem monoton hangon."
Ne ítélkezzetek felettem, oké? Én nem tudok rendesen aludni!
És különben is, épp csak addig fogtam be az orrát, amíg nem kezdett fuldokolni a saját nyálában. Mihelyt meg tudott szólalni, részletesen elmesélte az álmát, amiben azt hitte, meg fog fulladni, és miközben fuldoklott, rájött, hogy lefekvés előtt elfelejtette mondani, mennyire szeret. Igen, volt bűntudatom. És igen, azzal tettem jóvá, hogy szexeltem vele hajnali ötkor, és nem, nem vallottam be, hogy én akartam megölni álmában.
Kellenek titkok is egy párkapcsolatban."
"Lenyeltem a hatalmas falat sütit, és próbáltam nem arra gondolni, ahogy az lábakat növeszt, és egyenesen a seggemhez rohan, miközben vajtól csillogó lábnyomokat hagy a csípőmön maga után."
"Nagyon is romantikus vagyok.
Épp ma reggel hagytam Carternek (aki még aludt) egy dobozzal a kedvenc sütijéből a gombóccá gyúrt párnája mellett: fehér csokiba mártott összetört burgonyachipseket és karamellával megszórt pereceket. Úgy gondoltam, ez majd felkészíti őt arra az üzenetre, amit a doboz mellett hagytam neki, és amiben azt írtam, hogy ha még egyszer felhajtva hagyja a vécéülőkét é a seggem akaratom ellenére fürdőben részesül reggel hatkor, pillanatragasztót kenek a makkjára, amíg alszik. Még néhány X-szel és O-val is kiegészítettem az aláírásomat.
Ki mondta, hogy a romantika halott?"
"- Erről jut eszembe. Van valamim a számodra - mondta, azzal elvette a vállamról a karját és a hátára fordult, hogy benyúlhasson a farmerja zsebébe.
- Azt akarod mondani, hogy egy ajándék van a nadrágodban a számomra? Mert meg kell, hogy mondjam, buliztam már jó néhányszor a nadrágodban. Legutóbb majdnem agyrázkódást is kaptam.
Carter mélyebbre nyúlt a zsebében, és méltatlankodva nézett rám.
- nem az én hibám, hogy felkészületlenül ért, hogy le akartál pippantani út közben. Azt hittem, nem érzed jól magad, és csak le akarod hajtani a fejedet az ölembe. Amikor egy férfi hímvesszője hírtelen felbukkan a mozgó autóban szombat este, akkor BIZTOS, hogy történnek bizonyos akaratlan csípőmozdulatok."
"Carter hozott nekem füldugókat! TÉNYLEG szeret!"
"Beszélnem kellett a fiamnak a madarakról és a méhekről, itt az autóban, apám felé menet. Eleve nem értem azt a kifejezést, hogy ,,a madarak és a méhek". Mégis, hogy taníthatná ez meg a gyereket arra, hogy mi a szex? Mikor látsz olyat, hogy egy szürke galamb meghúz egy fehéret, vagy, hogy egy házi méh berakja egy poszméhnek? Jobb lenne, ha inkább azt mondanák ,, a marhák és a lovak". Pont valamelyik nap hajtottunk el egy állattartó telep mellett, és az egyik marha épp a másikon ügyködött, amikor Gavin így szólt:
- Jaj, de cukik, nézd, anya! Az egyik tehén megölelte a másikat!"
"- Nem akarsz kimenni a WC-be? - kérdezte Carter felvont szemöldökkel.
- Nem, most nem kell pisilnem - feleltem, és felé hajoltam, hogy újra megcsókolhassam.
Olyan fincsi volt, mint a bor, a napfény és a kiscicák.
-Nem úgy értem, hogy WC-zni menjünk a WC-be. Azért menjünk, hogy berakhassam neked - mondta nevetve és horkantgatva.
- Te olyan romantikus vagy. Mondd még egyszer! - feleltem, nagy szempilla-rebegtetés közepette.
carter a vállam fölött a többiekre pillantott, aztán vissza rám.
- Komolyan mondom. Senki nem figyel. Simán kiosonhatnánk a WC-be, senki nem venne észre minket. Gyors leszek.
- Aha, tényleg, folytasd csak! Ez annyira izgató - feleltem monoton hangon."
Nyereményjáték
A kötetben Carter és Claire saját maguk módján szeretnék a másik tudomására hozni, milyen jó lenne, ha a másik igent mondana. A mostani nyereményjáték is ezen alapszik, olyan könyveket kell megtalálnotok borítók alapján, amelyekben a főszereplők összeházasodnak.
Ez nem ennyire egyszerű, csak egy részletet láttok a borítóból és azt adjuk meg, ki az írónő.
Kis segítség: Minden esetben a magyar borítóról találtok részletet.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Ez nem ennyire egyszerű, csak egy részletet láttok a borítóból és azt adjuk meg, ki az írónő.
Kis segítség: Minden esetben a magyar borítóról találtok részletet.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Író: Stephenie Meyer
Nézzetek be a többi állomásra is
04/19 Insane Life
04/21 Bibliotheca Fummie
04/23 Deszy könyvajánlója
04/25 Kristina blogja
04/27 Dreamworld