Somaiya Daud - A tökéletes hasonmás

A Maxim kiadó jóvoltából megjelent Somaiya Daud Mirage - A tökéletes hasonmás c. regénye, mely a Mirage sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja Amani küzdelmekkel teli kalandját, mely során nem kisebb feladat vár rá, minthogy a mindenki által gyűlölt, kegyetlenségéről híres félvath hercegnő bőrébe bújjon.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a Mirage sokszínű világát, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát!

Somaiya Daud: Mirage - A tökéletes hasonmás

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789634990451
Oldalszám: 336 oldal
Fordító: Abrudán Katalin

Fülszöveg:

A kegyetlen vath hódítók által uralt világban élő, tizennyolc éves Amani igazi álmodozó. Azon mereng, hogy milyen volt az élet a megszállás előtt, arról ábrándozik, hogy milyen lenne egyszer végre az általa annyira csodált, régi, híres költőkhöz hasonlóan komolyan nekilátni a versírásnak, és várja, hogy egyszer isteni jel érkezik hozzá Dihyától, hogy kalandokban lesz része és világot lát.
Ám a kaland egészen váratlan formában jelentkezik. Az elnyomó hatalom fegyveresei elrabolják, és titokban a királyi palotába viszik, ahol megdöbbenve fedezi fel, hogy a megtévesztésig hasonlít a kegyetlen félvath hercegnőhöz, Maramhoz. A legyőzöttek körében Maram oly erős gyűlöletet váltott ki, hogy hasonmásra van szüksége, aki a nyilvános közszereplések alkalmával fellép, és akár a halált is vállalja helyette.
Amani tehát ebbe az új szerepbe kényszerül, és a veszélyek ellenére is lenyűgözi a palota szépsége, de még annál is jobban elbűvöli a hercegnő vőlegénye, Idris herceg. Ám a királyi udvar ragyogása mögött durva erőszak és félelem húzódik. Ha Amani még valaha is látni szeretné a családját, akkor tökéletesen kell alakítania a hercegnő szerepében... egyetlen rossz mozdulat is a halálát jelentheti.

Saját véleményem:

A puszta véletlennek köszönhetően akadtam rá a Mirage-ra, ami fülszövegének, valamint Sabaa Tahir ajánlásának köszönhetően egyből fel is keltette az érdeklődésemet. Ráadásul pont jókor, mert éppen valami arab fantasy-re vágytam.
A leírás egy sci-fi elemekkel átitatott, marokkói kultúrán alapú fantasy-t ígért, némi kegyetlenséggel és szerepcserével a főszerepben. Ez önmagában baromi izgalmasan hangzik, és tulajdonképpen az egész történet tele van jobbnál jobb ötletekkel.

A regény főszereplője az éppen nagykorúvá váló Amani, aki családjával egy elnyomott kis bolygón éldegél viszonylagos szegénységben. Ám boldogságának hamarosan vége szakad, amikor is faluját udvari droidok lepik el, s nővé avatási ceremóniájáról a palotába ráncigálják, ahol meghökkenve találja szembe magát a rá megtévesztésig hasonlító, kegyetlen hercegnővel, Marammal.
Amanit a leendő királynő helyetteséül szánják, mintegy biztonsági háló gyanánt, Maram helyett neki kell megjelennie a nyilvános eseményeken, találkozókon. A feladat életveszélyes, hasonmása ugyanis nem örvend közszeretetnek, ám a kiképzése még jövőbeli sorsánál is rosszabb. Megkorbácsolják, megfosztják tetoválásaitól, és mindattól, ami önmagává teszi. Az egyszerű parasztlánynak hajszálpontosan el kell sajátítania hasonmása viselkedését, s olyan megvetéssel kell tekintenie a világra, hogy a királytól kezdve vőlegényéig, mindenki elhiggye róla, ő Maram. Egyetlen hiba az életébe kerülhet. Ám Amani minél jobban belesimul szerepébe, annál több titkot fedez fel: Maram vőlegényéről, Idrisről, a felkelőkről, történelmükről és magáról, a hercegnőről is.

Somaiya Daud érzékletes leírásai gondoskodnak arról, hogy az olvasó elvarázsolódva falja a lapokat. Szebbnél-szebb környezeti és hangulati bemutatók teremtik meg a marokkói életérzést a maga tradicionális és modern valójában. Már-már tapintani lehet ujjaink közt a kelmék finomabbnál-finomabb anyagát, látni a termek és ékszerek díszességét, vagy éppen hallani a kerti szökőkút csobogását és Idris hangszerjátékát. De épp így említhetném a bálokat, hivatalos eseményeket, netán az udvari élet pezsgő kavalkádját is. A szerző tényleg mindent elkövet vizuális kényeztetésünkért. Ez pedig hatalmas húzóerőt jelent, jócskán kiegyensúlyozza mindazt, amit a történet további része nem képes megtenni.
Sajnos a regény közel sem tökéletes, millió sebből vérzik. A nagyobb gond mégis az, hogy teljes egészében hiányzik a főszál, valami, ami célt és értelmet adhatna a sztorinak. Közel kétszáz oldalig még csak nem is sejteni, mi az író célja, merre szeretné gördíteni az eseményeket... A másik probléma, hogy amikor valami potenciálisan számításba jöhető cselekmény kezdene testet ölteni, hirtelen és döbbenetes természetességgel szökellnek át rajta a szereplők, mígnem semmi súlya nem marad, hiába jön szóba egy felkelés, melynek  Amani lehetne a kulcsfigurája, vagy egy tiltott szerelem. Mindennek ráadásul áldozatául esik a főszereplő hölgyemény is, aki eleinte még izgalmas, majd egyre inkább kifakul, és egyszerű narrátorrá lényegül.
Ám hiába a megannyi buktató, bevallom, egy percig se tudtam letenni a könyvet. Érzelmileg rendkívül erős, főleg vallás, romantika és  hasonmás fronton.

Nem fogok hazudni, a szerelmi szál instantabb nem is lehetne, mégis... Somaiya Daud rettentő intenzív érzelmeket generál szereplői között, melyeket átitat a kétségbeesés, valamint a tiltottságból és múltból fakadó kilátástalanság. De még ennél is lenyűgözőbb Maram és Amani viszonya, az, ahogyan a kegyetlen hercegnőről hagymaként hullanak le a rétegek, és egy végtelenül illékony kapcsolatba lép az egyszerű parasztlánnyal. Maram magasan a legjobb karakter az egész történetben, nem csupán kidolgozott, valós figura, de a kezdet és vég között is gyönyörű ívet ír le a fejlődése.
Mindent összevetve, én szerettem a Mirage-t. A hangulat és az érzelmek kellő mértékben kárpótoltak az egyéb fronton jelentkező hiányosságok miatt. Kíváncsian várom, milyen folytatást ígér a szívszorító befejezés.
Tömören: a Mirage egy keleti kultúrába ágyazott, Párválasztó és Az éhezők viadala jegyeket tartalmazó regény, mely erős érzelmekkel és hangulattal operál.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc szereplő: Maram

Kedvenc jelenet: Maram és Amani közös jelenetei

Negatívum: hiányzik a főcselekmény

Borító: 5/4
Sorozat: Mirage #1

Térkép

Nyereményjáték

A regény során a történet főszereplőjének, Amaninak a hercegnő bőrébe kell bújnia. Mostani játékunk alkalmával tehát olyan filmeket és könyveket keresünk, melyeknek középpontjában a szerepcsere áll. Minden állomáson találtok egy rövid ismertetőt, mely alapján ki kell találnotok a mű címét, majd ha megvan, beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

"Egy fülledt éjszaka Edward Alcott enged a kísértésnek, és a sötét kertben megcsókolja Lady Julia Kenney-t, aki később nőül megy az ő ikertestvéréhez, Greyling grófjához. Aztán szörnyű tragédia történik, és Edward ígéretet tesz haldokló fivérének: úgy fog tenni, mintha ő lenne Greyling grófja, míg várandós sógornője világra nem hozza elsőszülött gyermekét."

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/19 Dreamworld
07/21 Deszy könyvajánlója
07/23 Sorok között
07/25 Kelly & Lupi olvas

Emily R. King - A századik királyné

A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Emily R. King A századik királyné c. regénye, mely az azonos című sorozat első része. A Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Kalinda rejtélyekkel és izgalmakkal átszőtt kalandját. Tartsatok velünk, legyetek részesei hősnőnk lenyűgöző világának, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény három példányának egyikét.

Emily R. King: A századik királyné

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789634990406
Oldalszám: 352 oldal
Fordító: Robin Edina

Fülszöveg:

A Nővérek árva neveltjeként a tizennyolc éves Kalindára csupán a visszavonult, imádsággal töltendő jövő vár. Gyakori lázas rohamai miatt még szolgálói pozícióra is aligha számíthat, egy kurtizán vagy feleség élete pedig teljességgel elérhetetlen számára. Egyetlen álma, hogy a Nővérek hegyi templomának békéjében folytathassa az életét.
A zsarnok Tarek rádzsa váratlan látogatása azonban felforgatja Kalinda életét. Néhány óra leforgása alatt megfosztják otthona nyugalmától, kénytelen nekivágni egy sivatagi útnak, majd parancsot kap, hogy fegyverrel vívja ki méltó helyét a rádzsa kilencvenkilenc felesége és számtalan ágyasa között. Kilátástalan helyzetében csupán testőre, a sztoikusan komoly, de kedves Naik Deven kapitány társasága nyújt számára némi vigasztalást.
A halálig vívott harci játékok fenyegetése és Deven iránti egyre növekvő vonzalma súlyos veszélybe sodorja Kalindát, akinek egyetlen reménye maradt a menekülésre – és ez a remény a saját testében lakozó, rejtélyes és tiltott erőben rejlik.

Saját véleményem:

Kedvenc bookstagrammerem képeit böngészve akadtam rá Emily R. King sorozatára, mely első látásra levett a lábamról; természetesen egyből rá is vetettem magam, amint megjelent magyarul. És milyen jól tettem! A káprázatos borító valami egészen elképesztően ütős történetet rejt, olyat, mely viharos sebességgel rántott ki az immár hosszú hónapok óta tartó olvasási válságomból.

"Ugyan hol a határ az istenek és a saját szabad akaratunk között?"

A szerző az indiai és arab kultúrát, valamint a sumér istenségeken alapuló hitvilágot egybeolvasztva, egy egészen új világot épített fel, olyat, melyben épp úgy megjelenik a római gladiátor harcok barbársága, mint a tibeti papok spiritualitása. A századik királynéban kiemelkedő szerep jut vallásnak, véres harcoknak és udvari intrikáknak, melyekhez kellően sejtelmes hátteret szolgáltat a keleties hangulat. Elsőre talán meglepően hangzik, mégis nagyon jól működik ez a fajta olvasztótégely, melyben kultúrák, vallások és történelem keveredik nem kevés fantáziával.

Főszereplőnk, Kalinda (vagy ahogy a barátai hívják: Kali) a Nővérek árva neveltjeként éldegél egy távoli, elszigetelt zárdában, ahol a lányokat egyaránt képezik fizikálisan, szellemileg és spirituálisan. Kali viszont épp csak elkezdi harcművészeti tanulmányait, azok után, hogy éveken át betegeskedett, amikor is  megérkezik Tarek rádzsa, hogy Igényt formáljon egy új ágyasra és a századik - egyben utolsó - ránijára (feleségére). A lány forrófejűségével akaratán kívül is felhívja magára a rádzsa figyelmét, olyannyira, hogy csakhamar a palotában tartó kocsin találja magát, mint viradzsi (menyasszony). Az odavezető út során gyengéd érzelmeket kezd táplálni az őt kísérő kapitány - későbbi testőre - után, ám a lassan szárba szökkenő, tiltott szerelem csupán egy az őt fenyegető veszedelmek hosszú sorában. A palotában olyan titkokra kell rájönnie, melyek összefüggésben állnak származásával, képességével, valamint az őt megtámadó bhutákkal (akik a rádzsával folytatnak háborút), miközben ágyasok és feleségek udvari intrikáival szembesül, nem is beszélve legnagyobb próbatételéről: viradzsiként részt kell vennie egy küzdelmen, melyen meg kell védenie trónját, rangját, és a legfontosabbat, az életét.

Történésekből tehát nincs hiány, a cselekmény kellően feszített tempójú, ahhoz, hogy az olvasónak ne legyen ideje unatkozni. Fejezetről fejezetre újabb és újabb fordulatok követik egymást, melyek sokszor egészen új megvilágításba helyezik a korábbiakat.
Mindehhez Kalinda ideális narrátorként szolgál. Talpraesett, tüzes, ugyanakkor esendő karakter, aki eme kettősség mezsgyéjén egyensúlyozva megfelelően prezentálja az emberi (szerethető) hőst. Könnyű vele azonosulni, s vele együtt rácsodálkozni és megtapasztalni az új világot.

A századik királyné az egyik legjobb történet, amit valaha olvastam! Egyszerűen imádtam minden sorát! Elvarázsolt az arab világ színessége-sejtelmessége, az indiai és sumer hitvilág spiritualitása, mely úgy idomult a fantasy vonalhoz, mintha mindig is onnan eredt volna; miközben élvezettel lubickoltam a bhuták utáni nyomozás izgalmaiban, és borzongással vegyes lelkesedéssel szemléltem a sok kegyetlenséget. Tetszett, hogy a szerző nem félt kegyetlenkedni, brutalitást és lélekfacsaró kihívásokat csempészni a művébe. Sokszor úgy éreztem, mintha Kalinda a Homokkígyókkal teli Dorne-ba csöppent volna.Ha tehát szeretitek az izgalmakkal, fordulatokkal és rejtélyekkel teli fantasy-ket, csak ajánlani tudom. Olvassátok!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Kalinda, Deven, Brak, Jaya

Kedvenc jelenet: az első betűtől az utolsóig kedvenc

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: A századik királyné #1

Nyereményjáték

Mostani játékunk során az erős hősnőké, valamint az arab kultúráé lesz a főszerep. Minden állomáson találtok egy betűhalmazt, melynek elemeit helyes sorrendbe rakva, egy regény címét kapjátok meg. A feladatotok az, hogy a cím alapján kitaláljátok a történet hősnőjének nevét (ha van), és azt beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

szárapódaynnuzs

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/10 Sorok között
06/11 Kelly és Lupi olvas
06/13 Könyv és más
06/15 Nem félünk a könyvektől
06/30 Deszy könyvajánlója
06/21 Dreamworld

E. K. Johnston - Ezer éjszaka

A Menő Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent E. K. Johnston: Ezer éjszaka című regénye. Gyere hát, mese szól. Jön a hely, hol a jó, csoda mindig a pártodon áll. Hol a varázslat ér, oda gyakran betérsz. Csak annyit mondj: Ezer éjszaka vár reám!

E. K. Johnston: Ezer éjszaka

Kiadó: Menő Könyvek
ISBN: 9789634034117
Oldalszám: 304 oldal
Fordító: Tóth Patrícia

Fülszöveg:

Megölt háromszáz hajadont, mielőtt a falunkba jött volna, hogy feleséget keressen magának.
Mikor a hatalmas és veszedelmes uralkodó megérkezik a sivatagbeli faluba, hogy magával vigye leendő asszonyát, lesz egy lány, aki kiáll elé, hogy megmentse a nővérét – még azon az áron is, hogy önmagát áldozza fel.
Az uralkodó palotájában a lány a biztos halálra vár.
Ám éjre éj jön, és a lány elbűvöli a királyt a történetével, amely különös mágiát sző kettőjük közé, megelevenítve a lány szavait. Ahogy a történet kanyarog, és színnel telik
meg, a lány varázsa is egyre erősödik. Ám elég erős lesz-e ahhoz, hogy megmentse az életét?

Saját véleményem:

Kedvelem az olyan fantasyket, melyek valamilyen ősi kultúrából építkeznek, és ha az történetesen éppen az arab, csak még boldogabb vagyok.
Sokszor kifejtettem már, mennyire titokzatos, álomszerű és misztikus ez a világ, hogy mennyire megbabonázó a színkavalkádja, túldíszítettsége, gazdagsága vagy hogy mennyire buja és sejtelmes hatást keltenek a különféle ruhák és vékony fátylak, melyek elmaradhatatlan kellékei.  Ezek önmagukban is olyan hangulati elemek, melyeket ha egy szerző megfelelő módon alkalmaz, sok mindenre használhatóak. Például az olvasó figyelmének lekötésére, elterelésére.  E. K. Johnston esetében legalábbis ez az eset áll fenn. 
Az Ezer éjszaka különbözik az általam eddig olvasott keleti történetektől, azoknál jóval eseménytelenebb - mégsem mondható unalmasnak. A szerző egészen kivételes mesemondó. Olyan, akinek szavai mágikus módon életre keltik az olvasottakat. Könnyű elveszni történetében, áhítattal hallgatni a különféle meséket, eszmét cserélni bölcs szkeptikusokkal, beolvadni a fonoda csacsogó asszonyai közé, bebarangolni a palota minden zegét-zugát, és olyan női titkok tudójává válni, melyekről egyetlen férfi sem tudhat. Épp ily' könnyű elfeledni, hogy hiába teltek el hosszú fejezetek, fizikai értelemben nem sokat jutottunk előre. Mint ahogyan arról is könnyű elfelejtkezni, hogy nem tudjuk a mesélőnk nevét. Sőt, valójában rengeteg más szereplőét sem. És mégis, mindennek dacára működik a varázslat. Mind többet és többet szeretnénk, majd az utolsó oldalakhoz érve rádöbbenünk, hogy tulajdonképpen mégis haladtunk, hogy az a sok mese, jelentéktelennek tűnő semmiség olyan érzelmi és eszmei értékekkel gyarapított, melyek láthatatlan szellőként messzire sodortak minket a kezdőponttól.

Az Ezer éjszaka tulajdonképpen az Ezeregyéjszaka meséi retellingje. Fiatal hősnőnk, aki egyben mesélőnk is, nővére megmentése érdekében magára vonja a hírhedt uralkodó figyelmét, amikor az falujukba érkezik feleséget keresni. Lo-Melkhiin ugyanis feleséget feleségre fogyaszt, huszonhat esztendős korára már háromszáz nő gyilkosa. Ám létezik egy törvény, miszerint a király nem térhet vissza kétszer ugyanabba a faluba, városba, körzetbe, ahonnan már egyszer szerzett arát. A szerencsétlen kiválasztottra pedig földijei kisistenként tekintenek, malaszttal suttogják nevét, szentélyeket állítanak számára és imádkoznak szelleméhez.
Tizenhat éves mesélőnk mindennek tudatában, a családja és testvére iránti végtelen szeretet eredményeként, eléri, hogy ő legyen a következő. Legnagyobb meglepetésére túléli az első éjszakát. Majd a másodikat, harmadikat és a harmincadikat is. Pusztán azért, mert kamatoztatja mindazt, amit korábbi élete során megtanult.
Olyan hősnő ő, kinek ereje hitében, bölcsességében, okosságában, leleményességében és merészségében rejlik. Eleinte tudatlanul, később tudatosan tartja ébren Lo-Melkhiin figyelmét, a királyét, akiről az a hír járja, hogy egy korábbi vadászata során démon szállta meg.
Kettejük kapcsolata távolról sem mondható romantikusnak. Ezt bizonyos tekintetben sajnálom, ám tökéletesen megértem, hogy a könyv üzenete éppen a női erősség, amihez nem feltétlenül szükséges a szerelem. Azt viszont bánom, hogy romantika ide vagy oda, nem sokat kaptunk a Lo-Melkhiin számára elmeséltekből, mert úgy érthetővé vált volna, miért is hagyja a démon estéről-estére életben a lányt.
Ez az egyetlen dolog, ami miatt nem tudom maximális pontszámmal illetni a regényt, mert különben imádtam. Nagyon tetszett, hogy a látszólag időben és térben, egymástól függetlenül ugráló történetek, mesék, visszaemlékezések önmagukban is izgalmasak, ám egytől-egyig átadnak egy olyan tanulságot, ami a későbbiekben hasznossá vált hősnőnk számára.

E. K. Joshnston mindemellett aprólékos részletességgel kalauzolt körbe az általa megteremtett világban, bemutatta a kultúrát, apró, családi emlékekkel hozta hozzám közelebb szereplőit és mélyítette az egymás közti köteléküket, miközben ott és úgy hagyta a mágiát dolgozni, hogy az kellően valóságos, mégis meseszerű legyen.
De nem csak a világ, hanem a mesélő lány jelleme, karaktere is fejezetről fejezetre épült és fejlődött. Különleges képessége kezdetben halványan pislákoló gyertyalángként szőtte be magát a történetbe, majd apránként egyre nagyobb és nagyobb fényre gyúlva valóságos tábortűzzé erősödött, finoman billentve át a valóság és varázslat közti mérleget.
A keleti kultúra egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebben viseli a természetfelettit, mondhatni természetesebben olvadnak egybe.
Az Ezer éjszaka roppant különleges, lírai hangvételű, lassan csordogáló, látszólag eseménytelen történet, mégis tele van élettel, titkokkal, legendákkal és sötétben elsuttogott mesékkel. Mégsem való mindenkinek. Beállítottság és hangulatfüggő, mennyire tudunk a sorok mögé látni, megélni a csodát és meghallani az üzenetet, melyet át szeretne adni. Nálam betalált, az biztos, és csak remélni tudom, hogy a novella és második rész is érkezik, mely utóbbi jóval a mostani események után játszódik.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: a lány, Lo-Melkhiin, Sziklakezű Firh

Kedvenc jelenet: Sziklakezű Firh és a lány beszélgetése a szobroknál, a lány szövése, valamint a démon fejezetei

Negatívum: mesék hiánya

Borító: 5/2 (borzalmasan ronda szegény)
Sorozat: Ezer éjszaka 1. része, de abszolút önálló kötet

Nyereményjáték

A történetben, akárcsak az Ezeregyéjszaka meséiben fontos szerepet játszanak a mesék, így hát mostani játékunkban is övék lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok néhány mondatnyi bekezdést híres arab mesékből, melyek alapján ki kell találnotok, mi az adott mű címe, majd beírni a rafflecopter megfelelő mezőjébe. Segítségül annyit elárulunk, mindegyiket megtaláljátok az interneten, legálisan olvasható formátumban.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkezőleg automatikusan újat sorsolunk.

“Azt mesélik - de Alláh jobban tudja, mert kifürkészhetetlen az ő útja -, hogy rég elröppent esztendőkben, letűnt nemzedékek látta ősidőkben, hosszú századok ködében, a sötét múltak ölében Perzsia Khoraszán nevű városában élt két fivér, egy apa-anya gyermekei; egyiknek neve Kászim volt, a másiké Ali Baba. Apjuk már nem élt, a testvérek vita nélkül, emberségben, osztozkodtak békességben a csekélyke örökségen.”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

02/19 Kelly & Lupi olvas
02/22 Dreamworld
02/23 Sorok Között
02/25 Deszy könyvajánlója
02/27 Spirit Bliss

Alwyn Hamilton - A homok leánya

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alwyn Hamilton: A homok leánya című regényét, amely A sivatag lázadója sorozat első része. A szerző 2016-ban a Goodreads Choice Awards legjobb debütáló szerzője lett, a regény pedig a Best Young Adult Fantasy and Science Fiction kategória finishébe került. Egy igazán izgalmas, misztikummal átszőtt kaland vár rád Amani mellett ebben a regényben! Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában egy példány kerül kisorsolásra a regényből játékunk megfejtői között.

Alwyn Hamilton: A homok leánya

Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618487
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Béresi Csilla

Fülszöveg:
Egy mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó.
Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő.
Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítélt kisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal.
Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.

Saját véleményem:

Kislányként rajongtam az Aladdinért, teljesen megbabonázott a szegény, egyben gazdag világ, a tengernyi homok és a távol-keleti varázslat. Felnőve mit sem csökkent lelkesedésem. Éppen ezért örülök, hogy az arab kultúra egyre nagyobb teret hódít magának a fantasy műfajában, és olyan ősi mesékkel ismertet meg minket, amik nem csupán újak, de lélegzetelállítóak is. Ráadásként pedig önmagában is szuper hangulati alapot szolgáltat a perzselő hőség, a végeláthatatlan homok, akárcsak az ezerszínű, tarka kelmék és az azok takarásában rejtőző, beszélő tekintetű emberek birodalma.
Alwyn Hamilton mindezt előszeretettel alkalmazza is a "minél többet megmutatni" elv alapján, így A homok leányában hangsúlyos szerep jut a környezetnek. A szereplőket körülvevő világ éppoly részletesen rajzolódik ki, mint jellemük.
Nemegyszer éreztem úgy, mintha az én bőröm alá is beitta volna magát a homok, míg máskor ott kuporogtam egy karaván tagjai között és hallgattam évezredes meséiket, mintha csak egy lettem volna közülük. Alwyn Hamilton baromi filmszerűen ír, az általa megalkotott képi világ olyan éles és valósághű, mintha háromdében látná az ember. Jó értelemben vett hatásvadász módon használja ki az arab mitológia elemeit, s sorakoztat fel ijesztő, látványos, vagy éppen lélegzetelállítóan izgalmas jeleneteket. Mi több, a keleti kultúra mellett még egyedi komponensként a western is befigyel. Bizony, jól olvassátok, A homok leánya vérbeli arab western!

Ha most azon töritek a fejeteket, mégis miként fér össze e két világ, elárulom, nagyon is jól. Mit jól? Zseniálisan! Mintha szerves részei lennének egymásnak. Alwyn Hamilton játszi könnyedséggel olvasztotta össze a karavánokkal, dzsinnekkel és mindenféle ősi lényekkel teli sivatagot az azt átszelő gőzmozdonyokkal, bányászélettel és lőpárbajokkal. Észre sem lehet venni, hol kezdődik az egyik, s hol ér véget a másik.
Részben tehát ennek a vegyes kultúrából megalkotott világnak köszönhető a sorozat egyedisége, míg a siker másik felét az erős karakterek és az ő életútjukkal szorosan összefonódó cselekmény adja meg.
A szerzőnek ebben a tekintetben is sikerült maradandót alkotnia régi-új elemek felhasználásával, végtére is a jobb sorsra érdemes, erős hősnők és a titokzatos férfiak bajtársias együttműködése éppúgy megunhatatlan, mint a rejtőzködő lázadóké, akik képesek életüket kockáztatni hazájuk jobbá tételének érdekében.

És hogy miről is szól pontosan a történet? Egy hányattatott sorsú, elárvult lányról, aki egymaga száll szembe a világgal, és próbál meg kitörni a neki szánt sors fogságából.
Amani sokáig kuporgatott pénzét egyetlen esélyre teszi fel, bízva lövész képességében. Minden vágya, hogy a gazdag, és legfőképp szabad városba, Izmanba szökhessen, oda, ahol nagybátyja nem akarja sokadik feleségeként. Csakhogy az estén minden balul sül el, Amani pedig összeismerkedik egy körözött idegennel, aki másnap még nagyobb galibába sodorja. Innentől kezdve a lány és Jin sorsa szorosan összefonódik, tekintve hogy kénytelenek egymás társaságában menekülni.
Ebben az esetben a menekülés az a kulcsszó, ami viszonylag sokáig képezi a cselekmény központi részét. Ugyanis azzal, hogy a szultán emberei látták Amanit Jin társaságában, egyaránt célponttá válnak, s akarva-akaratlanul társakká kovácsolódnak.
Ám kapcsolatuk közel sem ennyire idilli. Hiába vibrál tagadhatatlanul kettejük közt a kémia, adok-kapok játékot folytatnak, és habár mindent elkövetnek, hogy a másiknak keresztbe tegyenek, ha a helyzet úgy hozza, vállt vállnak vetve néznek szembe az eléjük gördülő akadályokkal: legyen szó hatalmas seregről, vonatos üldözésről, egy karavánba való beépülésről, mentési kísérletről vagy félelmetes teremtmények támadásáról.
S miközben Amaniék átélik ezt a sok kalandot, megismertetnek minket tengernyi mesével, legendával és saját világuk történetével, melyekben a mágikus lények éppoly veszélyesek, mint az emberek.
Mindez azonban csak a kezdet, amit egy fordulatokban és látványos akciókban bővelkedő folytatás tesz még tökéletesebbé. Egy olyan, ahol azt hiszed, már mindent tudsz, majd ráébredsz, hogy közel sem.

Boldog vagyok, hogy az évet egy ennyire különleges, egyszersmind erős regénnyel zárhatom. Imádom a tüzes, ami a szívén, az a száján típusú hősnőket, akik egészségesen kezelik a saját és mások élete közti egyensúlyt, és ha kell, igenis a sarkukra állnak vagy önzőn viselkednek. Amani mindezt magában foglalja, míg Jin az én vakmerő Aladdinom.
Egyedül azt sajnálom, hogy Alwyn Hamilton a sorsdöntő ütközeteket lightosabbra vette annál, amire képes lett volna, noha értem, miért. A homok leánya csupán egy felvezető, de ahhoz lehengerlő. Kérem a folytatást!
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán kalandos, látványos, jól felépített fantasy-t olvasni sok-sok mítosszal, melyet az arab western hangulat varázsol még egyedibbé. Ó, és fiúk is bátran próbálkozhatnak vele, kellően unisex, és (számomra fájdalmasan) romantika mentes.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Amani, Jin, Shazad

Kedvenc jelenet: spoileres lenne, úgyhogy lakat a számon, de pl. az a két csók! (az volt az én karácsonyom)

Negatívum: inkább fordítói negatívum, a hanemektől még mindig kikészülök

Borító: 5/5
Sorozat: A sivatag lázadója 1.
Megtetszett? Vidd haza!

Öltözék útmutató

Shemagh: (kefijjey) az egész arab világban ismert és használt kiegészítője a viseletnek. Legtöbbször pamutból készülő, kb. 120x120 cm-es, mintás kendő apró csomózott bojtokkal a szélein. Mintázata sokféle lehet.

khalat: laza, hosszú ujjú, selyemből vagy pamutból készült köntös, mind a férfiak, mind a nők viselik, bár különböző stílusokban. A díszített változata ünnepi ruhaként szolgál. Jól véd a nyári/nappali melegtől és a téli/éjszakai hidegtől.

A regény mitológiai lényei

buraqi: Sivatagi csodaparipa. Ősi Lény, mely szélből és homokból formálódott még a halandók teremtését megelőző időkben. Fáradhatatlan, felfoghatatlanul gyors. Képes hús-vér állattá - vadlóvá - válni, ám amint vassal érintkezik, úgy is marad.

dzsinn: Isten saját tűztestéből, elsőként teremtette az örökéletű lényeket. Vér helyett tűz kering az ereikben. Csak igazat mondhatnak. Minden lény közül a legeszesebbek. Fontos a nevük, aki a birtokába jut, segítséget kérhet tőlük, de éppenséggel le is béníthatja őket.

demdzsik: Dzsinnek és földi asszonyok gyermekei. Különleges ismertetőjeggyel rendelkeznek, mindannyiuknak van valamilyen képessége. Egyesek hamis illúziót tudnak kelteni, míg mások alakváltók, de rengeteg egyéb képesség létezik. Halhatatlanok.

hullarablók: Magas, arctalan alakváltók, akik az emberi húst felfalva annak az alakját veszik fel, akit bekebeleztek. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.

lidércek: Apró termetű, bőregérre hajazó lények, melyek az alvók (vagy sötétben bolyongók) mellkasába vájják fogukat. A félelmek táplálják őket, míg azokat szívják, az egész emberi lelket felélik. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.

rokmadár: Óriási madár, Ősi lény.

Ősi Lények: Az Egyetlen Teremtő Isten földi küldöttei.

Világpusztító: A Föld gyomrából emelkedett ki, fekete óriáskígyót hozva magával, s egykor elnyelte a Napot. Gyermekei a hullarablók

vas: Egyedül a vas tartja távol vagy öli meg az Ősi Lényeket. Halandóvá igézi azt, aki hozzáér.

Nyereményjáték

Sivatagi érdekességeket kaptok feladványként, minden állomáson egy-egy kép szerepel. Egy kis kutatómunkával meg kell fejtenetek, hogy a természeti jelenség melyik országban található. Írjátok be az ország nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

3,6 km hosszú, 1,9 km széles szikla a sivatag közepén, egyedülálló látványosság.

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

12/23 Kelly és Lupi olvas
12/30 Dreamworld
12/31 Deszy könyvajánlója