A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Alwyn Hamilton: A homok leánya című regényét, amely A sivatag lázadója sorozat első része. A szerző 2016-ban a Goodreads Choice Awards legjobb debütáló szerzője lett, a regény pedig a Best Young Adult Fantasy and Science Fiction kategória finishébe került. Egy igazán izgalmas, misztikummal átszőtt kaland vár rád Amani mellett ebben a regényben! Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában egy példány kerül kisorsolásra a regényből játékunk megfejtői között.
Alwyn Hamilton: A homok leánya
Kiadó: Maxim Kiadó
ISBN: 9789632618487
Oldalszám: 296 oldal
Fordító: Béresi Csilla
Fülszöveg:
Egy mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó.
Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő.
Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítélt kisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal.
Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.
Saját véleményem:
Kislányként rajongtam az Aladdinért, teljesen megbabonázott a szegény, egyben gazdag világ, a tengernyi homok és a távol-keleti varázslat. Felnőve mit sem csökkent lelkesedésem. Éppen ezért örülök, hogy az arab kultúra egyre nagyobb teret hódít magának a fantasy műfajában, és olyan ősi mesékkel ismertet meg minket, amik nem csupán újak, de lélegzetelállítóak is. Ráadásként pedig önmagában is szuper hangulati alapot szolgáltat a perzselő hőség, a végeláthatatlan homok, akárcsak az ezerszínű, tarka kelmék és az azok takarásában rejtőző, beszélő tekintetű emberek birodalma.
Alwyn Hamilton mindezt előszeretettel alkalmazza is a "minél többet megmutatni" elv alapján, így A homok leányában hangsúlyos szerep jut a környezetnek. A szereplőket körülvevő világ éppoly részletesen rajzolódik ki, mint jellemük.
Nemegyszer éreztem úgy, mintha az én bőröm alá is beitta volna magát a homok, míg máskor ott kuporogtam egy karaván tagjai között és hallgattam évezredes meséiket, mintha csak egy lettem volna közülük. Alwyn Hamilton baromi filmszerűen ír, az általa megalkotott képi világ olyan éles és valósághű, mintha háromdében látná az ember. Jó értelemben vett hatásvadász módon használja ki az arab mitológia elemeit, s sorakoztat fel ijesztő, látványos, vagy éppen lélegzetelállítóan izgalmas jeleneteket. Mi több, a keleti kultúra mellett még egyedi komponensként a western is befigyel. Bizony, jól olvassátok, A homok leánya vérbeli arab western!
Ha most azon töritek a fejeteket, mégis miként fér össze e két világ, elárulom, nagyon is jól. Mit jól? Zseniálisan! Mintha szerves részei lennének egymásnak. Alwyn Hamilton játszi könnyedséggel olvasztotta össze a karavánokkal, dzsinnekkel és mindenféle ősi lényekkel teli sivatagot az azt átszelő gőzmozdonyokkal, bányászélettel és lőpárbajokkal. Észre sem lehet venni, hol kezdődik az egyik, s hol ér véget a másik.
Részben tehát ennek a vegyes kultúrából megalkotott világnak köszönhető a sorozat egyedisége, míg a siker másik felét az erős karakterek és az ő életútjukkal szorosan összefonódó cselekmény adja meg.
A szerzőnek ebben a tekintetben is sikerült maradandót alkotnia régi-új elemek felhasználásával, végtére is a jobb sorsra érdemes, erős hősnők és a titokzatos férfiak bajtársias együttműködése éppúgy megunhatatlan, mint a rejtőzködő lázadóké, akik képesek életüket kockáztatni hazájuk jobbá tételének érdekében.
És hogy miről is szól pontosan a történet? Egy hányattatott sorsú, elárvult lányról, aki egymaga száll szembe a világgal, és próbál meg kitörni a neki szánt sors fogságából.
Amani sokáig kuporgatott pénzét egyetlen esélyre teszi fel, bízva lövész képességében. Minden vágya, hogy a gazdag, és legfőképp szabad városba, Izmanba szökhessen, oda, ahol nagybátyja nem akarja sokadik feleségeként. Csakhogy az estén minden balul sül el, Amani pedig összeismerkedik egy körözött idegennel, aki másnap még nagyobb galibába sodorja. Innentől kezdve a lány és Jin sorsa szorosan összefonódik, tekintve hogy kénytelenek egymás társaságában menekülni.
Ebben az esetben a menekülés az a kulcsszó, ami viszonylag sokáig képezi a cselekmény központi részét. Ugyanis azzal, hogy a szultán emberei látták Amanit Jin társaságában, egyaránt célponttá válnak, s akarva-akaratlanul társakká kovácsolódnak.
Ám kapcsolatuk közel sem ennyire idilli. Hiába vibrál tagadhatatlanul kettejük közt a kémia, adok-kapok játékot folytatnak, és habár mindent elkövetnek, hogy a másiknak keresztbe tegyenek, ha a helyzet úgy hozza, vállt vállnak vetve néznek szembe az eléjük gördülő akadályokkal: legyen szó hatalmas seregről, vonatos üldözésről, egy karavánba való beépülésről, mentési kísérletről vagy félelmetes teremtmények támadásáról.
S miközben Amaniék átélik ezt a sok kalandot, megismertetnek minket tengernyi mesével, legendával és saját világuk történetével, melyekben a mágikus lények éppoly veszélyesek, mint az emberek.
Mindez azonban csak a kezdet, amit egy fordulatokban és látványos akciókban bővelkedő folytatás tesz még tökéletesebbé. Egy olyan, ahol azt hiszed, már mindent tudsz, majd ráébredsz, hogy közel sem.
Boldog vagyok, hogy az évet egy ennyire különleges, egyszersmind erős regénnyel zárhatom. Imádom a tüzes, ami a szívén, az a száján típusú hősnőket, akik egészségesen kezelik a saját és mások élete közti egyensúlyt, és ha kell, igenis a sarkukra állnak vagy önzőn viselkednek. Amani mindezt magában foglalja, míg Jin az én vakmerő Aladdinom.
Egyedül azt sajnálom, hogy Alwyn Hamilton a sorsdöntő ütközeteket lightosabbra vette annál, amire képes lett volna, noha értem, miért. A homok leánya csupán egy felvezető, de ahhoz lehengerlő. Kérem a folytatást!
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán kalandos, látványos, jól felépített fantasy-t olvasni sok-sok mítosszal, melyet az arab western hangulat varázsol még egyedibbé. Ó, és fiúk is bátran próbálkozhatnak vele, kellően unisex, és (számomra fájdalmasan) romantika mentes.
Alwyn Hamilton mindezt előszeretettel alkalmazza is a "minél többet megmutatni" elv alapján, így A homok leányában hangsúlyos szerep jut a környezetnek. A szereplőket körülvevő világ éppoly részletesen rajzolódik ki, mint jellemük.
Nemegyszer éreztem úgy, mintha az én bőröm alá is beitta volna magát a homok, míg máskor ott kuporogtam egy karaván tagjai között és hallgattam évezredes meséiket, mintha csak egy lettem volna közülük. Alwyn Hamilton baromi filmszerűen ír, az általa megalkotott képi világ olyan éles és valósághű, mintha háromdében látná az ember. Jó értelemben vett hatásvadász módon használja ki az arab mitológia elemeit, s sorakoztat fel ijesztő, látványos, vagy éppen lélegzetelállítóan izgalmas jeleneteket. Mi több, a keleti kultúra mellett még egyedi komponensként a western is befigyel. Bizony, jól olvassátok, A homok leánya vérbeli arab western!
Ha most azon töritek a fejeteket, mégis miként fér össze e két világ, elárulom, nagyon is jól. Mit jól? Zseniálisan! Mintha szerves részei lennének egymásnak. Alwyn Hamilton játszi könnyedséggel olvasztotta össze a karavánokkal, dzsinnekkel és mindenféle ősi lényekkel teli sivatagot az azt átszelő gőzmozdonyokkal, bányászélettel és lőpárbajokkal. Észre sem lehet venni, hol kezdődik az egyik, s hol ér véget a másik.
Részben tehát ennek a vegyes kultúrából megalkotott világnak köszönhető a sorozat egyedisége, míg a siker másik felét az erős karakterek és az ő életútjukkal szorosan összefonódó cselekmény adja meg.
A szerzőnek ebben a tekintetben is sikerült maradandót alkotnia régi-új elemek felhasználásával, végtére is a jobb sorsra érdemes, erős hősnők és a titokzatos férfiak bajtársias együttműködése éppúgy megunhatatlan, mint a rejtőzködő lázadóké, akik képesek életüket kockáztatni hazájuk jobbá tételének érdekében.
És hogy miről is szól pontosan a történet? Egy hányattatott sorsú, elárvult lányról, aki egymaga száll szembe a világgal, és próbál meg kitörni a neki szánt sors fogságából.
Amani sokáig kuporgatott pénzét egyetlen esélyre teszi fel, bízva lövész képességében. Minden vágya, hogy a gazdag, és legfőképp szabad városba, Izmanba szökhessen, oda, ahol nagybátyja nem akarja sokadik feleségeként. Csakhogy az estén minden balul sül el, Amani pedig összeismerkedik egy körözött idegennel, aki másnap még nagyobb galibába sodorja. Innentől kezdve a lány és Jin sorsa szorosan összefonódik, tekintve hogy kénytelenek egymás társaságában menekülni.
Ebben az esetben a menekülés az a kulcsszó, ami viszonylag sokáig képezi a cselekmény központi részét. Ugyanis azzal, hogy a szultán emberei látták Amanit Jin társaságában, egyaránt célponttá válnak, s akarva-akaratlanul társakká kovácsolódnak.
Ám kapcsolatuk közel sem ennyire idilli. Hiába vibrál tagadhatatlanul kettejük közt a kémia, adok-kapok játékot folytatnak, és habár mindent elkövetnek, hogy a másiknak keresztbe tegyenek, ha a helyzet úgy hozza, vállt vállnak vetve néznek szembe az eléjük gördülő akadályokkal: legyen szó hatalmas seregről, vonatos üldözésről, egy karavánba való beépülésről, mentési kísérletről vagy félelmetes teremtmények támadásáról.
S miközben Amaniék átélik ezt a sok kalandot, megismertetnek minket tengernyi mesével, legendával és saját világuk történetével, melyekben a mágikus lények éppoly veszélyesek, mint az emberek.
Mindez azonban csak a kezdet, amit egy fordulatokban és látványos akciókban bővelkedő folytatás tesz még tökéletesebbé. Egy olyan, ahol azt hiszed, már mindent tudsz, majd ráébredsz, hogy közel sem.
Boldog vagyok, hogy az évet egy ennyire különleges, egyszersmind erős regénnyel zárhatom. Imádom a tüzes, ami a szívén, az a száján típusú hősnőket, akik egészségesen kezelik a saját és mások élete közti egyensúlyt, és ha kell, igenis a sarkukra állnak vagy önzőn viselkednek. Amani mindezt magában foglalja, míg Jin az én vakmerő Aladdinom.
Egyedül azt sajnálom, hogy Alwyn Hamilton a sorsdöntő ütközeteket lightosabbra vette annál, amire képes lett volna, noha értem, miért. A homok leánya csupán egy felvezető, de ahhoz lehengerlő. Kérem a folytatást!
Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán kalandos, látványos, jól felépített fantasy-t olvasni sok-sok mítosszal, melyet az arab western hangulat varázsol még egyedibbé. Ó, és fiúk is bátran próbálkozhatnak vele, kellően unisex, és (számomra fájdalmasan) romantika mentes.
Pontszám: 5/4,5
Kedvenc szereplő: Amani, Jin, Shazad
Kedvenc jelenet: spoileres lenne, úgyhogy lakat a számon, de pl. az a két csók! (az volt az én karácsonyom)
Negatívum: inkább fordítói negatívum, a hanemektől még mindig kikészülök
Borító: 5/5Sorozat: A sivatag lázadója 1.
Megtetszett? Vidd haza!
Öltözék útmutató
Shemagh: (kefijjey) az egész arab világban ismert és használt kiegészítője a viseletnek. Legtöbbször pamutból készülő, kb. 120x120 cm-es, mintás kendő apró csomózott bojtokkal a szélein. Mintázata sokféle lehet.
khalat: laza, hosszú ujjú, selyemből vagy pamutból készült köntös, mind a férfiak, mind a nők viselik, bár különböző stílusokban. A díszített változata ünnepi ruhaként szolgál. Jól véd a nyári/nappali melegtől és a téli/éjszakai hidegtől.
khalat: laza, hosszú ujjú, selyemből vagy pamutból készült köntös, mind a férfiak, mind a nők viselik, bár különböző stílusokban. A díszített változata ünnepi ruhaként szolgál. Jól véd a nyári/nappali melegtől és a téli/éjszakai hidegtől.
A regény mitológiai lényei
buraqi: Sivatagi csodaparipa. Ősi Lény, mely szélből és homokból formálódott még a halandók teremtését megelőző időkben. Fáradhatatlan, felfoghatatlanul gyors. Képes hús-vér állattá - vadlóvá - válni, ám amint vassal érintkezik, úgy is marad.
dzsinn: Isten saját tűztestéből, elsőként teremtette az örökéletű lényeket. Vér helyett tűz kering az ereikben. Csak igazat mondhatnak. Minden lény közül a legeszesebbek. Fontos a nevük, aki a birtokába jut, segítséget kérhet tőlük, de éppenséggel le is béníthatja őket.
demdzsik: Dzsinnek és földi asszonyok gyermekei. Különleges ismertetőjeggyel rendelkeznek, mindannyiuknak van valamilyen képessége. Egyesek hamis illúziót tudnak kelteni, míg mások alakváltók, de rengeteg egyéb képesség létezik. Halhatatlanok.
hullarablók: Magas, arctalan alakváltók, akik az emberi húst felfalva annak az alakját veszik fel, akit bekebeleztek. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.
lidércek: Apró termetű, bőregérre hajazó lények, melyek az alvók (vagy sötétben bolyongók) mellkasába vájják fogukat. A félelmek táplálják őket, míg azokat szívják, az egész emberi lelket felélik. Nappal nem támadnak, a fény, akárcsak a vas, ártalmas számukra.
rokmadár: Óriási madár, Ősi lény.
Ősi Lények: Az Egyetlen Teremtő Isten földi küldöttei.
Világpusztító: A Föld gyomrából emelkedett ki, fekete óriáskígyót hozva magával, s egykor elnyelte a Napot. Gyermekei a hullarablók
vas: Egyedül a vas tartja távol vagy öli meg az Ősi Lényeket. Halandóvá igézi azt, aki hozzáér.
Nyereményjáték
Sivatagi érdekességeket kaptok feladványként, minden állomáson egy-egy kép szerepel. Egy kis kutatómunkával meg kell fejtenetek, hogy a természeti jelenség melyik országban található. Írjátok be az ország nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
3,6 km hosszú, 1,9 km széles szikla a sivatag közepén, egyedülálló látványosság.
Nézzetek be a többi állomásra is
12/23 Kelly és Lupi olvas
12/30 Dreamworld
12/31 Deszy könyvajánlója