Laura Dollin - Kincset érő barátok

Szeretnél egy jót kalandozni a Százholdas Pagonyban? A Kolibri Kiadó legújabb mesekönyvéből jobban megismerheted Micimackót, Malackát, Tigrist és Fülest, ráadásul az újabb feldolgozások mellett ezúttal egy, az eredeti A.A. Milne könyv hangulatát és képi világát idéző, gyönyörű kiadványon keresztül. Tarts négy bloggerünkkel, és nyerd meg a Kiadó által felajánlott példányt!

 

 

Laura Dollin: Micimackó - Kincset érő barátok

 

Kiadó: Kolibri Kiadó

ISBN: 9789634378365
Oldalszám: 176 oldal

Fordító: M. Horváth Zsanett
Illusztrálta: Andrew Grey

Fülszöveg:

Csatlakozz Róbert Gidához és barátaihoz a Százholdas Pagonyban! Vedd kezedbe az E. H. Shepard rajzait idéző meseválogatást, és olvasd el a csodás történeteket mindenki kedvenc medvéjéről, a mézimádó Micimackóról, az állandóan ugrándozó Tigrisről, a mindig borongós, farkát kereső Fülesről, valamint a legapróbb és legkedvesebb Malackáról.

Saját véleményem:

A kilencvenes évek szülötteként Micimackó nagy szerepet játszott az életemben, már egészen pici lányként imádtam a filmeket és lelkesen vártam a sorozat legújabb epizódjait (amiket később újra és újra megnéztem). Aztán ahogy iskolás lettem, megismerkedtem A. A. Milne klasszikus változatával is, mely ha más köntösben is, de ugyanazt a kedves-bugyuta hangulatot idézte elő, mint a Disney-verzió.
Az én szívemhez utóbbi közelebb áll, jobban szeretem a bájos rajzait, a karakterek hangjait és az egymás közti dinamikájukat, ám ahogy megpillantottam a Kincset érő barátokat, rögvest felcsillant a szemem. Egyrészt Micimackóékból nem létezik olyan, hogy elég, másrészt megtetszett a gondolat, hogy a gyerekek ilyesformán is megismerkedhetnek Milne munkásságával. Ez a kötet tulajdonképpen híd a Disney és a klasszikus verzió között: hangvételében előbbit idézi ám megjelenését tekintve az eredetit. 

A Kincset érő barátok négy részből áll, s mindegyik egy-egy főszereplőt (Micimackó, Malacka, Tigris, Füles) helyez fókuszba. Ám a részek ezen belül is három egységre tagolódnak: három-négy oldalon keresztül bemutatásra kerül az adott karakter (megtudhatjuk, mi a nevük, hol élnek, mik a legfőbb ismertetőjegyeik, tulajdonságaik, mit szeretnek), majd jön egy rövid, ám annál bugyutább versecske róluk, amit végül egy - pontosabban két egybeolvasztott - mese követ. E mesék már ismerősek lehetnek a vérbeli rajongók számára, mindazonáltal a kötet célkorosztályának ideálisak ismerkedésre. Szövegük leegyszerűsített, az eredeti zanzásított verziója, ekképp a legkisebbek számára is érthető, ráadásul kellően szellősen és izgalmas tipográfiával taglalt, vagyis alkalmas arra, hogy a nagyobbak első olvasókönyvei között szerepeljen. És itt jegyezném meg, mennyire ötletes megoldásnak találom, hogy a hangulatfokozó szavak nagyobb, elkülönülőbb stílust és méretet kaptak, hisz ennek következtében játékosabbá válik általuk a szöveg.

Ahogy fentebb már említettem, hangvételét tekintve inkább a Disney-féle verzió felé billen a mérleg, olyannyira, hogy sokszor a karakterek hangján hallottam magamban a párbeszédeket, belső monológokat, ergo tökéletesen működött a nosztalgiafaktor. És bizony szükség is volt erre, mivel felnőtt fejjel számomra az elvártnál is bugyutább és egyszerűbb volt az írásmód, sőt helyenként kifejezetten erőltetettnek hatott. Ez utóbbi erőteljesen igaz a versikékre. De minthogy én már a harmadik ikszet taposom, kénytelen vagyok belátni, hogy a gyerekek nagy valószínűséggel nem így látják majd, számukra inkább vicces hatást kelthet az ilyesféle humor.

Küllemét és üzenetét tekintve csupa báj az egész könyv. Pasztelles színvilága megnyugtató, illusztrációi, melyek végigkísérik az egész kötetet, rendkívül hasonlítanak a Milne-féle változatéhoz, a lapok strapabíróak, és a borító...! Nos, a borító külön figyelmet érdemel, mivel alsó és oldalsó éle mentén kapott egy extra, figurális fóliaréteget, vagyis, ha jó szemszögből nézzük, megfigyelhetjük rajta Tigrist, Kangát és Zsebibabát, Nyuszit, Malackát és Micimackót, egy óriási fát, meg különféle pillangókat. Igazán mesés látvány!

Ennél pedig már csak a mesék által közvetített üzenet szívet melengetőbb. Valamilyen úton-módon, izgalmas és félelmetes kalandok közé csomagolva, mindben megjelenik a barátság témája. Nagy hangsúly helyeződik arra, hogy elfogadjuk, segítsük, megértsük barátainkat, és támogassuk őket, ahelyett, hogy hátat fordítanánk nekik. Még akkor is, ha elsőre nehéz, vagy nem mindig értjük őket, az irántuk való szeretetünk segít átlendülni a problémákon. Ez pedig nagyon fontos üzenet, olyan, amit nem árt már gyerekkorban megalapozni, hisz a barátok és maga a barátság intézménye is egy életen át kísér minket.

Pontszám: 5/3,75

Kedvenc szereplő: Füles, Tigris

Kedvenc jelenet: amikor Füles a nem túl kedves ajándékokban is meglátja a szépet

Negatívum: versikék, és a nagyon egyszerű, erőltetett szövegrészek

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani nyereményjátékunkban a Micimackó mesék többi szereplőjét keressük. Minden állomáson elrejtettünk kiemelt betűket, melyeket a helyes sorrendbe téve egy-egy szereplő nevét kapjátok, ezeket kell a rafflecopter-doboz megfelelő helyére beírni!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/27 Utószó
06/28 Csak olvass!
06/29 Dreamworld
06/30 Könyv és más

Budai Lotti - Rizsporos hétköznapok 3.

 

Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 3. - A női szexualitás története

 

Kiadó: Álomgyár

ISBN: 9789635700141
Oldalszám: 200 oldal

Fülszöveg:

A ​Rizsporos hétköznapok-sorozat legújabb kötete a női mindennapok történetének egy újabb oldalát tárja az olvasó elé: az intimitás és a női lét egykori – és akár ma is annak számító – tabutémáit. Ezek között elsősorban olyan kérdéseket boncolgat, amelyek egykor – és ma is – főként a nők fürdőszobatitkainak számítottak: a hajmosás procedúráját vagy épp a szőrtelenítés módjait és történetét. De találkozhatunk olyan problémákkal és kihívásokkal is, amelyekre a régi idők férfijainak éppúgy megoldást kellett találniuk, mint az asszonyoknak. Így bepillantást nyerhetünk a toalett és a fürdés, a tisztálkodás történetébe is…
Másfelől a könyv lapjain olyan kérdések is bővebb kifejtésre kerülnek, amelyeket a korábbi kötetek, témájuknál fogva, csak érintőlegesen tárgyaltak. Például a női szexualitás átfogóbb története, vagy az ókori bordélyok titkaitól, a rejtélyes viktoriánus népbetegség, „a hisztéria” fogalmán át egészen Freud női testről és lélekről vallott gondolataiig. De olyan „városi legendának” is nyomába eredünk, mint az erényöv mítosza, az első éjszaka joga vagy a misszionáriusok pozitúrájának eredete.
Mindezeken túlmenően pedig e kötet igyekszik a régi idők olyan tabutémáiról is lerántani a leplet, mint a prostitúció és a különböző korok prostituáltjainak élete és nehézségei, a fogamzásgátlás ősrégi eszközei és módszerei, vagy épp a leszbikusság évezredeken át homályba burkolódzó kérdése. E tabu- és intim témák kifejtésével a Rizsporos hétköznapok harmadik kötete egy újabb, kézzelfogható aspektusát világítja meg a mindenkori nők hétköznapjainak.
A Rizsporos hétköznapok-sorozat kötetei a szerző azonos elnevezésű, több mint 16 000 követőt számláló blogján megjelenő tartalmakat egészítik ki, gondolják újra. Budai Lotti régóta a téma kutatója, aki ismereteit történelmi kalandregényeibe is hitelesen építi be. Írói tehetsége ezekben az albumokban is megmutatkozik, hiszen rendkívül olvasmányos és izgalmas leírásokon keresztül adja át tudását az olvasóknak.

Saját véleményem:

A történelem rajongójaként mindig is érdekelt a múlt, a múltbéli emberek élete és mindaz, ami az iskolai tananyagból kimaradt. Hatványozottan igaz volt ez a női sorsokra, hétköznapokra. Egy-egy történelmi témájú vagy történelmi romantikus regényt olvasva gyakorta elgondolkoztam azon, bizonyos szükségleteiket hogyan és miként oldották meg elődeink - nem kell messze menni, elég ha az öltözködésre, a menstruációra vagy a szülésre gondolunk. Mert ami ma számunkra evidens, az az ó- vagy középkor, de még az elmúlt századokban sem volt az. A női elnyomásról és szerepről nem is beszélve... Így hát izgatottan vártam, hogy kézbe vehessem Budai Lotti Rizsporos hétköznapok sorozatának harmadik kötetét, ami nem mással, mint a női szexualitással és annak történetével foglalkozik meglehetősen részletesen.

"A mai nő saját szexualitásához való viszonyát ugyanis három fogalom ragadja meg leginkább. Ezek: a szégyen, az ismerethiány és a bagatellizálás..."

Volt a fejemben egy gondolat... pontosabban határozott elképzeléssel rendelkeztem arról, mit is várok ettől a kötettől, ami rögvest szertefoszlott az első belelapozás pillanatában. Nem fogok hazudni, a tartalomjegyzéket olvasgatva, illetve látva az elém táruló képeket, nem kicsit ijedtem meg; arra gondoltam, hogy "Te jó ég, mibe vágtam a fejszémet?". Szeretném leszögezni, nem tartom magam prűdnek, mégis van egy szint, vagy ha úgy tetszik, egy komfortzóna, amiből nem gondoltam, hogy ki fogok lépni. De megtettem - és milyen jól tettem! A Rizsporos parókák 3. hiánypótló mű. Minden egyes nőnek a kezébe nyomnám, hisz olyan őszinte és részletes betekintést nyújt abba, mit jelent nőnek lenni, s mindezt szexuális és hétköznapi értelemben megélni, amire mindannyiunknak szüksége van. A női test működését és a nőiség érzelmi oldalát is részletesen körbejárja, informatív és segítőszándékkal.

A kötet három plusz egy egységre tagolódik: Így élveztek ők, Tabuk nélkül, A tabusított női test, Utószó.
Az első rész minden kertelés nélkül, rögtön a mély vízbe veti olvasóját, s a részcímhez hűen az orgazmus történelmét taglalja, kezdve az ókortól, a középkoron és a viktoriánus koron át, jelenünkig. Példákon, tényeken, képeken, festményeken, tanulmányokon és fent maradt emlékeken keresztül mutatja be, hogy több ezer éven át milyen elnyomásban is éltek nőtársaink, mennyire elbagatellizálták, megvetették vagy éppen büntették az élvezetüket, s hogy orvosi értelemben egyfelől mennyire nem foglalkoztak a női altesttel és annak örömforrásaival, másrészről miféle barbár tanokat és módszereket alkalmaztak az orgazmus megakadályozására (még az általunk ismert tudósok is). Csonkolás, hisztéria, gyilkosság, megbélyegzés - hogy csak néhány példát említsek. De akad itt méhrázogatás, vízágyú, meghatározott pozitúra és sok egyéb finomság is, ami mondatról mondatra sokkolhatja az olvasót. 

Mélységesen felkavart, meglepett és dühített ez a rész. Szó szerint mondatról mondatra háborodtam fel egyre inkább azon, mennyire semmibe vették a nőket és a nők élvezethez való jogát, miközben elképesztett, hogy az évszázadok - mi több: évezredek - múlásával, a technika és orvostudomány fejlődésének ellenére, a női nemi szervekkel és női lélekkel, léttel kapcsolatban semmit, de semmit nem fejlődött az emberiség, sőt! Felkavaró élmény szembesülni azzal, hogy még a nagyszüleink is milyen neveltetésben, miféle elveket vallva, bizonyos tudatlanságban és megfosztottságban kellett, hogy felnőjenek, férfiaknak alárendelődve. S hogy mennyire meghatározta ez a szexuális életüket.

Freud péniszirigység elméletén, a klitorisz csonkoláson és a hisztérián túljutva, a második fejezet inkább tabudöntögetésen alapul, ami nem kevésbé megrázó elődeink sorsát tekintve, de valamivel kevésbé nyomasztó. A szerző szót ejt a szüzesség minden aspektusáról, a hűtlenségről, az azonos neműek közti szerelemről, bordélyokról, védekezésről, és a jelenleg mindennél aktuálisabb abortusz kérdésről is. A harmadik részben pedig jönnek azok a témák, amikre én eredetileg is kíváncsi voltam, úgy, mint: menstruációs praktikák vagy szőrtelenítés (vagy épp szőrösítés). Míg az Utószó Ádám első feleségéről, Lilithről szól. 

A sorozat korábbi köteteihez nem volt még szerencsém (de ezek után biztosan beszerzem azokat is), ám a harmadik részről teljes bizonysággal állíthatom, hogy egy jól felépített, olvasmányos stílusban megírt, történelmileg, érzelmileg és anatómiailag átfogó képet biztosító kötet. Érezhető, mekkora kutatómunka rejlik mögötte. Mindazonáltal ez jóval több, mint egyszerű, ismeretterjesztő kötet: Budai Lotti kicsit szabadabb stílusának köszönhetően könnyű úgy érezni, mintha egy barátnőnkkel beszélgetnénk, ez pedig sokat segít abban, hogy az olvasó komfortosan érezze magát. Mert bár mi, mai nők már szerencsésebb helyzetben vagyunk elődeinkhez képest, mégis, számunkra is sokszor tabutémának számít a szexualitás, a szexuális örömök megélése, a testünk működése, és mindaz a lelki folyamat, ami ezekkel a témákkal párosul. Ebben a könyvben viszont széleskörű ismeretet szerezhetünk magunkról, a vágyainkról, gátlásainkról, miközben megismerhetjük nőtársaink sorsát is. Egyszerre tanít, fejleszt és bátorít: segít abban, hogy kinyíljunk, hogy kiálljunk magunkért és azért, amihez jogunk van - magunk miatt és azok miatt a nők miatt is, akiket megfosztottak ettől. 

Őszintén és szívből ajánlom minden nőnek: ismerjétek meg magatokat és a nőiség évezredes történelmét! Nagyon sokat lehet belőle tanulni, mi több, kiderül, mi köze a témához a Kellogg's gabonapelyhet megalkotó testvérpár egyik tagjának, miféle szürreális elméleteket vallott Freud a nőkről, honnan ered az az esküvői szokás, hogy az apa vezeti oltárhoz a lányát, és hogy miért is vagyunk mi, nők a férfiaknak alárendelve, miért érünk kevesebbet náluk. A Rizsporos hétköznapok harmadik kötete csupa olyan témát feszeget, amiről, ma, amikor egy nőt még mindig megfoszthatnak a saját testével kapcsolatos döntésektől, igenis beszélni kell!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő:-

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Rizsporos hétköznapok #3, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Elizabeth Hoyt - A vágy hercege

Újabb Elizabeth Hoyt sorozat magyar fordítása válik teljessé a napokban, hiszen a General Press Kiadónak hála most kerül a könyvesboltok polcaira a 12. Maiden Lane kötet. A vágy hercege nagyszerű kikapcsolódásnak ígérkezik a történelmi románcok rajongói számára, hiszen a történet egyszerre ígér kalandot és romantikát, kényszerházassággal és némi Szépség és Szörnyeteg felhanggal fűszerezve.

 

 

Elizabeth Hoyt: A vágy hercege

 

Kiadó: General Press

ISBN: 9789634526087
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Ács Eleonóra

Fülszöveg:

A kifinomult, kedves és intelligens Lady Iris Jordan a rettegett bűnszervezet, a Káosz Urainak fogságába esik. A szabadulásához a segítség pedig onnan érkezik, ahonnan a legkevésbé sem várná. Dyemore hercegének legfontosabb célja, hogy beépüljön a Káosz Urai közé, és belülről pusztítsa el a szervezetet. Nincs ínyére, hogy az értékes idejét hölgyek megmentésével töltse. Most azonban, hogy a nagyurak mindkettőjüket meg akarják ölni, úgy gondolja, az lenne a legbölcsebb, ha feleségül venné Lady Jordant. Azzal azonban nem számol, hogy a végső szabaduláshoz nemcsak a gonosztevőkkel, hanem a saját démonjaival is meg kell küzdenie.

Saját véleményem:

Mostanában rengeteg történelmi romantikus mű fordul meg a kezemben, ami abból adódik, hogy évről-évre egyre jobban élvezem ezt a zsánert. Elizabeth Hoyt neve viszont mindig is sziklaszilárd és biztos pontot jelentett számomra, mi több bátran kijelenthetem, hogy az egyik kedvencem is. Épp úgy, mint a Maiden Lane sorozat, mely különleges módon ötvözi az angliai elit és szegénynegyed csillogással és árnyakkal teli világát. Márpedig, ha a tizennyolcadik századról, illetve azon belül is Angliáról beszélünk, akkor bőven kijut bűnözésből, erkölcstelenségből és szennyből, épp annyira, mint pompás bálokból.

"- (...) Szörnyek vére folyik az ereimben."

Szinte hihetetlen, hogy A vágy hercegével már el is érkeztünk a sorozat tizenkettedik, egyben utolsó kötetéig, ami egyrészt épp ugyanúgy olvasható önállóan, mint a korábbi részek, mégis lezár egy korszakot, és egy olyan társaság aljas üzelmeinek is véget vet, ami eddig kisebb-nagyobb mértékben már ki-kihatott egyes szereplők jelenére vagy múltjára. 

Noha korábban úgy tűnt, sikerült leszámolni a Káosz Uraival, a gyerek- és nőmolesztáló, emberi áldozatokat bemutató elmebeteg nemesi bandával, mégsem így történt. Új vezetőt találtak, és rögtön a történet elején arra készülnek, hogy bosszút álljanak Kyle hercegén azáltal, hogy megölik újdonsült feleségét. Csakhogy nem jó hölgyet rabolnak el, Lady Iris  nem Kyle hercegnéje, ám mindennemű tiltakozása süket fülekre talál, egészen addig míg elő nem lép egy farkas álarcot viselő férfi, s bánatpénz gyanánt magának nem követeli egy utolsó éjszakára. Az alku megköttetik: viheti, de a nőnek reggelre halottnak kell lennie.
Az ismeretlen valójában Dyemore hercege, a korábbi Káosz Urai társaság vezetőjének fia, akinek egyetlen célja van, mégpedig az, hogy mielőbb felszámolja a delfintetoválásos gyülekezetet, s végezzen minden taggal. Lady Iris azonban nem az a nebáncsvirág, aki tétlenül hagyja, hogy elhurcolják, megerőszakolják és megöljék, így amikor alkalma nyílik rá, fegyvert fog Raphaelre (aki szerette volna megmenteni és biztonságos helyre juttatni) és a ravaszt is meghúzza, ezzel mintegy megpecsételve kettejük sorsát. A nagy vérveszteség miatt nem marad más választás, minthogy Raphael még aznap éjszaka feleségül vegye Irist, hátha így védelmet nyújthat neki...

A korábbi kötetektől eltérően a befejezést sokkal komorabb hangulat lengi körbe, ami nem véletlen, Elizabeth Hoyt meglehetősen szokatlan és kemény témákat feszeget: úgy mint gyermekmolesztálás, vagy gyilkosság. A Káosz urai egy nemesekből verbuválódott társaság, akik beteges hajlamaikat egymás előtt is ismeretlenül, állati és mindenféle maszkok mögé bújva élik ki. Minden tagnak megvan a maga perverziója: van, aki az öncsonkolásra gerjed be, míg mások férfiakat vagy nőket erőszakolnak, sokan viszont a gyermekek szexuális kihasználásában élik meg perverz vágyaikat, ám a gyilkosság sem áll távol tőlük. Akad, aki saját gyermekével fajtalankodik, vagy éppen felkínálja azokat más tagoknak.
Raphael ezért, s múltbéli démonai miatt szeretné véglegesen eltörölni őket a föld színéről. Ebbéli szándékait viszont jócskán megzavarja a rámenős, s nem kevésbé kívánatos felesége, aki a hétköznapi életben épp olyan makacs, mint házasságukban. E tulajdonságával pedig nem csupán a férfit ingatja meg, hanem életveszélybe is sodorja párosukat: a Káosz urai vadászni kezdenek rájuk. De mint ahogy fentebb említettem, senki sem ismeri a másik tagot, így Raphael nem tudhatja, ki az ellenség, vagy honnan les rájuk veszedelem, ami nem kevés feszültséget és izgalmat hoz az egyébként kissé lassabb tempójú történetbe.
A vágy hercegében rengeteg-féle érzelemmel találkozhatunk: van itt gyermekkori trauma, félelem, bosszú és erőteljes vágyakozás is. Iris vágyik a férfira, s mindarra, amivel egy házasság jár (ezt és kísérletező szándékát előszeretettel hangoztatja is, meglehetősen kínos helyzetbe hozva férjét), Dyemore hercege azonban nem szeretne örökösöket nemzeni. Ráadásul az egykor csinos hercegecske mára rút férfivá vált titokzatos sebhelyének köszönhetően, ő maga pedig úgy véli, hogy egy szörnyeteg kinézete és vére miatt is. 

Noha egy hosszú regényfolyam lezárásáról van szó, A vágy hercege meglepően elszigetelődik elődeitől, Kyle hercegét leszámítva nem igazán térnek vissza a régebbi karakterek. Kissé furcsa és váratlan húzás, olybá tűnik, mintha nem is egy lezárást tartana a kezében az ember, mégsem nevezném bajnak. A szerző annyi izgalmas és érdekfeszítő témát hoz be, s oly komor hangulatot teremt, amibe nem is férne bele a nagy, boldog, közös happy end. A Káosz Urai perverz ténykedéseihez hasonlóan sötét, komótos, ugyanakkor roppant feszült történet ez. Olyan, amiben az érzelmek dominálnak: felszínre törtnek, viszonzásra lelnek, s legvégül megnyugszanak.

Pontszám: 5/4,5

Kedvenc szereplő: Raphael, Iris

Kedvenc jelenet: esős jelenet

Negatívum: a perverz dolgok puszta ténye

Borító: 5/5
Sorozat: Maiden Lane #12, önállóan is olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Minden állomáson egy-egy betű halmot találtok. A betűket helyes sorrendbe rendezve egy-egy, a General Press gondozásában idén megjelenő történelmi románc írónőjének neve olvasható össze. A feladat tehát a szerző teljes nevének beírása a rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

AEII CCDHLLLRSTW

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/20 Angelika blogja
06/22 Betonka szerint a világ
06/24 Könyvvilág
06/26 Dreamworld
06/28 Olvasónapló

Natalie Haynes - Ezer hajó

A ókori görög történelem szerelmesei újabb nagyszerű regényt tarthatnak a kezükben. Mindannyian hallottunk már a trójai háborúról. Azt azonban nem tudjuk, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a háború történetét. Tartsatok velünk, ismerjétek meg Natalie Haynes regényét és merüljünk el együtt a ebben a lenyűgöző történetben.

 

 

Natalie Haynes: Ezer hajó

 

Kiadó: General Press

ISBN: 9789634526049
Oldalszám: 304 oldal

Fordító: Szántó András

Fülszöveg:

Az ​Akhilleusz dala rajongóinak
Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története.
Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket… és a végzetét?
Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit?
Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét.
Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

Saját véleményem:

Van, amikor elfogy a szó, amikor az ember bárhogyan is szeretné szavakba-mondatokba önteni mindazt, ami benne tombol, képtelen rá. Itt ülök most az Ezer hajó felett, fáj, sajog a lelkem, vérzik a szívem, miközben egyszerre tudnék üvölteni, sírni és csak úgy csöndesen meredni a semmibe - a mindenbe.

"Ő nem egy lábjegyzet, hanem egy személy. És őrá - minden trójai nőre - ugyanannyira emlékezni kell, mint bárki másra. A görög megfelelőikre is. A háború nem egy versenyszám, amit egy vitatott földsávon gyors csörtében döntenek el. Ez egy háló, amely a világ legtávolabbi pontjaiig nyúlik el, és mindenkit magába szippant."

Trója történetét számtalan művész feldolgozta már, filmek tucatjait láthattuk, könyvek százait olvashattuk, ahogy elregélik a tízéves háború történetét. De ez idáig egyikük sem mesélte el a valóságot, azt, ami igazán számít: az emberi sorsokat. Anyákét, lányokét, feleségekét, férjekét, apákét, fiúkét, istenekét és istennőkét. Kivétel nélkül minden egyes háborút emberek vívnak: tehát a csatatéren eleső fiút anya szüli, és meglehet, otthon várja, miképp a felesége, gyermeke(i) is. Vajon mit éreznek ők, az otthon maradottak a rettegett hír hallatán, a hír hallatán, amitől az első pillanattól kezdve tartanak? S vajon mit érez egy esküvőjére készülő leány, akit a saját apja ver át és áldoz fel az isteneknek pusztán azért, hogy kedvezően alakuljon a háború? Milyen érzelmek játszódnak le egy anyában, aki ugyan megmenekül lányaival, menyeivel, mégis tudja, milyen sors vár mindannyiukra az ellenség karmai között?
Nos, Natalie Haynes tűpontosan bemutatja mindazt, ami a filmekből és könyvekből kimaradt. Az Ezer hajóban egészen új szemszögből követhetjük végig a háború eseményeit, kezdve egy bizonyos aranyalmától, a szajhának titulált Helenén át, egészen a háború utáni évekig, miközben betekintést nyerünk az olimposzi, trójai és görög nők sorsába.

"De ez legalább annyira a nők háborúja, amennyire a férfiaké, és a költő látni fogja a fájdalmukat - azoknak a nőknek a fájdalmát, akiket mindig a történet peremére száműztek, a férfiak áldozataiként, a férfiak túlélőiként, a férfiak rabszolgáiként -, és vagy ezt meséli el, vagy egyáltalán nem mesél el semmit. Elég sokáig vártak a sorsukra."

Trója történetét sokan, sokféleképpen elregélték már, ebben a kötetben viszont egy egészen sajátos formát választott a szerző. Nem lineárisan halad, olyannyira nem, hogy az első mesélőnk, Kreúsza éppen arra riad fel az éjszaka közepén, hogy lángol a város, s miközben férje és gyermeke miatt aggódik, megpróbál kimenekülni a görögök által bevett városból. Innentől kezdve pedig hol a háborút megelőző órákban járunk, hol az azt követőekben, míg megint máskor heteket-hónapokat, de nem ritkán éveket ugrálunk, annak függvényében, éppen merre visz az adott szereplő sorsa. Ám bármennyire is kaotikusan hangzik mindez, nem az, sőt ebben a formában sokkal átláthatóbbak a kisebb-nagyobb összefüggések, az ok-okozati tényezők, és az, hogy egyetlen ember tette milyen mértékben képes befolyásolni egy háború kimenetelét. 

Görög és trójai lányok, anyák, feleségek, nimfák és amazonok épp úgy szót kapnak, mint istennőik, egyikük sem emelkedik a másik fölé, függetlenül attól, hogy csak egy rövidebb-hosszabb novellányi játékidő jut számukra, vagy vissza-visszatérnek. És ez az az egyenlőség, ami lényegében meghatározza a könyvet, hisz Trója hallatán legtöbbünknek Akhilleusz, Hektor, Odüsszeusz, Parisz és Helené jut eszünkbe, ők a háború sztárjai, valójában viszont csak emberek, akik épp úgy félnek, küzdenek, sírnak, ölnek, hibáznak, szeretnek, reménykednek mint mindenki más. Natalie Haynes azonban nem csak az emberi egyenlőséget, hanem a kor által elnyomott nőket is előtérbe helyezi, s betekintést enged abba, miként élték meg ezek a homokszemcsényi asszonyok a háborút, annak veszteségeivel egyetemben. 

Nem fogok hazudni, kegyetlenül nehéz e nők sorsáról olvasni. Annyira húsba maróan őszinte a szerző, és annyi érzelem árad a sorok közül, hogy minden egyes oldallal egyre jobban és jobban elszorult a szívem. Szörnyű tragédiák, halálnál is rosszabb sorsok, megválasztott vagy éppen váratlanul ért tragédiák sorát regélik el, sokszor kemény gyomrost adva az olvasónak. Az első görög halott király özvegyéről épp annyira szívfájdító olvasni, mint azokról a túszul ejtett trójai nőkről, akiket az ellenség zsákmányként oszt szét maga között. Olvasóként nem is gondolnánk, mennyiféle sors létezik, s hogy egyazon háború hány és hányféle fájdalmat, veszteséget és borzalmat szül. Hisz vannak, akik a szemük láttára vesztenek el mindent, míg mások árulásra kényszerülnek, hogy megmentsék magukat és szeretteiket, de olyan is akad, aki idő előtt szembesül az elkerülhetetlen véggel, vagy épp borzasztó jóslátomások gyötrik, míg egyesek boldogan lovagolnak halálba, netán épp bőrrel megússzák, csak épp a kedvesük nem köszönti már őket soha többé. Ezek az egyszerű vagy éppen magasabb rangú nők bár porszemeknek tűnnek, mégis ugyanúgy a trójai háború részesei, mint Akhilleusz vagy Hektor, hiába vesztek neveik a történelem és az idő homályába, ott voltak, át- és megélték saját tragédiáikat.

Az Ezer hajó szívfájdítóan gyönyörű történet, méltán megérdemli az év könyve titulust. Szíve-lelke van, szinte hallani lehet a vér lüktetését, ami minden egyes elolvasott fejezettel egyre erőteljesebben pulzál. Szívből, őszintén és igazán ajánlom hát e könyvet, ha érdekelnek a női sorsok, és kíváncsiak vagytok arra, milyen is valójában egy háború - mert a háború nem csak fegyverek összecsapásáról és férfiak harcáról szól, annál jóval komplexebb. Ugyanakkor előre szólok: ez nem tündérmese. Véres, kegyetlen, igazi.

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Kreúsza, Oinóné, Briszéisz, Khrüszéisz és még sokan mások

Kedvenc jelenet: majd' minden nő sorsában volt valami ilyen

Negatívum: Pénelopeia férjéről férjének írt levelei kissé erőltetettek voltak, bár értem, miért kellettek

Borító: 5/5
Sorozat: -

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Ebben a játékban az ókori görög történelemre és kultúrára koncentrálunk. Minden állomáson találtok egy kérdés, nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Hogy nevezik a három görög oszlopfőt?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/05 Sorok között
06/08 Csak olvass! (extra állomás)
06/11 Olvasónapló
06/14 Könyv és más
06/17 Dreamworld
06/20 Utószó
06/24 Fanni's Library
06/26 Csak olvass!
06/29 Booktastic Boglinc

Kristen Ciccarelli - A hatalom tőre

A Maxim Könyvkiadó jelenteti meg Kristen Ciccarelli Iskari trilógiájának második részét A hatalom tőre címmel. Ebben a részben Dax és Roa történetére kerül sor, akik az új sárkánykirály és királyné Firgaard trónján. A Blogturné Klub négy bloggere újabb izgalmas utazásra visz benneteket a sárkányok földjére, tartsatok velünk és egy szerencsés játékos megnyerheti a könyvet a kiadó felajánlásában.

 

 

Kristen Ciccarelli: A hatalom tőre

 

Kiadó: Maxim Kiadó

ISBN: 9789634992356
Oldalszám: 432 oldal

Fordító: Komáromy Zsófia

Fülszöveg:

Egyszer régen született két nővér, olyan erős kötelékkel, mely örökre összekovácsolta őket. Olyan mágia volt ez, melyet nagy becsben tartottak – addig a napig, amikor egy borzalmas baleset következtében Essia elveszítette az életét, ám a lelke rabságban maradt ebben a világban. Dax – Firgaard trónjának örököse – volt a felelős a balesetért. Roa megesküdött, hogy örökké gyűlölni fogja érte. Ám nyolc évvel később a fiú megjelent, és az ő segítségéért esedezett. Elhatározta, hogy megfosztja trónjától kegyetlen apját, kinek elnyomó uralmától Roa népe szenvedett. Roa megegyezett vele: biztosítja számára a hadsereget, ha aztán őt teszi meg királynővé. Ugyanis csak így menthette meg az embereit Firgaard szabályaitól. Azonban lehetőséget kap, hogy mindent jól alakítson – lehetőséget, hogy egyedül megszabaduljon az ellenséges királytól, és megmentse szeretett testvérét. Az alkalomkor, amikor a történetek szerint a holtak lelke visszatér, Roa felfedezi, hogy végleg visszahozhatja az életbe Essie-t. És mindehhez csak a királyt kell megölnie.

Saját véleményem:

Három és fél évvel ezelőtt Az utolsó Namsara bevéste magát a szívembe, azóta vártam, miként folytatódik Firgaard és Bozótfölde népeinek története, immár régi-új karakterekkel a főszerepben. Amellett, hogy vágytam visszatérni e legendákkal, ősi mesékkel és sárkányokkal tarkított világba, kíváncsi voltam, miként veszi át Asha testvére, Dax, az új sárkánykirály és hitvese a stafétabotot, s miként csillapítják le azt a puskaporos hangulatot, amit Asha felségárulása és menekülése okozott.

"Még ha félsz is, el kell engedned azt, akit elvesztettél!"

A hatalom tőrében az első részből megismert Roa, a Dalok Házának leánya és Dax, az új firgaardi király emelkedik főszereplői státuszba. Noha férj-feleségről van szó, kettejük kapcsolata koránt sem nevezhető rózsásnak; a bozótföldi lány pusztán népe biztonságának érdekében egyezett bele, hogy hozzámegy ellenségéhez, bízva benne, hogy Dax ígéreteihez híven véget vet éhezésüknek és biztonságot nyújt számukra. Csakhogy az ifjú király nem siet ígéretei betartásával, a tárgyalások során érdektelenséget mutat, s ahelyett, hogy a birodalom ügyeivel foglalkozna, nyíltan flörtölget minden elébe toppanó lánnyal, még Roa legjobb barátnőjével is. Mindeközben Roa kétségbeesetten igyekszik elkerülni frigyük elhálását, hisz szívből megveti férjét, azt az embert, aki miatt nyolc esztendővel korábban elvesztette ikertestvérét, Essiát. 

Az első kötettől eltérően A hatalom tőrében nem kifejezetten a pergő kalandoké a főszerep, sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az udvari intrikák, politika és a beilleszkedés, illetve a mély, érzelmes kapcsolatok - azon belül is nagy hangsúly helyeződik Roa és Essia kötelékére. Ugyanis bár utóbbi életét vesztette, testét elégették, de lelke képtelen volt tovább menni, így hát Roával maradt sólyom képében. A gyermekkoruktól meglévő moraj segítségével pedig megértik egymás gondolatait és érzik egymás érzelmeit... csakhogy ez a kötelék egyre inkább gyengülni látszik, és Roa nem áll még készen arra, hogy elengedje Essiát. És itt jön az a csavar, ami hihetetlen nagy érzelmi és morális dilemmát jelent, továbbá alapjaiban rengeti meg férj és feleség, valamint nővér és nővér kapcsolatát: minden évben van egy éjszaka (Elengedés), amikor a földön ragadt lelkek testet ölthetnek, és ha azon az éjjelen valaki egy bizonyos mágikus tőrrel (Égszövő kése) megöli azt, aki az elhunyt halálát okozta, helyet cserélhetnek élők és holtak birodalmában. Roa számára tehát adott a kérdés: ölje meg férjét, a királyt, akivel alkut kötött, mégis szívből gyűlöli, ezzel életre keltve Essiát, vagy örökre engedje el ikertestvérét? Nehéz és nem egyértelmű döntés, az idő viszont pörög.

Sárkányok és harcok helyett új legendákat ismerhetünk meg, köztük az Égszövőét, miközben két fejezet közé ékelve, szép lassan összerakhatjuk a múlt kirakósának darabkáit, és végre valahára megérthetjük, mi eredményezte a bozótföldiek és a firgaardiak közti ellentéteket, illetve bepillanthatunk Dax, Essia és Roa gyerekkorába, kezdve első találkozásuktól, a baleseten át, egészen addig a pillanatig, míg a fiú visszatért arra a helyszínre, ami mindhármuk életét gyökeresen megváltoztatta. 

Gyönyörű, ugyanakkor fájdalmas mese ez hús-vér főszereplőkkel, akik olykor megbotlanak, elbizonytalanodnak, sírnak, félnek, mégis éreznek, szeretnek, fejlődnek és küzdenek. Küzdenek egymással, önmagukkal és a világgal, miközben a háttérben intrikák, cselszövések zajlanak.

Az első részről írt értékelésemben azt írtam, hogy Kristen Ciccarelli egy csodálatos képzelettel és mesélői tehetséggel megáldott szerző, akinek egyik pillanatban gyermeki lelkesedéssel ittam szavait, míg máskor az undorral vagy a könnyeim nyeldekelésével küzdöttem, hogy aztán később elakadó lélegzettel és ki-kihagyó szívveréssel izguljak kedvenceimért. Ezt most még sokkal inkább így gondolom. Kristen Ciccarelli bámulatos tehetség, szavai az olvasó lelkéig érnek. Az általa megteremtett atmoszféráról nem is beszélve! Imádtam a zord sivatagi tájat, ahol az idő épp olyan szeszélyesnek bizonyult, mint a hirtelen kerekedő homokviharok, a palota és annak titkos folyosói pedig megannyi izgalmat rejtegettek.
Ha tehát szeretitek az arab beütésű fantasyvilágot, az emberi sorsokat és a mély, intenzív érzelmeket, legyenek azok testvériek vagy romantikusak, akkor a legőszintébben ajánlom nektek az Iskari-trilógiát.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Roa, Dax, Essia

Kedvenc jelenet: spoileres

Negatívum: a fiatalember kifejezéstől falra tudtam volna mászni

Borító: 5/5
Sorozat: Iskari-trilógia

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Kedvelitek a sárkányokat? A játékunkban nagysikerű sárkányos könyvek borítóit kell felismernetek egy-egy részlet alapján. Minden állomáson írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába a felismert könyvcímet. Sok sikert a játékhoz!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

06/08 Kelly és Lupi olvas
06/10 Könyv és Más
06/12 Csak olvass!
06/14 Dreamworld

Sarah MacLean - A megérdemelt szerető

 

Sarah MacLean: A megérdemelt szerető

 

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

ISBN: 9789635619177
Oldalszám: 472 oldal

Fordító: Mergl-Kovács Bernadett

Fülszöveg:

Lady ​Philippa Marbury meglehetősen… különc.
A két őrgrófsággal rendelkező márki éles eszű, szemüveges leányát sokkal jobban érdeklik a könyvek, a tudomány és a laboratórium titkai, mint a bálok és a szerelem. Hamarosan oltár elé vezeti együgyű vőlegénye, aki mellett az egyhangú napokba csak a kutyák és a tudományos kísérletek hoznak majd némi változatosságot. A menyegző előtt Pippának mindössze két hete van arra, hogy felderítse a házasélet izgalmas oldalát – szigorúan tudományos szempontból. Az idő szorít, és hogy a lehető leghasznosabban töltse, olyan tanítót keres, aki otthonosan mozog London sötét bugyraiban.
Egy szélhámos tökéletesen megfelel a célnak.
Az eszes és megfontolt Crossra, London legexkluzívabb szerencsejáték-barlangjának társtulajdonosára esik a választása, aki szándékosan mutatkozik tisztességtelennek a külvilág előtt. A hírnév azonban gyakran sötét titkokat rejt, és amikor a különc Pippa merész ajánlatot tesz neki, hogy segítsen érzelmek nélkül lefolytatni egy tudományos kísérletet, fennáll a veszélye, hogy Cross eddig féltve őrzött titkai napvilágra kerülnek. A férfi készséggel megadná Pippának, amire vágyik, de a szélhámos álarca mögött érző lélek lakik, ezért minden cseppnyi akaraterejére szüksége van, hogy ne váltsa valóra a lady minden álmát.
Vajon sikerülhet-e ez a tudományos kísérlet érzelmek nélkül?

Saját véleményem:

Sarah MacLean egyértelműen a kedvenc történelmi romantikus szerzőim közé tartozik, szeretem könnyed, humoros stílusát; tudom, hogy vele nem nyúlhatok mellé. Mi több, mindig sikerül elkápráztatnia különc hősnőivel, akik valamilyen formában kilógnak a korabeli társadalom által elfogadott nebáncsvirágok soraiból. Lady Philippa Marbury-re, vagyis Pippára mindez hatványozottan igaz, ugyanis ő egy nem kissé furcsa tudósszerzet, akit a tudásvágy elképesztő tettekre sarkall.

"– Elképesztő, milyen hatalmuk van a férfiaknak, mégis milyen rosszul használják. Nem gondolja?"

A regény mozgatórugója az a tudás, amit régebben az anyák és férjes nővérek nem voltak hajlandóak megosztani hajadon leányaikkal, testvéreikkel. Pippát nem különösebben érdekli a házasság intézménye vagy együgyű, kutyabolond vőlegénye, arra azonban nagyon is kíváncsi mivel jár a házasélet. Természetesen állatokat látott már utódot nemzeni, de okos, értelmes hölgy lévén úgy véli, ennél talán összetettebb a dolog, ő pedig imádja megérteni a dolgok működését tudományos szempontból. Ám akárhogy próbálkozik, senki sem hajlandó felvilágosítani, még szeretett könyvei is cserben hagyják. Hősnőnk mindazonáltal igen kitartó teremtés, hajtja a tudásvágy, s még attól sem retten vissza, hogy felkeresse a Bukott Angyalok casino tulajdonosát, a nőcsábász hírében álló Crosst. Természetesen a férfi elutasítja, s igyekszik mielőbb kitessékelni a rámenős úri hölgyet, mielőtt botrányos helyzetbe keveredhetnének, ám Pippa nem ismer lehetetlent, így hát a történet izgalmas hajszába torkollik.
Pippa nem olyan, mint a testvérei vagy az angol ladyk, nem, ő tudományos naplót vezet mindenről, rózsákat tanulmányoz, kiszámol dolgokat, egyszóval a kutatás élteti. Egyszerűen nem bírja elviselni, ha falakba ütközik; számára a válasz keresése fontosabb annál, minthogy botrányba keveredik vagy veszélybe kerül az erénye, netán a testi épsége. Esztelenül jár-kel olyan helyeken, ahol finom hölgyeknek nem lenne szabad, elegyedik beszélgetésbe kurtizánokkal, kóborol titkos folyosókon vagy követel válaszokat egy olyan férfitól, akinek megvannak a maga démonai, mi több, a kaszinó személyzetének teendőit is ellátja, ha azok épp nincsenek a közelben.

A megérdemelt szerető tehát egy humorban bővelkedő, pergő cselekményű, szenvedélyes történet, melyben a válaszok keresése csak még több kérdést eredményez. Nem mellesleg olyan regény ez, ami végre fókuszba helyezi a múlt századok egyik legjelentősebb problémáját, a hajadonok tudatlanságban tartását. Mai ésszel talán felfoghatatlan, hogy a házasság előtt álló lányok egészen a nászéjszaka pillanatáig azt sem tudták mi vár rájuk a hitvesi ágyban, ugyanakkor mélyen elszomorító is. És ez az a téma, amit a zsáner könnyedségével karöltve ugyan, mégis nagyon jól prezentál a szerző: a tudásvágyat egy olyan elkerülhetetlen eseménnyel kapcsolatban, amit minden feleség át fog élni a boldogító igen kimondása után. 

Nem egyszerű téma, Sarah MacLeannek mégis sikerült úgy tálalnia - hála Pippa különcségének -, hogy befogadható, emészthető, mi több, az ízlésesség keretein belül szórakoztató legyen. Hisz valljuk be, meglehetősen mókás, ha egy szemüveges, okos, úri hölgy kaszinókba sétál be és követeli annak nőfaló tulajától a szex elméleti oktatását, mit sem törődve azzal, ki ismeri fel, miközben mindenki más próbálja az erényeit védeni. 

Szívből ajánlom minden romantika rajongónak az eltántoríthatatlan tudóslány és a múltjával hadakozó kaszinótulajdonos történetét, ami garantáltan túlmutat a szóbeliségen. Egyszerre komor és vidám, kissé sejtelmes, mégis lüktető, kalandokkal, felfedezésekkel és furfangos megoldásokkal teli, s melyben az estélyek és esküvői készületek csillogása tökéletes kontrasztot alkot a kaszinók füstös világával. Olvassátok!

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Pippa, Cross

Kedvenc jelenet: az első kurtizános

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: A szerencsejáték szabályai #2, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!