Liz Braswell - Nemszületésnap

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Liz Braswell regénye, a Nemszületésnap, ami a Sorsfordító történetek legújabb kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Alice immáron felnőtt kalandjait Csodaországban, ahol nem kisebb feladat vár rá, minthogy megállítsa a Szív Királynőt.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és annak szereplőit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Liz Braswell: Nemszületésnap

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635846702
Oldalszám: 528 oldal

Fordító: Vörös István

Fülszöveg:

Alice más, mint a többi tizennyolc éves lány Kexfordban - és ezt egyáltalán nem bánja.
Sokkal szívesebben tölti a délutánokat hűséges fényképezőgépével vagy nagynénje, Vivian nyüzsgő szalonjában, minthogy nővére kívánságát teljesítve "rendes" úrihölgy váljon belőle, ahogy azt az illem diktálná. Alice szívesen betér Yao kisasszony teázójába, vagy nézi a gyerekeket, ahogy a Téren játszanak. És persze nem bánja, ha véletlenül összefut azzal a fiatal ügyvéddel, akivel nemrég találkozott - természetesen csak kíváncsiságból, nem azért, mert olyan kedves és sármos lenne...
Ám amikor Alice előhívja a városban készült legutóbbi fényképeit, valami különös történik: a képeken nem azok látszanak, akiket lefotózott, hanem régi, ismerős arcok - a Szív Királynő, az Őrült Kalapos, a Hernyó. Még Csodaország lényeihez képest is van bennük valami nyugtalanító. De akkor rémül meg igazán, amikor egy önarcképet hív elő: a fotón egy sötét hajú, sebekkel teli lány jelenik meg, aki segítségért könyörög: Mary Ann.
Miután újra visszatér a varázslatos Csodaországba, Alice rájön, hogy fontos feladat vár rá: meg kell állítania a Szív Királynő kegyetlen uralmát, és meg kell találnia a saját helyét - mindkét világban. Vajon sikerrel járhat... mielőtt még késő lenne?

Saját véleményem:

1865-ben jelent meg Lewis Caroll nonszensz meseregénye, az Alice Csodaországban, ami a megjelenést követően óriási sikerré, mára pedig igazi klasszikussá vált. Azóta számtalan feldolgozást megért: többek között színház, film, animáció, képzőművészet, sőt pszichológiai és filozófiai elemzések tárgya is lett.
A könyv a nonszensz irodalom egyik alapműve: a nyelvi játékok, a logikai ellentmondások és szürrealitás uralják, és bár eredetileg gyerekkönyvnek indult, tele van logikai paradoxonokkal, nyelvi rejtvényekkel és szatírával, így a felnőttek számára is sokat mond. Emellett pedig meglehetősen sok párhuzam vonható a mű és a korabeli Anglia történelmével: a Szív Királynőben könnyen felismerhető a hirtelen haragú Viktória királynő, a pipogya királyban Albert herceg, de megtalálhatjuk a könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.
Az Alice Csodaországban tehát nem csupán egy mesekönyv, hanem a viktoriánus Anglia egyik legkülönlegesebb irodalmi öröksége, amely egyszerre játékos, szatirikus és gondolatébresztő.

"- Ha nem tévedek, valamikor, réges régen sokkal, de sokkal több dologban hittél, mint manapság, nemde?"

Liz Braswell neve valószínűleg ismerősen cseng a Sorsfordító történetek rajongói számára, hisz' a Nemszületésnap immár a hatodik, magyarul is megjelent regénye ebben a sorozatban, mely a klasszikus Disney mesék újragondolásán alapszik (mert bizony a Disney is hozzányúlt Lewis Caroll meséjéhez). Alice története azonban némileg kilóg a sorból, ugyanis a szerző nem a már mindannyiunk által ismert sztori egy pontján nyúlt bele a cselekménybe, hanem egyfajta alternatív folytatást álmodott meg hozzá. A Nemszületésnap Alice-e mondhatni már felnőtt. A tizennyolc éves, kexfordi lány haladott kora ellenére szüleivel és nővérével él, s ahelyett, hogy férjjelölteken gondolkozna vagy épp rendes úrilánnyá válna, szabadidejét inkább fényképezőgépével vagy nagynénje szalonjában tölti. Ám egy napon, amikor a lány előhívja a városban készült képeit, különös dolog történik, a fotókon régi, ismerős arcok bukkannak fel egy elfeledett álomvilágból. Alice fontos feladat vár, vissza kell térnie Csodaországba, hogy megmentse a gonosz Szív Királynőtől.
Bár nem szoktam kiemelni, ám ezúttal érdemes egy pillantást vetni az élénk, kontrasztos borítóra, amely tökéletesen előrevetíti a történet egyszerre bohókás, ámde sötét hangulatát. A Nemszületésnap egy merész, pörgős, ám igencsak baljóslatú folytatása az alapműnek, amiben a szerző Lewis Carollhoz hasonlóan fontos témákat és viktoriánus kori elvárásokat boncolgat. Többek között ilyen a társadalmi elvárásokkal (például a házasság vagy úrihölgyhöz méltó viselkedés) szembeállított egyéni szabadság kérdése, ami alapjaiban meghatározza Alice karakterét és karaktertörténetét. Alice egy viktoriánus korban élő fiatal hölgy, akitől társadalmi szinten elvárják, hogy bizonyos dolgok iránt ne érdeklődjön, ne gondolkodjon, inkább koncentráljon az illemre és a családalapításra. A lány azonban sokkal szabadabb és haladóbb szellemű, megvan a maga hobbija és jövőképe, ami nem minden esetben felel meg a társadalmi normáknak. Braswell persze további társadalmi és politikai témaköröket is beemel, úgy mint a zsarnokság, önkényuralom, elnyomás, hatalommal való visszaélés, diktatórium, de ugyanígy megjelenik a másság témaköre és az idegenekkel szembeni ellenségesség, előítélet. 
A Nemszületésnap egy sokkal érettebb, felnőttesebb történet, akárcsak Alice, aki gyerekkori önmagával ellentétben immár egy talpraesett, bátor és tudatos nő képét mutatja, aki nem a véletlenek, hanem tudatos cselekedetek alapján jut előbbre. És még így is hatalmas jellemfejlődésen esik át kexfordi és csodaországi utazása során, miközben számos dologra rádöbben. 
Szerintem ez a fajta tudatosság nagyon jót tett a karakterének. Liz Braswellről már kiderült, hogy szereti hősnőit lázadó, harcias irányba terelni, de míg a legtöbb esetben ez visszafele sült el, most azt mondanám, megtalálta a tökéletes, formálható alanyt, aki elbírja e jellemvonásokat - már csak azért is, mert a kislányból nővé cseperedett lány időben és más módokon is elbírja ezt a transzformációt.
Összességében tehát úgy gondolom, hogy a Nemszületésnap egy pörgős, sötét tónusú, érdekfeszítő regény, ami érdekes és sokszor aktuális társadalmi kérdéseket feszeget mesei köntösbe csomagolva.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő:Alice, Kalapos

Kedvenc jelenet: -

Negatívum:

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek #14

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során a 2010-ben bemutatott Alice Csodaországban c. filmé lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik szereplőt ábrázolja, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

08/23 Hagyjatok! Olvasok! - extra
08/25 Dreamworld
08/27 Csak olvass!
08/29 Hagyjatok! Olvasok!

Mari Mancusi - Tolvajok hercegnője

  

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Mari Mancusi regénye, a Tolvajok hercegnője, ami a Sorsfordító történetek legújabb kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a különleges csavarral megspékelt Robin Hood feldolgozást, melyben egy igazán erős Marian ábrázolással találkozhatunk.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és annak szereplőit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Mari Mancusi: Tolvajok hercegnője

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635846252
Oldalszám: 400 oldal

Fordító: Pócza Alíz

Fülszöveg:

Párizsi útjáról visszatérve Marian kisasszony nyomban észreveszi, hogy szeretett Angliájában minden megváltozott.
Legjobb barátját, Robint száműzték; szeretett nagybátyja, Richárd király meghalt; Nottingham lakói pedig elszegényedtek a rájuk rótt adóktól. Hűséges dajkájával összefogva Marian úgy dönt, hogy kezébe veszi a dolgokat és segít a falu éhező lakóinak. Közben a sherwoodi erdő mélyén megtalálja Robint és barátait. Vajon csatlakoznak Marianhoz, vagy hagyják, hogy a rókalány egyedül hajtsa végre veszélyes tervét?

Saját véleményem:

1973-ban mutatták be a Ken Anderson ötlete alapján készült Robin Hood c. Disney rajzfilmet, ami vegyes kritikai fogadtatásban részesült. Sokan sérelmezték, hogy a készítők szinte szó szerint átemeltek karaktereket (pl. Little John=Balu, Sir Szissz=Ká) és jeleneteket az olyan, korábbi közönségkedvenc alkotásaikból, mint A dzsungel könyve, Hófehérke vagy a Macskarisztokraták. Ennek ellenére a Robin Hood mégis kasszasiker lett, mi több, az idő múlásával valódi kultikus klasszikussá avanzsált.
Robin Hoodot, az angol mondakör és folklór legismertebb hősét, a tolvajok fejedelmét, pedig azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni. Ő az a kiváló íjász képességgel rendelkező törvényen kívüli férfi, aki a gazdagoktól elvesz, míg a szegényeknek ad.

És itt jön képbe a Mari Marcusi által megálmodott - legújabb - Sorsfordító kötet csavarja: mi van akkor, ha nem is Robin Hood az a titokzatos jótevő, aki segít Notthingam elszegényedett lakóin, hanem maga Lady Marian? A bájos, csendes rókalány, Richárd király unokahúga és gyámoltja.

Meglepően hangzik? Lehet. De hogy működik-e a dolog, az nem is kérdés! A szerző ugyanis bravúros kerettörténetet álmodott meg Marian számára, méghozzá olyat, ami tökéletesen idomul a feminista csavarhoz.

Marian a szülei halálát követően érkezik Nottinghambe, hogy bácsikája, Richárd király kastélyában éljen. Itt ismerkedik meg Robinnal, aki segít kirángatni őt gyászából, majd az évek során barátokká, s cinkosokká válnak. Na, meg persze mindkét fél gyengéd érzelmeket kezd el táplálni a másik iránt. Ám mielőtt ezt bevallhatnák egymásnak, a király háborúba vonul, Robin pedig vele tart. Távozása előtt azonban megígéri a lánynak, hogy ha visszatér, soha senki és semmi nem állhat közéjük. 

Ezek után három év telik el, ami során Marian visszatér szülőföldjére, hogy politikát és íjászatot tanulhasson az egyetemen, hisz előbbi mindig is érdekelte, utóbbi pedig Robinnal közös időtöltésük volt. Három év elteltével aztán levelet kap bácsikájától, aki a háború végéről és a hazatéréséről való tájékoztatás mellett felkéri a rókalányt, hogy csatlakozzon a királyi tanácshoz, Marian pedig csapot-papot hátrahagyva Párizsban, azonnal hajóra száll. A boldogsága azonban csakhamar szomorúsággá válik: megtudja, hogy szeretett nagybátyja, a király életét vesztette hazatérés közben, ráadásul Nottingham is árnyéka önmagának. A nép éhezik, az új király, Richárd öccse alkalmatlan az uralkodásra, tanácsosa egy álnok kígyó, a bíró pedig borzalmas adókkal sújtja a családokat, akik éheznek. Amikor Marian mindennek szót adna a kastélyban, rövid úton vendégségnek álcázott rabságban találja magát, őrök gondoskodnak arról, hogy véletlenül se hagyhassa el egykori szobáját.

Marian számára az utolsó mentsvár az erdőben bujdokoló Robin marad... Legalábbis az első találkozásig, amikor is világossá válik, hogy a nép sorsa egyedül Marian és egykori dadája, Kodács asszony mancsában van. De vajon képes-e egy lady álruhás fosztogatóvá és a nép hősévé válni, miközben a palotában puskaporos a hangulat?

Nem mondom, hogy a Tolvajok hercegnője tökéletes regény, mert ez nem igaz, megvannak a maga hibái, logikai buktatói. Ennek ellenére viszont egy nagyon is szerethető, olvasmányos történetről van szó, amiben abszolút működik a girl power! Mi több, Lady Marian is sokkal összetettebb karakterként jelenik meg benne, mint amit a mese korábban láttatni engedett belőle... ráadásul szerintem az, hogy a rókalány veszi át a tolvaj szerepét, egy rendkívül zseniális csavar, mondhatni tényleg sorsfordító. Az pedig, hogy mindez nemhogy nem változtatja meg az eredeti mesét, hanem sokkal inkább beleidomul abba és hozzátesz, szerintem zseniális. A karakterek is önazonosak, amennyire emlékszem a filmre, az események is jól követik egymást, közben viszont az újítások éppen elegendőek ahhoz, hogy az olvasó Mariannékkal együtt izguljon egy-egy adrenalin dúsabb pillanatban. 

A rókalány karaktere szép utat jár be kezdet és végpont között, rengeteget fejlődik, csiszolódik és érik. Kislányból előbb lady, majd valódi amazon válik, aki bátran szembe mer szállni a hatalommal, kockára téve önnön jólétét.
Mariant kezdettől fogva úgy mutatja be a szerző, mint egy jóravaló, kissé zárkózott, ám a világ dolgaira nyitott lányt, aki már fiatal korában is előszeretettel lopózik be a király tanácskozásaira a politika iránti rajongása miatt. Majd ez Robin és a nagybácsi távozásával még tovább erősödik azáltal, hogy ilyen irányú tanulmányokat folytat, vagyis elmondható, hogy a rókalány Robin Hooddá lényegülését Macusi már a sztori legelején megalapozza, és ezt folyamatosan építgeti.

Mindent egybevetve a Tolvajok hercegnője egy valóban izgalmas feldolgozása a Robin Hoodnak, egyben kissé modernizált átirata az eredeti műnek. Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy igazán jó és szerethető Sorsfordító történetet olvasni.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Marian, kisnyuszi

Kedvenc jelenet: -

Negatívum:  egy-két logikai baki

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek #9, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során az 1973-ban bemutatott Robin Hood Disney mesefilmé lesz a főszerep. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni,melyik szereplőt ábrázolja,majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

03/01 Utószó
03/03 Csak olvass!
03/05 Dreamworld

Elizabeth Lim (szerk.) - 16 Sorsfordító történet

Ti is kíváncsiak vagytok, hogy mi lett volna, ha… Hófehérke tud varázsolni? Mulan elvállalja a tanácsadói pozíciót? Csingiling Hook kapitány tündére? Bambi nem akar nagyherceg lenni?Kövessétek bloggereinket a 16 Sorsfordító történet című antológia blogturnéján, hogy választ kapjatok arra, ők mit szóltak az újramesélésekhez! De ne felejtsetek el játszani se, mert egy szerencsés olvasónk a Manó Könyvek Kiadónak hála meg is nyeri a könyvet!

 

 

Elizabeth Lim (szerk.): Disney - 16 Sorsfordító történet

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635846030
Oldalszám: 640 oldal

Fordító: Widder Zsuzsa

Fülszöveg:

Szereted a Sorsfordító történeteket? Ebben a kötetben a sorozat kedvelt szerzőitől olvashatsz tizenhat új szöveget. A varázslattal, cselszövéssel vagy épp igéző bűbájjal teli rövid történetek a már ismert filmeket alapul véve tartogatnak váratlan és izgalmas csavarokat.

Saját véleményem:

Egy antológia, melyben kedvenc Disney meséimen csavarnak? Ide vele!
Sokszor, sok bejegyzésemben említettem már, hogy (szerencsére) én még annak a generációnak a tagja vagyok, akik Disney meséken nőhettek fel. Emlékszem, rongyosra néztem a VHS kazettáimat, betéve tudtam - és mind a mai napig tudom - kedvenc dalaimat, és ha megkérdezték, milyen mesét szeretnék látni, akkor nagy eséllyel Az oroszlánkirályt, vagy valamelyik másik kedvenc disney sztorimat mondtam, s már akkor fejjel lefelé kiolvastam a klasszikus mesekönyveimet, amikor még azt sem tudtam, mi fán terem az olvasás. Ennélfogva egy percig sem volt kérdés, hogy benevezek-e a Sorsfordító történetek antológiájára.

"(...) ha kedvesek vagytok másokkal, még akkor is, ha nem viszonozzák, azzal a legnagyobb ajándékot adjátok a világnak."

A kötet megszületését Elizabeth Limnek köszönhetjük, aki hirtelen ötlettől felbuzdulva megkérdezte szerkesztőjét, mit szólna egy olyan gyűjteményhez, amiben rövidebb sorsfordító történetek kapnának helyet, hisz annyi lehetséges fordulat van még, amit ki lehetne bontani. Szerencsére a kiadónál rábólintottak, Elizabeth Lim pedig rögvest a kötet szerkesztőjévé lépett elő. Őszintén szólva nála jobb embert aligha választhattak volna a feladatra, ugyanis ő is annak a Disney nemzedéknek tagja, akik csíkosra nézték a kazettáikat. És ez bizony érződik a gyűjteményen!
Saját bevallása szerint az volt a célja, hogy helyet adjon olyan filmekhez kapcsolódó történeteknek is, melyekből még nem született sorsfordító regény. Többek között ilyen Az oroszlánkirály, Bambi, Robin Hood, A kőbe szúrt kard legendája, a L'ecsó vagy A kincses bolygó. Rajtuk kívül persze bőven akad olyan mese is, ami kapott már önálló könyvet, de ettől függetlenül simán elbírt több történetváltozatot is. Ilyen a Hófehérke, A szépség és a szörnyeteg, Mulan, Csipkerózsika, Hamupipőke, Merida vagy épp a Herkules, hogy csak néhányat említsek.
A szerkesztő előszavában azt is kifejti, hogy az antológiában található történetek között bizony akad olyan, ami mindössze néhány jelenet erejéig tér el az eredeti filmtől, vagy épp bemutat egy alternatív előzményt, de vannak benne olyanok is, melyek tovább követik egy-egy szereplő mozivásznon túli életét, és persze olyanok is akadnak, amik egészen új irányba terelik a már jól ismert sztorit. Egyszóval rengeteg izgalom, kaland, családi dráma, romantika és varázslat vár az olvasóra.

Ahogyan az a címből kiderül, összesen tizenhat novellát tartalmaz a gyűjtemény, amik egy része a már jól ismert és kedvelt Sorsfordító szerzőktől származik (Elizabeth Lim, Liz Braswell, Jen Calonita, Farrah Rochon), de újakkal is megismerkedhetünk. Ilyen Kristina Pérez, Micol Ostow, M. K. England és Livia Blackburn. Véleményem szerint akadnak köztük ígéretes tehetségek, akiktől akár egy önálló sorsfordító történetet is elolvasnék. Ami pedig magukat a novellákat illeti, többnyire aranyosak, szerethetőek, és valóban változatos módon és helyen nyúlnak az ismert alaphoz. Nem titok, hogy óriási oroszlánkirály fan vagyok, még túl a három ikszen is majdhogynem bármi eladható nekem kedvenc oroszlánjaimmal, így az olvasást is Simba, Nala és Mufasa történetével kezdtem, ami egy elég nagyot csavart a már jól ismert sztorin. Itt ugyanis Mufasa túlélte a gnús incidenst, ugyanakkor olyan súlyos sérüléseket szenvedett, amik miatt át kellett adnia trónját Simbának. Ez viszont nem ment és megy zökkenőmentesen, ugyanis Simba bármennyire is igyekszik, Mufasa rendre alá tesz és a felnőtt fiatalok hóbortjának találja az elképzelést, miszerint veszély leselkedik a Büszke-birtokra. Nem árulom el, kinek van igaza, de azt igen, hogy bár kedvenceim jelenléte megmelengette a szívemet, mégsem voltam vele elégedett. Mufasa karaktere mindig is a bölcsességet volt hivatott jelképezni; ő egy olyan apafigura, aki hol szelíden, hol kicsit erélyesebben, de mindig igazságosan terelgeti a fiát. A Farrah Rochon által megjelenített Mufasa ennek töredékét sem tartalmazta, sőt... Az elképzelés persze jó volt, a kivitelezés kevésbé. Nem úgy Mulan sztorijánál, mely klasszikus értelemben nem sorsfordító történet, inkább amolyan folytatás a mi lett volna, ha szellemében, mégis rendkívül erős, sztori- és karakterhű, tele mondanivalóval. 

A sort hosszan folytathatnám még, hisz vannak jobb és kevésbé erős történetek is a gyűjteményben, olyanok, amiket önálló Sorsfordítóként nem szerettem, ám így meg nagyon, és olyanok is, amik szimplán izgalmasak, élvezetesek, kedvesek-bájosak, viccesek, meghatóak. Eljátszhatunk a gondolattal, mi lett volna, ha... ha Maurice helyett Belle megy a vásárba, ha Eric herceg a baleset után megpillantja Arielt, ha Hófehérke megtanul varázsolni, ha Csipkerózsika ismeri az átkot, ha Csingiling Hooknak dolgozik, ha Hercules első napja istenként nem a terv szerint alakul, ha Bambi nem akar nagyherceg lenni, ha Merida kamasz öccsei elmennek a boszorkányhoz, ha Naveennak haza kell mennie és így tovább. 

Összességében én nagyon szerettem ezt a könyvet, a legtöbb esetben igazán jópofa sztorikhoz volt szerencsém, ráadásul az antológia jellegének köszönhetően minden estére jutott egy felnőttesebb esti mese nekem. Na jó... kit akarok én itt áltatni? Már gyerekként sem ment az este/mese felállás, az esetek többségében itt sem. 

Ha szeretitek a Sorsfordító történeteket, vagy csak simán meserajongók vagytok, akkor szívből ajánlom. 

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Simba, Mulan, Meg és még sokan

Kedvenc novella: Mulané

Negatívum: Mufasa

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek, önállóan olvasható 

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

A feladatotok nem más, mint az állomásokon található képeken látható “kiegészítőkből” kitalál, hogy melyik könyvben szereplő Disney mesében találhatóak! Jó keresgélést!
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

11/23 Hagyjatok! Olvasok!
11/24 Csak olvass!
11/25 Dreamworld
11/27 Szembetűnő
11/29 Utószó

Farrah Rochon - Szállnék már

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Farrah Rochon regénye, a Szállnék már, ami a Sorsfordító történetek legújabb kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a különleges, időutazásra invitáló regényt, melyből kiderül, mi lett volna akkor, ha anyja helyett Merida eszi meg a boszorkány sütijét.

Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és annak szereplőit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Farrah Rochon: Szállnék már

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635845354
Oldalszám: 424 oldal

Fordító: Nagy Linda

Fülszöveg:

Mi lett volna, ha Merida eszi meg a boszorkány varázssütijét?
Merida tisztában van azzal, hogy a DunBroch klán hercegnőjének lenni számos kötelezettséggel jár, abba azonban nem tud belenyugodni, hogy olyasvalakihez menjen feleségül, akit sohasem látott. A harcias hercegnő küzd a hagyományok ellen, ám édesanyja, Elinor királyné minden erejével ragaszkodik hozzájuk.
A lány az erdő mélyén egy kunyhóra bukkan, ahol egy boszorkánytól varázserejű süteményt kap, amely teljesen megváltoztathatja az édesanyját. A folyton lázadó Merida azonban úgy dönt, hogy inkább ő maga eszi meg a bűvös finomságot... és a múltba repül, ahol a saját, vele egyidős anyukájával találja szemben magát, aki egy tőrt tart a torkához, mert kémnek hiszi. Abban az időben a szülei klánjai ugyanis esküdt ellenségek voltak.
Vajon sikerül időben kibékítenie a két családot? Vagy a szülei ezúttal nem is szeretnek egymásba? Végül elfogadja a sorsát, vagy sikerül megváltoztatnia azt?

Saját véleményem:

Tizenkét évvel ezelőtt debütált a mozikban a Disney és Pixar közös tündérmeséje, a Merida, a bátor, ami világszerte óriási sikereket ért el. Számos díjat bezsebelt az Oscartól kezdve, a Golden Globe-on át, egészen BAFTA-díjig. Mi több, Merida magáénak tudhatja az első Pixar hősnő címét is! A lázadozó lány azonban nem csak emiatt nevezhető formabontó figurának, hanem amiatt is, mert ő volt az első Disney hercegnő, akinek love story helyett valami egészen mással kellett szembenéznie: önmagával.
Mindezek tekintetében egyszerre érthető és érthetetlen, miért nem övezi nagyobb hype a személyét. Érthetetlen, mert Merida egy bátor, talpraesett, önálló lány, ugyanakkor érthető is, hisz jóval túlmutat a mesefilm célkorosztályán. A film bizonyos tekintetben sokkal érettebb üzenetet közvetít, mint amivel a gyerekek azonosulni tudnának, s erre utal a szlogenje is: Ha megváltoztathatnád a sorsodat, megtennéd?

"Nincsenek jelentéktelen emberek a világban, Merida. Mindannyiunknak ki van osztva a szerepe. Ha te cselekszel valamit, az kihat egy másik emberre, ő pedig hatással van másokra, és így tovább."

Ha Merida válaszát nem is tudhatjuk meg, Farrah Rochon a Szállnék már által bepillantást enged abba, mi történik akkor, ha a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan azt a mesében láthattuk. A változás pedig egészen drasztikus, mivel ezúttal nem Elinor királyné fogyasztja el a varázssütit, hanem Merida, aki ennek köszönhetően időutazásra indul...
Merida a DunBroch klán örököseként tisztában van azzal, milyen kötelezettségekkel jár együtt a rangja. Anyja az elmúlt évek során már számtalan előadást tartott a királyi származásából adódó kötelezettségekről, melyek fontos részét képezi a családi egység. Ám amikor a királyné közli vele, hogy a család tagjaként kötelessége úgy házasodni, hogy döntésével uralkodói felelősséget vállaljon, s ezáltal fenntartsa a klánok közti békét, a lány tiltakozni kezd. Három hónappal később pedig olyan lázadó lépésre szánja el magát a lánykérésére rendezett Játékokon, ami végzetes vitát szít közte és anyja között. Kegyetlen szavakat vágnak egymáshoz, a vita végén pedig Merida eltépi a királyné családi szőttesét, aki erre válaszul tűzre veti lánya szeretett íját. Ezt követően Merida elviharzik otthonról, majd egy boszorkány kunyhójában köt ki, ahol alkut köt az asszonnyal. Merida szabadságot, időt és új sorsot szeretne, ám arra nem számít, hogy a varázssüti elfogyasztásával visszarepül az időben és találkozik szülei fiatalkori énjével.
A mese rajongói számára mindez merőben drasztikus változásnak tűnhet, olyannak, ami messzire rugaszkodik az alapoktól. És részben igaz is, ám megnyugtatok mindenkit, hogy a Farrah Rochon által megálmodott történet közelebb nem is állhatna az eredeti szellemiségéhez! A Disney film középpontjában Merida szabadság iránti vágya és az azzal párhuzamba állított családi kötelék áll, azon belül is nagy hangsúlyt fektetve az anya-lánya kapcsolatra. Ahogy a hercegnőnek a medvévé változott édesanyját és testvéreit istápolgatva kell rádöbbennie a család fontosságára, úgy itt sincs ez másként.
A múltba utazva Merida megismerheti szülei fiatalkori énjét, kiemelt tekintettel anyjára, aki semmiben sem különbözik szabadságvágyó lányától. Merida érkezésekor Elinornak is arra kéne készülnie, hogy találkozzon leendő hitvesével - aki történetesen nem Fergus -, csakhogy esze ágában sincs férjhez menni. Meridának innentől kezdve az a dolga, hogy összeismertesse Elinort az ellenséges klánba tartozó Fergusszal, nehogy megváltozzon a jövő. Mindeközben pedig lehetősége nyílik több időt eltöltenie a fiatal Elinorral, megtanítani őt mindarra, amit szeret, s rádöbbenni, mennyire hasonlítanak egymásra.
Persze mindehhez jön még egy adag izgalom, ellenség, és a kérdés, vajon vissza tud-e térni a jövőbe vagy az immár örökre elveszett/megváltozott?

Elsőre meglepett az időutazás ténye, de utólag úgy gondolom, remek ötlet volt a szerző részéről. Meridának így esélye nyílt arra, hogy több időt tölthessen el a korban vele azonos szüleivel, s rádöbbenjen, mennyire hasonló a személyiségük, gondolkodásuk és habitusuk.
Szerettem ezt a történetet. Merida karaktere mindig is közel állt a szívemhez, ami abból adódik, hogy rendkívül hasonlóak vagyunk. Merida olyan, mint egy vadló: szabadságra vágyik, s minél inkább gúzsba kötik vagy be akarják törni, ő annál hevesebben tiltakozik ellene. Emiatt pedig nem képes racionális döntéseket hozni.

Mindemellett pedig ott van az anya-lánya kapcsolat, ami nem egy klasszikus regénytéma, holott véleményem szerint rendkívül fontos beszélni róla. Mi, gyerekek hajlamosak vagyunk dacolni, szembeszegülni a szüleinkkel, felnőve pedig vehemensen védeni az igazunkat. Hogy joggal vagy sem, az mindegy is, a valódi lényeg az, hogy sokszor elfeledkezünk a kötelék leglényegéről, a szeretetről.
A Merida, a bátornak mindig is Merida önismereti utazása és a szülő-gyermek kapcsolat volt a központi része, és ez az időutazás témájának ellenére a Szállnék már esetében sincs másként. Szóval, ha szeretitek az eredeti sztorit és szívesen elmélyednétek ebben a történetben, akkor őszintén ajánlom Farrah Rochon regényét.
Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy ezúttal tényleg egy olyan Sorsfordító történetet tarthattam a kezemben, ami nem átírta az eredeti alapot, hanem hozzátett, s tovább szélesítette annak világát, és jobban elmélyítette a már ismert karaktereket.

Pontszám: 5/5

Kedvenc szereplő: Merida, Elinor, Fergus

Kedvenc jelenet: nem spoilerezek

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek #8, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során a Merida, a bátor Disney filmé lesz a főszerep. Minden állomáson olvashattok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint az arra adható helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Mivé változnak át Merida öccsei?

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

07/15 Csak olvass
07/18 Szembetűnő
07/21 Hagyjatok! Olvasok!
07/23 Utószó
07/28 Dreamworld  

Liz Braswell - A vén idő mesél

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent Liz Braswell regénye, A vén idő mesél, ami a Sorsfordító történetek legújabb része. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják ezt a különleges regényt, amiben Belle és a Szörnyeteg együtt nyomoznak a családjukat érintő, sötét rejtélyek után, melyek több mint két évtizede kísértik őket.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet és annak szereplőit, és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egy példányát.

 

 

Liz Braswell: A vén idő mesél

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635844548
Oldalszám: 512 oldal

Fordító: Molnár Júlia Dóra

Fülszöveg:

Mi lett volna, ha Belle édesanyja az, aki megátkozta a Herceget?
Belle nem mindennapi lány: okos, találékony, és mindenekelőtt nyughatatlan. Arra vágyik, hogy végleg maga mögött hagyhassa a vidéki falvacskát, ahol felnőtt. Fel akarja fedezni a világot, holott az édesapja még attól is vonakodik, hogy a kis házikójukat elhagyja, mert azt reméli, hátha Belle anyja egyszer csak visszatér - az anya, akire Belle alig emlékszik. Belle történetesen egy félelmetes, dühös szörnyeteg foglya is. És jelenleg ez a legfőbb gondja.
Ám amikor Belle megérinti a Szörnyeteg elvarázsolt rózsáját, hirtelen érdekes képek villannak fel előtte - képek az édesanyjáról, akiről azt hitte, hogy soha többé nem fogja már látni. De, ami még furcsább, hogy az anyja nem más, mint maga a gyönyörű Varázslónő, aki valaha megátkozta a Szörnyeteget, a kastélyát és annak minden lakóját. A megdöbbent és összezavarodott Belle-nek és a Szörnyetegnek össze kell fognia, hogy megfejtsék a családjukat érintő sötét rejtélyt, amely huszonegy éve tart már.

Saját véleményem:

A Szépség és a Szörnyeteg története időtlen klasszikus, olyan mese, ami kicsit mindenkihez szól és mindenkinek megérinti a szívét. Nem véletlenül született és születik mind a mai napig annyi feldolgozása. Jómagam is odáig vagyok érte, szinte kérdés nélkül vetem bele magam bármiféle retellingbe, aminek ez az alapja. Nem volt ez másként itt sem, ugyanakkor hazudnék, ha azt mondanám, ezúttal nem mardostak kétségek. 

A Sorsfordító történetek szerzői közül Liz Braswell az, akinek a munkásságával ezidáig nem igazán sikerült megbarátkoznom: túl szürreális megvalósításai vannak, regényeit átitatja egyfajta sötét, horrorisztikus hangulat, ami távol áll tőlem, ráadásul az írói hangja is csiszolásra szorul (legalábbis számomra). És akkor nem beszéltünk még ennek a kötetnek a GR értékeléseiről... Szóval volt némi aggodalmam, de szerencsére teljesen feleslegesen.

"– Kockázat nélkül nincs kaland. Nem történhetnek veled nagy dolgok, ha állandóan félsz a veszteségtől."

A történet rendhagyó módon két idősíkon játszódik: Belle és az apja váltakozó fejezetei által követhetjük nyomon az eseményeket. Míg Belle szála egy ideig nagyjából hűen követi a meséét, addig Maurice által betekintést nyerünk a múlt eseményeibe, tüzetesebben megismerkedhetünk a királysággal, továbbá szemtanúi lehetünk annak, hogyan ismerkedett meg Rosalinddal, gyermeke majdani édesanyjával, azzal a varázslónővel, aki később elátkozta a kastélyt annak lakóival egyetemben. Merthogy igen, Belle édesanyja lesz az, aki Szörnyeteggé változtatja a szívtelen herceget. Ám ahhoz, hogy megérthessük, mi vezetett el idáig, előbb meg kell ismernünk a múltbéli királyságot és annak különleges népét, történelmét. 

A kastély elhelyezkedése és elszigeteltsége miatt sokáig a művészek, a különcök és a jó eszűek, vagyis a les charmantes lakóhelye volt. Ide menekült mindenki, aki kirítt az átlagból, egyszóval olyan képességgel rendelkezett (varázserő, jövendőmondás, stb), amit a fejlődő európai kultúra már nem tűrt meg. Csakhogy történetünk idején itt is egyre több naturel (varázstalan) lázad fel ellenük, s próbál az életükre törni, amit a palotaőrök tétlenül néznek. Ráadásul egy járvány is kirobbanni készül. 

Maurice és Rosalind szála tehát jóval több egyszerű romantikánál, jócskán túlmutat varázstalan és varázzsal bíró szerelmén. Ehelyett olyan folyamatot tár az olvasó elé, melynek végén a királyság teljesen kiveti magából a charmanteseket, kitörlődnek a köztudatból, és egyéb szörnyűségek is történnek. Ráadásul már rögtön a regény elején világossá válik, hogy valaki fogságban sínylődik, üvöltve tehetetlenségétől. 

Mindezek tekintetében azt hiszem nyugodtan kijelenthető, hogy az ifjú Maurice szála több mint érdekfeszítő. Mi több, sokáig jóval izgalmasabb is lányáénál. Belle fejezetei kezdetben ugyanis elég vontatottak, mindössze gondolatai jelentenek valamiféle izgalmat. S ez egészen addig így is van, míg el nem szakadunk az általunk ismert eseményektől. Ám onnantól kezdve, hogy Belle mondhatni egyetlen érintéssel csavar a történet alakulásán, minden új megvilágításba kerül! 

A vén idő mesél egy olyan izgalmas, s újszerű történetet tár elénk, ami a szerzőre jellemző módon sokkal sötétebb tónusú, mint azt várnánk. És ez bizony kifejezetten jól is áll neki, érettebbé varázsolja; illetve remek kontrasztot képez a nyomozással, amit a könyvmoly lány és leendő párja folytat. Merthogy Belle tudomást szerez arról, hogy anyja nem más, mint az a Varázslónő, aki egykor elátkozta a herceget. Ha pedig mindez nem lenne kellően sokkoló számára, egyre több furcsaságot kezd tapasztalni, melyek arra sarkallják, hogy kiderítse, mi történt, Rosalind miért átkozta el a Szörnyeteget, s hogy valójában mi lett vele. 

Mindent egybevetve én nagyon élveztem ezt a könyvet, kellemes meglepetésként ért. Nem csupán olvasmányos, hanem igazán egyedi is. Egyedüli negatívuma az, hogy a romantikus szálakat háttérbe szorítja, ám a mese rajongói szerintem rendelkeznek kellő fantáziával ahhoz, hogy ez ne jelenthessen komolyabb problémát. Főként akkor nem, ha maga a történet ennyire rejtélyes, izgalmas, érzelmes és félelmetes. A vén idő mesél valóban egy sorsfordító kötet, olyan, ami ha burkoltan is, de érdekes társadalmi kérdéseket feszeget. Ráadásul olyan karaktereknek ad lehetőséget arra, hogy bemutatkozhassanak, akik eddig a háttérbe szorultak, míg Belle és a Szörnyeteg önazonos marad. Mindezek tekintetében csak ajánlani tudom a legújabb Sorsfordító történeteket.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Szörnyeteg, Lumiére és a többiek, Belle, Maurice

Kedvenc jelenet: a burkolt ugratások

Negatívum: -

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek az elátkozott kastély lakóit. Minden állomáson láthattok egy fotót, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni a karakter nevét, és beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

02/10 Milyen könyvet olvassak?
02/12 Csak olvass!
02/14 Utószó
02/16 Readinspo
02/18 Hagyjatok! Olvasok!
02/20 Szembetűnő
02/22 Dreamworld

Liz Braswell - Vár rám a föld

A Manó Könyvek jóvoltából megjelent a Vár rám a föld. c. regény, ami a Sorsfordító történetek sorozat legújabb tagja. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják, mi történt volna akkor, ha a földi hatalom Ursulához kerül, Ariel pedig a tengerek néma királynőjévé válik apja meggyilkolását követően.
Tarts velünk, kövesd a turné állomásait és nyerd meg a kiadó által felajánlott könyv egy példányát!

 

 

Liz Braswell: Vár rám a föld

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN:
Oldalszám: 504 oldal

Fordító: Herman Alexandra

Fülszöveg:

Öt év telt el, mióta a gonosz Ursula legyőzte a kis hableányt... és elvette Triton király életét. Ariel most Atlantica néma királynője, Ursula pedig Eric herceg királyságát vezeti a szárazföldön. Amikor azonban Ariel rájön, hogy az apja talán még mindig életben van, visszatér egy olyan világba, amiről azt gondolta, sosem látja többé - és ezzel együtt esélye nyílik rá, hogy a hercegét is viszontlássa.
Ariel hamarosan megtudja, hogy Ursula mindent megtesz, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználja hercegnői pozícióját: összeesküvéseket szervez, ármánykodik, és nyílt háborúkat indít a szomszédos királyságok ellen. Amikor pedig az álcázott tengeri boszorkány tudomást szerez Ariel felbukkanásáról, azzal fenyegetőzik, hogy mind a vízalatti, mint a szárazföldi világot elpusztítja. Vajon képes lesz Ariel megbuktatni a gyilkos gonosztevőt, akinek eltökélt szándéka, hogy elpusztítsa az otthonát, és a világot, amelynek egykor mindennél jobban szeretett volna a részévé válni?
Ez a történet a hatalomról, a szerelemről, és egy hableány harcáról szól, aki mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze a hangját.

Saját véleményem:

Liz Braswell munkásságával némileg hadilábon állok, de minthogy A kis hableányt gyerekkoromban rongyosra néztem, egy percig sem volt kérdés, hogy olvasni akarom-e a Vár rám a földet.

"Semmit sem kaphatsz anélkül, hogy adnál valamit cserébe. Az természetellenes lenne, és szembemenne a dolgok rendjével."

A történet öt évvel az általunk is ismert események után játszódik, annyi különbséggel - vagy talán nevezzük inkább csavarnak -, hogy Ariel és Eric alul maradt az Ursulával vívott harcban. És hogy mit is jelent ez pontosan mesénkre nézve? Nos azt, hogy a tengeri boszorkány Vanessaként, s immár Eric herceg feleségeként uralkodik, háborúkat szít, nyomorgatja a népet, míg férje álom mámorban tengődve színdarabokat ír (a kis hableány eredeti, Disney-féle történetét). Eközben Ariel pedig Atlantica királynőjeként éli életét abban a hiszemben, hogy apja halott. És itt jön az újabb fordulat, a történet tulajdonképpeni beindítója: Hablaty és az unokája egy véletlennek köszönhetően megtudja, hogy egy aprócska fiolába zárva ugyan, de Triton király él. Ariel számára tehát adott a remény Ursula legyőzésére, Eric visszaszerzésére és a happy end beteljesítésére.

Ez a történet tehát tulajdonképpen két királynő összecsapását mutatja be: az immár sokkal érettebb, leckét megtanuló Ariel feszül össze a hatalommániás, velejéig romlott Ursulával, míg Eric elvegetál a maga kis papucs módján. Merthogy Ericet sikerült a mesénél is jobban alulpozícionálni, és olyan szinten életképtelen karakterré tenni, mint egy tengeri moszat. Sajnálom, mert maga az eredeti mese sem bánt túl kedvesen vele, noha a film némit javított ezen. No, de mint írtam, a fókusz a két uralkodói státuszba került nőn van. Ám míg Ursula megmaradt ugyanannak a hatalomra vágyó, pusztítást és mások sanyargatását élvező boszorkánynak, addig a szeleburdi, álmokat kergető hableány érett nővé fejlődött - megtartva karaktere esszenciáját. Az, hogy Ariel, a mindig is emberek közé vágyó lány, apja vélt halála után kénytelen volt átvenni a trónt, előnyére vált. Kifejezetten izgalmas látni, hogy meggondolatlan tiniből mennyire érett nővé cseperedett, olyanná, akit a szerelem jóval kevésbé vakít el. Vagyis, fogalmazzunk inkább úgy, hogy immár jobban átgondolja tetteit. És erre bizony szükség is van, hisz immár nem csak Atlantica és a vízi világ sorsa múlik azon, mit tesz, hanem az embereké is. Ariel pedig mindig is szívén viselte a szárazföldiek sorsát, ami ezúttal sincs másként. A nép pedig éhezik, megviselte és megtizedelte soraikat a Vanessa által indított háborúzás. 

Úgy gondolom, Liz Braswell az az író, aki remek ötletekkel rendelkezik, de a megvalósításnál valahogy el-, vagy legalábbis szétcsúsznak a dolgok. Legtöbb esetben szeretne erős női hősöket kreálni, csakhogy ezt vagy saját, vagy más karakterek kárán teszi. Ebben az esetben Ericén, akiről én nem is szeretnék több szót ejteni, mert borzalmas lett szegénykém. De talán ennél is fontosabb tisztázni, hogy az írói képességei közepesek. És ez bizony nagyon nagy kár, mert bár a Vár rám a föld így, ebben a formában is érdekfeszítő és kifejezetten érdekes módon nyúl az eredeti alaphoz, jól csavargatja annak szálait, de épp emiatt annyi, de annyi potenciál lett volna még benne! Persze ettől függetlenül is aranyos, izgalmas olvasmány, ami meg fogja melengetni a meserajongók szívét - már csak a kikacsintások és kedvenc állatkáink narratívái miatt is. Arielről nem is beszélve.
Mindent egybevéve úgy vélem, a történetnek vannak kifejezetten erős aspektusai, de akadnak gyengébb pontok is. Viszont, ha extra érdekességként és nosztalgiaként tekintünk rá, akkor kellemes élményeket tartogathat akár egy borongós vagy napsütéses délutánon is, amikor szeretnénk újra visszarepülni gyerekkorunkba.

Pontszám: 5/3,5

Kedvenc szereplő: Ariel és az állatszereplők

Kedvenc jelenet: -

Negatívum: Eric

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek #8, önálló kötet

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek A kis hableány Disney mese állatszereplőit. Minden állomáson láthattok egy képet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a karakter nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/15 Szembetűnő
10/16 Csak olvass!
10/18 Utószó
10/20 Dreamworld

Liz Braswell - Ami enyém volt rég

A Manó könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent a Sorsfordító történetek legújabb kötete, az Ami enyém volt rég. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják Liz Braswell történetét Aranyhajról, melyben úgy tűnik, a mágikus hajú lány haja gyógyítás helyett veszéllyel fenyegeti az emberek életét.
Tartsatok velünk és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

 

Liz Braswell: Ami enyém volt rég

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635843060
Oldalszám: 496 oldal

Fordító: Hermann Alexandra

Fülszöveg:

Hogy ​megmentsék királynőjük és születendő gyermeke életét, a hűséges alattvalók mindenfelé keresik a gyógyító erejű Aranyvirágot… ehelyett azonban véletlenül a Holdvirágot viszik el a palotába. A csillogó virág meggyógyítja a királynőt, aki egészséges lánygyermeknek ad életet. A kislány haja ezüst, mint a fényesen világító hold. Ám ezüst hajának veszélyes varázsereje van: gyógyítás helyett kárt tesz másokban. A királyság biztonsága érdekében Rapunzel hercegnőt egy nagytudású boszorkány, Gothel asszony gondjaira bízzák, és egy toronyba zárva éli az életét.
Rapunzel tizenkilenc évet tölt a torony falai között. Elfogadja, hogy az embereket meg kell védeni mágikus hajától. Amikor végül úgy dönt, hogy elhagyja az egyetlen otthont, amit valaha ismert – hogy láthassa a lebegő fényeket, melyek minden évben megjelennek az égen a születésnapján –, két tolvaj társaságában váratlan kalandokba keveredik. Az egyikük Gina, a feltörekvő törvényen kívüli, a másik pedig Flynn Rider, a körözött bűnöző. Rapunzel ráébred, hogy a története, a mágikus haja és a jövője sokkal több meglepetést tartogat, mint azt valaha képzelte.

Saját véleményem:

Szerintem nincs a Földön olyan Disney rajongó, aki ne szeretné Aranyhaj történetét. Nekem is nagy kedvencem, így talán nem meglepő, ha azt mondom, rettentően vártam már, hogy a Sorsfordító történetek hazai kiadása elérkezzen a toronyba zárt lány kötetéhez. Izgalmamat egyedül a szerző neve, pontosabban az általa jegyzett részek minősége árnyékolta be, minthogy sem az Egy új élmény, sem a Hol volt, hol nem volt nem tartozott a kedvenceim közé. 

"Még a világ legderűsebb embere is néha maga alá kerül egy magánzárkában – mert a torony végső soron az volt."

Az Ami enyém volt rég más, mint a sorozat korábbi részei, ugyanis a szerző itt nem valóságként próbálta meg ábrázolni Aranyhaj és Flynn Ryder történetét, hanem dupla csavart alkalmazva, megmaradt a mesei vonalnál. A Sorsfordító történetek jellegzetessége, hogy a már jól ismert sztori egy ikonikus pontjánál bekövetkezik valamiféle csavar, ami teljesen más útra tereli a szereplőket, akik ennek ellenére mégis ugyanott kötnek ki a végén, mint az eredetiben. Nos, ebben az esetben két ilyen csavarról is beszélhetünk. Az első és számomra legmeglepőbb az Brendan és tizenhat éves rákos húga, akik azzal próbálják meg elütni a kemoterápia ridegségét, hogy filmeznek. Daniella nagy Aranyhaj rajongó, így folyamatosan a mesét nézné vagy olvastatná magának, bátyja azonban rettentően unja már. Inkább előáll egy ötlettel, miszerint elmesélné Aranyhaj történetét, csak épp újragondolva. Ennek a változatnak a legszembeötlőbb változtatása az, hogy Rapunzel anyukája nem az aranyvirág, hanem a Holdvirág főzetét issza meg, melynek köszönhetően gyermeke ezüst színű hajjal látja meg a napvilágot, és ahelyett, hogy gyógyító erő lakozna benne, megöli azt, aki hozzáér. 

Liz Braswell feldolgozása egészen rendhagyó, s rá jellemzően komorabb hangulatú, ugyanakkor tartalmasabb is. Nem csupán új, friss dinamikát hozó szereplőkkel egészíti történetét, hanem a régi karaktereknek is mélységet, na meg teret ad. Ennek köszönhetően, már a regény kezdetén megismerkedhetünk Rapunzel szüleivel, akik a birodalom érdekeit szem előtt tartva kénytelenek lemondani nehezen fogant gyermekükről, és egy ismeretlen boszorkány (Gothel) gondjaira bízni. Hatalmas döntés, nagy áldozat, mellyel a királynő is csak úgy tud valamelyest megbirkózni, hogy felkarolja a birodalom árváit - akik közül kettő ugyancsak jelentős szereppel bír. 

Mindeközben ott van az ezüsthajú, toronyba zárt gyermek, aki tudja, hogy nem hagyhatja el otthonát/börtönét, mert azzal kockára tenné mások életét... mégis szeretne kimozdulni, megnézni a választott születésnapján felszálló fényeket.  

Ismerős alap? Naná, hisz ez mégiscsak az Aranyhaj újragondolása. 

Ugyanaz a folytatás? Nagyon nem! 

Az Ami enyém volt rég egy sokkal komplexebb történetet mesél el annál, mint amit ismerünk, és Rapunzel is jóval kiforrottabb személyiség. Természetesen továbbra is ugyanaz, akit a mesefilmekben megszerettünk, csak épp van lehetőségünk arra, hogy mélyebb szinten is megismerjük őt, a gondolatvilágát, s mindazt, ami benne dúl vagy amire vágyik. A regény pedig rengeteg morális problémát vet fel, kezdve a lány bebörtönzésétől, a kizsákmányolásán át, egészen a hazugságok végeláthatatlan soráig. Ugyanis Gothel felismeri a Rapunzel képességében rejlő anyagi hasznot. S mi lehetne hatalmasabb fegyver az uralkodók kezében, mint egy olyan lány, aki a hajával képes ölni? Ám mielőtt a gonosz banya nyélbe üthetné az üzletet, Ezüsthaj megszökik. Útra kel, hogy felkeresse Flynn Rydert, a körözött bűnözőt, akiről úgy véli, segítségére lehet. A Csús Kiskacsába érve azonban megismerkedik Ginával, aki épp belekóstolva a kalandorok életébe, felajánlja Ezüsthajnak, hogy elviszi Flynnhez, s mindeközben akaratlanul is szemléltet vele egy merőben más árva-mostohaanya kapcsolatot. Ismert és új kalandok sora vár Rapunzelékre, történelmi személyek, régi és új karakterek színesítik ezt a hihetetlenül izgalmas, s csavaros kalandot, ami tartalmazva az eredeti mese esszenciáját, új élményt ad. 

Amennyiben szeretitek Aranyhaj történetét, és szívesen merülnétek el benne, ezúttal némi csavarral kiegészülve, szívből ajánlom Liz Braswell regényét. Nem tökéletes, itt-ott bele lehetne kötni, ugyanakkor sodró lendületű, szerethető és lélek simogató. Engem nagyon meglepett - és a szó jó értelmében. 

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Rapunzel, Flynn, Gina

Kedvenc jelenet: Flynn-Ezüsthaj jeleneteket imádtam

Negatívum: egy-két logikátlanság

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismeritek az Aranyhaj mesében elhangzó dalokat. Minden állomáson olvashattok egy kissé hiányos dalszöveg részletet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, mi az az egy szó, ami hiányzik és azt beírni a rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

“Virág nyílj ki már
…… feszítsd szét
Hozd vissza nekem
Ami enyém volt rég
Szórd az illatát
Szórd csak szerte szét
Hagyd hogy láthassam
Ami enyém volt rég
Enyém volt rég”

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

04/12 Utószó
04/14 Dreamworld - extra
04/16 Hagyjatok! Olvasok!
04/18 Csak olvass!
04/20 Dreamworld

Jen Calonita - Tükröm, tükröm

A Manó Könyvek jóvoltából hazánkban is megjelent a Sorsfordító történetek legújabb kötete, a Tükröm, tükröm. Ennek örömére a Blogturné Klub bloggerei bemutatják, mi történik akkor, ha a Gonosz Királynő a herceget mérgezi meg.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait és nyerjétek meg a kiadó által felajánlott regény egy példányát.

 

Jen Calonita: Tükröm, tükröm

 

Kiadó: Manó Könyvek

ISBN: 9789635842261
Oldalszám: 368 oldal

Fordító: Hermann Alexandra

Fülszöveg:

Mi lett volna, ha a Gonosz Királynő a herceget mérgezi meg?
Hófehérke királysága szeretett édesanyja halálát követően a nép által csak "a Gonosz Királynőként" emlegetett mostohaanyjához kerül. A fiatal hercegnő igyekszik észrevétlen maradni a kastélyban, hogy ne okozzon kellemetlenséget az új királynőnek.
Amikor azonban a megöletésére kiötlött terv félresikerül, Hófehérke élete gyökeresen megváltozik. Egy csapat, eleinte bizalmatlan törpe, egy kedves, de szinte ismeretlen herceg, és egy titokzatos múltbeli ismerős segítségével merész küldetésre indul, hogy megállítsa a Gonosz Királynőt, és visszaszerezze a királyságát. Vajon képes legyőzni egy ellenséget, aki minden lépéséről tud, és eltökélte, hogy - akár Hófehérke és szerettei életének árán is - megtartja nehezen megszerzett hatalmát?

Saját véleményem:

Hófehérke meséjét noha rongyosra néztem gyerekként, mégsem tartozik a kedvenc Disney hercegnőim közé. Egészen egyszerűen azért, mert a maga egyszerűségével egy egészen más kor eszményeit képviseli a karaktere, és azon kívül, hogy kedves, gondoskodó és rettentően naiv, semmit sem tesz a sorsáért - mi több, inkább szolgál.

"Egyetlen hang is lehet nagyon erős, ha kimagaslik a többi közül."

A fentebbiek fényében kissé félve vágtam hát bele a Tükröm, tükrömbe, tartottam attól, hogy Hófehérke semmitmondó karaktere nem fogja fenntartani a figyelmemet, arról nem is szólva, hogy nem olyan régen olvastam Serena Valentino újragondolásában a Gonosz Királynő történetét, ami elég ütősre sikeredett - s jelen esetben akarva-akaratlanul is ott motoszkált bennem viszonyítási alapként. Jen Calonita azonban teljesen új oldalról közelítette meg ezt az időtlen klasszikust, egészen pontosan a nő és a női erő oldaláról, ami mindez idáig a Disney-féle feldolgozás legnagyobb hiányossága volt. Mondhatni, megpróbálta kiküszöbölni azt a csorbát, amit a múlt hagyott, s erőt lehelni Hófehérke karakterébe, illetve motivációt adni a lánynak és mostohájának egyaránt. Épp ezért, a Tükröm, tükrömben két szálon futnak az események, és két nézőpont karakter által válik kerekké a történet.
Az egyik mesélő maga a Gonosz Királynő, vagyis Ingrid, Hófehérke mostoha- és keresztanyja, akinek a sorsát kislány korától kezdve - egészen pontosan attól a perctől, hogy húgával (Hófehérke anyukájával) megszöknek kegyetlen apjuktól -, több évtizeden át követhetjük. Láthatjuk, hogy a testvérét féltve óvó lányból mi módon válik azzá a Gonosz Királynővé, akit csak a hatalom és a szépség érdekel, s bepillantást nyerhetünk mindennek lelki folyamatába is, ami még karakteresebbé és motiváltabbá teszi őt az olvasó szemében. Ingrid - csakúgy, mint a legtöbb Hófehérke feldolgozásban - itt is izgalmas színfoltja a történetnek, egyszersmind rettentően emberi is, ami gyönyörűen megmutatkozik a figyelemért és a könnyebb életért áhítozó fiatal lány képében, aki mindössze olyan életre vágyik, ami neki nem adatott meg, és arra, hogy többé senkit se kelljen szolgálnia.

A másik oldalon viszont ott van Hófehérke, a csupa szív, örökké optimista, állandóan mosolygó 2D-s lány, aki a végzetes gyilkossági kísérletig beletörődve mostohaanyja elnyomásába, igyekszik elfogadni és kimaxolni korlátok közé szorított mindennapjait. Tulajdonképpen ő az, akin ez a történet áll vagy bukik: és a jó hír az, hogy nagyon is áll, hála Jen Calonitának, aki felismerve a karakter hiányosságait, életet lehelt bele, s olyan tulajdonságokkal ruházta fel, melyeknek köszönhetően hús-vér szereplővé válhatott. Hófehérke ebben a feldolgozásban nemcsak, hogy szembesül mostohaanyja gonosz tetteivel, népe elnyomásával, hanem nagyon is realizálja azokat, s kész revansot venni. Továbbra is kedves, bájos, optimista lány, ugyanakkor ott pislákol benne az öröksége, a népe és családja iránti kötelességtudat, és a vágy arra, hogy kitörjön kalitkájából. Még akkor is, ha ehhez titokban sereget kell toboroznia.

A szerző, figyelve arra, hogy megtartsa a Disney mese ikonikus mozzanatait és Hófehérke esszenciáját, kitöltötte a hézagokat, és egy háttérforradalom kialakításával turbózta fel a törpés részeket, ami elsőre talán furcsán hangzik, de nem az. Hófehérke elszántsága, a zúgolódó nép, a külvilággal érintkező törpék mind-mind olyasmik, amik kiválóan belesimulnak a meglévő történetbe. Ráadásul végre a bájos hercegnek is esélye nyílik arra, hogy kilépjen a random halott hercegnőket smacizó klisé korlátai közül. Henri és Hófehérke kapcsolata nagyobb hangsúlyt kap a kötetben, s közös jeleneteik által az olvasó megértheti, miért és hogyan szövődik köztük igaz szerelem. Na meg az a bizonyos sorsfordító pillanat is a herceghez köthető, ugyanis itt most nem Hófehérke végzi majd üvegkoporsóban.

A Tükröm, tükröm nem hibátlan, nyelvezete kissé egyszerű, az összképet tekintve mégis roppant szerethető és élvezetes regényről van szó, ami fordítva a sokak által ismert mesén a női erőt helyezi középpontba. Sokkal inkább emiatt nevezném sorsfordítónak, hisz mind a két női főszereplő az erős nő szimbóluma, olyan alakok, akik nem hódolnak be és támaszkodnak a férfiakra, hanem sarkukra állva kézbe veszik önnön sorsukat. Érdekes elképzelése, illetve továbbfűzése ez egy olyan történetnek, amiben annak idején pont ezt a szellemiséget nyomták el, inkább azt sugallva, hogy egy rendes nő otthon ül, főz, mos, takarít és várja haza a férfit. A Tükröm, tükrömben Hófehérke végre jelen van, s a szerző különféle női sorsokat ábrázolva világít rá arra, hogy egyetlen hang is lehet erős.

Pontszám: 5/4

Kedvenc szereplő: Katalin, Morgó, Hófehérke

Kedvenc jelenet: Henri elpáholása az erdőben, Hófehérke és Katalin beszélgetései

Negatívum: egyszerű nyelvezet, törpék háttérbe szorulása

Borító: 5/5
Sorozat: Sorsfordító történetek #7, önállóan olvasható

Megtetszett? Vidd haza!

Nyereményjáték

Mostani játékunk során ki másé is lehetne a főszerep, mint Hófehérkéé? Minden állomáson láthattok egy képet, melyen Hófehérke valamelyik megtestesülése látható, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megírni annak a filmnek vagy sorozatnak a címét, amiből származik.
Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Nézzetek be a többi állomásra is

10/18 Csak olvass!
10/20 Utószó
10/22 Sorok Között
10/24 Dreamworld