A Blogturné Klub ezúttal egy rendhagyó turnéval jelentkezik. Az idén nem csak a legfrissebb megjelenésekre, de a régebbi, elfeledett/kevésbé ismert könyvekre is szeretnénk koncentrálni.
Legtöbbünk nevetséges fanatizmussal várja a Március 6-át, amikor is egy újabb könyvadaptáció kerül a hazai mozikba. Így nem is kezdhettük volna “retro“ turnénkat jobb könyvvel, mint Richelle Mead világhírű Vámpírakadémia könyvével.
A BTK 7 napon át (02.16-02.22) próbál majd titeket meggyőzni írról, hogy miért érdemes ellátogatni erre a különleges akadémiára, illetve a közelgő filmről is megtudhattok pár érdekességet.
Jó hír? Ezúttal sem jöttünk üres kézzel, hiszen ismét készültünk egy nyereményjátékkal.
Még jobb hír? 5 szerencsés nyertes egy páros belépőt nyer a Vámpírakadémia film premier előtti vetítésére a Big Bang Media Kft és a Hivatalos Magyar VA rajongói Klub felajánlásából!!
Kiadó: Agave
ISBN: 9789639868618 / 9786155442940
Oldalszám: 236 oldal / 240 oldal
Fordító: Farkas Veronika
Fülszöveg:
A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt
két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek
mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a
mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál
oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző
viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és
fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a
legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk.
Saját véleményem:
Rose és Lissa próbál a lehető leghétköznapibb módon élni, beilleszkedni az emberek világába, miközben bujkálnak az őket kereső fajtársaik elől.
Egy este azonban Rose felfigyel a kollégium udvarán egy sötét alakra, aki nem elég, hogy utánuk leselkedik, még annak is szemtanúja lesz, hogy Lissa Rose vérét issza, ez pedig bűnös és elítélendő a dampyrok és morák társadalmában.
A lányok a gyors menekülés mellett döntenek, csakhogy elkapják őket és Rose bármennyire is jó testőr(tanonc), a túlerővel és Dmitrijjel szemben még ő is tehetetlen. Mind a ketten visszakerülnek a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémiára, ahol Rose csak egy utolsó esélynek köszönhetően maradhat az iskola tanulója. Ám ennek az a feltétele, hogy a kötelező tanórákon kívül nem járhat el sehova, valamint naponta plusz edzéseket kell vennie Dmitrijtől. S ha mindez nem lenne elegendő, a lányoknak ismét be kell illeszkedniük a suliba, ami cseppet sem könnyű feladat, főként, hogy az egyik mora lány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megkeserítse az életüket. Ám a legnagyobb problémát mégis a Lissa szobájában, táskájában időnként elhelyezett állati tetemek és azok fenyegetése jelenti.
Nem először olvastam a Vámpírakadémiát (és nem is utoljára), de ha lehetséges, akkor másodszorra még sokkal jobban tetszett. Jobban bele tudtam élni magam, a poénokon is nagyobbakat nevettem és minden felfokozódott. A Dmitrij iránti szerelmem is, de erről majd később.
Tudom, hogy manapság rengetegen húzzák a szájukat a vámpír szó hallatán, mert az utóbbi években rengeteg formában találkozhattunk már velük, és talán sok volt, elsablonosodott a figurájuk. Ám Richelle Mead sorozata más. Az itteni vámpírok több fajra oszlanak, mindegyikőjüknek vannak sajátos jellemvonásaik, s közül páran vért is isznak. Igazit. Emberből. Nem tasakból szívószállal (meg pálmafa pálcikával), vagy utánzatot, sőt még csak Bambi vérével sem érik be.
Ha valaki megkérdezné, hogy miért is szeretem annyira ezt a történetet, akkor az mondanám, hogy az egyedisége miatt. Imádom a mitológiáját! Az írónő azzal tette egyedivé, hogy történelmet adott neki, saját múlttal, törvényekkel és társadalommal.
Persze a humor sem mellékes. Rose beszólásai, gondolatai egészen egyszerűen halálosak. És végre egy igazi badass csaj! Nem nyavalyog, nem hisztizik, hanem feltalálja magát. Talpraesett. Ezáltal kifejezetten élvezetes volt az ő szemén keresztül követni az eseményeket.
A legtöbb YA regény buktatója a szerelmi szál lehet. Sokszor túl cukros, rózsaszín. Hát itt nem. Teljesen korrekt, nem csöpög, nem veszi át a valódi történések felett a hatalmat, mégis vibrál a levegő, ha Dmitrij és Rose egy légtérben van.
Dmitrij *hatalmas sóhaj*. Szóval ő... hogy Masont vagy Rose-t idézzem: "egy antiszociális isten." Ráadásul orosz. És szexi bőrkabátja van. Meg akcentusa, ami nyilván nem hallatszik, de akkor is van.
Ami Lissát illeti, vele kapcsolatban már kicsit vegyesebbek az érzéseim. Tudom, hogy min ment keresztül, és, hogy milyen problémákkal kellett megküzdenie, mégsem sikerült igazán a szívembe férkőznie. Teljesen más világ, mint Rose. Számomra ő sokkal merevebb és ridegebb volt.
Persze akadtak jelenetek, amikor kedveltem, de összességében közömbös maradt. A Christian és közte lévő kapcsolat viszont kifejezetten aranyos volt, és Christiant, mint önálló karaktert, nagyon szerettem. Benne rengeteg potenciált látok a későbbiekre nézve.
Maga a történet izgalmas. Richelle-nek sikerült megtalálnia azt az egyensúlyt a lányok iskolába való beilleszkedése és a tényleges akció között, amitől mindvégig érdekfeszítő tudott maradni, és soha nem laposodott el.
Nekem kifejezetten tetszett, hogy olykor sulis problémákkal is meg kellett birkózniuk Lissáéknak, mert ez is azt mutatta, hogy valahol ők is olyanok, mint az emberek. Ugyanakkor ott volt a nyomozás, a döglött állatok, a fenyegetés és Lissa nem mindennapi képességei is. Nem mondom, hogy néhány dolgot nem találtam ki előbb, mint a szereplők, de egy percig sem zavart. És ez a lényeg, mert így is fent tudta tartani az érdeklődésemet.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetfeletti YA regényeket, a vámpírokat, a különféle mitológiákat, vagy az izgalmas és humoros történeteket.
Rose és Lissa próbál a lehető leghétköznapibb módon élni, beilleszkedni az emberek világába, miközben bujkálnak az őket kereső fajtársaik elől. Egy este azonban Rose felfigyel a kollégium udvarán egy sötét alakra, aki nem elég, hogy utánuk leselkedik, még annak is szemtanúja lesz, hogy Lissa Rose vérét issza, ez pedig bűnös és elítélendő a dampyrok és morák társadalmában.
A lányok a gyors menekülés mellett döntenek, csakhogy elkapják őket és Rose bármennyire is jó testőr(tanonc), a túlerővel és Dmitrijjel szemben még ő is tehetetlen. Mind a ketten visszakerülnek a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémiára, ahol Rose csak egy utolsó esélynek köszönhetően maradhat az iskola tanulója. Ám ennek az a feltétele, hogy a kötelező tanórákon kívül nem járhat el sehova, valamint naponta plusz edzéseket kell vennie Dmitrijtől. S ha mindez nem lenne elegendő, a lányoknak ismét be kell illeszkedniük a suliba, ami cseppet sem könnyű feladat, főként, hogy az egyik mora lány minden tőle telhetőt megtesz, hogy megkeserítse az életüket. Ám a legnagyobb problémát mégis a Lissa szobájában, táskájában időnként elhelyezett állati tetemek és azok fenyegetése jelenti.
Nem először olvastam a Vámpírakadémiát (és nem is utoljára), de ha lehetséges, akkor másodszorra még sokkal jobban tetszett. Jobban bele tudtam élni magam, a poénokon is nagyobbakat nevettem és minden felfokozódott. A Dmitrij iránti szerelmem is, de erről majd később.
Tudom, hogy manapság rengetegen húzzák a szájukat a vámpír szó hallatán, mert az utóbbi években rengeteg formában találkozhattunk már velük, és talán sok volt, elsablonosodott a figurájuk. Ám Richelle Mead sorozata más. Az itteni vámpírok több fajra oszlanak, mindegyikőjüknek vannak sajátos jellemvonásaik, s közül páran vért is isznak. Igazit. Emberből. Nem tasakból szívószállal (meg pálmafa pálcikával), vagy utánzatot, sőt még csak Bambi vérével sem érik be.
Ha valaki megkérdezné, hogy miért is szeretem annyira ezt a történetet, akkor az mondanám, hogy az egyedisége miatt. Imádom a mitológiáját! Az írónő azzal tette egyedivé, hogy történelmet adott neki, saját múlttal, törvényekkel és társadalommal. Persze a humor sem mellékes. Rose beszólásai, gondolatai egészen egyszerűen halálosak. És végre egy igazi badass csaj! Nem nyavalyog, nem hisztizik, hanem feltalálja magát. Talpraesett. Ezáltal kifejezetten élvezetes volt az ő szemén keresztül követni az eseményeket.
A legtöbb YA regény buktatója a szerelmi szál lehet. Sokszor túl cukros, rózsaszín. Hát itt nem. Teljesen korrekt, nem csöpög, nem veszi át a valódi történések felett a hatalmat, mégis vibrál a levegő, ha Dmitrij és Rose egy légtérben van.
Dmitrij *hatalmas sóhaj*. Szóval ő... hogy Masont vagy Rose-t idézzem: "egy antiszociális isten." Ráadásul orosz. És szexi bőrkabátja van. Meg akcentusa, ami nyilván nem hallatszik, de akkor is van.
"– Te… te cipeltél be engem ide?
– Miután széttörtük a padot, és kiszabadítottuk a lábadat – Istenem. És erről is lemaradtam. Csak egy vonzóbb dolgot tudok elképzelni annál, hogy Dmitrij a karjában visz valahova: hogy a karjában visz valahova, és nincs rajta ing."
– Miután széttörtük a padot, és kiszabadítottuk a lábadat – Istenem. És erről is lemaradtam. Csak egy vonzóbb dolgot tudok elképzelni annál, hogy Dmitrij a karjában visz valahova: hogy a karjában visz valahova, és nincs rajta ing."
Ami Lissát illeti, vele kapcsolatban már kicsit vegyesebbek az érzéseim. Tudom, hogy min ment keresztül, és, hogy milyen problémákkal kellett megküzdenie, mégsem sikerült igazán a szívembe férkőznie. Teljesen más világ, mint Rose. Számomra ő sokkal merevebb és ridegebb volt.
Persze akadtak jelenetek, amikor kedveltem, de összességében közömbös maradt. A Christian és közte lévő kapcsolat viszont kifejezetten aranyos volt, és Christiant, mint önálló karaktert, nagyon szerettem. Benne rengeteg potenciált látok a későbbiekre nézve.Maga a történet izgalmas. Richelle-nek sikerült megtalálnia azt az egyensúlyt a lányok iskolába való beilleszkedése és a tényleges akció között, amitől mindvégig érdekfeszítő tudott maradni, és soha nem laposodott el.
Nekem kifejezetten tetszett, hogy olykor sulis problémákkal is meg kellett birkózniuk Lissáéknak, mert ez is azt mutatta, hogy valahol ők is olyanok, mint az emberek. Ugyanakkor ott volt a nyomozás, a döglött állatok, a fenyegetés és Lissa nem mindennapi képességei is. Nem mondom, hogy néhány dolgot nem találtam ki előbb, mint a szereplők, de egy percig sem zavart. És ez a lényeg, mert így is fent tudta tartani az érdeklődésemet.
Összességében tehát ajánlom mindenkinek, aki szereti a természetfeletti YA regényeket, a vámpírokat, a különféle mitológiákat, vagy az izgalmas és humoros történeteket.
Pontszám: 5/5
Kedvenc szereplő: Rose, Dmitrij, Christian
Kedvenc jelenet: Amikor Gyimka bekeni/ápolja Rose kezét
Negatívum: -
Borító: 5/5
Tetoválások
Molnyija
A megölt strigák számát jelzi. Minden megölt striga után jár egy.
Mindig a nyak hátsó részére tetoválják. Emiatt a női testőrök általában levágatják hajukat, hogy mindenki számára jól láthatóak legyenek a jeleik.
Mindig a nyak hátsó részére tetoválják. Emiatt a női testőrök általában levágatják hajukat, hogy mindenki számára jól láthatóak legyenek a jeleik.
Ígéret/Hűség jele
Őrzők jele.
A dampyrok azután kapják meg a hűség/ígéret jelét, miután elvégezték az iskolát, valamit sikeresen letették a vizsgáikat és testőrökké/őrzőkké váltak.
Zvezda
A csata jele. Jelentése csillag. Azok kapják, akik elég nagy csatában vettek részt ahhoz, hogy ne tudják számon tartani a strigaöléseket. Szintén a nyak hátsó részére kerül
SPOILERes lehet az utolsó jel!
Alkimista A tetoválás arany és mora vér, vízzel és földdel elvarázsolva.
A víz és a föld köti az Alkimisták bőréhez, és ad pár olyan tulajdonságot, mely a morákra jellemző (hosszú élet, jó egészség).
Ha az Alkimisták segítenek a moráknak és a dampyroknak, akiknek a társadalma titokban marad az emberek előtt, akkor kapnak egy ilyen tetoválást a moráktól, ami megakadályozza, hogy beszéljenek erről a világról.
Nyereményjáték
A BigBang Media Kft és a Hivatalos Magyar VA rajongói Klub felajánlásából, 5 darab páros jegyet sorsolunk ki a Vámpírakadémia film premier előtti vetítésére.
Játékszabályok:
1.) A rafflecopter MINDEN feladatának értelemszerűen való teljesítése (minden feladat KÖTELEZŐ!). A kvízkérdések válaszaihoz segítséget a turné bejegyzéseiben találtok.
2.) A premier előtti vetítés Budapesten lesz, 2014. február 25-én 19:00-kor a Lurdy Moziban. Megkérünk Benneteket, csak az játsszon, aki részt tud venni a budapesti vetítésen!
Játékszabályok:
1.) A rafflecopter MINDEN feladatának értelemszerűen való teljesítése (minden feladat KÖTELEZŐ!). A kvízkérdések válaszaihoz segítséget a turné bejegyzéseiben találtok.
2.) A premier előtti vetítés Budapesten lesz, 2014. február 25-én 19:00-kor a Lurdy Moziban. Megkérünk Benneteket, csak az játsszon, aki részt tud venni a budapesti vetítésen!
Nézzetek be a többi állomásra
02/16 Függővég - Idézetek
02/17 Bibliotheca Fummie - Fajhatározó
02/18 Nem harap a... - A képregényről
02/19 Deszy könyvajánlója - Mora képességek
02/20 Dreamworld - Tetoválások
02/21 Kelly & Lupi olvas - Film vs. könyv
02/22 Media Addict
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése