A Könyvmolyképzőnél jelenik meg Fekete Judit Az őrület határán c. regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub hét bloggere elmerül Kálmán Lili naplójában, hogy testközelből átélje a(z ex)marketinges lány hol szomorkás, hol kacagtató élményeit a munkanélküliségről.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg a történetet!
Fekete Judit: Az őrület határán - Kálmán Lili munkanélküli naplója
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
ISBN: 9789634571445
Oldalszám: 192 oldal
Fülszöveg:
Mit tehetsz, ha minden veszni látszik?
Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja a hazai könyvkínálatnak, és lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.
Kövesd Lili történetét és találd meg önmagad!
Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja a hazai könyvkínálatnak, és lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.
Kövesd Lili történetét és találd meg önmagad!
Saját véleményem:
Fekete Judit történetére még a tavalyi Pozsonyi Pikniken hívták fel a figyelmemet, olyannyira, hogy teljesen bezsongtam, alig vártam, hogy olvashassam. Nos, ehhez ugyan kellett egy év, ám a lelkesedésem mit sem csappant az elmúlt hónapok során, úgyhogy amint megkaparintottam a példányomat, máris rávetettem magam.
Az őrület határán főszereplője a fiatal, talpraesett Lili egyik napról a másikra munkanélkülivé válik, hála a céges leépítéseknek, s ezzel együtt kénytelen rádöbbenni a magyar valóságra: hiába a tapasztalat, a sok iskola, állást találni nem egyszerű. Vagy alul/túlképzett az ember, vagy átverés az egész hirdetés, netán válaszra sem méltatják, közben pedig az oldalvonalról folyamatosan jönnek a baráti, családi támogatások. Ha valaki járt már hasonló cipőben, abszolút azonosulni tud Lilivel, ugyanis Fekete Judit húsbavágó realitással ábrázolta a munkanélküliek helyzetét.
Sajnos jómagam is hosszú ideje járok névrokonom cipőjében, így Lili minden tapasztalatával sikerült megismerkednem. Ahogy peregtek az oldalak, egyre inkább úgy éreztem, mintha a saját, vagy éppen ismertségi köröm élményeit látnám viszont. Lili tehát nem csak egy fiktív figura; Lili a ma embere. Az őrület határán első fele pedig ismertet majd' minden problémát, amivel manapság egy álláskeresőnek szembesülnie kell. Teszi mindezt olyan öniróniával, hogy lehetetlenség az első harmadot nem fültől-fülig érő vigyorral olvasni.
Nagyon szerettem, ahogy és amikor Lili belevágott a keresgélésbe, a folyamatot, amin átment, a reményt, a sok csalódást, a kellemetlen sztorikat, és azt, hogy mindennek az elegye ráébresztette arra, hogy talán más területeken is ki kéne próbálnia magát. Hangulatos, egyszersmind élő volt az egész. Mint ahogyan az álláshirdetők megnyilvánulásai is.
Aztán jött a középső harmad, vele a bimbózó románc és a "próbáljunk ki valami újat" alapon elvállalt virágbolti állás, amiből az utóbbi fogott meg leginkább. Részben azért, mert én is virágboltban dolgoztam, és kétszer is átéltem azt, amit Lili; részben azért, mert itt a szerző egy újabb oldalát mutatta meg az álláskereső életmódnak. A sebezhetőséget, amit az új hozhat, azt, hogy mennyire nehéz beilleszkedni valahová és a komfortzónánkon kívül kerülni.
A romantika viszont nem jött be, számomra egyrészt steril maradt, másrészt kicsit muszájnak éreztem. Mivel ez egy naplóregény, ahova Lili gondolatai kerülnek, ingen korlátozottak a lehetőségek, egyes dolgok nem tudnak úgy átjönni, hogy értékelhetőek vagy élvezhetőek legyenek - ennek oltárán vérzett el a szerelem is. Ám, amivel a legnagyobb problémám akadt, az az utolsó harmad. Ott mintha minden kisiklott volna, és a sztori hirtelen átalakult hollywoodivá, már-már olyan szürreális módon, ami ha túlozva is, de megölte az első harmad üzenetét. És ha egészen őszinte akarok lenni, akkor nem csupán a realitás veszett el, hanem a humor és a hangulat is, amit a derült égből jött befejezés koronázott meg igazán.
Az őrület határán ugyan vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, ám ennek ellenére úgy gondolom, ha másért nem is, az első egy-két harmadért érdemes elolvasni, hisz az élet bárkit sodorhat hasonló helyzetbe, és jó, ha az ember tisztában van a Fekete Judit által leírtakkal. Ha pedig épp aktuális a téma, akkor a humoros szemléltetés is megkönnyíti a dolgot.
Az őrület határán főszereplője a fiatal, talpraesett Lili egyik napról a másikra munkanélkülivé válik, hála a céges leépítéseknek, s ezzel együtt kénytelen rádöbbenni a magyar valóságra: hiába a tapasztalat, a sok iskola, állást találni nem egyszerű. Vagy alul/túlképzett az ember, vagy átverés az egész hirdetés, netán válaszra sem méltatják, közben pedig az oldalvonalról folyamatosan jönnek a baráti, családi támogatások. Ha valaki járt már hasonló cipőben, abszolút azonosulni tud Lilivel, ugyanis Fekete Judit húsbavágó realitással ábrázolta a munkanélküliek helyzetét.
Sajnos jómagam is hosszú ideje járok névrokonom cipőjében, így Lili minden tapasztalatával sikerült megismerkednem. Ahogy peregtek az oldalak, egyre inkább úgy éreztem, mintha a saját, vagy éppen ismertségi köröm élményeit látnám viszont. Lili tehát nem csak egy fiktív figura; Lili a ma embere. Az őrület határán első fele pedig ismertet majd' minden problémát, amivel manapság egy álláskeresőnek szembesülnie kell. Teszi mindezt olyan öniróniával, hogy lehetetlenség az első harmadot nem fültől-fülig érő vigyorral olvasni.
Nagyon szerettem, ahogy és amikor Lili belevágott a keresgélésbe, a folyamatot, amin átment, a reményt, a sok csalódást, a kellemetlen sztorikat, és azt, hogy mindennek az elegye ráébresztette arra, hogy talán más területeken is ki kéne próbálnia magát. Hangulatos, egyszersmind élő volt az egész. Mint ahogyan az álláshirdetők megnyilvánulásai is.
Aztán jött a középső harmad, vele a bimbózó románc és a "próbáljunk ki valami újat" alapon elvállalt virágbolti állás, amiből az utóbbi fogott meg leginkább. Részben azért, mert én is virágboltban dolgoztam, és kétszer is átéltem azt, amit Lili; részben azért, mert itt a szerző egy újabb oldalát mutatta meg az álláskereső életmódnak. A sebezhetőséget, amit az új hozhat, azt, hogy mennyire nehéz beilleszkedni valahová és a komfortzónánkon kívül kerülni.
A romantika viszont nem jött be, számomra egyrészt steril maradt, másrészt kicsit muszájnak éreztem. Mivel ez egy naplóregény, ahova Lili gondolatai kerülnek, ingen korlátozottak a lehetőségek, egyes dolgok nem tudnak úgy átjönni, hogy értékelhetőek vagy élvezhetőek legyenek - ennek oltárán vérzett el a szerelem is. Ám, amivel a legnagyobb problémám akadt, az az utolsó harmad. Ott mintha minden kisiklott volna, és a sztori hirtelen átalakult hollywoodivá, már-már olyan szürreális módon, ami ha túlozva is, de megölte az első harmad üzenetét. És ha egészen őszinte akarok lenni, akkor nem csupán a realitás veszett el, hanem a humor és a hangulat is, amit a derült égből jött befejezés koronázott meg igazán.
Az őrület határán ugyan vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, ám ennek ellenére úgy gondolom, ha másért nem is, az első egy-két harmadért érdemes elolvasni, hisz az élet bárkit sodorhat hasonló helyzetbe, és jó, ha az ember tisztában van a Fekete Judit által leírtakkal. Ha pedig épp aktuális a téma, akkor a humoros szemléltetés is megkönnyíti a dolgot.
Pontszám: 5/3,5
Kedvenc szereplő: Lili barátnője
Kedvenc jelenet: a temetkezési irodás rész
Negatívum: az utolsó harmad
Borító: 5/5Sorozat: -
Nyereményjáték
Mostani játékunk során a híres, ámde egykor munkanélküli hölgyeké lesz a főszerep.
Minden állomáson találtok egy leírást, mely alapján ki kell találnotok, kire gondoltunk, majd a nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha az összes feladatot teljesítitek, megnyerhetitek Az őrület határán c. könyv három példányának egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyerteseknek pedig 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni, ellenkező esetben újat sorsolunk.
"A legtöbb színészhez hasonlóan ő is pincérnőként kezdte, méghozzá a Burger Kingben, ahonnan viszont kirúgták, állítása szerint egyszerűen azért, mert a manager asszisztens nem kedvelte őt.
A színésznő nem bánkódott sokáig, hiszen utána karrierje szépen ívelt fölfelé, mi több, szerepet kapott a Grace Klinikában. Itt pedig olyannyira megkedveltette a karakterét, hogy egy különálló sorozatot is kapott."
Nézzetek be a többi állomásra is
09/22 Sorok Között
09/24 Zakkant olvas
09/25 Dreamworld
09/26 Deszy könyvajánlója
09/28 Bibliotheca Fummie
09/30 Könyvvilág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése